A tizenötödik hónap egy rendkívül izgalmas időszak a kisgyermekek életében, tele új felfedezésekkel és elképesztő fejlődéssel. Ebben a korban a kicsik már nem babák, hanem igazi totyogók, akik egyre nagyobb önállósággal és kíváncsisággal fedezik fel a körülöttük lévő világot. A szülők számára ez a periódus tele van örömteli pillanatokkal, de kihívásokkal is, hiszen a gyermek személyisége egyre markánsabban megmutatkozik, és a nevelési helyzetek is változatosabbá válnak. Lássuk, mire számíthatunk ebben a dinamikus életszakaszban, és hogyan támogathatjuk legjobban a kicsik fejlődését.
A tizenöt hónapos gyermek fizikai fejlődése: mozgás és finommotorika
Ebben a korban a mozgásfejlődés az egyik leglátványosabb terület. A legtöbb tizenöt hónapos baba már stabilan jár, sőt, futkározni is megpróbál, bár még gyakran elesik. Ez a folyamatos egyensúlygyakorlás és koordinációs fejlődés alapvető fontosságú. Észrevehetjük, hogy a kisgyermekek egyre ügyesebben másznak fel bútorokra, lépcsőre – ami természetesen állandó felügyeletet igényel. A mozgásigény óriási, és elengedhetetlen a megfelelő fejlődésükhöz.
A finommotoros képességek is rohamosan fejlődnek. A legtöbb kisgyermek ebben az időszakban már képes építőkockákat egymásra rakni, tornyot építeni, és egyre ügyesebben használja a csipeszfogást. Ez azt jelenti, hogy két ujjal – hüvelyk- és mutatóujjal – képes apró tárgyakat felvenni. Ez a készség elengedhetetlen az önálló evéshez, a rajzoláshoz és sok más későbbi tevékenységhez. A ceruzafogás is elkezd formálódni, bár még inkább a markolás jellemző, és a „rajzok” inkább firkálások. Ne feledjük, minden gyermek a saját ütemében fejlődik, így kisebb eltérések teljesen normálisak.
A mozgás szabadsága és a felfedezés öröme alapvető a 15 hónapos gyermek számára. Engedjük, hogy biztonságos keretek között próbálgassa a szárnyait!
A kéz-szem koordináció is jelentősen javul. A gyermek egyre pontosabban tud tárgyakat megfogni, áthelyezni, és a célzott mozdulatok is gyakoribbá válnak. Például egyre kevesebb étel kerül mellé evés közben, vagy célzottabban tudja betenni a formákat a megfelelő lyukakba a formabedobós játékoknál. Fontos, hogy biztosítsunk számára elegendő lehetőséget a gyakorlásra, hiszen ez a fejlődés alapja.
Ebben az időszakban a szenzoros fejlődés is hangsúlyos. A gyermekek minden érzékszervükkel fedezik fel a világot: megfogják, megízlelik, megszagolják a tárgyakat. Ezért különösen fontos a biztonságos környezet megteremtése, ahol szabadon kísérletezhetnek anélkül, hogy veszélybe kerülnének. A különböző textúrák, anyagok tapintása, a hangok, ízek és illatok felismerése mind hozzájárul az agyi fejlődésükhöz.
Kognitív képességek a 15. hónapban: értés és problémamegoldás
A tizenöt hónapos gyermek agya hihetetlen sebességgel fejlődik. A kognitív képességek terén számos új mérföldkőhöz érkeznek. Már nem csak passzívan fogadják az információkat, hanem aktívan dolgozzák fel azokat. A problémamegoldó képességük is elkezd kibontakozni. Egyszerűbb feladatokat képesek megoldani, például rájönnek, hogyan lehet egy játékot elérni, ha az kicsit távolabb van, vagy hogyan lehet egy dobozt kinyitni. Képesek kipróbálni különböző módszereket, még ha eleinte nem is járnak sikerrel.
Az ok-okozati összefüggések megértése is fejlődik. Tudják, hogy ha megnyomnak egy gombot, akkor megszólal egy hang, vagy ha eldobnak valamit, az leesik. Ez a tudás segíti őket abban, hogy előre jelezzék a dolgok kimenetelét, és tudatosabban cselekedjenek. A tárgyállandóság is szilárdabbá válik, már tudják, hogy egy tárgy akkor is létezik, ha nem látják – ez enyhíti a szeparációs szorongást is, hiszen tudják, hogy a szülő is létezik, ha éppen nem látják.
