Amikor egy új élet érkezik a családba, a szülők számára a biztonság és az egészség a legfőbb prioritás. Számos veszély leselkedhet a picikre, melyek közül sok szülő talán nem is hallott még. Az egyik ilyen, komoly, de szerencsére megelőzhető fenyegetés a Hepatitis B vírus (HBV). Ez a kórokozó súlyos, akár életveszélyes májbetegségeket okozhat, különösen akkor, ha a fertőzés csecsemőkorban történik. A modern orvostudomány azonban kínál egy rendkívül hatékony pajzsot: a védőoltást. Ennek a védőoltásnak a fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen a megelőzés sokkal egyszerűbb és biztonságosabb, mint a hosszú távú kezelés. Nézzük meg, miért elengedhetetlen a Hepatitis B elleni oltás, és hogyan épül fel a magyarországi oltási séma.
Mi is az a Hepatitis B és miért veszélyes?
A Hepatitis B egy vírus okozta fertőző betegség, amely elsősorban a májat támadja meg. A „hepatitis” szó jelentése májgyulladás. Bár sokan csak az A és C típusú hepatitist ismerik, a B típus az egyik legelterjedtebb és legkomolyabb, világszerte több százmillió embert érintő egészségügyi probléma. A vírus rendkívül ellenálló, sokkal fertőzőbb, mint a HIV, és képes hosszú ideig életben maradni a környezetben.
A fertőzés lefolyása rendkívül változatos lehet. Felnőtteknél a fertőzések nagy része (kb. 90%-a) akut módon zajlik le, ami azt jelenti, hogy a szervezet legyőzi a vírust, és teljes gyógyulás következik be. Enyhe, influenzaszerű tünetek, sárgaság vagy akár tünetmentesség is jellemezheti az akut fázist. A valódi veszély azonban a krónikus fertőzés kialakulásában rejlik.
A krónikus Hepatitis B fertőzés akkor alakul ki, ha a szervezet nem képes 6 hónapon belül megszabadulni a vírustól. Ez a krónikus állapot hosszú távon súlyos, visszafordíthatatlan májkárosodáshoz vezethet, mint például májzsugor (cirrózis) vagy májrák (hepatocelluláris karcinóma). Ezért a Hepatitis B nem csupán egy átmeneti betegség, hanem egy potenciális halálos kimenetelű krónikus állapot előszobája.
A Hepatitis B vírus terjedése elsősorban fertőzött testnedvekkel történik. Ez magában foglalja a vért, az ondót és a hüvelyi váladékot. A leggyakoribb átviteli módok közé tartozik a nemi érintkezés, a közös tűhasználat (kábítószer-használók körében), a nem steril orvosi vagy kozmetikai beavatkozások, valamint – ami a mi célközönségünk számára a legrelevánsabb – a vertikális átvitel, azaz az anyáról gyermekre történő átadás a szülés során.
A Hepatitis B vírus az egyik legfertőzőbb kórokozó a világon. A csecsemőkorban szerzett fertőzés esetén a krónikussá válás kockázata eléri a 90%-ot, míg felnőtteknél ez az arány csupán 5-10%.
Miért kritikus a megelőzés kismamák és újszülöttek számára?
A kismamák egészsége és a születendő gyermek védelme a Hepatitis B elleni küzdelem központi eleme. Ha egy várandós nő krónikus Hepatitis B vírushordozó, a szülés során rendkívül nagy a kockázata annak, hogy a vírust átadja a babának. Ez a vertikális átvitel a legveszélyesebb forgatókönyv.
Ahogy korábban említettük, minél fiatalabb korban történik a fertőzés, annál nagyobb az esélye, hogy a baba immunrendszere nem tudja hatékonyan legyőzni a vírust. Az újszülöttek immunrendszere még éretlen, és gyakran nem reagál megfelelően a vírusra, ami azt eredményezi, hogy a vírus szinte csendben, tünetmentesen telepszik meg a májsejtekben, krónikus fertőzést okozva. Ez a gyermek felnőttkorára szinte garantálja a súlyos májbetegségek kialakulását.
Ezért létfontosságú, hogy minden várandós nőt szűrjenek a terhesgondozás részeként. A HBsAg szűrés (Hepatitis B felületi antigén) segít azonosítani azokat az anyákat, akik hordozzák a vírust. Ha az anya pozitív, azonnali, speciális intézkedésekre van szükség a baba védelme érdekében a születés utáni órákban.
