Amikor a diagnózis elhangzik – tejfehérje allergia –, a szülők számára ez gyakran egyet jelent a szigorú diétával, a folyamatos címkeolvasással és a szorongással. Azonban az egyik legfontosabb, megnyugtató tény, amit minden érintett családnak tudnia kell: a tehéntejfehérje-allergia nagy eséllyel kinőhető. Ez a remény tartja bennünk a lelket a legnehezebb hónapokban is. De mikor jön el a nagy pillanat, amikor elkezdhetjük a visszaterhelést? Ez nem egy hirtelen döntés, hanem egy gondosan megtervezett, szakember által felügyelt folyamat, amely lépésről lépésre vezeti vissza a gyermeket a tejtermékek világába. A sikerhez vezető út megértése kulcsfontosságú, hiszen a visszaterhelés nem csupán orvosi protokoll, hanem a család életminőségének visszaszerzése is.
A tejfehérje-allergia természete: miért a tej a mumus?
Ahhoz, hogy megértsük a tejallergia kinövésének mechanizmusát, először tisztáznunk kell, mi is történik a gyermek szervezetében. A tehéntejfehérje-allergia (CMPA) a leggyakoribb gyermekkori ételallergia, amely során a szervezet immunrendszere tévesen veszélyesnek ítéli a tejben található fehérjéket – elsősorban a kazeint és a tejsavófehérjéket (laktalbumint és laktoglobulint). Ez a téves riasztás vezet a tünetek széles skálájához, melyek lehetnek enyhébbek vagy súlyosak is.
Két fő típust különböztetünk meg. Az IgE-mediált allergia az azonnali típusú reakció, ahol a tünetek a tej fogyasztása után perceken belül megjelennek (pl. csalánkiütés, ajakduzzanat, anafilaxia). A nem-IgE-mediált allergia (például az enterocolitis szindróma, FPIES) ezzel szemben késleltetett reakciót okoz, órákkal vagy akár napokkal a tejbevitel után, jellemzően emésztőrendszeri tünetekkel (hasmenés, véres széklet, hányás). A kinövés esélye és a visszaterhelés protokollja nagyban függ attól, melyik típusú allergiával állunk szemben.
A tejfehérje-allergia nem laktózérzékenység. Az allergia immunválasz, míg a laktózérzékenység emésztési zavar. Ez a megkülönböztetés kritikus a diéta és a visszaterhelés szempontjából.
A gyermeki immunrendszer érésével párhuzamosan a bélrendszerben zajló folyamatok is változnak. Az immunrendszer egyre inkább „tolerálja” azokat a fehérjéket, amelyeket korábban ellenségnek tekintett. Ez a tolerancia kialakulása az a folyamat, amit a köznyelvben tejallergia kinövésnek hívunk. A kazein általában nehezebben kinőhető, mint a tejsavó fehérjék, de a legtöbb gyermek esetében ez a folyamat 3-5 éves korra lezajlik.
A kinövés reménye és valós statisztikái
A szülők számára az egyik leginkább megnyugtató adat az, hogy a tehéntejfehérje-allergia az egyik leggyakrabban kinőtt ételallergia. A statisztikák rendkívül biztatóak. A gyermekek körülbelül 80-90%-a kinövi az allergiát óvodáskorára.
- 1 éves korra: A gyermekek mintegy 50%-a már tünetmentesen tolerálja a tejet.
- 3 éves korra: Ez az arány eléri a 75%-ot.
- 5-6 éves korra: A túlnyomó többség, közel 90%, már teljesen kinövi az allergiát.
Ez azt jelenti, hogy még ha a csecsemőkor nehéz is a szigorú diéta miatt, a legtöbb esetben ez csak átmeneti állapot. A kinövés esélyét befolyásolja az allergia típusa, a tünetek súlyossága, és az, hogy milyen magas volt a specifikus IgE szint a diagnózis idején. Azok a gyermekek, akiknek csak enyhe, nem-IgE-mediált tüneteik voltak, általában gyorsabban és nagyobb valószínűséggel nőnek ki az allergiából.
