Amikor elérkezik a hozzátáplálás izgalmas időszaka, a legtöbb édesanya polcán szinte azonnal megjelenik egy üveg extra szűz olívaolaj. Ez érthető is, hiszen a mediterrán étrend alapköveként bevonult a köztudatba, mint az egészség szimbóluma. Azonban a kisbabák fejlődő szervezete ennél sokkal összetettebb igényekkel rendelkezik, és a változatosság nem csupán az ízek, hanem a tápanyagok miatt is elengedhetetlen. A zsiradékok nem csupán kalóriaforrások, hanem a sejtek építőkövei, az idegrendszer védelmezői és a vitaminok szállítóeszközei.
A zsiradékok szerepe a fejlődő szervezetben
A csecsemők és kisgyermekek számára a zsír nem ellenség, hanem a növekedés egyik legmeghatározóbb üzemanyaga. Az első két évben az agy fejlődése elképesztő tempót diktál, és mivel az agyunk nagyjából hatvan százaléka zsírból áll, egyáltalán nem mindegy, milyen forrásból biztosítjuk ezt az alapanyagot. A megfelelő minőségű zsiradékok segítik a mielinhüvely kialakulását, amely az idegsejtek közötti gyors és hatékony kommunikációért felelős.
Az energiaigény fedezésén túl a zsírok teszik lehetővé a zsírban oldódó vitaminok felszívódását. Hiába kínálunk a kicsinek reszelt sárgarépát vagy párolt sütőtököt, ha hiányzik mellőle a zsiradék, a bennük lévő A-vitamin elővitaminja nem tud hasznosulni. Ugyanez igaz a csontfejlődéshez nélkülözhetetlen D-vitaminra, az antioxidáns hatású E-vitaminra és a véralvadásban szerepet játszó K-vitaminra is. Ezek a mikrotápanyagok csak akkor jutnak el a rendeltetési helyükre, ha a tányéron ott van egy kevés jó minőségű olaj vagy vaj is.
A kisgyermekek gyomorkapacitása korlátozott, miközben mozgásigényük és növekedési rátájuk hatalmas. Emiatt koncentrált energiára van szükségük, amit a zsírok biztosítanak a leghatékonyabban. Egy teáskanálnyi olaj hozzáadása a főzelékhez nem csak az ízélményt fokozza, hanem segít abban is, hogy a gyermek ne éhezzen meg túl gyorsan, és stabil maradjon a vércukorszintje a nap folyamán.
Miért nem elég csak az olívaolajra támaszkodni
Bár az olívaolaj kiváló választás az olajsavtartalma és antioxidánsai miatt, önmagában nem képes lefedni a teljes zsírsavszükségletet. A kisgyermekek étrendjében különösen nagy hangsúlyt kell fektetni az esszenciális zsírsavak egyensúlyára. Ezek azok a vegyületek, amelyeket a szervezet nem tud előállítani, így kívülről kell bevinni őket. Az omega-3 és omega-6 zsírsavak aránya a legtöbb modern étrendben eltolódik, ezért tudatosan kell keresnünk azokat a forrásokat, amelyek helyreállítják ezt a mérleget.
Az olívaolaj viszonylag kevés alfa-linolénsavat (omega-3) tartalmaz a repceolajhoz vagy a lenmagolajhoz képest. A változatosság bevezetése a konyhába segít elkerülni, hogy bizonyos tápanyagokból hiány alakuljon ki, miközben másokból túlkínálat mutatkozik. Ezenkívül a különböző ízvilágú olajok megismertetése a babával hozzájárul az ízlelés fejlődéséhez és a válogatósság megelőzéséhez.
Érdemes tágítani a látókörünket, és felfedezni a hazai vagy a közeli régiókban elérhető alternatívákat. A hidegen sajtolt növényi olajok és a minőségi állati zsiradékok mind-mind hozzáadnak valami egyedit a kicsi fejlődéséhez. A lényeg a mértékletesség és a tudatos váltogatás, hiszen minden alapanyagnak megvan a maga speciális erőssége.
A gyermekkori táplálás alapköve a diverzitás: minél többféle természetes zsiradékkal találkozik a szervezet, annál ellenállóbb és rugalmasabb lesz az anyagcsere.
