Amikor egy édesanya először tartja karjaiban újszülött gyermekét, az ösztönök és az érzelmek hullámai mellett egy biológiai csoda is kezdetét veszi. A szoptatás nem csupán a táplálás legelemibb formája, hanem egy olyan komplex, élő folyamat, amely alapjaiban határozza meg a kisbaba jövőbeli egészségét, értelmi képességeit és érzelmi stabilitását. Ez az első közös rituálé egy láthatatlan, mégis széttéphetetlen köteléket fon anya és gyermeke közé, miközben minden egyes csepp anyatej pontosan azt az üzenetet hordozza, amire a fejlődő szervezetnek az adott pillanatban szüksége van. Az anyatej összetétele folyamatosan változik, alkalmazkodik a környezeti hatásokhoz, a napszakokhoz, sőt, még a baba aktuális egészségi állapotához is.
Az anyatejben található összetevők olyan precízen összehangolt rendszert alkotnak, amelyet a tudomány a mai napig nem képes maradéktalanul lemásolni. Ez a biológiai folyadék nem statikus: a szoptatás során, sőt, egyetlen etetés alatt is módosul a zsírtartalma és a tápanyag-összetétele, hogy a legmegfelelőbb válaszokat adja a csecsemő igényeire. Az élet első hónapjaiban kapott szoptatás hatásai messze túlmutatnak a csecsemőkoron, hiszen olyan élettani folyamatokat indítanak el és támogatnak, amelyek gyümölcseit a gyermek még felnőttkorában is élvezni fogja.
A folyékony arany és az első védelmi vonal kialakulása
A szülést követő első napokban termelődő előtej, közismert nevén a kolosztrum, a természet egyik legkoncentráltabb immunerősítője. Ez a sűrű, sárgás folyadék tele van antitestekkel, fehérvérsejtekkel és olyan növekedési faktorokkal, amelyek szó szerint kibélelik a baba még éretlen bélrendszerét. Ez a folyamat megakadályozza a kórokozók megtapadását, és felkészíti az emésztőrendszert a későbbi, nagyobb mennyiségű táplálék feldolgozására. A kolosztrum hatása olyan, mint egy természetes védőoltás, amely azonnali védelmet nyújt a környezetben lévő baktériumok és vírusok ellen.
A szoptatás során az anya szervezete folyamatosan figyeli a baba nyálában lévő jelzéseket. Ha a csecsemő szervezete kórokozókkal küzd, az anya melleiben lévő receptorok érzékelik ezt, és az anyatej összetétele órákon belül megváltozik, specifikus ellenanyagokat kezd termelni az adott betegség ellen. Ez a dinamikus párbeszéd az anya és a gyermek között egyedülálló biológiai visszacsatolási kör, amely segít minimalizálni a fertőzések kockázatát és lerövidíteni a betegségek lefolyását.
A szoptatás nem csupán kalóriák bevitele, hanem egy folyamatos kommunikációs csatorna, ahol az anya teste válaszol a gyermek legapróbb biológiai szükségleteire is.
A hosszú távú hatások egyik leglátványosabb területe az immunrendszer érése. A szoptatott gyermekeknél ritkábban fordulnak elő középfülgyulladások, légúti fertőzések és súlyos hasmenéses megbetegedések. Ezek a korai védelmi mechanizmusok olyan stabil alapot adnak, amely csökkenti a gyermekkori kórházi kezelések számát, és segít abban, hogy a szervezet ellenállóbbá váljon a későbbi környezeti kihívásokkal szemben is.
Az agyfejlődés és a kognitív előnyök tudományos háttere
Számos kutatás rávilágított arra, hogy a szoptatás és a gyermek értelmi fejlődése között szoros összefüggés van. Az anyatej tartalmaz olyan speciális zsírsavakat, mint a DHA (dokozahexaénsav) és az ARA (arachidonsav), amelyek az agyszövet és a retina építőkövei. Ezek az összetevők a szoptatás során optimális arányban és formában állnak rendelkezésre, ami elősegíti az idegsejtek közötti kapcsolatok, a szinapszisok kialakulását és a mielinizációt, azaz az idegszálak szigetelését.
