Amikor a kisbaba hasfájás miatt éjszakánként felriad, sír, és a lábát felhúzza, minden szülő azonnal a megoldást keresi. Az első hónapok tele vannak bizonytalansággal, és a legtöbb kismama ösztönösen kezdi el vizsgálni a saját étrendjét. Jogosan tesszük fel a kérdést: vajon az anyatejjel jut át valami olyan anyag a kicsi érzékeny emésztőrendszerébe, ami a görcsöket okozza? Bár a kólika kialakulása összetett folyamat, amelyben szerepet játszik az éretlen idegrendszer és a bélflóra is, a szoptatási diéta bizonyos elemei valóban befolyásolhatják a baba komfortérzetét. Nem kell azonnal drasztikus megszorításokba kezdeni, de érdemes tudatosan áttekinteni, melyek azok a táplálékok, amelyek a leggyakrabban okoznak problémát.
A kólika és a hasfájás mechanizmusa: mit érzékel a baba?
A csecsemőkori hasfájás, vagy közismertebb nevén a kólika, egy olyan állapot, amely a kisbabák mintegy 20-25 százalékát érinti, általában a harmadik élethetet betöltve. A klasszikus definíció szerint akkor beszélhetünk kólikáról, ha a baba legalább három órán keresztül sír naponta, legalább három napon keresztül a héten, és ez a helyzet legalább három héten át tart. Míg a kólika pontos oka máig vitatott, a tünetek mögött gyakran a bélrendszerben zajló folyamatok állnak, amelyekre az anyatejjel érkező anyagok hatással lehetnek.
A baba emésztőrendszere rendkívül éretlen. A bélfal áteresztőbb, mint egy felnőtté, és a bélflóra még csak most alakul ki. Ez azt jelenti, hogy bizonyos élelmiszer-összetevők, amelyek az anya számára teljesen ártalmatlanok, a baba vérébe, majd onnan az anyatejbe jutva, vagy közvetlenül a babát érintve (például a vastagbélben gázképződést okozva) irritációt válthatnak ki. Két fő mechanizmusra kell gondolnunk: az egyik az immunológiai reakció (allergia vagy érzékenység), a másik pedig a fokozott gázképződés a bélben.
A szoptatási diéta nem pusztán a laktációt támogató táplálkozás, hanem egy finomhangolási folyamat is, ahol az anya tudatosan figyeli, milyen élelmiszerek okoznak diszkomfortot a babának.
Tejtermékek: a leggyakoribb gyanúsított
Ha egy tapasztalt védőnőt vagy gyermekorvost kérdezünk, szinte kivétel nélkül a tejtermékeket fogja elsőként megemlíteni a lehetséges hasfájás-okozók listáján. De miért van ez? Fontos különbséget tenni a laktózérzékenység és a tejfehérje-allergia/érzékenység között, mivel a szoptatási diéta szempontjából ez utóbbi a lényeges.
Tejfehérje-érzékenység (CMPA)
A csecsemőkori hasfájás hátterében sokszor nem a laktóz (tejcukor) áll. A laktóz a fő szénhidrát az anyatejben, és a baba csak akkor tudja megemészteni, ha elegendő laktáz enzim termelődik a szervezetében. Bár a veleszületett laktózintolerancia rendkívül ritka, az anyatejben lévő laktóz mennyiségét az anya étrendje nem befolyásolja drasztikusan. Ezzel szemben a tejfehérjék – elsősorban a kazein és a savófehérjék – átjutnak az anyatejbe. Amikor az anya fogyaszt tejterméket, ezeknek a fehérjéknek az apró részecskéi bekerülnek a baba szervezetébe, ahol immunreakciót válthatnak ki. Ez a reakció lehet enyhe érzékenység, ami hasfájást, puffadást okoz, vagy komolyabb tejfehérje-allergia (CMPA), ami véres széklettel, ekcémával, vagy súlyosabb emésztési zavarokkal jár.
A tejfehérje eliminációja a diétából a leggyakoribb és legtöbbször sikerrel járó beavatkozás. Fontos tudni, hogy a tejfehérje nem csak a folyékony tejben van jelen, hanem rejtőzködhet:
- Joghurttokban, kefirekben, túróban, sajtokban.
- Vajban és margarinokban (ha tejfehérjét tartalmaznak).
- Sok pékáruban, kekszben, csokoládéban.
