Sokan álmodoznak arról a pillanatról, amikor végre saját kulcsot fordíthatnak el az új otthonuk zárjában. A fészekrakás ösztöne természetes módon felerősödik, amikor bővül a család, vagy amikor a bérleti díjak emelkedése mellett már kidobott pénznek érezzük a havi lakhatási költséget. A legnagyobb akadályt azonban legtöbbször nem a hitelképesség vagy a stabil jövedelem jelenti, hanem az a bizonyos induló összeg, amit a bankok elvárnak tőlünk. Ebben a gazdasági környezetben milliókat félretenni embert próbáló feladat, különösen egy növekvő kisgyermek mellett, így érthető, hogy mindenki a kiskapukat és a legkedvezőbb megoldásokat keresi.
A jogszabályi keretek és a Magyar Nemzeti Bank szigora
Mielőtt belemerülnénk a gyakorlati megoldásokba, tisztáznunk kell a játékszabályokat, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fektetett le. A központi bank elvárásai nem azért léteznek, hogy megnehezítsék a családok életét, hanem hogy megakadályozzák a túlzott eladósodottságot. A jelenlegi szabályozás szerint egy ingatlanvásárlás során a hitel összege nem haladhatja meg a forgalmi érték 80 százalékát. Ez azt jelenti, hogy alapesetben legalább 20 százaléknyi saját forrást, vagyis önerőt kell felmutatnunk a vásárláshoz. Ez a korlát a hitelfedezeti mutató (HFM), amely a pénzintézetek számára a biztonsági hálót jelenti.
A bankok azonban ennél óvatosabbak is lehetnek. Gyakran előfordul, hogy egy kevésbé likvid, kistelepülésen található ingatlan esetében csak a becsült érték 60-70 százalékáig hiteleznek. Ez a különbség rögtön azt jelenti, hogy a vásárlónak nem 20, hanem akár 30-40 százaléknyi készpénzt kell az asztalra tennie. Ezért is lényeges, hogy ne csak a vételárból induljunk ki, hanem a bank által kirendelt értékbecslő szakvéleményéből is, hiszen a hitelt ez utóbbi alapján kalkulálják ki.
„A hitelfelvétel nem csupán matematikai egyenlet, hanem egy hosszú távú bizalmi kapcsolat a család és a pénzintézet között, ahol a biztonság az elsődleges szempont.”
Léteznek azonban olyan speciális élethelyzetek és állami támogatási formák, amelyek képesek ezt a 20 százalékos falat lebontani vagy legalábbis alacsonyabbra faragni. A fiatal házasok és a gyermekvállalás előtt állók számára az elmúlt években olyan lehetőségek nyíltak meg, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Ugyanakkor ezek a kedvezmények szigorú feltételekhez kötöttek, és a felelős döntéshez elengedhetetlen a részletek pontos ismerete.
A tízszázalékos önerő lehetősége az első lakásvásárlóknak
Az egyik legfrissebb és legpozitívabb változás a magyar hitelpiacon, hogy a jogszabály immár megengedi a 10 százalékos önerő alkalmazását bizonyos esetekben. Ez a könnyítés kifejezetten a fiatalokat célozza meg, akik még nem rendelkeznek jelentős megtakarítással, de jövedelmük már stabil alapokat biztosít a törlesztéshez. Ahhoz, hogy valaki ezzel a lehetőséggel élhessen, több feltételnek is meg kell felelnie. A legfontosabb, hogy a hiteligénylő még nem töltötte be a 41. életévét, és ez az első lakástulajdona, vagy legalábbis nem rendelkezik 50 százalékot meghaladó tulajdonrésszel más lakóingatlanban.
Ez a lépés hatalmas segítség, hiszen egy 50 millió forintos lakás esetében nem 10, hanem „csak” 5 millió forintot kell előteremteni. Ez a különbség évekkel hozhatja előrébb az otthonteremtés pillanatát. Érdemes azonban tudni, hogy a bankok nem kötelezhetők a 10 százalék alkalmazására; ez csupán egy jogszabályi lehetőség. A pénzintézetek belső szabályzata és a hiteligénylő kockázati besorolása továbbra is döntő súlyú. Ha a jövedelmünk éppen csak eléri a minimumot, vagy az ingatlan állapota nem megfelelő, a bank továbbra is kérheti a magasabb önrészt.
