A szoptatás pillanatai sokszor a béke, a meghittség és a lelassulás szigetei a rohanó hétköznapokban. A baba ritmikus szívása, az anya testében felszabaduló hormonok egyedülálló kémiai koktélt eredményeznek, amely azonnali nyugtató hatással bír. De vajon ez a belső harmónia, amit a mellre tételkor érzünk, csupán múló pillanat, vagy rendelkezik olyan mélyreható élettani hatásokkal, amelyek évtizedekkel később is védelmezik az anya szív- és érrendszeri egészségét? A modern kutatások egyre egyértelműbben mutatják: a szoptatás nem csupán a csecsemő számára létfontosságú, hanem egy hosszú távú, biológiai befektetés az anya vérnyomásának szabályozásába és a kardiovaszkuláris kockázatok csökkentésébe.
Az oxitocin, a szeretet hormonja és a vazodilatáció
Amikor a szoptatás és a vérnyomás kapcsolatát vizsgáljuk, elkerülhetetlen, hogy az oxitocin szerepéhez forduljunk. Ez a hormon, amelyet a köznyelv gyakran a „szeretet hormonjaként” emleget, kulcsszerepet játszik a tejleadó reflex kiváltásában. Az oxitocin felszabadulása a hátsó agyalapi mirigyből, mint egy hullám, fut végig az anya testén, és a méhösszehúzódások mellett számos egyéb, kevésbé nyilvánvaló élettani folyamatot is elindít.
Rövid távon, közvetlenül a szoptatás alatt, az oxitocin egyértelműen vazodilatátor, azaz értágító hatású. Ez a hatás átmeneti, rövid vérnyomásesést okozhat, amely a szoptatás befejeztével helyreáll. Ez magyarázza azt a gyakran tapasztalt ellazulást és enyhe szédülést, amit néhány kismama érez a szoptatás alatt. Azonban a hosszú távú hatás ennél sokkal összetettebb, és a vazodilatáció nem az egyetlen mechanizmus, ami számít.
A rendszeres oxitocin-expozíció, amit a hónapokig tartó szoptatás biztosít, befolyásolhatja az erek belső falának, az endotéliumnak a működését. Az endotélium szerepe létfontosságú a vérnyomás szabályozásában, mivel ez termeli a nitrogén-monoxidot (NO), ami az egyik legerősebb természetes értágító. A kutatások azt sugallják, hogy az oxitocin segíthet fenntartani az endotélium egészségét, javítva ezzel az erek rugalmasságát és csökkentve az érelmeszesedés kialakulásának esélyét, ami közvetlenül hozzájárul a hosszú távú magas vérnyomás megelőzéséhez.
Az oxitocin nem csupán a tejleadást segíti, hanem egyfajta biológiai pufferként is működik, mérsékelve a stresszreakciókat és támogatva az erek optimális működését hosszú éveken keresztül.
A stresszválasz modulációja és a kortizol szintje
A magas vérnyomás egyik legnagyobb rizikófaktora a krónikus stressz. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában a hosszan tartó stresszhormon-emelkedés, különösen a kortizol túlzott termelődése jelentős szerepet játszik. A szoptatás itt is egyedülálló védőmechanizmust kínál.
A szoptató anyák agyában az oxitocin központi idegrendszeri hatásai révén csökken a stresszreakció hevessége. Ez azt jelenti, hogy a napi kihívásokra, a kialvatlanságra és a szülői felelősség okozta feszültségre a szervezet kevésbé drasztikus módon reagál. Kevesebb adrenalin és noradrenalin szabadul fel, és ami a legfontosabb, a kortizol szintje is alacsonyabb maradhat.
Ha a kismama hónapokon keresztül rendszeresen megtapasztalja ezt a stresszcsökkentő hatást, az az egész érrendszerre pozitív hatást gyakorol. A kevesebb stresszhormon kevesebb érszűkületet jelent, kevesebb terhelést a szívre, és segít megakadályozni, hogy az erek fala tartósan megkeményedjen, ami a magas vérnyomás alapja. Ez a neurohormonális védelem a szoptatás egyik leginkább alábecsült, de hosszú távon legjelentősebb előnye.
