Amikor a kisbaba megérkezik, a szülők minden apró jelét figyelik, és természetesen minden rendellenesség a legnagyobb aggodalomra ad okot. Az egyik leggyakoribb, mégis sokszor ijesztőnek tűnő probléma, amivel friss szülők szembesülhetnek, a veleszületett könnycsatorna-elzáródás (CNLDO). Látni, hogy a baba szeméből folyamatosan folyik a könny, vagy gennyes váladék gyűlik fel, nagyon megterhelő lehet. Szerencsére ez az állapot az esetek túlnyomó többségében kiválóan kezelhető, sőt, gyakran spontán is megoldódik. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, milyen orvosi tanácsok segítenek a gyógyulási úton, a kezdeti masszázstechnikáktól egészen a szükség esetén alkalmazandó sebészeti megoldásokig.
Mi okozza a veleszületett könnycsatorna-elzáródást? A móló a könnyek útjában
Ahhoz, hogy megértsük a kezelési módszereket, először tisztában kell lennünk azzal, miért is könnyezik a baba. A könnyek termelődése folyamatos, feladatuk a szem nedvesítése, táplálása és tisztítása. Miután elvégezték feladatukat, a könnyeknek el kell távozniuk. Ezt a feladatot a könnyelvezető rendszer látja el, amely a szem belső sarkánál kezdődik, apró nyílásokkal (punctumok), majd csöveken (canaliculusok) keresztül eljut a könnyzacskóba (saccus lacrimalis), végül a nasolacrimalis csatornán keresztül az orrüregbe ürül. Ezért van az, hogy ha sírunk, az orrunk is folyni kezd.
Veleszületett könnycsatorna-elzáródásról akkor beszélünk, ha ez az elvezető rendszer nem fejlődött ki teljesen a születés idejére. Az esetek 90%-ában az elzáródás a csatorna alsó végénél, az orrüregbe való belépésnél található, ahol egy vékony hártya, az úgynevezett Hasner-billentyű (plica lacrimalis) található. Ez a hártya a magzati fejlődés során zárva van, és normál esetben a születés idejére, vagy az első hetekben, a légnyomás hatására megnyílik.
A veleszületett könnycsatorna-elzáródás a csecsemők 5-6%-át érinti. Ez egy rendkívül gyakori állapot, ami legtöbbször nem jelent súlyos egészségügyi kockázatot, de azonnali figyelmet igényel a fertőzések elkerülése érdekében.
Ha a Hasner-billentyű nem nyílik meg, a könnyek nem tudnak elvezetődni. Ekkor következik be a jellegzetes tünet: a könny felgyülemlik, pang, és visszafolyik a szem felszínére. Ez a pangó könny ideális táptalajt biztosít a baktériumok számára, ami gyakran vezet másodlagos fertőzéshez és gyulladáshoz (dacryocystitis).
Az elzáródás típusai és helye
Bár a Hasner-billentyű elzáródása a leggyakoribb, ritkán más anatómiai okok is állhatnak a háttérben. Ezek megértése segíti az orvost a megfelelő diagnózis felállításában és a kezelési terv kidolgozásában:
- Membranosus elzáródás: A leggyakoribb, a Hasner-billentyű el nem nyílása. Ez a típus reagál a legjobban a masszázsra és a szondázásra.
- Csontos elzáródás: Rendkívül ritka, amikor a csontos orrjárat szűkebb, vagy a csontos fal teljesen elzárja a könnycsatornát. Ez általában sebészeti megoldást igényel.
- Proximalis elzáródás: A könnycsatorna felső részén, a punctumok vagy a canaliculusok szintjén jelentkező szűkület vagy elzáródás. Ez gyakran nehezebben kezelhető.
A tünetek felismerése: Mikor gyanakodjunk elzáródásra?
A szülők gyakran már az első hetekben észreveszik a problémát, de mivel a könnytermelés az újszülötteknél kezdetben gyenge lehet, a tünetek általában 3-4 hetes kor körül válnak nyilvánvalóvá. A legfőbb jel a folyamatos könnyezés (epiphora), ami nemcsak síráskor jelentkezik, hanem nyugalmi állapotban is.
