Amikor a friss szülők először észlelik azt a kis szokatlan dudort csecsemőjük hasfalán, különösen sírás vagy erőlködés közben, azonnal beindul a riadólánc. Ez a jelenség, amit orvosi nyelven sérvnek nevezünk, az egyik leggyakoribb oka a szülői aggodalomnak a baba első életéveiben. Fontos azonban megkülönböztetni a valóban sürgős, beavatkozást igénylő helyzeteket azoktól, amelyek csupán a természetes fejlődés részei, és türelemmel, valamint rendszeres orvosi ellenőrzéssel kezelhetők. A babakori sérvek nagy része ugyanis ártalmatlan, de van egy típusa, amely azonnali figyelmet követel. Nézzük meg, mikor kell valóban aggódnunk, és mikor elég, ha hagyjuk, hogy a természet tegye a dolgát.
Mi is az a sérv, és miért pont a babáknál gyakori?
A sérv (hernia) lényegében azt jelenti, hogy egy belső szerv vagy annak egy része kitüremkedik a test azon üregéből, ahol normálisan helyezkedik el, egy gyenge ponton vagy nyíláson keresztül. A csecsemők esetében ez leggyakrabban a hasfal területén fordul elő, mivel a magzati fejlődés során kialakult nyílások és csatornák nem záródnak be tökéletesen a születés után.
A sérv kialakulásának oka a babáknál szinte mindig anatómiai. A fejlődés során a szerveknek át kell helyezkedniük, és ehhez ideiglenes járatok jönnek létre. Ha ezek a járatok vagy nyílások nem záródnak be időben vagy kellő erősséggel, a megnövekedett hasűri nyomás (például sírás, köhögés, székletürítés közben) áttolja a hasüreg tartalmát – általában egy bélhurkot vagy zsírszövetet – ezen a gyenge ponton. Ez a kitüremkedés az, amit mi, szülők, dudorként érzékelünk.
A sérv kialakulásának háttere: a fejlődési ablakok
A csecsemőknél megfigyelhető sérvtípusok szinte mindegyike a magzati fejlődés egy-egy elmaradt lépésére vezethető vissza. A köldöksérv esetében a köldökgyűrű záródása nem teljes, míg a lágyéksérvnél az a járat (processus vaginalis), amelyen keresztül a fiúknál a herék leszállnak, nyitva marad. Ez a nyitottság teszi lehetővé, hogy a hasüregi tartalom a lágyékcsatornába kerüljön.
A veleszületett sérvek gyakorisága viszonylag magas. Becslések szerint a koraszülött babák 30%-át érinti valamilyen formában, míg az időre születettek esetében ez az arány 3-5% körül mozog. A koraszülöttség és az alacsony születési súly jelentősen növeli a kockázatot, mivel a kötőszövetek éretlenebbek és a záródási folyamatok lassabbak.
A két leggyakoribb típus: köldöksérv és lágyéksérv
Bár a sérvek számos formában jelentkezhetnek, a csecsemőknél két típus dominál, amelyek teljesen eltérő kezelési stratégiát igényelnek, és más-más szintű aggodalmat váltanak ki az orvosokban és a szülőkben.
| Jellemző | Köldöksérv (Hernia umbilicalis) | Lágyéksérv (Hernia inguinalis) |
|---|---|---|
| Helyszín | Közvetlenül a köldökben vagy annak közelében. | A lágyék területén, az ágyék és a comb felső része találkozásánál. |
| Gyakoriság | Rendkívül gyakori, különösen fekete bőrű és koraszülött babáknál. | Kevésbé gyakori, de fiúknál gyakoribb. |
| Aggodalom szintje | Általában alacsony, gyakran spontán gyógyul. | Magas, azonnali sebészi konzultációt igényel. |
| Kizáródás kockázata | Nagyon alacsony. | Jelentős, életveszélyes lehet. |
A köldöksérv: a türelem próbája
A köldöksérv az, ami a szülők többségét a leginkább megijeszti, de egyben ez a leginkább ártalmatlan is. A köldök területén jelentkező, puha, gumiszerű dudor, ami különösen akkor válik feltűnővé, amikor a baba sír, köhög, vagy erőlködik a székletürítésnél. Amikor a baba megnyugszik vagy lefekszik, a dudor általában visszahúzódik, vagy könnyedén visszanyomható a hasüregbe – ezt nevezzük reponálhatóságnak.
