Amikor a pozitív terhességi teszt a kezünkben van, a legtöbb kismama azonnal a babaszoba színére, a babakocsi típusára és a szülés pillanatára koncentrál. Pedig a terhesgondozás első heteiben egy sokkal alapvetőbb, de annál kritikusabb információra derül fény: a vércsoportunkra és az Rh-faktorunkra. Bár a modern orvostudomány vívmányai mára szinte a múlt ködébe vesztették azokat a súlyos problémákat, amelyeket az Rh-összeférhetetlenség okozhatott, a tudatosság és a fegyelmezett orvosi protokoll betartása továbbra is elengedhetetlen. Ha Ön is azok közé tartozik, akiknek a leletén az Rh-negatív jelzés szerepel, ne aggódjon! Ez a cikk azért született, hogy pontosan megértse, miről van szó, és hogyan biztosíthatja a baba egészségét a legmagasabb szintű gondossággal.
Mi is az az Rh-faktor, és miért lényeges a terhesség alatt?
A vércsoportunkat nem csupán az A, B, 0 betűk határozzák meg. Egy másik, rendkívül fontos jelölőrendszer az Rh, amelyet a vörösvértestek felszínén található fehérjék, az úgynevezett antigének jelenléte vagy hiánya alapján különböztetünk meg. A legfontosabb ilyen antigén a D antigén. Ha ez jelen van a vörösvértesteken, Ön Rh-pozitív (Rh+). Ha hiányzik, Ön Rh-negatív (Rh-). Magyarországon a lakosság mintegy 15-17%-a Rh-negatív, tehát egyáltalán nem ritka jelenségről van szó.
A probléma akkor merül fel, ha egy Rh-negatív kismama Rh-pozitív babát hord a szíve alatt. Ez az eset az anyai szervezet számára potenciális veszélyt jelent, mivel az anya immunrendszere idegenként érzékeli a magzat vörösvértestjeinek D antigénjét, ami ellenanyag-termeléshez vezethet. Ez az immunválasz a kulcsa az Rh-összeférhetetlenségnek, amely – ha nem kezelik – komoly következményekkel járhat a magzat és az újszülött számára.
Az Rh-negatív vércsoport nem betegség, csupán egy biológiai adottság. A modern orvostudomány ma már tökéletesen kezeli az ezzel járó kockázatokat.
Az Rh-összeférhetetlenség mechanizmusa: Hogyan válik a védelem támadássá?
Az anyai és a magzati vér normál esetben nem keveredik egymással a terhesség alatt, hiszen a méhlepény (placenta) hatékony szűrőként működik. Azonban bizonyos események során, különösen a szülés pillanatában, vagy terhesség alatti kisebb traumák, invazív beavatkozások esetén, kis mennyiségű magzati vér juthat az anyai keringésbe.
Ha ez a magzati vér Rh-pozitív, az anya immunrendszere felismeri az idegen D-antigént. Ettől a pillanattól kezdve az anya szervezete elkezdi termelni az anti-D ellenanyagokat (immunglobulinokat). Ezt a folyamatot hívjuk szenzitizációnak. Az első terhesség során ez a folyamat általában lassan zajlik, így az első baba ritkán kerül veszélybe. A valódi kockázat a következő terhesség(ek) során jelentkezik.
A második terhesség veszélyei
Ha az anya már szenzitizálódott, a következő Rh-pozitív terhesség során a már meglévő anti-D ellenanyagok sokkal gyorsabban és nagyobb mennyiségben termelődnek. Ezek az IgG típusú ellenanyagok képesek átjutni a méhlepényen, bejutva a magzat keringésébe. Ott megtámadják és elpusztítják a magzat vörösvértestjeit, ami az úgynevezett hemolitikus betegséget (vörösvértest-pusztulással járó kórképet) okozza.
Ennek a pusztításnak a következménye a magzati vérszegénység (anémia), amely súlyos esetekben szívelégtelenséghez, általános ödémához (hydrops fetalis) és akár a magzat méhen belüli elhalásához is vezethet. A születés utáni időszakban a fokozott vörösvértest-lebomlás miatt súlyos sárgaság (kernicterus) alakulhat ki, ami maradandó idegrendszeri károsodást okozhat.
A kulcsszó a prevenció. Ha az anya immunrendszere nem találkozik a magzati D-antigénnel, nem indul el az ellenanyag-termelés, és a probléma meg sem születik.