A visszaterhelés időzítése szempontjából elengedhetetlen a rendszeres allergológiai kontroll. Nem szabad otthon, orvosi utasítás nélkül kísérletezni, hiszen a korai, sikertelen visszavezetés felesleges kockázatot jelenthet a gyermek számára, és növelheti a szülői szorongást.
Jelzések, amelyek a visszaterhelés idejét mutatják
A visszaterhelés megkezdésének optimális időpontját nem a naptár határozza meg, hanem a gyermek klinikai állapota és az allergológiai vizsgálatok eredményei. Az allergológus általában az alábbi jelek kombinációját veszi figyelembe a döntés előtt.
Klinikai tünetmentesség
Ez a legfontosabb feltétel. A gyermeknek már legalább 6-12 hónapja szigorú, tünetmentes tejmentes diétán kell lennie. Ha a diéta betartása mellett is visszatérő emésztési vagy bőrproblémák jelentkeznek, az azt jelzi, hogy a szervezet még nem áll készen a visszavezetésre. A diéta szigorú betartása tehát nem csak a tünetek elkerülésére szolgál, hanem az immunrendszer „pihentetésére” is.
Specifikus IgE szintek csökkenése
IgE-mediált allergia esetén a vérvizsgálat során mért tejfehérje specifikus IgE szint ad támpontot. Ha ezek a szintek folyamatosan csökkennek, vagy egy kritikus küszöb alá esnek, az növeli annak valószínűségét, hogy a gyermek kinőtte az allergiát. Az allergológusok rendszeresen ellenőrzik ezeket az értékeket, általában 6-12 havonta.
Egy alacsony IgE érték nem garantálja a sikert, de jelentősen csökkenti a súlyos reakció kockázatát. Magas IgE szintek esetén (különösen 5 kU/L felett) a visszaterhelés csak kórházi körülmények között jöhet szóba, vagy még tovább kell halasztani.
A bőrteszt eredményei
A Prick-teszt (bőrteszt) eredménye is mérvadó. Ha a teszt során a tejfehérjére adott reakció mérete csökken, vagy teljesen negatívvá válik, az szintén a tolerancia kialakulására utal. A negatív bőrteszt vagy a nagyon alacsony IgE szint teszi lehetővé, hogy a tejlétra első lépései otthon, szülői felügyelet mellett történjenek.
A visszaterhelés megkezdésének optimális ideje egyéni. Nincs fix életkor, csak klinikai és laboratóriumi adatok kombinációja, amely a toleranciát jelzi.
A visszaterhelés előkészítése: allergológiai vizsgálatok
Mielőtt a szülő elkezdené a tejtermékek fokozatos bevezetését, a szakorvosnak hivatalosan is jóvá kell hagynia a folyamatot. Ez a jóváhagyás átfogó vizsgálatokon alapul.
1. Bőrtesztek (Prick-teszt)
Ez a leggyorsabb és legegyszerűbb módszer az IgE-mediált allergia ellenőrzésére. Néhány csepp tejfehérje kivonatot juttatnak a bőr alá, és figyelik a reakciót. Ha a duzzanat mérete (papula) jelentősen csökkent a korábbi mérésekhez képest, vagy teljesen eltűnt, az biztató jel.
2. Specifikus IgE vérvizsgálat
A vérből kimutatott specifikus antitestek mennyisége pontosabb képet ad a szervezet érzékenységéről. Egyre gyakrabban alkalmaznak komponens-alapú diagnosztikát is, ahol a tej egyes fehérjéire (például Bos d 8 – kazein, vagy Bos d 4 – alfa-laktalbumin) külön-külön mérik az IgE szintet. A kazeinre adott reakció hosszan tartó allergiát jelezhet.
3. Orális ételprovokáció (OFC) – a „Gold Standard”
A visszaterhelés végső, megkérdőjelezhetetlen lépése az Orális Ételprovokáció (OFC), amelyet sokan a tejallergia diagnózisának és kinövésének „arany standardjának” tartanak. Ez a vizsgálat során a gyermek kontrollált körülmények között (kórházban vagy szakrendelőben) kapja meg a tejfehérjét növekvő adagokban. Ez a módszer garantálja a biztonságot, ha súlyos reakció lépne fel.