A memória is jelentősen javul ebben a korban. Emlékeznek ismerős arcokra, helyekre, és a rutinok is rögzülnek az elméjükben. Tudják, hogy mi történik reggeli után, vagy mi következik az esti fürdetés után. Ez a kiszámíthatóság biztonságot ad számukra. Képesek emlékezni egyszerű utasításokra is, például „hozd ide a labdát”, vagy „tedd el a játékot”, bár még nem mindig teszik meg.
Az utánzás továbbra is kulcsszerepet játszik a tanulásban. A gyermekek utánozzák a felnőttek mozdulatait, mimikáját, hangjait. Ezért fontos, hogy jó példát mutassunk nekik. Látva, ahogy porszívózunk, főzünk vagy telefonálunk, ők is megpróbálják utánozni ezeket a tevékenységeket a játékaikkal. Ez a szerepjáték előfutára, ami később a szociális fejlődésük szempontjából is kiemelten fontos lesz.
Nyelvi fejlődés: az első szavak és a kommunikáció
A nyelvi fejlődés az egyik legizgalmasabb terület a 15. hónapban. Bár a szókincs mérete egyénileg változó, a legtöbb gyermek ekkor már kimond néhány érthető szót. Ezek általában olyan egyszerű szavak, mint „anya”, „apa”, „labda”, „igen”, „nem”, „kér”. Nem csak a szavak száma a fontos, hanem az is, hogy a gyermek érti a hozzá intézett beszédet. A receptív szókincs, azaz a megértett szavak száma jóval nagyobb, mint az expresszív szókincs, azaz a kimondott szavak száma.
A gyermekek ebben az időszakban már képesek egyszerű utasításokat megérteni és követni, különösen, ha azokat gesztusok is kísérik. Például „hol van a maci?” kérdésre rámutathatnak a macira. A testbeszéd és a gesztusok továbbra is fontos kommunikációs eszközök. Integetnek, ha elköszönnek, megrázzák a fejüket, ha nemet mondanak, vagy kinyújtják a kezüket, ha valamit kérnek. Ezek a nonverbális jelek segítik őket abban, hogy kifejezzék magukat, még mielőtt a beszélt nyelv teljesen kialakulna.
Minden elhangzott szó, minden közös könyv és ének egy-egy téglája a gyermek nyelvi fejlődésének. Beszélgessünk velük sokat, még akkor is, ha úgy tűnik, nem értenek mindent!
A gügyögés és a halandzsa továbbra is jelen van, de egyre inkább átalakulnak szavakhoz hasonló hangsorokká. A gyermekek gyakorolják a különböző hangokat és hangkombinációkat, utánozzák a felnőttek beszédének intonációját. Fontos, hogy mi is reagáljunk ezekre a „beszélgetésekre”, mintha értenénk, amit mondanak, ezzel bátorítva őket a további kommunikációra.
Egyes gyermekeknél már megjelenhetnek az első kétszavas mondatok is, például „anya gyere”, „több tej”. Ez egy jelentős lépés a nyelvi fejlődésben, ami azt jelzi, hogy a gyermek képes két fogalmat összekapcsolni, és komplexebb üzeneteket közvetíteni. A könyvek olvasása, a közös éneklés és a mindennapi beszélgetés mind hozzájárul a szókincs bővüléséhez és a nyelvi készségek fejlődéséhez.
Szociális és érzelmi fejlődés: önállóság és kötődés
A tizenöt hónapos kor a szociális és érzelmi fejlődés szempontjából is mozgalmas időszak. A gyermekek egyre inkább tudatában vannak saját maguknak és a környezetüknek. Az önállósodási törekvés egyre erősebbé válik. Szeretnének mindent maguk csinálni, még akkor is, ha még nem képesek rá. Ez a „én csinálom” fázis előfutára, ami később a dackorszakban teljesedik ki. Fontos, hogy támogassuk őket ebben a törekvésben, de biztonságos keretek között.
A kötődés továbbra is kiemelten fontos. A gyermekek igénylik a szülők közelségét és biztonságát, különösen új vagy stresszes helyzetekben. A szeparációs szorongás még mindig jelen lehet, de intenzitása változó. Egy időre eltávolodhatnak a szülőtől, hogy felfedezzék a környezetet, de rendszeresen visszatérnek, hogy megbizonyosodjanak a szülő jelenlétéről és támogatásáról. Ez az úgynevezett „tankolás” viselkedés, amikor érzelmileg feltöltődnek a szülő közelségéből.