A gondos terhesgondozás első lépései: Vércsoport és ellenanyag szűrés
A megelőzés első és legfontosabb lépése a pontos diagnózis. Minden kismamánál, már a terhesgondozás elején, kötelezően elvégzik a vércsoport-meghatározást és az Rh-faktor vizsgálatát. Ha Ön Rh-negatív, azonnal megkezdődik a speciális protokoll.
Az indirekt Coombs-teszt jelentősége
Az Rh-negatív kismamák esetében a terhesség alatt rendszeresen ellenőrizni kell, hogy az anya szervezete nem kezdett-e el anti-D ellenanyagot termelni. Erre szolgál az indirekt Coombs-teszt (más néven indirekt antiglobulin teszt). Ez a vizsgálat kimutatja a keringő ellenanyagok jelenlétét a vérplazmában.
A tesztet általában a terhesség elején, majd a 18-20. héten, a 28. héten, és ha szükséges, még gyakrabban ismétlik. Amíg a teszt eredménye negatív (tehát nincs kimutatható ellenanyag), addig az anya szenzitizálatlan, és a megelőzésre kell koncentrálni. Ha az eredmény pozitív, az azt jelenti, hogy a szenzitizáció már megtörtént, és a terhességet magas kockázatúként kell kezelni.
| Időpont | Vizsgálat célja | Kimenetel |
|---|---|---|
| Első trimeszter (8-12. hét) | Vércsoport és Rh-faktor meghatározás. Indirekt Coombs-teszt. | Rh-negatív státusz megerősítése, kiindulási ellenanyag szint megállapítása. |
| Második trimeszter (kb. 28. hét) | Indirekt Coombs-teszt ismétlése. | Ellenanyag szűrés a profilaxis előtt. |
| Szülés után | Újszülött vércsoportjának meghatározása. | Döntés a szülés utáni Anti-D injekció szükségességéről. |
A megelőzés arany standardja: Az anti-D immunglobulin
Az Rh-összeférhetetlenség megelőzésének alapja az anti-D immunglobulin (RhIg) beadása. Ez a készítmény passzív immunizációt biztosít, ami azt jelenti, hogy az injekcióban készen kapott ellenanyagok azonnal beavatkoznak, megelőzve az anya saját immunválaszát.
Hogyan működik az anti-D injekció?
Az anti-D immunglobulin injekció olyan ellenanyagokat tartalmaz, amelyek célzottan támadják meg a magzati Rh-pozitív vörösvértesteket, amelyek bejutottak az anya keringésébe. Ezek az antitestek tulajdonképpen „eltakarítják” a magzati sejteket, mielőtt az anya immunrendszere észrevenné őket, és elindítaná a saját, tartós és veszélyes ellenanyag-termelését. Ezzel a szenzitizáció megelőzhető.
Rendkívül fontos kiemelni, hogy az anti-D injekció csak a megelőzésre szolgál. Ha az anya már szenzitizálódott (az indirekt Coombs-teszt pozitív), az injekció beadása már nem segít, mivel az anya szervezete már aktívan termeli a saját ellenanyagait.
Mikor szükséges az anti-D profilaxis a terhesség alatt?
A modern orvosi protokollok két fő esetre bontják az anti-D immunglobulin alkalmazását: a rutin profilaxisra és a potenciális vérkeveredéssel járó események utáni sürgősségi profilaxisra.
1. Rutin terhesség alatti profilaxis
Annak ellenére, hogy látszólag nem történt vérkeveredés, a terhesség előrehaladtával, különösen a harmadik trimeszterben, előfordulhatnak apróbb vérzések vagy mikroszkopikus vérátáramlások a méhlepényen keresztül. Emiatt a legtöbb országban, így Magyarországon is, javasolt a rutin profilaktikus kezelés minden Rh-negatív, szenzitizálatlan kismamának.
A rutin injekció időpontja jellemzően a 28. terhességi hét körüli időszak. Ekkor egy dózis anti-D immunglobulin beadásával jelentősen csökkenthető a szenzitizáció kockázata a terhesség utolsó harmadában.
2. Profilaxis specifikus események után
A vérkeveredés kockázata jelentősen megnő bizonyos beavatkozások vagy események után. Ilyenkor az Anti-D injekciót azonnal, de legkésőbb 72 órán belül be kell adni, függetlenül attól, hogy a kismama a 28. heti rutin injekciót megkapta-e, vagy még előtte áll.
Ezek az események a következők lehetnek:
- Vetélés vagy művi terhességmegszakítás: Függetlenül a terhesség korától, mivel a méh összehúzódása és a szövetek eltávolítása vérkeveredést okozhat.