Az OFC-t csak akkor végzik el teljes tejjel, ha a gyermek már tolerálja a sült tejet, vagy ha a bőrteszt és a vérvizsgálat eredményei rendkívül alacsony kockázatot mutatnak. A nem-IgE-mediált allergiák kinövésének igazolására gyakran kizárólag az OFC a megfelelő eljárás, mivel a vér- és bőrtesztek nem adnak támpontot ezeknél a típusoknál.
A tejlétra elmélete és gyakorlata: a lépcsőzetes visszavezetés
A tejlétra (Milk Ladder) egy bevált, strukturált protokoll, amelyet világszerte alkalmaznak a tejfehérje-allergia kinövésének tesztelésére és a tolerancia fokozatos kiépítésére. A lényege, hogy a tejfehérjét kezdetben olyan formában juttatjuk a szervezetbe, amelyben az fehérje szerkezete a hőkezelés (sütés) hatására megváltozott (denaturálódott), így kevésbé vált ki allergiás reakciót.
Miért működik a hőkezelt tej?
A tejallergia kinövésének titka gyakran a sült tej. A magas hőmérséklet hatására a tejfehérjék (különösen a tejsavó) térszerkezete megváltozik. Ez a denaturáció elrejti azokat az epitópokat (az allergiás reakciót kiváltó részeket), amelyeket a gyermek immunrendszere korábban agresszorként azonosított. Sok gyermek, aki a nyers tejre reagál, tolerálja a sült tejtermékeket.
A tejlétra lényegében egy piramis, amelynek alján a legkevésbé allergén, erősen hőkezelt tejtermékek találhatók, és a csúcs felé haladva egyre allergénebb, nyers tejhez közeli termékek következnek. Minden lépcsőfokot sikeresen kell teljesíteni, mielőtt a következőre lépnénk.
Általános tejlétra protokoll (példa)
Bár minden protokoll egyedi, és az allergológus határozza meg, az alábbi táblázat mutatja a tipikus sorrendet. Fontos, hogy a lépcsőfokokat lassan, általában 5-7 napos tünetmentes időszakot hagyva közöttük, haladjunk végig.
| Lépcsőfok | Termék típusa | Példa (magyar konyhában) | Allergén tartalom |
|---|---|---|---|
| 1. | Erősen hőkezelt, sütött tej | Muffin, keksz (amelyben a tej összetevőként szerepel, 180°C felett sütve) | Legkevésbé allergén (erősen denaturált) |
| 2. | Hőkezelt, nem sütött termék | Palacsinta, gofri, bechamel mártás (főzés, nem sütés) | Közepesen denaturált |
| 3. | Főtt tejtermékek | Kemény sajt (pl. parmezán), joghurt, kefir (fermentált) | Kissé denaturált/Fermentált |
| 4. | Pasztörizált tejtermékek | Vaj, tejföl, krémsajt | Pasztörizált, de nem főzött/sütött |
| 5. | Teljes, nyers tej | Egy pohár tej, tejes italok | Legallergénebb (natív fehérjék) |
A visszaterhelés során minden új élelmiszert nagyon kis adaggal kell kezdeni, és fokozatosan kell növelni a mennyiséget. Ez a türelem elengedhetetlen a gyermek biztonságának garantálásához.
A sült tej szerepe: az első biztonságos lépés
A visszaterhelési folyamat szinte minden esetben a sült tej bevezetésével indul. Ez a lépés azért különösen fontos, mert sok allergiás gyermek tolerálja a sütött formát, ami hatalmas lökést ad a diéta lazításában és a szülői szorongás csökkentésében.
A muffin-protokoll
A leggyakrabban alkalmazott módszer az ún. „muffin-protokoll”. Ez magában foglalja egy olyan tészta elkészítését, amelyben kis mennyiségű tejfehérje található, de ami magas hőmérsékleten, hosszan (legalább 30 percig 180-200°C-on) volt sütve. A tejfehérje így a tészta mátrixába van ágyazva, ami tovább csökkenti az allergén potenciált.