- Készételekben, ahol tejport használnak sűrítésre.
Ha a tejtermékeket kiiktatjuk, legalább 10-14 napnak el kell telnie ahhoz, hogy a baba szervezetéből és az anyatejből teljesen kiürüljenek a fehérje maradványok, és lássuk, javul-e a helyzet. Ez a türelem időszaka, de a legtöbb szülő szerint megéri.
Keresztallergének és rejtett fehérjék
Ha a tejtermékek elhagyása nem hozott javulást, a következő lépésben érdemes a többi gyakori allergén felé fordítani a figyelmet. Ezek az élelmiszerek szintén fehérjéket tartalmaznak, amelyek átjuthatnak az anyatejbe, és hasonló immunválaszt válthatnak ki, mint a tejfehérje.
Szója: a tejtermékek „ikertestvére”
A szója a második leggyakoribb allergén, amely hasfájást okozhat. Gyakran előfordul az úgynevezett keresztallergia a tej és a szója között, ami azt jelenti, hogy ha a baba érzékeny a tejfehérjére, nagy valószínűséggel a szójára is az lesz. Ez különösen nehézzé teszi az eliminációs diétát, mivel sok anya a tejtermékeket szójával helyettesíti (szójatej, szójajoghurt). Ha tehát a tej elhagyása után nem javul a helyzet, a szóját is érdemes azonnal kiiktatni.
Tojás, mogyoró és glutén
Bár ritkábban, de a tojásfehérje és a földimogyoró is okozhat hasfájást, különösen, ha a családban van már ismert allergia. A tojás is sok rejtett helyen megtalálható, például tésztákban vagy majonézben. A gluténnel kapcsolatban a helyzet bonyolultabb. Bár a glutén (a búza, árpa és rozs fehérjéje) átjut az anyatejbe, a csecsemőkori hasfájás hátterében ritkán áll egyedül a gluténérzékenység. Ha a tünetek nagyon súlyosak, és a többi allergén kiiktatása sikertelen, érdemes szakorvossal konzultálni a gluténmentes diéta szükségességéről.
A leggyakoribb hiba, amit az anyák elkövetnek, hogy túl gyorsan vezetik vissza az ételeket, vagy nem olvasnak alaposan címkét. A sikeres elimináció titka a szigorúság és a türelem.
Gázképző zöldségek és hüvelyesek: a bélbaktériumok dilemmája
Sok kismama hallja a tanácsot, hogy kerülje a puffasztó ételeket, mint a káposztaféléket, a hagymát vagy a babot. Ezek az élelmiszerek valóban fokozott gázképződést okoznak az anya emésztőrendszerében, de a mechanizmus itt más, mint az allergiánál.
A gázképződés mechanizmusa
Amikor az anya fogyaszt gázképző ételeket (pl. bab, lencse, karfiol, brokkoli), a vastagbélben lévő baktériumok erjesztik a nehezen emészthető szénhidrátokat (például az oligoszacharidokat). Ennek az erjedésnek a mellékterméke a gáz (metán, hidrogén), ami az anya bélrendszerében okoz puffadást. Fontos tudni, hogy a gázok (mint a szén-dioxid) nem jutnak át az anyatejbe és nem puffasztják a babát. Azonban az erjedés során felszabaduló illó vegyületek és bizonyos szénhidrátok bomlástermékei átjuthatnak az anyatejbe, és irritálhatják a baba emésztőrendszerét, ami hasfájást okozhat.
Bár a tudományos bizonyítékok nem mindig egyértelműek, a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes babák érzékenyek lehetnek ezekre a vegyületekre. Érdemes megfigyelni a következő ételeket:
- Káposztafélék: Brokkoli, karfiol, kelbimbó, fejes káposzta.
- Hüvelyesek: Bab, lencse, csicseriborsó.
- Hagymafélék: Fokhagyma, vöröshagyma, póréhagyma.
Ezeket az ételeket nem feltétlenül kell örökre kiiktatni. Gyakran segít, ha az anya előáztatja a hüvelyeseket, vagy ha a zöldségeket hosszan főzi, ezzel csökkentve a nehezen emészthető szénhidrátok mennyiségét. Ha az anya maga is hasfájást tapasztal ezek fogyasztása után, valószínű, hogy a baba is reagálni fog rá.
