A csecsemőkor az emberi fejlődés legintenzívebb, legdinamikusabb időszaka, ahol minden apró mozdulat, minden reflex egy ablak az idegrendszer érésének bonyolult, csodálatos folyamatára. Ahogy a kisbaba növekszik, az agya finoman hangolja a mozgásokat, elhagyja a születéskor kapott, automatikus válaszokat, és helyükre beépíti az akaratlagos, céltudatos motoros készségeket. Ezen a térképen különösen izgalmas jelölő a Landau-reflex, amely nem csupán egy mozgásminta, hanem egy kritikus mérföldkő, ami az idegrendszeri érettség, a gravitációval szembeni küzdelem és a testtartás fejlődésének kulcsát rejti magában. Megjelenése és integrációja egyaránt létfontosságú információkkal szolgál a szakemberek és a figyelmes szülők számára.
A reflexek világa elsőre talán bonyolultnak tűnik, de valójában ezek a születéstől meglévő, vagy röviddel utána megjelenő automatikus mozgásminták biztosítják a csecsemő túlélését és alapozzák meg a későbbi, összetett mozgásokat. A Landau-reflex ebben a rendszerben különleges szerepet tölt be, hiszen nem tartozik a klasszikus primitív reflexek közé, melyeknek rövid időn belül el kell tűnniük. Ehelyett a Landau egy úgynevezett poszturális reflex, amelynek éppen a megjelenése és a megfelelő ideig történő fennmaradása jelzi a központi idegrendszer (KIR) érését, különösen a törzs és a nyak izmainak kontrollálása terén.
A Landau-reflex megjelenésének időzítése és formája
A Landau-reflex általában a baba életének harmadik, negyedik hónapja körül jelenik meg, és ez az időzítés önmagában is sokat elárul. Ez az az időszak, amikor a csecsemő kezdi uralni a nyakát, és aktívan részt vesz a hasra fektetve végzett mozgásokban. A reflex kiváltásához a babát hasra fektetve, a levegőben tartjuk, mintha repülne. Egy tipikusan fejlődő csecsemő esetében ez a pozíció a következő automatikus reakciót váltja ki: a baba felemeli a fejét, a gerincét homorítja, és a lábát is kinyújtja a törzs vonalában. A testtartás a szuperhős pózra
emlékeztet, ahol a fej, a törzs és a végtagok egyenes vonalban, a gravitációval szemben feszülnek.
Ez a kiterjesztés, vagyis az extenziós minta rendkívül fontos. A fej emelése, a nyújtott gerinc és a lábak feszessége azt mutatja, hogy az antigravitációs izmok már megfelelően működnek, és az idegrendszer magasabb szintjei képesek koordinálni a testtartást a térben. Ha a reflex még nem jelent meg a negyedik hónap végére, az már felvethet kérdéseket a motoros fejlődés tempójával kapcsolatban.
A Landau-reflex az egyik első tudatosan irányított, de mégis automatikus válasz a gravitációra, amely jelzi, hogy a baba készen áll a függőleges testtartás felvételére.
A Landau-reflex szerepe a törzsstabilitás kialakításában
A Landau-reflex nem csak egy látványos mozdulat; a törzsstabilitás alapköve. A csecsemő fejlődésének ezen szakaszában elengedhetetlen, hogy a baba megtanulja, hogyan kell egyszerre aktiválni a hát és a nyak izmait, hogy ellensúlyozza a gravitációt. Ez a reflex segíti a hátizmok (extenzorok) megerősödését, amelyek később kulcsfontosságúak lesznek az üléshez, a mászáshoz és végül az álláshoz. A megfelelő Landau-válasz azt jelenti, hogy az izomtónus eloszlása kiegyensúlyozott, és a baba képes a test központi tengelyének stabilizálására.
Ha a Landau-válasz hiányos – például csak a fej emelkedik meg, de a törzs és a lábak ernyedtek maradnak, vagy éppen fordítva – az a törzsizmok aszimmetrikus vagy gyenge működésére utalhat. Ez a hiányosság hosszú távon befolyásolhatja a gyermek képességét a helyes testtartás fenntartására, ami később ülő helyzetben, iskolai feladatok végzése közben is problémát okozhat. A neurológiai fejlődés szempontjából ez a reflex a híd a teljesen passzív csecsemő és az aktívan mozgó kisgyermek között.