A kezdő adag általában egy negyed vagy fél muffin. Ha ez tünetmentesen elfogyasztható, a mennyiséget fokozatosan növelni kell a következő napokban. Fontos, hogy a gyermek minden nap fogyasszon a sült termékből, hogy az immunrendszer folyamatosan találkozzon a fehérjével és elkezdje kiépíteni a toleranciát. Ha a gyermek 5-7 napig minden nap tud enni egy egész muffint, akkor a lépcsőfok sikeresnek tekinthető, és lehet továbblépni a következő szintre.
A sült tej bevezetése nemcsak az immunrendszer edzését szolgálja, hanem jelentősen javítja a gyermek étrendjének változatosságát és a szülők lelkiállapotát is.
Ha a gyermek a sült tejre is reagál, az azt jelzi, hogy az allergia még nem nőtte ki magát, és vissza kell térni a szigorú tejmentes diétához. Ebben az esetben az allergológus általában 6-12 hónapos szünetet javasol, mielőtt újra megkísérelnék a visszaterhelést.
A tejlétra lépcsőfokai: út a teljes tejig
A tejlétra teljesítése hosszú, akár több hónapos folyamat is lehet. Minden lépésnél a cél az, hogy a gyermek folyamatosan fogyassza az adott tejterméket 5-7 napig, majd az allergológus jóváhagyása után lépjen tovább.
2. lépcső: Főzés és párolás
A második lépcsőfokon a tejfehérje már kevésbé denaturált, de még hőkezelt formában van jelen. Ide tartoznak a főtt ételek, mint a tejes kása, palacsinta tészta, vagy a tejjel készült kenyér. Ezeknél a termékeknél a tej már nem a tészta szilárd szerkezetébe van ágyazva, így nagyobb kihívást jelent az immunrendszer számára. Az adagolás itt is apró mennyiségekkel kezdődik, növelve a bevitelét a teljes, normál adagig.
3. lépcső: Fermentált tejtermékek és kemény sajtok
Ezek a termékek (joghurt, kefir, érlelt sajtok, mint a parmezán) különleges szerepet játszanak. A fermentáció során a baktériumok részben lebontják a tejfehérjéket, ami szintén csökkenti az allergén potenciált. Ráadásul a fermentált termékek gazdagok probiotikumokban, amelyek támogathatják a bélflóra helyreállítását és az immunrendszer toleranciájának kialakulását.
A kemény sajtok (pl. cheddar, ementáli) alacsonyabb laktóztartalmúak, és a fehérjék szerkezete is eltér a nyers tejétől, ezért gyakran könnyebben tolerálhatók. Itt is a fokozatosság a lényeg: először egy kis reszelt sajt, majd növelve a mennyiséget.
4. lépcső: Pasztörizált tejtermékek (Vaj, tejföl)
Ezen a szinten már csak minimális hőkezelés történt (pasztörizálás), ami nem változtatja meg jelentősen a fehérjék szerkezetét. A vaj bevezetése általában az első lépcsőfok, mivel a zsír nagy része eltávolítja a legtöbb allergén fehérjét. A tejföl és a krémsajtok bevezetése már komolyabb kihívás, mivel koncentráltabb fehérjetartalommal bírnak.
Ha a gyermek sikeresen végigjárta a létra első négy lépcsőfokát, az már önmagában is hatalmas siker. Jelentősen leegyszerűsödik a vásárlás és az étkeztetés, hiszen rengeteg rejtett tejfehérjét tartalmazó élelmiszer újra bekerülhet az étrendbe.
5. lépcső: A teljes tej visszaterhelése
Ez a folyamat csúcsa, a teljes siker. Itt már a natív, nyers (pasztörizált) tej kerül bevezetésre. Kezdetben csak 1-2 teáskanálnyi mennyiségben, vízben oldva, majd fokozatosan növelve az adagot, egészen a napi egy pohárnyi tejig. A teljes siker eléréséhez az szükséges, hogy a gyermek minden tünet nélkül, napi rendszerességgel fogyaszthassa a tejet. A teljes visszaterhelés befejezésének időpontja az, amikor a gyermek már eléri a normál tejbevitelt, és az allergológus megerősíti a kinövést.