Fontos kiemelni, hogy az első lakás meghatározása a törvényi szabályozás szerint pontos kritériumokhoz kötött. Nem számít bele például a sorba egy olyan ingatlan, amely haszonélvezeti joggal terhelt és a fiatal abban lakik, de nem ő a tulajdonos. A hitelbírálat során a bankok alaposan ellenőrzik a tulajdoni lapokat és a közhiteles nyilvántartásokat, így ebben a kérdésben nincs helye a bizonytalanságnak.
Pótfedezet bevonása: a leggyakoribb út az önerő nélküli vásárláshoz
Sok fiatal pár számára a szülői segítség nem csak készpénz formájában érkezhet. Amennyiben a család rendelkezik egy tehermentes vagy alacsony hitelállományú plusz ingatlannal, az pótfedezetként bevonható a hitelügyletbe. Ez a legbiztosabb módja annak, hogy tényleges készpénz nélkül, 100 százalékos finanszírozással jussunk hozzá az új otthonunkhoz. Ebben az esetben a bank nemcsak a megvásárolandó lakásra, hanem a pótfedezetként felajánlott ingatlanra is bejegyzi a jelzálogjogot.
A technikai menetrend ilyenkor a következő: a bank megvizsgálja mindkét ingatlan értékét. Ha a két ingatlan együttes értékének a 80 százaléka fedezi a teljes vételárat, akkor nincs szükség készpénzes önerőre. Ez egy rendkívül előnyös konstrukció, de súlyos felelősséggel jár. Ha a hitelfelvevő nem tudja fizetni a törlesztőrészleteket, nemcsak az ő új lakása, hanem a szülők vagy a segítő családtagok otthona is veszélybe kerülhet. Ezért ez a megoldás csak akkor javasolt, ha a családtagok közötti bizalom megingathatatlan és a fizetési képesség stabil.
„A pótfedezet nem csupán egy jogi kategória, hanem a generációk közötti összefogás és bizalom végső bizonyítéka a jövő érdekében.”
A pótfedezetként bevont ingatlan tulajdonosainak úgynevezett zálogkötelezettként kell részt venniük a hitelszerződésben. Ez nem jelenti azt, hogy nekik kell fizetniük a havi részleteket, de hozzájárulnak ahhoz, hogy ingatlanuk a banki biztosíték részévé váljon. Érdemes tisztázni, hogy a pótfedezet később, amikor a hiteltartozás már jelentősen csökkent, vagy a vásárolt ingatlan értéke a piaci növekedés miatt megemelkedett, egy fedezetcsere keretében kiengedhető a kötelemből. Ez felszabadítja a szülői házat a teher alól, ami minden érintett számára megnyugtató fejlemény.
A Babaváró hitel mint az önerő „Szent Grálja”
A Babaváró hitel megjelenése fenekestül felforgatta a lakáshitelpiacot. Ez a kamatmentes, szabad felhasználású kölcsön ugyanis a legtöbb esetben felhasználható önerőként a lakásvásárlás során. Mivel a Babaváró hitel összege akár 11 millió forint is lehet, sok pár számára ez jelenti a belépőt a saját lakásba. Van azonban egy apró, de annál lényegesebb szabály, amivel tisztában kell lenni: a 75-25 százalékos szabály.
Az MNB előírása szerint, ha a Babaváró hitel folyósítása és a lakáshitel felvétele között kevesebb mint 90 nap telik el, akkor a Babaváró összegének csak a 75 százaléka számítható be önerőként. A fennmaradó 25 százalékot a banknak úgy kell tekintenie, mintha az is hitel lenne, tehát terheli a vásárolt ingatlan hitelezhetőségi limitjét. Ha azonban a Babaváró hitelt több mint 90 nappal a lakáshitel előtt vesszük fel, akkor a teljes összeg önerőnek minősülhet egyes bankok gyakorlatában. Ez a stratégiai időzítés milliókat érhet a folyamat során.
A Babaváró hitel előnye, hogy a törlesztőrészlete alacsony marad a kamatmentességnek köszönhetően, amennyiben a vállalt gyermek megérkezik. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ez is egy hitel. A jövedelmünknek el kell bírnia mind a Babaváró, mind a lakáshitel együttes törlesztőrészletét. A bankok a Jövedelemarányos Törlesztési Mutató (JTM) számításakor mindkét tétellel kalkulálnak, így a magas jövedelem itt is elengedhetetlen a sikerhez.
