Amikor a csecsemő először a mellre tapad, a pillanat varázsa gyakran elhomályosítja a hosszú távú befektetés jelentőségét. A szoptatás azonban messze túlmutat a puszta tápláláson és az azonnali immunvédelem biztosításán. Ez egy biológiai programozási folyamat, amely finoman hangolja a baba és az anya szervezetét egyaránt, évtizedekre szóló metabolikus és immunológiai nyereséget garantálva. Ez a folyékony arany egy olyan komplex kód, amely nem csupán a jelene, de a jövőbeni egészségi állapotát is meghatározza, csökkentve a krónikus betegségek kockázatát és megerősítve az immunrendszer alapjait.
Az anyatej, mint biológiai programozási kód
Az anyatej nem egyszerűen tápanyagok keveréke; ez egy élő, dinamikus biológiai rendszer, amely folyamatosan alkalmazkodik a csecsemő változó igényeihez. Összetétele órákról órára, napokról napokra változik, biztosítva a tökéletes egyensúlyt. A hosszú távú hatások megértéséhez elengedhetetlen, hogy mélyebbre ássunk az összetevőkben, amelyek messze túlmutatnak a makrotápanyagokon (zsír, fehérje, szénhidrát).
A metabolikus és immunológiai programozás legfontosabb szereplői a bioaktív molekulák. Ezek közé tartoznak a hormonok, növekedési faktorok, élő sejtek (például őssejtek és immunsejtek), valamint az oligoszacharidok (HMO-k), amelyek kulcsszerepet játszanak a bélflóra kialakításában. Ezek az anyagok nemcsak táplálják, hanem „tanítják” is a szervezetet, hogyan reagáljon a környezeti ingerekre és hogyan szabályozza saját anyagcseréjét.
A szoptatás során bejutó növekedési faktorok (például az epidermális növekedési faktor, EGF) kritikusak a bélfal éréséhez és integritásának megerősítéséhez. Ez a korai megerősítés alapvető a későbbi autoimmun folyamatok és allergiás reakciók megelőzésében. Minél hosszabb ideig tart ez a programozás, annál robusztusabbá válik a csecsemő belső védelmi rendszere.
Az anyatej nem csak étel; ez egy személyre szabott gyógyszertár, amelyet a természet a csecsemő egyedi igényeire szabott. A hosszú távú egészségügyi előnyök valójában a korai életkorban zajló finom biokémiai kalibráció eredményei.
A csecsemő metabolikus nyeresége: Az elhízás és a cukorbetegség kockázatának csökkentése
A modern társadalmak egyik legnagyobb egészségügyi kihívása az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség (T2D) járványszerű terjedése. A szoptatás ezen a területen kínálja talán a legjelentősebb hosszú távú védelmet. A kutatások egyértelműen kimutatják a dózis-függő összefüggést: minél hosszabb a szoptatás időtartama, annál alacsonyabb a kockázat.
A leptin és ghrelin szabályozása
A súlygyarapodás és az energiaegyensúly szabályozása már a csecsemőkorban elkezdődik. Az anyatej tartalmazza a jóllakottságért felelős hormont, a leptint, és az étvágyat serkentő hormont, a ghrelint. A szoptatott csecsemők leptin szintje általában magasabb, és a szervezetük megtanulja hatékonyabban szabályozni a jóllakottság érzetét. Ez a korai „oktatás” megakadályozza a túlzott kalóriabevitelt, ami az elhízás egyik fő oka.
Ezzel szemben a tápszerrel táplált csecsemők gyorsabban híznak, ami paradox módon nem jelent jobb egészséget. A gyors csecsemőkori súlygyarapodás gyakran összefügg a későbbi életkorban kialakuló metabolikus szindrómával. Az anyatej lassabb, de optimális növekedési mintát biztosít, ami a hosszú távú metabolikus stabilitás alapja.
Az inzulinérzékenység programozása
A szoptatás nem csupán a zsírsejtek számát és méretét befolyásolja, hanem az inzulinérzékenységet is. Az anyatejben lévő speciális zsírsavak és a lassan felszívódó laktóz segítenek fenntartani a stabil vércukorszintet. A szoptatott gyermekek felnőttkorban jobb glükóz-toleranciát mutatnak, ami közvetlenül csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét.