Kórházi visszaterhelés (OFC): mikor van szükség szakmai felügyeletre?
Bár a tejlétra nagy része otthon is elvégezhető, bizonyos esetekben a teljes folyamatnak, vagy legalábbis az utolsó, legkockázatosabb lépcsőfokainak kórházi felügyelet alatt kell zajlaniuk. A szigorú szakmai felügyelet minimalizálja az anafilaxiás reakció kockázatát.
Indikációk a kórházi OFC-hez:
- Súlyos korábbi reakciók: Ha a gyermeknek korábban anafilaxiás sokkja volt, vagy súlyos légúti tünetekkel járt a tejbevitel, a visszaterhelés csak kórházban lehetséges.
- Magas IgE szintek: Ha a specifikus IgE érték még mindig magas (az allergológus által meghatározott küszöb felett), a kockázat túl nagy az otthoni kísérletezéshez.
- Asztma megléte: Az asztmás gyermekeknél a légúti reakciók súlyosabbak lehetnek.
- Többszörös ételallergia: Ha a tejallergia mellett más, súlyos allergiák is fennállnak (pl. földimogyoró, tojás), a visszaterhelés összetettebb.
A kórházi OFC alatt a gyermek egy megfigyelő egységben tartózkodik, ahol az orvosok és nővérek azonnal be tudnak avatkozni, ha allergiás tünetek jelentkeznek. A tejfehérjét meghatározott időközönként, növekvő adagokban kapja meg a gyermek, és minden adag után 1-2 órás megfigyelés következik. Ez a folyamat biztosítja a legnagyobb biztonságot és a legpontosabb eredményt a kinövés igazolásában.
A visszaterhelés kudarcai és a türelem próbája
Fontos reálisan látni, hogy a tejallergia visszaterhelése nem mindig sima út. Néha, még a gondos tervezés ellenére is, tünetek jelentkezhetnek egy adott lépcsőfoknál. Ez nem kudarc, hanem információ, ami azt jelenti, hogy a szervezetnek még több időre van szüksége a tolerancia kialakításához.
Mi a teendő reakció esetén?
Ha a gyermek allergiás tüneteket mutat a visszaterhelés során (legyen az IgE-mediált vagy késleltetett reakció), azonnal abba kell hagyni az adott élelmiszer bevezetését, és vissza kell térni a diétához. Az enyhe tüneteket (pl. kis csalánkiütés, enyhe hasfájás) az allergológus által korábban felírt antihisztaminnal lehet kezelni. Súlyos reakció esetén természetesen az előírt sürgősségi protokoll követendő (adrenalin auto-injektor használata).
A reakció utáni szüneteltetés általában 6 hónap. Ez idő alatt az immunrendszer újra „nyugalmi állapotba” kerül, és a szülők, valamint a gyermek is pihenhet a stressztől. A következő kísérletet az allergológus fogja meghatározni, figyelembe véve a legutóbbi reakció súlyosságát és a laboreredményeket.
A visszaterhelés során a legfontosabb eszköz a türelem és a dokumentáció. Minden reakció, még a legenyhébb is, értékes információ a szakorvos számára.
A szülői szorongás kezelése
A visszaterhelés időszaka gyakran fokozott szorongással jár a szülők számára, különösen azoknál, akik már átéltek súlyos allergiás reakciókat. Fontos, hogy a szülők tisztában legyenek azzal, hogy a folyamat orvosi felügyelet alatt zajlik, és a szakemberek minimalizálják a kockázatokat. A gyermek biztonsága garantált, ha a tejlétra lépéseit szigorúan betartják.
Érdemes lehet pszichológiai támogatást is igénybe venni, ha a szorongás gátolja a mindennapi életet. A sikeres kinövés nem csak a gyermek, hanem az egész család számára felszabadulás.