A megelőzés két pillérre épül: az anyai szűrésre és az univerzális csecsemőkori védőoltásra. Még ha az anya negatív is a szűrés során, az újszülöttnek adott védőoltás biztosítja a védelmet a későbbi, horizontális fertőzésekkel szemben (pl. sérülés, vérátömlesztés, későbbiekben szexuális úton).
A Hepatitis B elleni védőoltás: a tudományos áttörés
A Hepatitis B elleni védőoltás az egyik legnagyobb vívmány a modern közegészségügyben. A vakcina kifejlesztése jelentősen hozzájárult a krónikus májbetegségek és a májrák visszaszorításához azokban az országokban, ahol bevezették a kötelező csecsemőkori oltást.
Hogyan működik az oltóanyag?
A Hepatitis B vakcina nem tartalmaz élő vírust, így nem okozhat fertőzést. Ez egy úgynevezett rekombináns DNS technológiával előállított oltóanyag. Lényegében a vakcina a vírus külső burkának egy részét, a HBsAg (Hepatitis B Surface Antigen) fehérjét tartalmazza. Amikor ezt a fehérjét bejuttatják a szervezetbe, az immunrendszer felismeri azt idegen anyagként, és antitesteket kezd termelni ellene.
Ezek az antitestek (Anti-HBs) biztosítják a védettséget. Ha a beoltott személy később érintkezik a valódi Hepatitis B vírussal, az immunrendszer azonnal reagál, semlegesíti a vírust, mielőtt az megfertőzhetné a májsejteket. A védőoltás rendkívül hatékony: megfelelő oltási séma esetén a beoltottak több mint 95%-ánál alakul ki tartós védettség.
A Hepatitis B vakcina nemcsak megelőzi a fertőzést, hanem közvetve a májrák kialakulását is megakadályozza, mivel a májrák jelentős része a krónikus HBV fertőzés következménye.
A védőoltás biztonságossága és a tévhitek eloszlatása
A Hepatitis B védőoltás a világ egyik legtöbbet vizsgált és legbiztonságosabb oltóanyaga. Aggodalmak mindig felmerülnek az oltásokkal kapcsolatban, de a nagyszabású epidemiológiai vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy a vakcina biztonságos, és nincs összefüggésben súlyos, hosszú távú egészségügyi problémákkal (például autoimmun betegségekkel vagy neurológiai zavarokkal).
A védőoltás bevezetése Magyarországon jelentős közegészségügyi sikert hozott. A csecsemőkori oltás 1999-es bevezetése előtt a HBV fertőzések aránya jóval magasabb volt a gyermekek körében. Az azóta eltelt évtizedek adatai bizonyítják, hogy a vakcina kiválóan tolerálható és hosszú távú védelmet biztosít.
A védőoltás menete Magyarországon – a kötelező séma
Magyarországon a Hepatitis B elleni védőoltás része a kötelező gyermekoltási sémának. Ez a kötelező oltási program biztosítja, hogy a lakosság széles rétege részesüljön védelemben, ezzel elősegítve a közösségi immunitás kialakulását is.
A csecsemőkori védőoltás ma már nem különálló injekcióként kerül beadásra, hanem az úgynevezett kombinált oltások részeként. Magyarországon a Hepatitis B oltóanyag az összetett (pentavalens vagy hexavalens) vakcinákban található meg, amelyek egyidejűleg védenek több más, súlyos fertőző betegség ellen is (pl. diftéria, tetanusz, pertussis, poliovírus, Haemophilus influenzae b).
Az alapvető oltási rend
A Hepatitis B elleni védelem alapvetően három dózisból áll a magyarországi séma szerint, amelyet a gyermek életének első évében kap meg. Ezek a következők:
- Első dózis: 2 hónapos korban (általában a hatkomponensű oltás részeként).
- Második dózis: 3 hónapos korban (szintén kombinált oltás részeként).
- Harmadik dózis: 4 hónapos korban (szintén kombinált oltás részeként).