CSOK Plusz: segítség az induló tőke előteremtésében
2024-től a CSOK Plusz vált az otthonteremtési támogatások zászlóshajójává. Ez a kedvezményes, maximum 3 százalékos kamatozású hitel kifejezetten a gyermeket vállaló házaspároknak szól. A CSOK Plusz egyik legnagyobb előnye, hogy az államilag támogatott konstrukciókhoz kapcsolódóan a bankok gyakran rugalmasabbak az önerő kérdésében is. Különösen igaz ez, ha a 10 százalékos önerő szabállyal kombináljuk, amennyiben az első közös lakásukat vásárolják a felek.
A CSOK Plusz összege a vállalt gyermekek számától függ: egy gyermeknél 15, kettőnél 30, háromnál pedig akár 50 millió forint is lehet. Ez a hatalmas összeg nemcsak a vásárlást teszi lehetővé, de a kamattámogatás miatt a havi terhek is jóval kedvezőbbek, mint egy piaci alapú hitelnél. Sőt, az első évben csak a kamatokat kell fizetni, ami lélegzetvételnyi szünetet hagy a családnak a költözés és az esetleges felújítás idején.
Lényeges részlet, hogy a CSOK Plusz mellé jár az illetékmentesség is. Ez ugyan nem csökkenti közvetlenül a szükséges önerő mértékét, de jelentős összeget takarít meg a családnak. Egy 50 millió forintos ingatlan esetében a 4 százalékos visszterhes vagyonátruházási illeték 2 millió forint lenne. Ha ezt nem kell kifizetni az adóhatóságnak, az az összeg megmaradhat tartaléknak vagy fordítható a lakás berendezésére, ami közvetve mégis könnyíti az indulást.
Az értékbecslés és a vételár közötti különbség veszélyei
Sok vásárló abba a hibába esik, hogy a vételárat tekinti a hitel alapjának. A valóságban azonban a bankot nem érdekli, hogy mi mennyiben állapodtunk meg az eladóval; ők a saját független értékbecslőjük által meghatározott forgalmi értéket veszik alapul. Ha mi 60 millió forintért vásárolunk meg egy lakást, de az értékbecslő csak 55 millióra értékeli azt, akkor a 80 (vagy 90) százalékos hitelkeretet az 55 millióból fogják kiszámolni.
Ez a szituáció azonnali önerő-hiányt idéz elő. A fenti példánál maradva, ha 80 százalékos finanszírozást reméltünk a 60 milliós árra (48 millió hitel), de az értékbecslés szerint csak 44 milliót kaphatunk (55 millió 80 százaléka), akkor hirtelen plusz 4 millió forint készpénzt kell előteremtenünk a vételár kifizetéséhez. Ezért kritikus, hogy mielőtt aláírnánk az adásvételi szerződést és kifizetnénk a foglalót, kérjünk egy előzetes értékbecslést, vagy tájékozódjunk alaposan a környékbeli eladási árakról.
Az értékbecslő figyelembe veszi az ingatlan elhelyezkedését, állapotát, a falazat anyagát, a fűtési rendszert és a környék infrastruktúráját. Egy felújítandó lakás esetében az érték alacsonyabb lesz, még ha mi látjuk is benne a potenciált. A bank a „mostani” állapotot finanszírozza, nem pedig azt az álomotthont, ami majd a felújítás után válik belőle. Ez alól kivételt képezhetnek az építési vagy felújítási hitelek, ahol a bank szakaszosan, az értékemelkedéssel párhuzamosan folyósít.
Munkáltatói kölcsön és önkormányzati támogatások
Bár ritkábban esik szó róluk, a munkáltatói támogatások is remek eszközei lehetnek az önerő pótlásának. Nagyobb vállalatok vagy állami intézmények kínálnak dolgozóiknak kamatmentes lakáscélú kölcsönt. Ez az összeg a banki hitelbírálat során saját forrásként vagy kiegészítő forrásként is megjelenhet, attól függően, hogy a munkáltató kéri-e a jelzálogjog bejegyzését. Ha a munkáltató nem jegyez be jelzálogot, a bankok hajlamosabbak önerőként tekinteni erre az összegre.
Hasonlóképpen érdemes felkeresni a helyi önkormányzatot is. Számos településen létezik „első lakáshoz jutók támogatása”, amely vissza nem térítendő összeg vagy kamatmentes kölcsön formájában érhető el. Ezek az összegek általában nem rúgnak tízmilliókra, de néhány százezer vagy egy-két millió forint is sokat számíthat, amikor az utolsó részleteket kell összeilleszteni a finanszírozási tervben.