Tápanyagpótlás a visszaterhelés alatt és után: a kalcium kérdése
A tejmentes diéta egyik legnagyobb kihívása a megfelelő kalcium-, D-vitamin- és fehérjebevitel biztosítása. Még a visszaterhelés alatt is, amíg a gyermek nem fogyaszt teljes adag tejet, fennáll a hiány kockázata.
Kalcium és D-vitamin
A tej a legfőbb kalciumforrás a kisgyermekek számára. Amíg a gyermek nem jut el a tejlétra felső fokaira, a szülőknek gondoskodniuk kell a kalcium pótlásáról. Ez történhet kalciummal dúsított növényi italokkal (rizstej, zabtej – ha nincsen rájuk allergia), valamint egyéb kalciumban gazdag ételekkel (brokkoli, kelkáposzta, szezámmag, tofu).
A D-vitamin elengedhetetlen a kalcium felszívódásához, ezért a D-vitamin pótlása létfontosságú. Az allergológus vagy dietetikus segít meghatározni a megfelelő napi adagot a tejlétra ideje alatt, figyelembe véve a gyermek aktuális tejbevitelét.
Fehérjebevitel
Bár a tej fontos fehérjeforrás, a tejmentes diéta általában nem okoz fehérjehiányt, feltéve, hogy a gyermek kiegyensúlyozottan táplálkozik (hús, tojás, hüvelyesek). A visszaterhelés sikere után a tejtermékek beépítése tovább növeli a fehérje- és kalciumbevitelt, hozzájárulva az egészséges növekedéshez.
Különbség az allergia és intolerancia között: miért számít ez a visszavezetésnél?
Sok szülő keveri a tejfehérje-allergiát a laktózintoleranciával, pedig a két állapot alapvetően különbözik, és a visszaterhelési protokoll is más. Az allergia immunreakció, az intolerancia pedig emésztési zavar.
Tejfehérje-allergia (CMPA)
Mint már említettük, ez immunválasz, amit a tejfehérjék váltanak ki. Diéta és visszaterhelés szükséges a kinövés igazolásához.
Laktózintolerancia
Ez a laktáz enzim hiányából ered, ami a tejcukor (laktóz) lebontásáért felelős. Tünetei általában puffadás, hasmenés, hasfájás. A laktózintolerancia nem életveszélyes, és nem nőhető ki ugyanúgy, mint az allergia.
Fontos, hogy egyes gyermekeknél a súlyos, nem-IgE-mediált tejallergia (különösen a bélgyulladással járó forma) következtében másodlagos, átmeneti laktózintolerancia is kialakulhat. Ilyenkor a visszaterhelés során először a tejfehérje toleranciáját kell kialakítani, majd ha már sikerült, a laktózintolerancia tüneteit laktáz enzimpótlással vagy laktózmentes termékekkel lehet kezelni, amíg a bélrendszer teljesen helyre nem áll.
Hosszú távú kilátások és a megfigyelés fontossága
Ha a gyermek sikeresen végigjárta a tejlétrát, és az allergológus hivatalosan is megerősítette a tejallergia kinövését, ez hatalmas ünneplésre ad okot. Azonban a megfigyelésnek még ekkor sem szabad teljesen abbamaradnia.
A teljes visszaterhelés fenntartása
A tolerancia fenntartásához elengedhetetlen, hogy a gyermek rendszeresen fogyasszon tejtermékeket. Ha a tejbevitel hosszú időre megszűnik, az immunrendszer „elfelejtheti” a toleranciát, és az allergia visszatérhet, bár ez ritka. Az allergológus általában azt javasolja, hogy a gyermek napi szinten fogyasszon valamilyen tejterméket a tolerancia stabilizálása érdekében.
Keresztreakciók lehetősége
Bár a tejallergia kinövése általában végleges, érdemes figyelni az esetleges keresztreakciók lehetőségére más emlősök tejével (pl. kecsketej, juhtej). A tehéntejre allergiás gyermekek 90%-a reagál a kecske- és juhtejre is, mivel a fehérjeszerkezetük nagyon hasonló. Ezért a visszaterhelést, ha szükséges, mindig a tehéntejjel kell kezdeni, és csak a teljes siker után szabad más tejfajtákkal kísérletezni, orvosi utasításra.