A köldöksérv a magzati korban lévő köldökgyűrű záródásának hiányos voltából fakad. A gyűrű általában a születés utáni hetekben záródik el teljesen, de ha ez nem történik meg, vagy a hasfal kötőszövete gyenge, sérv alakul ki. A jó hír az, hogy a köldöksérvek 90%-a spontán gyógyul, ahogy a baba izmai és kötőszövetei erősödnek, általában az első két életév során.
A köldöksérv a legtöbb esetben nem fájdalmas a babának, és nem okoz kényelmetlenséget. A megjelenése ijesztő lehet, de a legtöbb esetben a legjobb orvosság a türelem és a rendszeres gyermekorvosi ellenőrzés.
Köldöksérv kezelése: mítoszok és tények
A népi gyógyászatban és a nagyszülői tanácsokban gyakran felmerülnek olyan módszerek, mint a sérvkötő használata, vagy egy pénzérme rögzítése a köldökre ragasztószalaggal. A modern orvostudomány azonban egyértelműen ellenzi ezeket a gyakorlatokat.
Miért ne használjunk sérvkötőt vagy ragasztást? Először is, a külső nyomás nem segíti elő a köldökgyűrű belső záródását. Másodszor, a ragasztószalag vagy a kötő irritálhatja a baba érzékeny bőrét, sőt, súlyosabb esetekben a bőrsérülés fertőzéshez vezethet. A köldöksérv kezelésében a kulcsszó a megfigyelés.
Sebészi beavatkozásra köldöksérv esetén csak akkor kerül sor, ha a sérv nagy méretű (kb. 2 cm-nél nagyobb), vagy ha a gyermek betöltötte a 4-5 éves kort, és a sérv még mindig nem záródott spontán. A műtét ekkor már esztétikai és pszichológiai okokból is indokolt lehet, de a kizáródás kockázata szinte elhanyagolható.
A lágyéksérv: a sürgősségi eset
A lágyéksérv, más néven inguinalis hernia, sokkal komolyabb figyelmet és megközelítést igényel. Ez a típus a lágyékcsatornánál alakul ki, ahol a hasüregi tartalom a lágyékba, fiúknál pedig akár a herezacskóba is lejuthat. A lágyéksérv fiúk esetében négyszer gyakoribb, mint lányoknál, és a koraszülöttek körében is kiemelkedően magas a gyakorisága.
Ennek a sérvnek a kialakulása is a magzati fejlődéshez kapcsolódik. A fiúknál a herék a hasüregből a lágyékcsatornán keresztül szállnak le a herezacskóba. Ezt a csatornát normálisan a születéskor vagy röviddel utána be kell záródnia. Ha nyitva marad, egy potenciális kapu áll rendelkezésre a bélhurkok számára.
A lágyéksérv tünetei és a nemek közötti különbségek
A lágyéksérv általában keményebb, oválisabb dudorként jelentkezik a lágyékredőben. Síráskor, erőlködéskor szintén felerősödik. Azonban itt van a nagy különbség a köldöksérvhez képest: a lágyéksérv sokkal nagyobb eséllyel válhat kizáródottá (incarcerated).
- Fiúknál: A dudor a lágyékban vagy a herezacskóban jelentkezik. A kizáródás esetén a bélhurkok beszorulhatnak, ami keringési zavarhoz és súlyos fájdalomhoz vezet.
- Lányoknál: A sérv a nagyajkak területén jelenhet meg. Bár ritkán, de a kizáródás itt is megtörténhet, sőt, lányoknál a petefészek vagy a petevezeték is beszorulhat, ami különösen veszélyes.
A lágyéksérv soha nem tekinthető olyan jelenségnek, ami „majd elmúlik magától”. Minden lágyéksérv sebészi beavatkozást igényel, de a tervezett műtét és a sürgősségi műtét között óriási a különbség.
Mikor kell aggódni? A kizáródott sérv vészhelyzet
Ez a cikk legfontosabb része. Ahhoz, hogy eldönthessük, mikor elég a türelem, és mikor kell azonnal cselekedni, meg kell értenünk a sérv reponálhatóságát.
A reponálható sérv az, amit a szülő vagy az orvos könnyedén vissza tud nyomni a hasüregbe, vagy ami magától eltűnik, amikor a baba ellazul. Ez a sérv nem okoz akut veszélyt. A nem reponálható sérv azonban már figyelmeztető jel.
