A hozzátáplálás izgalmas, de néha kihívásokkal teli időszakában a gabonapelyhek és kásák jelentik a legtöbb baba számára az első szilárd ételek egyikét. Ezek a táplálékok nem csupán egyszerű étkezést jelentenek; kritikus szerepet játszanak a fejlődésben, energiát biztosítanak a kúszáshoz és a felfedezéshez, valamint hozzájárulnak a létfontosságú tápanyagok, különösen a vaspótlás fedezéséhez. A választék hatalmas, a piacon lévő késztermékek és a házi készítésű változatok labirintusában könnyű elveszni. Célunk, hogy útmutatást adjunk ahhoz, hogyan válasszuk ki a leginkább megfelelő, legbiztonságosabb és legélvezetesebb gabonát a kis pocakok számára, figyelembe véve az egyéni érzékenységeket és a legfrissebb táplálkozási ajánlásokat.
Miért a gabonák az elsők között? A hozzátáplálás alapkövei
Amikor a baba eléri a hat hónapos kort, az anyatej vagy a tápszer már nem elegendő az egyre növekvő tápanyagigények kielégítésére. Különösen a vasraktárak kezdenek kiürülni, amit pótolni kell. A gabonák, különösen a csecsemők számára dúsított gabonapelyhek, kiváló forrásai ennek a létfontosságú ásványi anyagnak, amely nélkülözhetetlen a vérképzéshez és az optimális kognitív fejlődéshez.
A kásák textúrája tökéletesen alkalmas arra, hogy a baba megszokja a kanál használatát és a szilárdabb, de mégis lágy ételeket. Ez a konzisztencia áthidalja a folyékony táplálék (tej) és a darabos ételek közötti szakadékot. A gabonák bevezetése segít a szájmotoros készségek fejlesztésében, ami később a rágás és a beszéd szempontjából is kiemelten fontos lesz.
„A gabonakásák bevezetésekor nem csak az éhséget csillapítjuk, hanem egy életre szóló, egészséges étkezési mintát alapozunk meg, amelyben a rostok és a komplex szénhidrátok játsszák a főszerepet.”
Fontos, hogy a kezdeti gabonák könnyen emészthetőek legyenek. Éppen ezért a legtöbb szakértő a gluténmentes változatokat javasolja elsőként. Ezek kevésbé terhelik meg az éretlen emésztőrendszert, és lehetővé teszik a szülő számára, hogy fokozatosan vezesse be az új ízeket és textúrákat.
A megfelelő időzítés és a glutén bevezetése: a nagy kérdések
A hivatalos ajánlások szerint a hozzátáplálást legkorábban a betöltött negyedik hónap után, de legkésőbb a hetedik hónap elején érdemes elkezdeni. A babakása bevezetése ideális esetben hat hónapos korban történik, amikor a baba már stabilan tartja a fejét, érdeklődik az étkezés iránt, és elvesztette a nyelvlökő reflexet.
A glutén bevezetése különösen érzékeny téma. Korábban azt javasolták, hogy a glutént a 4. és 7. hónap között, még az anyatejes táplálás ideje alatt kell bevezetni, mivel úgy gondolták, ez csökkenti a cöliákia (lisztérzékenység) kockázatát. A legújabb kutatások azonban nem támasztották alá ezt az elméletet egyértelműen.
A jelenlegi konszenzus az, hogy a glutén bevezetése történhet a 6. hónap után, de lassan, fokozatosan, kis mennyiségben. Kezdhetjük például egy fél teáskanálnyi búzadarát tartalmazó kásával, vagy egy vékony szelet kenyér héjával, amit a baba szopogathat. A lényeg a fokozatosság és az éberség az esetleges reakciók tekintetében.
A kezdeti lépések: mit mivel keverjünk?
Az első kásáknak nagyon híg, szinte folyékony állagúnak kell lenniük. Ezt anyatejjel vagy tápszerrel érdemes elkészíteni, mivel ezek az ízek már ismerősek a baba számára, ami növeli az elfogadás esélyét. A víz használata csökkenti a kalória- és tápanyagtartalmat, és kevésbé ízletes is a csecsemő számára.
Később, amikor a baba már megszokta a gabonát, fokozatosan sűríthetjük az állagot, és bevezethetjük a zöldségeket vagy gyümölcsöket is. Például az almával vagy körtével dúsított zabkása már sokkal komplexebb ízélményt nyújt, és a rostbevitel szempontjából is előnyös.
