A pelenkázás az első hónapokban és években a napi rutin szerves részévé válik, egyfajta néma párbeszéd az édesanya és gyermeke között. A legtöbb szülő hamar szakértőjévé válik a gyermeke székletének, pontosan tudva, mi számít normálisnak a színt, az állagot vagy éppen a gyakoriságot illetően. Éppen ezért, amikor a megszokott mustársárga vagy zöldes árnyalatok helyett váratlanul piros foltok jelennek meg a pelenkában, a legtöbb édesanya szívverése azonnal felgyorsul. A látvány ijesztő, sőt, néha sokkoló is lehet, de érdemes egy mély levegőt venni és tudatosítani, hogy a véres széklet hátterében az esetek jelentős részében jól kezelhető, ártalmatlan okok állnak.
A csecsemők és kisgyermekek emésztőrendszere még rendkívül éretlen és érzékeny a környezeti változásokra. Az étrend módosulása, egy új étel bevezetése, egy enyhébb vírusfertőzés vagy akár a fogzás is befolyásolhatja a széklet minőségét. Amikor vért látunk, az első és legfontosabb lépés a higgadtság megőrzése és a kísérő tünetek alapos megfigyelése. Nem mindegy ugyanis, hogy élénkpiros vérről van-e szó, amely a végbélnyílás környékéről származhat, vagy sötétebb, alvadt vérről, ami az emésztőrendszer felsőbb szakaszaiból érkezhet. Az alábbiakban részletesen végigvesszük azt az öt leggyakoribb okot, amely a panaszok mögött állhat, és segítünk eligazodni abban is, mikor van szükség azonnali orvosi beavatkozásra.
Az apró repedések okozta ijedtség és a végbélnyílás sérülései
Az egyik leggyakoribb ok, amiért friss, élénkpiros vért találhatunk a baba pelenkájában, az úgynevezett anális fisszúra, vagyis a végbélnyílás nyálkahártyájának apró repedése. Ez a jelenség leggyakrabban akkor fordul elő, ha a gyermeknek székrekedése van, és a túl kemény vagy nagy átmérőjű széklet ürítése során a finom szövetek megfeszülnek és elszakadnak. Bár a vér látványa ilyenkor is aggasztó, általában csak néhány cseppről van szó, amely a széklet felszínén vagy a törlőkendőn látható.
A székrekedés kialakulása mögött számos tényező állhat, különösen a hozzátáplálás megkezdésekor. Ilyenkor a baba szervezete még csak ismerkedik a szilárd ételekkel, és a rostbevitel vagy a folyadékfogyasztás egyensúlya könnyen felborulhat. Az alma, a banán vagy a túlzott rizsbevitel hajlamosíthat a széklet keményedésére, ami fájdalmas ürítéshez és ebből fakadóan apró repedésekhez vezethet. Fontos megfigyelni, hogy a baba erőlködik-e, kipirosodik-e az arca a folyamat során, és látható-e rajta a fájdalom jele.
A szülői megfigyelés a legjobb diagnosztikai eszköz: ha a vér csak a széklet külsején látható, és a baba egyébként jókedvű, valószínűleg helyi sérülésről van szó.
A kezelés ebben az esetben elsősorban a széklet lágyítására irányul. Ha a baba már eszik szilárd ételeket, érdemes több lédús gyümölcsöt, például őszibarackot vagy szilvát adni neki, és ügyelni a megfelelő vízfogyasztásra. Anyatejes babáknál a székrekedés ritkább, de nem kizárható. A végbélnyílás környékét ilyenkor ajánlott kíméletesen tisztítani, és szükség esetén speciális hámosító kenőccsel segíteni a gyógyulást. A repedések általában gyorsan, néhány nap alatt nyom nélkül gyógyulnak, amint a széklet állaga rendeződik.
Érdemes azonban odafigyelni arra is, hogy a fájdalmas székelés egy ördögi kört indíthat el. Ha a gyermek megtapasztalja, hogy az ürítés fájdalommal jár, öntudatlanul is visszatarthatja a székletét. Ez tovább rontja a helyzetet, hiszen a pangó széklet még keményebbé válik, ami az újabb ürítésnél ismét felszakíthatja a sebet. Éppen ezért a széklet lazítása és a fájdalommentes ürítés biztosítása az elsődleges feladatunk ilyenkor.