Fontos hangsúlyozni, hogy ez az alapvető séma azokra a babákra vonatkozik, akiknek az anyja HBsAg negatív volt. Azoknál az újszülötteknél, akiknél magasabb a fertőzés kockázata (pl. HBsAg pozitív anya esetén), más, azonnali intézkedésekre van szükség.
| Életkor | Oltóanyag típusa | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 2 hónap | Hexavalens (HBV komponenssel) | Az első dózis a kombinált oltásban |
| 3 hónap | Hexavalens (HBV komponenssel) | A második dózis |
| 4 hónap | Hexavalens (HBV komponenssel) | A harmadik dózis, befejezi az alapimmunizálást |
A születés utáni 24 óra: a legkritikusabb időszak
Ez a szekció különösen nagy figyelmet érdemel, hiszen itt dől el a vertikális átvitel megelőzésének sikere. Ha a terhesség alatt végzett szűrés kimutatta, hogy az anya HBsAg pozitív (vagyis vírushordozó), a baba védelme érdekében azonnali, kettős védelemre van szükség a születés után.
Ha egy csecsemő HBsAg pozitív anyától születik, a fertőzés kockázata 70-90% között mozog, ha nem kap azonnali beavatkozást. Ezt a kockázatot kell nullához közelíteni az úgynevezett passzív-aktív immunizálással.
Passzív-aktív immunizálás
Ez a protokoll két részből áll, és mindkettőt a születés utáni 12-24 órán belül be kell adni:
- Hepatitis B Immunglobulin (HBIG): Ez a passzív immunizáció. A HBIG kész ellenanyagokat tartalmaz, amelyek azonnal semlegesítik a vírusokat, amelyek esetleg bejutottak a baba szervezetébe a szülés során. Ez egyfajta azonnali „tűzoltás.”
- Hepatitis B védőoltás (első dózis): Ez az aktív immunizáció. Ez elindítja a baba saját immunrendszerének antitest-termelését, biztosítva a hosszú távú védelmet.
A HBIG és az oltás egyidejű beadása különböző testtájakra, az első 24 órán belül, a leghatékonyabb stratégia a krónikus fertőzés kialakulásának megelőzésére. Ez a kombinált védelem több mint 95%-os hatékonyságot biztosít a fertőzés elkerülésében. Ezt követően a baba a standard oltási sémát kapja meg (2, 3 és 4 hónapos korban), de gyakran szükség van egy negyedik, emlékeztető dózisra is az első életév végén.
A védettség kialakulása és ellenőrzése
Bár az oltási séma befejezése után a legtöbb gyermek védett, bizonyos esetekben szükség lehet a védettség ellenőrzésére. Ez különösen igaz a magas kockázatú újszülöttekre (HBsAg pozitív anya gyermekei), de néha más, speciális immunológiai állapotú gyermekeknél is felmerülhet az igény.
Szerológiai tesztek
A védettséget egy egyszerű vérvétellel, úgynevezett szerológiai teszttel lehet ellenőrizni. A legfontosabb markerek, amelyeket vizsgálnak:
- Anti-HBs (HBs elleni antitestek): Ez a védettséget jelző antitest. Ha az Anti-HBs szintje meghalad egy bizonyos küszöbértéket (általában 10 mIU/ml), a személy védettnek tekinthető.
- HBsAg (Hepatitis B felületi antigén): A fertőzés jelenlétét jelzi. Ha az oltás után ez negatív, az azt jelenti, hogy nem alakult ki fertőzés.
Magas kockázatú babák esetében a védettség ellenőrzését általában 9-12 hónapos korban végzik el, 1-2 hónappal az utolsó oltás után. Ha a baba nem reagált megfelelően az oltásra (alacsony az Anti-HBs szint), szükség lehet egy extra emlékeztető oltásra.
A szerológiai ellenőrzés kritikus lépés a HBsAg pozitív anyák gyermekeinél. Ha a védőoltás nem váltotta ki a kellő immunválaszt, az újszülött továbbra is veszélyben van, és további oltások szükségesek a védelem maximalizálásához.
Non-responder (nem reagáló) esetek
Nagyon ritkán előfordul, hogy valaki nem reagál megfelelően a védőoltásra, és nem termel elegendő antitestet. Ez gyakrabban fordul elő bizonyos krónikus betegségekben szenvedőknél vagy immunhiányos állapotokban. Ezekben az esetekben a kezelőorvos javasolhat további dózisokat vagy más típusú oltási stratégiát. A csecsemőpopulációban azonban a nem reagálók aránya rendkívül alacsony.
