A várandósság kilenc hónapja egy csodálatos utazás, tele izgalommal és persze rengeteg kérdéssel. Az egyik leggyakrabban felmerülő dilemma a táplálékkiegészítők és vitaminok útvesztője. A piac tele van ígéretes termékekkel, melyek mind azt hirdetik, hogy a babának és mamának is a legjobbat nyújtják. De vajon a legdrágább vagy a legtöbb összetevőt tartalmazó készítmény jelenti-e a garanciát az egészségre? Tapasztalataink szerint a válasz határozottan nem. A terhességi vitaminok esetében nem a mennyiség, hanem a minőség, a megfelelő forma és az ideális dózis számít igazán. A túlzott vitaminbevitel éppúgy kockázatokat rejt magában, mint a hiány, különösen a zsírban oldódó vitaminok esetében. Ideje tisztán látni, melyek azok az esszenciális tápanyagok, amelyekre tényleg szükség van, és pontosan mekkora mennyiségben.
Miért van szükség speciális dózisokra várandósság alatt?
A terhesség alapvetően megváltoztatja a szervezet tápanyagigényét. Nem csupán arról van szó, hogy egy új élet növekszik odabent, hanem az anya fiziológiája is drámai átalakuláson megy keresztül. A vértérfogat jelentősen megnő, ami hígítja a vérben lévő koncentrációkat, így többek között a vas és a B-vitaminok iránti igény is meredeken emelkedik. Ezen felül a méhlepény aktív transzporttal juttatja el a tápanyagokat a fejlődő magzathoz, ami extra terhelést ró az anyai raktárakra.
A tévhit, miszerint „kettő helyett kell enni”, már rég elavult. A kulcs nem a kalóriabevitel megduplázása, hanem a tápanyagsűrűség maximalizálása. Még a leggondosabb étrend mellett is nehéz fedezni bizonyos mikrotápanyagok, mint például a folsav, a vas vagy a D-vitamin megnövekedett szükségletét. Ezért van kiemelt szerepe a célzott, orvos által jóváhagyott kiegészítésnek.
A várandósság alatti vitaminpótlás célja nem a felesleges raktározás, hanem az anyai és magzati igények optimális kielégítése, elkerülve mind a hiányállapotokat, mind a veszélyes túladagolást.
A túladagolás kockázata: a hypervitaminosis árnyoldala
Sok leendő anya a legjobb szándékkal gondolja azt, hogy ha egy tabletta jó, akkor kettő még jobb. Ez a hozzáállás azonban súlyos következményekkel járhat, különösen a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) esetében, amelyek a szervezetben felhalmozódnak. A hypervitaminosis, vagyis a vitaminmérgezés, teratogén hatásokkal járhat, azaz károsíthatja a magzat fejlődését. Ezért rendkívül fontos, hogy szigorúan tartsuk magunkat az ajánlott napi beviteli értékekhez (RDA) és a felső biztonságos határértékekhez (UL).
A kritikus triász: folsav, vas és jód
Három olyan mikrotápanyag van, amelynek pótlása a várandósság alatt (és ideális esetben már a fogantatás előtt) megkérdőjelezhetetlen, mivel hiányuk komoly fejlődési rendellenességeket okozhat.
Folsav (B9) – Az idegcső záródásának őre
A folsav, vagy annak biológiailag aktív formája, a folát, talán a legismertebb terhességi vitamin. Kritikus szerepet játszik a sejtek osztódásában és a DNS szintézisben. A legfontosabb időszak a fogantatástól számított első 28 nap, amikor a baba idegcsöve záródik. Ha ez a folyamat nem megfelelő, súlyos rendellenességek, mint a nyitott gerinc (spina bifida) vagy az anencephalia alakulhatnak ki.
Ideális dózis és időzítés
Az ajánlott napi bevitel a terhesség előtt és az első trimeszterben legalább 400 mikrogramm (mcg). Azonban sok szakember és a hazai ajánlások is a 600-800 mcg-os pótlást javasolják. Mivel a magyar lakosság jelentős része (mintegy 40-60%-a) hordozza a folsav anyagcserét nehezítő MTHFR génmutációt, számukra a szintetikus folsav helyett a biológiailag aktív, ún. metilfolát forma ajánlott. Ez a forma közvetlenül hasznosul, megkerülve a problémás anyagcsere utat.