A repceolaj mint a konyha rejtett kincse
Sokan hajlamosak alábecsülni a repceolajat, pedig a szakértők gyakran „északi olívaolajként” emlegetik. A modern, nemesített repcéből készült, hidegen sajtolt változatok rendkívül kedvező zsírsavösszetétellel rendelkeznek. Különösen kiemelkedik az omega-3 és omega-6 zsírsavak ideális aránya miatt, ami ritka a növényvilágban. Ez az egyensúly támogatja a szív- és érrendszer egészségét már egészen kicsi kortól kezdve.
A repceolaj íze semlegesebb, mint az extra szűz olívának, így a finomabb ízlésű babák is könnyebben elfogadják a vele készült ételeket. Nem nyomja el a zöldségek természetes aromáját, inkább kiemeli azokat. Emiatt kiváló választás az első főzelékekhez, ahol a cél az alapanyagok megismerése. Emellett a repceolajnak magasabb a füstpontja, mint sok más hidegen sajtolt olajnak, így kíméletesebb pároláshoz is használható.
Vásárláskor itt is keressük a hidegen sajtolt, bio minősítésű termékeket. A finomított változatok az ipari feldolgozás során elveszítik azokat az értékes fitonutrienseket, amelyek miatt érdemes lenne fogyasztani őket. Egy jó minőségű repceolaj aranyló színű és enyhén diós illatú, ami kellemes karaktert ad a napi menünek.
Dióolaj és a szellemi frissesség kapcsolata
A dióolaj az egyik legnemesebb zsiradék, amit a kisgyermek asztalára tehetünk. Rendkívül gazdag többszörösen telítetlen zsírsavakban, és az íze egyszerűen fenséges. Már néhány csepp is képes egy unalmas almás-zabkását ínyenc fogássá varázsolni. A dióolajban található vegyületek közvetlenül támogatják a kognitív funkciókat és a koncentrációs képességet, ami a tanulási folyamatok kezdetén nagy segítséget jelent.
Fontos tudni, hogy a dióolaj nagyon érzékeny a hőre és a fényre. Ezt az olajat soha ne használjuk főzéshez vagy sütéshez, kizárólag a már kész, tálalási hőmérsékletű ételhez adjuk hozzá. A magas hőhatás nemcsak elpusztítja a hasznos összetevőket, hanem káros vegyületek keletkezését is előidézheti. Tartsuk mindig a hűtőszekrényben, sötét üvegben, mert hajlamos az avasodásra.
Mivel a dió allergén lehet, a bevezetése óvatosságot igényel. Azonban az újabb kutatások szerint a korai, kis mennyiségű expozíció éppen a védettséget segítheti elő. Ha a családban nincs ismert allergia, a hozzátáplálás második felében már bátran kísérletezhetünk vele, figyelve a baba reakcióit. A természetes E-vitamin tartalma segít megvédeni a sejteket az oxidatív stressztől, ami a gyors növekedés időszakában különösen előnyös.
A tökmagolaj zöld ereje
A tökmagolaj, ez a sötétzöld, sűrű és karakteres folyadék, igazi szuperélelmiszer a magyar konyhában. Bár az intenzív színe elsőre talán ijesztő lehet a babának, az édeskés, diós íze általában nagy sikert arat. Kiemelkedő a cinktartalma, ami elengedhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez és a sebgyógyuláshoz. Emellett magnéziumban és káliumban is gazdag, ami a kicsik izomfejlődését és nyugodt alvását is támogathatja.
A tökmagolaj fogyasztása kifejezetten ajánlott a téli időszakban, amikor kevesebb a friss vitaminforrás. Segít fenntartani a szervezet védekezőképességét a szezonális betegségekkel szemben. Színe miatt remekül használható „varázslásra” is: a krumplipüréből pillanatok alatt „shrek-pürét” varázsolhatunk, ami a válogatósabb gyerekek kedvét is meghozhatja az evéshez.
Használata során tartsuk szem előtt, hogy a tökmagolaj is a hidegen sajtolt kategóriába tartozik, tehát a hőkezelés nem barátja. A krémlevesek tetejére csorgatva vagy a párolt zöldségekkel elkeverve fejti ki leginkább jótékony hatását. A telítetlen zsírsavak mellett fitoszterolokat is tartalmaz, amelyek hozzájárulnak az egészséges sejtosztódáshoz.
