Amikor a láz végre alábbhagy, és a gyerekszobából ismét kiszűrődnek az első kuncogások, a szülők többsége hatalmas megkönnyebbülést érez. A betegség aktív szakasza ugyan lezárult, de a kis szervezet még korántsem nyerte vissza teljes erejét. Ez az időszak, a lábadozás hetei, kritikus szerepet játszanak abban, hogy a gyermek ne essen vissza az első adandó alkalommal, amikor közösségbe megy. A konyha ilyenkor a gyógyulás színterévé válik, ahol az ételek nem csupán kalóriát, hanem valódi építőköveket jelentenek a megviselt immunrendszer számára. A megfelelő táplálkozás segít feltölteni a kiürült raktárakat és helyreállítani a belső egyensúlyt.
A bélflóra regenerálása a gyógyulás első lépcsőfoka
Sokan nem is gondolnák, hogy az immunrendszerünk jelentős része, mintegy 70-80 százaléka a bélrendszerben található. Egy-egy betegség, különösen ha antibiotikumos kúrára is sor került, alaposan megtizedelheti a jótékony baktériumokat. A mikrobiom egyensúlya nélkül a szervezet védtelen marad a következő támadással szemben, ezért a lábadozás során az elsődleges feladatunk ezen apró segítőtársak visszatelepítése. A természetes probiotikumok bevitele nem csupán a széklet rendezése miatt lényeges, hanem azért is, mert ezek a baktériumok közvetlenül kommunikálnak az immunsejtekkel.
A savanyított tejtermékek, mint a natúr joghurt vagy a kefir, kiváló forrásai a hasznos baktériumtörzseknek. Érdemes olyan termékeket választani, amelyek élőflórásak, és kerülni a cukrozott, gyümölcsös változatokat, mivel a finomított szénhidrátok éppen a káros baktériumok szaporodását segítik elő. Ha a gyermek nem kedveli a savanykás ízt, dúsíthatjuk friss bogyós gyümölcsökkel vagy egy kevés házi lekvárral, de a lényeg a probiotikus alap maradjon. A tejmentes étrendet követő kicsik számára a fermentált zöldségek, például a savanyú káposzta leve vagy a kovászos uborka (természetesen házi készítésű, nem ecetes változatban) nyújthatnak megoldást.
A baktériumok betelepítése mellett gondoskodnunk kell azok táplálásáról is, amit prebiotikumok formájában tehetünk meg. A rostban gazdag ételek, mint a zabpehely, a csicsóka vagy a banán, olyan emészthetetlen növényi rostokat tartalmaznak, amelyek a jótékony baktériumok kizárólagos táplálékai. Egy reggeli zabkása friss gyümölccsel nemcsak energiát ad a gyengélkedő gyermeknek, hanem szisztematikusan építi újjá a belső védvonalat is. A változatosság itt is alapvető: minél többféle növényi forrást vonunk be az étrendbe, annál színesebb és ellenállóbb lesz a bélflóra összetétele.
„A gyógyulás nem a tünetek megszűnésével ér véget, hanem akkor, amikor a szervezet belső egyensúlya maradéktalanul helyreállt.”
Folyadékpótlás és hidratáció a méregtelenítés szolgálatában
A betegség alatt a szervezet rengeteg folyadékot veszít a lázadás, az izzadás vagy esetleg a hányás és hasmenés során. A lábadozás szakaszában a hidratáció már nemcsak az életben maradásról szól, hanem a maradványanyagok és toxinok kimosásáról is. A víz a legjobb oldószer, amely segít elszállítani a sejtekből a bomlástermékeket, és rugalmasan tartja a nyálkahártyákat, amelyek az elsődleges gátat képezik a vírusokkal szemben. Ha a gyermek torka még érzékeny, vagy egyszerűen csak nincs kedve inni, legyünk kreatívak és türelmesek.
A tiszta víz mellett a gyógyteák rendkívül hasznosak lehetnek. A csipkebogyótea, amely hideg áztatással készül, megőrzi magas C-vitamin tartalmát, miközben kíméletesen hidratál. A hársfa- vagy bodzavirág tea segít a légutak tisztításában, ha még maradt némi köhögés vagy orrdugulás. Fontos, hogy ezeket a teákat ne cukrozzuk túl, inkább egy kevés minőségi mézzel ízesítsük, amit csak akkor tegyünk az italba, ha az már iható hőmérsékletűre hűlt, így a méz antibakteriális enzimei nem károsodnak.