A legjobb gluténmentes választások a kezdetekhez
Amikor először kínálunk kását a babának, a biztonság és a könnyű emészthetőség a legfontosabb szempontok. A következő gabonák és pszeudo-gabonák (álgabonák) ideálisak a hozzátáplálás első fázisában.
Rizskása: a hagyományos első étel
A rizs az egyik leggyakrabban választott első gabona, főként azért, mert hipoallergén, rendkívül könnyen emészthető és semleges ízű. A rizspehely vagy rizsliszt alapú kása gyorsan elkészíthető, és a legtöbb baba szívesen fogadja.
A rizs árnyoldala: az arzén kérdése
Az utóbbi években aggodalom merült fel a rizs arzéntartalma miatt. A rizs hajlamos felvenni a talajból származó szervetlen arzént, amely nagy mennyiségben mérgező lehet. Éppen ezért az ajánlás az, hogy bár a rizs kiválóan alkalmas az első ételek között, ne ez legyen az egyetlen gabona, amit a baba kap. Váltogassuk más gluténmentes gabonákkal!
Tipp a rizskása biztonságos elkészítéséhez: Áztassuk be a rizst (vagy a rizslisztet) főzés előtt, majd főzzük sok vízben (kb. 6:1 arányban), és a felesleges vizet öntsük le. Ez a módszer jelentősen csökkenti az arzéntartalmat.
Köleskása: a vasbomba
A köles régóta méltatlanul háttérbe szorult, pedig rendkívül értékes gabona. Természetesen gluténmentes, magas a vas- és magnéziumtartalma, valamint sok B-vitamint tartalmaz. A köles rosttartalma is jelentős, ami segíthet a székrekedés megelőzésében.
A köles íze enyhén édeskés, diós, ami általában tetszik a babáknak. Elkészítésekor érdemes alaposan megmosni, majd tejben vagy vízben főzni, amíg teljesen szétesik és krémes állagú lesz. Különösen jól illik sütőtökkel, édesburgonyával vagy sárgarépával.
Hajdina: a pszeudo-gabonák királynője
Bár nevében a búza (wheat) szó szerepel, a hajdina (buckwheat) valójában nem gabona, hanem egy keserűfűféle magja. Ezért természetesen gluténmentes. A hajdina kiemelkedően magas fehérjetartalmú, és tartalmazza mind a nyolc esszenciális aminosavat, ami ritka a növényi élelmiszerek között.
A hajdina bevezetésekor érdemes a világosabb színű, hántolt változatot választani, mivel a sötét, pörkölt hajdina íze túl karakteres lehet a baba számára. Tápanyagtartalmát tekintve a hajdina az egyik legjobb választás a babakása alapanyagok közül.
A hajdina rendszeres fogyasztása hozzájárul a stabil vércukorszint fenntartásához, ami a felnőttkori egészség szempontjából is előnyös.
Kukorica: az édes ízvilág
A kukorica alapú kása, például a polenta, szintén gluténmentes és könnyen emészthető. Íze édes, így általában gyorsan elfogadják a babák. A kukoricapehely vagy kukoricadara jó alternatíva lehet a rizskása helyett, ha váltogatni szeretnénk a gabonákat az arzénbevitel csökkentése érdekében.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a kukorica nem olyan gazdag vasban és fehérjében, mint a köles vagy a hajdina, ezért érdemes dúsított változatot választani, vagy fehérjeforrással (pl. joghurttal, ha már bevezettük) kiegészíteni.
A gluténtartalmú gabonák bevezetése és szerepe
Amint a baba megszokta a gluténmentes ízeket és kásákat, elkezdhetjük bevezetni a gluténtartalmú gabonákat. Ezek nem csak új tápanyagokkal, de összetettebb textúrákkal is gazdagítják az étrendet.
Zab: a rostok bajnoka
A zab (avena sativa) az egyik legnépszerűbb és legegészségesebb gabona, amit a hozzátáplálás során bevezethetünk. Kiemelkedően magas a rosttartalma, különösen a béta-glükán nevű oldható rosté, ami kiválóan támogatja az emésztést és segít megelőzni a székrekedést.
