A modern szülői lét egyik leggyakoribb dilemmája, hogy mikor és hogyan engedjük be a gyermek életébe a digitális eszközöket. A kis kezek már egészen korán ügyesen navigálnak az érintőképernyőn, mintha született digitális bennszülöttek lennének. De vajon ez a könnyed gépelés felér-e azzal a komplex motoros és kognitív folyamattal, amit a ceruza papíron hagyott nyoma jelent? A kézírás, amelyet sokan elavultnak tartanak a táblagépek és laptopok korában, valójában sokkal mélyebb hatással van a gyermek fejlődésére, mint azt elsőre gondolnánk. A betűk fizikai megformálása nem csupán egy készség, hanem egy olyan komplex idegrendszeri edzés, amely a későbbi tanulási képességek alapjait is lefekteti. Érdemes megismerni azokat a tudományos tényeket, amelyek alátámasztják, miért ne dobjuk félre olyan könnyen a ceruzát.
Az agy és a ceruza kapcsolata: Neurológiai alapok
Amikor egy gyermek megtanul írni, nem csupán egy mozdulatsort sajátít el. Valójában az agyban egy rendkívül összetett hálózat aktiválódik, amely összekapcsolja a motoros, a vizuális és a nyelvi központokat. A kézírás során a gyerekeknek folyamatosan koordinálniuk kell a szemüket, a kezüket és a testtartásukat, miközben emlékeznek a betűformákra és azok hangjaira. Ez a szenzomotoros visszacsatolás az, ami hiányzik a gépelésnél.
A kutatások kimutatták, hogy a kézírás aktiválja a Broca területet és a Wernicke területet (nyelvfeldolgozásért felelős régiók), valamint a motoros és szenzoros kortexet. Amikor a gyermek vonalat húz, és megformálja az „A” betűt, az agyban létrejön egy ún. „betű-mozdulat memória”. Ez a memória segít a betűk felismerésében és rögzítésében, ami elengedhetetlen az olvasástanuláshoz. Ezzel szemben a billentyűzet minden betűje ugyanazt a standardizált mozdulatot igényli: egy gombnyomást. Nincs egyedi mozgásmintázat az „A” és a „Z” között.
„A kézírás során a gyerekek agyában létrejövő egyedi idegpályák segítenek abban, hogy a betűk ne csak vizuális szimbólumok legyenek, hanem fizikai élményekkel is összekapcsolódjanak. Ez a mélyebb feldolgozás kulcsfontosságú a hosszú távú memóriához.”
Egy 2012-es tanulmány, amelyet a Journal of Cognitive Neuroscience publikált, MRI vizsgálatokkal bizonyította, hogy azoknál a gyerekeknél, akik kézzel gyakorolták a betűk írását, sokkal erősebb volt az aktiváció a nyelvi feldolgozásért felelős agyterületeken, mint azoknál, akik csak nézték a betűket vagy gépelték őket. A kézírás tehát nem csupán az íráskészség fejlesztését szolgálja, hanem közvetlenül támogatja az olvasási képességet.
A finommotorika alapkövei: A fogástól a magabiztosságig
Mielőtt a gyermek képes lenne olvasható betűket írni, meg kell erősödnie a kezének és a karjának. A finommotorika, vagyis a kis izmok (főként a kéz és az ujjak izmai) összehangolt mozgása, a kézírás alapja. Ez a képesség messze túlmutat az iskolai teljesítményen: befolyásolja az önellátást (gombolás, cipzár húzás), a játékot (építőkockák, gyurmázás) és a rajzolást is.
A ceruza helyes tartása – az ún. dinamikus háromujjas fogás (tripod grip) – rendkívül komplex és precíz izommunkát igényel. Ez a fogás lehetővé teszi a csukló és az ujjak apró mozgásait, amelyek szükségesek a betűk pontos megformálásához. A fogás kialakulása egy hosszú folyamat, amely már kisgyermekkorban, a firkálással és a tárgyak manipulálásával elkezdődik.
Sajnos, a digitális eszközök térnyerésével egyre több gyermek ér el iskoláskort gyengébb finommotoros képességekkel. A képernyő simogatása és a gombok nyomogatása nem nyújtja azt az ellenállást és azt a variábilis mozgásigényt, mint egy ceruza vagy egy zsírkréta. A gyenge finommotorika nemcsak az írást nehezíti meg, hanem frusztrációhoz, rossz testtartáshoz és akár tanulási averzióhoz is vezethet, ha a gyermek az írás miatt érzi magát kudarcosnak.