A dackorszak első jelei már megjelenhetnek. Fontos a türelem és a következetesség, hogy a gyermek megtanulja az érzelmei kezelését.
Az érzelmek kifejezése egyre differenciáltabbá válik. Örülnek, ha valami tetszik nekik, dühösek, ha nem kapnak meg valamit, szomorúak, ha elesnek. A dackorszak első jelei is megjelenhetnek, amikor a gyermekek a földre vetik magukat, sírnak vagy kiabálnak, ha nem teljesül az akaratuk. Ez egy normális fejlődési szakasz, amikor a gyermekek elkezdik felmérni a saját akaratukat és a határokat. Fontos, hogy mi, szülők nyugodtan és következetesen kezeljük ezeket a helyzeteket.
A szociális interakciók is fejlődnek, bár ebben a korban még inkább a párhuzamos játék jellemző. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek egymás mellett játszanak, de még nem feltétlenül interakcióban egymással. Érdeklődnek más gyerekek iránt, megfigyelik őket, de az igazi közös játék még várat magára. Megpróbálhatják utánozni mások mozdulatait, vagy elvehetik egymás játékait, ami konfliktusokhoz vezethet. Itt az ideje, hogy elkezdjük tanítani nekik a megosztás és a sorban állás alapjait, bár még sok türelemre lesz szükség.
Nevelési tippek a 15 hónapos korhoz: támogatás és határok
Ez a szakasz tele van lehetőségekkel a gyermek fejlődésének támogatására. A következőkben részletesebben is kitérünk a legfontosabb nevelési tippekre, amelyek segítenek a szülőknek eligazodni ebben az izgalmas időszakban.
Biztonságos környezet kialakítása
Mivel a tizenöt hónapos gyerek rendkívül aktív és kíváncsi, a legfontosabb feladat a biztonságos otthoni környezet megteremtése. A mozgásfejlődésük miatt mindent elérnek, mindenhova felmásznak, ezért a veszélyes tárgyakat el kell zárni, a konnektorokat le kell fedni, a bútorokat rögzíteni kell a falhoz. A lépcsők elé biztonsági kaput kell tenni. Gondoskodjunk arról, hogy szabadon mozoghasson, felfedezhessen, anélkül, hogy állandóan „nem szabad” felkiáltásokkal kellene korlátoznunk.
Gondoskodjunk arról, hogy a játékai is biztonságosak legyenek. Kerüljük az apró, lenyelhető alkatrészeket tartalmazó játékokat. Rendszeresen ellenőrizzük a játékok állapotát, hogy nincsenek-e rajtuk éles, letörött részek. A kültéri felfedezés is fontos, de mindig felügyelet mellett történjen. A játszóterek, parkok kiváló lehetőséget biztosítanak a mozgásfejlődésre és a környezet megismerésére.
Rutinok és kiszámíthatóság
A rutinok ebben a korban különösen fontosak. A kiszámítható napirend – az étkezések, alvások, játékidő – biztonságot és stabilitást ad a gyermeknek. Tudja, mire számíthat, ami csökkenti a szorongást és segíti az alkalmazkodást. Ne legyünk túl merevek, de igyekezzünk tartani magunkat egy bizonyos kerethez. Az esti lefekvés előtti rutin, mint a fürdetés, meseolvasás, éneklés, különösen segít a lenyugvásban és a jó minőségű alvás biztosításában.
A rutinok segítenek a gyermeknek abban is, hogy megtanulja az idő múlását és a különböző tevékenységek sorrendjét. Például tudja, hogy a reggeli után jön a játék, majd az alvás. Ez az időérzék kialakulásának alapja. Amikor a gyermek tudja, mi következik, kevésbé ellenkezik, és együttműködőbbé válik a mindennapi tevékenységek során.
Kommunikáció és nyelvi fejlesztés
Beszélgessünk sokat a gyermekkel! Ne csak utasításokat adjunk, hanem meséljük el, mit csinálunk, kérdezzünk tőle, még akkor is, ha még nem tud válaszolni. Használjunk egyszerű, világos nyelvezetet, de ne gügyögjünk. Nevezzük meg a tárgyakat, embereket, cselekvéseket. Például „itt van a piros labda”, „apa megy dolgozni”, „eszünk finom ebédet”.
Olvassunk meséket, nézegessünk képeskönyveket együtt. Mutogassuk a képeket, nevezzük meg a tárgyakat, állatokat. Énekeljünk dalokat, mondjunk mondókákat. Ezek mind hozzájárulnak a szókincs bővüléséhez és a nyelvi készségek fejlődéséhez. Amikor a gyermek gügyög vagy mond valamit, reagáljunk rá, ismételjük meg helyesen a szót, és bátorítsuk a további kommunikációra.