A Hepatitis B védőoltás mellékhatásai: mire számíthatunk?
Természetes, hogy a szülők aggódnak az oltások esetleges mellékhatásai miatt. Fontos azonban tudni, hogy a Hepatitis B vakcina rendkívül biztonságos, és a mellékhatások általában enyhék és átmenetiek.
A leggyakoribb reakciók a beadás helyén jelentkeznek. Mivel a csecsemők általában a combizomba kapják az injekciót, előfordulhat:
- Fájdalom, érzékenység vagy bőrpír a szúrás helyén.
- Enyhe duzzanat vagy keményedés a beadás pontján.
Ezek a helyi reakciók általában 1-2 napon belül maguktól elmúlnak, és kezelésükre elegendő lehet a helyi hűtés vagy enyhe fájdalomcsillapító adása a gyermekorvossal történt egyeztetés után.
Rendszerreakciók is előfordulhatnak, bár ritkábban:
A baba lehet nyűgösebb, aluszékonyabb, vagy hőemelkedése lehet. Ez a tünetegyüttes általában a beadás utáni 24-48 órában jelentkezik, és jelzi, hogy az immunrendszer elkezdte a munkát. Lázcsillapításra a gyermekorvos által javasolt készítmények használhatók.
Súlyos allergiás reakciók (anafilaxia) rendkívül ritkák, mint minden oltás esetében. Ezért van az, hogy az oltások beadása után a szülőknek általában javasolják, hogy várjanak 15-20 percet az orvosi rendelő közelében, hogy azonnali segítség álljon rendelkezésre, ha szükség lenne rá.
Különleges figyelmet igénylő területek
A Hepatitis B megelőzése nem csak a csecsemőkorra korlátozódik. Vannak olyan csoportok és élethelyzetek, ahol a védőoltás felnőttkorban is erősen ajánlott, sőt, létfontosságú.
1. Várandós nők szűrése
A terhesgondozás során elvégzett HBsAg szűrés kötelező Magyarországon. Ennek célja, ahogy már említettük, a vírushordozó anyák időben történő azonosítása. Ha a szűrés pozitív eredményt mutat, a gondozó orvosnak fel kell mérnie a vírus terhelését (HBV DNS szint). Nagyon magas vírustiter esetén a terhesség harmadik trimeszterében antivirális kezelés megkezdése javasolt lehet az anyának, hogy csökkentsék a vírus mennyiségét a vérében, ezzel is minimalizálva a fertőzés átadásának kockázatát a szüléskor.
2. Felnőttkorban ajánlott oltások
Bár a csecsemőkori oltási program lefedi a lakosság nagy részét, sok felnőtt, aki az 1999 előtti időszakban született, nem kapott védelmet. Számukra az oltás erősen ajánlott, különösen, ha magas kockázatú csoportba tartoznak. Ezek a csoportok:
- Egészségügyi dolgozók, akik vérrel és testnedvekkel érintkeznek.
- Krónikus májbetegségben szenvedők.
- Dialízisre szoruló betegek.
- Több szexuális partnerrel rendelkezők.
- Családi kapcsolatban élők HBV vírushordozóval.
- Utazók, akik endémiás (magas fertőzöttségű) területre mennek.
A felnőttkori oltási séma általában 0, 1 és 6 hónapos időzítést követ, és szintén 95% feletti védettséget biztosít.
3. A Hepatitis B és a szoptatás
Fontos kérdés, ami gyakran felmerül a kismamák körében: lehet-e szoptatni, ha az anya HBsAg pozitív? A válasz általában igen. A Hepatitis B vírus nem terjed hatékonyan az anyatejjel. Ha a baba a születés után megkapta a passzív és aktív immunizálást (HBIG és az oltás), a szoptatás biztonságos, és előnyei messze meghaladják az elméleti kockázatokat. A kulcs itt is az azonnali, születés utáni védelem biztosítása.
Komplex megelőzési stratégiák a családban
A védőoltás a megelőzés alappillére, de kiegészítő intézkedésekkel tovább növelhető a biztonság. Ezek a stratégiák különösen fontosak, ha a családban van ismert vírushordozó felnőtt.