A levesek szerepe felbecsülhetetlen ilyenkor. Egy lassú tűzön főzött, tartalmas húsleves vagy csontleves valóságos elixír. Nemcsak folyadékot, hanem értékes ásványi anyagokat és aminosavakat is tartalmaz, amelyek könnyen felszívódnak a megviselt gyomor- és bélrendszerből. A levesben főtt zöldségek puhák, könnyen emészthetőek, és nem terhelik meg a szervezetet felesleges emésztési munkával. A sós íz pedig segít az elektrolitok pótlásában, ami alapvető a sejtek közötti kommunikációhoz és a megfelelő vérnyomás helyreállításához.
Az immunerősítés nagyágyúi a tányéron
Amikor a gyerek már szívesebben rágcsál, eljött az ideje a vitaminokban és ásványi anyagokban dús ételek tudatos bevezetésének. A C-vitamin az egyik legismertebb szövetségesünk, de nem csak a citromban található meg. A paprika, különösen a piros húsú változatok, sokkal több aszkorbinsavat tartalmaznak, mint a citrusfélék. A kivi, a brokkoli és a savanyú káposzta szintén remek források. Mivel a C-vitamin hőérzékeny, törekedjünk arra, hogy ezeket az alapanyagokat minél több nyers vagy csak kíméletesen párolt formában kínáljuk a kicsiknek.
A cink egy másik kritikus elem, amely nélkülözhetetlen az immunsejtek osztódásához és működéséhez. Hiánya esetén a szervezet sokkal lassabban reagál a kórokozókra. A tökmag, a napraforgómag, a tojássárgája és a vörös húsok (például a marha vagy a vadhús) kiváló cinkforrások. Egy kis maréknyi pirított tökmag a krémleves tetején nemcsak finom és ropogós, hanem valódi immunlöketet is ad. A cink felszívódását segíti az állati fehérje, ezért a húsos ételek mellé bátran kínáljunk magvakat is.
Ne feledkezzünk meg az A-vitaminról sem, amely a nyálkahártyák épségéért felel. Ha a gyermek orra vagy torka gyakran begyullad, érdemes több béta-karotint csempészni az étrendbe, amiből a szervezet A-vitamint állít elő. A sütőtök, a sárgarépa, az édesburgonya és a spenót mind-mind gazdagok ebben a vegyületben. Mivel a béta-karotin zsírban oldódik, a sárgarépafőzeléket vagy a sült tököt mindig egészítsük ki egy kevés jó minőségű olajjal vagy vajjal, hogy a hatóanyagok valóban hasznosulni tudjanak.
| Tápanyag | Legjobb források | Élettani hatás |
|---|---|---|
| C-vitamin | Paprika, kivi, csipkebogyó, citrusok | Antioxidáns védelem, fehérvérsejtek támogatása |
| D-vitamin | Tőkehalmáj, tojás, dúsított élelmiszerek | Az immunrendszer karmestere, gyulladáscsökkentés |
| Cink | Tökmag, marhahús, hüvelyesek | Vírusellenes hatás, sejtosztódás segítése |
| Szelén | Brazil dió, tengeri halak, teljes kiőrlésű gabonák | Pajzsmirigy és immunrendszer védelme |
A fehérjék szerepe a szövetek újjáépítésében
A betegség ideje alatt a szervezet gyakran saját tartalékaihoz, többek között az izmokban lévő fehérjékhez nyúl, hogy biztosítsa az ellenanyagok termeléséhez szükséges aminosavakat. Ezért érezhetjük úgy, hogy a gyerek „elfogyott” vagy leesett róla a hús a lázas napok alatt. A lábadozás során a minőségi fehérjepótlás elengedhetetlen a regenerációhoz. Fontos azonban a fokozatosság, hiszen a nehéz, zsíros húsok megterhelhetik az még gyenge emésztőrendszert.
A szárnyashúsok, mint a csirke vagy a pulyka, könnyen emészthető fehérjeforrások. A főtt vagy párolt hús szeletek, esetleg egy lágy húsgombóc zöldségmártással ideális választás. A halak szintén remek alternatívát jelentenek, ráadásul a bennük lévő Omega-3 zsírsavak segítenek a gyulladásos folyamatok lecsendesítésében. Ha a gyermek szereti a halat, hetente kétszer érdemes beiktatni a menübe, ügyelve a szálkamentességre. A tőkehal vagy a lazac nemcsak tápláló, de viszonylag semleges ízű is, így könnyebben elfogadják a válogatósabb gyerekek is.
