Az első kanál étel emléke minden édesanya szívében különleges helyet foglal el. Ez az a pillanat, amikor a kisbaba és a szülők közösen lépnek át egy új, izgalmas életszakaszba, ahol az anyatej vagy a tápszer mellett megjelennek a valódi textúrák és az új, természetes ízek. Az alma évtizedek óta a magyar hozzátáplálás alfája és ómegája, nem véletlenül, hiszen ez a gyümölcs a legtisztább formában kínálja a természet erejét a fejlődő szervezet számára. Ebben az időszakban a türelem és a fokozatosság a két legjobb tanácsadónk, miközben felfedezzük, hogyan reagál a kicsi az édes-savanykás zamatokra.
Az alma szerepe a magyar csecsemőtáplálásban
Magyarországon az alma szinte összeforrt a hozzátáplálás megkezdésével. Ez a gyümölcs nemcsak könnyen beszerezhető és tárolható, hanem a hazai éghajlatunkon őshonos fajták révén a legtermészetesebb választás is. A hazai gyümölcstermesztés remekei, mint a gála vagy az idared, optimális cukor- és savtartalommal rendelkeznek a picik érzékeny gyomra számára. Amikor egy kismama az első pürét készíti, egy olyan hagyományt folytat, amely generációk óta bizonyítja sikerességét a babák egészséges fejlődésében.
Az alma népszerűsége mögött tudományos érvek is felsorakoznak. A gyümölcs húsában található rostszerkezet kíméletes a még éretlen bélrendszerhez, segítve az emésztési folyamatok beindulását. A pektintartalom különösen értékes, hiszen ez az anyag képes szabályozni a széklet állagát, ami a hozzátáplálás kezdetén gyakran okoz fejtörést a szülőknek. Az alma univerzális jellege abban is rejlik, hogy remekül kombinálható szinte bármilyen későbbi alapanyaggal, legyen szó zöldségről, gabonáról vagy más gyümölcsökről.
Az alma az a híd, amely összeköti a tejalapú táplálást a szilárd ételek világával, biztonságot nyújtva babának és mamának egyaránt.
Mikor érkezik el a pillanat az első falatokhoz?
A szakmai ajánlások szerint a kizárólagos szoptatás hat hónapos korig javasolt, ám minden gyermek egyedi ütemben fejlődik. Vannak jelek, amelyekre figyelve magabiztosan dönthetünk a kezdésről. Ha a baba már stabilan tartja a fejét, érdeklődik a felnőttek ételei iránt, vagy képes a nyelvét tudatosan használni az étel mozgatására, valószínűleg készen áll az első almafalatokra. Fontos, hogy ne siettessük a folyamatot, de ne is késlekedjünk túlságosan, hiszen a vasraktárak feltöltése és az új rágási technikák elsajátítása alapvető fontosságú.
Az érettség jelei közé tartozik az is, ha a baba már nem tolja ki automatikusan a nyelvével a szájába kerülő tárgyakat. Ezt hívjuk a nyelvkilökő reflex megszűnésének. Amikor a kicsi már képes segítséggel vagy egyedül stabilan ülni az etetőszékben, az emésztőrendszere is készen áll a komplexebb feladatokra. Az első próbálkozásoknál ne várjuk, hogy a baba rögtön nagy mennyiségeket egyen; a cél kezdetben az ismerkedés az ízekkel és a kanál használatával.
Érdemes a délelőtti órákat választani az első kóstolásra. Így a nap folyamán végig figyelemmel kísérhetjük a baba reakcióit, és ha esetleg hasfájás vagy allergia jelentkezne, nem az éjszaka közepén kell megoldást találnunk. Az alma ritkán vált ki allergiás reakciót, de az óvatosság sosem árt az új ételek bevezetésekor. Kezdjünk mindössze egy-két kávéskanálnyi mennyiséggel, majd napról napra emeljük az adagot, figyelve a baba jelzéseit és jóllakottságát.
A legmegfelelőbb almafajták kiválasztása
Nem minden alma egyforma, ha babákról van szó. A választásnál keressük az édesebb, lédúsabb fajtákat, amelyeknek alacsonyabb a savtartalma. A Gála és a Golden alma kiváló választás kezdésnek, mivel természetes édességükkel hamar elnyerik a kicsik tetszését. Ezek a fajták puhább húsúak, így párolás után selymesebb, krémesebb pürét adnak, ami megkönnyíti a nyelést az első hetekben.