- Méhen kívüli terhesség (ectopiás terhesség).
- Invazív prenatális diagnosztikai eljárások: Például amniocentézis (magzatvíz-vétel) vagy chorionboholy-mintavétel (CVS). Ezek a tűszúrással járó beavatkozások direkt módon növelik a vérkeveredés esélyét.
- Vérzés a terhesség alatt: Különösen a második és harmadik trimeszterben jelentkező hüvelyi vérzés (pl. placenta previa vagy abruptio placentae gyanúja esetén).
- Hasat ért trauma: Baleset, esés vagy bármilyen komoly ütés a hasra.
- Külső magzati fordítás: Amikor az orvos manuálisan próbálja megfordítani a farfekvéses babát.
Minden Rh-negatív kismamának tudnia kell, hogy bármilyen rendellenes vérzés, hasi trauma vagy orvosi beavatkozás esetén azonnal jeleznie kell orvosának, hogy a megfelelő profilaxis megtörténhessen.
A szülés utáni kritikus 72 óra
A szülés a legnagyobb esélyt kínálja az anyai és magzati vér keveredésére. Ezért a szülést követően azonnal meg kell határozni az újszülött vércsoportját és Rh-faktorát.
Forgatókönyv 1: Ha a baba Rh-negatív (Rh-):
Ha a baba Rh-negatív, akkor nem hordozza a D-antigént, így az anya immunrendszerét nem tudja szenzitizálni. Ebben az esetben az anti-D injekció beadása nem szükséges, és elkerülhető a felesleges gyógyszerterhelés.
Forgatókönyv 2: Ha a baba Rh-pozitív (Rh+):
Ebben az esetben a megelőzés érdekében az anyának a szülést követő 72 órán belül meg kell kapnia a második, teljes dózisú anti-D immunglobulin injekciót. Ez a sürgősségi adag biztosítja, hogy a szülés során esetlegesen bejutott Rh-pozitív magzati vörösvértestek még azelőtt elpusztuljanak, mielőtt az anya szervezete tartós ellenanyagot termelne.
A Kleihauer-Betke teszt szerepe
Ritkán, de előfordul, hogy a szülés során rendkívül nagy mennyiségű magzati vér jut az anya keringésébe (ún. fetomaternális transzfúzió). Ilyenkor a standard injekciós dózis nem elegendő. A Kleihauer-Betke teszt egy laboratóriumi vizsgálat, amely képes meghatározni a magzati vörösvértestek pontos mennyiségét az anya vérében, lehetővé téve ezzel a szükséges anti-D immunglobulin dózis pontos kiszámítását és beadását.
Mi történik, ha már megtörtént a szenzitizáció?
Bár a profilaxis rendkívül hatékony, előfordulhat, hogy az anya már a terhesség elején szenzitizált, vagy a profilaxis ellenére ellenanyagok jelennek meg a vérében. Ebben az esetben a fókusz a magzat szoros monitorozására és szükség esetén a méhen belüli kezelésre helyeződik át.
A magzati állapot felmérése
Pozitív indirekt Coombs-teszt esetén a terhesgondozás a szülészeti osztályon, speciális magzati diagnosztikai központban zajlik. A cél a magzati vérszegénység korai felismerése.
1. Ultrahangos vizsgálat és Doppler
A súlyos vérszegénység egyik jele a magzati szívelégtelenség és az ödéma (hydrops). Ezeket a jeleket rendszeres, nagyfelbontású ultrahanggal figyelik. A legfontosabb eszköz azonban a Doppler-ultrahang, amely a magzati agyban lévő középső agyi artéria (Middle Cerebral Artery, MCA) véráramlási sebességét méri.
A vérszegénységben szenvedő magzat vére hígabb, ezért gyorsabban áramlik. Az MCA-PSV (Peak Systolic Velocity) mérése a vérszegénység legjobb nem invazív jelzője. Ha az érték meghalad egy kritikus küszöböt, az azonnali beavatkozást tesz szükségessé.
2. Magzati Rh-típus meghatározása (NIPT)
A modern genetikai technológia lehetővé teszi, hogy az anyai vérből származó szabadon keringő magzati DNS-t elemezve, nem invazív módon megállapítsuk a magzat Rh-típusát. Ez a vizsgálat (ún. NIPT – Non-Invasive Prenatal Testing) különösen hasznos, ha az apa Rh-pozitív, de heterozigóta (azaz hordozza az Rh- és Rh+ gént is). Ha a magzat Rh-negatívnak bizonyul, a további ellenanyag-szűrés és invazív beavatkozások szükségtelenné válnak.