A Landau-válasz komponensei és azok jelentősége
A Landau-reflex három fő komponensből áll, és mindháromnak megvan a maga jelentősége az idegrendszeri érettség szempontjából:
- Fej emelése (nyaki extenzió): Ez jelzi, hogy a nyaki izmok kontrollja kialakult, és a baba képes szándékosan szembeszállni a gravitációval. Ez a képesség elengedhetetlen a vizuális felfedezéshez és a környezet aktív pásztázásához.
- Törzs homorítása (gerinc extenzió): A hátizmok együttes aktivációja, ami a gerincoszlop stabilitását biztosítja. Ez a központi mag erejének jele.
- Lábak kinyújtása (alsó végtagi extenzió): A lábak nyújtása a törzs vonalában mutatja, hogy az extenziós minta kiterjed az egész testre, ami szükséges a későbbi két lábon álláshoz és járáshoz.
A csecsemő idegrendszere akkor tekinthető érettnek ezen a téren, ha mindhárom komponens harmonikusan és erőteljesen jelenik meg. Ha csak részleges a válasz, az arra utalhat, hogy bizonyos izomcsoportok vagy idegpályák még nem működnek optimális szinkronban.
A Landau-reflex és a primitív reflexek integrációja közötti kapcsolat
A Landau-reflex egyfajta „ellenpólus” a korai, védekező reflexekkel szemben. Míg a Moro-reflex vagy az aszimmetrikus tónusos nyaki reflex (ATNR) célja a védekezés és a mozgás korlátozása volt, addig a Landau a mozgás felszabadítását, a test tudatos kontrollját szolgálja. A Landau-reflex megfelelő megjelenése szoros összefüggésben áll a korai reflexek sikeres eltűnésével, vagyis az integrációjával.
Például, ha az ATNR (amely a fej elfordítására a kar és láb nyújtását váltja ki az arc felőli oldalon) túl sokáig fennmarad, az gátolhatja a törzs középső vonalának stabilizálását, ami elengedhetetlen a Landau-válaszhoz. A Landau tehát egyfajta minőségbiztosítási bélyeg: ha megjelenik, az azt jelzi, hogy a csecsemő idegrendszere sikeresen túllépett a korai, automatikus fázison, és készen áll a tudatos, akaratlagos mozgásminták elsajátítására.
A Landau-reflex hiánya vagy gyengesége gyakran együtt jár a primitív reflexek perzisztálásával. Ha a baba agya még mindig a korai reflexekkel van elfoglalva, nem tudja előhívni a magasabb szintű, poszturális reflexeket. Ez egy ördögi kör, amely lassíthatja az összetett motoros készségek, mint a kúszás és a mászás elsajátítását.
A poszturális reflexek hierarchiája
A Landau-reflex az egyik legkorábban megjelenő poszturális reflex. A poszturális reflexek célja a test stabilizálása a gravitációs térben és a felegyenesedett testtartás fenntartása. Ezek a reflexek egész életünkben velünk maradnak, bár finomodnak és tudatos kontroll alá kerülnek. A Landau-reflexet követően jelennek meg a későbbi egyensúlyi és korrekciós reflexek, mint például az ejtőernyő-reflex. A Landau-reflex szilárd alapként szolgál ehhez a későbbi, bonyolultabb egyensúlyozó rendszerhez. Ha ez az alap instabil, a későbbi egyensúlyozási készségek is gyengébbek lehetnek.
A poszturális reflexek rendszere olyan, mint egy épület alapozása. A Landau-reflex lerakja az első stabil téglát, ami lehetővé teszi a későbbi emeletek, azaz az összetett mozgásminták felépítését.
Mikor kell a Landau-reflexnek eltűnnie? Az integráció jelentősége

Mivel a Landau-reflex poszturális reflex, nem tűnik el teljesen úgy, mint a Moro-reflex. Inkább integrálódik
az akaratlagos mozgásba, vagyis a csecsemő megtanulja szándékosan használni azokat az izmokat, amelyeket korábban a reflex aktivált. Ez az integráció általában a 10. és 12. hónap között következik be. Ez az az időszak, amikor a baba már aktívan áll, járni tanul, és a törzsizmok kontrollja már nem automatikus válasz, hanem akaratlagos motoros készség.