1. Vérrel való érintkezés kerülése
A Hepatitis B vírus rendkívül stabil. A családtagoknak kerülniük kell minden olyan tárgy közös használatát, amely véres lehet. Ez magában foglalja:
- Borotvák és szőrtelenítő eszközök.
- Fogkefék.
- Körömvágó ollók és manikűr készletek.
Még a nagyon kis mennyiségű vér is tartalmazhat elegendő vírust a fertőzés átadásához. Ez a fajta odafigyelés a higiéniai szokásokban elengedhetetlen a horizontális átvitel megakadályozásában.
2. Biztonságos nemi élet
A szexuális érintkezés az egyik leggyakoribb átviteli mód felnőttek körében. Ha egy partner vírushordozó, a védekezés (óvszer használata) elengedhetetlen mindaddig, amíg a nem fertőzött partner be nem fejezi a teljes oltási sorozatot, és igazoltan védetté nem válik (Anti-HBs pozitív).
3. Szakmai beavatkozások ellenőrzése
Bár Magyarországon a fertőtlenítési protokollok szigorúak, mindig érdemes meggyőződni arról, hogy a tetováló szalonok, piercing stúdiók, és a szépségipari szolgáltatók (pl. pedikűrösök) steril eszközöket használnak. Az egyszer használatos eszközök előnyben részesítése és a megfelelő fertőtlenítés a kulcs.
A felelős családtervezés és a gyermekvállalás magában foglalja a Hepatitis B elleni védelem biztosítását, hiszen a csecsemőkorban adott oltás egy életre szóló befektetés az egészségbe.
A közösségi védelem jelentősége és a jövő
A kötelező csecsemőkori oltási program nem csak az egyén védelmét szolgálja, hanem a közösségi immunitás (herd immunitás) kialakítását is. Minél több gyermek és fiatal felnőtt védett, annál kisebb eséllyel kering a vírus a populációban. Ez védi azokat is, akik valamilyen oknál fogva nem kaphattak oltást (pl. súlyos immunhiányos betegek).
Magyarországon az oltási hajlandóság és a lefedettség rendkívül magas, ami a Hepatitis B fertőzés alacsony előfordulásához vezetett a fiatalabb generációkban. Ez a siker bizonyítja, hogy a prevenció, különösen a védőoltások révén, a leghatékonyabb módja a súlyos fertőző betegségek felszámolásának.
A krónikus Hepatitis B kezelésének kihívásai
Bár a cikk fókuszában a megelőzés áll, érdemes röviden kitérni arra, miért olyan fontos elkerülni a krónikus fertőzést. A krónikus Hepatitis B fertőzés ma már kezelhető, de nem gyógyítható teljesen. A terápia célja a vírus szaporodásának gátlása, a májgyulladás csökkentése és ezáltal a májzsugor és a májrák kialakulásának megelőzése.
A kezelés általában hosszú távú, gyakran élethosszig tartó gyógyszerszedést igényel, ami jelentős terhet ró a betegre és az egészségügyi rendszerre. Ezzel szemben a csecsemőkorban beadott, néhány injekcióból álló oltási sorozat egyszerű, költséghatékony és gyakorlatilag 100%-ban megelőzi a krónikus májbetegség kialakulását.
A Hepatitis B védőoltás és az időzítés – mi van, ha kimarad egy dózis?
A szülők életében előfordulhat, hogy a baba betegsége, utazás vagy más ok miatt késik az oltás beadása. A legfontosabb üzenet ilyenkor: nem kell elölről kezdeni a sort!
Ha a gyermek lemarad az oltási sorozat egy dózisáról, a védelmet a lehető leghamarabb pótolni kell. A Hepatitis B oltás esetében a korábban beadott dózisok nem veszítik el hatásukat. Az orvos egyszerűen folytatja a sort ott, ahol az megszakadt. A védőoltások célja a védettség kialakítása, nem pedig a szigorú naptári beosztás betartása minden áron. Az oltóorvos vagy a védőnő segít a pótlás megfelelő időzítésében, biztosítva, hogy a védettség kialakuljon.
A vakcina stabilitása és az immunológiai memória garantálja, hogy a késleltetés nem teszi tönkre a már megkezdett immunválaszt, de a teljes védelem érdekében a teljes séma beadása elengedhetetlen.
