Amikor az első gyanús, pirosló pöttyök megjelennek a gyermek testén, szülőként természetes, hogy egy pillanatra megáll bennünk az ütő. Bár a bárányhimlő évtizedek óta a gyerekkor szinte elkerülhetetlen velejárójaként élt a köztudatban, ma már a védőoltások korában sokszor váratlanul ér minket a diagnózis. Ez a betegség sokkal több egy egyszerű kiütéses állapotnál; egy olyan időszak, amely türelmet, odafigyelést és alapos felkészültséget igényel az egész családtól. A következő sorokban végigvesszük, hogyan tehetjük elviselhetőbbé ezeket a napokat, és miként óvhatjuk meg gyermekünket a szövődményektől.
A bárányhimlő természete és a lappangási időszak rejtélyei
A bárányhimlőt a varicella-zoster vírus okozza, amely az egyik legfertőzőbb kórokozó a világon. Gyakran halljuk, hogy elég csak egy légtérben tartózkodni a beteggel, és máris megtörténik a baj. Ez nem túlzás, hiszen a vírus cseppfertőzéssel, a levegő útján is terjed, így az óvodai vagy iskolai közösségekben futótűzként képes végigvonalazni.
A lappangási idő meglepően hosszú, általában 14-21 napig tart. Ez az az időszak, amikor a gyermek már hordozza a vírust, de még semmilyen látható jele nincs a betegségnek. Ebben rejlik a vírus legnagyobb „trükkje”: a fertőzött személy már a kiütések megjelenése előtt két nappal fertőzhet, így gyanútlanul adja tovább a társainak a játszótéren vagy a csoportszobában.
Amikor a vírus végül aktiválódik, a tünetek gyakran általános rossz közérzettel kezdődnek. A gyermek nyűgösebbé válhat, étvágytalan lehet, vagy enyhe hőemelkedés jelentkezhet nálala. Sok szülő ilyenkor még egyszerű megfázásra vagy túlfáradásra gyanakszik, egészen addig, amíg fel nem bukkan az a bizonyos első hólyagocska, általában a törzsön vagy a hajas fejbőrön.
A bárányhimlő nem csupán esztétikai kérdés vagy kellemetlen viszketés; ez egy szisztémás vírusfertőzés, amely az egész szervezetet próbára teszi, még ha a legtöbb esetben szerencsésen le is zajlik.
A kiütések fejlődése az első pöttyöktől a pörkösödésig
A bárányhimlős kiütések életciklusa rendkívül gyors és látványos. Kezdetben apró, piros foltok jelennek meg, amelyek órákon belül átalakulnak víztiszta folyadékkal teli hólyagokká. Ezeket a népnyelv gyakran „harmatcseppeknek” nevezi a piros alapon ülő áttetsző jellegük miatt. A folyamat itt nem áll meg: a hólyagok tartalma megzavarosodik, majd végül beszáradnak, és pörk (var) képződik a helyükön.
Ami a betegséget igazán próbára tevővé teszi, az a kiütések hullámszerű megjelenése. Miközben az első adag hólyag már száradni kezd, újabb és újabb friss pöttyök bukkannak fel a testen. Emiatt a gyermek bőrén egyidejűleg láthatók a fejlődés különböző fázisában lévő elváltozások. Ez a sokszínűség az egyik legbiztosabb jele annak, hogy valóban varicellával állunk szemben.
A kiütések száma egyénenként drasztikusan eltérhet. Van, akinél csupán tíz-húsz pötty jelentkezik, míg más gyermekeket tetőtől talpig elborítanak a hólyagok. Nem ritka, hogy a nyálkahártyákon is megjelennek: a szájban, a torokban, a kötőhártyán vagy a nemi szervek környékén, ami különösen fájdalmassá és nehézzé teheti az evést, az ivást vagy a tisztálkodást.
Otthoni ápolás és a környezet kialakítása
Az első és legfontosabb teendő a diagnózis után a teljes izoláció. Mivel a betegség rendkívül fertőző, a gyermeknek otthon kell maradnia, amíg az összes hólyag le nem szárad. Ez nemcsak a közösség védelme miatt szükséges, hanem a beteg gyermek érdekében is, hiszen az ő immunrendszere most minden erejével a vírus ellen küzd, így fogékonyabb más fertőzésekre.