A növényi fehérjék közül a vöröslencse az egyik legjobb barátunk ilyenkor. Ellentétben a barna lencsével vagy a babbal, a vöröslencse héj nélküli, így nem puffaszt, és percek alatt puhára fő. Krémlevesnek elkészítve, egy kevés kókusztejjel vagy tejszínnel selymessé téve, kiválóan táplál. A fehérjék aminosavai az immunrendszer „katonáinak”, az immunglobulinoknak az alapanyagai, így nélkülük a védekezőképességünk csak félgőzzel tudna üzemelni a felépülés időszakában.
Szénhidrátok: az energia, ami visszahozza az életkedvet
A lábadozó gyermek gyakran fáradékony és kedvetlen, aminek egyik oka a kiürült glikogénraktárakban keresendő. A megfelelő szénhidrátok biztosítják azt az üzemanyagot, amire a sejteknek a gyógyulási folyamatok végrehajtásához szükségük van. Nem mindegy azonban, hogy milyen forrásból származik ez az energia. A finomított fehér liszt és a kristálycukor hirtelen vércukorszint-emelkedést okoz, amit gyors visszaesés követ, ráadásul gyengítik a fehérvérsejtek falótevékenységét.
Válasszunk inkább összetett szénhidrátokat, amelyek lassan szívódnak fel, és egyenletes energiaszintet biztosítanak. A barna rizs, a köles, a hajdina vagy a bulgur remek köretek lehetnek. A köles különösen ajánlott, mivel lúgosító hatású és gazdag kovasavban, ami támogatja a nyálkahártyák regenerálódását. Egy édes köleskása reszelt almával és fahéjjal nemcsak laktató reggeli, de valódi „comfort food”, ami a lelki egyensúlyt is segíti a betegség utáni nyűgösebb napokon.
A burgonya is jó választás, ha nem olajban sült formában tálaljuk. A héjában sült krumpli vagy a burgonyapüré egy kevés vajjal krémesítve könnyen csúszik, és káliumtartalma segít a szívműködés és az izmok regenerálásában. Az édesburgonya pedig béta-karotin tartalma miatt duplán hasznos. A lényeg, hogy kerüljük a nehéz, zsíros szószokat és a panírozott ételeket, amelyek elvonnák az energiát a gyógyulástól az emésztés felé.
„A természet patikája a konyhakertben kezdődik, ahol minden szín egy-egy különböző védelmi funkciót képvisel.”
Fűszerek és természetes gyógymódok a konyhában
A fűszerezés nemcsak az ízekről szól, hanem az ételek gyógyító erejének fokozásáról is. Sok fűszernövény rendelkezik természetes fertőtlenítő és immunmoduláló hatással. A fokhagyma például az egyik legerősebb természetes antibiotikum, az allicin tartalmának köszönhetően. Bár nyersen a leghatékonyabb, a gyerekek számára érdemesebb az étel végén, apróra vágva hozzáadni a leveshez vagy a főzelékhez, hogy a hő ne károsítsa teljesen az aktív hatóanyagait.
A gyömbér kiváló gyulladáscsökkentő és segít az esetleges hányinger leküzdésében, ami gyakran kíséri a vírusfertőzéseket. Egy kevés reszelt gyömbér a teában vagy egy ázsiai jellegű csirkelevesben csodákat tehet. A kurkuma, a benne lévő kurkumin révén, szintén erősíti az immunrendszert és segít a szervezetnek legyőzni a gyulladásos gócokat. Fontos tudni, hogy a kurkuma felszívódását egy csipet fekete bors és némi zsiradék jelentősen javítja.
A méz használata már említésre került, de érdemes kiemelni a propoliszt is, mint a méhek egyik leghatékonyabb védekező eszközét. Ha a gyermek nem allergiás a méhészeti termékekre, néhány csepp propolisz tinktúra naponta sokat segíthet a torok védelmében. A kakukkfű és a majoránna nemcsak finom illatot ad a sülteknek, hanem illóolajaik révén segítik a légutak tisztulását és enyhítik a görcsös köhögést is. Használjuk ezeket bátran, de mértékkel, figyelve a gyermek egyéni ízlésére.