Az Idared vagy a Jonatán típusú almák kissé savanykásabbak lehetnek, ezeket érdemesebb később, más édesebb gyümölcsökkel vagy gabonapéppel keverve bevezetni. A vásárlásnál ügyeljünk a gyümölcs épségére: ne legyen rajta ütődés, penész vagy rothadásra utaló jel. A bio termesztésből származó alma előnyösebb, mivel a csecsemők szervezete érzékenyebb a növényvédőszer-maradványokra. Ha nincs lehetőségünk bio gyümölcsöt venni, a alapos mosás és a vastag hámozás elengedhetetlen lépés.
| Almafajta | Ízkarakter | Ajánlott felhasználás |
|---|---|---|
| Gála | Édes, aromás | Első pürének, nyers reszeléknek |
| Golden | Lágy, mézes | Párolva, sütve |
| Jonatán | Fűszeres, savanykás | Később, kásákba keverve |
| Starking | Karakteres, édes | Desszertekhez, pürékhez |
Előkészítés és higiénia a konyhában
A baba ételeinek készítésekor a tisztaság fél egészség. Minden eszközt, amit a pürésítéshez használunk, tartsunk külön, és használat előtt alaposan tisztítsuk meg. Az alma előkészítése a folyó vizes mosással kezdődik, még akkor is, ha később megpucoljuk a gyümölcsöt. A héj eltávolítása az első hónapokban kötelező, mivel a baba emésztése még nem tud megbirkózni a héjban található cellulózzal, és az esetleges permetmaradványok is itt koncentrálódnak.
A magházat gondosan távolítsuk el, ügyelve arra, hogy a magok és a keményebb részek ne kerüljenek a pürébe. A feldarabolt almát érdemes azonnal feldolgozni, hogy elkerüljük az oxidációt, azaz a barnulást. Bár a barnulás nem rontja az élvezeti értéket, a vizuális élmény is fontos a kicsinek. Egy pár csepp citromlé segíthet megőrizni a színt, de ezt csak akkor alkalmazzuk, ha a citrust már korábban bevezettük a baba étrendjébe.
A főzéshez vagy pároláshoz használt víz legyen tiszta, szűrt víz vagy alacsony ásványi anyag tartalmú babavíz. Kerüljük a csapvíz használatát, ha annak minőségében nem vagyunk biztosak. A konyhai higiénia részét képezi az is, hogy a maradék ételt ne tegyük vissza a hűtőbe, ha a baba nyálával már érintkezett a kanál, mert a baktériumok gyorsan elszaporodhatnak benne. Mindig csak annyit vegyünk ki a tálkába, amennyit valószínűleg el fog fogyasztani a kicsi.
Párolás vagy főzés: melyik a jobb választás?
A kíméletes hőkezelés során az alma rostjai megpuhulnak, így könnyebben emészthetővé válnak. A párolás a legajánlottabb módszer, mivel ebben az esetben érintkezik a legkevesebb vízzel a gyümölcs, így a vitaminok és ásványi anyagok nagy része benne marad a rostokban. Használhatunk speciális párolóedényt vagy egy egyszerű szitát egy lábas forrásban lévő víz felett. A cél az, hogy az alma villával könnyen szétnyomható legyen, de ne főzzük szét teljesen.
A főzés során a vízbe rengeteg értékes anyag kioldódik. Ha mégis a főzés mellett döntünk, ezt a „főzőlevet” ne öntsük ki, hanem használjuk fel a püré lazításához vagy későbbi itatósnak. A hőkezelési idő általában 5-10 perc, a szeletek vastagságától függően. A nyers alma adása csak később, 7-8 hónapos kor körül javasolt, amikor a baba rágási képességei és emésztőrendszere már fejlettebb szinten áll.
Létezik egy harmadik út is, az alma sütése. A sütőben, héjában sült alma rendkívül édes és krémes lesz, a karamellizálódó természetes cukrok pedig különleges ízvilágot kölcsönöznek neki. Ez a módszer különösen akkor hasznos, ha egy kicsit válogatósabb babával van dolgunk, aki a párolt változatot elutasítja. A sült alma belsejét kikaparva azonnal kínálhatjuk a kicsinek, miután megfelelő hőmérsékletűre hűlt.