A szoptatás egy természetes adagkontroll mechanizmus. A csecsemő a mellnél ösztönösen szabályozza a bevitt mennyiséget, szemben a cumisüveggel, ami gyakran passzív túletetéshez vezet. Ez a korai önkontroll kulcsfontosságú a felnőttkori egészséges étkezési szokások kialakításában.
Immunológiai nyereség a gyermek számára: Az immunrendszer finomhangolása
Az anyatej a gyermek első védelmi vonala. Az immunológiai előnyök azonnali és rendkívül erősek: kevesebb fülgyulladás, légúti fertőzés és hasmenés. Az igazi csoda azonban az, ahogyan az anyatej hosszú távon programozza a gyermek immunrendszerét, csökkentve az autoimmun és allergiás betegségek kockázatát.
A humán tej oligoszacharidok (HMO-k) szerepe
A HMO-k a szoptatás immunológiai nyereségének egyik legfontosabb összetevői. Ezek a komplex cukrok nem a csecsemő táplálására szolgálnak, hanem kizárólag a bél mikrobiómjának táplálására. A HMO-k prebiotikumként funkcionálnak, segítve a hasznos baktériumok, különösen a Bifidobaktériumok elszaporodását.
A Bifidobaktériumok uralta bélflóra kevesebb patogént enged megtelepedni, és ami még fontosabb, hozzájárul a bélfal integritásának fenntartásához. Egy egészséges bélfal megakadályozza az allergének és a káros anyagok bejutását a véráramba, ami jelentősen csökkenti az allergiás asztma, az ekcéma és az ételallergiák kialakulásának esélyét.
Allergia és autoimmunitás elleni védelem
A szoptatás csökkenti a cöliákia, a gyulladásos bélbetegségek (IBD) és a fiatalkori cukorbetegség (1-es típusú cukorbetegség) kockázatát is. Ez a védelem az anyatejben található anti-inflammatorikus citokineknek és a specifikus antitesteknek (IgA) köszönhető. Az IgA antitestek bevonják a bél nyálkahártyáját, semlegesítve a kórokozókat anélkül, hogy gyulladásos választ váltanának ki.
A szoptatás révén az immunrendszer megtanulja, hogyan különböztessen meg a saját és az idegen anyagok között. Ez a korai tolerancia kialakítása elengedhetetlen az autoimmun folyamatok megelőzéséhez. A bélflóra és az immunrendszer közötti folyamatos párbeszéd, amelyet az anyatej közvetít, biztosítja a hosszú távú immunológiai stabilitást.
| Betegség | Kockázatcsökkenés mértéke | Hozzávetőleges mechanizmus |
|---|---|---|
| Gyermekkori elhízás | 15–30% | Leptin/Ghrelin szabályozás, lassabb növekedési minta. |
| 2-es típusú cukorbetegség | Akár 40% | Inzulinérzékenység javulása, glükóz-tolerancia programozása. |
| Asztma és allergiák | 20–50% (dózis-függő) | HMO-k általi mikrobiom moduláció, IgA védelem. |
| Gyulladásos bélbetegségek (IBD) | Jelentős csökkenés | Bélfal integritásának megerősítése, gyulladáscsökkentő citokinek. |
Az anya metabolikus nyeresége: Visszaállítási folyamat és védelem
A szoptatás jótékony hatásai gyakran az anya szempontjából háttérbe szorulnak, pedig a terhesség és a szülés utáni időszak egyedülálló lehetőséget kínál a szervezet „újrakalibrálására”. A szoptatás nemcsak a szülés utáni gyorsabb súlyvesztést segíti, hanem a krónikus metabolikus betegségek kockázatát is csökkenti évtizedekkel később.
Cukorbetegség és kardiovaszkuláris védelem
A nők, akik szoptatnak, különösen azok, akik hosszabb ideig szoptatnak, jelentősen alacsonyabb kockázattal néznek szembe a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával. Ez különösen igaz azokra az anyákra, akik terhességi cukorbetegségben (gesztációs diabétesz, GDM) szenvedtek. A szoptatás javítja az anya inzulinérzékenységét, mivel a glükózt és a zsírsavakat hatékonyan elvonja a véráramból a tejtermelés céljából.