Minden pillanat, amit a gyermekünkkel töltünk, egy lehetőség a tanulásra és a fejlődésre. Beszélgessünk, olvassunk, játsszunk velük, és figyeljünk rájuk!
Ne javítsuk ki folyamatosan, ha rosszul ejt egy szót. Inkább ismételjük meg helyesen a mondandóját. Például, ha azt mondja „baba”, mi mondhatjuk, hogy „igen, ez egy baba”. Így hallja a helyes kiejtést, de nem érzi magát elutasítva. Bátorítsuk a gesztusok használatát, de lassan tereljük a szóbeli kifejezés felé. Például, ha vizet kér, és csak mutogat, mondjuk el neki: „vizet kérsz? Mondd, hogy víz.”
Önállóság támogatása és határok felállítása
A tizenöt hónapos gyermek egyre inkább szeretne önálló lenni. Engedjük meg neki, hogy segítsen az egyszerűbb feladatokban, például a játékok elpakolásában, a ruhák kiválasztásában (két lehetőség közül), vagy az evésben. Bár még ügyetlen, a gyakorlás elengedhetetlen. A pozitív megerősítés – a dicséret és az ölelés – csodákra képes az önbizalom építésében.
Ugyanakkor elengedhetetlen a határok felállítása. A gyermekeknek szükségük van arra, hogy tudják, meddig mehetnek el, mi a megengedett és mi nem. Ezek a szabályok biztonságot adnak és segítenek nekik eligazodni a világban. Legyünk következetesek a szabályok betartatásában. Ha egyszer „nem” mondunk valamire, akkor az maradjon „nem”. A következetlenség összezavarja a gyermeket, és nehezíti a szabályok megértését.
Amikor a dackorszak első jelei megjelennek, fontos a türelem. Ne veszítsük el a fejünket, maradjunk nyugodtak. Próbáljuk meg elterelni a figyelmét, vagy kínáljunk fel neki választási lehetőségeket (pl. „szeretnéd ezt a ruhát felvenni, vagy azt?”). Ne engedjünk a hisztinek, de ismerjük el az érzéseit. Mondhatjuk, hogy „értem, hogy dühös vagy, mert nem kaphatsz cukorkát, de most nem ehetünk”. A következetes és szeretetteljes határok alapvetőek a gyermek érzelmi szabályozásának fejlődéséhez.
Táplálkozás és alvás
Ebben a korban a táplálkozás terén is változások történnek. A legtöbb gyermek már a családi étrendbe bekapcsolódott, és egyre többféle ételt fogyaszt. Fontos a változatos és kiegyensúlyozott étrend biztosítása, sok gyümölccsel, zöldséggel, teljes kiőrlésű gabonákkal és fehérjékkel. Kerüljük a túlzott cukrot és a feldolgozott élelmiszereket. Hagyjuk, hogy a gyermek maga egyen, még ha eleinte nagy is a rendetlenség. Ez fejleszti a finommotoros készségeket és az önállóságot.
Az alvás továbbra is kulcsfontosságú a fejlődéshez. A legtöbb 15 hónapos gyermek még alszik napközben egy, vagy két rövidebb szundit, és éjszaka is 11-12 órát. A lefekvési rutin segíti a nyugodt alvást. Biztosítsunk számára sötét, csendes, kellemes hőmérsékletű szobát. Ha a gyermek nehezen alszik el, vizsgáljuk meg a napirendet, a stimuláció mennyiségét, és a lefekvési rutint. A szeparációs szorongás még okozhat éjszakai ébredéseket, ilyenkor nyugtassuk meg, de próbáljuk meg visszaterelni az önálló elalváshoz.
Játékok és tevékenységek
A játék a gyermek munkája, és ezen keresztül tanulja meg a világot. Biztosítsunk számára változatos játékokat, amelyek fejlesztik a különböző képességeket. Az építőjátékok (kockák, Duplo) a finommotoros készségeket és a kreativitást fejlesztik. A formabedobós játékok a problémamegoldó képességet és a kéz-szem koordinációt. A tolható és húzható játékok a nagymozgást és az egyensúlyt. A szerepjátékok (játékkonyha, orvosi készlet, babák) a szociális és érzelmi fejlődést, az utánzást és a képzeletet segítik.
A játék nem csupán szórakozás, hanem a tanulás és a fejlődés legfontosabb eszköze a kisgyermekek számára.