A ceruzafogás nem veleszületett képesség. Tudatos fejlesztést igényel, és a helytelen fogási minták rögzülése hosszú távon fáradtságot és fájdalmat okozhat az iskolapadban.
A helyes ceruzafogás anatómiája és fejlődési lépcsői
A ceruzafogás fejlődése szakaszosan történik, és fontos, hogy a szülők és pedagógusok ismerjék ezeket a lépcsőket, hogy elkerüljék a rossz szokások rögzülését:
- Markoló fogás (1-2 év): A gyermek az egész tenyerével markolja a ceruzát, a váll és a kar izmait használva a mozgáshoz.
- Négyujjas fogás (2-3 év): A ceruza a tenyérben marad, de már az ujjak is részt vesznek a manipulációban.
- Statikus tripod/quadrupod fogás (3-4 év): A ceruzát három vagy négy ujjal fogja, de a mozgás továbbra is főként a csuklóból és a könyökből indul. Az ujjak még statikusak.
- Dinamikus tripod fogás (4,5-6 év): Ez a célzott fogás. A ceruzát a hüvelyk-, mutató- és középső ujj tartja, és a betűk megformálása az ujjak finom, összehangolt mozgásával történik. Ez a leghatékonyabb és legkevésbé fárasztó írófogás.
Ha egy gyermek még iskoláskorban is statikus fogással ír, az azt jelenti, hogy a kis izmok helyett a nagyobb karizmokat használja, ami sokkal lassabb és fárasztóbb írást eredményez. A pedagógiai szakirodalom egyértelműen hangsúlyozza a korai beavatkozás szükségességét a helyes fogás kialakításában.
A billentyűzés paradoxona: Miért nem váltja ki a gépelés a kézírást?
Sokan azt gondolják, hogy a gépelés a 21. századi írás, és a kézírás hamarosan teljesen feleslegessé válik. Bár kétségtelen, hogy a digitális írás sebessége és olvashatósága előnyös, a tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a két tevékenység az agyban teljesen más folyamatokat indít el.
Amikor gépelünk, a mozdulatsor mechanikus és ismétlődő. A motoros memória a billentyű helyére koncentrálódik, nem a betű formájára. A kézírás viszont igényli a betűformák folyamatos előhívását, a térbeli elrendezés megtervezését (mennyi helyet foglal az ’m’ a papíron?), és a mozgás finomhangolását. A kézírás egyedi mozgásmintát hoz létre minden egyes betűhöz, míg a gépelés standardizált mozdulatot.
A mélyebb feldolgozás előnye
A kézírás kognitív előnyeit vizsgáló egyik leghíresebb tanulmányt Pam Mueller és Daniel Oppenheimer végezte. A kutatók azt találták, hogy azok a diákok, akik kézzel jegyzeteltek, jelentősen jobban teljesítettek a fogalmi kérdések megválaszolásában, mint azok, akik laptopon gépeltek. Miért?
A gépelés sokkal gyorsabb, ami arra ösztönzi a diákokat, hogy szinte szó szerint jegyzeteljék az elhangzottakat (transzkripció). Ez a mechanikus rögzítés azonban kevesebb kognitív erőfeszítést igényel. Ezzel szemben a kézírás lassabb tempója arra kényszeríti a tanulót, hogy szelektáljon, tömörítsen és aktívan feldolgozza az információt, mielőtt leírná. Ez a mélyebb feldolgozás javítja az anyag megértését és a hosszú távú memóriába való beépülését.
| Kézírás | Gépelés |
|---|---|
| Aktiválja a nyelvi és motoros központokat. | Főként a motoros memóriát aktiválja (hol van a gomb?). |
| Támogatja a fogalmi megértést és a szelekciót. | Gyakran mechanikus transzkripcióhoz vezet. |
| Fejleszti a finommotorikát és a szem-kéz koordinációt. | Standardizált, ismétlődő mozgásokat igényel. |
| Segíti a betűformák rögzítését és az olvasást. | Nem nyújt szenzomotoros visszacsatolást a betűformáról. |
Az olvasás és írás szimbiózisa: Ahogy a betűk életre kelnek
Az olvasástanulás és az írástanulás nem két különálló folyamat, hanem szorosan összekapcsolódó, egymást támogató készségek. A kézírás a kulcs ahhoz, hogy a gyermek agya összekapcsolja a betű vizuális képét (amit lát) a betű hangjával (amit hall) és a betű mozgásával (amit érez, amikor leírja).