Ez a folyamat lényegében „kitakarítja” a terhesség alatt esetlegesen felhalmozódott metabolikus terhet. A szoptató anyák jobb lipidprofilt mutatnak (alacsonyabb LDL és triglicerid szint), ami a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) hosszú távú kockázatának csökkenéséhez vezet. Minden évnyi szoptatás tovább erősíti ezt a védelmi mechanizmust.
A csontsűrűség és a kalcium-anyagcsere
Bár a szoptatás alatt átmenetileg csökkenhet a csontsűrűség (a kalcium tejbe történő átadása miatt), ez a hatás a szoptatás befejezése után gyorsan és teljes mértékben reverzibilis. Hosszú távon a kutatások szerint a szoptatás valójában védelmet nyújthat a posztmenopauzális csontritkulás ellen, mivel a szervezet a laktáció befejezése után megnövelt hatékonysággal veszi fel a kalciumot.
Ez a folyamat a csontállomány megerősödéséhez vezet, egyfajta „regenerációs ugrást” biztosítva, amely növeli a csontsűrűséget a későbbi életkorban. Ez a biológiai visszacsatolás egy újabb példa arra, hogy az anya szervezete milyen mélyrehatóan profitál ebből a természetes életszakaszból.
Az anya immunológiai védelme: Rákmegelőzés és gyulladáscsökkentés
Az immunológiai nyereség az anya számára leginkább a hormonális és sejtes szintű változásokban nyilvánul meg, amelyek csökkentik bizonyos hormonérzékeny daganatok kialakulásának valószínűségét.
Mellrák és petefészekrák kockázatának csökkenése
A szoptatás az egyik legbiztosabb és legtermészetesebb módja a mellrák megelőzésének. A védőhatás mechanizmusa összetett, de főként a hormonális expozíció csökkenésével magyarázható. A szoptatás alatt a menstruációs ciklus gyakran szünetel, ami csökkenti a szervezet kitettségét az ösztrogénnek, amely a mellrák kialakulásának egyik fő stimulálója.
Ezen túlmenően, a tejtermelés során a mell szövetei végleges érési folyamaton mennek keresztül, ami ellenállóbbá teszi őket a rákos elváltozásokkal szemben. Minden szoptatott hónap tovább csökkenti a kockázatot. Hasonló védőhatás érvényesül a petefészekrák esetében is, ahol a hormonális mintázat megváltozása és az ovulációk számának csökkenése játszik szerepet.
A krónikus gyulladás elleni harc
A szoptatás alatt az anya szervezete alacsonyabb szintű krónikus gyulladásos állapotot mutat. A tejtermeléshez szükséges hormonok, mint az oxitocin és a prolaktin, közvetlenül is befolyásolják az immunrendszert. A krónikus, alacsony szintű gyulladás a legtöbb modern krónikus betegség (szívbetegség, T2D, autoimmunitás) alapja.
Az anya immunológiai nyeresége abban áll, hogy a szoptatás segít a szervezetnek gyorsabban visszatérni egy stabil, gyulladáscsökkentő állapotba, ami hosszú távon hozzájárul az általános egészségmegőrzéshez és az allosztatikus terhelés csökkentéséhez (a stressz által okozott fiziológiai kopás mérsékléséhez).
A szoptatás valódi csodája a reciprocitásban rejlik. Miközben az anya a gyermeknek ad, a teste biológiai szinten önvédelmi mechanizmusokat aktivál, amelyek megóvják őt a jövőbeni egészségügyi kihívásoktól.
Az epigenetika és a táplálás: Génjeink irányítása
A szoptatás hosszú távú hatásainak megértéséhez elengedhetetlen az epigenetika fogalmának bevonása. Az epigenetika az a mechanizmus, amely meghatározza, hogy a génjeink közül melyek kapcsolódnak be és melyek maradnak inaktívak, anélkül, hogy maga a DNS-szekvencia megváltozna. Az anyatej egy epigenetikai programozó.
MikroRNS-ek és a génexpresszió
Az anyatejben található mikroRNS-ek (miRNA-k) apró genetikai anyagok, amelyek a csecsemő szervezetébe jutva képesek szabályozni a génexpressziót. Ezek a mikroRNS-ek befolyásolják a csecsemő immunrendszerének érését, a zsíranyagcserét és az inzulinválaszt.