Az anyatejben lévő koleszterin szintén meghatározó az idegrendszer fejlődésében, hiszen az agy jelentős része zsírokból áll. A kizárólagosan szoptatott csecsemők agyának fehérállománya gyakran sűrűbb és fejlettebb bizonyos területeken, különösen azokon a részeken, amelyek a nyelvi készségekért és az érzelmi szabályozásért felelősek. Ezek a strukturális különbségek hosszú távon mérhető előnyt jelenthetnek az iskolai teljesítményben és az intelligenciahányados alakulásában.
| Összetevő | Szerepe a fejlődésben | Hosszú távú előny |
|---|---|---|
| DHA zsírsav | Idegsejtek építése | Magasabb kognitív képességek |
| Laktóz | Energiaforrás | Optimális agyi növekedés |
| Sziálsav | Tanulási folyamatok | Jobb memória és figyelem |
Az intelligenciára gyakorolt hatás nem csupán a tápanyagoknak köszönhető, hanem a szoptatással járó fizikai kontaktusnak is. Az érintés, a bőrkontaktus és az anya közelsége stimulálja a baba idegrendszerét, csökkenti a stresszhormonok szintjét, és olyan biztonságos kötődést alakít ki, amely a későbbi tanulási folyamatok alapköve. Egy magabiztos, érzelmileg stabil gyermek sokkal nyitottabb a világ felfedezésére és az új információk befogadására.
Metabolikus programozás és az elhízás elleni védelem
A modern társadalmak egyik legnagyobb egészségügyi kihívása az elhízás és az ezzel összefüggő betegségek terjedése. A szoptatás ebben a tekintetben is egyfajta életre szóló biztosítást jelent. A tudomány „metabolikus programozásnak” nevezi azt a folyamatot, amely során a csecsemőkorban kapott táplálék befolyásolja a szervezet későbbi anyagcseréjét és az inzulinérzékenységet. A szoptatott babák szervezete megtanulja az önszabályozást: ők döntik el, mikor laktak jól, ami megvédi őket a későbbi túlevéstől.
Az anyatejben található hormonok, mint a leptin és az adiponektin, közvetlenül befolyásolják az étvágyat és a zsírraktározást. A leptin felelős a jóllakottság érzéséért, és a szoptatott gyermekeknél ez a szabályozó mechanizmus sokkal pontosabban működik, mint a tápszerrel táplált társaiknál. Ez a korai beállítás segít megelőzni a gyermekkori elhízást, és statisztikailag kimutathatóan csökkenti a túlsúly kialakulásának esélyét serdülő- és felnőttkorban egyaránt.
Az anyatejes táplálás során a súlygyarapodás üteme általában egyenletesebb és lassabb, ami kíméli a fejlődő hasnyálmirigyet és a keringési rendszert. A kutatások szerint minden egyes szoptatással töltött hónap tovább csökkenti az elhízás kockázatát. Ez a hatás különösen hangsúlyos azoknál a gyermekeknél, akiknél a családi anamnézisben szerepel a túlsúly vagy a cukorbetegség, hiszen számukra a szoptatás egy plusz védőréteget jelent a genetikai hajlammal szemben.
A cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése
A szoptatás hosszú távú előnyei közé tartozik az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség kockázatának jelentős csökkenése. Az anyatejben lévő bioaktív anyagok támogatják a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek egészséges fejlődését, és elősegítik az optimális glükóz-anyagcserét. Mivel a szoptatott csecsemők inzulinválasza mérsékeltebb, a szervezetük nem kényszerül folyamatosan magas inzulinszintek fenntartására, ami megóvja őket az inzulinrezisztencia későbbi kialakulásától.
A szív- és érrendszer egészsége is alapjaiban dőlhet el a szoptatás alatt. A szoptatott gyermekek körében felnőttkorban alacsonyabb átlagos vérnyomást mértek a kutatók, és a koleszterinszintjük is kedvezőbben alakul. Ez a jelenség valószínűleg az anyatejben lévő koleszterinnek köszönhető, amely „megtanítja” a csecsemő máját a koleszterin hatékony feldolgozására, így a szervezet felnőttként jobban kezeli a táplálékkal bevitt zsírokat.
A gyermekkorban kapott anyatej hatása olyan, mint egy láthatatlan pajzs, amely évtizedekkel később is védi az ereket a meszesedéstől és a szívet a túlterheléstől.