A legjellegzetesebb tünetek a következők:
- Könnyfilm a szemen: A szem folyamatosan nedvesnek tűnik, a könnyek kifolynak a szemhéjakra és az arcra.
- Váladékozás: Különösen ébredés után sűrű, sárgás-fehér vagy zöldes, gennyes váladék látható. Ez a másodlagos fertőzés (dacryocystitis) jele.
- Szemhéj összetapadása: A váladék beszáradása miatt a szempillák és szemhéjak összetapadhatnak.
- Duzzanat a belső szemzugban: A könnyzacskó területén, az orrnyereg közelében enyhe, vagy fertőzés esetén erős duzzanat, pirosság és érzékenység tapasztalható.
Fontos, hogy a szülők különbséget tudjanak tenni az egyszerű elzáródás és egy komolyabb szemfertőzés között. A veleszületett glaukóma (zöldhályog) is okozhat könnyezést és fényérzékenységet, de ez egy sokkal ritkább és súlyosabb állapot, amelyre a szem megnagyobbodása vagy homályossága hívja fel a figyelmet. Ha a baba szeme piros, erős a fényérzékenység, vagy a szaruhártya homályos, azonnal gyermekszemészhez kell fordulni.
A könnycsatorna-elzáródás ritkán okoz látáskárosodást, de a folyamatos váladékozás és gyulladás rendkívül kellemetlen a babának és stresszes a szülőnek. A legfontosabb teendő a higiénia fenntartása és a fertőzés megakadályozása.
A kezdeti otthoni kezelés: A Crigler-masszázs lépései
Az orvosok a veleszületett könnycsatorna-elzáródás esetében általában türelmes, várakozó álláspontot foglalnak el, különösen az első 6-12 hónapban. Ennek oka, hogy az esetek 90%-a spontán megoldódik, ahogy a baba növekszik, és a csatorna átmérője tágul. Ebben az időszakban az elsődleges kezelési módszer az otthoni könnycsatorna masszázs, más néven Crigler-masszázs, kiegészítve a megfelelő higiéniával.
Miért működik a masszázs?
A masszázs célja mechanikai nyomást gyakorolni a könnyzacskóra. Amikor a könnyzacskó összenyomódik, a benne lévő folyadék és váladék nagy nyomással próbál lefelé, a csatorna felé áramlani. Ez a hidrosztatikai nyomás segíthet átszakítani azt a vékony hártyát (Hasner-billentyűt), ami az elzáródást okozza. A masszázs emellett segít kiüríteni a felgyülemlett váladékot, csökkentve ezzel a fertőzés kockázatát.
A Crigler-masszázs pontos technikája
A masszázs kivitelezése egyszerű, de rendkívül fontos a helyes technika elsajátítása. Az orvos vagy a védőnő általában megmutatja a pontos mozdulatot.
Előkészületek:
- Mindig mossunk alaposan kezet, mielőtt a babához nyúlunk.
- A baba legyen nyugodt, feküdjön a hátán.
- Ha van váladék a szemen, azt először tiszta, forralt vízzel átitatott steril gézlappal vagy vattakoronggal távolítsuk el, mindig kívülről befelé haladva.
A masszázs lépései:
Helyezzük az ujjunkat (leggyakrabban a mutatóujjat) a baba belső szemzugához, közvetlenül a könnyzacskó területére (az orrnyereg és a szem között). A mozdulatnak lefelé és befelé irányuló nyomással kell történnie.
- 1. Nyomás: Gyakoroljunk határozott, de gyengéd nyomást a könnyzacskóra, mintha a folyadékot lefelé, az orr felé akarnánk kipréselni. Fontos, hogy a nyomás a felső területről induljon, a szemzugból.
- 2. Irány: A nyomást tartsuk meg, miközben az ujjunkat lefelé, az orrnyereg mentén csúsztatjuk, egészen az orrcsont alsó széléig. Ez a mozdulat mechanikusan nyomja a folyadékot a csatorna felé.