Az első almás receptek: a pürétől a textúrákig
Az alaprecept rendkívül egyszerű, mégis ez a legfontosabb. Vegyünk egy közepes méretű almát, tisztítsuk meg, daraboljuk kockákra, és pároljuk puhára. Ha elkészült, botmixerrel vagy egy sűrű szitán áttörve készítsünk belőle homogén pürét. Kezdetben ne adjunk hozzá semmi mást, se cukrot, se mézet (a méz egyébként is tilos egy éves kor alatt!), csak hagyjuk, hogy a baba megismerje a gyümölcs valódi ízét.
Ahogy telnek a hetek, elmozdulhatunk az összetettebb textúrák felé. A teljesen sima pürét felválthatja a villával összetört változat. Ez segít a babának megtanulni az ínyével való rágást. Ha már magabiztosan fogyasztja az almát, bevezethetünk mellé más összetevőket is. Az alma-sárgarépa párosítás például klasszikus kezdő étel, hiszen mindkettő édeskés és rendkívül egészséges. A sárgarépa béta-karotin tartalma remekül kiegészíti az alma vitaminjait.
Egy másik népszerű kombináció az alma-burgonya. A krumpli semleges íze és keményítőtartalma laktatóbbá teszi az ételt, miközben az alma frissességet ad neki. Ezt a keveréket főzelékként is emlegethetjük, amely kiváló alapja lehet a későbbi húsos ételeknek is. A recepteknél mindig ügyeljünk rá, hogy egyszerre csak egy új alapanyagot vezessünk be, és várjunk 3-4 napot az újabb tesztelésig, hogy az esetleges allergiás reakciókat egyértelműen azonosítani tudjuk.
A változatosság nem a fűszerekben, hanem az alapanyagok tiszta kombinálásában rejlik a hozzátáplálás első szakaszában.
Fűszerezés és ízesítés: mikor és mit szabad?
A babák ízlése még tiszta és befolyásolatlan, nincs szükségük sóra vagy finomított cukorra. Sőt, ezek kifejezetten terhelik a veséjüket és az anyagcseréjüket. Azonban a természetes fűszerek óvatos használata már korán megkezdődhet. Az almához leginkább a fahéj passzol, de ügyeljünk rá, hogy valódi Ceylon fahéjat használjunk a gyakoribb Cassia helyett, mert utóbbinak magasabb a kumarin tartalma, ami nagy mennyiségben nem egészséges a piciknek.
A fahéj mellett a csipetnyi őrölt vanília (nem vaníliás cukor!) is érdekesebbé teheti a pürét 7-8 hónapos kor után. Ezek a fűszerek nemcsak az ízélményt fokozzák, hanem segítik az emésztést és tágítják a baba gasztronómiai horizontját. Fontos azonban, hogy ne vigyük túlzásba: a fűszer maradjon kiegészítő elem, ne nyomja el az alma természetes zamatait. Ha a baba szívesen eszi az ételeket fűszer nélkül is, ne erőltessük a változtatást.
A zöldfűszerek közül a menta vagy a citromfű egy-egy apróra vágott levele is kerülhet az almás pürébe a nyári hónapokban, ami hűsítő, frissítő hatást kölcsönöz az ételnek. Mindig figyeljük a baba reakcióit: ha fintorog vagy eltolja a kanalat, valószínűleg még nincs felkészülve az adott aromára. A fokozatosság itt is alapvető szabály, hiszen a cél az élvezetes étkezés, nem pedig a kényszerítés.
Az alma mint természetes gyógyszer
A népi gyógyászatban az alma mindig is előkelő helyet foglalt el, és ez a csecsemőtáplálásban sincs másképp. A reszelt alma közismert hatása, hogy segít rendezni a székletet. Érdekesség, hogy az alma mindkét irányban képes hatni: a nyers, reszelt alma, ha hagyjuk egy kicsit megbarnulni, segít megfogni a hasmenést a benne lévő pektin és cseranyagok révén. Ezzel szemben a párolt alma vagy az almalé inkább lazító hatású lehet székrekedés esetén.