Ezek az összefüggések rávilágítanak arra, hogy a szoptatás nem csupán egy rövid ideig tartó életszakasz, hanem egy komplex befektetés a gyermek jövőjébe. A krónikus betegségek kockázatának csökkentése révén a szoptatott egyének nagyobb eséllyel élhetnek hosszú, egészséges életet, elkerülve a modern életmóddal járó civilizációs betegségek jelentős részét.
A mikrobiom: a belső ökoszisztéma kertészei
Az elmúlt évtizedekben a tudomány felfedezte a bélflóra, vagyis a mikrobiom meghatározó szerepét az általános egészségi állapotban. A szoptatás az egyik legfontosabb tényező a csecsemő bélrendszerének kolonizációjában. Az anyatej nem steril: több százféle jótékony baktériumot tartalmaz, köztük bifidobaktériumokat és laktobacillusokat, amelyek az anya bélrendszeréből egy speciális biológiai útvonalon jutnak el az emlőmirigyekbe, majd onnan a baba pocakjába.
Az anyatejben találhatók továbbá úgynevezett oligoszacharidok (HMO-k), amelyek a harmadik legnagyobb mennyiségben jelen lévő szilárd összetevők a tejben. Ezeket a baba nem tudja megemészteni, mert nem táplálékként szolgálnak számára, hanem a jótékony baktériumok élelmét jelentik. A szoptatás tehát egyszerre biztosítja a „magokat” (a baktériumokat) és a „műtrágyát” (az oligoszacharidokat) a baba bélflórájának kialakulásához. Egy egészséges mikrobiom pedig elengedhetetlen az immunrendszer tanításához és a gyulladásos folyamatok féken tartásához.
A diverz és kiegyensúlyozott bélflóra védelmet nyújt a kóros baktériumok elszaporodása ellen, és segíti a vitaminok felszívódását. A szoptatott babák mikrobiomja jellegzetesen különbözik a tápszeres társaikétól: stabilabb, rugalmasabb és ellenállóbb a külső hatásokkal szemben. Ez a korai egyensúly meghatározza a gyermek későbbi emésztőrendszeri egészségét, és csökkenti az olyan állapotok kialakulásának esélyét, mint az irritábilis bél szindróma vagy a krónikus bélgyulladás.
Védelem az allergiák és az asztma ellen
Az allergiás megbetegedések és az asztma előfordulása világszerte növekszik, azonban a szoptatás ebben a küzdelemben is hatékony eszköznek bizonyul. Az anyatejben lévő immunmodulátorok és növekedési faktorok segítik a bélfal és a légutak nyálkahártyájának érését, ami gátolja az allergének bejutását a szervezetbe. A kizárólagos szoptatás az élet első hat hónapjában bizonyítottan csökkenti az ekcéma és az ételallergiák kialakulásának valószínűségét.
Az asztma esetében a szoptatás védőhatása különösen a kora gyermekkorban jelentkezik, de hatása serdülőkorig is kitarthat. Az anyatej támogatja a tüdő fejlődését és az immunrendszer azon részét, amely az idegen anyagokra adott válaszreakciókért felelős. Ezáltal a szervezet kevésbé lesz hajlamos a túlzott reakciókra, ami az allergiás tünetek alapját képezi. Az anyatejben átadott apró részecskék, úgynevezett mikro-RNS-ek, a génkifejeződést is befolyásolhatják, „lecsendesítve” az allergiára hajlamosító géneket.
Fontos megemlíteni, hogy a szoptatás alatt az anya étrendje révén a baba finoman ismerkedik a különböző ízekkel és fehérjékkel. Ez a természetes deszenzitizáció felkészíti a gyermeket a szilárd ételek bevezetésére, és segíthet megelőzni a későbbi ételintoleranciákat. Az anyatej tehát egyfajta híd a külvilág és a baba belső rendszere között, amely megtanítja a szervezetet különbséget tenni a barát és az ellenség (kórokozók és ártalmatlan tápanyagok) között.
A rágóizmok és a fogazat egészséges fejlődése
A szoptatás nem csupán kémiai és biológiai folyamat, hanem egy intenzív fizikai munka is a baba részéről. A mellből történő táplálkozás egészen más izommozgást igényel, mint a cumisüvegből való ivás. A szoptatás során a csecsemőnek aktívan használnia kell a nyelvét, az állkapcsát és az arcizmait, hogy kinyerje a tejet. Ez az erőkifejtés alapvető fontosságú az állkapocs megfelelő növekedéséhez és a rágóizmok tónusához.