Vaj és ghee: az állati zsiradékok reneszánsza
Hosszú évekig a vaj a tiltólisták élén szerepelt, de mára visszanyerte méltó helyét a kiegyensúlyozott táplálkozásban. A kisgyermekek számára a minőségi vaj nemcsak finom, hanem könnyen emészthető energiaforrás is. Tartalmaz A-vitamint és olyan rövid láncú zsírsavakat, mint a vajsav, amely közvetlenül táplálja a bélfal sejtjeit, támogatva ezzel az egészséges emésztést és a bélflóra egyensúlyát.
A ghee, vagyis a tisztított vaj, még ennél is tovább megy. Az indiai gyógyászatban évezredek óta használják, és a modern konyhában is helye van. A tisztítás során eltávolítják belőle a tejfehérjét és a tejcukrot, így azokra a gyerekekre is gondolhatunk, akik érzékenyek ezekre az összetevőkre. A ghee előnye továbbá, hogy rendkívül magas a füstpontja, így sütéshez-főzéshez ez az egyik legbiztonságosabb választás.
A vaj és a ghee használata során válasszuk a legelőn tartott állatok tejéből készült termékeket. Ezeknek sokkal magasabb a K2-vitamin és a CLA (konjugált linolsav) tartalma, amelyek a csontok sűrűségéhez és az anyagcsere szabályozásához szükségesek. Egy vékony réteg vaj a teljes kiőrlésű kenyéren vagy egy darabka ghee a meleg kása tetején nemcsak az ízt, hanem a tápértéket is drasztikusan növeli.
Az állati eredetű zsiradékok természetes forrásai azoknak a tápanyagoknak, amelyek a növényi olajokból hiányoznak, így a kettő kombinációja adja a legteljesebb védelmet.
Kókuszolaj és avokádóolaj: egzotikus támogatás
A kókuszolaj megosztó téma, de mértékkel fogyasztva van helye a kisgyermek étrendjében. Különlegessége a laurinsav-tartalomban rejlik, ami az anyatejben is megtalálható. Ez a zsírsav antibakteriális és vírusellenes hatással bír, így természetes módon támogathatja a baba immunrendszerét. A kókuszolaj közepes lánchosszúságú zsírsavai (MCT) gyorsan felszívódnak és azonnali energiát adnak, ami jól jöhet egy aktív délelőtt során.
Az avokádóolaj pedig egy igazi prémium választás. Magas füstpontja és lágy íze miatt sokoldalúan felhasználható. Gazdag egyszeresen telítetlen zsírsavakban és luteinben, ami a szem egészségét védi. Mivel az avokádóolaj íze nagyon hasonlít a friss gyümölcséhez, a gyerekek általában szívesen fogyasztják. Kiváló alternatíva lehet, ha valamilyen okból kerülni szeretnénk az olívaolajat, de hasonló élettani hatásokat keresünk.
Mindkét olajnál figyeljünk a fenntarthatóságra és a minőségre. A kókuszolajból a szűz változatot részesítsük előnyben, amely megőrizte kellemes illatát. Az avokádóolaj esetében a sötétzöld szín utal a magas klorofill- és tápanyagtartalomra. Ezek az olajok új dimenziót nyithatnak a babakonyhában, de ne feledjük, hogy a helyi, szezonális zsiradékoknak továbbra is elsőbbséget kell élvezniük.
Zsírsavak és az idegrendszer fejlődése
Nem mehetünk el szó nélkül a DHA (dokozahexaénsav) jelentősége mellett, amely az omega-3 család egyik legfontosabb tagja. Ez a zsírsav kritikus fontosságú a látás és az agyi funkciók fejlődéséhez. Mivel a növényi olajokból származó alfa-linolénsavat a szervezet csak korlátozottan tudja DHA-vá alakítani, érdemes odafigyelni a közvetlen forrásokra is. A halolaj vagy az algából készült olajok bevezetése előtt konzultáljunk a gyermekorvossal, de a táplálkozáson keresztül is sokat tehetünk.
A lenmagolaj például kiváló forrása a növényi omega-3-nak, bár íze kicsit kesernyés lehet. Keverjük sűrűbb krémekbe vagy joghurtba, hogy elfedjük ezt az aromát. A zsírsavak megfelelő aránya nemcsak a kognitív képességeket javítja, hanem szerepet játszik a gyermekkori hiperaktivitás és a koncentrációs zavarok megelőzésében is. A stabil idegrendszer alapjait a tányéron fektetjük le.