A modern MCA-PSV mérés lehetővé teszi, hogy tűszúrás nélkül, ultrahanggal becsüljük a magzati vérszegénység súlyosságát, így minimalizálva az invazív diagnosztika kockázatát.
Intrauterin vérátömlesztés: Az életmentő beavatkozás
Ha a monitorozás súlyos magzati vérszegénységet igazol, és a terhesség még nem érte el azt a hetet, amikor a szülés kockázata alacsony lenne (általában 34-35. hét előtt), életmentő beavatkozásra lehet szükség: az intrauterin vérátömlesztésre (IUT).
A beavatkozás menete
Az IUT egy speciális, ultrahang vezérelt eljárás, amelyet magzati terápiában jártas szakemberek végeznek. Az orvos egy vékony tűt vezet be az anya hasfalán és a méhen keresztül, egészen a magzat köldökzsinórvénájáig. Ezen a tűn keresztül lassan bejuttatják a magzat keringésébe a speciálisan előkészített, Rh-negatív (D-antigént nem tartalmazó), besugárzott vért.
Ez a beavatkozás átmenetileg pótolja a magzat elpusztult vörösvértestjeit, segítve ezzel a magzat szívét és szerveit a megfelelő oxigénellátásban. A transzfúzió hatása ideiglenes, mivel az anyai ellenanyagok továbbra is pusztítják a magzat eredeti, Rh-pozitív sejtjeit, ezért súlyos esetben a transzfúziót 1-3 hetes időközönként ismételni kell a terhesség végéig.
Bár az IUT invazív eljárás, a sikerességi rátája rendkívül magas, és gyakran ez az egyetlen esély a súlyosan érintett magzatok megmentésére, megelőzve a hydrops fetalis kialakulását.
Az apa szerepe és a genetikai kompatibilitás
Az Rh-összeférhetetlenségi problémák kockázata nagymértékben függ az apa Rh-státuszától is. Ha az Rh-negatív kismama párja is Rh-negatív, a baba garantáltan Rh-negatív lesz. Ebben az esetben nincs szükség sem terhesség alatti, sem szülés utáni anti-D profilaxisra, mivel a magzat nem hordozza a D-antigént.
A probléma akkor áll fenn, ha az apa Rh-pozitív. Az Rh-pozitív apák lehetnek:
- Homozigóták (DD): Mindkét génjük Rh-pozitív. Ebben az esetben a gyermekük 100%-ban Rh-pozitív lesz.
- Heterozigóták (Dd): Hordoznak egy Rh-pozitív és egy Rh-negatív gént. Ebben az esetben 50% az esélye annak, hogy a gyermekük Rh-pozitív lesz, és 50%, hogy Rh-negatív.
Ha az apa Rh-pozitív, az orvos minden esetben Rh-pozitív babával számol, és a teljes profilaxis protokollt alkalmazza, hacsak a terhesség alatt elvégzett NIPT vizsgálat másként nem igazolja.
Az Rh-profilaxis biztonságossága és tévhitek eloszlatása
Az Rh-negatív kismamák gyakran aggódnak az anti-D injekció beadása miatt, mivel az vérplazmából készül. Fontos hangsúlyozni, hogy az Anti-D immunglobulin készítmények a legszigorúbb biztonsági előírásoknak megfelelően készülnek. A donorok szűrése, a vírusinaktiválási eljárások és a gyártási folyamatok garantálják, hogy a vérrel átvihető betegségek (pl. HIV, hepatitis) átvitelének kockázata gyakorlatilag nulla.
Az injekció beadása általában nem jár komoly mellékhatásokkal. Enyhe fájdalom, duzzanat vagy bőrpír jelentkezhet az injekció helyén, de súlyos allergiás reakció rendkívül ritka. Az anti-D immunglobulin használata több évtizedes tapasztalaton alapul, és biztonságossága bizonyítottan felülmúlja az Rh-összeférhetetlenség okozta kockázatokat.
A megelőzés hosszú távú hatása
Az Anti-D profilaxis bevezetése az 1960-as évek végén forradalmasította a szülészetet. Ezt megelőzően az Rh-összeférhetetlenség volt a magzati és újszülöttkori sárgaság és halálozás egyik vezető oka. Az Anti-D injekció rutinszerű alkalmazásával drámaian, több mint 99%-kal csökkent a szenzitizáció aránya, így az Rh-negatív kismamák ma már szinte ugyanolyan biztonsággal tervezhetnek több gyermeket, mint Rh-pozitív társaik.