A kutatások azt mutatják, hogy a szoptatott gyermekeknél ritkábban alakulnak ki fogászati rendellenességek, például nyitott harapás vagy keresztharapás. Az állkapocs optimális fejlődése elegendő helyet biztosít a maradó fogaknak, így csökken a későbbi fogszabályozás szükségessége. Emellett a szoptatás során a szájpadlás is megfelelően formálódik, ami pozitív hatással van a légzésre is: a szoptatott babák gyakrabban válnak orrlégzővé, ami véd a horkolás és az alvási apnoé ellen felnőttkorban.
A fogszuvasodás megelőzésében is szerepet játszik az anyatej, bár itt a higiénia is meghatározó. Az anyatejben lévő laktoferrin képes elpusztítani bizonyos, a fogszuvasodásért felelős baktériumokat. Ugyanakkor a szoptatás mechanizmusa miatt a tej nem tócsásodik fel a fogak körül, mint a cumisüvegből való ivásnál, ami csökkenti a korai fogromlás esélyét. Az egészséges rágószerv nemcsak az esztétika miatt lényeges, hanem a tiszta beszéd és a megfelelő emésztés alapfeltétele is.
Érzelmi biztonság és pszichés reziliencia
A szoptatás során felszabaduló oxitocin, amelyet gyakran „szeretethormonnak” is neveznek, mind az anyában, mind a babában mély nyugalmat és kötődést vált ki. Ez a hormonális válasz segít a csecsemőnek a stressz feldolgozásában és a biztonságérzet kialakításában. Az édesanyja közelsége, szívverésének hallgatása és a szemkontaktus olyan érzelmi horgonyt jelentenek, amely meghatározza a gyermek későbbi szociális készségeit és önbizalmát.
A hosszú távú pszichológiai előnyök közé tartozik a jobb stressztűrő képesség és az alacsonyabb szorongási szint felnőttkorban. A korai kötődés minősége befolyásolja az agy azon területeit, amelyek az érzelmi válaszokért felelősek. A szoptatott gyermekek gyakran könnyebben építenek kapcsolatokat, és empatikusabbak társaikkal szemben. A biztonságos kötődés, amelyet a szoptatás napi rutinja megerősít, egyfajta lelki immunrendszerként működik a későbbi élet nehézségeivel szemben.
Az anyatejjel nemcsak tápanyagokat, hanem bizalmat, nyugalmat és a világba vetett hitet is átadjuk gyermekünknek.
Az érzelmi stabilitás mellett a szoptatás hatással van a magatartási zavarok előfordulására is. Tanulmányok utalnak arra, hogy a hosszabb ideig szoptatott gyermekeknél ritkábban diagnosztizálnak figyelemzavart vagy hiperaktivitást. Bár a háttérben álló okok összetettek, a biológiai faktorok és a szoros anya-gyermek kapcsolat együttesen hozzájárulnak a kiegyensúlyozottabb idegrendszeri fejlődéshez.
Az epigenetika: hogyan írja újra az anyatej a géneket?
A modern biológia egyik legizgalmasabb területe az epigenetika, amely azt vizsgálja, hogyan befolyásolják a környezeti hatások a gének működését anélkül, hogy megváltoztatnák a DNS-szekvenciát. Az anyatej ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik. Tele van olyan molekulákkal, mint a mikro-RNS-ek, amelyek képesek „ki- és bekapcsolni” bizonyos géneket. Ez azt jelenti, hogy a szoptatás révén az anya aktívan alakíthatja gyermeke genetikai potenciálját.
Például az anyatej képes befolyásolni a gyulladásos folyamatokért felelős gének kifejeződését, csökkentve ezzel az autoimmun betegségek kockázatát. Hasonló folyamatok zajlanak az anyagcsere-szabályozásban is: az anyatejben lévő epigenetikai faktorok segítenek optimalizálni a zsírsejtek kialakulását és működését. Ez a tudás új dimenziót ad a szoptatásnak: nemcsak a meglévő adottságokat tápláljuk, hanem aktívan programozzuk a gyermek hosszú távú egészségügyi pályáját.