A kisgyermekkorban bevitt zsírok minősége hosszú távú hatással van az anyagcserére is. Azok a gyerekek, akik egészséges zsiradékokon nevelkednek, felnőttkorukban kisebb valószínűséggel küzdenek majd szív- és érrendszeri problémákkal vagy inzulinrezisztenciával. A jó zsírok megtanítják a testet a hatékony energiafelhasználásra, és segítenek a jóllakottságérzet szabályozásában.
Hogyan válasszunk és tároljunk?
A minőségellenőrzés a boltban kezdődik. Kisgyermek számára kizárólag a hidegen sajtolt (virgin vagy extra virgin) olajokat válasszuk. Ezeket mechanikai úton, vegyszerek és magas hőmérséklet nélkül állítják elő, így megmarad bennük az alapanyag összes értéke. Mindig nézzük meg a csomagolást: a sötét üveg alapfeltétel, mivel a fény hatására a zsírsavak oxidálódnak, és az olaj megavasodik.
Otthon is ügyeljünk a tárolásra. A legtöbb növényi olajnak a hűvös, sötét éléskamra a legjobb hely, de a különösen érzékeny fajtákat, mint a dió-, lenmag- vagy tökmagolaj, nyugodtan tehetjük a hűtőbe is. Az avas olaj nemcsak rossz ízű, hanem káros szabad gyököket is tartalmaz, ezért ha gyanús szagot vagy ízt észlelünk, ne adjuk a gyereknek. Érdemes kisebb kiszereléseket vásárolni, hogy az üveg tartalmát viszonylag gyorsan, 1-2 hónap alatt elhasználjuk.
A címkén keressük a bio logót is, ha tehetjük. A zsírszövetekben és az olajos magvakban könnyen felhalmozódhatnak a növényvédő szerek maradványai, így a vegyszermentes termesztés ebben a kategóriában kiemelten fontos. A tudatosság ezen a téren befektetés a gyermek jövőbeli egészségébe.
Mennyi zsiradékra van szüksége egy kisgyermeknek?
A kérdés gyakran felmerül, és a válasz az életkorral változik. A hozzátáplálás kezdetén, 6 hónapos kor körül, elegendő alkalmanként fél-egy teáskanálnyi olajat adni a püréhez. Ahogy nő a gyermek és tágul a repertoár, ez a mennyiség napi 1-2 evőkanálnyira is emelkedhet, szétosztva a különböző étkezések között. Fontos, hogy ne essünk át a ló túloldalára sem, a cél az egyensúly.
Egy éves kor után a gyerekek már gyakran a család asztalánál esznek, ilyenkor ügyeljünk arra, hogy az ételek elkészítésekor ne csak a megszokott étolajat használjuk. A zsiradékigény ilyenkor a napi kalóriabevitel nagyjából 30-40 százalékát teszi ki. Ez soknak tűnhet a felnőtt diétákhoz képest, de a fejlődő szervezetnek erre szüksége van a zavartalan növekedéshez.
Figyeljük a gyermek jelzéseit és a székletét is. A túl sok zsiradék laza székletet okozhat, míg a túl kevés székrekedéshez vezethet. A zsiradékok természetes módon segítik az emésztőrendszer olajozott működését, így gyakran megoldást jelenthetnek a kisebb emésztési panaszokra is.
Gyakorlati tippek a zsiradékok beépítéséhez
A zsiradékokat nem csak a főzelékbe keverhetjük bele. Legyünk kreatívak! A reggeli zabkásába tehetünk egy kis mandulavajat vagy darált diót, ami nemcsak zsiradékot, hanem rostot és fehérjét is ad. A délutáni gyümölcspürét feldobhatjuk egy kis avokádóval vagy egy csepp hidegen sajtolt napraforgóolajjal. A párolt zöldségeket tálalás előtt forgassuk meg egy kevés vajban vagy ghee-ben, így az ízük is édesebb, vonzóbb lesz.
Ha a gyermek már rág, készíthetünk házi mártogatósokat. A hummusz (csicseriborsókrém) például remek forrása a szezámmagnak és az olívaolajnak. A sült zöldségeket is meglocsolhatjuk különböző olajokkal, miután kivettük őket a sütőből. A lényeg, hogy a zsiradék mindig maradjon friss és lehetőleg ne érje extrém hőhatás a tálalás előtt.