A hozzátáplálás megkezdésekor sok baba küzd kisebb emésztési nehézségekkel, ahogy a szervezete tanulja az új anyagok feldolgozását. Az alma rendszeres fogyasztása segít fenntartani a bélflóra egyensúlyát, ami az immunrendszer fejlődése szempontjából is kritikus. Nem véletlen a mondás: napi egy alma az orvost távol tartja – ez már a legkisebbeknél is igaz, hiszen a benne lévő C-vitamin és antioxidánsok erősítik a természetes védővonalakat.
Fogzási időszakban is nagy segítség lehet egy hideg (de nem fagyos) almaszelet. Bár a fulladásveszély miatt ilyenkor szoros felügyelet szükséges, a rágcsálás hűsíti és masszírozza az ínyt, a gyümölcs leve pedig megnyugtatja a kicsit. Ilyenkor használhatunk speciális „etetőcumit” is, amibe beletéve az alma darabokat, a baba biztonságosan kinyerheti a levet és a finom rostokat anélkül, hogy nagyobb darabokat nyelne le.
BLW: almafalatkák a baba kezében
A BLW (Baby-Led Weaning), azaz a baba által irányított hozzátáplálás egyre népszerűbb módszer, ahol a pürék helyett rögtön puha falatkákkal kínáljuk a gyermeket. Az alma esetében ez különös figyelmet igényel, mivel a nyers alma keménysége miatt fulladásveszélyes lehet. Ha ezt az utat választjuk, az almát mindenképpen puhára kell párolni vagy sütni, és olyan hosszúkás hasábokra vágni, amit a baba a kis öklével könnyen meg tud fogni, de a falat vége kilóg a kezéből.
A puhára párolt almaszelet az ínyek között könnyen szétomlik, így a baba biztonságosan gyakorolhatja a rágó mozdulatokat. Ez a módszer fejleszti a finommotorikát és a szem-kéz koordinációt is. Fontos, hogy a babát soha ne hagyjuk magára étkezés közben, és legyünk tisztában a biztonságos falatkínálás szabályaival. Az alma héját BLW esetén is érdemes eltávolítani az első időszakban, mert az rátapadhat a szájpadlásra vagy a torokra.
A BLW-s babák gyakran lassabban haladnak a mennyiségekkel, de mélyebb ismeretséget kötnek az ételek textúrájával és formájával. Az alma itt nemcsak táplálék, hanem egyfajta felfedezni való eszköz is. Ne ijedjünk meg, ha az első időkben több landol a földön, mint a baba pocakjában; ez a tanulási folyamat természetes része. A lényeg a pozitív élmény és a kíváncsiság fenntartása.
Almatárolási praktikák a modern konyhában
A rohanó hétköznapokban nagy segítség, ha előre tudunk dolgozni. Az alma püré kiválóan alkalmas a fagyasztásra. Ha nagyobb adagot készítünk, jégkockatartóba adagolva lefagyaszthatjuk, majd a megfagyott kockákat egy zacskóba gyűjtve tárolhatjuk. Így mindig pontosan annyi almaadagot vehetünk elő, amennyire éppen szükség van, elkerülve az ételpazarlást. A fagyasztóban 2-3 hónapig is megőrzi a minőségét.
Hűtőszekrényben a frissen készített püré 24-48 óráig tartható el jól záródó üvegben. Mindig ellenőrizzük az étel illatát és színét tálalás előtt. Ha bébiételes üvegeket használunk újra, ügyeljünk azok alapos sterilizálására. A bolti pürék is jó alternatívát jelenthetnek utazáskor, de mindig olvassuk el az összetevők listáját: ne tartalmazzanak hozzáadott cukrot, sűrítőanyagokat vagy aromákat.
Az alma tárolásánál a gyümölcsre is figyeljünk. A téli almák hűvös, sötét helyen (kamrában vagy a hűtő zöldséges rekeszében) hetekig elállnak. Ne tároljuk az almát burgonya közelében, mert az alma által kibocsátott etiléngáz gyorsítja a krumpli csírázását. A megfelelő tárolás biztosítja, hogy a gyümölcs vitamintartalma a lehető legmagasabb maradjon, mire a baba asztalára kerül.
Gyakori hibák és hogyan kerüljük el őket
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a szülők túl korán feladják, ha a baba elutasítja az almát. Az ízlelés tanult folyamat, néha 10-15 alkalommal is meg kell kínálni a kicsit ugyanazzal az étellel, mire elfogadja. Ne erőltessük, csak türelmesen próbálkozzunk újra pár nap múlva. A másik hiba az édesítés: az alma önmagában is elég édes, ne szoktassuk hozzá a babát a fokozottan édes ízekhez, mert később nehezebb lesz a zöldségeket bevezetni.
