A szülővé válás egyik legizgalmasabb, ugyanakkor legtöbb bizonytalansággal járó időszaka a hozzátáplálás megkezdése. Amikor a kisbaba eléri azt a kort, hogy az anyatej vagy a tápszer mellett megismerkedjen a szilárd ételekkel, a család konyhája hirtelen kísérleti laboratóriummá válik. Ebben a folyamatban az allergének bevezetése jelenti a legnagyobb dilemmát, hiszen évtizedekig azt hallottuk, hogy ezeket az alapanyagokat minél tovább kerülni kell. A tudomány mai állása szerint azonban a késlekedés helyett a tudatosság és az időzítés a valódi megoldás a biztonságos fejlődéshez.
A szemléletváltás háttere és a modern tudományos eredmények
Az ezredforduló környékén a gyermekgyógyászati ajánlások még azt javasolták, hogy a potenciálisan allergiát okozó ételeket, mint a mogyorót vagy a tojást, tartsuk távol a gyerekektől legalább hároméves korig. Ez az elmélet azon a feltételezésen alapult, hogy a baba éretlen immunrendszere nem tud megbirkózni ezekkel a fehérjékkel. Az idő azonban rácáfolt erre a megközelítésre, mivel az ételallergiás esetek száma drasztikusan emelkedni kezdett világszerte.
A fordulópontot a 2015-ben publikált LEAP (Learning Early About Peanut Allergy) tanulmány hozta el, amely alapjaiban rengette meg a korábbi elképzeléseket. A kutatók megfigyelték, hogy azoknál a csecsemőknél, akiknél már korán bevezették a földimogyorót, sokkal kisebb eséllyel alakult ki allergia, mint azoknál, akiknél kerülték azt. Ez a felismerés vezetett a globális irányelvek teljes megújításához, amelyeket ma már a magyar szakemberek is alkalmaznak.
A modern kutatások rámutattak, hogy létezik egy úgynevezett kritikus immunológiai ablak, amely során a szervezet a legfogékonyabb a tolerancia kialakítására. Ha ebben az időszakban találkozik a baba az allergénekkel, az immunrendszere megtanulja, hogy ezek az anyagok ártalmatlanok, és nem indít ellenük szükségtelen támadást. Ez a folyamat a természetes védekezőképesség finomhangolása, amely meghatározhatja a gyermek egész későbbi életminőségét.
Az allergének korai bevezetése nem kockázatvállalás, hanem egyfajta immunológiai tanítás a fejlődő szervezet számára.
Mikor jön el a megfelelő pillanat a kezdéshez?
A legtöbb szakmai szervezet egyetért abban, hogy a hozzátáplálást legkorábban a betöltött negyedik hónap után, de legkésőbb a hatodik hónap körül érdemes elkezdeni. Fontos figyelembe venni a baba egyéni fejlődési ütemét és az érettségi jeleket, amelyek egyértelműen mutatják, hogy készen áll az új kalandra. A stabil fejtartás, az étel utáni érdeklődés és a nyelvkilökő reflex gyengülése mind-mind zöld jelzést adnak a szülőknek.
Az allergének bevezetése nem egy különálló folyamat, hanem a normál hozzátáplálás szerves része. Amint a baba már biztonsággal fogyaszt néhány alapvető zöldséget és gyümölcsöt, például sütőtököt, almát vagy burgonyát, sor kerülhet az első allergénre is. Nem kell megvárni az egyéves kort, sőt, a legtöbb szakértő szerint a hatodik és a tizedik hónap közötti időszak a legoptimálisabb ezekre a találkozásokra.
Sok édesanyában merül fel a kérdés, hogy a szoptatás mellett hogyan alakuljon ez a menetrend. Az anyatejben lévő immunanyagok valójában védőhálót biztosítanak a baba számára, így a szoptatás alatti allergénbevezetés kifejezetten előnyös lehet. Az anyatej összetevői segítenek a bélflóra egyensúlyának fenntartásában, ami alapvető fontosságú a megfelelő immunválasz kialakulásához.
A biztonságos bevezetés alapvető lépései
A legfontosabb szabály a fokozatosság és a türelem elve, amely megóv minket a felesleges ijedtségektől. Egyszerre mindig csak egyféle új allergénnel ismertessük meg a gyermeket, és várjunk legalább három napot a következő újdonság előtt. Ez az időablak elegendő ahhoz, hogy megfigyelhessük az esetleges késleltetett reakciókat, amelyek nem feltétlenül jelentkeznek azonnal.