Ételallergia és intolerancia a csecsemőkorban
A második leggyakoribb ok, amellyel a gasztroenterológiai rendeléseken találkozhatunk, a tehéntejfehérje-allergia vagy más ételintoleranciák okozta bélnyálkahártya-irritáció. Ez a típusú vérzés gyakran nem jár látványos fájdalommal a székelés pillanatában, viszont a széklet állaga megváltozhat: nyálkássá, lazábbá válhat, és apró vércsíkok vagy pontszerű vérzések jelenhetnek meg benne. Ez a jelenség az allergiás proktokolitisz, amely során az immunrendszer kórosan reagál bizonyos fehérjékre, gyulladást okozva a vastagbélben.
Sokan meglepődnek, hogy kizárólag anyatejes babáknál is előfordulhat ez a probléma. Az édesanya által elfogyasztott élelmiszerek fehérjéi ugyanis átjuthatnak az anyatejbe, és az érzékenyebb csecsemőknél reakciót válthatnak ki. Leggyakrabban a tejtermékek, a tojás vagy a szója állnak a háttérben. Ilyenkor a baba széklete gyakran „nyúlós” vagy nyálkás, és a szülő úgy érezheti, mintha soha nem lenne teljesen homogén az állaga. A vérzés itt a gyulladt nyálkahártya irritációjának a jele.
Az allergiás reakció nem csupán a bőrön jelentkező kiütésekben nyilvánulhat meg; az emésztőrendszer belső fala éppúgy reagálhat az irritációra, mint a külső hámréteg.
Amennyiben felmerül az ételallergia gyanúja, az első lépés általában az édesanya diétája vagy tápszeres babáknál a speciális, extenzíven hidrolizált tápszerre való váltás. A tejmentes étrend bevezetése után általában néhány napon belül csökken a vér mennyisége, de a bélrendszer teljes regenerációjához akár 2-4 hétre is szükség lehet. Fontos, hogy ne kezdjünk önszorgalomból drasztikus diétába a gyermekorvossal való konzultáció nélkül, mert a tápanyaghiány az anyára és a babára is veszélyes lehet.
Az ételallergiát gyakran kísérik egyéb tünetek is, mint például a fokozott gázképződés, a hasfájás, az ekcémás bőrtünetek vagy a súlyfejlődés megtorpanása. Ha a baba vidám, jól fejlődik, és csak alkalmanként jelenik meg egy-egy vércsík, akkor van idő a kivizsgálásra. Ugyanakkor, ha a gyermek nyugtalan, sokat sír evés közben vagy után, és a széklete rendszeresen véres-nyálkás, mindenképpen szakorvosi véleményre van szükség a hosszú távú szövődmények elkerülése érdekében.
Fertőzések és a bélflóra egyensúlyának felborulása
A baktériumok és vírusok okozta fertőzések szintén gyakori kiváltói a véres székletnek, különösen a közösségbe járó vagy már mindent a szájukba vevő kisgyermekeknél. Bizonyos baktériumok, mint a Salmonella, a Campylobacter vagy a Shigella, közvetlenül károsíthatják a bélfalat, ami gyulladást és vérzést okoz. Ezeket a fertőzéseket általában egyéb markáns tünetek is kísérik, például láz, hányás, erős hasi görcsök és vizes, gyakran igen kellemetlen szagú hasmenés.
A vírusos fertőzések, például a rotavírus vagy az adenovírus, bár ritkábban okoznak közvetlen vérzést, a súlyos hasmenés miatt annyira irritálhatják a bélrendszert, hogy a nyálkahártya sérülékennyé válik. Ilyenkor a vér megjelenése inkább másodlagos, és a szervezet kimerültségét jelzi. Fontos tudni, hogy a fertőzéses eredetű véres széklet esetén a diagnózist széklettenyésztéssel lehet felállítani, ami segít eldönteni, hogy szükség van-e antibiotikumos kezelésre vagy elegendő a tüneti terápia.
| Tünet | Fertőzéses eredet | Ételallergia |
|---|---|---|
| Láz | Gyakori | Ritka |
| Széklet állaga | Vizes, híg hasmenés | Nyálkás, esetleg darabos |
| Általános állapot | Bágyadtság, elesettség | Általában jó közérzet |
| Vér jellege | Keveredhet a széklettel | Vércsíkok vagy pontok |
A fertőzések kezelésében a legkritikusabb pont a hidratálás. A csecsemők és kisgyermekek rendkívül gyorsan veszítenek folyadékot, és a véres hasmenés még inkább megterheli a keringésüket. A szoptatást ilyenkor sem szabad abbahagyni, sőt, érdemes gyakrabban mellre tenni a babát. Nagyobb gyerekeknél az orális rehidráló folyadékok (ORS) segíthetnek pótolni az elveszített elektrolitokat. A probiotikumok alkalmazása szintén javasolt, mivel segítenek helyreállítani a bélflóra egyensúlyát, ami a fertőzés utáni regeneráció alapfeltétele.