A szoba hőmérséklete legyen kellemes, inkább hűvösebb, mint túl meleg. A meleg és az izzadás fokozza a viszketést, ami a bárányhimlő egyik legkínzóbb tünete. Érdemes naponta többször rövid ideig szellőztetni, hogy friss levegő kerüljön a helyiségbe, de ügyeljünk rá, hogy a gyermek ne kerüljön huzatba.
A ruházat megválasztása során részesítsük előnyben a természetes anyagokat. A 100% pamutból készült, laza, jól szellőző pizsamák és ágyneműk a legjobbak. Kerüljük a műszálas anyagokat és a szoros gumírozást, mert ezek irritálhatják a már amúgy is érzékeny bőrfelszínt. Ha a gyermek nagyon viszket az éjszaka folyamán, egy tiszta, puha pamutkesztyű vagy zokni felhúzása a kezekre segíthet megelőzni az álmában történő öntudatlan vakarást.
A lázcsillapítás aranyszabályai és a tiltólistás gyógyszerek
A bárányhimlő gyakran jár lázzal, különösen a kiütések megjelenésének első napjaiban. A lázcsillapítás során azonban van egy kritikus fontosságú szabály, amelyet minden szülőnek ismernie kell. Szigorúan tilos aszpirin tartalmú készítményeket adni bárányhimlős gyermeknek! Az aszpirin és a varicella vírus találkozása egy ritka, de életveszélyes állapotot, az úgynevezett Reye-szindrómát idézheti elő, amely súlyos máj- és agykárosodással járhat.
Emellett a modern gyermekgyógyászati ajánlások óvatosságra intenek az ibuprofén tartalmú lázcsillapítókkal kapcsolatban is bárányhimlő esetén. Egyes kutatások és klinikai tapasztalatok szerint az ibuprofén növelheti a súlyos bakteriális felülfertőződések, például a streptococcus okozta lágyrész-gyulladások kockázatát. Bár ez a téma még némi vitát szül a szakértők között, a legtöbb orvos azt javasolja, hogy bárányhimlő alatt elsősorban paracetamol tartalmú gyógyszereket alkalmazzunk.
A lázcsillapítás mellett ne feledkezzünk meg a bőséges folyadékpótlásról sem. A lázas állapot és a hólyagokon keresztüli folyadékvesztés dehidratációhoz vezethet. Kínáljuk a gyermeket gyakran vízzel, hígított gyümölcslével vagy gyógyteával. Ha a szájban is vannak kiütések, a szívószál használata segíthet, hogy az ital ne érintkezzen közvetlenül a fájdalmas területekkel.
A viszketés enyhítése: modern megoldások a régi módszerek helyett
Régebben bevett szokás volt a gyermekeket tetőtől talpig rázókeverékkel (úgynevezett cinkes rázóval) vagy mentolos hintőporral bekenni. A mai orvostudomány azonban már mást javasol. Ezek a készítmények ugyanis „rápáncélosodnak” a hólyagokra, ami alatt a baktériumok könnyebben elszaporodhatnak, elfedik a kezdődő gyulladást, és akadályozzák a bőr természetes szellőzését.
Ehelyett használjunk modern, kifejezetten bárányhimlőre kifejlesztett hűsítő habokat vagy spray-ket. Ezek könnyed szerkezetűek, segítik a sebgyógyulást, és azonnali enyhülést hoznak a viszketés ellen anélkül, hogy elzárnák a bőrt. Ha a viszketés annyira fokozott, hogy a gyermek nem tud tőle aludni vagy pihenni, az orvos felírhat antihisztamin tartalmú cseppeket, amelyek belsőleg hatva csökkentik az irritációt.
A bőr tisztán tartása alapvető. Régen tiltották a fürdést, de ma már tudjuk, hogy a napi egyszeri, rövid ideig tartó, langyos vizes zuhanyozás vagy gyors fürdő kifejezetten jót tesz. Ne használjunk durva szivacsot vagy illatosított tusfürdőket. A vízbe tehetünk egy kevés szódabikarbónát vagy zabpehely-főzetet, mindkettő természetes viszketéscsillapító hatással bír. A fürdés után a bőrt ne dörzsöljük, hanem egy puha törölközővel óvatosan, itatva szárítsuk meg.