Amikor a gyermek kézzel ír egy betűt, az agy a motoros cselekvést a betű vizuális reprezentációjához rendeli. Ez a multiszenzoros megközelítés – látás, hallás, tapintás és mozgás – sokkal erősebb és tartósabb memórianyomot hoz létre, mint pusztán a látás vagy a hallás. Ez a folyamat létfontosságú az automatikussá váló betűfelismeréshez, ami az olvasás folyékonyságának alapja.
Ha a gyermek nem rögzíti fizikai mozgással a betűformát, nehezebben fogja felismerni azt, különösen, ha különböző betűtípusokkal vagy kézírásokkal találkozik. A kézzel írt betűk varianciája (mindenki másképp ír egy „e” betűt) tovább edzi az agyat a rugalmas felismerésre, ami a nyomtatott, standardizált betűknél hiányzik.
A téri tájékozódás és az írás
Az írás nem csak a betűformákról szól, hanem a térbeli elrendezésről is. A gyermeknek meg kell értenie a vonalrendszert, a margókat, a betűk méretét és a szavak közötti távolságot. Ez a téri tájékozódás és a vizuális észlelés szintén a kézírás gyakorlásával fejlődik ki igazán. A digitális eszközök automatikusan igazítják a betűket és a sorokat, elvéve ezzel a gyermektől a tervezés kognitív feladatát.
A sorok és szavak közötti távolság megtartása, a betűk megfelelő magasságának biztosítása mind hozzájárulnak a vizuális diszkrimináció fejlődéséhez. Ez a képesség később segít a matematikai problémák elrendezésében, a térképek olvasásában és sok más vizuális-téri feladatban is.
Diszgráfia és az írás zavarai: Mikor kérjünk segítséget?
Bár minden gyermeknek szüksége van időre és gyakorlásra az írás elsajátításához, vannak olyan esetek, amikor a nehézségek túlmutatnak a normál fejlődési tempón. A diszgráfia egy specifikus tanulási zavar, amely az íráskészséget érinti. Fontos, hogy a szülők időben felismerjék a jeleket és szakemberhez forduljanak.
A diszgráfia nem lustaság vagy intelligencia hiánya. Ez egy neurológiai alapú állapot, amely befolyásolja a finommotoros koordinációt, a téri szervezést és a gondolatok papírra vetésének sebességét. A kézírás fejlesztése és a megfelelő terápiás támogatás kritikus fontosságú a diszgráfiás gyermekek számára.
Figyelmeztető jelek, amelyekre érdemes odafigyelni:
- Erőltetett fogás: A gyermek túl erősen szorítja a ceruzát, ami gyors fáradtsághoz, görcsös kézhez vezet.
- Rendkívül lassú tempó: Bár a gondolatok megvannak, a leírásuk aránytalanul sok időt vesz igénybe.
- Inkonzisztens írásminőség: A betűk mérete, formája és dőlése folyamatosan változik, még egy rövid szövegen belül is.
- Téri problémák: A betűk „lebegnek” a vonalak felett vagy alatt, a szavak összetapadnak, a margók figyelmen kívül hagyása.
- Fájdalom vagy kényelmetlenség: A gyermek gyakran panaszkodik kéz-, csukló- vagy karfájdalomra írás közben.
Ha a gyermeknél a fent említett tünetek tartósan fennállnak, érdemes felkeresni egy fejlesztő pedagógust vagy gyógypedagógust. Az íráskészség támogatása nem csupán az iskolai teljesítmény miatt fontos, hanem azért is, mert a sikeres kézírás pozitívan hat a gyermek önértékelésére és tanuláshoz való viszonyára.
A kézírás mint érzelmi és mentális tréning: Türelem és koncentráció
A kézírás lassú és megfontolt folyamata kiválóan alkalmas a modern, rohanó világban egyre ritkább készségek fejlesztésére: a türelemre, a koncentrációra és a monotóniatűrésre. A billentyűzet gyorsasága azonnali kielégülést nyújt, míg a ceruza használata kitartást igényel.