Soha ne adjunk a babának orvosi utasítás nélkül hasfogó gyógyszereket, mert fertőzés esetén ezek megakadályozhatják a kórokozók és toxinok kiürülését a szervezetből, ami súlyosbíthatja az állapotot. Ha a véres hasmenés mellé magas láz vagy csillapíthatatlan hányás társul, ne várjunk a másnapi rendelésig, hanem keressük fel az ügyeletet, mert a kiszáradás jelei percek alatt súlyosbodhatnak egy kisbaba esetében.
A bélbetüremkedés mint sürgősségi állapot
Bár ritkább, de az egyik legsúlyosabb ok a véres széklet mögött az úgynevezett invagináció, vagyis a bélbetüremkedés. Ez egy olyan állapot, amikor a bél egyik szakasza teleszkópszerűen becsúszik az alatta lévő szakaszba. Ez nem csupán elzáródást okoz, hanem akadályozza a vérkeringést is az érintett területen, ami szövetelhaláshoz vezethet. Ez az állapot leggyakrabban 3 hónapos és 3 éves kor közötti gyermekeknél fordul elő, és azonnali orvosi beavatkozást igényel.
Az invagináció tünetei meglehetősen jellegzetesek, bár kezdetben összetéveszthetők egy sima hasfájással. A baba hirtelen, rendkívül intenzív sírásba kezd, a lábait felhúzza a hasához, majd a fájdalom ugyanolyan hirtelen elmúlik, mint ahogy jött. Ezek a rohamok periodikusan, 15-20 percenként ismétlődnek. A rohamok között a gyermek bágyadtnak, elesettnek tűnhet. A vérzés ebben az esetben speciális megjelenésű: a széklet leginkább málnazselére emlékeztet, mivel vér és nyálka keveredik benne, szilárd széklet nélkül.
A „málnazselé-széklet” az orvostudomány egyik klasszikus vészjelzése, amely minden esetben azonnali kórházi kivizsgálást tesz szükségessé.
A diagnózist általában ultrahangos vizsgálattal állítják fel, ahol jól látható a betüremkedett bélszakasz. A jó hír az, hogy ha időben felismerik, az esetek nagy részében nincs szükség műtétre. Egy speciális eljárással, az úgynevezett levegővel vagy kontrasztanyaggal végzett befúvással (reductio) a bél rendszerint „kisimítható”. Ha azonban túl sok idő telik el, és a bélszakasz vérellátása tartósan sérül, sebészeti beavatkozás válhat szükségessé a károsodott rész eltávolítására.
Szülőként a legfontosabb, hogy bízzunk az ösztöneinkben. Ha a gyermek viselkedése gyökeresen megváltozik, ha a fájdalom hullámokban tör rá, és ha megjelenik a kocsonyás, véres széklet, ne próbálkozzunk otthoni fájdalomcsillapítással. Ilyenkor minden perc számít a bélrendszer épségének megőrzése érdekében. Az időben megkezdett kezelés után a gyermekek általában gyorsan és teljesen felépülnek, maradandó károsodás nélkül.
Ritkább fejlődési rendellenességek és egyéb okok
Az ötödik csoportba olyan kevésbé gyakori, de létező okokat sorolhatunk, mint például a Meckel-diverticulum vagy a bélrendszeri polipok. A Meckel-diverticulum a vékonybél falán található apró tasak, amely a magzati korból maradt vissza. Ez a tasak néha gyomorsav-termelő sejteket tartalmazhat, ami fekélyt okoz a környező szövetekben. Az ebből eredő vérzés általában fájdalmatlan, de jelentős mennyiségű lehet, és a vér színe a sötétvöröstől a szinte feketéig változhat.