Amikor a Landau-reflex integrálódott, a csecsemő képes lesz arra, hogy a levegőben tartva a fejét és a lábát egymástól függetlenül mozgassa, nem feltétlenül váltja ki a teljes extenziós mintát. Ez azt mutatja, hogy az agy már nem egy merev, automatikus programot követ, hanem rugalmasan, a szándéknak megfelelően irányítja a mozgásokat. Az időben történő Landau-reflex integráció kulcsfontosságú a finommotoros képességek és a szem-kéz koordináció fejlődéséhez is, mivel a stabil törzs nélkülözhetetlen a végtagok precíz használatához.
Mi történik, ha a Landau-reflex perzisztál?
A Landau-reflex perzisztálása, vagyis az, ha a reflex még 18-24 hónapos korban is erősen kiváltható, komoly figyelmeztető jel lehet. Ez azt jelzi, hogy a csecsemő idegrendszere nem éri el az elvárt érettségi szintet, és még mindig az automatikus válaszokra hagyatkozik a testtartás fenntartásában. A perzisztáló Landau-reflex a következő problémákat okozhatja:
- Rossz testtartás: A gyermek hajlamos lehet a túlzott homorításra (lordózisra), mivel a hátizmok folyamatosan túlműködnek.
- Egyensúlyi problémák: Nehézségek a futásban, ugrálásban és egyéb nagymozgásokban, mivel a törzs merev marad.
- Koordinációs zavarok: Mivel a test alsó és felső része nehezen választható szét, a gyermeknek nehézségei lehetnek a kétoldali koordinációt igénylő feladatokkal (pl. úszás, biciklizés).
- Koncentrációs nehézségek: A gyermeknek folyamatosan küzdenie kell a testtartása fenntartásáért, ami energiát von el a kognitív feladatoktól.
Ebben az esetben a neurológiai érettség elmaradása miatt érdemes szakemberhez (gyógytornász, fejlesztő pedagógus) fordulni, aki célzott mozgásfejlesztéssel segítheti a reflex integrációját.
A Landau-reflex vizsgálata a gyermekorvosi gyakorlatban
A gyermekorvosi és neurológiai szűrővizsgálatok során a Landau-reflex vizsgálata standard eljárás, különösen a 6 és 12 hónap közötti időszakban. A vizsgálatot általában úgy végzik, hogy a csecsemőt a hasánál fogva tartják, és finoman felemelik a levegőbe. A szakember nemcsak azt figyeli, hogy megjelenik-e a válasz, hanem annak minőségét, erősségét és szimmetriáját is értékeli.
A minőségi értékelés során a következőket veszik figyelembe:
| Kritérium | Jelentősége az érettség szempontjából |
|---|---|
| Teljesség | Minden komponens (fej, törzs, láb) egyszerre nyújtódik? A teljes extenzió az optimális idegrendszeri koordináció jele. |
| Erősség | Mennyire erőteljes a válasz? A gyenge válasz alacsony izomtónusra vagy fáradtságra utalhat. |
| Szimmetria | A test mindkét oldala egyformán reagál? Az aszimmetria féloldali idegrendszeri eltérésre utalhat. |
| Időzítés | Mikor jelent meg és mikor kezd el halványulni? Az időbeli eltérés utalhat a fejlődés megkésettségére. |
Ha a Landau-reflex vizsgálat során bármilyen eltérést tapasztalnak, az a gyermekorvos számára jelzés, hogy további vizsgálatokra lehet szükség a mozgásfejlődés és az idegrendszeri állapot pontosabb felmérése érdekében.
A Landau-reflex mint az agyi fejlődés tükre
Miért éppen a 3-4. hónap a kritikus pont a Landau-reflex megjelenésében? Ez az időszak egybeesik az agykéreg azon területeinek gyors érésével, amelyek felelősek a célzott mozgásokért és a testtartás szabályozásáért. A reflex megjelenése jelzi, hogy a központi idegrendszer magasabb központjai átvették az irányítást a gerincvelői és agytörzsi központok felett, amelyek a korai, primitív reflexeket vezérelték.
A Landau-reflex kialakulása közvetlenül kapcsolódik a myelinizáció folyamatához is. A myelin hüvely, amely szigeteli az idegsejtek nyúlványait, lehetővé teszi a gyorsabb és hatékonyabb idegimpulzus-átvitelt. Amikor a törzs és a végtagok mozgásáért felelős pályák megfelelően myelinizálódnak, a Landau-reflex is erőteljesen és szimmetrikusan kiválthatóvá válik. Ezért a Landau-válasz minősége egyfajta markerként szolgál az agyi struktúrák érésének sebességére és minőségére.