FODMAP-ok: a modern táplálkozástudomány megközelítése
Az utóbbi években a táplálkozástudomány egyre nagyobb figyelmet fordít a FODMAP-okra (Fermentálódó Oligoszacharidok, Diszacharidok, Monoszacharidok és Poliolok). Ezek olyan rövid láncú szénhidrátok, amelyek rosszul szívódnak fel a vékonybélben, és a vastagbélben erjedve gázképződést, puffadást és hasi diszkomfortot okoznak. Bár a FODMAP diétát elsősorban irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő felnőtteknél alkalmazzák, felmerült a gyanú, hogy egyes FODMAP-ok is hozzájárulhatnak a csecsemőkori hasfájáshoz.
Melyek a leggyanúsabb FODMAP-ok a szoptatás alatt?
A szoptató anyáknak nem kell szigorú low-FODMAP diétát tartaniuk, de ha a szokásos allergének kizárása nem segített, érdemes lehet megfigyelni a magas FODMAP tartalmú élelmiszereket. Ezek közül a legfontosabbak:
| FODMAP csoport | Gyanús élelmiszerek | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Fruktánok (Oligoszacharidok) | Búza, rozs, hagyma, fokhagyma, articsóka, bizonyos hüvelyesek. | A fokhagyma és a hagyma erős íze és illóanyagai is irritálhatnak. |
| Laktóz (Diszacharid) | Tej, lágy sajtok, tejföl. | Ezt a tejfehérje-allergia miatt általában már kiiktattuk. |
| Fruktóz (Monoszacharid) | Alma, körte, mangó, méz, magas fruktóztartalmú kukoricaszirup. | A túl sok gyümölcslé vagy méz fogyasztása okozhat problémát. |
| Poliolok (Cukoralkoholok) | Gomba, karfiol, szilva, mesterséges édesítőszerek (xilit, szorbit). | A cukormentes rágók és édességek gyakran tartalmazzák ezeket. |
A karfiol például kétszeresen is gyanús: egyrészt káposztaféle (gázképző), másrészt poliolokat tartalmaz (FODMAP). Ha az anya túl sok alacsony kalóriatartalmú, de mesterségesen édesített terméket fogyaszt, a poliolok szintén átjuthatnak és irritálhatják a baba bélrendszerét. Ezért érdemes kerülni a szorbitot, mannitot és xilitet tartalmazó élelmiszereket.
Stimulánsok, fűszerek és erős ízek
Nemcsak a fehérjék és a szénhidrátok okozhatnak gondot, hanem bizonyos élvezeti szerek és az ételek ízét adó anyagok is. Ezek közvetlenül hatnak a baba idegrendszerére vagy a bélmozgására.
Koffein: a legális stimuláns
A koffein az egyik leggyorsabban felszívódó és az anyatejbe legkönnyebben átjutó anyag. Bár a legtöbb anya mértékletes kávéfogyasztása (napi 1-2 csésze) nem okoz problémát, ha a baba nyugtalan, keveset alszik, vagy látszólag ok nélkül sír, érdemes lehet csökkenteni a koffeinbevitelt. A koffein stimuláns hatása miatt a baba is éberebbé és ingerlékenyebbé válhat. Ne felejtsük, hogy a koffein nem csak a kávéban van jelen, hanem:
- Fekete és zöld teában.
- Kóla típusú üdítőkben.
- Energiaitalokban (ezeket amúgy is kerülni kell).
- Nagy mennyiségű étcsokoládéban.
Csokoládé és teobromin
A csokoládé fogyasztása kettős problémát vet fel. Egyrészt sok csokoládé tartalmaz tejfehérjét, másrészt a kakaóban található teobromin nevű alkaloid. Ez az anyag hasonlóan hat, mint a koffein, és nagy mennyiségben szintén okozhat nyugtalanságot és irritációt a babánál. Ha az anya nagy mennyiségű étcsokoládét eszik, érdemes megfigyelni, hogy ez befolyásolja-e a baba viselkedését.
Erős fűszerek és savas ételek
Az erős, csípős fűszerek (chili, erős paprika, curry) illóolajai és vegyületei átjutnak az anyatejbe. Bár a kutatások szerint a babák általában jól tolerálják, sőt, a változatos ízek előkészítik őket a későbbi hozzátáplálásra, egyes babák érzékenyebbek lehetnek. Hasonló a helyzet a nagyon savas ételekkel, mint a citrusfélék, paradicsom és savanyúságok. Ezek ritkán okoznak hasfájást, de ha a baba popsija folyton piros, és a hasfájás is fennáll, érdemes lehet ideiglenesen csökkenteni a savas ételek fogyasztását.