A tejallergia kinövése a gyermekkor egyik nagy mérföldköve. A sikeres visszaterhelés nem csak a diéta végét jelenti, hanem a gyermek szociális életének normalizálódását is, hiszen a közétkeztetés, az iskolai étkezések és a családi ünnepek is sokkal könnyebbé válnak, felszabadítva a családot a folyamatos aggodalom terhe alól. A szakemberekkel való szoros együttműködés és a türelem garantálja, hogy ez a folyamat a lehető legbiztonságosabban és legsikeresebben záruljon le.
Gyakran ismételt kérdések a tejallergia kinövéséről és a visszaterhelésről
🥛 Mikor tekinthető véglegesen kinőttnek a tejallergia?
A tejallergia akkor tekinthető véglegesen kinőttnek, ha a gyermek az allergológus által felügyelt teljes visszaterhelési protokoll (tejlétra) végén, az utolsó lépcsőfokon (nyers tej) is tünetmentesen tolerálja a normál mennyiségeket, és ezt az Orális Ételprovokáció (OFC) megerősíti. Ez általában a rendszeres tejfogyasztás megkezdése után stabilizálódik.
🔬 Milyen vizsgálatok szükségesek a visszaterhelés megkezdése előtt?
A visszaterhelés megkezdése előtt az allergológusnak ellenőriznie kell a gyermek klinikai állapotát (tünetmentesség), valamint laboratóriumi és bőrteszteket végeznek. Ezek közé tartozik a tejfehérje specifikus IgE vérszintjének mérése, a Prick-teszt (bőrteszt) eredménye, és súlyos allergia esetén a komponens-alapú diagnosztika is.
🎂 Mi az a sült tej, és miért ezzel kell kezdeni a tejlétrát?
A sült tej olyan tejfehérjét tartalmaz, amelyet magas hőmérsékleten (pl. muffinban) sütöttek. A hőkezelés denaturálja a fehérjéket, megváltoztatva azok szerkezetét, így kevésbé váltanak ki allergiás reakciót. A tejlétra ezzel a legkevésbé allergén formával kezdődik, hogy fokozatosan „edzze” az immunrendszert a tolerancia felé.
⏳ Mennyi ideig tart a teljes visszaterhelési folyamat?
A teljes tejlétra folyamata nagyon egyéni, de általában több hónapot vesz igénybe, amíg a gyermek eljut a sült tejtől a nyers tejig. Minden lépcsőfok között 5-7 napos tünetmentes periódust kell hagyni, és a teljes folyamatot rendszeres orvosi konzultáció kíséri.
🛑 Mi a teendő, ha a gyermek allergiás reakciót mutat a visszaterhelés során?
Ha allergiás tünetek jelentkeznek, azonnal abba kell hagyni az adott élelmiszer bevezetését. Enyhe tünetek esetén antihisztamin adása szükséges, súlyos reakció esetén pedig az allergológus által előírt sürgősségi tervet kell követni. A reakció után a diétához való visszatérés, majd 6-12 hónapos szünet következik a következő visszaterhelési kísérlet előtt.
🐄 Tolerálhatja-e a gyermek a kecsketejet, ha a tehéntejre még allergiás?
A tehéntejre allergiás gyermekek nagy többsége (kb. 90%) keresztreakciót mutat más emlősök tejére (kecske, juh) is, mivel a fehérjéik szerkezete nagyon hasonló. Ezért a kecsketej bevezetése nem javasolt, amíg a tehéntejre vonatkozó tolerancia ki nem alakult.
🍞 Visszatérhet-e az allergia, ha a sikeres kinövés után abbahagyjuk a tejfogyasztást?
Bár ritka, előfordulhat, hogy az allergia visszatér, ha a gyermek hosszú ideig (hónapokig) nem fogyaszt tejtermékeket a kinövés igazolása után. A tolerancia fenntartásához az allergológusok általában azt javasolják, hogy a gyermek napi rendszerességgel fogyasszon valamilyen tejterméket a stabilizáció érdekében.
Leave a Comment