Sokan esnek abba a csapdába is, hogy túl híg pürét készítenek. Ha túl sok vizet adunk hozzá, a kalóriasűrűség csökken, és a baba pocakja vízzel telik meg az értékes tápanyagok helyett. Törekedjünk a krémes állagra. Vigyázzunk a hőmérsékletre is: ami nekünk langyosnak tűnik, az a baba érzékeny szájának forró lehet. Mindig ellenőrizzük a csuklónk belső felén az étel hőfokát tálalás előtt.
Végül, ne hasonlítgassuk a gyermekünket más babákhoz. Az, hogy a szomszéd kisfia már három almát megeszik, nem jelenti azt, hogy a mi babánknak is ennyit kellene. A hozzátáplálás nem verseny, hanem egy közös utazás, ahol a legfontosabb mérce a baba elégedettsége és egészséges fejlődése. Figyeljünk a jelekre, és élvezzük minden pillanatát ennek az új kalandnak.
Az alma és a későbbi étkezési szokások
Az almával való pozitív kapcsolat alapja lehet egy későbbi, egészséges életmódnak. Ha a gyermek kiskorától kezdve természetes formájában kapja a gyümölcsöket, nagyobb eséllyel fogja azokat választani nassolnivalóként óvodás vagy iskolás korában is. Az alma sokszínűsége miatt sosem válik unalmassá: reszelve, szeletelve, sütve vagy krémlevesként is megállja a helyét.
A családi étkezések során is hangsúlyos szerepet kaphat. Amikor a baba látja, hogy a szülei is jóízűen ropogtatják az almát, az utánzás útján még szívesebben fogja fogyasztani. Az étkezési kultúra átadása az első kanálnál kezdődik. Legyen az étkezés egy nyugodt, szeretetteljes időszak, ahol az alma nemcsak egy táplálék, hanem a közös felfedezés öröme is.
Az idősebb babák számára az almát már darabosabb ételekbe, például zabkásába vagy kölespépbe is belekeverhetjük. Ezzel nemcsak az ízt javítjuk, hanem a rostbevitelt is növeljük. Az alma sokoldalúsága lehetővé teszi, hogy végigkísérje a gyermekkort, folyamatosan alkalmazkodva az éppen aktuális fejlődési szakaszhoz és igényekhez.
Alma kombinálása tejtermékekkel
Amikor elérkezik az ideje a tejtermékek bevezetésének (általában 8-10 hónapos kor körül), az alma ismét főszerephez juthat. A natúr joghurt vagy a túró almával keverve az egyik legkedveltebb tízórai vagy uzsonna. Az alma savassága remekül ellensúlyozza a tejtermékek krémességét, és segít a kalcium felszívódásában is a benne lévő C-vitamin révén.
A reszelt alma túróval és egy kis puffasztott amaránttal vagy kölessel keverve komplett kisétkezést biztosít, amely energiát ad a baba napi felfedezéseihez. Fontos, hogy mindig natúr termékeket válasszunk, és mi magunk ízesítsük azokat friss gyümölccsel. Így elkerülhetjük a bolti gyümölcsjoghurtokban lévő rengeteg felesleges cukrot és adalékanyagot, miközben valódi tápanyagot adunk gyermekünknek.
A sajtok mellé is kínálhatunk vékony almaszeleteket, amikor a baba már biztonságosan rág. Az édes és a sós ízek találkozása izgalmas élmény a kicsiknek. Ez a fajta ízérzékenyítés segít abban, hogy a gyermek később nyitottabb legyen az új, összetettebb ételekre is, és ne váljon válogatóssá.
Szezonális tippek: alma minden évszakban
Bár az alma egész évben elérhető, érdemes figyelembe venni a szezonalitást. Ősszel, a betakarítás idején a legmagasabb a gyümölcsök vitamintartalma és a legélénkebb az ízük. Ilyenkor érdemes többféle fajtát is kipróbálni, és akár nagyobb mennyiségű pürét eltenni télire. A téli hónapokban az alma az egyik legfőbb vitaminforrásunk, amikor a friss hazai gyümölcsök választéka lecsökken.