Ez azt jelenti, hogy a szoptatás nem csak tápanyagot biztosít, hanem közvetlenül befolyásolja azt is, hogy a csecsemő hogyan „olvassa” a saját genetikai kódját. Például a szoptatás képes csökkenteni azokat a genetikai hajlamokat, amelyek az elhízásra vagy a gyulladásra való fokozott érzékenységre utalnak. Ez az epigenetikai metiláció révén történik, amely ki- vagy bekapcsol bizonyos géneket.
A hosszú távú metabolikus előnyök (pl. alacsonyabb T2D kockázat) valószínűleg nagyrészt ennek az epigenetikai programozásnak köszönhetők. A szoptatás hatására a csecsemő szervezete hatékonyabb anyagcsere-üzemmódba kapcsol, amely még felnőttkorban is fennmarad, még akkor is, ha az életmódbeli tényezők kedvezőtlenné válnak.
A transzgenerációs hatás
Érdemes megemlíteni a transzgenerációs epigenetikai hatást is. Az anya szoptatási előzményei nem csak az ő egészségét befolyásolják, hanem potenciálisan a következő generációét is. Bár ez a kutatási terület még gyerekcipőben jár, feltételezhető, hogy az anyatejjel kapott programozás befolyásolhatja a gyermek reproduktív egészségét és metabolikus profilját, amely később továbbadódhat.
A szoptatás időtartamának jelentősége: A dózis-válasz elv
A legtöbb egészségügyi előny, mind a gyermek, mind az anya esetében, a szoptatás időtartamával arányosan növekszik. Bár minden szoptatott nap ajándék, az igazán jelentős, hosszú távú metabolikus és immunológiai nyereség eléréséhez a WHO ajánlása szerint az első hat hónapban kizárólagos szoptatás, majd a hozzátáplálás mellett legalább kétéves korig tartó szoptatás javasolt.
A hat hónapon túli szoptatás extra nyeresége
A hat hónap utáni szoptatás gyakran kap kritikát, vagy félreértik a társadalomban, pedig ekkor is jelentős biológiai előnyök érvényesülnek. A csecsemő immunrendszere ekkorra már érettebb, de az anyatej továbbra is biztosítja a folyamatos immunológiai védelmet, különösen a légúti és gyomor-bélrendszeri fertőzések ellen.
A HMO-k összetétele a laktáció előrehaladtával változik, de a bioaktív anyagok, mint a laktoferrin és a lizozim, továbbra is magas koncentrációban vannak jelen. A szoptatás folytatása a hozzátáplálás mellett segít megvédeni a gyermeket az új ételek bevezetésével járó esetleges allergén expozíciótól és az emésztőrendszeri terheléstől.
A hosszú távú szoptatás az anya számára is extra metabolikus védelmet biztosít. A cukorbetegség és a mellrák kockázatának csökkenése kumulatív, azaz minden további hónap hozzáadódik az összképhez. A nők, akik összesen több mint 12-24 hónapot szoptattak életük során, sokkal erősebb védelmet élveznek, mint azok, akik csak néhány hónapig.
Ne feledjük, az anyatej nem veszti el az értékét, amikor a gyermek elkezdi a szilárd ételeket. Sőt, ekkor válik a legfontosabb kiegészítővé, amely támogatja az immunrendszert, miközben a szervezet új tápanyagokhoz szokik hozzá.
A neuro-hormonális körforgás: Stresszkezelés és kötődés
Bár a cikk fókuszában a metabolikus és immunológiai hatások állnak, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a neuro-hormonális mechanizmust, amely ezeket a fizikai előnyöket támogatja. A szoptatás a stresszcsökkentés és a kötődés hormonális alapja.
Oxitocin és kortizol
A szoptatás során felszabaduló oxitocin (a „kötődés hormonja”) nemcsak a tejleadó reflexet serkenti, hanem az anyában és a csecsemőben egyaránt csökkenti a stresszhormon, a kortizol szintjét. Ez a folyamat megnyugtatja a csecsemőt, ami segíti a jobb alvást és az optimális energiafelhasználást, közvetetten támogatva a metabolikus egyensúlyt.
Az anya számára a rendszeres oxitocin-löketek hozzájárulnak a szülés utáni depresszió kockázatának csökkentéséhez és a jobb stresszkezelési képességhez. A krónikus stressz ismert gyulladáskeltő és metabolikus zavarokat okozó tényező. A szoptatás által biztosított hormonális puffer segít megvédeni mindkét felet a környezeti stressz negatív fiziológiai hatásaitól.