Bár a zab természeténél fogva gluténmentes, a feldolgozás során gyakran szennyeződik búzával, ezért cöliákiás vagy érzékeny babáknál csak a garantáltan gluténmentes zabpelyhet szabad használni. A zab kiváló energiaforrás, és a legtöbb baba nagyon szereti a krémes, lágy állagú zabkását.
Búza és tönköly: a hagyomány ereje
A búza a leggyakoribb gluténtartalmú gabona. A búzából készült búzadara kása (tejbegríz) évtizedek óta alapvető étele a magyar csecsemőknek. Ma már tudjuk, hogy a magas cukortartalom és a kizárólagos búzafogyasztás kerülendő, de a mértékletes bevezetés elengedhetetlen a változatos étrend kialakításához.
A tönkölybúza (Spelta) a búza egy ősi változata, amely sokkal gazdagabb ásványi anyagokban és fehérjében, mint a modern búza. Bár tartalmaz glutént, sokan jobban tolerálják, mint a hagyományos búzát. A tönkölypehely kiváló választás lehet, ha már stabilan eszi a baba a zabot és a rizst.
A gluténtartalmú gabonák bevezetésekor tartsunk 3-4 napos szünetet az új gabonák között, hogy megfigyelhessük az esetleges allergiás reakciókat vagy emésztési nehézségeket.
Árpa és rozs: a kiegészítő gabonák
Az árpa és a rozs szintén glutént tartalmaznak, de általában később kerülnek bevezetésre, a 9-12. hónap körül, mivel rosttartalmuk és ízük intenzívebb. A rozs gazdag B-vitaminokban és rostokban, de a rozs alapú kásák állaga kissé ragacsosabb lehet, ami egyes babáknál nehezítheti az elfogadást.
A dúsított gabonapelyhek előnyei és hátrányai
Amikor a boltok polcain állunk, két fő kategóriával találkozunk: a dúsított csecsemőpelyhekkel és a natúr gabonapelyhekkel (mint a hagyományos zabpehely vagy rizspehely).
A dúsított pelyhek szerepe a vaspótlásban
A dúsított csecsemőpelyhek (más néven instant babakásák) legnagyobb előnye, hogy vasban gazdagok. Ezek a termékek olyan mennyiségű vasat tartalmaznak, amely néhány adagban fedezi a baba napi szükségletét. Ez kritikus fontosságú, mivel a vashiányos vérszegénység komolyan veszélyezteti a baba fejlődését.
Ezek a termékek gyorsan és egyszerűen elkészíthetők, csak folyadékot kell hozzáadni. Ez nagy segítség a fáradt, elfoglalt szülőknek. Emellett általában kalciummal, cinkkel és más fontos vitaminokkal is dúsítva vannak.
A natúr pelyhek mellett szóló érvek
A natúr, hagyományos gabonapelyhek (pl. a teljes kiőrlésű zabpehely) előnye, hogy nincsenek hozzáadott adalékanyagok, cukrok vagy színezékek. Ha a szülő biztosítani tudja a vas bevitelt más forrásból (pl. vörös húsok, lencse, dúsított tápszer), akkor a natúr pelyhek is kiváló alapanyagok.
A natúr pelyhek használatával a szülő teljes mértékben kontrollálhatja az ízesítést, és biztosíthatja, hogy a baba kizárólag a gabona természetes ízét ismerje meg először, elkerülve a korai cukorfüggőséget.
| Jellemző | Dúsított babapelyhek | Natúr pelyhek (pl. zab) |
|---|---|---|
| Vastartalom | Kiemelkedően magas, kritikus a vaspótláshoz. | Természetes, de alacsonyabb. |
| Elkészítés | Gyors, instant. | Főzést igényel (vagy hosszú áztatást). |
| Adalékanyagok | Néha tartalmazhatnak cukrot, ízesítőket. | Általában csak a gabona. |
| Költség | Magasabb. | Alacsonyabb. |
A rejtett cukorveszély és a címkeolvasás tudománya
Sok szülő nem is gondolná, mennyi rejtett cukor lehet a kész babakása termékekben. Bár a csecsemőételek szabályozása szigorú, egyes ízesített gabonapelyhek tartalmazhatnak gyümölcskoncentrátumot vagy más édesítőszereket, amelyek hozzászoktatják a babát az édes ízhez.