Az első alkalommal minimális mennyiséget, körülbelül egy késhegynyi vagy egy negyed teáskanálnyi adagot keverjünk a baba már ismert, kedvenc ételéhez. Erre a legalkalmasabb a délelőtti időszak, amikor a nap folyamán végig szemmel tarthatjuk a kicsi közérzetét és bőrét. Soha ne adjunk új allergént este, lefekvés előtt, mert az alvó babánál nehezebben vennénk észre a tüneteket.
Amennyiben a baba panaszmentes az első kóstolás után, a következő alkalommal emelhetjük az adagot, egészen a normál étkezési mennyiségig. Ha azonban bármilyen szokatlan jelenséget tapasztalunk, a bevezetést fel kell függeszteni, és szakemberhez kell fordulni. A következetesség itt is lényeges: ha egy étel biztonságosnak bizonyult, azt érdemes heti rendszerességgel az étrendben tartani a védettség fenntartása érdekében.
A kilenc leggyakoribb allergén, amire figyelnünk kell
Bár elméletileg szinte bármilyen étel kiválthat reakciót, az esetek döntő többségéért egy meghatározott csoport felelős. Ezek az alapanyagok alkotják azt a listát, amelyre a szülőknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a hozzátáplálás során. A táblázat segíthet átlátni, melyek ezek és milyen formában javasolt a kínálásuk.
| Allergén megnevezése | Ajánlott forma a babának | Mikor kerüljük? |
|---|---|---|
| Tojás | Alaposan megfőzve, pürésítve | Nyers vagy lágy tojásként |
| Glutén (búza, árpa, rozs) | Gabonapép vagy babakeksz | Cukrozott édességekben |
| Földimogyoró | Vízben hígított mogyoróvaj | Egészben vagy darabosan (fulladásveszély) |
| Tejtermékek | Natúr joghurt vagy túró | Tejszínként vagy ivótejként |
| Halak | Szálkamentes, párolt filé | Nyersen vagy füstölve |
| Szezámmag | Tahini (szezámkrém) formájában | Egész magként |
A lista nem ér véget a fenti táblázattal, hiszen a szójatermékek, a diófélék és a tenger gyümölcsei is ebbe a kategóriába tartoznak. Magyarországon a tenger gyümölcsei ritkábban szerepelnek az első ételek között, de a diófélék, mint a dió, a mandula vagy a mogyoró, a hazai konyha alapvető részei. Ezeket mindig krémesített formában adjuk, elkerülve a fulladásveszélyt jelentő darabokat.
A tojás bevezetése: a fehérje és a sárgája kérdése
A tojás az egyik legértékesebb tápanyagforrás a baba számára, de egyben gyakori allergén is. Korábban azt javasolták, hogy a fehérjével várjunk egyéves korig, de ez a tanács mára elavulttá vált. A legbiztonságosabb módszer a keményre főzött tojás használata, mivel a hőkezelés során a fehérjék szerkezete megváltozik, ami csökkenti az allergiás reakció kockázatát.
Kezdjük egy apró darabka főtt tojássárgájával, amit egy zöldségpürébe törünk bele. Ha ez jól vizsgázott, néhány nappal később jöhet a főtt fehérje is, hasonlóan kis mennyiségben. Kerüljük a rántottát vagy a tükörtojást az első időszakban, mert ezeknél fennáll a veszélye annak, hogy a fehérje nem sül át teljesen, és a nyersebb részek erősebb immunválaszt válthatnak ki.
Érdemes tudni, hogy a tojásallergia sok esetben kinőhető gyermekkorban. Ha a baba bőre kipirosodik a tojástól, ne essünk pánikba, de tartsunk szünetet és konzultáljunk a gyermekorvossal. A szakemberek gyakran javasolják a „tojás-létra” módszert, ahol a sült tojástól (például egy muffinba sütve) haladnak a kevésbé hőkezelt formák felé.
Glutén: a korai találkozás ereje
A glutén bevezetése körül kering a legtöbb tévhit, különösen a lisztérzékenység (cöliákia) megelőzése kapcsán. A jelenlegi kutatások szerint nem a glutén bevezetésének pontos ideje, hanem inkább a mennyisége számít. Nem kell megvárni a hét-nyolc hónapos kort, a glutén tartalmú gabonák már az ötödik hónaptól megjelenhetnek az étrendben.