A kizáródás (incarceratio) jelei: azonnali orvosi segítség!
A kizáródás akkor történik, ha a kitüremkedett bélhurok beszorul a sérvkapuban, és nem tud visszajutni a hasüregbe. Ez azonnali keringési zavart okoz a beszorult szövetben, ami nekrózishoz (elhaláshoz) vezethet, és peritonitis (hashártyagyulladás) kockázatát hordozza. A kizáródás egy életveszélyes állapot, amely perceken belül sebészi beavatkozást igényel.
Figyelmeztető jelek, amelyek azonnali sürgősségi ellátást tesznek szükségessé:
- A sérv hirtelen megkeményedése és nem reponálhatósága: A dudor kemény tapintásúvá válik, és képtelenek vagyunk azt visszanyomni, még akkor sem, ha a baba nyugodt.
- Intenzív, szűnni nem akaró sírás: A baba nyilvánvalóan fájdalmat érez, ami nem enyhül a szokásos megnyugtatási módszerekre.
- Hányás és haspuffadás: Ezek bélelzáródásra utaló jelek, ami a kizáródás gyakori következménye.
- A sérv területének elszíneződése: Vöröses, lilás vagy kékes árnyalatúvá válhat, ami a keringési zavar jele.
- Láz és általános rossz közérzet: A baba letargikus, nem eszik, és lázas lehet.
Ha a lágyéksérv gyanúja felmerül, és a dudor hirtelen kemény, fájdalmas és nem nyomható vissza, ne habozzon! Azonnal hívjon mentőt, vagy vigye a gyermeket a legközelebbi gyermekkórház sürgősségi osztályára. Itt a percek is számítanak a bélhurok életben tartásában.
Orvosi diagnosztika és a megfigyelés protokollja
A sérv diagnosztizálása általában fizikális vizsgálattal történik. A gyermekorvos vagy gyermeksebész megvizsgálja a babát, különösen sírás vagy hasprés közben, hogy lássa, hol és hogyan türemkedik ki a sérv. Különösen figyelnek arra, hogy a sérv reponálható-e.
A köldöksérv megfigyelése
Ha a diagnózis köldöksérv, és a baba tünetmentes, a gyermekorvos általában a váró álláspontot javasolja. Ez azt jelenti, hogy rendszeres ellenőrzésekre van szükség, általában 3-6 havonta, hogy nyomon kövessék a sérv méretének változását és a spontán záródás esélyét.
A szülőknek azt tanácsolják, hogy figyeljék a sérvet, de ne foglalkozzanak vele túlzottan. Nincsenek speciális gyakorlatok vagy diéták, amelyek felgyorsítanák a gyógyulást. A legfontosabb, hogy a baba ne szenvedjen székrekedéstől, ami növeli a hasűri nyomást.
A lágyéksérv diagnózisa és azonnali teendők
A lágyéksérv diagnózisa esetén a gyermeksebész azonnal konzultál. Mivel a spontán gyógyulás szinte kizárt, és a kizáródás kockázata jelentős, a sebészek általában a korai, tervezett műtétet javasolják. Ennek célja, hogy elkerüljék a sürgősségi beavatkozást, ami mindig nagyobb kockázatot jelent.
A tervezett műtétet általában a diagnózis felállítását követő hetekben vagy hónapokban végzik el, amikor a baba már elérte a megfelelő súlyt és egészségi állapotot. A cél a sérvkapu bezárása és a bélhurkok visszahelyezése a hasüregbe.
A lágyéksérv esetében a türelem nem opció. A korai sebészi beavatkozás minimalizálja a kizáródás kockázatát, védve ezzel a bélhurkokat és a lányok esetében a reproduktív szerveket.
Sebészeti beavatkozás: a műtéti eljárások és a felépülés
Minden szülő rémálma, ha gyermekét műtőasztalra kell fektetni, de a babakori sérvműtétek általában rutin beavatkozásoknak számítanak, különösen, ha tervezetten, nem pedig sürgősségi körülmények között végzik azokat.
A sérvműtét menete
A gyermeksebészetben a sérvműtét minimálisan invazív eljárás, melyet általános érzéstelenítésben végeznek.