Ha a családjában előfordult már idegcső záródási rendellenesség, vagy ha MTHFR mutációval rendelkezik, az orvos javasolhatja a napi dózis emelését akár 4-5 mg (4000-5000 mcg) metilfolátra.
A túlzott folsavbevitel veszélyei
Bár a folsav vízben oldódó, és a felesleg kiürül, a túlzott mennyiségnek is lehet árnyoldala. A magas, nem metabolizált folsavszint elfedheti a B12-vitamin súlyos hiányát. A B12-vitamin hiány idegrendszeri károsodást okozhat, és ha a folsav elrejti a vérkép eltéréseit, a hiányállapot későn kerülhet diagnosztizálásra. Ezért a folsav pótlása mindig a B-komplex részeként, megfelelő B12-vitamin kíséretében történjen, különösen vegetáriánus és vegán kismamák esetében.
Vas – A vérképzés és az oxigénellátás motorja
A terhesség alatt a vasigény drasztikusan, akár 50-100%-kal is megnő. A megnövekedett vértérfogat, a magzat és a méhlepény fejlődése mind nagy mennyiségű vasat igényel. A terhességi vérszegénység (anémia) gyakori probléma, amely fáradtságot, gyengeséget okoz az anyánál, és növelheti a koraszülés kockázatát.
Ideális dózis és pótlási protokoll
A hivatalos RDA várandós nők számára 27 mg/nap. Ez a mennyiség általában a második trimesztertől válik kritikussá. Azonban a vaspótlásnak egyedi protokoll szerint kell történnie. Ha az anyai vasszint (szérum ferritin) alacsony, az orvos sokkal magasabb, terápiás dózist (pl. 60-120 mg elemi vas) írhat fel.
A vaspótlásnak két aranyszabálya van:
- Ne szedjünk vasat „vakrepülésben”. Mindig vérvétel (ferritin szint) alapján döntse el az orvos, szükség van-e rá.
- A vas felszívódását nagymértékben segíti a C-vitamin. Érdemes a vasat C-vitaminnal együtt, éhgyomorra bevenni, a kávé, tea és tejtermékek fogyasztásától távol.
A túl magas vaspótlás gyomor-bélrendszeri panaszokat (székrekedés, hányinger) okozhat, és zavarhatja más ásványi anyagok, például a cink felszívódását. Ezért a vasat tartalmazó terhességi multivitaminok mellett a plusz vasat csak orvosi utasításra szedjük.
Jód – Az agyfejlődés alapköve
A jód elengedhetetlen a pajzsmirigyhormonok termeléséhez, amelyek kritikusak a magzat idegrendszerének és agyának fejlődéséhez. A jódhiány a világon a leggyakoribb megelőzhető szellemi visszamaradást okozó tényező.
Ajánlott dózis
A várandós nők jódigénye 220–250 mcg/nap. Mivel sok terhesvitamin tartalmaz jódot (és a jódozott só fogyasztása is bevett szokás), ügyelni kell a napi összbevitelre. Azoknak a kismamáknak, akik pajzsmirigybetegség miatt (pl. Hashimoto thyreoiditis) szigorú jódszegény diétát tartanak, külön konzultálniuk kell endokrinológussal a pótlásról.
A zsírban oldódó vitaminok: az egyensúly művészete (A, D, E, K)
Ezek a vitaminok azért igényelnek fokozott figyelmet, mert a felesleg nem ürül ki a vizelettel, hanem a zsírszövetben és a májban raktározódik, ami túladagolási kockázatot rejt.
D-vitamin – Több mint egy vitamin
A D-vitamin (vagy inkább hormon) hiánya világméretű probléma, különösen a téli hónapokban. A D-vitamin kritikus a kalcium felszívódásához, az immunrendszer működéséhez, és a kutatások szerint szerepet játszik a preeklampszia és a terhességi cukorbetegség kockázatának csökkentésében is.
Az ideális D-vitamin szint és dózis
A D-vitamin pótlása várandósoknál elengedhetetlen. Az ajánlott napi bevitel széles skálán mozoghat, de általánosan elfogadott a 2000 NE (Nemzetközi Egység) napi dózis. Azonban a személyre szabott pótlás a leghatékonyabb.