- 3. Ismétlés: Ezt a mozdulatot ismételjük meg naponta 4-6 alkalommal, alkalmanként 5-10 alkalommal. A rendszeresség a kulcs.
A masszázs során előfordulhat, hogy váladék ürül vissza a szembe. Ez jó jel, mert azt mutatja, hogy a könnyzacskó kiürült. Ezt a váladékot azonnal távolítsuk el.
Antibiotikumok és higiénia
Ha a könnycsatorna elzáródás miatt másodlagos fertőzés (dacryocystitis) alakul ki, az orvos helyi antibiotikumos szemcseppet vagy kenőcsöt írhat fel. Az antibiotikumok azonban csak a fertőzést kezelik, magát az elzáródást nem szüntetik meg. Ezért az antibiotikumos kezelés alatt és után is folytatni kell a masszázst.
A szülői higiénia elengedhetetlen. A szem tisztán tartása, a váladék rendszeres eltávolítása csökkenti a baktériumok szaporodását. Mindig puha, tiszta anyagot és steril folyadékot (forralt, lehűtött víz vagy fiziológiás sóoldat) használjunk.
Mikor van szükség orvosi beavatkozásra? A spontán gyógyulás határai
Bár a spontán gyógyulás esélye rendkívül magas az első életévben, vannak olyan esetek, amikor a masszázs nem hoz eredményt, vagy a fertőzés állandósul. Az orvosok általában a 9-12 hónapos kort tekintik annak a határnak, amikor érdemes elgondolkodni a beavatkozáson.
Miért érdemes várni? Az első évben a baba arca, koponyája és a csontos orrjáratok gyorsan növekednek, ami természetes módon segítheti a csatorna megnyílását. Ezen túlmenően, a beavatkozás, mint a szondázás, altatásban történik (vagy legalábbis mély szedációban), és jobb elkerülni a csecsemők felesleges altatását.
A beavatkozás indikációi:
- Az elzáródás tartós fennállása 9-12 hónapos kor felett.
- Ismétlődő, súlyos dacryocystitis (könnyzacskó-gyulladás), ami antibiotikumokra sem reagál megfelelően.
- Az elzáródás gyanúja anatómiai rendellenesség miatt (például könnyzacskó ciszta).
A beavatkozás szükségességének megítélésekor a gyermekszemész figyelembe veszi a baba általános egészségi állapotát és a tünetek súlyosságát.
A diagnózis megerősítése: Fluoreszcein festékpróba
Az orvos a diagnózist általában egyszerű vizsgálattal erősíti meg. Az egyik leggyakoribb eljárás a fluoreszcein eltűnési próba (Fluorescein Dye Disappearance Test, FDDT). A szemész fluoreszcein festéket cseppent a baba szemébe. Normális esetben a festéknek 5-10 percen belül el kell tűnnie a könnyelvezető rendszeren keresztül. Ha a festék hosszan megmarad a szem felszínén, az megerősíti a könnyelvezetési zavar meglétét.
Az első lépcsőfokú beavatkozás: Könnycsatorna-szondázás (Probing)
Ha a masszázs nem vezetett eredményre 9-12 hónapos korig, a következő lépés a könnycsatorna-szondázás (probing). Ez egy minimálisan invazív, gyors beavatkozás, amely rendkívül nagy sikerrel jár, különösen, ha időben elvégzik.
Mi történik a szondázás során?
A szondázást általában műtőben, rövid altatásban vagy mély szedációban végzik, hogy a baba teljesen mozdulatlan maradjon, ezzel elkerülve a csatorna sérülését. A beavatkozás általában 5-10 percig tart.
- Érzéstelenítés: A babát rövid altatásba helyezik.
- Tágítás: Az orvos először finoman kitágítja a felső és alsó könnycsatorna nyílásokat (punctumokat).