Ez a genetikai finomhangolás különösen fontos az élet első ezer napjában, amikor a szervezet plaszticitása a legmagasabb. Amit a baba ebben az időszakban kap, az beépül a biológiai „szoftverébe”, és évtizedekig meghatározza, hogyan reagál majd a szervezete a környezeti ártalmakra, a stresszre vagy az étrendbeli változásokra. A szoptatás tehát egyfajta biológiai örökség, amely túlmutat a puszta tápláláson.
Társadalmi és gazdasági távlatok
Bár elsőre furcsának tűnhet a szoptatást gazdasági összefüggésben vizsgálni, a hosszú távú előnyök ezen a téren is megmutatkoznak. Mivel a szoptatott gyermekek általánosságban egészségesebbek, ez kevesebb hiányzást jelent az iskolából, és később kevesebb munkából kiesett napot a felnőttkorban. Az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomás is csökken, hiszen ritkábbak a kórházi kezelések és a krónikus betegségek miatti terápiák.
Egy Brazíliában végzett, több évtizeden átívelő kutatás kimutatta, hogy a hosszabb ideig szoptatott csecsemők felnőttként magasabb iskolai végzettséget értek el, és magasabb jövedelemmel rendelkeztek, mint nem szoptatott kortársaik. Ez az összefüggés még akkor is fennállt, amikor figyelembe vették a családok társadalmi és anyagi helyzetét. A szoptatás tehát egyfajta társadalmi egyenlítő szerepet is betölthet, hiszen a legoptimálisabb startot biztosítja minden gyermek számára, függetlenül a család anyagi helyzetétől.
Az anyatejes táplálás támogatása így nemcsak családi, hanem nemzetgazdasági érdek is. A jövő generációinak szellemi és fizikai tőkéje abban a néhány hónapban kezd el épülni, amit az édesanya mellein tölt. A szoptatásba fektetett idő és energia sokszorosan megtérül a gyermek sikeresebb, egészségesebb és teljesebb élete révén.
A természetes elválasztódás és a szoptatás hossza
Gyakori kérdés, hogy meddig érdemes fenntartani a szoptatást a maximális előnyök elérése érdekében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint hat hónapos korig a kizárólagos szoptatás az ideális, majd a megfelelő kiegészítő táplálás mellett a szoptatás folytatása két éves korig vagy azon túl javasolt. Fontos látni, hogy az anyatej előnyei nem szűnnek meg a gyermek egyéves kora után; sőt, bizonyos immunanyagok koncentrációja még növekedhet is a szoptatás későbbi szakaszaiban.
A totyogókorban folytatott szoptatás jelentős érzelmi támogatást nyújt a gyermeknek a világ felfedezése során. Segít a napi konfliktusok és fizikai fájdalmak feldolgozásában, miközben továbbra is biztosítja a szükséges tápanyagok és immunanyagok jelentős részét. Nincs olyan éles határvonal, ahol az anyatej „vízzé válna” vagy elveszítené az értékét. A természetes elválasztódás folyamata lehetővé teszi, hogy a gyermek akkor hagyja el a mellet, amikor fizikailag és érzelmileg is éretté válik rá.
Minden egyes nap, amit a gyermek szoptatással tölt, hozzájárul a hosszú távú egészségéhez. Akár néhány hétig, akár évekig tart ez az időszak, a szervezet emlékezni fog rá. A szoptatás egy rugalmas eszköz az édesanya kezében, amellyel támogatni tudja gyermeke növekedését és fejlődését az egyéni igényekhez és élethelyzetekhez igazodva.
Összetétel, amely követi a fejlődést
Az anyatej talán leglenyűgözőbb tulajdonsága a folyamatos változásra való képesség. Nemcsak a baba életkora szerint alakul az összetétele, hanem a napszakoknak megfelelően is. Az éjszakai tej például több melatonint tartalmaz, ami segíti a baba alvási ciklusának kialakulását és a nyugodt pihenést. A nappali tej ezzel szemben éberebbé teszi a csecsemőt, és energiát ad a nappali aktivitáshoz.