A D-vitamin: a láthatatlan védőpajzs
Bár a cikk alapvetően az étkezésről szól, a D-vitamint nem lehet megkerülni, ha immunerősítésről van szó. A magyarországi éghajlaton az őszi-téli időszakban szinte minden gyermek (és felnőtt) D-vitamin hiánnyal küzd, hacsak nem pótolja azt tudatosan. Ez a vitamin valójában egy hormon előanyag, amely szabályozza az immunválaszunkat. Betegség után a raktárak gyakran kimerülnek, így a pótlása kulcsfontosságú a felépüléshez és a következő fertőzés megelőzéséhez.
Étrendi forrásból sajnos nagyon nehéz fedezni a szükséges mennyiséget. Bár a tőkehalmáj, a tojássárgája és bizonyos gombafajták tartalmaznak D-vitamint, ezekből hatalmas mennyiséget kellene fogyasztani a terápiás szint eléréséhez. Ezért érdemes orvossal konzultálni a megfelelő cseppek vagy tabletták dózisáról. A D-vitamin jelenléte alapfeltétele annak, hogy a szervezet megfelelően tudja hasznosítani a táplálékkal bevitt kalciumot is, ami a csontok növekedéséhez elengedhetetlen.
A D-vitamin mellett a K2-vitamin és a magnézium is fontos szerepet játszik a folyamatokban. A magnézium megtalálható a teljes kiőrlésű gabonákban, a sötétzöld leveles zöldségekben és az olajos magvakban. Egy kis darabka magas kakaótartalmú étcsokoládé (70% felett) szintén jó magnéziumforrás lehet, és a gyermek hangulatát is javíthatja, ami a betegség utáni lábadozás alatt legalább olyan fontos, mint a testi gyógyulás.
Az étvágytalan gyermek motiválása
Gyakori probléma, hogy a gyermek a betegség után még napokig nem érez éhséget, vagy csak nagyon válogatós. Ilyenkor a legrosszabb, amit tehetünk, ha kényszerítjük az evésre. A szervezet pontosan tudja, mennyi energiára van szüksége az adott pillanatban. A célunk az legyen, hogy minden egyes falat, amit elfogyaszt, tápanyagdús legyen. Kis adagokban, gyakrabban kínáljuk az ételt, és ügyeljünk a tálalásra.
A színek játéka sokat segíthet. Egy színes gyümölcssaláta, egy formára vágott szendvics vagy egy vicces arcot formázó zabkása meghozhatja a kedvet az evéshez. A smoothie-k és turmixok kiválóak arra, hogy „elrejtsünk” bennük olyan alapanyagokat, amiket egyébként nem enne meg a kicsi, például spenótot a banánturmixban vagy chiamagot a joghurtban. A folyékonyabb állagú ételek kevésbé tűnnek fenyegetőnek egy olyan gyerek számára, akinek még gyenge a gyomra.
A közös étkezések hangulata is meghatározó. Ha a szülő is jóízűen fogyasztja az egészséges ételeket, a gyermek példaként követni fogja. Kerüljük a tévé előtti evést vagy a tablettel való elterelést, mert ilyenkor a gyerek nem figyel a saját telítettségérzetére és az ízekre. A nyugodt, szeretetteljes légkör segít a paraszimpatikus idegrendszer aktiválásában, ami közvetlenül támogatja az emésztési folyamatokat és a tápanyagok felszívódását.
Idényjelleg és helyi alapanyagok
A természet mindig azt kínálja, amire az adott évszakban a legnagyobb szükségünk van. Télen a gyökérzöldségek (cékla, sárgarépa, zeller) és a tárolható gyümölcsök (alma, körte) dominálnak, amelyek energiát adnak a hideg ellen és támogatják a belső szerveket. A cékla például kiváló vérképző és májtisztító, ami egy erős gyógyszeres kúra után különösen hasznos. Sütve, reszelve almával vagy lé formájában is adható a gyerekeknek.