- A szonda bevezetése: Egy nagyon vékony, tompa végű fém szondát (Bowman-szonda) vezetnek be az egyik punctumon keresztül, lefelé a könnyzacskón át a nasolacrimalis csatornába.
- Az elzáródás áttörése: A szondát addig vezetik, amíg eléri a csontos orrüreg falát. Ezzel a mozdulattal áttörik a Hasner-billentyűt. Ezt a mozgást gyakran finom „pattanás” érzése kíséri, ami jelzi a sikeres megnyílást.
- Öblítés (Irrigáció): A beavatkozás végén steril sóoldatot fecskendeznek be a csatornán keresztül. Ha a folyadék szabadon távozik az orrüregbe, és a baba lenyeli azt (amit az orvos a torokba nézve ellenőriz), a beavatkozás sikeresnek tekinthető.
A szondázás 95%-os sikerrel jár, ha 1 éves kor előtt elvégzik. A sikerességi arány csökken, ahogy a baba idősebb lesz, mivel az elzáródást okozó hártya idővel vastagabbá és rostosabbá válik.
A szondázás utáni időszak
A baba általában néhány órás megfigyelés után hazamehet. A szem néhány napig kissé piros lehet, és a könnyezés átmenetileg fokozódhat. Az orvos általában antibiotikumos szemcseppet ír fel a fertőzés megelőzésére. A legfontosabb: ha a szondázás sikeres volt, a tüneteknek néhány napon belül drámaian javulniuk kell, és a könnyezésnek meg kell szűnnie.
| Életkor | Elsődleges kezelés | Sikerességi arány | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 0–9 hónap | Crigler-masszázs és higiénia | ~90% (spontán gyógyulás) | Várakozás és aktív otthoni kezelés. |
| 9–12 hónap | Könnycsatorna-szondázás (Probing) | ~95% | Első vonalbeli sebészeti beavatkozás. |
| 12–18 hónap | Szondázás, esetleg intubáció | ~80% | A sikerességi arány csökken. |
| 24 hónap felett | Intubáció, DCR | Alacsonyabb (szondázásnál) | Gyorsan szükségessé válhat a bonyolultabb eljárás. |
Ha a szondázás nem segít: Második lépcsőfokú eljárások
Bár a szondázás rendkívül hatékony, előfordul, hogy az elzáródás visszatér, vagy a szondázás nem hoz tartós eredményt. Ez általában akkor fordul elő, ha az elzáródás nem csak egy vékony hártya, hanem vastagabb, rostos szövet, vagy a csatorna anatómiailag szűk.
Ebben az esetben az orvosok a második lépcsőfokú beavatkozásokat fontolják meg, amelyek szintén altatásban történnek, és céljuk a csatorna tartós nyitva tartása.
Ismételt szondázás és tágítás
Ha az első szondázás sikertelen volt, a második beavatkozás magában foglalhatja a ballonos tágítást (Balloon Dacryocystoplasty, BDP). Ebben az esetben egy speciális, apró ballonkatétert vezetnek be a csatornába. A ballont felfújják, ami széttöri a rostos elzáródást és kitágítja a csatorna falát. Ezt az eljárást gyakran alkalmazzák 18 hónapos kor felett, amikor a szövődményes elzáródás valószínűbb.
A szilikon tubus intubációja
A leghatékonyabb másodlagos eljárás a szilikon tubus intubáció (vagy stentelés). Ez egy olyan technika, amely során egy nagyon vékony, rugalmas szilikon csövet (tubust) vezetnek be a könnycsatornán keresztül, a punctumoktól egészen az orrüregig. A tubus mindkét vége a szemzugban van rögzítve, és a cső a helyén marad néhány hónapig (általában 3-6 hónapig).
Az intubáció célja:
A szilikon tubus biztosítja, hogy a csatorna nyitva maradjon, miközben a környező szövetek gyógyulnak és átalakulnak. Ez megakadályozza a hegesedést és az elzáródás újbóli kialakulását. A tubus behelyezése után a könnyek szabadon áramolhatnak a cső mentén az orrüregbe.