A korai cukorfogyasztás nem csak a fogak romlásához vezethet, de befolyásolja a baba ízpreferenciáit is, ami megnehezíti a zöldségek és más kevésbé édes ételek későbbi elfogadását. Mindig keressük a „hozzáadott cukrot nem tartalmaz” feliratot, és nézzük meg az összetevők listáját.
A só bevitele szintén kerülendő az első életévben, mivel a baba veséje még nem képes megfelelően feldolgozni a nagy mennyiségű nátriumot. Szerencsére a legtöbb csecsemőnek szánt gabonapehely nem tartalmaz hozzáadott sót, de a natúr, felnőtteknek szánt pelyheknél erre is ügyelni kell.
Teljes kiőrlésű gabonák és a rostbevitel
A teljes kiőrlésű gabonák (pl. teljes kiőrlésű zabpehely, barna rizspehely) sokkal több tápanyagot és rostot tartalmaznak, mint a finomított társaik. A rost elengedhetetlen az egészséges bélműködéshez és a székrekedés megelőzéséhez, ami gyakori probléma a hozzátáplálás kezdetén.
Azonban a túl sok rost hirtelen bevezetése puffadást vagy hasfájást okozhat. A kulcs a fokozatosság: kezdjük finomra őrölt, teljes kiőrlésű gabonákkal, és fokozatosan térjünk át a durvább textúrákra.
A finomra őrölt, teljes kiőrlésű gabonák megválasztása biztosítja a maximális tápanyagbevitelt anélkül, hogy túlterhelné a baba emésztőrendszerét.
A kása elkészítésének művészete: a textúra és állag fontossága
A gabonapelyhek bevezetésekor a textúra sokkal fontosabb, mint az íz. A baba meg kell, hogy tanulja, hogyan kezelje a szájában a sűrűbb anyagot. Ha túl híg a kása, a baba nem érzi a különbséget a tejhez képest; ha túl sűrű, öklendezhet és elutasíthatja az ételt.
A tökéletes állag elérése
- Kezdeti fázis (6-7 hónap): Nagyon folyékony, szinte mártásszerű állag. Kb. 1 evőkanál gabonapehely 5-6 evőkanál folyadékhoz (anyatej/tápszer).
- Köztes fázis (7-9 hónap): Sűrűbb, de még mindig krémes, könnyen csúszó állag. A kanálról lassan folyjon le.
- Fejlett fázis (9+ hónap): Sűrű, pudingszerű állag, amely már megtartja a formáját. Ekkor már bevezethetünk apró, puha darabokat is (pl. apró zabpehely szemek).
A házi készítésű kásák esetében elengedhetetlen a megfelelő főzési idő. A zabpelyhet vagy a kölest sokáig kell főzni, majd botmixerrel vagy turmixgéppel teljesen simára kell pürésíteni az első hónapokban. A dúsított instant pelyhek esetében az állagot a hozzáadott folyadék mennyiségével szabályozhatjuk.
Speciális gabonák és felhasználásuk
Vannak olyan gabonák és magvak, amelyek nem feltétlenül az első kategóriába tartoznak, de kiválóan kiegészítik a baba étrendjét, különösen a 8-10. hónap után.
Amaránt: a fehérjében gazdag mag
Az amaránt egy másik gluténmentes pszeudo-gabona, amely rendkívül magas fehérje- és ásványianyag-tartalommal bír, különösen gazdag vasban és kalciumban. Apró magjai miatt a főzést követően is enyhén ropogós maradhat, ezért a babáknak szánt kásához alaposan át kell főzni és pürésíteni.
Quinoa: a dél-amerikai szuperétel
A quinoa (ejtsd: kinóa) teljes értékű fehérjeforrás, ami azt jelenti, hogy tartalmazza az összes esszenciális aminosavat. Gluténmentes, és sokféle tápanyagot kínál. Mivel íze enyhén kesernyés lehet, főzés előtt alaposan át kell mosni, hogy eltávolítsuk a szaponin nevű külső réteget. A quinoából készült kása kiválóan variálható gyümölcsökkel vagy zöldségpürékkel.
Lenmag és chiamag: az omega-3 boost
Bár nem gabonák, a lenmag és a chiamag apró, őrölt formában hozzáadhatók a kásákhoz az omega-3 zsírsavak és a plusz rostbevitel érdekében. Ezek a zsírsavak létfontosságúak az agy és a látás fejlődéséhez. Ne feledjük, hogy az olajos magvakat mindig őrölt formában adjuk a kásához, mivel egészben emésztetlenül távozhatnak.