A legjobb választás egy kis adag cukormentes babamanna vagy egy kevés búzaliszttel sűrített főzelék. Fontos, hogy ne adjunk egyszerre nagy mennyiségű tésztát vagy pékárut a kicsinek. A fokozatosság itt is segít az emésztőrendszernek az alkalmazkodásban, és lehetővé teszi a szervezet számára, hogy barátságos módon ismerkedjen meg a kalászosokkal.
Sokan tartanak a gluténtól, ha a családban már előfordult cöliákia. Ebben az esetben is érvényes, hogy a teljes elkerülés nem megoldás, sőt, növelheti a kockázatot. A genetikai hajlam fennállásakor a bevezetés ütemét érdemes szorosabb orvosi kontroll mellett meghatározni, de az alapelvek megegyeznek az egészséges babákéval.
Földimogyoró és diófélék: a biztonságos állag a titok
A földimogyoró-allergia az egyik legsúlyosabb reakciókat kiváltó típus, ezért sok szülő érthető módon tart tőle. Ugyanakkor éppen ennél az allergénnél bizonyították a leghatékonyabban a korai bevezetés előnyeit. Mivel az egész mogyoró és a mogyoródarabkák súlyos fulladásveszélyt jelentenek öt éves kor alatt, kizárólag krémes, sima változatban adható.
A mogyoróvajat soha ne adjuk magában a babának, mert ragacsos állaga miatt könnyen a torkán akadhat. Keverjünk el egy negyed teáskanálnyi sima mogyoróvajat egy kevés meleg vízben, anyatejben vagy tápszerben, amíg lágy, folyékony masszát nem kapunk. Ezt aztán hozzáadhatjuk a baba gyümölcspüréjéhez, például a banánhoz vagy az almához, amikkel remekül harmonizál az íze.
A dióra, mandulára, kesudióra és törökmogyoróra ugyanezek a szabályok vonatkoznak. Ma már szinte minden csonthéjasból kapható 100%-os tisztaságú magkrém, amelyek ideálisak a hozzátápláláshoz. Ezek az alapanyagok nemcsak az immunrendszert edzik, hanem kiváló forrásai az egészséges zsírsavaknak és ásványi anyagoknak is, amelyek segítik az agy fejlődését.
A mogyoróvaj krémesítése életmentő lehet: a biztonság nemcsak az összetevőkön, hanem az állagon is múlik.
Tejtermékek: mikor ihat a baba tejet?
A tej és a tejtermékek közötti különbségtétel alapvető a babák étrendjében. Bár a tehéntej mint ital egyéves korig nem javasolt a magas fehérje- és ásványianyag-tartalma miatt, a tejtermékek, mint a joghurt vagy a túró, már hat hónapos kortól bevezethetők. Ezeknek a fehérjéi a fermentáció vagy a feldolgozás során könnyebben emészthetővé válnak.
Kezdjük natúr, teljes zsírtartalmú joghurttal, amely élőflórát tartalmaz, így támogatja a baba bélrendszerét is. Kerüljük a cukrozott, gyümölcsös változatokat, mert a korai cukorbevitel nemkívánatos irányba terelheti a gyerek ízlésvilágát. A túrót is érdemes alaposan áttörni, és gyümölccsel keverve kínálni, így biztosítva a megfelelő kalciumforrást.
Fontos megkülönböztetni a tejallergiát a laktózintoleranciától. Míg az utóbbi emésztési nehézség, a tejallergia az immunrendszer válasza a tejfehérjére. Ha a családban ismert tejallergia van, vagy a baba ekcémára hajlamos, a tejtermékek bevezetése előtt konzultáljunk a védőnővel vagy a gyermekorvossal, hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket.
Halak és a tenger gyümölcsei: ómega-3 a tányéron
A halhús bevezetése sokszor elmarad a hazai babák étrendjéből, pedig rendkívül fontos tápanyagokat tartalmaz. A halakban található ómega-3 zsírsavak elengedhetetlenek az idegrendszer és a látás fejlődéséhez. A bevezetést érdemes fehér húsú, édesvízi halakkal kezdeni, mint például a pisztráng vagy a süllő, mivel ezeknek enyhébb az íze és alacsonyabb a nehézfém-tartalma.