A szilikon tubus intubáció success rate-je 85-90% között van a makacs esetekben is. Ez a megoldás gyakran elkerülhetővé teszi a bonyolultabb, csontos műtétet (DCR) a kisgyermekkorban.
A szülőknek fel kell készülniük arra, hogy a tubus a helyén marad egy ideig. Bár a baba nem érzi, a szülőknek ügyelniük kell rá, hogy a gyermek ne dörzsölje ki. A tubus eltávolítása szintén rövid altatásban történik, és egy egyszerű, gyors beavatkozás.
Speciális esetek: A dacryocystocele és a ciszta kezelése
Néhány esetben az elzáródás nem csak a Hasner-billentyűnél jelentkezik, hanem a könnyzacskóban felgyülemlett váladék és nyálka miatt egyfajta ciszta is kialakul, amit dacryocystocele-nek neveznek. Ez egy kékes, jól tapintható duzzanat a belső szemzugban, gyakran már a születéskor észrevehető.
A dacryocystocele esetén az elzáródás általában kettős: a csatorna alsó része (Hasner-billentyű) elzáródott, de a felső rész, a punctumok felé eső rész is elzáródott, így a váladék se lefelé, se felfelé nem tud távozni. Ez sürgősebb beavatkozást igényel, mert a ciszta könnyen fertőződhet, és súlyos, cellulitiszhez hasonló gyulladást okozhat.
Kezelési protokoll dacryocystocele esetén:
- Masszázs: Kezdetben megpróbálhatják a masszázst, de itt a nyomásnak intenzívebbnek kell lennie, lefelé irányulva, hogy a ciszta kiürüljön.
- Sürgős szondázás: Ha a ciszta fertőződik (a duzzanat piros, meleg, érzékeny), a gyermekszemész azonnali szondázást és a ciszta tartalmának leengedését javasolja, gyakran antibiotikumos kezelés kíséretében. Ebben az esetben a szondázást nem feltétlenül várják meg a 9 hónapos korig.
Az időben elvégzett, célzott szondázás a dacryocystocele esetében is általában teljes gyógyulást eredményez.
A végső megoldás: Dacryocystorhinostomia (DCR)
Ha az összes nem sebészeti és minimálisan invazív eljárás (masszázs, szondázás, intubáció) sikertelennek bizonyul, és a gyermek már elmúlt 2-3 éves, felmerülhet a dacryocystorhinostomia (DCR) szükségessége. Ez egy komplexebb sebészeti eljárás, amelynek célja egy teljesen új, tartós elvezető út létrehozása a könnyzacskó és az orrüreg között, megkerülve az elzáródott nasolacrimalis csatornát.
A DCR eljárás részletei
A DCR-t altatásban végzik, és két fő módszere van:
1. Külső DCR (External DCR)
Ez a hagyományos módszer, amelyet gyakran alkalmaznak gyermekeknél.
- Az orvos kis metszést ejt a belső szemzug és az orrnyereg között.
- Ezután eltávolítanak egy apró csontdarabot az orrcsontból, létrehozva egy nyílást a könnyzacskó és az orrüreg között.
- A könnyzacskó és az orrüreg nyálkahártyáját összevarrják, létrehozva az új csatornát.
- Általában szilikon tubust helyeznek el a frissen kialakított csatornában, hogy biztosítsák a gyógyulás alatti nyitvatartást.
A külső DCR rendkívül magas sikerességi rátával (95% felett) rendelkezik, de hagy egy kis heget a szemzugban (ami általában szépen gyógyul és alig látható).
2. Endoszkópos DCR (Endoscopic DCR)
Ez a modern, kevésbé invazív módszer, ami egyre népszerűbb, különösen idősebb gyermekeknél és felnőtteknél.
- A sebész endoszkópot vezet be az orrüregbe, így a beavatkozás nem igényel külső metszést (nincs heg).
- Az orrüreg felől eltávolítják a csontot és létrehozzák az új nyílást.