Emésztési problémák és a gabonák szerepe
A hozzátáplálás egyik leggyakoribb mellékhatása a székrekedés. A gabonák, különösen a rizs, hajlamosak lehetnek székrekedést okozni, ha nem megfelelő mennyiségű folyadékkal és rosttal párosulnak.
A székrekedés megelőzése
Ha a babának székrekedése van, érdemes a rizskását lecserélni magasabb rosttartalmú gabonákra, mint például a zab vagy a köles. Emellett a kásához adjunk olyan gyümölcsöket, amelyek hashajtó hatásúak, mint a szilva, a körte vagy az őszibarack.
A megfelelő folyadékbevitel kritikus. A kását mindig anyatejjel vagy tápszerrel, vagy ha már elmúlt 6 hónapos a baba, kis mennyiségű vízzel is kiegészíthetjük az étkezések között.
Érzékenység és allergia
Bár a gabonák ritkán okoznak súlyos allergiás reakciót (kivéve a búza gluténérzékenységét), egyes babák érzékenyek lehetnek a zabra vagy a kukoricára. Figyeljük meg a tüneteket, mint a hasfájás, puffadás, kiütés vagy a széklet megváltozása.
Amennyiben a baba cöliákiára (lisztérzékenységre) hajlamos, vagy a családban előfordult már ilyen betegség, különösen körültekintően kell eljárni a gluténtartalmú gabonák bevezetésekor. Ilyen esetben mindig gyermekorvossal és dietetikussal konzultáljunk a megfelelő protokollról.
A házilag készített gabonapelyhek előkészítése
Sokan szeretnék maguk elkészíteni a babakását, hogy biztosak legyenek a felhasznált alapanyagok tisztaságában. Ez nagyszerű alternatíva, de igényel némi előkészületet és időt.
A gabonák őrlése és áztatása
A felnőtteknek szánt gabonákat (pl. zabpehely, köles) aprítógépben vagy kávédarálóban finomra kell őrölni, mielőtt kását készítünk belőlük. Ez biztosítja, hogy a kása állaga sima legyen, és könnyen emészthető. Az őrlés után a pelyhek sokkal gyorsabban megfőnek.
Számos gabonát, mint a köles és a hajdina, érdemes főzés előtt néhány órára beáztatni. Az áztatás segíti az emésztést azáltal, hogy csökkenti az úgynevezett fitinsavakat, amelyek megnehezítik az ásványi anyagok felszívódását.
Édesítés helyett ízesítés
A házi készítésű kásák ízesítésére a legjobb a természetes gyümölcsök és zöldségek használata. Az édesítéshez használhatunk:
- Főtt és pürésített alma, körte vagy banán.
- Sütőtök vagy édesburgonya püré.
- Később (8 hónap után) egy csipetnyi fahéj vagy vanília kivonat (cukormentes).
Ezek az ízesítések nemcsak természetes édességet adnak, hanem további vitaminokkal és antioxidánsokkal is gazdagítják a babakása tápanyagtartalmát.
A gabonák és a baba alvása: mítoszok és valóság
Nagyszüleink gyakran tanácsolták, hogy tegyünk gabonapelyhet a cumisüvegbe a lefekvés előtti tejhez, mondván, ez segít a babának átaludni az éjszakát. Ez azonban egy veszélyes mítosz, amelyet a modern gyermekgyógyászat határozottan elutasít.
A gabonapelyhek cumisüvegben történő adagolása fulladásveszélyt jelenthet, és nem támogatja a helyes szájmotoros fejlődést, hiszen a kását kanállal kell enni. Továbbá, a kutatások nem támasztják alá, hogy a gabona hozzáadása a tejhez valóban meghosszabbítaná az alvást. A babák alvási mintázata elsősorban fejlődési és nem éhségi kérdés.
A gabonák természetesen jóllakottságot okoznak, ezért ideálisak a reggeli vagy esti étkezés részeként, de mindig kanállal, ülő helyzetben tálalva.
A gabonaválasztás hosszú távú hatása
Ahogy a baba növekszik és egyre több szilárd ételt fogyaszt, a gabonák szerepe átalakul. A korai hónapokban a vaspótlás és a textúra megismerése volt a fókuszban, később a hangsúly a változatos tápanyagbevitelre, a rostokra és az energia biztosítására helyeződik át.