A legfontosabb lépés a vérszint ellenőrzése. A cél a 25(OH)D vérszint tartása 75-125 nmol/l tartományban. Ha a kiindulási szint alacsony, az orvos átmenetileg magasabb, akár 4000 NE/nap adagot is javasolhat. A hosszú távú, 10 000 NE feletti dózisok azonban már toxikusak lehetnek, ezért szigorúan kerülni kell a szakorvosi felügyelet nélküli mega-dózisokat.
| Dózis (NE/nap) | Cél |
|---|---|
| 1500–2000 NE | Fenntartó dózis normál kiindulási szint esetén |
| 3000–4000 NE | Kezdő dózis enyhe hiány esetén (orvosi felügyelettel) |
| 5000 NE felett | Súlyos hiány kezelése (szigorú orvosi ellenőrzés és vérvizsgálat szükséges) |
A-vitamin – A mérleg nyelve
Az A-vitamin elengedhetetlen a látás, az immunfunkció és a magzati tüdő fejlődéséhez. Azonban ez az a vitamin, ahol a túladagolás kockázata a legnagyobb és a legveszélyesebb.
A retinol és a béta-karotin különbsége
A veszélyt a preformált A-vitamin (retinol, retinil-palmitát) jelenti. A nagy mennyiségű retinol bevitele (különösen a terhesség korai szakaszában) bizonyítottan teratogén hatású, azaz súlyos születési rendellenességeket okozhat.
Az ajánlott napi bevitel várandósok számára 770 mcg RAE (Retinol Aktivitási Egyenérték). A legtöbb terhesvitamin ezt az értéket béta-karotin formájában biztosítja. A béta-karotin (amelyet a szervezet A-vitaminná alakít) biztonságos, mert a szervezet csak annyit alakít át, amennyire szüksége van. Kerüljük az olyan multivitaminokat, amelyek tisztán retinol formájában tartalmaznak 1500 mcg RAE-nél több A-vitamint, és feltétlenül kerüljük a nagy dózisú májkészítmények fogyasztását.
E-vitamin és K-vitamin – Speciális esetek
Az E-vitamin (tokoferol) antioxidáns szerepet tölt be. Normál, kiegyensúlyozott étrend mellett ritkán szükséges extra pótlása. A magas dózisú E-vitamin (400 NE felett) azonban befolyásolhatja a véralvadást, ezért terhesség alatt kerülni kell a túlzott bevitelt. Az RDA terhes nők számára 15 mg/nap.
A K-vitamin (fillokinon és menakinon) a véralvadásban játszik szerepet. A hiány rendkívül ritka, mivel a bélbaktériumok is termelik. Pótlása általában nem szükséges, kivéve bizonyos gyógyszereket szedő vagy súlyos felszívódási zavarokkal küzdő kismamáknál. Az újszülöttek rutinszerűen kapnak K-vitamin injekciót a születés után, de ez nem az anyai pótlás része.
A vízben oldódó vitaminok: a B-komplex és C-vitamin

Ezek a vitaminok nem raktározódnak, így a túladagolás kockázata minimális, de a folyamatos bevitelük elengedhetetlen a napi anyagcsere-folyamatokhoz.
A B-vitaminok szinergiája
A B-vitaminok csoportja elengedhetetlen a sejtanyagcseréhez, az idegrendszer és a vörösvértestek képződéséhez. A folsav mellett a B6 és B12 igényel kiemelt figyelmet.
B6-vitamin (Piridoxin)
A B6-vitamin nemcsak a fehérjeanyagcserében játszik szerepet, hanem hatékonyan csökkentheti a terhességi hányingert és rosszullétet. Az ajánlott napi bevitel 1.9 mg, de a hányinger kezelésére az orvos akár 10-25 mg-os dózisokat is javasolhat, naponta 3-4 alkalommal elosztva. A B6-vitamin hosszú távú, rendkívül magas dózisa (500 mg felett) azonban idegkárosodást okozhat, ezért a pótlásnál tartsuk magunkat az orvosi utasításokhoz.
B12-vitamin (Kobalamin)
A B12-vitamin kritikus a vörösvértest-képződéshez és az idegrendszer fejlődéséhez. Mivel csak állati eredetű élelmiszerekben található meg, a vegán és vegetáriánus kismamák számára a pótlás létfontosságú. Az RDA terhes nőknek 2.6 mcg/nap. A hiány elkerülése érdekében a vegán étrendet követőknek gyakran 100-250 mcg/nap aktív B12 pótlást javasolnak.