Fontos tudni, hogy ezek a források gyakran szigorú feltételekhez kötöttek: például az adott településen való életvitelszerű tartózkodáshoz vagy meghatározott ideig tartó munkaviszonyhoz. Mégis, egy alapos utánjárást mindenképpen megérnek, hiszen minden forint, amit nem piaci kamatozású hitelként veszünk fel, hosszú távon a családi kasszában marad.
Személyi kölcsön mint önerő: a tiltott vagy tűrt zóna?
Gyakran felmerül a kérdés: nem lehetne egyszerűen egy személyi kölcsönt felvenni az önerő kiváltására? A válasz elméletileg igen, gyakorlatilag azonban a bankok többsége ezt szigorúan tiltja vagy korlátozza. Az MNB szabályozása szerint a lakáshitel felvételét megelőző hónapokban felvett személyi kölcsönt a bankoknak figyelniük kell, és ha egyértelmű, hogy az az önerőt szolgálja, elutasíthatják a hitelkérelmet.
Ennek oka egyszerű: a hitelből finanszírozott önerő nem valódi önerő. Ilyenkor a vásárló 100 százalékos hitelből vásárol, ami óriási kockázatot jelent mind a banknak, mind az adósnak. Ráadásul a személyi kölcsönök kamata és törlesztőrészlete jóval magasabb, mint a lakáshiteleké, így a kettő együttes fizetése hamar megfojthatja a családi költségvetést. A JTM mutató itt is közbeszól: a bank összeszámolja a személyi kölcsön és a tervezett lakáshitel törlesztőjét, és ha ez meghaladja a jövedelmünk meghatározott százalékát, nem kapunk hitelt.
Léteznek azonban olyan esetek, amikor a személyi kölcsön már hónapokkal vagy évekkel korábban megvolt, és nem közvetlenül a lakásvásárlás céljából vették fel. Ebben az esetben a bank a meglévő tartozásként kezeli, ami csökkenti a hitelezhetőségünket, de nem feltétlenül zárja ki a lakáshitel lehetőségét. Mindenesetre az önerő „trükközése” személyi kölcsönnel kockázatos és nem ajánlott út.
Jövedelmi korlátok: a JTM mutató és a nettó kereset szerepe
Bár cikkünk az önerőről szól, nem mehetünk el szó nélkül a jövedelem mellett, hiszen hiába van meg a pótfedezetünk, ha nem keresünk eleget. A Jövedelemarányos Törlesztési Mutató (JTM) korlátozza, hogy a havi nettó jövedelmünk hány százaléka fordítható hiteltörlesztésre. 600 ezer forintos havi nettó jövedelem alatt ez az arány általában 50 százalék, felette 60 százalék (piaci hitelek esetén, kamatperiódustól függően).
Amikor önerő nélkül vagy alacsony önerővel vásárolunk, a hitelösszeg magasabb lesz, így a havi törlesztőrészlet is jelentősebb terhet jelent. Ezért a bankok ilyenkor még szigorúbban vizsgálják a jövedelem stabilitását. Nem mindegy, hogy alkalmazottak vagyunk, vállalkozók, vagy esetleg külföldről származik a bevételünk. A bankok szeretik a határozatlan idejű munkaszerződést és a legalább 3-6 hónapos folyamatos munkaviszonyt az aktuális munkahelyen.
Kismamák esetében a CSED és a GYED összege is figyelembe vehető jövedelemként, de a bankok többsége elvárja, hogy legyen egy „elsődleges” jövedelemmel rendelkező adóstárs is (általában az apa). A családi pótlékot és az egyéb szociális juttatásokat a legtöbb bank csak kiegészítő jövedelemként fogadja el, önmagában ezekre nem adnak hitelt.
A lakástakarék-pénztárak újjászületése
Bár az állami támogatás megszűnt a lakástakarékokon, a piaci szereplők saját bónuszokkal és kedvező kamatokkal hozták vissza ezeket a termékeket a köztudatba. Egy jól ütemezett lakástakarék (LTP) kiváló eszköze lehet az önerő felhalmozásának. Ha már a gyermek születésekor, vagy akár a házasságkötéskor elindítunk egy ilyen megtakarítást, néhány év alatt jelentős összeget gyűjthetünk össze, amit a bankok készpénzes önerőként fogadnak el.