A kreatív tevékenységek, mint a festés ujjfestékkel, a gyurmázás, vagy a firkálás, szintén nagyon fontosak. Ezek fejlesztik a finommotoros készségeket, a kreativitást és az önkifejezést. Mindig felügyeljük ezeket a tevékenységeket. A kültéri játék elengedhetetlen: homokozás, hintázás, csúszdázás, labdázás. A friss levegő és a mozgás jót tesz a gyermek fizikai és mentális egészségének.
Társas interakciók és érzelmi támogatás
Bár a tizenöt hónapos gyerek még inkább párhuzamosan játszik, a más gyerekekkel való találkozás fontos a szocializáció szempontjából. Látogassunk el baba-mama klubokba, játszóterekre, ahol a gyermek más kicsikkel találkozhat. Tanítsuk meg neki a megosztás és a sorban állás alapjait, bár ez egy hosszú folyamat lesz. A játékok elvétele vagy a konfliktusok kezelése során segítsünk neki szavakkal kifejezni az érzéseit, és mutassunk példát a konfliktuskezelésre.
A szülő-gyermek kötődés erősítése továbbra is prioritás. Töltsünk minőségi időt a gyermekkel, ölelgessük, puszilgassuk, játsszunk vele. A fizikai közelség és az érzelmi elérhetőség alapvető a biztonságos kötődés kialakulásához. Beszéljünk az érzéseiről, segítsünk neki felismerni és megnevezni azokat. Például, ha sír, mondhatjuk: „Látom, szomorú vagy, mert leesett a macid”. Ez segít neki abban, hogy megértse és kezelje az érzelmeit.
Testvérféltékenység kezelése (ha releváns)
Amennyiben van nagyobb testvér, a testvérféltékenység már ebben a korban is megnyilvánulhat. A kisebbik gyermek elkezdheti utánozni a nagyobbat, vagy éppen elveheti a játékait. Fontos, hogy mindkét gyermekre odafigyeljünk, és mindkettőjüknek biztosítsunk elegendő egyéni figyelmet. Magyarázzuk el a nagyobb testvérnek, hogy a kicsi még nem ért mindent, és segítsünk nekik közös játékokat találni. Soha ne hasonlítsuk össze őket, és ne favorizáljuk egyiket sem.
A testvérek közötti konfliktusok kezelésekor maradjunk semlegesek, és tanítsuk meg nekik a békés konfliktusmegoldást. Például, ha veszekednek egy játékon, javasoljuk, hogy felváltva használják, vagy keressünk nekik más játékot. Az a cél, hogy mindketten biztonságban és szeretve érezzék magukat a családban.
Mikor kérjünk segítséget? Fejlődési mérföldkövek és aggodalmak
Bár minden gyermek a saját ütemében fejlődik, vannak bizonyos fejlődési mérföldkövek, amelyek figyelmeztető jelek lehetnek, ha elmaradnak. Fontos, hogy ne essünk pánikba, de ha aggódunk, mindig kérjük ki gyermekorvos vagy fejlesztő szakember véleményét.
Aggodalomra adhat okot, ha a tizenöt hónapos gyermek:
- Nem jár, vagy nem próbál meg járni.
- Nem mutat rá dolgokra, vagy nem gesztikulál (pl. integet, rázza a fejét).
- Nem próbál meg szavakat mondani (legalább néhány szót).
- Nem érti az egyszerű utasításokat (pl. „gyere ide”, „add ide”).
- Nem utánoz mozdulatokat vagy hangokat.
- Nem tartja a szemkontaktust, vagy nem reagál a nevére.
- Nem mutat érdeklődést más gyerekek iránt.
- Elveszíti a korábban megszerzett képességeit.
Ezek a jelek nem feltétlenül jelentenek komoly problémát, de érdemes szakemberrel konzultálni. A korai felismerés és beavatkozás rendkívül fontos, ha bármilyen fejlődési elmaradásról van szó. Ne habozzunk segítséget kérni, hiszen a gyermek fejlődése a legfontosabb.
Gyakran ismételt kérdések a 15 hónapos gyermekekről és nevelésükről
A szülők fejében rengeteg kérdés merül fel ebben az intenzív időszakban. Összegyűjtöttük a leggyakoribbakat, és igyekeztünk megválaszolni azokat, hogy segítsük az eligazodást.