Amikor a gyermek ír, be kell tartania a szabályokat: a betűk irányát, a vonalak magasságát. Ez a fegyelmezett munka fejleszti a figyelem fókuszálási képességét. A kézírás közben a gyermeknek folyamatosan figyelnie kell a feladatra, ami segít megerősíteni az agy azon részeit, amelyek a tartós figyelemért felelősek.
Ezen túlmenően, a kézírásnak bizonyítottan stresszcsökkentő hatása is van. A monoton, ismétlődő mozgás (mint például a betűk gyakorlása vagy naplóírás) egyfajta meditációs állapotot idézhet elő, segítve az érzelmi szabályozást. Ez különösen igaz a serdülőkre, akik számára a kézzel vezetett napló vagy a kézzel írt köszönőlevél mélyebb, személyesebb kifejezési módot jelent.
A kézírás nem csupán mechanikus mozgás; ez egyfajta lassítás, ami teret enged a gondolatoknak, és fejleszti a kitartást. A türelemre nevelés a digitális korban felbecsülhetetlen értékű.
A rajzolás és firkálás titkos ereje: Az írás előkészítése
Mielőtt a gyerekek képesek lennének betűket formálni, elkezdenek firkálni. A firka nem céltalan tevékenység; ez a kézírás első, kritikus szakasza. A rajzolás és a firkálás fejleszti azokat az alapkészségeket, amelyek nélkülözhetetlenek a strukturált íráshoz:
- Vizuomotoros koordináció: A szem által látott információ (ahol a vonalnak lennie kell) és a kéz általi mozgás összehangolása.
- Térbeli viszonyok megértése: Hol van a papír közepe? Hogyan fér el egy kép egy adott területen?
- Erő szabályozása: Milyen erővel kell nyomni a ceruzát, hogy ne szakadjon át a papír, de mégis látható legyen a nyom?
- Vonalvezetési készség: Egyenes, hullámos, kör alakú vonalak gyakorlása, amelyek a betűk alapját képezik.
A szülők gyakran fókuszálnak túl korán a betűk pontos másolására. Ehelyett sokkal hatékonyabb, ha engedjük a gyermeket szabadon rajzolni, színezni, és olyan tevékenységekkel támogatjuk, amelyek fejlesztik a kéz izmait és a kreatív kifejezést. A gyurma, a homokba rajzolás, a nagy felületen krétával való munka mind nagyszerű előkészítő gyakorlatok.
A vertikális felületek szerepe
A nagyméretű, függőleges felületeken (pl. tábla, falra rögzített papír) történő rajzolás különösen hasznos. Ez a testhelyzet természetes módon kényszeríti a gyermeket a helyes csukló- és alkarpozíció felvételére, erősíti a vállövet és a törzsizmokat, ami elengedhetetlen a későbbi, asztalnál történő íráshoz szükséges stabil testtartáshoz.
Hogyan segítsük otthon a kézírás fejlődését? Praktikus tippek szülőknek
A kézírás fejlesztése nem kell, hogy unalmas iskolai feladat legyen. Számos játékos tevékenységgel támogathatjuk a gyermek finommotoros és vizuális készségeit már egészen kicsi kortól.
1. Erősítsük a kéz izmait játékkal
A kéz izmainak erősítése az alapja a kifinomult ceruzahasználatnak. A mindennapi játékok remek lehetőséget nyújtanak erre:
- Gyurmázás és modellezés: Golyók sodrása, vékony hurkák készítése.
- Apró tárgyak manipulálása: Gyöngyök fűzése, legók összeillesztése, csipeszek használata (pl. apró pamutgolyók áthelyezése).
- Vízjátékok: Pipetták, spriccelő palackok használata.
- Önálló öltözködés: Cipzárak, gombok, tépőzárak gyakorlása.
2. A helyes fogás támogatása
Ha a gyermek még 4-5 évesen is helytelenül fogja a ceruzát, érdemes bevetni néhány trükköt:
- Rövid ceruzák: A rövidebb ceruzák természetes módon kényszerítik a gyermeket a háromujjas fogásra, mivel a tenyérbe már nem fér el kényelmesen.