A 12. hónap után már bevezethetők a felnőtt gabonák és pelyhek, de továbbra is érdemes kerülni a magas cukortartalmú reggelizőpelyheket. A zabpehely, a tönköly és a teljes kiőrlésű búzalisztből készült ételek hosszú távon is az egészséges étrend alapját képezik.
A változatos gabonafélék bevezetése segít abban, hogy a baba emésztőrendszere hozzászokjon a különböző rosttípusokhoz, ami elengedhetetlen a bélflóra (mikrobiom) egészséges fejlődéséhez. A bélflóra egészsége pedig közvetlenül összefügg az immunrendszer erősségével és az általános jólléttel.
A gabonapelyhek és kásák a hozzátáplálás egyik legbiztonságosabb és legrugalmasabban felhasználható kategóriáját képviselik. Legyen szó dúsított instant rizskásáról vagy házilag főzött kölesről, a kulcs a mértékletesség, a változatosság és a folyamatos odafigyelés a baba jelzéseire.
A gondosan kiválasztott és elkészített babakása nem csak táplálék, hanem a szeretet és a gondoskodás kifejezése is. Ahogy a baba egyre ügyesebben eszi a kanállal a krémes finomságot, tudjuk, hogy egy újabb mérföldkövet értünk el a közös utazásban az egészséges élet felé.
Gyakran ismételt kérdések a gabonák és kásák bevezetéséről
👶 Mikor kezdjük el a gabonapelyhek adását a babának?
A legtöbb szakértő és a WHO ajánlása szerint a gabonapelyhek bevezetését hat hónapos korban érdemes elkezdeni, amikor megkezdődik a hozzátáplálás. Korábban csak orvosi javaslatra javasolt, és mindig a baba egyéni fejlettségét figyelembe véve.
🥣 Melyik gabona a legjobb választás első kásának?
A legjobb első választás a könnyen emészthető, természetesen gluténmentes gabonák, mint a rizs, a köles vagy a kukorica. Javasolt a dúsított csecsemőpehely használata az első időszakban a kritikus vaspótlás biztosítására.
🌾 Hogyan vezessük be biztonságosan a glutént?
A glutént (pl. búza, zab, árpa) a 6. hónap után, lassan, fokozatosan kell bevezetni. Kezdjük nagyon kis mennyiséggel (például fél teáskanálnyi búzadarát tartalmazó kásával), és figyeljük a baba reakcióit. Fontos, hogy ne hagyjunk ki hosszú időt a gluténtartalmú ételek adása között, miután elkezdtük.
🍚 Mennyire kell aggódni a rizs arzéntartalma miatt?
Aggódni nem kell, de tudatosnak lenni igen. A rizs hajlamos felvenni az arzént. Ennek csökkentése érdekében ne a rizskása legyen az egyetlen gabona az étrendben; váltogassuk kölessel, zabbal és hajdinával. Főzés előtt áztassuk be a rizst, és sok vízben főzzük.
🍯 Adhatok-e cukrot vagy mézet a babakásához?
Nem. Az első életévben tilos mézet adni a babának a botulizmus kockázata miatt. Hozzáadott cukrot sem szabad használni, mivel hozzászoktatja a babát az édes ízhez, és fogromlást okozhat. Ízesítésre használjunk természetes gyümölcsöket, mint az alma vagy a banán.
💩 Mi segíthet, ha a gabonapelyhek székrekedést okoznak?
Ha székrekedés lép fel, cseréljük le a rizskását magas rosttartalmú gabonákra, mint a zab vagy a köles. Készítsük el a kását anyatejjel/tápszerrel, és adjunk hozzá hashajtó hatású gyümölcsöket, mint a szilva, körte vagy barackpüré. Ügyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre.
🥛 Készíthetem-e a kását tehéntejjel 1 éves kor előtt?
Nem javasolt. Az első életévben a gabonakásákat anyatejjel vagy tápszerrel kell elkészíteni. A tehéntej túl sok fehérjét és ásványi sót tartalmaz a csecsemő éretlen veséje számára. 12 hónapos kor után már bevezethető a tehéntej, de ekkor is korlátozott mennyiségben.
Leave a Comment