A halat mindig alaposan megpárolva, villával összetörve adjuk a babának, és minden falatot kézzel is ellenőrizzünk, hogy véletlenül se maradjon benne szálka. Ha a baba elfogadja az édesvízi halakat, később próbálkozhatunk a lazaccal is, amelynek magasabb a zsírtartalma és specifikusabb az aromája. A tenger gyümölcseivel, mint a rák vagy a kagyló, várhatunk kicsit tovább, de ha a család rendszeresen fogyasztja, a baba is megkóstolhatja a hozzátáplálás második felében.
A halallergia gyakran felnőttkorban is megmarad, ezért a korai találkozás itt is a tolerancia kialakulását szolgálja. Amennyiben a baba bőre a hal fogyasztása után csalánkiütéses lesz, vagy duzzanat jelentkezik az arcán, ne kísérletezzünk tovább, és jelezzük a tüneteket az orvosnak. A legtöbb baba azonban gond nélkül élvezi ezeket az új ízeket, ha megfelelően vannak elkészítve.
Hogyan ismerjük fel az allergiás reakciókat?
A szülői aggodalom legfőbb forrása a lehetséges tünetek felismerése. Az allergiás reakciók skálája a nagyon enyhétől a súlyosig terjedhet, és fontos tudni, hogy mire kell figyelnünk. A leggyakoribb jelek a bőrön jelentkeznek: piros foltok, csalánkiütés vagy az arc, az ajkak és a szemek környékének duzzanata.
Emésztőrendszeri tünetek is előfordulhatnak, mint például a hirtelen jelentkező, sugárban való hányás, az erős hasi fájdalom vagy a véres széklet. Ezek a jelek arra utalnak, hogy a szervezet hevesen reagált az adott összetevőre. Ritkább esetekben légzőszervi panaszok, például köhögés, sípoló légzés vagy tüsszögés is kísérheti az étkezést, ami azonnali figyelmet igényel.
Súlyos esetben anafilaxia alakulhat ki, ami egy életveszélyes állapot. Ez a keringés összeomlásával és légzési nehézséggel jár, és azonnali mentőhívást tesz szükségessé. Bár ez csecsemőkorban az első kóstolásnál rendkívül ritka, a biztonság kedvéért mindig tartsuk kéznél a gyermekorvos telefonszámát, és tudjuk, hol van a legközelebbi ügyelet.
Mi a teendő, ha reakciót észlelünk?
Ha a baba bőre kicsit kipirosodik vagy néhány pötty jelenik meg rajta, maradjunk nyugodtak, és jegyezzük fel, mit evett pontosan a kicsi. Hagyjuk abba az adott étel adását, és figyeljük meg, mennyi idő alatt tűnnek el a tünetek. Enyhe reakció esetén érdemes egy-két hét szünetet tartani, mielőtt bármilyen újabb dologgal próbálkoznánk.
Közepesen súlyos tüneteknél, mint a testszerte jelentkező kiütések vagy a puffadás, mindenképpen hívjuk fel a gyermekorvost. Ő adhat tanácsot az esetleges antihisztamin használatáról és a további teendőkről. Ne diagnosztizáljuk mi magunk a gyermeket az internet alapján, a pontos kivizsgáláshoz szakorvosi véleményre van szükség.
Amennyiben a baba nehezen veszi a levegőt, az ajkai ellilulnak vagy elveszíti az eszméletét, ne habozzunk: azonnal hívjuk a 112-es segélyhívó számot. Az ilyen esetekben minden perc számít. Bár a félelem nagy, a felkészültség segít abban, hogy a legnehezebb helyzetben is racionális döntéseket tudjunk hozni a gyermekünk biztonsága érdekében.
Speciális esetek: ekcéma és meglévő ételallergia
Vannak babák, akiknél magasabb a kockázat az ételallergiák kialakulására. Ilyenek például a súlyos ekcémával küzdő csecsemők. A kutatások kimutatták, hogy az ekcéma során a bőr barrier funkciója sérül, így az allergének a bőrön keresztül juthatnak be a szervezetbe, ami nem toleranciát, hanem érzékenységet vált ki. Ezért ezeknél a babáknál még fontosabb az élelmiszerek korai, szájon át történő bevezetése.