- Ceruzavastagság: Kezdetben vastagabb krétát vagy ceruzát használjunk, amelyek könnyebben megmarkolhatók.
- Segédeszközök: Speciális ceruzafogó markolatok segíthetnek a helyes ujjpozíció kialakításában, de ezeket csak indokolt esetben, szakember javaslatára használjuk.
3. A mozgás és a ritmus összekapcsolása
A betűk írása ritmikus mozgás. Próbáljuk meg összekapcsolni az írást ritmusos mondókákkal vagy dalokkal, amelyek segítenek a mozgás automatizálásában. Például, a nagy köríves betűk (pl. „C”) írásakor mondjunk „körbe-körbe” ritmust.
A kézírás jövője: Cursive vagy nyomtatott betűk?
Világszerte vita folyik arról, hogy az iskolákban a nyomtatott betűk (print) vagy a folyóírás (cursive) tanítása a fontosabb. Magyarországon a folyóírás hagyománya erős, és ennek komoly kognitív előnyei is vannak.
A folyóírás előnyei
A folyóírás, ahol a betűk összekapcsolódnak, még erősebben aktiválja az agy motoros és nyelvi központjait. A folyamatos mozgás:
- Segíti a diszgráfiás gyerekeket: Mivel a ceruza nem hagyja el a papírt, kevesebb a hibalehetőség a betűk közötti térbeli elrendezésben.
- Gyorsabb írást tesz lehetővé: Ha a folyóírás automatikussá válik, a diákok gyorsabban tudnak jegyzetelni, ami támogatja a figyelmet az órán.
- Erősíti a motoros memóriát: A betűk összekapcsolása egyedi, folyamatos mozgásmintát igényel, ami mélyebb kognitív rögzülést eredményez.
Bár a nyomtatott betűk korábban elsajátíthatók és könnyebben olvashatók a kezdő olvasók számára, a szakemberek többsége egyetért abban, hogy a folyóírás legalább alapfokú elsajátítása rendkívül hasznos a kognitív fejlődés szempontjából. A legideálisabb megközelítés az, ha a gyermek először szilárdan megtanulja a nyomtatott betűket, majd áttér a folyóírásra.
A digitális eszközök helye a tanulásban: Mikor jöhet a tablet?
Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a digitális írás a felnőtt élet és a munka része. A kérdés nem az, hogy billentyűzet vagy ceruza, hanem az, hogy mikor melyikre van szükség.
A szakértők többsége azt javasolja, hogy a gyermekek csak azután kezdjenek el intenzíven gépelni, miután a kézírásuk már automatizálódott és folyékony. Ez jellemzően 8-10 éves kor körül, a stabil íráskészség kialakulása után történik meg. Az elsődleges iskolai években a ceruza legyen a fő eszköz.
A digitális írás bevezetésekor is érdemes a célzott használatra fókuszálni. A gépelés hasznos lehet hosszú szövegek szerkesztésére, kutatásokra, vagy olyan helyzetekben, ahol a sebesség a lényeg. De a fogalmi jegyzeteléshez, a kreatív íráshoz és a brainstorminghoz a kézírás továbbra is hatékonyabb eszköz marad.
Az írás mint design folyamat
A kézírás egyfajta design folyamat is. A gyermek megtanulja, hogyan ossza be a teret, hogyan tervezze meg a lapot. A digitális világban az automatikus formázás elvégzi ezt a feladatot. A kézírás gyakorlásával azonban a gyermek fejleszti a vizuális tervezési képességét, ami az élet számos területén hasznos lesz.
A kézírás tehát nem egy múzeumi darab, amelyet nosztalgiából őrzünk, hanem egy alapvető kognitív eszköz. A ceruza a gyermek kezében nemcsak betűket formál, hanem idegpályákat épít, memóriát erősít, és megalapozza a későbbi tanulási sikereket. Szülőként az a feladatunk, hogy biztosítsuk a gyermek számára azokat a lehetőségeket, amelyekkel ezt az esszenciális képességet a digitális zajban is megőrizheti és fejlesztheti.
A kézírás iránti elkötelezettség befektetés a gyermek jövőjébe, támogatva nemcsak az akadémiai, hanem a mentális és érzelmi fejlődését is. Engedjük, hogy a kis kezek bátran ragadjanak ceruzát, és fedezzék fel a vonalak és betűk csodálatos világát.