A metabolikus szindróma és a szoptatás összefüggése
A magas vérnyomás ritkán jár egyedül. Gyakran része egy nagyobb tünetegyüttesnek, amelyet metabolikus szindrómának nevezünk, és amely magában foglalja a hasi elhízást, az emelkedett vércukorszintet (inzulinrezisztencia), a megváltozott vérzsírprofilt és a hipertóniát. A szoptatás mechanizmusai jelentősen javíthatják az anya anyagcseréjét, ezzel közvetetten csökkentve a vérnyomás kockázatát.
A laktáció egy rendkívül energiaigényes folyamat. A tejtermelés napi több száz kalóriát éget el, ami segít az anyának visszanyerni a terhesség előtti testsúlyát, különösen a hasi zsírpárnákat célozva. A viscerális zsír (a belső szervek körüli zsír) különösen veszélyes, mivel aktív hormontermelő szervként működik, gyulladáskeltő anyagokat bocsát ki, amelyek károsítják az erek falát és hozzájárulnak az inzulinrezisztencia kialakulásához.
A kutatások egyértelműen igazolják, hogy azok az anyák, akik hosszabb ideig szoptatnak, jobb inzulinérzékenységgel rendelkeznek, akár évtizedekkel a szoptatás befejezése után is. A javuló inzulinérzékenység csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, és mivel a cukorbetegség az egyik legfőbb rizikófaktora a magas vérnyomásnak és az érelmeszesedésnek, a szoptatás ezen a fronton is erőteljes védelmet nyújt.
A lipidszintek pozitív változása
A szoptatás ideje alatt a szervezet mobilizálja a terhesség alatt felhalmozott zsírraktárakat, hogy a tejtermeléshez szükséges energiát biztosítsa. Ez a folyamat gyakran jár együtt a vér lipidszintjeinek pozitív változásával: csökken a trigliceridszint, és javulhat a HDL (jó koleszterin) és LDL (rossz koleszterin) aránya. A kedvezőbb lipidprofil közvetlenül csökkenti az érelmeszesedés és a magas vérnyomás kialakulásának esélyét, mintegy „kitakarítva” az ereket a hosszú távú terhelés elől.
A gyulladásos folyamatok mérséklése
A krónikus, alacsony szintű gyulladás ma már a legtöbb krónikus betegség, beleértve a magas vérnyomást és a szívbetegségeket, központi tényezőjének tekinthető. A terhesség és a szülés maga is egyfajta gyulladásos állapotot idéz elő a szervezetben, amelynek normalizálódása időt vesz igénybe.
A szoptatás, különösen a hosszú távú szoptatás, úgy tűnik, segít felgyorsítani a posztpartum gyulladásos állapot mérséklődését. Az oxitocin, amellett, hogy értágító, bizonyítottan rendelkezik gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is. Ezen túlmenően, a szoptatással járó jobb anyagcsere és a hasi zsír csökkenése eleve kevesebb gyulladásos citokin (például CRP, IL-6) termelődését eredményezi.
Amikor a szervezetben csökken a krónikus gyulladásos terhelés, az erek fala egészségesebb marad, kevésbé merevedik meg, és jobban képes reagálni a vérnyomás változásaira. Ez a gyulladáscsökkentő hatás egy csendes, de rendkívül hatékony mechanizmus, amely hozzájárul a normális vérnyomás fenntartásához az anya későbbi életéveiben.
A tartósan alacsony gyulladásos markerek szintje a szoptatott anyákban az egyik legmeggyőzőbb bizonyítéka annak, hogy a laktáció nem csak a reproduktív, hanem a kardiovaszkuláris egészségre is kiterjedő, évtizedes hatású protektív tényező.
A preeklampszia és a szoptatás – A kockázati örökség feloldása
Különösen fontos szempont azoknak az anyáknak az esetében, akiknél terhességi magas vérnyomás, vagy súlyosabb esetben preeklampszia (terhességi toxémia) fordult elő. A preeklampszia egyértelműen növeli az anya későbbi életében a krónikus hipertónia, a stroke és a szívbetegségek kockázatát. A szoptatás itt egyfajta „helyreállító” funkciót tölthet be.
A preeklampszia olyan állapot, amely során az erek belső rétege, az endotélium súlyosan károsodik. Ez a károsodás gyakran tartós nyomot hagy, és hozzájárul a későbbi érrendszeri problémákhoz. Mivel a szoptatás, az oxitocin és a metabolikus javulás révén, támogatja az endotélium regenerálódását és működését, segíthet minimalizálni a preeklampszia által okozott hosszú távú károkat.