A legfontosabb feladatunk a bőrápolás során nem a szárítás, hanem a tisztaság megőrzése és a felülfertőződés megakadályozása, miközben komfortérzetet biztosítunk a kicsinek.
Táplálkozás és kímélő étrend a nehéz napokon
A bárányhimlős gyermek étvágya gyakran jelentősen lecsökken. Ne erőltessük az evést, de figyeljünk arra, hogy amit elfogyaszt, az tápláló legyen. Ha a szájüregben is megjelentek a hólyagok, az étkezés valóságos kínszenvedés lehet számára. Ilyenkor kerüljük a sós, savas (narancslé, paradicsom), fűszeres vagy kemény, ropogós ételeket, mert ezek irritálják a sebeket.
A hűvös, pépes ételek ilyenkor a legjobbak. A joghurt, a puding, a krémlevesek (nem túl forrón), a krumplipüré vagy a banán általában jól tolerálható. Sőt, egy gombóc jó minőségű vaníliafagylalt nemcsak kalóriát ad, hanem kellemesen hűsíti is a gyulladt nyálkahártyát, ami egy kis lelki vigaszt is nyújt a betegeskedő gyermeknek.
Érdemes odafigyelni a vitaminpótlásra is. A C-vitamin és a D-vitamin támogatja az immunrendszert a vírus elleni harcban. Ha a gyermek állapota engedi, próbáljuk meg természetes forrásokból, például lágyabb gyümölcsökből vagy zöldségturmixokból fedezni a vitaminszükségletet, de a betegség akut szakaszában a gyógyszertári készítmények is jó szolgálatot tehetnek.
Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?
Bár a bárányhimlő az esetek többségében komplikációmentesen gyógyul, szülőként ébernek kell maradnunk a vészjósló jelekre. Vannak olyan szituációk, amikor nem elég az otthoni ápolás, és szakember segítségére van szükség. Az egyik ilyen jel, ha a láz a betegség harmadik-negyedik napján is rendkívül magas marad, vagy ha a lázmentes időszak után hirtelen újra felszökik.
Figyeljük árgus szemekkel a kiütéseket! Ha valamelyik hólyag környéke szokatlanul nagy területen kipirosodik, megduzzad, fájdalmassá válik, vagy ha a hólyagból nem tiszta, hanem gennyes váladék ürül, az bakteriális felülfertőződésre utalhat. Ez antibiotikumos kezelést igényelhet, hogy megelőzzük a komolyabb bőrgyulladást vagy a szövetelhalást.
A neurológiai tünetek a legriasztóbbak közé tartoznak. Ha a gyermek szokatlanul aluszékony, nehezen ébreszthető, zavartnak tűnik, fájlalja a fejét, merev a nyaka, vagy bizonytalanná válik a járása (atxia), azonnal hívjunk orvost vagy keressük fel a legközelebbi sürgősségi osztályt. Bár ritka, a varicella okozhat kisagy- vagy agyvelőgyulladást, amit komolyan kell venni.
Légzőszervi panaszok esetén is cselekedni kell. A bárányhimlő vírusos tüdőgyulladást is okozhat, ami nehézlégzéssel, szapora légvétellel vagy makacs köhögéssel jelentkezik. Ha a gyermek levegővétel közben húzza a vállát, vagy az orrszárnya tágul, ne késlekedjünk a szaksegítség hívásával.
A bakteriális felülfertőződés megelőzése
A bárányhimlő leggyakoribb szövődménye a bőr bakteriális felülfertőződése, amit általában a vakarással a sebekbe juttatott baktériumok (Staphylococcus vagy Streptococcus) okoznak. A megelőzés legfontosabb eszköze a rövidre vágott köröm. Vágjuk le a gyermek körmeit a lehető legrövidebbre, és reszeljük simára a széleket, hogy ne tudjon mély sebeket ejteni a bőrén.
A kézmosás gyakoriságát is növeljük meg. Nemcsak a beteg gyermeknek, hanem a család minden tagjának fontos a higiénia. Ha a gyermek mégis elkapart egy hólyagot, fertőtlenítsük le alkoholmentes bőrfertőtlenítővel. Az alkoholos szerek nagyon csípnek, ami csak további síráshoz és irritációhoz vezetne.