Szintén okozhat véres székletet a K-vitamin-hiány miatti vérzékenység, bár ez a modern újszülöttkori ellátásnak köszönhetően ma már rendkívül ritka, mivel a babák születésük után azonnal megkapják a szükséges pótlást. Ennek ellenére fontos tudni róla, különösen, ha a vérzés nem csak a székletben, hanem az ínyen vagy a bőrön jelentkező véraláfutások formájában is mutatkozik. A véralvadási zavarok kivizsgálása speciális laboratóriumi teszteket igényel.
Egyes esetekben a véres széklet „álvéres” is lehet, ami azt jelenti, hogy nem valódi vérről van szó, hanem bizonyos ételek vagy gyógyszerek színezik el a székletet. A cékla, az áfonya, a szeder, vagy éppen a vasat tartalmazó étrend-kiegészítők és egyes antibiotikumok ijesztően vörösre vagy feketére festhetik a pelenka tartalmát. Mielőtt pánikba esnénk, gondoljuk végig, mit evett a gyermek az elmúlt 24-48 órában.
A gyulladásos bélbetegségek (például a Crohn-betegség vagy a colitis ulcerosa) bár csecsemőkorban rendkívül ritkák, a kisgyermekkor későbbi szakaszában már megjelenhetnek. Ezek krónikus lefolyásúak, és a véres széklet mellett gyakran visszatérő hasi fájdalommal, növekedési elmaradással és általános gyengeséggel járnak. Ezeknek a kórképeknek a diagnosztizálása és kezelése minden esetben gyermek-gasztroenterológus szakorvos feladata.
Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?
Bár a legtöbb véres széklet mögött álló ok nem életveszélyes, szülőként nehéz eldönteni, mikor várhatunk a másnap reggelig, és mikor induljunk el azonnal a legközelebbi sürgősségi osztályra. Vannak bizonyos vészjelek, amelyeket ismerve magabiztosabb döntést hozhatunk a kritikus pillanatokban. Az egyik legfontosabb szempont a gyermek általános állapota: egy mosolygós, jó étvágyú baba esetében a véres csík valószínűleg nem jelent azonnali vészhelyzetet.
Azonnali orvosi vizsgálat szükséges azonban, ha a vért nagy mennyiségű vizes hasmenés kíséri, mivel ilyenkor a kiszáradás kockázata rendkívül magas. Szintén intő jel, ha a baba láthatóan szenved, vigasztalhatatlanul sír, vagy éppen ellenkezőleg, szokatlanul aluszékony és nehezen ébreszthető. A sápadt bőr, a beesett kutacs, a száraz nyálkahártyák vagy a vizelet mennyiségének jelentős csökkenése mind a szervezet tartalékainak kimerülését jelzik.
A vér színe és jellege is fontos támpont. A fekete, szurokszerű széklet (melena) általában a felső tápcsatornából származó, már megemésztett vért jelez, ami komolyabb belső vérzés tünete lehet. Ugyanígy a már említett málnazselé-szerű széklet is sürgősségi állapotot jelez. Ha a vérzés mellett a gyermek hasa feszes, puffadt és érintésre fájdalmas, nem szabad késlekedni a vizsgálattal.
Érdemes felkészülni az orvosi vizitre is. Ha lehetőségünk van rá, fotózzuk le a pelenkát, vagy vigyük magunkkal az eredetit a rendelőbe. Bármennyire is visszataszítónak tűnhet, az orvos számára a széklet közvetlen megtekintése többet mondhat minden leírásnál. Jegyezzük fel, mikor jelent meg először a vér, milyen volt az állaga, hányszor volt széklete a babának aznap, és volt-e bármilyen változás az étrendjében vagy a viselkedésében.
A diagnózis felállításának folyamata a rendelőben
Amikor beérünk az orvosi rendelőbe, a folyamat egy alapos anamnézis-felvétellel kezdődik. Az orvos kérdezni fog a terhesség lefolyásáról, a szülés körüli eseményekről, a baba fejlődési üteméről és az aktuális panaszokról. Fontos őszintén beszámolni arról is, ha a családban előfordul ételallergia vagy valamilyen bélbetegség, mivel a genetikai hajlam gyakran meghatározó lehet.