Ha a babának már van egy diagnosztizált ételallergiája, például a tejre, nagyobb a valószínűsége, hogy más allergénekre is reagálhat. Ilyenkor a hozzátáplálás menete nem változik jelentősen, de a szülői éberségnek fokozottabbnak kell lennie. Érdemes lehet allergológus szakorvossal konzultálni a menetrendről, aki egyénre szabott tervet készíthet a család számára.
A családi anamnézis is számít: ha a szülők vagy a testvérek allergiásak, a baba is hordozhatja a hajlamot. Azonban ma már tudjuk, hogy a megelőzés legjobb módja nem a tiltás, hanem az ellenőrzött keretek között történő expozíció. A genetika nem végzet, hanem egy olyan tényező, amivel okosan gazdálkodva csökkenthetjük a kockázatokat.
Gyakori tévhitek az allergének körül
Még mindig sokan hiszik, hogy a szoptatott babáknak nincs szükségük allergénekre hat hónapos kor előtt. Bár az anyatej a legjobb táplálék, a negyedik hónap után az immunrendszer már vágyik a „tréningre”. A szoptatás nem helyettesíti az allergénekkel való találkozást, hanem támogatja azt a folyamatot, amely során a baba szervezete elfogadja az idegen fehérjéket.
Egy másik népszerű tévhit, hogy ha a baba egyszer nem reagált az allergénre, akkor örökre biztonságban van. Az allergia bármikor kialakulhat, ha az adott ételt hosszú időre kihagyjuk az étrendből. A védelem fenntartásához szükséges, hogy a bevezetett allergén rendszeresen, hetente legalább kétszer szerepeljen a baba tányérján.
Sokan gondolják azt is, hogy a bio vagy organikus ételekkel elkerülhető az allergia. Bár a vegyszermentesség fontos szempont, az allergén fehérjék szerkezetét ez nem befolyásolja. A mogyoró fehérjéje ugyanaz egy bio mogyoróban is, mint a hagyományosban. A minőségre való törekvés dicséretes, de az allergia szempontjából nem ez a döntő tényező.
Praktikus tanácsok a mindennapokra
A hozzátáplálás ne legyen stresszforrás! Ha a szülő feszült az étkezések alatt, a baba is megérzi ezt, és negatív élményként kódolhatja az újdonságokat. Teremtsünk nyugodt körülményeket, és tekintsünk úgy az allergénekre, mint a fejlődés természetes lépcsőfokaira. Készítsünk egy kis füzetet vagy használjunk egy applikációt, ahol vezetjük az új ételeket és a baba reakcióit.
Vásárláskor mindig olvassuk el az élelmiszerek címkéjét. Sokszor olyan termékekben is rejtőzhetnek allergének, amikre nem is gondolnánk. A „nyomokban tartalmazhat” felirat fontos információ lehet, bár a bevezetés szakaszában jobb a tiszta, ellenőrzött alapanyagoknál maradni. Ha vendégségbe megyünk vagy étteremben eszünk a babával, ne féljünk rákérdezni az összetevőkre.
Vond be az apukát vagy a nagyszülőket is a folyamatba! Fontos, hogy mindenki, aki a babával foglalkozik, tisztában legyen az éppen bevezetett ételekkel és az esetleges reakciók jeleivel. A közös tudás biztonságot ad az egész családnak, és megkönnyíti a logisztikát a mindennapi etetések során.
Az immunrendszer fejlődése hosszú távon
A csecsemőkori étrend alapjaiban határozza meg a felnőttkori egészséget. Azzal, hogy tudatosan és bátor módon vezetjük be az allergéneket, nemcsak egy esetleges betegséget előzünk meg, hanem segítünk felépíteni egy stabil, jól működő immunrendszert. Ez a folyamat a diverzitásról szól: minél többféle egészséges alapanyaggal találkozik a szervezet, annál ellenállóbbá válik.
A bélflóra, vagyis a mikrobiom diverzitása szoros összefüggésben áll az allergiák elkerülésével. A változatos étrend támogatja a jótékony baktériumok szaporodását, amelyek közvetlenül kommunikálnak az immunsejtekkel. Ez a biokémiai párbeszéd a kulcsa annak, hogy a gyermekünk szervezete különbséget tudjon tenni a valódi veszélyforrások (például vírusok) és az értékes tápanyagok között.