C-vitamin (Aszkorbinsav) – A vas felszívódásának segítője
A C-vitamin antioxidáns, és elengedhetetlen a kollagén termeléshez, amely a baba kötőszöveteinek felépítéséhez szükséges. A legfontosabb szerepe azonban a vas felszívódásának optimalizálása. Az ajánlott napi bevitel 85 mg/nap.
Bár a C-vitamin túladagolása ritka, a mega-dózisok (2000 mg felett) gyomorpanaszokat és hasmenést okozhatnak, és elméletileg növelhetik a vesekő kialakulásának kockázatát. Mivel a C-vitamin könnyen hozzáférhető gyümölcsökből és zöldségekből, a legtöbb kismamának elegendő a terhesvitaminban lévő mennyiség, vagy egy kisebb, 500 mg-os kiegészítés a vasbevitel segítésére.
Ásványi anyagok és nyomelemek: az alapok megerősítése
A vitaminok mellett az ásványi anyagok adják a csontok, a szövetek és az anyagcsere alapjait. Itt is kulcsfontosságú a megfelelő arányok betartása.
Kalcium – A csontváz építőköve
A terhesség alatt a magzat hihetetlen mennyiségű kalciumot von el az anyától a csontvázának kialakításához. Ha az anyai bevitel nem elegendő, a szervezet a saját csontjaiból mobilizálja a kalciumot. Ez hosszú távon növeli az anyai csontritkulás kockázatát.
Az RDA várandós nők számára 1000 mg/nap (18 év felettieknek). Fontos, hogy a kalciumpótlás ne történjen vas-kiegészítéssel egy időben, mivel gátolják egymás felszívódását. Ideális esetben a kalciumot D-vitaminnal együtt kell szedni, mivel a D-vitamin segíti a kalcium beépülését.
Magnézium – Az izmok és az idegek nyugtatója
A magnézium több mint 300 enzimreakcióban vesz részt. A terhesség alatt a magnézium segíthet megelőzni az éjszakai lábgörcsöket, csökkentheti az idegességet, és szerepet játszik a méh ellazulásában is. A súlyos magnéziumhiány összefüggésbe hozható a koraszüléssel és a preeklampsziával.
Az ajánlott napi bevitel 350–400 mg/nap. A magnézium-oxid kevésbé szívódik fel, mint a magnézium-citrát vagy a magnézium-biszglicinát. Ha a kismama hajlamos a székrekedésre, a magnézium-citrát segíthet a mellékhatások enyhítésében.
A magnézium és a kalcium pótlásánál a legfontosabb szempont az időzítés. Ne vegyük be őket egyszerre a vas- és cinktartalmú kiegészítőkkel, mert rontják azok biohasznosulását.
Kolin – Az új sztár a terhesvitaminok között
Bár a kolint hagyományosan nem sorolják a klasszikus vitaminok közé, az esszenciális tápanyagok közé tartozik. Kritikus szerepet játszik a magzati agyfejlődésben, különösen a memória és a tanulási képességek szempontjából, valamint segíti a méhlepény működését.
Az RDA terhes nők számára 450 mg/nap. Mivel a legtöbb terhesvitamin csak kis mennyiséget tartalmaz, a kolint leginkább tojássárgájából, májból vagy célzott kiegészítőből lehet fedezni. A kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy a kolin pótlása ugyanolyan fontos lehet a terhesség alatt, mint a folsav.
Cink és Szelén – Az immunrendszer finomhangolása
A cink elengedhetetlen az immunfunkcióhoz és a sejtosztódáshoz. A hiány összefüggésbe hozható a növekedési retardációval. Az ajánlott napi bevitel 11–13 mg/nap. A túl sok cink azonban elnyomhatja a réz felszívódását, ezért a dózis pontos betartása szükséges.
A szelén antioxidáns szerepet tölt be, és elengedhetetlen az anyai pajzsmirigy optimális működéséhez. A jód és a szelén szinergikusan működnek együtt. Az RDA 60 mcg/nap. A szelén esetében különösen fontos a mértékletesség, mivel a túlzott bevitel toxikus lehet.
A személyre szabott pótlás jelentősége
Bár a terhesvitaminok kínálnak egy biztonságos átlagot, a „több nem mindig jobb” elv érvényesítése érdekében a pótlást személyre kell szabni. Ez különösen igaz, ha a kismama speciális étrendet követ, vagy bizonyos krónikus betegségekkel küzd.