✏️ Gyakran ismételt kérdések a kézírás fejlesztéséről
❓ Mikor kell elkezdeni a finommotorika fejlesztését?
A finommotorika fejlesztését már csecsemőkorban el kell kezdeni, amikor a baba eléri és megfogja a tárgyakat. Intenzívebben 2-3 éves kor körül, a firkálás és a gyurmázás időszakában érdemes fókuszálni rá. Fontos, hogy a célzott íráselőkészítő gyakorlatok 4-5 éves kor körül kezdődjenek, hogy az iskolakezdésre a kéz izmai készen álljanak a ceruza precíz irányítására.
🖍️ Hogyan tudom megkülönböztetni a lusta írást a diszgráfiától?
A diszgráfia egy neurológiai alapú tanulási zavar, amely következetesen fennálló, súlyos nehézségeket okoz az írás minőségében, tempójában és automatizálásában, függetlenül a gyermek intelligenciájától vagy erőfeszítéseitől. A „lusta” vagy hanyag írás általában javul, ha a gyermek motivált vagy ha odafigyel. Ha a nehézségek tartósak, kimerítőek és más finommotoros területeket is érintenek, szakember bevonása szükséges a diszgráfia kizárására vagy megerősítésére.
💻 Mikor engedjük, hogy a gyermek billentyűzetet használjon jegyzetelésre?
A legtöbb szakértő azt javasolja, hogy a kézírás automatizálódása után (kb. 8-10 éves kor) vezessük be a billentyűzetet, mint jegyzetelő eszközt. Az elsődleges cél az, hogy a gyermek először a kézírással rögzítse a betűformákat és a nyelvi struktúrákat. A billentyűzetet kezdetben célszerűbb hosszabb projektekhez, szerkesztéshez vagy kommunikációhoz használni, nem pedig a tanulási anyagok kezdeti feldolgozásához.
🖐️ Mi a teendő, ha a gyermekem túl erősen szorítja a ceruzát?
A túl erős ceruzaszorítás (erős tónus) gyakran a finommotoros izmok gyengeségét jelzi, vagy azt, hogy a gyermek a nagyobb karizmokat használja az apró ujjmozgások helyett. Segíthet, ha vastagabb ceruzát vagy krétát adunk a kezébe, rövid ceruzákat használunk, vagy olyan játékokat játszunk, amelyek lazítják a kéz izmait (pl. stresszlabda nyomkodása, gyurmázás). Ha a probléma tartós, érdemes ergoterapeutához fordulni.
🧠 A kézírás segít-e a diszlexiás gyermekeknek?
Igen, nagymértékben. A diszlexia a betű-hang kapcsolatok feldolgozásának nehézségeivel jár. A kézírás multiszenzoros megközelítése (látás + mozgás + hang) segíti a diszlexiás gyermekeket abban, hogy a betűk vizuális formáját erősebben rögzítsék a motoros memóriájukban. A folyóírás különösen hasznos lehet, mivel a folyamatos mozgás segíti a betűk egységként való észlelését.
📐 Fontos, hogy a gyermekem szigorúan betartsa a vonalrendszert?
A vonalrendszer betartása kezdetben nagyon fontos, mert segít a téri tájékozódásban és a betűk arányainak megértésében. Ha a gyermek következetesen nehezen tartja a vonalakat, ez jelezheti a vizuális-téri észlelés vagy a finommotoros kontroll gyengeségét. A gyakorlás során először nagyobb vonalrendszert használjunk, majd fokozatosan térjünk át a kisebbre, de a szigorú betartás követelménye az írás automatizálódásával kissé lazulhat.
📝 Milyen gyakran és mennyi ideig gyakoroljon a gyermekem?
A rendszeresség a kulcs, nem a hossza. Kezdetben (óvodáskorban) napi 5-10 perc játékos finommotoros tevékenység elegendő. Az iskoláskor elején a napi kézírás gyakorlásnak 15-20 percet érdemes szentelni, de ez ne legyen monoton másolás. Inkább rövid, célzott feladatokat adjunk, amelyek a betűk formájára, a sebességre vagy a térbeli elrendezésre koncentrálnak. A túl hosszú, erőltetett gyakorlás fáradtsághoz és a kézírás iránti ellenérzéshez vezethet.
Leave a Comment