Tavasszal a friss hajtások és a zsenge zöldségek (medvehagyma, spárga, zöldborsó) segítenek a téli raktárak kisöprésében és a vitaminpótlásban. A nyári bogyós gyümölcsök (málna, áfonya, szeder) pedig tele vannak antioxidánsokkal, amelyek védik a sejteket az oxidatív stressztől. Érdemes mindig a helyi piacokon vásárolni, ahol a zöldségek és gyümölcsök érettebbek, így magasabb a vitamintartalmuk, mint a messziről szállított, kényszerérett társaiknak.
A mélyhűtött zöldségek és gyümölcsök szintén jó alternatívát jelentenek télen, mivel a gyorsfagyasztás technológiája megőrzi a vitaminok nagy részét. Egy marék fagyasztott áfonya a reggeli kásába vagy egy adag zöldborsó a levesbe bármikor elérhető és értékes forrás. Kerüljük viszont a konzerv ételeket, amelyek gyakran tartalmaznak hozzáadott cukrot, sót és tartósítószereket, amikre a lábadozó szervezetnek semmi szüksége nincs.
Az alvás és a pihenés mint az étkezés kiegészítője
Hiába a legtökéletesebb étrend, ha a gyermek nem kap elég pihenést. Az immunrendszer regenerációs folyamatainak nagy része az alvás fázisai alatt történik. A lábadozás során a szervezet több alvást igényelhet, mint általában, és ezt hagyni kell. A mélyalvás során szabadulnak fel azok a növekedési hormonok is, amelyek segítik a szövetek gyógyulását. A vacsora legyen könnyű, hogy az emésztés ne zavarja meg az éjszakai pihenést.
Egy kis meleg tej (ha nincs tejérzékenység) vagy egy nyugtató citromfű tea segíthet az elcsendesedésben. A magnéziumban gazdag ételek esti fogyasztása szintén támogatja az idegrendszer ellazulását. A képernyőmentes idő az elalvás előtti órában elengedhetetlen, mivel a kék fény gátolja a melatonin termelődését, ami a pihentető alvás kulcsa. A test és a lélek együttes támogatása hozza meg a leggyorsabb és legtartósabb eredményt.
A fokozatos visszatérés a fizikai aktivitáshoz is fontos. Kezdetben csak rövid séták a friss levegőn, majd fokozatosan növelhetjük a terhelést. A friss levegő és a napfény önmagában is gyógyító erejű, segít kitisztítani a tüdőt és javítja a keringést, ami az étrendi úton bevitt tápanyagokat gyorsabban eljuttatja a sejtekhez. A mozgás ráadásul az étvágyat is természetes módon hozza meg.
Konkrét ételötletek a lábadozás napjaira
Hogy a gyakorlatban is könnyebb legyen a megvalósítás, íme néhány ötlet, ami kímélő, mégis tápanyagokban gazdag. Reggelire kiváló választás a banános zabkása mandulatejjel, egy kevés darált dióval és fahéjjal díszítve. A dió ómega-3 tartalma és a zab rostjai remek indítást adnak a napnak. Ha sósra vágyik a gyerek, egy szelet teljes kiőrlésű kenyérre kenhetünk avokádókrémet vagy házi tojáskrémet, amit sok friss zöldséggel tálalunk.
Ebédre egy klasszikus húsleves után jöhet a párolt csirkemell sárgarépás barnarizzsel. A sárgarépát főzhetjük együtt a rizzsel, így az íze édesebb és selymesebb lesz. Egy másik remek opció a sütőben sült batáta (édesburgonya) tepsis halfilével, ahol a halat csak egy kevés citrommal és zöldfűszerekkel ízesítjük. A krémlevesek is nagy kedvencek: a sütőtökkrémleves pirított tökmaggal vagy a brokkolikrémleves egy kevés reszelt sajttal laktató és egészséges.
Uzsonnára vagy tízóraira a natúr joghurt bogyós gyümölcsökkel és egy teáskanál chia maggal ideális. Ha a gyermek édességet kér, süthetünk neki almát a sütőben, aminek a közepébe diót és egy pici mézet teszünk. Ez a desszert nemcsak finom, de tele van pektinnel, ami jótékonyan hat az emésztésre. A házi készítésű gyümölcszselé (valódi gyümölcsléből és zselatinból) pedig támogatja az ízületek és a nyálkahártyák regenerációját is.