A fizikai vizsgálat során a doktor alaposan áttapintja a baba hasát, keresve az esetleges csomókat, puffadást vagy fájdalmas pontokat. Megvizsgálja a végbélnyílás környékét is, hogy látható-e rajta repedés vagy irritáció. Sokszor már ez az egyszerű szemrevételezés is választ ad a kérdésekre. Szükség esetén sor kerülhet laboratóriumi vizsgálatokra is, ahol vérvétellel ellenőrzik a gyulladásos értékeket, a vérszegénység mértékét és a véralvadási paramétereket.
A székletminta vizsgálata szintén rutinfeladat ilyenkor. A laborban tenyésztéssel kimutathatják a kórokozó baktériumokat, parazitákat vagy vírusokat, illetve tesztelhetik a rejtett (szabad szemmel nem látható) vér jelenlétét is. Ha ételallergia gyanúja merül fel, bizonyos esetekben specifikus antitest-vizsgálatokat is végezhetnek, bár csecsemőkorban ezek nem mindig adnak 100%-os biztonságú eredményt.
Képalkotó vizsgálatokra, leggyakrabban hasi ultrahangra akkor van szükség, ha felmerül a bélbetüremkedés vagy valamilyen fejlődési rendellenesség lehetősége. Az ultrahang fájdalommentes és gyors eljárás, amely azonnali képet ad a bélrendszer állapotáról. Ritkább esetekben, ha a vérzés oka továbbra is rejtve marad, endoszkópos vizsgálatra (gyomor- vagy vastagbéltükrözés) is sor kerülhet, de ezt csak végső esetben, altatásban végzik gyermekeknél.
Étrendi tanácsok és megelőzési lehetőségek
Sok esetben a véres széklet megjelenése utáni teendők legfontosabb része a táplálkozás finomhangolása. Ha bebizonyosodik az ételallergia, a szigorú mentes diéta az alapja a gyógyulásnak. Édesanyaként ez nagy kihívást jelenthet, hiszen a tejmentes étrendnél nemcsak a tejet és a sajtot kell elhagyni, hanem figyelni kell a rejtett összetevőkre is az előre feldolgozott élelmiszerekben. Szerencsére ma már rengeteg alternatív alapanyag áll rendelkezésre, és a tudatos étrend mellett a baba tünetei általában gyorsan rendeződnek.
A székrekedés megelőzése érdekében a hozzátáplálás során törekedjünk a fokozatosságra. Ne vezessünk be egyszerre több új ételt, és hagyjunk időt a baba szervezetének az alkalmazkodásra. A magas rosttartalmú zöldségek és gyümölcsök, mint a sütőtök, a spenót, a körte vagy a zabpehely, segítenek fenntartani a széklet megfelelő állagát. Ügyeljünk arra is, hogy a baba elegendő folyadékot kapjon, különösen meleg időben vagy lázas állapotban.
A bélflóra támogatása szintén kulcsfontosságú. Az anyatej tartalmazza a legoptimálisabb pre- és probiotikumokat a baba számára, de fertőzés vagy antibiotikum-kúra után szükség lehet külső pótlásra is. A patikákban kapható, kifejezetten csecsemőknek fejlesztett probiotikus cseppek segíthetnek visszaállítani a bélrendszer természetes védekezőképességét, csökkentve ezzel az irritáció és a gyulladás esélyét.
Végül, de nem utolsósorban, tartsuk szem előtt a higiéniát. A gyakori kézmosás, a cumik és játékok rendszeres tisztítása, valamint a pelenkázó alátét fertőtlenítése jelentősen csökkentheti a bakteriális fertőzések kockázatát. Ha nagyobb gyermek van a családban, tanítsuk meg neki is az alapvető tisztasági szabályokat, hogy elkerüljük a fertőzések „körbejárását” a családon belül.
A gyógyulás folyamata és a szülői támogatás
Amikor a diagnózis megvan és a kezelés elkezdődött, a legfontosabb a türelem és a következetesség. A bélnyálkahártya regenerációja nem történik meg egyik napról a másikra. Még a megfelelő diéta vagy kezelés mellett is előfordulhat, hogy az első napokban még látunk egy-egy kósza vércsíkot, de a tendencia ilyenkor már a javulás irányába mutat. Ne essünk kétségbe, ha nem azonnali a változás; a szervezetnek időre van szüksége a gyulladás lecsillapításához.