A tudatos terhesgondozás, a rendszeres ellenanyag-szűrés és a fegyelmezett Anti-D profilaxis a garancia arra, hogy az Rh-negatív anya és Rh-pozitív babája közötti különbség ne okozzon semmilyen problémát. A legfontosabb, hogy az Rh-negatív kismamák a terhesgondozás teljes ideje alatt szorosan együttműködjenek orvosukkal és a szülészeti személyzettel, és minden apró változásról vagy eseményről tájékoztassák őket.
A szülészeti ellátás és az Rh-negatív anya
Amikor az Rh-negatív kismama megérkezik a szülészetre, minden esetben külön jelölni kell a státuszát a dokumentációban. A szülés lefolyása, legyen az természetes vagy császármetszés, nem befolyásolja az Rh-profilaxis szükségességét, de növeli a vérkeveredés kockázatát, ezért a protokoll betartása még kritikusabb.
A császármetszés és az anti-D
Császármetszés esetén nagyobb az esélye annak, hogy több magzati vér jut az anyai keringésbe, mint egy problémamentes hüvelyi szülés során. Bár a standard dózis általában elegendő, a Kleihauer-Betke teszt elvégzése császármetszés után még inkább javasolt, hogy kizárják a nagymértékű fetomaternális transzfúziót, és szükség esetén emelt dózisú anti-D-t kaphasson az anya.
A szülés befejeztével a köldökzsinórvérből azonnal mintát vesznek, hogy meghatározzák az újszülött vércsoportját és Rh-faktorát. Ezt a tesztet követően születik meg a végső döntés a 72 órán belüli Anti-D injekció beadásáról.
Élet az Rh-összeférhetetlenség diagnózisa után
Ha a szűrés során kiderül, hogy a baba súlyosan érintett, és transzfúziókra volt szüksége, a születés utáni ellátás is speciális figyelmet igényel. Az újszülöttet neonatológusok veszik gondozásba, és szoros megfigyelés alatt tartják a sárgaság és a vérszegénység miatt.
Az újszülött kezelése
A Rh-hemolitikus betegségben szenvedő újszülötteknél a vörösvértestek pusztulása folytatódik a születés után is, ami magas bilirubinszinthez vezet. A kezelés általában intenzív fényterápiát (fototerápia) jelent, amely segít a bilirubin lebontásában. Súlyos esetekben, amikor a bilirubin szintje veszélyesen magas, és fennáll az agykárosodás (kernicterus) veszélye, vércsere-transzfúzióra lehet szükség. Ennek során az újszülött vérét fokozatosan lecserélik donor vérre, csökkentve ezzel a bilirubin szintjét és eltávolítva a még keringő anyai ellenanyagokat.
Ezek a beavatkozások azonban ritkák, köszönhetően a hatékony prenatális profilaxisnak és a magzati állapot szoros monitorozásának. A kulcs abban rejlik, hogy a probléma ne a születéskor derüljön ki, hanem a terhesség alatt sikerüljön azt menedzselni vagy megelőzni.
A jövő ígérete: A személyre szabott profilaxis
A kutatások jelenleg arra irányulnak, hogy a rutin 28. heti Anti-D injekciót csak azok a kismamák kapják meg, akik valóban Rh-pozitív babát hordoznak. Mivel a nem invazív magzati Rh-típus meghatározás (NIPT) egyre elérhetőbb és pontosabb, a jövőben a terhesgondozás még inkább személyre szabottá válhat. Ha a NIPT vizsgálat igazolja, hogy a magzat Rh-negatív, a kismama elkerülheti a felesleges 28. heti injekciót, miközben a szülés utáni profilaxis szükségességét továbbra is a baba születése utáni teszt dönti el.
Ez a személyre szabott megközelítés nemcsak a gyógyszerfelhasználást optimalizálja, de csökkenti a felesleges aggodalmat is. Az Rh-negatív kismamák számára a tudomány folyamatosan új és még biztonságosabb megoldásokat kínál, megerősítve azt a tényt, hogy a modern szülészetben az Rh-összeférhetetlenség már csak egy jól kezelhető, protokolláris kockázat, nem pedig egy elkerülhetetlen tragédia.