Vérvizsgálatok szerepe
A felelős terhesgondozás része a rendszeres vérkép- és tápanyagszint-ellenőrzés. A legfontosabb paraméterek:
- Szérum ferritin: Ez mutatja a vasraktárak telítettségét. Ha alacsony, magasabb vasdózis szükséges.
- 25(OH)D szint: A D-vitamin aktuális szintje. Ez alapján lehet beállítani a pontos D-vitamin pótlást.
- Vérkép: Jelzi a lehetséges B12 vagy folsav hiány okozta vérszegénységet.
Ha a vérvétel alapján a szintek optimálisak, elegendő lehet egy alap, alacsonyabb dózisú multivitamin, kiegészítve az olyan kritikus elemekkel, mint a D-vitamin és a metilfolát. Ha azonban hiányállapot áll fenn, a célzott, terápiás adagolás elkerülhetetlen.
Speciális étrendek és a hiányállapotok
Vegán és vegetáriánus étrend
A növényi alapú étrendet követő kismamák számára fokozottan figyelni kell a B12-vitamin, a vas, a kalcium és a kolin megfelelő bevitelére. Mivel a B12 csak állati forrásból származik, a vegánoknak feltétlenül magas dózisú B12-kiegészítést kell szedniük. A vas felszívódása a növényi eredetű élelmiszerekből (nem-hem vas) nehezebb, ezért a C-vitaminnal történő kiegészítés itt kiemelten fontos.
Laktózérzékenység és tejfehérje allergia
Azok, akik kerülik a tejtermékeket, különös figyelmet kell fordítsanak a kalcium és a D-vitamin pótlására, mivel a tej a kalcium elsődleges forrása. Ebben az esetben a kalciumot növényi alapú, dúsított tejtermékekből vagy magas minőségű kalcium-citrát kiegészítőkből kell fedezni.
A terhesvitaminok kiválasztása: Mire figyeljünk a címkén?
A piaci kínálat hatalmas, de nem minden multivitamin egyforma. A címke alapos vizsgálata elengedhetetlen, hogy elkerüljük a felesleges vagy potenciálisan káros összetevőket.
A forma számít
A vitaminok és ásványi anyagok kémiai formája határozza meg, mennyire tudja azokat a szervezet hasznosítani (biohasznosulás).
- Folsav: Keressük a metilfolátot (pl. Metafolin, Quatrefolic) a szintetikus folsav helyett.
- Vas: A vas-fumarát vagy vas-glükonát jobban szívódik fel, és kevésbé okoz székrekedést, mint a vas-szulfát.
- Magnézium: A magnézium-citrát vagy biszglicinát jobban hasznosul, mint az oxid.
- A-vitamin: Győződjünk meg róla, hogy az A-vitamin forrása elsősorban béta-karotin.
A felesleges adalékok elkerülése
Sok készítmény tartalmaz nagy mennyiségű Omega-3 zsírsavat (DHA és EPA). Bár ezek pótlása rendkívül fontos a magzati agy és szem fejlődéséhez, érdemes lehet ezeket külön, célzottan szedni, mivel az optimális dózis (200–300 mg DHA) nehezen fér el egy multivitamin tablettában, és az Omega-3-nak más a tárolási igénye is (oxidáció).
Továbbá, kerüljük azokat a készítményeket, amelyek nagy mennyiségű mesterséges színezéket, édesítőszert vagy töltőanyagot tartalmaznak. Az egyszerű, átlátható összetétel általában a legjobb választás.
A harmadik trimeszter és a szülés utáni időszak

A terhesség utolsó harmadában a baba növekedése a legintenzívebb, ami tovább növeli a kalcium, a vas és a D-vitamin iránti igényt. A harmadik trimeszterben a vastartalékok fenntartása kritikus, hiszen a szülés során jelentős vérveszteség érheti az anyát.
A szülés utáni időszakban (postpartum) és a szoptatás alatt is folytatni kell a vitaminok szedését. A szoptatás során a tápanyagok jelentős része átjut az anyatejbe, így az anyai igények továbbra is magasak maradnak. Különösen a D-vitamin, a B12-vitamin (ha az anya vegán) és az Omega-3 zsírsavak (DHA) pótlása létfontosságú a szoptatás teljes ideje alatt, nemcsak az anya regenerációja, hanem a baba optimális fejlődése érdekében is. A szoptatási időszak alatt a legtöbb vitamin RDA-ja magasabb, mint a várandósság alatt, így a kismama vitaminok szedése nem ér véget a szüléssel.