Az endoszkópos DCR előnye, hogy nincsen külső heg, de a sikerességi aránya minimálisan alacsonyabb lehet, mint a külső DCR-é, és technikai szempontból nagyobb kihívást jelent.
A DCR a veleszületett könnycsatorna-elzáródás végső, tartós megoldása, amelyet csak abban az esetben alkalmaznak, ha minden más eljárás kudarcot vallott, vagy ha az elzáródás oka anatómiai rendellenesség (például csontos szűkület).
A szülők szerepe a gyógyulási folyamatban: Türelem és higiénia
A szülői türelem és az elkötelezettség kulcsfontosságú. A könnycsatorna-elzáródás kezelése gyakran hosszú folyamat, amely hónapokig tarthat, mire bekövetkezik a spontán megnyílás, vagy mire eljutnak a sikeres beavatkozásig.
A masszázs hatékonyságának maximalizálása
A masszázs csak akkor működik, ha rendszeresen és helyesen végzik. A szülők gyakran túl félénken, túl gyengéden masszíroznak, félve, hogy fájdalmat okoznak a babának. Fontos megérteni, hogy a nyomásnak határozottnak kell lennie ahhoz, hogy áttörje a Hasner-billentyűt.
Gyakori hibák masszázs közben:
- Túl gyenge nyomás alkalmazása.
- Csak a szemhéjon masszíroznak, nem a könnyzacskón.
- Nem elegendő ismétlés (naponta legalább 4-6 alkalom szükséges).
Ha a masszázs során váladék ürül ki a szemből, az a siker jele, ami azt jelzi, hogy a nyomás elérte a célját. A váladékot ezután tiszta vattával el kell távolítani.
A fertőzések megelőzése
A folyamatosan pangó könny miatt a dacryocystitis kialakulásának kockázata állandó. A szülői higiénia szerepe felbecsülhetetlen. Minden pelenkázás, etetés és alvás után érdemes ellenőrizni a baba szemét, és eltávolítani a felgyülemlett váladékot.
Kerüljük a piszkos kézzel való érintkezést, és ne használjunk újra ugyanazt a gézlapot vagy vattát mindkét szemen (különösen, ha csak az egyik szem érintett). Ha a szem vörössé válik, duzzad, vagy a váladék hirtelen megváltozik (zöldes, sűrű), azonnal forduljunk orvoshoz, mert helyi antibiotikumra lehet szükség.
Lelki támogatás és kommunikáció az orvossal
Lelkileg megterhelő lehet a szülők számára, ha hónapokig kell kezelniük a baba váladékozó szemét. Fontos, hogy a szülők tudják: nem ők tehetnek róla, és ez az állapot nem okoz maradandó kárt a baba látásában, ha megfelelően kezelik.
A folyamatos kommunikáció a gyermekszemésszel elengedhetetlen. Kérdezzenek rá, mennyi váladék számít normálisnak, mikor javasolt az áttérés a szondázásra, és mi a helyzet a hosszú távú kilátásokkal. A szakember pontosan meg tudja ítélni, mikor jön el az idő a beavatkozásra, és mikor van még lehetőség a spontán gyógyulásra.
Hosszú távú kilátások és kontroll
A veleszületett könnycsatorna-elzáródás prognózisa kiváló. Az esetek többsége (90%) spontán gyógyul az első életévben. Azok a babák, akiknél szükség van szondázásra, intubációra vagy DCR-re, szinte kivétel nélkül teljesen felépülnek, és a probléma nem tér vissza.
A sikeres beavatkozás után is szükség lehet néhány kontrollvizsgálatra, hogy az orvos meggyőződjön arról, hogy a csatorna tartósan nyitva maradt. Ha intubáció történt, a tubus eltávolítása után is figyelni kell a baba szemét, bár a kiújulás esélye ilyenkor már alacsony.
Fontos tudni, hogy a könnycsatorna elzáródás nem hajlamosít a felnőttkori szembetegségekre, és nem befolyásolja a látás fejlődését. A korai és megfelelő kezelés biztosítja, hogy a baba egészséges és kényelmes életet élhessen, megszabadulva a kellemetlen, állandó könnyezéstől és váladékozástól. A szülők számára a legfontosabb üzenet a türelem, a rendszeres masszázs és a szigorú higiénia betartása az első hónapokban.