A cukor és a feldolgozott élelmiszerek kerülése
Bár csábító lehet a gyengélkedő gyermeket a kedvenc édességeivel vigasztalni, érdemes észnél lenni. A finomított cukor bizonyítottan gátolja az immunrendszer működését, akár órákra a fogyasztás után. A fehérvérsejtek baktériumölő képessége jelentősen csökken, ha a véráramban túl sok a cukor. Emellett a cukor táplálja a bélben lévő gombákat és a káros baktériumokat, ami hátráltatja a mikrobiom helyreállását.
Ugyanez vonatkozik a készételekre, a gyorséttermi fogásokra és a sós rágcsálnivalókra is. Ezek tele vannak ízfokozókkal, tartósítószerekkel és olyan transzzsírokkal, amelyek fokozzák a szervezetben a gyulladást. A célunk ilyenkor a tehermentesítés, nem pedig újabb méreganyagok bevitele. Keressük a természetes édesítési módokat: érett banánt, datolyát vagy aszalt gyümölcsöket használjunk a süteményekbe, ha feltétlenül szükség van rá.
A szénsavas üdítők és a dobozos gyümölcslevek helyett kínáljunk vizet, házi limonádét (kevés mézzel) vagy cukrozatlan teát. Még a 100%-os gyümölcslevekkel is legyünk óvatosak, mert rostok nélkül a gyümölcscukor túl gyorsan szívódik fel, ami megterhelő lehet. Jobb a gyümölcsöt egészben, rágva elfogyasztani, hiszen így a rostok is bejutnak a szervezetbe, lassítva a felszívódást és segítve a bélműködést.
Mit érdemes tudni a betegség utáni táplálkozásról?
Milyen hamar kezdhet el nehezebb ételeket enni a gyerek? 🍖
A fokozatosság elve a legfontosabb. Miután a láz elmúlt, érdemes 3-5 napig kímélő, zsírszegény étrendet tartani. Csak akkor térjünk vissza a nehezebb, rántott vagy zsírosabb ételekhez, ha a gyermek emésztése teljesen rendbejött, és már visszatért a korábbi étvágya.
Kötelező a húsfogyasztás a lábadozás alatt? 🍗
Nem kötelező, de a minőségi fehérje elengedhetetlen. Ha a gyermek nem eszik húst, pótoljuk azt tojással, tejtermékekkel vagy növényi forrásokkal, például lencsével, csicseriborsóval, quinoával. A lényeg, hogy az összes esszenciális aminosavhoz hozzájusson a szervezete.
Adhatok-e neki multivitamint a betegség után? 💊
A multivitaminok hasznosak lehetnek a raktárak feltöltésében, de nem helyettesítik a változatos étrendet. Mindig egyeztessünk a gyermekorvossal vagy a gyógyszerésszel a gyermek kora és az átvészelt betegség típusa alapján, hogy melyik készítmény a legmegfelelőbb.
Mennyi folyadékra van szüksége egy lábadozó kisgyereknek? 💧
Egy óvodás korú gyermeknek naponta körülbelül 1,3-1,5 liter folyadékra van szüksége, de betegség után ez lehet több is. Figyeljük a vizelet színét: ha világos és bőséges, a hidratáció megfelelő. Kínáljuk őt gyakran, akár csak néhány korttyal is.
Melyik a legjobb immunerősítő gyümölcs télen? 🍎
Télen a hazai gyümölcsök közül az alma és a körte a legelérhetőbb, de az immunerősítés szempontjából a savanyú káposzta (ami bár zöldség, de gyümölcsként is fogyasztható nyersen) és a kivi verhetetlen a C-vitamin tartalma miatt.
Mi a teendő, ha a gyerek csak tésztát hajlandó enni? 🍝
Ilyenkor próbáljuk meg a tésztát „feljavítani”. Használjunk teljes kiőrlésű vagy tönkölytésztát, és készítsünk hozzá zöldséges mártásokat. Egy leturmixolt sültpaprika-mártás vagy egy bazsalikomos pesztó dióval dúsítva sokkal értékesebb, mint a sima vajas tészta.
Segít-e a méz a köhögés utáni regenerációban? 🍯
Igen, a méznek kiváló nyálkahártya-nyugtató és fertőtlenítő hatása van. Fontos azonban, hogy egy éves kor alatt tilos adni a botulizmus veszélye miatt. Idősebb gyerekeknél egy teáskanál minőségi termelői méz sokat segíthet a torok irritációjának enyhítésében.
Leave a Comment