Ne felejtsük el, hogy minden baba más és más. Ami az egyiknél zökkenőmentesen megy, a másiknál több időt igényelhet. A mi feladatunk szülőként az, hogy megadjuk a lehetőséget és a támogatást, figyelve a gyerek jelzéseire. A tudomány és a szülői megérzés kéz a kézben jár ezen a különleges úton, amely a baba egészséges jövője felé vezet.
Hogyan tovább a sikeres bevezetés után?
Amikor az összes fontos allergént kipipáltuk a listánkon, az utazás még nem ér véget. A változatos étrend fenntartása a következő nagy feladat. Törekedjünk arra, hogy a család ételei fokozatosan hasonlóvá váljanak a baba ételeihez – persze a só és a fűszerek mértékletes használatával. A közös étkezések élménye tovább erősíti a baba pozitív viszonyát az ételekhez.
Az allergének rendszeres kínálása mellett figyeljünk a textúrák fejlesztésére is. Ahogy a baba nő, a püréket váltsák fel a darabosabb ételek, majd a puha falatkák. Ez nemcsak a rágást fejleszti, hanem segít abban is, hogy a baba különböző formákban ismerje fel ugyanazokat az alapanyagokat. Egy szelet kenyér vagy egy darab főtt tojás már nemcsak allergénforrás, hanem az önálló evés tanulásának eszköze is.
Bízzunk magunkban és a választott módszerünkben. Legyen szó a hagyományos pürés táplálásról vagy a BLW (falatkás hozzátáplálás) irányzatáról, az allergének bevezetésének szabályai ugyanazok. A legfontosabb, hogy a baba boldogan és biztonságban fedezhesse fel az ízek világát, mi pedig ott legyünk mellette minden egyes falatnál.
Gyakori kérdések az allergének bevezetéséről
Mi a teendő, ha a családban már van súlyos allergiás? 🧬
Ilyenkor érdemes a hozzátáplálás megkezdése előtt konzultálni egy gyermek-allergológussal. Bár a korai bevezetés náluk is javasolt, bizonyos esetekben az első kóstolás orvosi felügyelet mellett, szakrendelőben is történhet a maximális biztonság érdekében.
Mikor hívjunk orvost egy reakció után? 🚑
Azonnal hívjunk orvost vagy mentőt, ha nehézlégzést, az arc vagy a nyelv duzzanatát, testszerte jelentkező csalánkiütést vagy ismétlődő, sugárban történő hányást tapasztalunk. Az enyhébb tünetekkel (például néhány pötty) elég a következő rendelési időben felkeresni a gyermekorvost.
Mennyi ideig kell várni két új allergén között? ⏳
A szakértők általában 3 napos várakozási időt javasolnak. Ez elegendő arra, hogy a szervezet jelezzen, ha valami nem tetszik neki, és így egyértelműen azonosítani tudjuk, melyik élelmiszer okozta a panaszt.
Okozhat-e a szoptatás allergiát? 🤱
Nem, sőt! Az anyatej segít a tolerancia kialakulásában. Az édesanya étrendjéből átjutó minimális fehérjemennyiség egyfajta „előkészítés” a baba immunrendszere számára, a szoptatás alatti bevezetés pedig bizonyítottan csökkenti az allergia kockázatát.
Mi a különbség az intolerancia és az allergia között? 🤔
Az allergia az immunrendszer válasza (akár életveszélyes is lehet), míg az intolerancia az emésztőrendszer nehézsége egy adott anyag lebontásával (például puffadás, hasmenés). Az intolerancia kellemetlen, de általában nem igényel sürgősségi ellátást.
Adhatok-e mézet a babának az allergénekkel együtt? 🍯
Nem! Bár a méz is okozhat allergiát, a fő veszély a botulizmus kockázata, ami egy súlyos mérgezés a csecsemők számára. Mézet egyéves kor alatt szigorúan tilos adni, függetlenül az allergia-kérdéstől.
Mi történik, ha véletlenül korábban kap allergént a baba? 😮
Ne essünk pánikba! Ha a baba jól van és nem mutat tüneteket, egyszerűen figyeljük tovább. Ha a kora engedi (elmúlt 4 hónapos), akkor tekintsük ezt az első sikeres találkozásnak, és folytassuk a bevezetést a fokozatosság elve szerint.
Leave a Comment