A lakástakarék előnye a fegyelmezett megtakarítás: minden hónapban egy fix összeget teszünk félre, amihez a futamidő végén bónuszokat kapunk. Emellett a legtöbb lakástakarék-szerződés mellé kedvezményes hitellehetőség is jár, ami tovább csökkentheti az otthonteremtés költségeit. Aki tudatosan tervez, annak az önerő előteremtése nem egyetlen nagy ugrás, hanem sok kicsi, kiszámítható lépés sorozata.
Érdemes összehasonlítani a különböző szolgáltatók ajánlatait, mert a bónuszok mértéke és a hitelkamatozás jelentősen eltérhet. Fontos, hogy a lakástakarékban lévő összeget csak lakáscélra (vásárlás, felújítás, bővítés) lehet felhasználni a kedvezmények megtartása mellett, de hiszen pont ez a célunk.
Az elvárt önerő mértékét befolyásoló egyéb tényezők
Nem minden ingatlan egyenlő a bank szemében. Egy budapesti, téglaépítésű, újszerű lakás sokkal jobb fedezetnek számít, mint egy vidéki, vályogfalú családi ház. A bankok az ingatlan likviditását vizsgálják: ha az adós nem fizet, mennyi idő alatt és mennyiért tudják értékesíteni az ingatlant? Emiatt a kistelepüléseken, elnéptelenedő környékeken az elvárt önerő mértéke akár a 40-50 százalékot is elérheti.
A modern technológiák és az energiahatékonyság is egyre fontosabbá válik. Az alacsony rezsijű, modern fűtésrendszerrel szerelt ingatlanokra a bankok szívesebben és kedvezőbb feltételekkel adnak hitelt. A „zöld hitelek” korszaka beköszöntött, ahol a magas energetikai besorolás (legalább BB) kamatkedvezményt vagy magasabb hitelezési arányt eredményezhet. Ezért vásárláskor ne csak a falakat nézzük, hanem kérjük el az energetikai tanúsítványt is.
Szintén befolyásoló tényező a hitel futamideje és a kamatperiódus hossza. A fix kamatozású hitelek biztonságosabbak a bank számára is, hiszen nincs meg a kockázata annak, hogy a megemelkedő törlesztőrészletek miatt az adós fizetésképtelenné válik. Minél hosszabb ideig fix a kamat, annál kiszámíthatóbb a jövő, ami a hitelbírálatnál is pozitív pont.
Rejtett költségek: amire az önerőn felül is szükség lesz
Sokan ott követik el a hibát, hogy az összes félretett pénzüket önerőként akarják befizetni, elfeledkezve a járulékos költségekről. Egy lakásvásárlás során az alábbi tételekkel is számolni kell:
| Költségtípus | Várható mértéke | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Vagyonszerzési illeték | A vételár 4%-a | CSOK Plusz esetén mentesség jár |
| Ügyvédi munkadíj | 0,5% – 1,5% | A vételár arányában változik |
| Értékbecslési díj | 30.000 – 60.000 Ft | Ingatlanonként fizetendő |
| Közjegyzői díj | 50.000 – 150.000 Ft | A hitelösszegtől függ |
| Földhivatali ügyintézés | 6.600 – 20.000 Ft | Bejegyzési illetékek |
Ezek az összegek egy 50 millió forintos ingatlan esetében, állami támogatások nélkül, akár 2,5-3 millió forintra is rúghatnak. Ha nincs meg ez a plusz keret, hiába van meg az önerőnk, a folyamat megakadhat. Mindig legyen egy „B terv” és egy tartalék alap, amihez hozzá lehet nyúlni a váratlan kiadások vagy a kezdeti berendezkedés során.
A közjegyzői okirat például elengedhetetlen a hitelfolyósításhoz, hiszen ez alapján tudja a bank közvetlenül végrehajtani a tartozást nemfizetés esetén. Ez az okirat az adós érdekeit is védi, hiszen pontosan rögzíti a feltételeket, de a díját nekünk kell megfizetnünk. Hasonlóképpen, a banki folyósítási jutalék és a hitelszámla vezetési díja is apró, de összeadódó tételek.