1. Kérdés: Mennyi szót kellene tudnia egy 15 hónapos gyermeknek? 🗣️
Válasz: A 15 hónapos gyermekek nyelvi fejlődése rendkívül változatos. Általában 1-5 érthető szót már kimondanak, de sokan többet is. Fontosabb, hogy megértse az egyszerű utasításokat, és gesztusokkal kommunikáljon. Ha aggódik a szókincs miatt, beszélgessen sokat a gyermekkel, olvasson neki meséket, és nevezze meg a tárgyakat. Ha a gyermek nem kommunikál gesztusokkal, vagy egyáltalán nem próbál hangokat utánozni, érdemes szakemberrel konzultálni.
2. Kérdés: Hogyan kezeljem a dackorszak első jeleit? 😠
Válasz: A dackorszak első jelei normálisak ebben a korban. Fontos a türelem és a következetesség. Próbálja meg elterelni a figyelmét, kínáljon fel neki választási lehetőségeket (pl. „ezt a pólót vagy azt szeretnéd?”). Ne engedjen a hisztinek, de ismerje el az érzéseit (pl. „Látom, mérges vagy.”). Maradjon nyugodt, és magyarázza el egyszerűen, miért nem teljesülhet az akarata. A biztonságos határok és a szeretetteljes támogatás kulcsfontosságú.
3. Kérdés: Mennyi alvásra van szüksége egy 15 hónapos babának? 😴
Válasz: Egy 15 hónapos gyermeknek átlagosan 11-14 óra alvásra van szüksége 24 óra alatt, beleértve az éjszakai alvást és a nappali szundikat. A legtöbben ekkor már egy, vagy két rövidebb szundit alszanak napközben. Fontos a következetes lefekvési rutin, ami segíti a nyugodt alvást. Ha a gyermek alvási szokásai jelentősen eltérnek ettől, vagy alvási problémái vannak, érdemes áttekinteni a napirendet és szükség esetén szakemberhez fordulni.
4. Kérdés: Milyen játékokkal érdemes játszani egy 15 hónapos gyermekkel? 🧸
Válasz: Ebben a korban a gyermekek élvezik az építőjátékokat (kockák, Duplo), a formabedobós játékokat, a tologatható és húzható játékokat, a babákat, plüssállatokat és az egyszerű szerepjátékokat (pl. játékkonyha). A képeskönyvek, mondókás könyvek is nagyon népszerűek. Fontos, hogy a játékok biztonságosak legyenek, ne tartalmazzanak apró, lenyelhető alkatrészeket. A kültéri játék, mint a homokozás és a hintázás, szintén elengedhetetlen.
5. Kérdés: Hogyan támogassam az önálló evést? 🍜
Válasz: Engedje meg a gyermeknek, hogy maga egyen, még ha eleinte nagy is a rendetlenség. Kínáljon neki ujjételeket, mint a párolt zöldségek darabjai, gyümölcsök, puha kenyérkockák. Használjon babakanalat és -villát, amelyek könnyen megfoghatók. Legyen türelmes, és ne erőltesse az evést. A közös családi étkezések jó példát mutatnak, és ösztönzik az önálló evésre. Ne feledje, a rendetlenség a fejlődés része!
6. Kérdés: Normális-e a szeparációs szorongás még ebben a korban? 👋
Válasz: Igen, a szeparációs szorongás teljesen normális és gyakori a 15 hónapos gyermekeknél. Ez azt jelzi, hogy erős és biztonságos kötődés alakult ki a szülő és a gyermek között. Kezelje megértéssel és türelemmel. Mindig köszönjön el, ha elmegy, és mondja el, hogy vissza fog térni. Ne tűnjön el szó nélkül. A fokozatos hozzászoktatás és a következetes elválási rutin segíthet enyhíteni a szorongást. Egy biztonságos tárgy, mint egy plüssállat, szintén nyújthat vigaszt.
7. Kérdés: Mit tegyek, ha a gyermekem nem érdeklődik más gyerekek iránt? 👶👧
Válasz: Ebben a korban a legtöbb gyermek még inkább párhuzamosan játszik, azaz egymás mellett, de nem feltétlenül interakcióban. Ez teljesen normális. Folyamatosan biztosítson lehetőséget számára, hogy más gyerekekkel találkozzon (játszóterek, baba-mama klubok). Ne erőltesse az interakciót, hagyja, hogy a saját tempójában közeledjen. Mutasson példát a szociális interakciókra, és dicsérje meg, ha megpróbálja felvenni a kapcsolatot másokkal. Ha hosszú távon sem mutat semmilyen érdeklődést, érdemes lehet szakemberrel beszélni.
Leave a Comment