A Landau-reflex és a mozgásfejlődés láncolata
A reflex integrációja nem egy elszigetelt esemény, hanem egy láncolat része. A Landau-reflex megfelelő megjelenése elengedhetetlen a következő mozgásfejlődési mérföldkövek eléréséhez:
- Hason fekvés stabilizálása: A baba képes lesz hosszabb ideig kényelmesen felemelt fejjel és mellkassal a hasán lenni.
- Forgás: A törzsizmok ereje és kontrollja szükséges a hasról hátra és hátról hasra forduláshoz.
- Kúszás és mászás előkészítése: A törzs stabilizálása nélkül a baba nem tudja hatékonyan használni a karjait és lábait a mozgásban.
- Ülés: A Landau-reflex által megerősített extenzor izmok biztosítják az egyenes, stabil ülő testtartást.
Ha a Landau-reflex nem megfelelő, az a gyermek egész motoros fejlődését befolyásolhatja. Például, ha a törzs gyenge vagy merev, a baba kihagyhatja a mászás fázisát, vagy szokatlan mozgásmintákat alakíthat ki (pl. popsizva közlekedés), ami később ortopédiai vagy neurológiai problémákat okozhat.
Amikor a szülőknek figyelniük kell: a rizikófaktorok
Bár a Landau-reflex vizsgálata a szakemberek feladata, a szülők is sokat tehetnek a korai felismerésért. A csecsemő fejlődésének megfigyelése otthoni környezetben kritikus. Melyek azok a jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy a Landau-reflex megjelenésével vagy integrációjával kapcsolatban probléma merülhet fel?
Figyelmeztető jelek a megjelenés (3-6 hónap) idején:
- A baba hasra fektetve nagyon passzív, nem emeli fel a fejét, vagy csak rövid ideig tartja meg.
- A
repülő pózban
a törzs és a lábak teljesen ernyedtek maradnak, ahelyett, hogy megnyúlnának. - A baba feje és teste csak részlegesen reagál a gravitációra, például csak a fej emelkedik, de a lábak behajlítottak maradnak.
Figyelmeztető jelek az integráció (12-18 hónap) idején:
- A gyermek túlzottan homorít állás vagy járás közben (kiugró has, hátra dőlő medence).
- Nehézségek a váltott lábú mozgásokban (pl. lépcsőzés, futás).
- Erős, szokatlan feszülés a törzsben bizonyos mozgások során.
Ha a szülők tartósan ilyen jeleket tapasztalnak, érdemes konzultálni a gyermekorvossal vagy egy gyermekneurológussal. A korai intervenció, mint például a Dévény-módszer vagy a TSMT (Tornázz Velünk Súlyozott Mozgásfejlesztés), rendkívül hatékony lehet a reflex integrációjának elősegítésében.
A Landau-reflex és a központi idegrendszeri sérülések

A Landau-reflex viselkedése rendkívül informatív lehet a központi idegrendszeri károsodások (KIR-sérülések) diagnosztizálásában. Súlyos neurológiai problémák, mint például a cerebrális parézis (CP) korai jelei gyakran tükröződnek a reflexekben. A Landau-reflex hiánya, vagy éppen kórosan erős és tartós perzisztálása felveti a KIR érésének súlyos zavarát.
Például, ha a baba 6 hónapos korában sem mutatja a reflexet, vagy az aszimmetrikus, ez egy korai utalás lehet a motoros pályák sérülésére. A spasticitással (izommerevséggel) járó állapotok gyakran okozzák, hogy a reflex kórosan felerősödik, míg a hypotoniával (izomgyengeséggel) járó állapotok esetén a reflex gyenge vagy hiányzik. Ezért a reflexvizsgálat nem csak a normál fejlődés, hanem a patológiás eltérések szempontjából is alapvető fontosságú.