A legfontosabb üzenet minden érintett számára a bizalom: bízzon orvosában, tartsa be a javasolt szűrési és profilaxis ütemtervet, és élvezze a várandósság csodálatos időszakát, tudva, hogy a kisbabája a legjobb kezekben van.
Gyakran ismételt kérdések az Rh-negatív terhességről és a megelőzésről
Mi történik, ha az anti-D injekciót nem kaptam meg a 72 órás határidőn belül? 💉
Az anti-D immunglobulin beadásának optimális időpontja a kockázatos esemény (pl. szülés, vetélés) utáni 72 óra. Bár a hatékonyság csökken, a profilaxis még a 72 óra elteltével, akár 10-14 napon belül is adható, mivel még ekkor is van esély arra, hogy megelőzzük vagy csökkentsük a szenzitizáció mértékét. Ha viszont már elindult az anyai ellenanyag-termelés, az injekció már nem hatékony. Ezért kritikus a határidő betartása.
Szükséges-e anti-D injekciót kapnom, ha a partnerem is Rh-negatív? 👨👩👧
Nem. Ha Ön Rh-negatív (D-) és a partnere is Rh-negatív (D-), akkor a gyermekük genetikailag csak Rh-negatív lehet. Ebben az esetben nem áll fenn az Rh-összeférhetetlenség kockázata, így sem a terhesség alatt, sem a szülés után nem szükséges az anti-D immunglobulin beadása.
Milyen kockázatai vannak az anti-D immunglobulin injekciónak? 🛡️
Az anti-D injekció rendkívül biztonságos, és a kockázatai elhanyagolhatóak a megelőzött betegség súlyosságához képest. Enyhe mellékhatások lehetnek helyi fájdalom, duzzanat vagy bőrpír az injekció helyén. Nagyon ritkán előfordulhatnak allergiás reakciók. A modern gyártási eljárásoknak köszönhetően a vírusátvitel kockázata gyakorlatilag nulla.
A 28. heti rutin injekció után is kell ellenanyagot szűrni? 🤔
Igen. A 28. heti injekció beadása után az indirekt Coombs-teszt átmenetileg pozitívvá válhat, mivel a beadott anti-D immunglobulin kimutatható az anya vérében. Ez a passzív ellenanyag azonban nem jelent veszélyt a magzatra. A szűrést ennek ellenére folytatják, hogy az orvosok meg tudják különböztetni a beadott (passzív) ellenanyagot az esetlegesen elindult anyai (aktív) szenzitizációtól.
Miért fontos, hogy a szülés utáni injekciót 72 órán belül megkapjam? ⏳
A szülés során van a legnagyobb esély arra, hogy jelentős mennyiségű magzati vér jusson az anya keringésébe. Az immunrendszernek időre van szüksége ahhoz, hogy felismerje az Rh-pozitív vörösvértesteket és elindítsa az aktív ellenanyag-termelést. A 72 óra az az időablak, amíg az injekcióban lévő antitestek képesek hatékonyan elpusztítani a bejutott magzati sejteket, megelőzve ezzel a maradandó szenzitizációt a következő terhességre nézve.
Ha volt már vetélésem, de nem kaptam anti-D injekciót, bajba kerülhetek a következő terhességemmel? 😨
Ha az előző vetélés vagy terhességmegszakítás során nem kapott anti-D profilaxist, és az a baba Rh-pozitív volt, fennáll a szenzitizáció kockázata. Ezért a jelenlegi terhesgondozás elején feltétlenül ellenőrizni kell az ellenanyag szintjét (indirekt Coombs-teszt). Ha szenzitizáció történt, a terhességet fokozottan ellenőrzöttnek tekintik. Ha nincs szenzitizáció, a jelenlegi terhesség alatt megkapja a rutin profilaxist.
Mit jelent az, hogy a magzatom Rh-pozitív, de én negatív vagyok, és az anti-D injekciót sem kapom meg a terhesség alatt? 🚫
Ha Ön Rh-negatív, Rh-pozitív babát hord, és valamilyen okból (pl. orvosi ellenjavallat vagy elutasítás) nem kapja meg a 28. heti rutin anti-D injekciót, a kockázat megmarad. Ebben az esetben a megelőzés hiányában a terhesség utolsó harmadában vagy a szülés során nagyobb eséllyel indul el a szenzitizáció. Ez a szenzitizáció az aktuális babának általában nem okoz problémát, de a következő Rh-pozitív terhesség során a kialakult ellenanyagok már veszélyeztethetik a testvért.
Leave a Comment