A tiszta ruházat és ágynemű napi cseréje szintén csökkenti a baktériumok elszaporodásának esélyét. Ha azt látjuk, hogy a gyermek mégis folyamatosan vakarózik, próbáljuk meg elterelni a figyelmét játékkal, mesével vagy olyan tevékenységgel, ami leköti a kezeit. A stressz és az unalom gyakran felerősíti a viszketés érzetét, így a mentális támogatás közvetve a bőr állapotára is hatással van.
Különleges esetek: csecsemők, felnőttek és várandósok
A bárányhimlő lefolyása nagyban függ az életkortól és az immunrendszer állapotától. Csecsemőknél, különösen az egy év alattiaknál a betegség súlyosabb lehet, mivel az ő szervezetük még nem találkozott hasonló kihívással, és az anyai ellenanyagok szintje is csökkenhet. Ha egy baba lesz bárányhimlős, mindenképpen szoros orvosi felügyelet szükséges.
Felnőttkorban a bárányhimlő sokkal megterhelőbb, mint gyermekkorban. A láz magasabb, a kiütések száma több, és a szövődmények – különösen a tüdőgyulladás – kockázata jelentősen megnő. Aki felnőttként betegszik meg, készüljön fel egy hosszú, akár 2-3 hetes lábadozási időszakra, és ne próbálja „lábon kihordani” a fertőzést.
A legveszélyeztetettebb csoportot a várandós nők alkotják, akik korábban még nem estek át a betegségen és nincsenek beoltva. A vírus a terhesség korai szakaszában magzati károsodást okozhat, a szülés körüli időszakban pedig az újszülöttnél jelentkezhet súlyos, életveszélyes fertőzés. Ha egy kismama bárányhimlő-gyanús személlyel érintkezik, haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a nőgyógyászával.
A bárányhimlő elleni védekezés nemcsak egyéni, hanem közösségi felelősség is, különösen a környezetünkben élő veszélyeztetett csoportok védelme érdekében.
A gyógyulás útja és a visszatérés a közösségbe
A betegség általában 10-14 nap alatt zajlik le. A gyógyulás folyamatának legbiztosabb jele, amikor az összes hólyag beszáradt, és pörk (var) fedi őket. Fontos tudni, hogy amíg akár egyetlen folyadékkal teli hólyag is van a testen, a gyermek továbbra is fertőzhet. A közösségbe – bölcsődébe, óvodába vagy iskolába – csak akkor térhet vissza, ha már csak száraz pörkök láthatók rajta.
A pörkök leesése után a bőrön kis rózsaszín vagy fehéres foltok maradhatnak. Ezek nem hegek, hanem a friss bőr jelei, amelyek az idővel és a megfelelő fényvédelemmel elhalványulnak. Azonban ha a gyermek mélyen elkaparta a hólyagokat, maradandó, besüppedő hegek alakulhatnak ki. Ezeket később speciális hegkezelő krémekkel lehet finomítani, de a legjobb védekezés továbbra is a vakarózás megelőzése.
A gyógyulást követő hetekben a gyermek immunrendszere még gyengébb lehet. Ezért érdemes fokozatosan visszaterhelni őt a közösségbe és a fizikai aktivitásba. A vitaminpótlást és a kiegyensúlyozott táplálkozást folytassuk a lábadozás után is, hogy segítsek a szervezetnek a teljes regenerációban.
Védőoltás: a megelőzés modern útja
Magyarországon a bárányhimlő elleni védőoltás 2019 óta a kötelező oltási rend része. Ez jelentősen csökkentette a súlyos esetek és a kórházi kezelést igénylő szövődmények számát. Az oltás két adagból áll, ami hosszú távú, szinte teljes körű védettséget biztosít. Az oltott gyermekek vagy egyáltalán nem kapják el a betegséget, vagy ha mégis (ez az úgynevezett áttöréses fertőzés), a tünetek sokkal enyhébbek, láz nélkül és mindössze néhány pöttyel zajlanak le.
Sokan kérdezik, érdemes-e beadatni az oltást azoknak, akik kimaradtak a kötelező körből. A válasz határozott igen, különösen serdülők és felnőttek esetében, akiknél a betegség lefolyása súlyosabb. Az oltás nemcsak az egyént védi, hanem a nyájimmunitás révén azokat is, akik egészségügyi okokból nem kaphatnak oltást.