A Landau-reflex és a szemek mozgásának összefüggése
Kevesen tudják, de a Landau-reflex szorosan összefügg a vizuális rendszerrel és a szemmozgások stabilitásával. Amikor a baba felemeli a fejét a Landau-válasz során, ezzel egyidejűleg stabilizálja a tekintetét. A stabil törzs és nyak a feltétele annak, hogy a szemizmok hatékonyan tudjanak működni, és a baba élesen tudjon fókuszálni. Ha a törzs instabil, a fej apró, kompenzáló mozgásokat végez, ami megnehezíti a vizuális feldolgozást.
A nem integrálódott Landau-reflex a későbbiekben befolyásolhatja az olvasási képességet, mivel a gyermeknek nehézségei lehetnek a sorok követésében, és a testtartás fenntartásához szükséges folyamatos izomfeszültség megterheli a koncentrációs képességét. A Landau-reflex integrációja tehát nem csak fizikai, hanem kognitív előnyökkel is jár.
Hogyan segíthetik a szülők a Landau-reflex egészséges integrációját?
A reflexek integrációja a természetes fejlődés része, de a szülők támogató környezetet biztosíthatnak a folyamat optimalizálásához. A legfontosabb eszköz a Tummy Time, azaz a hasra fektetés, amely alapvetően a Landau-reflex természetes gyakorlóterepét biztosítja.
A Tummy Time optimalizálása
A hasra fektetés nem csupán a fejemelés gyakorlása. Ez az a pozíció, ahol a baba megtanulja a gravitációval szembeni extenziót, ami a Landau-reflex lényege. Fontos, hogy a Tummy Time már a kezdetektől beépüljön a napi rutinba, rövid, de rendszeres időtartamokkal.
- Rendszeresség és fokozatosság: Kezdjük napi néhány perccel, és fokozatosan növeljük az időtartamot. A cél, hogy a baba kényelmesen és aktívan tartsa magát hasi pozícióban.
- Motiváció: Helyezzünk érdekes játékokat a baba elé, hogy ösztönözzük a fej és a mellkas emelésére, valamint a törzs nyújtására.
- Személyes kontaktus: Feküdjünk le a baba mellé, vagy tartsuk őt a mellkasunkon, hogy erősítsük a nyaki izmokat, miközben próbál felnézni ránk.
Ezek az egyszerű gyakorlatok megerősítik a törzs extenzor izmait, ami alapvető a Landau-reflex megfelelő megjelenéséhez és időben történő integrációjához. A szülők aktív részvétele a mozgásfejlesztésben a legjobb garancia a baba idegrendszeri érettségének támogatására.
A Landau-reflex harmonikus működése azt jelzi, hogy a baba idegrendszere felkészült a vertikális életre, a gravitációval való sikeres küzdelemre, ami a mozgásfejlődés legfontosabb feladata.
A Landau-reflex és a felnőttkori tanulási nehézségek összefüggései
Bár a Landau-reflex a csecsemőkorban tűnik el, nem integrálódott reflexek hatása a későbbi életben is megmaradhat, gyakran rejtett módon. A megmaradt Landau-reflex okozta állandó izomfeszültség és testtartási problémák hozzájárulhatnak a tanulási nehézségekhez, különösen a diszlexiához és a diszgráfiához.
Az a gyermek, akinek a Landau-reflexe nem integrálódott, gyakran küzd az ülő testtartás fenntartásával az iskolában. Vagy túlzottan homorít, vagy éppen görnyed. Ez a helytelen testtartás megnehezíti a finommotoros mozgások (írás, rajzolás) végrehajtását, és állandó figyelmet igényel a testtartás korrigálása, ami elvonja a figyelmet a tanulási feladatról. A Landau-reflex perzisztálása tehát közvetve befolyásolja a gyermek kognitív terhelhetőségét és iskolai teljesítményét.
Fontos megérteni, hogy a reflexek integrációjának támogatása nem csupán a mozgásról szól, hanem az agy hatékony működésének megalapozásáról is. Az integrált reflexek szabad utat biztosítanak a magasabb agyi funkciók számára, lehetővé téve a koncentrációt, a komplex gondolkodást és a tanulást.