Tavasszal, amikor már vágyunk a friss ízekre, de az új gyümölcsök még nem értek be, az alma remek alapja lehet az első zöld turmixoknak (bababarát változatban). Egy kevés spenóttal vagy avokádóval kombinálva igazi vitaminbombát készíthetünk. Nyáron pedig a hűtött almapüré vagy az almaléből készült házi „jégkrém” (cukor nélkül) nyújthat enyhülést a nagy melegben vagy a fogzás okozta fájdalmak idején.
Az alma tehát valóban a hozzátáplálás királynője. Egyszerűsége mögött komplex élettani hatások és végtelen variációs lehetőség rejlik. Ahogy a baba növekszik, úgy változik az alma szerepe is az étrendjében, de mindig stabil és megbízható alap marad. Bízzunk a megérzéseinkben, figyeljünk a gyermekünkre, és tegyük az étkezéseket a nap fénypontjaivá.
Gyakran Ismételt Kérdések a hozzátáplálásról és az almáról
Mikor adjak először nyers almát a babának? 🍏
A nyers alma bevezetése általában 7-8 hónapos kor körül javasolt, amikor a baba emésztőrendszere már megerősödött a párolt ételeken, és rágási képességei is fejlődtek. Kezdetben nagyon finomra reszelve (üvegreszelő használata ajánlott) kínáljuk, hogy elkerüljük a fulladást és megkönnyítsük a lenyelést.
Melyik a jobb: az üvegreszelő vagy a fém reszelő? 🔪
A babák számára az üvegreszelő az ideális választás. Ennek oka, hogy az üveg nem lép reakcióba a gyümölcsben lévő savakkal és vitaminokkal, így a püré nem barnul meg olyan gyorsan, és a C-vitamin tartalom is jobban megőrződik. Emellett az üvegreszelővel finomabb, pépesebb állagot kapunk.
Szükséges-e minden esetben meghámozni az almát? 🍎
Igen, a hozzátáplálás első hónapjaiban mindenképpen javasolt a hámozás. Az alma héja nehezen emészthető cellulózt tartalmaz, ami puffadást vagy hasfájást okozhat a babának, emellett a héjon maradhatnak növényvédőszer-maradványok is. 1 éves kor után, alapos mosást követően már próbálkozhatunk a héjával együtt adott gyümölccsel is.
Mit tegyek, ha az alma székrekedést okoz? 🚽
Bár az alma pektintartalma szabályozó hatású, egyes babáknál a párolt alma is okozhat keményebb székletet. Ilyenkor érdemes egy kis főzővízzel hígítani a pürét, vagy néhány csepp hidegen sajtolt olajat (pl. repceolaj) keverni hozzá. Ha a probléma fennáll, tartsunk pár nap szünetet, vagy kínáljuk az almát lazítóbb hatású gyümölcsökkel, például őszibarackkal.
Használhatok-e bolti almalevet a hozzátápláláshoz? 🥤
A bolti almalevek többsége szűrt és gyakran hozzáadott cukrot vagy aromákat tartalmaz, ezért nem ajánlottak. Ha itatni szeretnénk a babát, inkább a párolás során visszamaradt levet adjuk neki, vagy készítsünk otthon frissen facsart, vízzel hígított almalevet, de a legjobb választás mindig a tiszta víz.
Hogyan akadályozhatom meg, hogy megbarnuljon a reszelt alma? 🍋
Az oxidáció természetes folyamat, ami nem teszi romlottá az ételt. Megelőzhető, ha a reszelés után azonnal tálaljuk a gyümölcsöt, vagy ha egy-két csepp citromlevet keverünk hozzá (amennyiben a citrust már bevezettük). Az üvegreszelő használata szintén lassítja a folyamatot a fémhez képest.
Milyen mennyiséggel kezdjem az első almás étkezést? 🥄
Kezdetben csupán egy-két kávéskanálnyi pürét adjunk a babának, lehetőleg egy szoptatás vagy tápszeres etetés előtt vagy között. A cél nem a jóllakatás, hanem az ízlelés. Ha a baba szívesen fogadja, naponta 1-2 kanállal növelhetjük az adagot, amíg el nem érünk egy teljes kiváltott étkezésnyi mennyiséget.
Leave a Comment