Lágyéksérv (Herniotomia): Ez a leggyakoribb sebészi beavatkozás. A sebész egy apró metszést ejt a lágyékredő felett, azonosítja a sérvtömlőt, visszahelyezi a hasüreg tartalmát, majd lekötözi és bezárja a nyitott járatot (sérvkaput). Babáknál nem alkalmaznak hálót, mint a felnőtteknél, mivel a saját szövetek zárása elegendő és tartós megoldást nyújt.
Köldöksérv: Ha a köldöksérv műtétre szorul (általában 4-5 éves kor után), a sebész a köldök alsó peremén ejt egy kis metszést, visszahelyezi a sérvtartalmat, majd összevarrja a köldökgyűrűt. Ez a beavatkozás is rendkívül gyors és minimális heggel jár.
A műtét időzítése és a kockázatok
A lágyéksérv műtétjét ideális esetben a diagnózis felállítása után a lehető leghamarabb elvégzik, hogy elkerüljék a kizáródást. Az altatás és a műtét kockázata csecsemőkorban rendkívül alacsony, különösen, ha tapasztalt gyermekaneszteziológus és sebész végzi. A modern technológiának köszönhetően a legtöbb esetben a beavatkozás egynapos sebészet keretében történik, ami azt jelenti, hogy a baba még aznap hazamehet.
Felépülés és utókezelés otthon
A sérvműtét utáni felépülés gyors. A szülőknek a következőkre kell figyelniük:
- Fájdalomcsillapítás: A sebész által javasolt fájdalomcsillapítók (általában paracetamol vagy ibuprofen) adagolása szükséges a műtét utáni első 24-48 órában.
- Seb tisztán tartása: A sebet tisztán és szárazon kell tartani. A baba általában a műtét utáni 2-3 napon belül fürödhet.
- Aktivitás korlátozása: Bár nehéz egy csecsemőnél az aktivitás korlátozása, kerülni kell a túlzott erőlködést és emelést a varratszedésig (ha van) vagy a gyógyulás első hetében. A sírás nem okoz gondot, de a bélmozgások megfigyelése fontos.
- Komplikációk jelei: Figyelni kell a sebgyógyulási problémákra: erős bőrpír, duzzanat, láz vagy gennyes váladékozás esetén azonnal fel kell keresni a sebészt.
A teljes gyógyulás általában 1-2 hét alatt bekövetkezik. A hosszú távú kilátások kiválóak, a kiújulás (recidíva) aránya rendkívül alacsony a gyermeksebészetben.
Ritkább sérvtípusok és speciális esetek
Bár a köldök- és lágyéksérv a leggyakoribb, érdemes megemlíteni néhány ritkább, de potenciálisan súlyosabb sérvtípust is, amelyek szintén előfordulhatnak csecsemőkorban.
Rekeszizomsérv (Hernia diaphragmatica)
Ez egy veleszületett rendellenesség, amely sokkal súlyosabb, mint a hasfali sérvek. A rekeszizomsérv azt jelenti, hogy a rekeszizmon keresztül egy nyílás van, amelyen a hasüregi szervek (gyomor, bél, máj) a mellüregbe kerülnek. Ez már a magzati élet során komoly problémákat okozhat, mivel összenyomja a tüdőt, megakadályozva annak megfelelő fejlődését.
A diagnózis gyakran már ultrahanggal, terhesség alatt megtörténik. A rekeszizomsérv azonnali, intenzív ellátást és sebészi korrekciót igényel a születés után, mivel a baba légzési funkciói veszélyeztetettek.
Epigastrialis sérv (Hasfali sérv)
Ez a sérv a köldök és a szegycsont közötti területen, a has középvonalában helyezkedik el. Általában kis méretű, zsírszövetet tartalmaz, és ritkán okoz kizáródást. Gyakran csak kis dudorként észlelhető, ami síráskor vagy haspréskor kiemelkedik. Ha nem múlik el spontán, sebészi korrekcióra lehet szükség, de ez általában kevésbé sürgős, mint a lágyéksérv.
Hydrocele (Vízsérv) és a sérv elkülönítése
Fiúknál gyakori, hogy a herezacskóban duzzanatot észlelnek. Fontos megkülönböztetni a valódi lágyéksérvet a vízsérvtől (hydrocele). A vízsérv a lágyékcsatorna nyitottsága miatt felgyűlt folyadék, ami a herezacskóban duzzanatot okoz. A vízsérv általában ártalmatlan, és az első életévben spontán felszívódik. Ha azonban a duzzanat nagyobbodik vagy nem múlik el 1-2 éves korig, sebészi beavatkozás válhat szükségessé a folyadék elvezetésére és a csatorna zárására.