Bár a szoptatás nem törli el teljesen a preeklampszia által hordozott rizikót, a tudományos adatok azt mutatják, hogy azok az anyák, akik átestek ezen a terhességi szövődményen és hosszabb ideig szoptattak, kisebb eséllyel fejlesztettek ki krónikus magas vérnyomást a következő 10-20 évben, mint azok, akik nem szoptattak, vagy csak rövid ideig. Ez a tény rendkívül motiváló lehet a magas kockázatú csoportba tartozó anyák számára.
A tudományos bizonyítékok ereje: Kohorsz vizsgálatok eredményei
A szoptatás hosszú távú hatásait nehéz vizsgálni, mivel a kutatóknak évtizedekig kell követniük az anyákat. Azonban az elmúlt két évtizedben nagyszabású kohorsz vizsgálatok – mint például az amerikai Nurses’ Health Study vagy más európai adatbázisok – szolgáltattak meggyőző bizonyítékokat a szoptatás kardioprotektív (szívvédő) szerepéről.
Ezek a vizsgálatok általában azt mutatják, hogy minél hosszabb ideig szoptatott egy nő élete során (összesített időtartam), annál kisebb a kockázata a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a stroke kialakulására a menopauza után. Egy metaanalízis, amely több mint egymillió nő adatait vizsgálta, kimutatta, hogy azoknál az anyáknál, akik legalább 12 hónapig szoptattak, akár 13-17%-kal is alacsonyabb volt a hipertónia kialakulásának kockázata, összehasonlítva azokkal, akik soha nem szoptattak.
Ez a hatás függetlennek mutatkozott a hagyományos rizikófaktoroktól, mint például a testsúly, a dohányzás vagy a családi anamnézis. Ez azt sugallja, hogy a szoptatás biológiai mechanizmusai önmagukban is védelmet nyújtanak, nem csupán a szoptató anyák általában egészségtudatosabb életmódjának köszönhetően.
Táblázat: A szoptatás időtartamának hatása a hosszú távú vérnyomásra
| Összesített szoptatási időtartam | Becsült hipertónia kockázatcsökkenés (életkorhoz igazítva) | Fő mechanizmus |
|---|---|---|
| 0 hónap | Referencia (0%) | Nincs protektív hatás |
| 1–6 hónap | 3–5% | Posztpartum súlyvesztés, enyhe metabolikus javulás |
| 7–12 hónap | 8–12% | Stabilizált inzulinérzékenység, endotélium támogatása |
| 12 hónap felett | 13–17% | Tartósan alacsonyabb gyulladás, optimális lipidprofil, stresszválasz moduláció |
A prolaktin szerepe a folyadékháztartásban és a só-egyensúlyban
Bár az oxitocin kapja a legtöbb figyelmet a vérnyomás szempontjából, a prolaktin, a tejtermelésért felelős másik kulcshormon, szintén hozzájárulhat az anya hosszú távú élettani egyensúlyához. A prolaktin szintje a szoptatás alatt tartósan magas marad.
A prolaktinnak ismert a vesére gyakorolt hatása, különösen a víz- és sóháztartás szabályozásában. Bár a laktáció korai szakaszában a prolaktin némi folyadék- és sóvisszatartást okozhat (ami a tejtermeléshez szükséges), a hosszú távú, kiegyensúlyozott prolaktin jelenlét finoman befolyásolhatja a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszert (RAAS).
A RAAS a szervezet legfontosabb vérnyomásszabályozó rendszere. Bármely hormonális hatás, amely segít ennek a rendszernek az optimális működésében – például csökkentve az aldoszteron túltermelését, ami só- és vízvisszatartáshoz és emelkedett vérnyomáshoz vezetne – védelmet nyújthat a hipertónia ellen. Bár ezen a területen még sok kutatásra van szükség, a hormonális egyensúly fenntartása a szoptatás alatt egyértelműen hozzájárul az érrendszeri homeosztázishoz.
Életmódbeli tényezők: Alvás, táplálkozás és a szoptatás szinergiája
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szoptatás hatása nem izoláltan érvényesül. Az anya teljes életmódja kölcsönhatásban áll a hormonális védelemmel. A szoptatás által nyújtott kardioprotekció maximális kihasználásához szükség van az anya aktív közreműködésére is.