Amikor a gyermek növekszik és elkezdi felfedezni a környezetét, egyre több kórokozóval találkozik. Az anyatej ebben az időszakban ismét az immunvédelemre helyezi a hangsúlyt, extra adag antitesttel látva el a gyermeket. Ez a rugalmasság az, ami az anyatejet minden más tápláléktól megkülönbözteti: ez egy élő szövet, amely együtt fejlődik a fogyasztójával.
Az anyatejes táplálás során a gyermek ízlelése is sokszínűbbé válik, mivel az anya által elfogyasztott ételek aromái megjelennek a tejben. Ez a korai gasztronómiai élmény megkönnyíti a későbbi hozzátáplálást, és a gyermek nyitottabbá válhat az új ízekre. A változatos étrend alapjai tehát már a szoptatás alatt lerakódnak, ami hosszú távon hozzájárul az egészséges étkezési szokások kialakulásához.
A szoptatás egy életre szóló ajándék, amelynek értéke az idő múlásával sem kopik meg. Olyan biológiai és érzelmi tőkét ad a gyermeknek, amely elkíséri őt az iskolapadba, a munkahelyére és saját családjának megalapításához is. Bár a szoptatás nem mindig zökkenőmentes, és minden édesanya útja egyedi, a tudomány egyértelműen igazolja: ez az egyik legfontosabb befektetés, amit egy szülő a gyermeke jövőjébe tehet.
Gyakran Ismételt Kérdések a szoptatás hosszú távú hatásairól
👶 Mennyi ideig kell szoptatnom, hogy a gyermekem élvezhesse a hosszú távú előnyöket?
Már néhány napnyi szoptatás is (a kolosztrum révén) hatalmas löketet ad az immunrendszernek. Azonban a legtöbb kutatás szerint a kizárólagos szoptatás az első 6 hónapban, majd a szoptatás folytatása 2 éves korig vagy azon túl biztosítja a legteljesebb védelmet a krónikus betegségek és az elhízás ellen.
🧠 Valóban okosabb lesz a gyerekem, ha szoptatom?
A kutatások statisztikai összefüggést mutatnak a szoptatás és a magasabb IQ, valamint a jobb iskolai teljesítmény között. Ez az anyatejben lévő speciális zsírsavaknak és a szoros anya-gyermek kapcsolatnak köszönhető, de az intelligencia természetesen sok más tényezőtől, például a genetikától és a környezeti stimulációtól is függ.
🦷 Nem rontja el a szoptatás a baba fogait?
Ellenkezőleg! A szoptatás segíti az állkapocs és a rágóizmok megfelelő fejlődését, ami megelőzheti a későbbi fogszabályozási problémákat. Az anyatej önmagában nem okoz fogszuvasodást, de a fogak megjelenése után fontos a szájhigiénia betartása, különösen ha a baba már más ételeket is eszik.
🛡️ Megvédi a szoptatás a gyermekemet az allergiától?
Igen, a szoptatás bizonyítottan csökkenti az ekcéma, az asztma és bizonyos ételallergiák kockázatát, különösen azoknál a gyermekeknél, akiknél a családban már előfordult ilyen betegség. Az anyatej segít „megtanítani” az immunrendszert a helyes reakciókra.
🍔 Ha szoptatok, a gyerekem biztosan nem lesz túlsúlyos felnőttként?
A szoptatás jelentősen csökkenti az elhízás esélyét a metabolikus programozás és az önszabályozó evés kialakítása révén. Ez egy erős védőfaktor, de a későbbi életmód, a mozgás és a családi étkezési szokások szintén meghatározóak maradnak.
👩👦 Mi történik, ha nem tudok szoptatni? Akkor a gyermekem hátrányba kerül?
Bár a szoptatásnak számos előnye van, a gyermek egészséges fejlődéséhez a legfontosabb a szerető, válaszkész gondoskodás. A modern tápszerek is biztonságosak, és sok szoptatott előny (például az érzelmi biztonság) a bőrkontaktussal és odafigyeléssel tápszeres táplálás mellett is biztosítható.
🧬 Tényleg változik az anyatej összetétele, ha a baba beteg?
Igen, ez az anyatej egyik legcsodálatosabb tulajdonsága. A baba nyála jelzéseket küld az anya szervezetébe, amely válaszként specifikus antitesteket termel a tejbe. Így a szoptatás közvetlen gyógyszerként is funkcionál a betegségek alatt.
Leave a Comment