A különbségtétel a sérv és a vízsérv között az orvos számára egyszerű: a sérv puha és reponálható (visszanyomható), míg a vízsérv feszültebb, folyadékkal teli, és nem nyomható vissza a hasüregbe. Ezenkívül a vízsérv áttetsző, ha rávilágítunk egy lámpával (transzillumináció).
Pszichológiai támogatás: hogyan kezeljük a szülői aggodalmat?
A sérv látványa, különösen, ha a baba sír, rendkívül stresszes lehet a szülők számára. Még ha a köldöksérv ártalmatlan is, a tudat, hogy valami „nincs rendben”, megterhelő. Az olvasmányos, de hiteles tájékoztatás mellett elengedhetetlen a szülői lelki támogatás.
A megnyugtatás ereje
Ha a gyermekorvos megerősítette, hogy a sérv köldöksérv, és türelemre van szükség, próbáljuk meg elfogadni a helyzetet. A felesleges aggódás és a sérv állandó tapogatása nem segít. Koncentráljunk a baba általános jóllétére. A sérv nem befolyásolja a baba fejlődését, etetését vagy mozgását.
A kommunikáció a gyermekorvossal létfontosságú. Ne féljünk feltenni minden kérdést, még ha azok banálisnak is tűnnek. Az orvos feladata, hogy elmagyarázza a sérv mechanizmusát, és megnyugtassa a szülőket a kizáródás alacsony kockázatáról köldöksérv esetén.
Felkészülés a műtétre (lágyéksérv esetén)
Ha lágyéksérv miatt műtétre készülünk, a felkészülés csökkentheti a stresszt. Tájékozódjunk a kórházi protokollokról, az altatás menetéről és arról, hogy mikor kaphatja vissza a baba az első etetést a beavatkozás után.
A műtét előtti napokban a szülőknek maguknak is pihenniük kell, amennyire csak lehet. Tudatosítsuk magunkban, hogy ez a beavatkozás a baba hosszú távú egészségét szolgálja, és egy tervezett, ellenőrzött folyamat.
A sérv megelőzhető-e?
Mivel a babakori sérvek nagyrészt veleszületett anatómiai hibákra vezethetők vissza, a klasszikus értelemben vett megelőzés nem lehetséges. Nem az a szülői gondozás hibája, ha sérv alakul ki.
Azonban vannak tényezők, amelyek növelik a hasűri nyomást, és ezáltal felerősítik a sérv tüneteit:
- Krónikus székrekedés: Az erőlködés súlyosbítja a sérv kitüremkedését. Fontos a megfelelő étrend biztosítása, ha a baba már hozzátáplálásban részesül.
- Hosszan tartó, erős sírás/kólika: A hasizmok folyamatos feszülése szintén nyomást gyakorol a gyenge pontokra. Bár a kólika kezelése nehéz, a baba megnyugtatása közvetetten segíthet a tünetek enyhítésében.
Ezek a tényezők nem okozzák a sérvet, de ha már fennáll egy anatómiai nyitottság, a nyomás fokozása láthatóbbá teszi a problémát.
A kötőszövetek szerepe és a genetikai hajlam
A sérvek kialakulásában szerepet játszhat a kötőszövetek veleszületett gyengesége. Ha a családban előfordult már sérv, különösen lágyéksérv, nagyobb az esélye, hogy a babánál is megjelenik. Ez a genetikai hajlam magyarázza, hogy miért gyakoribb bizonyos etnikai csoportoknál vagy családoknál a köldöksérv.
Ez a tudat ismét a türelemre és a megfigyelésre hívja fel a figyelmet, hiszen a kötőszövetek ereje idővel, a gyermek növekedésével párhuzamosan fejlődik és erősödik.
Hosszú távú kilátások és ellenőrzések
Akár spontán gyógyult a sérv, akár sebészileg korrigálták, a babák túlnyomó többsége hosszú távon teljes mértékben egészséges és tünetmentes életet él. A sérv nem hagy maradandó nyomot a fejlődésükön.