A Hepatitis B elleni védelem egyértelműen a felelős szülői magatartás része. A védőoltás nem egy opcionális kényelmi szolgáltatás, hanem egy életmentő beavatkozás, amely megvédi gyermekünket a legsúlyosabb májbetegségektől. Az oltási kiskönyvben szereplő dátumok betartása, a gyermekorvossal való szoros együttműködés, és a tájékozottság biztosítja a legerősebb alapot ahhoz, hogy gyermekünk egészségesen élhessen és fejlődhessen.
Amit a Hepatitis B védőoltásról tudni érdemes – Gyakran Ismételt Kérdések
1. Lehet-e a Hepatitis B oltást más oltásokkal együtt beadni? 💉
Igen, a Hepatitis B oltóanyagot a csecsemők általában kombinált oltás részeként kapják (hexavalens vakcina), ami azt jelenti, hogy egy injekcióval több betegség ellen is védettséget szereznek. Ez nem csökkenti az oltás hatékonyságát, és nem növeli jelentősen a mellékhatások kockázatát, viszont csökkenti a szükséges injekciók számát.
2. Meddig tart a Hepatitis B védőoltás által nyújtott védettség? 🛡️
A Hepatitis B oltási sorozat befejezése után kialakult védettség rendkívül tartós. A jelenlegi tudományos konszenzus szerint a három dózisból álló alapimmunizálás a legtöbb ember számára élethosszig tartó védelmet biztosít. Emlékeztető oltás beadása általában nem szükséges egészséges, immunrendszerrel rendelkező egyének esetében.
3. Mi a teendő, ha a kismama a terhesség alatt tudja meg, hogy HBsAg pozitív? 🤰
Ha a kismama HBsAg pozitív, azonnal fel kell venni a kapcsolatot a gondozó orvossal és egy hepatológussal. A szülés idején kritikus, hogy a baba 12-24 órán belül megkapja a Hepatitis B Immunglobulint (HBIG) és az első oltást. Ezen felül, ha az anyai vírusszint magas, a harmadik trimeszterben elindított antivirális terápia csökkentheti a fertőzés átadásának esélyét.
4. Van olyan eset, amikor nem adható be a Hepatitis B oltás? 🛑
Mint minden vakcina esetében, a Hepatitis B oltásnak is vannak kontraindikációi, de ezek nagyon ritkák. Az oltás nem adható be, ha a gyermeknek súlyos, életveszélyes allergiás reakciója volt a korábbi Hepatitis B oltásra vagy az oltóanyag bármely összetevőjére (pl. élesztőre). Enyhe betegség vagy hőemelkedés nem indokolja az oltás elhalasztását, de lázas állapotban a beadást el kell halasztani a gyógyulásig.
5. Mit jelent pontosan a hexavalens oltás a Hepatitis B szempontjából? 🧬
A hexavalens oltás (hatkomponensű vakcina) azt jelenti, hogy egyetlen injekció hat különböző fertőző betegség ellen nyújt védelmet. Ezek közé tartozik a diftéria, tetanusz, pertussis (szamárköhögés), poliovírus, Haemophilus influenzae b (Hib) és a Hepatitis B. Ez a kombináció egyszerűsíti az oltási naptárat és kíméli a csecsemőt a felesleges szúrásoktól.
6. Ha felnőttként szeretnék oltást, milyen sémát követek? 🗓️
Felnőtteknél a leggyakoribb oltási séma három dózisból áll: a kezdő oltás (0. hónap), a második oltás egy hónappal később (1. hónap), és a harmadik, befejező oltás hat hónappal az első után (6. hónap). Bizonyos esetekben (pl. gyors védettség szükséges) léteznek gyorsított sémák is, de a 0, 1, 6 hónapos séma biztosítja a legmegbízhatóbb és legtartósabb védelmet.
7. Mi a különbség a Hepatitis B és a Hepatitis C között? 🤔
Mindkét vírus májgyulladást okoz, de különböző vírusokról van szó, és a megelőzésük is eltérő. A Hepatitis B ellen létezik rendkívül hatékony védőoltás, mely része a kötelező csecsemőkori immunizációnak. Ezzel szemben a Hepatitis C ellen jelenleg nincs védőoltás, de a modern orvostudomány már képes gyógyítani a fertőzést rövid antivirális kezeléssel.
Leave a Comment