Gyakran ismételt kérdések a könnycsatorna-elzáródás gyógyításáról 💧
1. Lehet-e a veleszületett könnycsatorna-elzáródást megelőzni? 👶
Nem, a veleszületett könnycsatorna-elzáródás (CNLDO) a magzati fejlődés során alakul ki, és a Hasner-billentyű el nem nyílásának következménye. Mivel ez egy anatómiai fejlődési jelenség, a terhesség alatt vagy a születés után nincs ismert megelőzési módszer. A szülők a születés után csak a tünetek kezelésében és a spontán gyógyulás elősegítésében játszhatnak szerepet a masszázzsal.
2. Mikor kell abbahagyni a masszázst, ha nem javul a helyzet? 🤔
A masszázst általában addig javasolják, amíg a gyermek el nem éri a 9-12 hónapos kort. Ha a tünetek 9 hónapos kor után is változatlanul fennállnak, és a masszázs ellenére is folyamatos a váladékozás, a gyermekszemész valószínűleg a szondázás (probing) elvégzését fogja javasolni. Ekkor a masszázs szerepe csökken, és a szakmai beavatkozás kerül előtérbe.
3. Fájdalmas-e a szondázás a babának? 🩺
A szondázás beavatkozás, és mivel a baba teljes mozdulatlanságát igényli a sérülések elkerülése érdekében, általában rövid, felületes altatásban vagy mély szedációban végzik. Így a baba a beavatkozás alatt semmilyen fájdalmat vagy kellemetlenséget nem érez. Utána néhány napig enyhe irritáció előfordulhat, de ez gyorsan elmúlik.
4. Mi a teendő, ha a baba szeme piros és duzzadt az elzáródás miatt? 🔥
A pirosság és duzzanat, különösen a belső szemzugban, súlyos másodlagos fertőzésre (akut dacryocystitis) utalhat. Ez azonnali orvosi beavatkozást igényel, mivel a fertőzés továbbterjedhet. Az orvos nagy valószínűséggel helyi és/vagy szájon át szedhető antibiotikumot fog felírni, és megvizsgálja, szükség van-e azonnali szondázásra vagy a könnyzacskó tartalmának leengedésére.
5. Visszatérhet-e a könnycsatorna-elzáródás a sikeres kezelés után? 🔄
A veleszületett elzáródás, ha egyszer sikeresen megnyílt (spontán, masszázs vagy szondázás által), nagyon ritkán tér vissza. Ha a beavatkozás során szilikon tubust (stentet) alkalmaztak, a tubus eltávolítása után is alacsony a kiújulás kockázata. Azonban, ha a csatorna anatómiailag rendellenes (pl. nagyon szűk), szükség lehet ismételt beavatkozásra, vagy bonyolultabb műtétre (DCR).
6. Van-e különbség a kétoldali és az egyoldali elzáródás kezelésében? ⚖️
A kezelés elve ugyanaz, akár egy, akár mindkét szem érintett. A kétoldali elzáródás esetén a szülőknek kétszer annyi masszázst kell végezniük, és a higiéniára is fokozottan ügyelni kell. Ha beavatkozásra kerül sor, az orvos általában egy alkalommal elvégzi a szondázást mindkét oldalon.
7. Milyen hosszú ideig tart a gyógyulás a DCR műtét után? 🩹
A Dacryocystorhinostomia (DCR) után a gyógyulási idő hosszabb, mint egy egyszerű szondázás esetében. A baba általában 1-2 napot tölt a kórházban. A teljes gyógyulás és a hegesedés lezajlása 4-6 hetet vesz igénybe. Ha szilikon tubust helyeztek be, azt általában 3-6 hónap után távolítják el. A tünetek (könnyezés) javulása már közvetlenül a műtét után megfigyelhető.
Leave a Comment