A csecsemő idegrendszerének fejlődése
Az anyatejben lévő hosszú láncú többszörösen telítetlen zsírsavak (különösen a DHA) kritikusak a csecsemő agyának és idegrendszerének fejlődéséhez. Bár ez nem közvetlenül metabolikus vagy immunológiai hatás, az optimális idegrendszeri fejlődés alapvető a későbbi kognitív funkciók és az egészséges viselkedésminták kialakulásához, amelyek közvetve befolyásolják az étkezési szokásokat és az életmódot.
A metabolikus programozás kihívásai a modern életben
Annak ellenére, hogy az anyatej biológiai előnyei vitathatatlanok, a modern életmód gyakran akadályozza a szoptatás optimális időtartamát. A stressz, a munkahelyi visszatérés és a társadalmi nyomás mind hozzájárulhatnak a korai elválasztáshoz, megfosztva az anyát és a gyermeket a hosszú távú nyereségtől.
A munkahelyi támogatás és a szoptatás
A szoptatás támogatása nem csupán személyes döntés, hanem közegészségügyi és gazdasági kérdés is. Amikor az anya visszatér a munkahelyére, a megfelelő pihenőhely, idő és infrastruktúra (pl. tej tárolása) biztosítása elengedhetetlen a hosszú távú szoptatás fenntartásához. A társadalmi támogatás hiánya közvetlenül befolyásolhatja a gyermek metabolikus és immunológiai jövőjét.
A kutatások egyértelműen mutatják, hogy a szoptatott gyermekek ritkábban betegek, ami kevesebb hiányzást jelent a szülők részéről a munkahelyen. Ez a gazdasági megtérülés is alátámasztja, hogy a munkaadók és a kormányzatok számára is érdek a hosszú távú szoptatás ösztönzése.
Az anya táplálkozásának szerepe
Bár az anyatej összetétele meglepően stabil, függetlenül az anya táplálkozásától, bizonyos mikrotápanyagok és zsírsavak (különösen az omega-3) koncentrációja változhat. Az anya megfelelő táplálkozása és hidratáltsága alapvető a tejtermelés fenntartásához, ami közvetve támogatja a hosszú távú metabolikus és immunológiai programozást.
A szoptatás egy energikailag igényes folyamat, amely fenntartja az anya metabolikus aktivitását, segítve a zsírraktárak lebontását. Az egészséges életmód és a szoptatás szinergikus hatása maximalizálja az anyai metabolikus nyereséget, biztosítva a hosszú távú kardiovaszkuláris és diabétesz elleni védelmet.
A tudományos konszenzus megerősítése: Mire számíthatunk?
A szoptatás hosszú távú hatásait vizsgáló epidemiológiai és klinikai tanulmányok évtizedek óta gyűlnek. Az adatok konzisztensek: a szoptatás egy életre szóló egészségügyi befektetés. Nincs olyan tápszer vagy mesterséges beavatkozás, amely képes lenne reprodukálni az anyatej komplex, dinamikus és epigenetikai programozó képességeit.
A legújabb kutatások már nem csupán a betegségek kockázatának csökkenésére fókuszálnak, hanem az optimális egészségi állapot elérésére. A szoptatás optimalizálja a bél-agy tengelyt, szabályozza az anyagcserét, és finomhangolja az immunrendszert olyan módon, amely a csecsemőt a legmagasabb szintű biológiai működésre készíti fel.
Ez a komplex programozás biztosítja, hogy a gyermek szervezete jobban ellenálljon a környezeti stressznek, hatékonyabban dolgozza fel a tápanyagokat, és kevesebb eséllyel alakítson ki krónikus, gyulladásos betegségeket. Az anya számára ez a folyamat egy biológiai „reset” gombot jelent, amely segít helyreállítani a hormonális egyensúlyt és csökkenti a jövőbeni krónikus metabolikus terheket.
A szoptatás tehát nem csupán egy csecsemőkori táplálási módszer, hanem egy mélyreható, biológiai együttműködés, amelynek hatásai évtizedekre előre szólnak, megalapozva az egészséges felnőtt életet, mind az anya, mind a gyermek számára.