A tudatos felkészülés lépései
Az önerő nélküli lakásvásárlás nem lehetetlen, de alapos tervezést igényel. Az első lépés mindig a hitelszakértővel való konzultáció legyen. Egy független szakértő átlátja az összes bank kínálatát, ismeri az aktuális akciókat és a finomhangolt bírálati szempontokat. Ő segíthet kiszámolni, hogy a jövedelmünk és a meglévő támogatási lehetőségeink alapján mekkora hitelösszegre vagyunk jogosultak.
A második lépés a családi kupaktanács. Meg kell beszélni a pótfedezet lehetőségét, a Babaváró hitel felvételét és a gyermekvállalási terveket. Mivel ezek a döntések évtizedekre meghatározzák a család életét, fontos az őszinteség és a közös célok kijelölése. Ne felejtsük el, hogy a CSOK Plusz és a Babaváró hitel esetében a gyermekvállalás elmaradása esetén a támogatásokat büntetőkamattal növelten kell visszafizetni.
Végül, kezdjük el az ingatlankeresést, de maradjunk a realitások talaján. Ne a legfelső határig nyújtózkodjunk, hanem hagyjunk mozgásteret magunknak. Egy kisebb, de fenntarthatóbb otthon sokkal több örömet okoz hosszú távon, mint egy hatalmas ház, aminek a törlesztője minden hónapban álmatlan éjszakákat okoz.
A piaci trendek azt mutatják, hogy a lakásárak hosszú távon emelkednek, de vannak korrekciós időszakok. Aki most vág bele a vásárlásba, annak a jelenlegi magasabb kamatkörnyezetben érdemes figyelnie a hitelkiváltási lehetőségeket is. Ha a jövőben csökkennek a kamatok, a drágább hitelt le lehet cserélni egy olcsóbbra, ami tovább javítja a család pénzügyi helyzetét. Az otthonteremtés egy maraton, nem sprint, és a sikeres célba éréshez a türelem és a tájékozottság a legjobb útitárs.
Gyakran ismételt kérdések az önerő nélküli lakáshitelekről
Tényleg létezik nulla forintos önerő? 🏠
Igen, technikailag lehetséges, de ehhez kiegészítő fedezetre (másik ingatlanra) vagy állami támogatások (például Babaváró hitel) és piaci hitel ügyes kombinációjára van szükség. Készpénz nélkül is elindulhat a folyamat, de a banki kockázat ilyenkor mindig magasabb.
Mikor elég a 10% önerő? 🔑
A 10 százalékos önerő lehetőségével a 41 év alatti, első lakásukat vásárlók élhetnek. Fontos, hogy ez egy jogszabályi minimum, a bankok saját hatáskörben dönthetik el, hogy alkalmazzák-e az adott ügyfél és ingatlan esetében.
A Babaváró hitel egésze önerőnek számít? 🍼
Csak akkor számít 100%-ban önerőnek, ha a folyósítása és a lakáshitel igénylése között több mint 90 nap telik el. Ha ezen belül igényeljük a kettőt, csak a Babaváró 75%-a minősül önerőnek, a többi hitelként terheli az ingatlant.
Lehet-e a pótfedezet egy vidéki nyaraló? 🌳
A bankok elsősorban a lakóingatlanokat (ház, lakás) fogadják el pótfedezetként. A nyaralók és hétvégi házak hitelezhetősége korlátozottabb, de nem lehetetlen, amennyiben az épület besorolása és állapota megfelel a banki követelményeknek.
Mi történik, ha kevesebbre értékelik az ingatlant, mint a vételár? 📉
Ilyenkor az önerő összege megemelkedik. A bank a becsült forgalmi értékből indul ki, így ha a vételár magasabb, a kettő közötti különbséget a vásárlónak kell zsebből kifizetnie az elvárt önrészen felül.
Vállalkozóként is megkaphatom a 100%-os finanszírozást? 💼
Igen, de a vállalkozók hitelbírálata általában szigorúbb. Legalább egy, de inkább két teljes lezárt üzleti évet kell igazolni, és a jövedelmet a NAV jövedelemigazolás alapján kalkulálják, ami sokszor elmarad a valós bevételektől.
Kiváltható az önerő személyi kölcsönnel? 💳
Nem javasolt és a bankok többsége tiltja is. Az MNB szabályai szerint a hitelből származó önerő kockázatos, és a hitelbírálat során a személyi kölcsön törlesztője drasztikusan csökkenti a felvehető lakáshitel összegét.
Leave a Comment