A több nem mindig jobb elv tehát végigkísér minket a várandósság és a szoptatás teljes időszakában. A kulcs a kiegyensúlyozott, tudatos döntéshozatal, amely nem a marketing ígéreteken, hanem a személyre szabott igényeken és a szakorvosi ajánlásokon alapul. Az ideális dózis megtalálása a garancia arra, hogy mind a baba, mind az anya a legjobb táplálékot kapja a fejlődés és a regeneráció kritikus időszakaiban.
Gyakran ismételt kérdések a kismama vitaminok ideális dózisáról
Hogyan tudom elkerülni a zsírban oldódó vitaminok túladagolását várandósság alatt? 🤔
A zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felhalmozódnak a szervezetben. A túladagolás elkerülésének legfontosabb módja, hogy soha ne szedjen egyszerre több, különböző multivitamint vagy nagy dózisú A-vitamint (retinol) tartalmazó készítményt. Különösen a D-vitamin esetében kérje ki orvosa tanácsát, és állítsa be a dózist a vérvételi eredmények (25(OH)D szint) alapján. A Béta-karotin alapú A-vitamin bevitel biztonságosabb, mint a tiszta retinol.
Mi az a metilfolát, és miért jobb, mint a hagyományos folsav? 🧬
A metilfolát a folsav biológiailag aktív formája. A szervezetnek a szintetikus folsavat át kell alakítania metilfoláttá ahhoz, hogy fel tudja használni. A lakosság jelentős része (az MTHFR génmutáció miatt) nehezen végzi el ezt az átalakítást. A metilfolát közvetlenül hasznosul, így garantálja a megfelelő folsavszintet, ami kritikus az idegcső záródásához, és elkerüli a nem metabolizált folsav felhalmozódását.
Szükségem van-e extra vaspótlásra, ha a multivitaminom tartalmaz vasat? 🩸
Ez a vasszintjétől függ. A terhesvitaminok általában tartalmaznak 18–27 mg vasat, ami elegendő lehet a raktárak fenntartására. Ha azonban a szérum ferritin szintje alacsony (vasraktár hiány), az orvos sokkal magasabb, terápiás dózist (60–120 mg elemi vasat) ír fel. Ne kezdjen el magas dózisú vasat szedni orvosi utasítás nélkül, mert a felesleges vas gyomorpanaszokat okoz, és gátolja a cink felszívódását.
Melyik ásványi anyagot kell feltétlenül elkerülnöm a vaspótlással egy időben? 🥛
A kalcium és a vas gátolják egymás felszívódását. Ezért a vasat tartalmazó kiegészítőket soha ne vegye be tejtermékekkel vagy magas kalciumtartalmú étrend-kiegészítőkkel egy időben. Ideális esetben a vasat éhgyomorra, C-vitaminnal együtt kell bevenni, a kalciumot pedig a nap egy másik szakaszában.
Mennyi DHA (Omega-3) az ideális a magzati fejlődéshez? 🧠
Az Omega-3 zsírsavak, különösen a DHA (dokozahexaénsav) kritikusak a magzati agy és a látás fejlődéséhez. A legtöbb szakmai ajánlás napi 200–300 mg DHA pótlását javasolja várandósság és szoptatás alatt, különösen, ha az étrend nem tartalmaz elegendő zsíros tengeri halat.
A B6-vitamin valóban segíthet a reggeli rosszullétek enyhítésében? 🤢
Igen, a B6-vitamin (piridoxin) bizonyítottan hatékonyan csökkenti a terhességi hányingert és hányást (hyperemesis gravidarum). Az ajánlott napi bevitel a hányinger kezelésére gyakran magasabb (akár 10–25 mg, naponta többször), mint a fenntartó dózis, de ezt a kezelést mindig orvossal kell egyeztetni.
Mi történik, ha szülés után abbahagyom a vitaminok szedését? 🤱
A szülés utáni időszak, különösen a szoptatás, továbbra is magas tápanyagigényt támaszt. A vitaminok hirtelen abbahagyása kimerítheti az anyai raktárakat, ami fáradtságot, hajhullást és tápanyaghiányt okozhat. A szoptatási időszak alatt javasolt folytatni a terhesvitamin szedését, különös tekintettel a D-vitaminra, kolinra és DHA-ra, amelyek átjutnak az anyatejbe.






Leave a Comment