Ne feledkezzünk meg a rejtett zsiradékokról sem, amelyek az egész alapanyagokban vannak jelen. A tojássárgája, a zsírosabb húsrészek vagy a teljes zsírtartalmú tejtermékek mind hozzájárulnak a napi bevitelhez. A cél, hogy ezeket okosan kombináljuk a minőségi növényi olajokkal.
| Zsiradék típusa | Főbb előnyei | Felhasználási mód |
|---|---|---|
| Repceolaj | Optimális omega-3/6 arány | Párolás, készételekhez keverés |
| Vaj / Ghee | A- és K2-vitamin, könnyű emészthetőség | Kenyérre kenve, kásákhoz, sütéshez |
| Dióolaj | Agyfejlődés támogatása, E-vitamin | Csak hidegen, tálaláskor |
| Tökmagolaj | Cink és magnézium forrás | Krémlevesekhez, pürékhez |
| Avokádóolaj | Szem egészsége, jó tűrőképesség | Sokoldalú, akár sütéshez is |
A füstpont és a biztonságos konyhatechnológia
A konyhában nemcsak az alapanyag, hanem a technológia is számít. A füstpont az a hőmérséklet, amelynél a zsiradék elkezd bomlani és káros füst képződik. Ez azért veszélyes, mert ilyenkor rákkeltő vegyületek és transzzsírsavak keletkezhetnek. A kisgyermekek szervezete sokkal érzékenyebb ezekre a toxinokra, ezért különösen ügyelnünk kell a hőfokra.
Míg a ghee és a finomított olajok jól bírják a hőt, a hidegen sajtolt olajok többsége (különösen a lenmag- és a dióolaj) nagyon alacsony füstponttal rendelkezik. Ezeket soha ne használjuk hevítésre. A legjobb stratégia, ha az ételt vízben vagy alaplében pároljuk meg, és a zsiradékot csak a legvégén, a tűzről levéve adjuk hozzá. Így megőrizzük a vitaminokat és elkerüljük a károsodást.
A sütőben sült ételeknél is legyünk körültekintőek. Ha zöldségeket sütünk, használjunk olyan olajat, ami bírja a 180-200 fokot (például avokádóolajat vagy kókuszzsírt). A kisgyermek étrendjében a bő olajban sütés (rántott hús, sült krumpli) egyébként sem ajánlott, de ha mégis előfordul, mindig friss, tiszta olajat használjunk, és soha ne hevítsük túl.
Az esszenciális zsírsavak és az immunrendszer
Az immunrendszer hatékonysága szoros összefüggésben áll a sejthártyák rugalmasságával, amit a bevitt zsírok határoznak meg. Ha a sejtmembránok egészségesek, a sejtek jobban tudnak védekezni a kórokozók ellen és hatékonyabban kommunikálnak egymással. Az omega-3 zsírsavak gyulladáscsökkentő hatása különösen fontos az allergiák és az asztma megelőzésében, amelyek egyre gyakoribbak a kisgyermekek körében.
A kenderolaj egy másik nagyszerű forrás, amiről kevesebb szó esik. Tartalmazza a gamma-linolénsavat (GLA), ami ritka a növényvilágban, és segít az ekcémás, száraz bőr kezelésében belülről támogatva a szervezetet. Kisgyermekeknél a bőrszárazság gyakori probléma, és sokszor a megfelelő zsírsavbevitel látványos javulást hoz.
Érdemes tehát egyfajta „olajpatikát” tartani otthon, és az aktuális igényekhez mérten választani. Betegség utáni lábadozáskor a tökmagolaj, a szellemi fejlődés intenzív szakaszaiban a dióolaj, a mindennapi energiaigény fedezésére pedig a repceolaj vagy a vaj lehet a legjobb társunk.
A növényi alapú és a vegyes étrend különbségei
Amennyiben a család növényi étrendet követ, a zsiradékok kérdése még hangsúlyosabbá válik. Hús és tejtermékek hiányában fokozottan kell figyelni a megfelelő kalóriasűrűségre és a specifikus zsírsavak pótlására. Ilyenkor a mikroalgákból származó olajok (DHA pótlás) és a változatos magkrémek (tahini, mandulavaj, kesudiókrém) elengedhetetlenek a fejlődéshez.
A vegyes étrenden lévő babáknak is előnyös a növényi olajok túlsúlya, de a minőségi állati zsírok (tojássárgája, vaj) adják meg azt a komplexitást, ami a teljes értékű fejlődéshez kell. A lényeg minden esetben az alapanyag tisztasága és a feldolgozottság mentessége. Kerüljük a margarinokat és a hidrogénezett növényi zsírokat tartalmazó késztermékeket, mert ezek a „rossz” zsírok kiszorítják az értékes építőköveket a szervezetből.