Gyakran ismételt kérdések a szoptatás hosszú távú hatásairól
1. Megváltozik-e az anyatej minősége, ha hosszan szoptatok, és elveszti-e immunológiai értékét? 🥛
Nem, az anyatej soha nem veszti el az értékét. Bár a makrotápanyagok aránya változhat (a zsír- és fehérjetartalom gyakran nő a laktáció előrehaladtával), az immunológiai összetevők (antitestek, laktoferrin, lizozim, HMO-k) továbbra is magas koncentrációban vannak jelen. A második évben termelt anyatej különösen gazdag antitestekben, amelyek célzott védelmet nyújtanak a gyermek aktuális fertőzései ellen, kiegészítve a hozzátáplálás mellett a fejlődő immunrendszert.
2. Hogyan befolyásolja a szoptatás az 1-es típusú cukorbetegség (T1D) kockázatát a gyermeknél? 🧬
Számos tanulmány utal arra, hogy a szoptatás védő hatással bír a T1D ellen, bár a mechanizmus még kutatás alatt áll. Feltételezhető, hogy a szoptatás késlelteti vagy megakadályozza a csecsemő bélrendszerének káros anyagokkal való találkozását, és a bélflóra optimális kialakításával csökkenti az autoimmun reakciók esélyét a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei ellen. A hosszabb ideig tartó, kizárólagos szoptatás tűnik a leghatékonyabbnak.
3. Igaz-e, hogy a szoptatás „kimeríti” az anya szervezetét hosszú távon? 🔋
A szoptatás alatt az anya teste jelentős energiát és tápanyagokat mozgósít. Azonban a szervezet rendkívül hatékonyan kompenzál. Bár átmeneti csontsűrűség-csökkenés előfordulhat, ez a szoptatás befejezése után gyorsan helyreáll, sőt, hosszú távon csontritkulás elleni védelem alakulhat ki. A krónikus metabolikus betegségek (T2D, CVD) kockázatának csökkenése messze felülmúlja az esetleges átmeneti kimerültséget. Megfelelő táplálkozás és pihenés mellett nincs bizonyíték az anya hosszú távú kimerülésére.
4. Van-e összefüggés a szoptatás és a felnőttkori koleszterinszint között? 💖
Igen. Azok a nők, akik életük során szoptattak, általában jobb lipidprofilt mutatnak felnőttkorukban, beleértve a kedvezőbb HDL (jó koleszterin) és LDL (rossz koleszterin) arányt. Ez a metabolikus nyereség hozzájárul a hosszú távú kardiovaszkuláris védelemhez, és csökkenti az érelmeszesedés és a szívbetegségek kockázatát.
5. Hogyan befolyásolja a szoptatás a csecsemő bélflóráját a hozzátáplálás alatt? 🦠
A hozzátáplálás bevezetése drámaian megváltoztatja a csecsemő bélflóráját. Azonban az anyatej továbbra is biztosítja a HMO-kat, amelyek prebiotikumként segítik a jótékony baktériumok túlsúlyát. Ez segít „pufferelni” a bélflóra változásait, fenntartva a stabilitást és csökkentve a gyulladásos folyamatokat, ami kulcsfontosságú a későbbi allergiák megelőzésében.
6. Csökkenti-e a szoptatás a szülés utáni depresszió kockázatát hosszú távon? 😌
A szoptatás során felszabaduló oxitocin és prolaktin hormonok nyugtató és stresszcsökkentő hatásúak, ami jelentősen javítja az anya hangulatát és csökkenti a szülés utáni depresszió (PPD) akut kockázatát. Bár a hosszú távú hatás komplexebb, a kötődés erősítése és a krónikus stressz csökkentése révén a szoptatás hozzájárul az anya jobb mentális egészségéhez, ami közvetve támogatja az általános immunológiai és metabolikus stabilitást.
7. Mennyi ideig tartó szoptatás szükséges ahhoz, hogy a védőhatások igazán érvényesüljenek? 📈
Minden szoptatott nap számít! Azonban a legjelentősebb, statisztikailag kimutatható hosszú távú metabolikus és immunológiai előnyök általában azoknál a gyermekeknél és anyáknál mutatkoznak, ahol a szoptatás legalább 6 hónapig, ideális esetben pedig 12-24 hónapig (vagy tovább) tartott. A védőhatás dózis-függő, vagyis a hosszabb időtartam erősebb védelmet jelent a krónikus betegségekkel szemben.
Leave a Comment