A krónikus alváshiány, ami szinte minden kismamát érint, önmagában is emelheti a vérnyomást. Bár a szoptatás nem szünteti meg az éjszakai ébredéseket, az oxitocin felszabadulása segíthet az anyának gyorsabban visszaaludni, és javíthatja az alvás minőségét, csökkentve ezzel az alváshiány okozta stressz érrendszeri terhelését. Ez a finom egyensúly elengedhetetlen a vérnyomás hosszú távú kontrolljához.
Továbbá, a szoptató anyák gyakran jobban odafigyelnek a táplálkozásukra, elkerülve a túlzott só- és cukorbevitelt, valamint a feldolgozott élelmiszereket. Ez a tudatos táplálkozás, kombinálva a szoptatás metabolikus előnyeivel, együttesen biztosítja a legnagyobb védelmet a magas vérnyomás ellen. Ha az anya egészségtelenül étkezik és nem mozog, a szoptatás védőhatása is gyengülhet.
A szoptatás a természet ajándéka a szív- és érrendszer számára, de ez a védelem csak akkor bontakozik ki teljes mértékben, ha az anya gondoskodik a megfelelő pihenésről és egy kiegyensúlyozott, alacsony nátriumtartalmú étrendről.
Epidemiológiai megfigyelések a hosszú távú kockázatcsökkentésről
Az epidemiológiai adatok elemzése során a kutatók gyakran a kumulatív szoptatási időt tekintik a legfontosabb mérőszámnak. Nem az számít, hogy az anya egy gyermeket szoptatott-e 12 hónapig, vagy három gyermeket 4-4 hónapig, hanem az élettartam során eltöltött összes szoptatási idő. Minél hosszabb ez az idő, annál erősebb a védőhatás.
Ez a megfigyelés alátámasztja azt az elméletet, hogy a szoptatás során bekövetkező élettani változások (például az endotélium regenerációja és a metabolikus profil javulása) nem múlnak el azonnal a szoptatás befejeztével, hanem tartósan „átprogramozzák” az anya szervezetét egy egészségesebb, kardiovaszkulárisan védettebb állapotba.
A hosszú távú vérnyomáskontroll szempontjából különösen ígéretes az a tény, hogy a szoptatás védőhatása a menopauza után is megmarad. A menopauza idején a nők ösztrogénszintjének csökkenése miatt ugrásszerűen megnő a szívbetegségek és a hipertónia kockázata. Azok a nők, akik korábban hosszabb ideig szoptattak, mintha rendelkeznének egy beépített biológiai pajzzsal, ami segít átvészelni ezt a hormonálisan kihívásokkal teli időszakot.
A szoptatás neurobiológiai hatásai és a vazomotoros központ
A vérnyomás szabályozásának központja az agyban, a vazomotoros központban található. Ez a terület folyamatosan monitorozza a vérnyomást és a test szükségleteit, majd utasításokat küld az ereknek a szűkülésre vagy tágulásra. A szoptatás során felszabaduló hormonok, különösen az oxitocin, közvetlenül befolyásolják ennek a központnak a működését.
Az oxitocin nem csupán perifériásan hat (az erekre), hanem központilag is, csökkentve a szimpatikus idegrendszer aktivitását. A szimpatikus idegrendszer felelős a „harcolj vagy menekülj” válaszért, amely gyorsan emeli a pulzust és szűkíti az ereket. A szoptatás során tapasztalható relaxáció egyrészt annak köszönhető, hogy az oxitocin gátolja a szimpatikus túlműködést, elősegítve a paraszimpatikus (nyugtató) rendszer dominanciáját.
Ha ez a „nyugtató program” rendszeresen fut az agyban hónapokig, az hozzájárulhat a vazomotoros központ hosszú távú „újrakalibrálásához”. Ez azt jelenti, hogy az anya a szoptatási időszak után is kevésbé reagálhat túlzott érszűkülettel a stresszre, ami kulcsfontosságú tényező a krónikus magas vérnyomás megelőzésében.