Érdemes beszélni a háziorvossal az oltás lehetőségeiről, még akkor is, ha a családban már van egy beteg gyerek. A lappangási idő alatt, az érintkezést követő 72 órán belül beadott oltás még képes lehet megelőzni a betegség kialakulását vagy jelentősen enyhíteni annak lefolyását a testvéreknél.
Gyakori tévhitek a bárányhimlővel kapcsolatban
Számos tévhit kering még ma is a köztudatban, amelyek nehezíthetik a szülők dolgát. Az egyik ilyen, hogy a bárányhimlőn „jobb minél előbb átesni”. Bár igaz, hogy gyermekkorban általában enyhébb, a szövődmények kockázata soha nem nulla. A tudatos megfertőztetés, az úgynevezett „bárányhimlő-partik” orvosilag abszolút nem javasoltak, hiszen nem tudhatjuk előre, melyik gyermeknél vált ki a vírus súlyos reakciót.
A másik gyakori tévhit a vízzel való érintkezés tilalma. Ahogy korábban említettük, a tisztálkodás elengedhetetlen a felülfertőződések elkerülése érdekében. A pangó izzadtság és a kosz sokkal több veszélyt rejt, mint egy gyors, kímélő zuhany. Szintén téves elképzelés, hogy a bárányhimlő után örök életre védettséget szerzünk. Bár az újrafertőződés rendkívül ritka, a vírus a szervezet idegdúcsaiban lappangva maradhat, és évtizedekkel később övsömör formájában újra aktiválódhat.
Végezetül fontos megérteni, hogy minden gyermek és minden betegség más. Ami az egyik családnál bevált, nem biztos, hogy a másiknál is működik. A legfontosabb, hogy bízzunk az ösztöneinkben, tartsuk be az orvosi utasításokat, és biztosítsunk gyermekünk számára egy nyugodt, szeretetteljes közeget a gyógyuláshoz. A bárányhimlő nehéz időszak, de megfelelő odafigyeléssel pár hét alatt csak egy távoli, „pöttyös” emlék marad.
Praktikus tippek a mindennapokra: hogyan vészeljük át a karantént?
A két hét otthonlét egy örökmozgó kisgyerekkel embert próbáló feladat. A viszketés miatti nyűgösséget és a bezártság okozta unalmat kreativitással lehet leginkább orvosolni. Készítsünk „gyógyulási naptárat”, ahol a gyermek minden nap egy matricát ragaszthat fel, így látja, mennyi van még hátra a „pöttyös napokból”. Ez segít neki az időérzékelésben és motivációt ad a türelemhez.
A kézműves tevékenységek, a közös olvasás vagy az olyan új játékok, amelyeket csak ilyenkor veszünk elő, sokat segíthetnek. Mivel a fizikai aktivitás korlátozott, próbáljunk meg olyan szellemi kihívásokat keresni, amelyek lekötik a figyelmét. A képernyőidő megemelkedése ilyenkor elkerülhetetlen és bocsánatos bűn; egy-egy hosszabb mese nézése közben a gyermek is megnyugszik, és kevésbé koncentrál a viszketésre.
Ne feledkezzünk meg saját magunkról, szülőkről sem. Az ápolás fárasztó, a folyamatos készenlét és az aggódás kimerítő lehet. Ha van rá lehetőség, osszák meg a feladatokat a partnerükkel, vagy kérjenek segítséget a bevásárláshoz, hogy önöknek csak a gyermekre kelljen figyelniük. A türelem a legfontosabb „gyógyszer” ebben az időszakban, mind a gyermek, mind saját maguk felé.
| Szempont | Régi módszer | Modern ajánlás |
|---|---|---|
| Tisztálkodás | Szigorúan tilos fürdeni | Rövid, langyos vizes zuhany naponta |
| Helyi kezelés | Cinkes rázókeverék, hintőpor | Hűsítő habok, könnyű spray-k |
| Viszketéscsillapítás | Csak külsőleg | Szükség esetén belsőleges antihisztamin |
| Környezet | Túlfűtött szoba, vastag takaró | Hűvös, jól szellőztetett helyiség |
A bárányhimlő lefolyása során a legfontosabb a fokozatosság és a megfigyelés. Ahogy a pörkök száradnak és a láz alábbhagy, a gyermek vitalitása is visszatér. Engedjük, hogy ő diktálja a tempót. Ha még fáradékonyabb, hagyjuk többet pihenni, ha viszont már majd’ szétveti az energia, próbáljunk meg biztonságos, lakáson belüli mozgásos játékokat kitalálni neki.