Az eliminációs diéta gyakorlati lépései: teszteljünk okosan
Az eliminációs diéta a leghatékonyabb eszköz annak kiderítésére, hogy egy étel okozza-e a baba hasfájását. Azonban ezt a diétát rendszeresen, szakszerűen és lépésről lépésre kell végezni, különben az anya feleslegesen szűkíti le az étrendjét, ami tápanyaghiányhoz és frusztrációhoz vezethet.
1. Az első lépés: naplóvezetés
Mielőtt bármit is kiiktatnánk, vezessünk részletes naplót. Jegyezzük fel, mit evett az anya, mikor, és ehhez képest mikor jelentkeztek a baba tünetei (sírás, puffadás, széklet változása). Ez segíthet azonosítani a mintákat. A tünetek általában 4-24 órával az étel elfogyasztása után jelentkeznek.
2. A leggyanúsabb kiiktatása (tej és szója)
Kezdjük a legvalószínűbb okokkal: tejtermékek és szója. Ezt a két élelmiszercsoportot egyszerre iktassuk ki, mivel a keresztallergia miatt az egyik elhagyása önmagában nem biztos, hogy javulást hoz. A legfontosabb, hogy ez a fázis legalább 10-14 napig tartson. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a fehérjék teljesen kiürüljenek az anya és a baba szervezetéből. Ha 14 nap elteltével sem látunk javulást, valószínű, hogy nem a tej és a szója a probléma forrása.
A tejfehérje elhagyásakor kritikus a kalciumpótlás és a D-vitamin bevitel biztosítása, hogy az anya csontállománya ne szenvedjen hiányt.
3. További allergének kizárása (szükség esetén)
Ha a tej és szója eliminációja nem segített, a következő 10-14 napban kiiktathatjuk a többi gyakori allergént: tojás, mogyoró és glutén. Ha a tünetek ezután sem enyhülnek, valószínű, hogy a hasfájás oka nem az anyatejjel átjutó allergén, hanem a baba éretlen emésztőrendszere, reflux, vagy a belekben zajló gázképződés.
4. A visszavezetés (reintroduction)
Ez a diéta legfontosabb és legnehezebb része. Ha a tünetek enyhültek az elimináció során, megkezdhetjük a gyanús ételek egyenkénti visszavezetését. Csak így tudjuk biztosan megerősíteni, melyik volt a valódi bűnös.
- Válasszunk ki egy ételt (pl. sajtot).
- Fogyasszunk belőle egy normális adagot, majd 3-4 napig ne együnk újra.
- Figyeljük a babát: ha 72 órán belül visszatérnek a tünetek (súlyos sírás, hasi görcs), akkor az adott étel a ludas.
- Ha a tünetek nem térnek vissza, az étel valószínűleg biztonságos, és beépíthető a diétába.
A visszavezetés során elengedhetetlen a lassúság. Ha túl sok ételt vezetünk vissza egyszerre, nem tudjuk beazonosítani a problémás élelmiszert. A tejtermékek visszavezetésekor érdemes a sült, főtt formával kezdeni (pl. tejjel készült pékáru), mivel a hőkezelés csökkenti a fehérjék allergén potenciálját.
Mit ehetünk biztonsággal? Az anya táplálkozásának fontossága
A diéta szigorítása soha nem mehet az anya egészségének rovására. A szoptatás energiaigénye magas, és a tápanyagdús étrend elengedhetetlen a tejtermelés fenntartásához és az anya felépüléséhez. A táplálkozási megszorítások, különösen a tejtermékek elhagyása esetén, tudatos pótlásra van szükség.
Kalcium és D-vitamin pótlása
Ha a tejtermékeket kiiktatjuk, gondoskodnunk kell a megfelelő kalcium bevitelről. Ezt biztosíthatjuk kalciummal dúsított növényi italokkal (rizs, zab, kókusz), sötétzöld leveles zöldségekkel (kelkáposzta, spenót), szezámmaggal és mákkal. Ezen felül a legtöbb kismamának javasolt a kalcium és D-vitamin kiegészítő szedése, különösen téli hónapokban.