A szívfrekvencia variabilitás javulása
A szív- és érrendszer egészségének egyik kifinomult mérőszáma a szívfrekvencia variabilitás (HRV). Az egészséges szív képes gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni a környezeti és belső változásokhoz. A magas vérnyomás és a krónikus stressz gyakran csökkenti a HRV-t. A kutatások szerint a szoptató anyák jobb HRV értékekkel rendelkeznek, ami a paraszimpatikus idegrendszer dominanciájának és a jobb autonóm idegrendszeri egyensúlynak a jele. Ez a jobb kontroll is hozzájárul a stabil és alacsonyabb hosszú távú vérnyomásértékekhez.
A szívizom egészsége és a szoptatás
A vérnyomás nem csupán az erek állapotától függ, hanem a szív, mint pumpa teljesítményétől is. A szoptatás közvetetten pozitív hatást gyakorolhat a szívizom egészségére is. A terhesség jelentős terhelést ró a szívre, mivel a vérmennyiség jelentősen megnő. A szülés utáni időszakban a szívnek alkalmazkodnia kell az új viszonyokhoz.
A szoptatás által biztosított stabil hormonális környezet, a csökkent gyulladás és az optimalizált anyagcsere mind csökkentik a szívizomra nehezedő terhelést. A jobb inzulinérzékenység például azt jelenti, hogy a szívizomsejtek hatékonyabban használják fel az energiát. Ez a mechanizmus hosszú távon megakadályozhatja a szív bal kamrájának túlzott megnagyobbodását (hipertrófiáját), ami a tartósan magas vérnyomás egyik legsúlyosabb következménye.
A szoptatás biológiai előnyei tehát nem csupán az erek falát védik, hanem a szív struktúrájának és funkciójának megőrzésében is szerepet játszanak. Ez egy olyan komplex védelem, amely évtizedekkel később, a menopauza idején válik igazán érezhetővé, amikor a kardiovaszkuláris kockázat a legmagasabb.
A laktációs amenorrhoea és a vérnyomás
Érdemes kitérni a laktációs amenorrhoea (a szoptatás miatti menstruáció elmaradása) szerepére is. Bár ez elsősorban a fogamzásgátlással hozható összefüggésbe, a hormonális profil, amely a menstruáció hiányát okozza, hozzájárulhat a vérnyomás kontrolljához is.
A magas prolaktinszint és az alacsony ösztrogénszint a szoptatás alatt megváltoztatja a szervezet folyadék- és élettani egyensúlyát. Az ösztrogén elmaradása, bár átmenetileg csontritkulási kockázatot hordozhat, a vérnyomás szempontjából bizonyos értelemben előnyös lehet, mivel elkerülhetők az ösztrogén bizonyos formái által kiváltott esetleges vérnyomásemelő hatások, amelyek a normál menstruációs ciklus során előfordulhatnak.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a szoptatás vérnyomáscsökkentő hatása nem függ a menstruáció visszatérésétől, hanem a hormonok komplex interakciójából ered, amely a metabolikus és érrendszeri egészség javulását eredményezi.
Összefoglaló kitekintés a hosszú távú egészségre
A szoptatás hosszú távú hatása az anya vérnyomására messze túlmutat azokon az azonnali, édes pillanatokon, amikor a baba a mellén pihen. A laktáció egy evolúciósan optimalizált biológiai folyamat, amely nemcsak a csecsemő túlélését biztosítja, hanem az anya hosszú távú egészségét is védi. A rendszeres szoptatás révén az anya szervezetét érő oxitocin, a metabolikus profil javulása, a gyulladás csökkenése és a stresszválasz modulációja együttesen biztosítják azt a kardioprotektív hatást, amely évtizedekkel később, a menopauza után is érezteti hatását, csökkentve a hipertónia és más szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
A tudományos adatok egyre egyértelműbbek: a szoptatás időtartamának minden egyes hónapja egy apró, de jelentős befektetés az anya jövőbeli egészségébe. Ez a felismerés tovább erősíti a szoptatás támogatásának fontosságát, nem csupán a gyermek táplálása, hanem az anyai egészség hosszú távú megőrzése érdekében is.
Gyakran ismételt kérdések a szoptatás és az anyai kardiovaszkuláris egészség kapcsolatáról
❓ Miért csökken a vérnyomásom szoptatás közben, és ez tartós hatás?