A betegség alatt a baba igényelheti a fokozott testi közelséget. A hasfájás és a kellemetlen tünetek miatt nyűgösebb lehet, nehezebben aludhat el. A bőrkontaktus, a hordozás vagy a gyengéd hasmasszázs sokat segíthet a fájdalom enyhítésében és a gyermek biztonságérzetének visszaállításában. Az édesanya nyugalma átragad a babára is, ami közvetve segíti a gyógyulási folyamatokat.
Ne féljünk kérdezni az orvostól vagy a védőnőtől a lábadozás alatt sem. Ha bizonytalanok vagyunk egy étel bevezetésében vagy a gyógyszer adagolásában, kérjünk megerősítést. A közösségi média csoportok és az internetes fórumok hasznosak lehetnek a sorstársak támogatása miatt, de soha ne alapozzuk a gyermekünk kezelését kizárólag laikustól kapott tanácsokra. Minden gyermek egyedi, és ami az egyiknél bevált, a másiknál akár árthat is.
A legtöbb csecsemőkori véres széklet-epizód csak egy rövid, bár ijesztő fejezet marad a gyermek fejlődésének könyvében. Ahogy az emésztőrendszer érik, úgy válik egyre ellenállóbbá a külső hatásokkal szemben. Azok a babák, akik tejallergiával küzdenek, nagy arányban 1-3 éves korukra kinövik a problémát, és később panaszmentesen fogyaszthatnak bármilyen élelmiszert. A legfontosabb, hogy maradjunk figyelmesek, cselekedjünk tudatosan, és ne feledjük: a legtöbb esetben a megoldás karnyújtásnyira van.
Gyakran Ismételt Kérdések a véres babaszéklettel kapcsolatban
Okozhat-e a fogzás véres székletet? 🦷
Közvetlenül a fogzás nem okoz vérzést, de közvetve hozzájárulhat. A fogzás során a baba rengeteg nyálat nyel le, ami lazíthatja a székletet és irritálhatja a végbél környékét. Ha emiatt felmaródás keletkezik a bőrön vagy a nyálkahártyán, az okozhat minimális, pontszerű vérzést a pelenkában.
Lehet-e véres a széklet, ha a babának nincs hasmenése? 💩
Igen, sőt! A székrekedés, vagyis a kemény, nehezen ürülő széklet az egyik vezető oka a végbélrepedésnek, ami élénkpiros vérzést eredményez. Az ételallergia egyes formái is jelentkezhetnek normál állagú, de vércsíkos széklettel.
Mit tegyek, ha csak egyszer láttam vért, és azóta nem jelentkezett? 🧐
Ha a vérzés egyszeri volt, kis mennyiségű, és a baba jól van, valószínűleg egy apró mechanikai sérülés vagy egy átmeneti irritáció okozta. Ilyenkor érdemes fokozottan figyelni a következő pelenkák tartalmát, de ha nem ismétlődik, nincs ok az aggodalomra.
Okozhatja-e a szoptatós anya étrendje a vérzést? 🤱
Igen, bizonyos fehérjék (főleg a tehéntejé) átjutnak az anyatejbe, és az érzékenyebb csecsemőknél bélgyulladást, ezáltal véres-nyálkás székletet okozhatnak. Ilyenkor az anya diétája megoldást jelenthet a problémára.
Baj-e, ha a széklet nem piros, hanem fekete? 🌑
A fekete széklet (amennyiben nem vasat tartalmazó gyógyszer vagy sötét ételek okozzák) sürgősebb kivizsgálást igényel, mint a friss vér, mert a tápcsatorna felső szakaszából származó vérzésre utalhat. Mindenképpen konzultáljunk orvossal.
Milyen vizsgálatokra számíthatunk a kórházban? 🏥
Általában fizikális vizsgálatra, hasi ultrahangra, széklettenyésztésre és esetleg vérvételre kerül sor. Ezek a vizsgálatok segítenek kizárni a sürgősségi állapotokat, mint például a bélbetüremkedést vagy a súlyos fertőzéseket.
Kinőheti a baba az ételallergiát, ami a vérzést okozta? 🌱
A csecsemőkori ételallergiák, különösen a tejfehérje-allergia, az esetek többségében (kb. 80-90%-ban) 3 éves korig megszűnnek. Ahogy az immunrendszer és a bélrendszer érik, a gyermek szervezete megtanulja tolerálni ezeket az anyagokat.
Leave a Comment