A bőr regenerációja hetekig is eltarthat. A pörkök leesése utáni friss bőrfelület rendkívül érzékeny az UV-sugárzásra. Ha a betegség tavasszal vagy nyáron zajlik le, fokozottan ügyeljünk a fényvédelemre. A naptej használata és a közvetlen napfény kerülése segít megelőzni, hogy a kiütések helye tartósan pigmentálódjon vagy foltos maradjon.
Végül, tartsuk észben, hogy a bárányhimlő egyike azon kevés gyermekkori betegségeknek, amelyeknél a közösségi összefogásnak óriási szerepe van. Ha gyermekünknél diagnosztizálják a fertőzést, azonnal értesítsük az oktatási intézményt és azokat a szülőket, akikkel az elmúlt napokban érintkeztünk. Ezzel segítünk másoknak is a felkészülésben, és megvédhetjük azokat a várandósokat vagy legyengült immunrendszerű társainkat, akikre a vírus komoly veszélyt jelentene.
Gyakori kérdések a bárányhimlő otthoni ápolásával kapcsolatban
Mennyi ideig tart a bárányhimlő fertőző szakasza? 🕒
A fertőző képesség a kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal kezdődik, és egészen addig tart, amíg az összes hólyag be nem szárad, és pörk nem képződik rajtuk. Ez általában 7-10 napot vesz igénybe a tünetek kezdetétől számítva.
Szabad-e hajat mosni a betegség alatt? 🧼
Igen, sőt ajánlott, ha a hajas fejbőr is tele van kiütésekkel. A koszos, izzadt fejbőr könnyebben elfertőződik. Használjunk kímélő babasampont, ne dörzsöljük a bőrt, és a hajat csak óvatosan itassuk szárazra egy puha törölközővel, kerülve a forró hajszárító használatát.
Mit tegyek, ha a gyermekem elkaparta a hólyagot és vérzik? 🩸
Ne essünk pánikba! Mossunk kezet, majd óvatosan tisztítsuk meg a területet alkoholmentes bőrfertőtlenítővel. Ha szükséges, tegyünk rá egy apró, szellőző sebtapaszt, hogy megakadályozzuk a további piszkálást, és figyeljük, nem kezd-e el váladékozni vagy kipirosodni a környéke.
Visszakaphatja-e a gyerek a bárányhimlőt, ha már egyszer átesett rajta? 🔄
Az esetek túlnyomó többségében a betegség életre szóló immunitást ad. Nagyon ritkán, extrém gyenge immunrendszer esetén előfordulhat újrafertőződés, de ez kivételes esetnek számít. Fontos azonban tudni, hogy a vírus a szervezetben marad, és később övsömört okozhat.
Lehet-e bárányhimlős a gyerek, ha be van oltva? 💉
Igen, lehetséges, de az esélye sokkal kisebb. Ha egy oltott gyermek mégis elkapja (áttöréses fertőzés), a betegség lefolyása szinte mindig sokkal enyhébb: kevesebb kiütéssel jár, gyakran nincs láz, és a szövődmények kockázata minimálisra csökken.
Hogyan enyhíthetem a szájban lévő kiütések fájdalmát? 👄
Kínáljunk hűvös ételeket és italokat, kerüljük a savas és sós ízeket. A hideg kamillateás öblögetés vagy ecsetelés (ha a gyermek már tud ilyet) gyulladáscsökkentő hatású. Nagyobb gyerekeknél speciális, szájnyálkahártyára való érzéstelenítő gél is alkalmazható orvosi javaslatra.
Mikor mehetünk először levegőre a gyerekkel? 🌳
Amíg a gyermek fertőz, szigorúan otthon kell maradnia. Ha van saját kert, oda kimehet, de csak akkor, ha nincs láza és jól érzi magát. Közösségbe, játszótérre vagy boltba csak akkor menjenek, ha már az utolsó hólyag is leszáradt, hogy ne veszélyeztessünk másokat.
Leave a Comment