Változatos és tápláló alapanyagok
Az eliminációs diéta alatt is ehetünk változatosan. Fókuszáljunk a tápanyagban gazdag, ritkán allergizáló ételekre:
- Gabonák: Rizs, quinoa, köles, kukorica, gluténmentes zab.
- Fehérjék: Sovány húsok (csirke, pulyka), hal (különösen a zsíros fajták az omega-3 miatt), tojás (ha nem érzékeny rá a baba), hüvelyesek (ha nem puffasztanak).
- Zöldségek és gyümölcsök: Sárgarépa, burgonya, édesburgonya, banán, bogyós gyümölcsök, dinnye.
- Egészséges zsírok: Avokádó, olívaolaj, lenmagolaj.
A legfontosabb, hogy ne érezzük magunkat egyedül ebben a helyzetben. Ha a diéta túlságosan megterhelővé válik, vagy ha a baba tünetei súlyosak, keressünk fel dietetikust vagy szoptatási tanácsadót, aki segít összeállítani egy tápanyagilag teljes értékű, de biztonságos étrendet.
Mikortól javulhat a helyzet? Idő és türelem
Sok anya vár azonnali javulást, de a babák emésztőrendszerének regenerálódása időt vesz igénybe. Ha sikeresen kizártuk a problémás élelmiszert, a jelentős javulás általában 7-14 napon belül észlelhető. Azonban a kólika nem szűnik meg varázsütésre. Előfordulhat, hogy a baba továbbra is sír a nap bizonyos szakaszaiban, de a görcsök intenzitása és hossza csökken. A teljes gyógyulás, vagyis az emésztőrendszer érése, általában a negyedik hónap körül várható, függetlenül a diétától.
A bélflóra szerepe és a probiotikumok
A baba bélflórájának állapota kulcsfontosságú a hasfájás szempontjából. A kólika gyakran összefüggésbe hozható a bélflóra egyensúlyának felborulásával (diszbiózis). Egyes kutatások szerint bizonyos probiotikum törzsek, mint például a Lactobacillus reuteri, segíthetnek enyhíteni a kólika tüneteit. Bár ez nem része a szoptatási diétának, érdemes lehet gyermekorvossal konzultálni a baba számára adható probiotikumok alkalmazásáról, mint kiegészítő kezelésről.
Ne feledkezzünk meg a tévhitekről és a mentális egészségről
A szoptatási diéta rengeteg tévhittel és egymásnak ellentmondó tanáccsal van tele. Fontos, hogy a tényekre és a szakmai ajánlásokra támaszkodjunk, és ne engedjük, hogy a szigorú diéta mentálisan kizsigereljen minket.
Tévhitek eloszlatása
Egyes népi hiedelmek szerint a szoptató anyának kerülnie kell a savanyú káposztát, a csípős paprikát, sőt, a savanyúságokat is. Bár az erős ízek átjutnak az anyatejbe, általában nem okoznak hasfájást. A kulcs a mértékletesség és a személyre szabott megfigyelés. Ami az egyik babának problémát okoz, az a másiknak teljesen rendben van. Ne vonjunk le általános következtetéseket, és ne iktassunk ki feleslegesen ételeket csak pletykák alapján.
A stressz hatása
A szoptatási diéta és a folyamatos hasfájás okozta alváshiány rendkívül stresszes lehet. A stressz önmagában nem okoz hasfájást a babánál, de a feszült anya-baba kapcsolat befolyásolhatja a baba viselkedését és sírásának intenzitását. Ne feledjük, hogy a nyugalom és a támogatás legalább olyan fontos, mint a megfelelő étrend. Keressünk segítséget, ha a diéta és a bizonytalanság túl nagy terhet ró ránk.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Bár a legtöbb hasfájás ártalmatlan, vannak olyan tünetek, amelyek azonnali orvosi vizsgálatot igényelnek, és amelyek arra utalnak, hogy a probléma súlyosabb, mint egy egyszerű ételérzékenység. Forduljunk orvoshoz, ha a baba:
- Véres, nyálkás székletet produkál (ez súlyos tejfehérje allergiára utalhat).
- Nem gyarapszik megfelelően, vagy fogy.
- Erős, hosszan tartó hányás, vagy sugárban hányás jelentkezik.
- Bőrkiütés, ekcéma, vagy légzési nehézség kíséri a hasfájást.
- A hasa rendkívül feszült és kemény, vagy lázas.