A szoptatás közbeni átmeneti vérnyomásesés elsősorban a hirtelen felszabaduló oxitocin azonnali értágító hatásának köszönhető, valamint a paraszimpatikus idegrendszer aktiválódásának. Ez a hatás rövid távon van jelen. A hosszú távú vérnyomáscsökkentő hatás azonban más mechanizmusokon keresztül érvényesül: a hónapokig tartó szoptatás javítja az anya metabolikus profilját (inzulinérzékenység, lipidprofil) és csökkenti a krónikus gyulladást, ami tartósan alacsonyabb vérnyomáshoz vezethet évekkel később.
❤️ Mennyi ideig kell szoptatnom ahhoz, hogy érvényesüljön a szívvédő hatás?
A legtöbb nagyszabású kohorsz vizsgálat azt mutatja, hogy a kumulatív szoptatási idő a meghatározó. Bár már néhány hónap szoptatás is jár bizonyos metabolikus előnyökkel, a jelentős és statisztikailag kimutatható hosszú távú védelmet (pl. a hipertónia kockázatának 10% feletti csökkenése) általában azoknál az anyáknál figyelték meg, akik összesen 12 hónapnál hosszabb ideig szoptattak életük során.
🩺 Véd-e a szoptatás a magas vérnyomás ellen, ha a családomban van hajlam hipertóniára?
Igen, a szoptatás védőhatása független a genetikai vagy családi hajlamtól, bár az előnyök mértéke egyénenként eltérő lehet. A szoptatás által kiváltott pozitív hormonális és metabolikus változások (pl. jobb inzulinérzékenység, csökkent gyulladás) segíthetnek ellensúlyozni a genetikai kockázat egy részét, így különösen ajánlott azoknak az anyáknak, akiknél magas a kardiovaszkuláris betegségek kockázata.
😴 A kialvatlanság, ami a szoptatással jár, nem rontja a vérnyomásomat?
A krónikus alváshiány önmagában valóban vérnyomásemelő tényező. Azonban a szoptatás alatt felszabaduló oxitocin és prolaktin segíti az anyát a stressz kezelésében és a gyorsabb elalvásban, javítva az alvás minőségét a rendelkezésre álló rövid idő alatt. A szoptatás hormonális védelme gyakran felülírja az alváshiány negatív kardiovaszkuláris hatásait, feltéve, hogy az anya más téren (táplálkozás, stresszkezelés) is támogatja a szervezetét.
💧 Mi a helyzet, ha preeklampsziám volt a terhesség alatt? Segíthet a szoptatás a jövőbeli kockázatok csökkentésében?
Abszolút. A preeklampszia jelentősen növeli a krónikus magas vérnyomás és szívbetegségek kockázatát. A szoptatás biológiai mechanizmusai (különösen az endotélium regenerációjának támogatása és a gyulladás csökkentése) segítenek minimalizálni a preeklampszia okozta hosszú távú érrendszeri károkat. Ezért a preeklampszián átesett anyák számára a szoptatás kiemelt fontosságú a jövőbeli egészség megőrzése szempontjából.
⚖️ Ha a szoptatás alatt nem fogyok le, akkor is érvényesülnek a vérnyomásra gyakorolt előnyök?
Igen. Bár a súlyvesztés egy további előny, a szoptatás vérnyomáscsökkentő hatása nem kizárólag a kilók csökkenésén múlik. A legfontosabb mechanizmusok a hormonális szinten (oxitocin), a metabolikus profil javulásában (inzulinérzékenység) és a gyulladás csökkentésében rejlenek. Még ha a súlyod nem is változik jelentősen, a belső anyagcsere-folyamatok pozitív irányba mozdulhatnak el.
🍼 Csak az exkluzív szoptatás vagy a fejés is biztosítja ezeket a hosszú távú előnyöket?
A kutatások elsősorban a közvetlen mellre tételt vizsgálták, ahol az anya és a baba közötti fizikai kontaktus és a szívás által kiváltott hormonális válasz a legerősebb. Azonban a fejés is kiváltja az oxitocin és a prolaktin felszabadulását, ami biztosítja a metabolikus előnyök nagy részét. Bár a fejés során hiányozhat a bőr-bőr kontaktus teljes stresszcsökkentő hatása, a tejtermelés fenntartása révén a metabolikus és hormonális védelem nagyrészt érvényesül.
Leave a Comment