A kisgyermekkori táplálkozás nem csak a mának szól, hanem egy életre szóló alapot ad. Ha megtanítjuk a gyermekünk szervezetének, hogyan hasznosítsa a valódi, tiszta zsiradékokat, akkor egy stabil és egészséges anyagcserével indítjuk el az útján. A változatosság pedig nemcsak egészséges, hanem élvezetessé is teszi az étkezéseket, felfedezve a természet adta ezerféle ízt és aromát.
Milyen zsiradékokat kerüljünk mindenképpen?
Bár sok szó esett a jó zsírokról, érdemes tisztázni, mi az, aminek nincs helye a baba tányérján. A transzzsírsavak a legnagyobb ellenségek, amelyek főként az ipari péksüteményekben, kekszekben és olcsó margarinokban fordulnak elő. Ezek megzavarják a sejtek működését és növelik a gyulladásszintet. Ha a címkén azt látjuk, hogy „részben hidrogénezett növényi zsír”, inkább tegyük vissza a terméket a polcra.
A finomított napraforgóolaj túlzott használata is kerülendő a magas omega-6 tartalma miatt, ami a szervezetben egyensúlytalanságot és gyulladásos folyamatokat indíthat el, ha nem ellensúlyozzuk elegendő omega-3-mal. Szintén hanyagoljuk az erős fűszerezésű, füstölt szalonnát vagy a nehéz, zsíros húsokat a hozzátáplálás korai szakaszában, mert ezek megterhelik a még fejlődő emésztőrendszert és a májat.
Végezetül, kerüljük azokat az olajokat, amelyeknek nincs pontosan meghatározva az eredete (például „növényi olaj” gyűjtőnéven). A transzparencia a gyártó részéről a minőség egyik záloga. Egy jó gyártó büszke az alapanyagaira és a préselési eljárásra, ezt pedig fel is tünteti a csomagoláson. A tudatosságunk ezen a területen közvetlenül hozzájárul gyermekünk hosszabb távú jólétéhez és egészségtudatos szemléletéhez.
Gyakran ismételt kérdések a gyermekkori zsiradékokról
A hozzátáplálás megkezdésétől, azaz körülbelül 6 hónapos kortól már adható kis mennyiségben. Kezdjünk néhány csepp semlegesebb olajjal (például repce- vagy olívaolajjal), majd fokozatosan vezessük be a többi félét is.
Nem, sőt! A kisgyermekeknek arányaiban sokkal több zsírra van szükségük, mint a felnőtteknek. Az agyfejlődéshez és a hormonrendszer kialakulásához ez nélkülözhetetlen. Az elhízást nem a minőségi zsiradékok, hanem a finomított szénhidrátok és a túlzott cukorfogyasztás okozza.
A vaj egy természetes élelmiszer, ami vitamint és értékes zsírsavakat tartalmaz. A margarin egy iparilag előállított termék, amely gyakran tartalmaz adalékanyagokat és hidrogénezett zsírokat, amelyeknek nincs élettani előnyük a fejlődő szervezet számára.
Általában nem javasolt. A legtöbb hidegen sajtolt olaj füstpontja alacsony, így hevítéskor elveszítik tápanyagaikat és káros anyagok keletkezhetnek bennük. Sütéshez válasszunk ghee-t, kókuszolajat vagy speciális magas füstpontú bio olajokat.
Bármilyen élelmiszer okozhat allergiát, de az olajos magvakból készült olajoknál az allergének koncentrációja változó. Ha a családban van allergiás, óvatosan, kis adaggal kezdjük a bevezetést, de a mai ajánlások szerint a korai megismertetés inkább védő hatású lehet.
Kezdjük nagyon kis mennyiséggel, és keverjük olyan ételekbe, amiket már szeret. Például a tökmagolajat egy édeskés sütőtökpürébe, a dióolajat pedig almás kásába. A gyerekek ízlése rugalmas, ha rendszeresen találkoznak az ízzel, hamar megkedvelik.
Mivel ezek nincsenek tartósítva, felbontás után általában 2-3 hónapig őrzik meg minőségüket. Mindig sötét, hűvös helyen tároljuk őket, és ha az ízük csípőssé vagy keserűvé válik (avasodik), ne használjuk fel többet.
Leave a Comment