Ezek a tünetek nem kezelhetők egyszerű diétával, és szakszerű orvosi beavatkozást, esetleg speciális tápszeres kiegészítést igényelnek. A szoptatási diéta finomhangolása egy hosszú utazás, amely során az anya és a baba jobban megismerik egymást. A cél nem a tökéletes, hanem a tápláló és fenntartható étrend megtalálása, amely mellett mindketten boldogok és egészségesek maradhatnak.
A türelmes megfigyelés, a rendszeres naplóvezetés és a célzott elimináció segítségével nagy eséllyel megtalálhatjuk azokat az ételeket, amelyek elhagyásával a baba kényelmesebben érezheti magát. Ne feledjük, a szoptatás öröme felülír minden diétás nehézséget, és ez a nehéz időszak is hamarosan elmúlik.
Gyakran ismételt kérdések a szoptatási diétával kapcsolatban
🤔 Szükséges-e minden szoptató anyának eliminációs diétát tartania?
Nem. Az eliminációs diétát csak akkor javasoljuk, ha a babánál krónikus, súlyos hasfájás, kólika vagy egyéb allergiás tünetek (pl. ekcéma, véres széklet) jelentkeznek. Ha a baba jól fejlődik és csak a szokásos esti nyűgösség jellemzi, nincs szükség szigorításra. A változatos, kiegyensúlyozott étrend az alapvető cél.
🥛 Ha kiiktatom a tejtermékeket, mit ehetek helyette a kalcium pótlására?
Ha elhagyja a tejtermékeket, kulcsfontosságú a kalcium pótlása. Fogyasszon kalciummal dúsított növényi italokat (pl. rizs-, zab- vagy mandulatej), melyekhez kalcium-karbonátot adtak. Kiváló forrás még a szezámmag (tahini), a mák, a brokkoli, a kelkáposzta és a szardínia. Emellett szedjen orvosával egyeztetve megfelelő kalcium és D-vitamin kiegészítőt.
⏱️ Mennyi idő után láthatok javulást, ha kizártam egy gyanús ételt?
Általában a tünetek enyhülése 3-7 napon belül megfigyelhető, de a teljes javuláshoz és a fehérje maradványok kiürüléséhez 10-14 napra van szükség, különösen tejfehérje allergia esetén. Ha két hét elteltével sincs változás, valószínű, hogy az adott étel nem volt a probléma forrása.
🌶️ A csípős fűszerek valóban átjutnak az anyatejbe?
Igen, az erős fűszerek illóolajai és vegyületei (pl. kapszaicin) átjutnak az anyatejbe, és megváltoztatják annak ízét. Ez azonban ritkán okoz hasfájást, sőt, egyes kutatások szerint segíti a babát a különböző ízek elfogadásában. Csak akkor iktassa ki, ha egyértelműen megfigyeli, hogy közvetlenül a fogyasztása után romlik a baba állapota.
☕️ Mennyi kávét ihatok biztonságosan szoptatás alatt?
A legtöbb szakértő szerint a napi 200-300 mg koffein (körülbelül 1-2 csésze kávé) biztonságosnak tekinthető. Fogyassza a kávét közvetlenül a szoptatás után, így a koffein koncentrációja alacsonyabb lesz a következő etetés idején. Ha a baba nagyon nyugtalan, ingerlékeny, vagy rosszul alszik, csökkentse a bevitelt.
🤔 Lehet-e egyszerre több ételt is kiiktatni a diétából?
A kezdeti fázisban javasolt a két leggyakoribb allergén, a tej és a szója együttes eliminációja, mivel gyakori a keresztallergia. Ezen kívül azonban célszerű az ételeket egyenként kiiktatni és visszavezetni, hogy pontosan be lehessen azonosítani a problémás élelmiszert. A túl szigorú, indokolatlanul szűk diéta tápanyaghiányhoz vezethet.
🍎 A savas gyümölcsök okozhatnak hasfájást?
A savas gyümölcsök (pl. narancs, paradicsom) ritkán okoznak közvetlenül hasfájást, mivel a savtartalmuk nem jut át az anyatejbe olyan mértékben, hogy befolyásolja a baba pH-értékét. Inkább a popsikiütés megjelenését hozták összefüggésbe a savas ételekkel. Ha a hasfájás mellett súlyos popsipirosodást tapasztal, érdemes lehet 1-2 hétre kiiktatni őket.
Leave a Comment