Köldöksérv után, ha az spontán záródott, a köldökgyűrű általában normális, erős lesz. Lágyéksérv műtét után a sebész megerősíti a területet, így a kiújulás esélye elenyésző. A hegek a csecsemőkorban végzett műtétek után általában rendkívül diszkrétek, és az idő múlásával szinte teljesen elhalványulnak.
A rendszeres utánkövetés azonban elengedhetetlen, különösen lágyéksérv esetén. A gyermekorvos a későbbi éves vizsgálatok során is ellenőrzi a műtét helyét, valamint a hasfal általános állapotát. Bár a kiújulás ritka, a szülői éberség és a rendszeres orvosi vizsgálatok biztosítják a hosszú távú nyugalmat és egészséget.
A sérv a babáknál tehát egy olyan jelenség, amely kettős képet mutat: a köldöksérv esetében a türelem és a megfigyelés a kulcs, míg a lágyéksérv a gyors, de tervezett orvosi beavatkozást igényli. A szülői felkészültség és a pontos információ birtokában azonban mindkét helyzet kezelhető, és a baba egészsége garantálható.
Gyakran ismételt kérdések a babakori sérvekről: tisztánlátás a kritikus pillanatokban
👶 A köldöksérv fáj a babának?
Általában nem. A köldöksérv legtöbbször nem okoz fájdalmat vagy diszkomfortot a csecsemőnek. A dudor csak akkor válik látványossá, amikor a hasűri nyomás megnő (sírás, köhögés), de ez a jelenség önmagában nem fájdalmas. Ha a sérv hirtelen megkeményedik, elszíneződik, és a baba vigasztalhatatlanul sír, az már kizáródásra utalhat, de ez a köldöksérv esetében rendkívül ritka.
🩹 Lehet-e sérvkötőt vagy ragasztót használni a köldöksérvre?
Nem, a modern gyermekgyógyászat és sebészet nem javasolja a sérvkötők, hasi pántok, vagy a köldökre ragasztott pénzérme használatát. Ezek a módszerek nem segítik elő a köldökgyűrű belső záródását, viszont irritálhatják a baba bőrét, és növelhetik a fertőzés kockázatát. A köldöksérv esetében a legjobb kezelés a türelmes megfigyelés.
⏳ Mikor kell műteni a köldöksérvet?
A köldöksérvek döntő többsége (kb. 90%) az első két életév során magától bezáródik. A sebészi beavatkozást általában csak akkor mérlegelik, ha a sérv nagy méretű (kb. 2 cm feletti) vagy ha a gyermek betöltötte a 4-5 éves kort, és a sérv még mindig fennáll. A műtét ekkor már inkább esztétikai szempontból indokolt.
🚨 Mi a teendő, ha a lágyéksérv kizáródott?
A kizáródott lágyéksérv sürgősségi orvosi vészhelyzet. Ha a lágyékban vagy a herezacskóban lévő dudor hirtelen megkeményedik, nem nyomható vissza, és a baba intenzíven, szűnni nem akaróan sír, azonnal vigye a gyermeket a legközelebbi gyermekkórház sürgősségi osztályára. A gyors beavatkozás kritikus a beszorult bélhurok károsodásának elkerüléséhez.
👧 Lányoknál is előfordul lágyéksérv?
Igen, bár a lágyéksérv fiúknál négyszer gyakoribb. Lányoknál a sérv a nagyajkak területén jelenhet meg. Bár ritkán, de a kizáródás náluk is előfordulhat, és különösen veszélyes, mert a beszorult tartalom a bélhurkok mellett petefészket vagy petevezetéket is tartalmazhat, ami komoly következményekkel járhat.
🧬 A sérv örökölhető?
Bár a sérvek kialakulása alapvetően anatómiai hiba, a kötőszövetek erőssége genetikailag is meghatározott. Ha a családban gyakori a sérv előfordulása (különösen lágyéksérv vagy felnőttkori sérvek), akkor a babánál is nagyobb lehet a hajlam a kialakulásra.
🍼 A sírás okozhat sérvet?
Nem, a sírás önmagában nem okoz sérvet. A sérv alapvetően egy anatómiai gyengeség (nyitott járat vagy gyenge hasfal) eredménye. Az erős sírás vagy köhögés azonban megnöveli a hasűri nyomást, ami láthatóbbá teszi a már meglévő sérvet, vagy elősegíti a bélhurok kitüremkedését az eleve nyitott sérvkapun.
Leave a Comment