Összefoglaló tekintet a Landau-reflexre
A Landau-reflex tehát sokkal több, mint egy egyszerű mozdulat. Ez a poszturális reflex a baba idegrendszeri érettségének egyik legmegbízhatóbb jelzője, amely összeköti a primitív, automatikus túlélési mechanizmusokat a tudatos, akaratlagos mozgással. Megjelenése a 3-4. hónapban jelzi a törzsstabilitás és az antigravitációs izomműködés fejlődését, míg az integrációja a 10-12. hónap körül a motoros kontroll rugalmas átvételét mutatja. Ha a szülők megértik a reflexek szerepét, és aktívan támogatják a csecsemő mozgásfejlődését, hozzájárulnak egy stabil, jól koordinált idegrendszer kialakulásához, amely egész életében szolgálja majd gyermeküket.
A reflexek vizsgálatával a szakemberek időben felismerhetik a fejlődés apró elakadásait, és célzott fejlesztéssel segíthetik a babát. A Landau-reflex megfelelő működése a kulcs a stabil testtartáshoz, a jó egyensúlyhoz és a későbbi tanulási folyamatok zökkenőmentes elindulásához. Minden szülői figyelmes pillanat, minden Tummy Time perc hozzájárul ahhoz, hogy a gyermek idegrendszere optimálisan érjen.
Gyakran ismételt kérdések a Landau-reflexről és a neurológiai érettségről

🤔 Mi a különbség a primitív és a poszturális reflexek között?
A primitív reflexek (pl. Moro, fogó reflex) születéskor jelen vannak, és céljuk a csecsemő túlélése. Ezeknek rövid időn belül el kell tűnniük (integrálódniuk kell), hogy helyet adjanak az akaratlagos mozgásnak. A poszturális reflexek (mint a Landau-reflex) később jelennek meg, és céljuk a testtartás, az egyensúly és a gravitációval szembeni stabilizáció. Ezek a reflexek nem tűnnek el, hanem integrálódnak a tudatos mozgásba, és egész életünkben támogatnak minket.
👶 Mikor kell pontosan megjelennie a Landau-reflexnek?
Általában a csecsemő életének 3. és 4. hónapja között. Ez az időszak a nyak és a törzs extenzor izmainak erősödésével esik egybe. Ha a reflex 6 hónapos kor után sem jelenik meg, az már okot adhat a további neurológiai vizsgálatokra.
🛑 Mi a teendő, ha a Landau-reflex 18 hónapos kor után is fennmarad?
Ha a Landau-reflex 18 hónapos kor után is erősen kiváltható, az perzisztáló reflexre utal, ami gátolhatja a normál mozgásfejlődést és a testtartás stabilitását. Ebben az esetben javasolt gyermekneurológus vagy fejlesztő szakember (pl. TSMT terapeuta, gyógytornász) felkeresése, aki célzott mozgásterápiával segítheti a reflex integrációját.
🤸 Hogyan vizsgálhatom meg otthon a Landau-reflexet?
Bár a hivatalos vizsgálatot szakember végzi, otthon a szülők is megfigyelhetik a babát. Amikor a babát hasra fektetve felemelik a levegőbe (mintha repülne), figyeljék meg, hogy a baba feje, törzse és lábai egyszerre nyújtódnak-e ki, és hogy ez a mozdulat szimmetrikus-e. Fontos, hogy a vizsgálat mindig biztonságos és kényelmes legyen a baba számára.
🧠 Miért fontos a Landau-reflex a járáshoz?
A Landau-reflex biztosítja a törzs és a medence stabilitását. A járás rendkívül komplex egyensúlyozási feladat, amely stabil központi magot igényel. Ha a törzs instabil, a járás bizonytalan lesz, a gyermek túlzottan homoríthat, vagy nehézségei támadhatnak a súlypont áthelyezésével.
📚 Befolyásolja-e a Landau-reflex a tanulási képességeket?
Igen, közvetve. A nem integrálódott Landau-reflex állandó izomfeszültséget okozhat a testtartás fenntartásához, ami energiát von el a kognitív funkcióktól. Ez koncentrációs nehézségeket, fáradékonyságot és rossz ülő testtartást eredményezhet, ami hátrányosan befolyásolja az írást és az olvasást az iskolában.
🤱 Milyen otthoni gyakorlatok segítenek a Landau-reflex integrációjában?
A leghatékonyabb otthoni gyakorlat a rendszeres és minőségi Tummy Time (hasra fektetés). Ezen kívül a kúszás és mászás ösztönzése, valamint a labdán való ringatás hasi pozícióban szintén erősíti a törzs extenzor izmait, támogatva ezzel a reflex egészséges fejlődését és integrációját.





Leave a Comment