A terhesség harminckettedik hete: az utolsó ultrahangvizsgálatok egyike következik

A várandósság harminckettedik hete egyfajta mágikus határkő minden kismama életében, hiszen ekkor lépünk be igazán a célegyenesbe. Ez az az időszak, amikor a készülődés izgalma és a fizikai elnehezülés már kéz a kézben jár, a gondolataink pedig egyre gyakrabban kalandoznak a nagy találkozás napja felé. A pocakunkban fejlődő apróság már nem is olyan apró, hiszen napról napra ügyesebb, erősebb, és egyre intenzívebben adja tudtunkra jelenlétét. Ebben a bejegyzésben részletesen körbejárjuk, mi történik ilyenkor a testünkben, hogyan fejlődik a baba, és mire számíthatunk az egyik legizgalmasabb eseményen: a harmadik trimeszteri nagy ultrahangvizsgálaton.

A baba fejlődése a harminckettedik héten

Ebben a szakaszban a magzat súlya már megközelíti az 1700-1900 grammot, hossza pedig a feje tetejétől a sarkáig elérheti a 42-43 centimétert. Olyan, mintha egy méretes sütőtököt hordanánk a szívünk alatt, ami nemcsak a méretében, hanem a súlyában is érezhető változásokat hoz a mindennapjainkba. A baba bőre alatt felhalmozódó szubkután zsírréteg folyamatosan vastagodik, aminek köszönhetően az eddig áttetsző, ráncos bőrfelület kisimul, és felveszi azt a jellegzetes, pirospozsgás babás formát, amit annyira szeretünk.

A tüdő fejlődése rohamléptekkel halad előre, bár még nem teljesen érett az önálló légzésre, a szervezet már nagy erőkkel termeli a surfactant nevű anyagot. Ez a speciális vegyület felelős azért, hogy a tüdőhólyagocskák ne tapadjanak össze a kilégzés során. A baba rendszeresen végez légzőmozgásokat, a magzatvíz kortyolgatásával és „belégzésével” edzi a rekeszizmát és a tüdő izomzatát, készülve az első kinti levegővételre.

Az agy szerkezete is bonyolódik, a barázdák mélyülnek, az idegsejtek közötti kapcsolatok pedig elképesztő sebességgel épülnek ki. A baba már képes érzékelni a fényt és a sötétséget a méhfalon keresztül, és bár a szemei még leginkább csukva vannak alvás közben, az éber periódusokban már pislog, sőt, követni is tudja az erősebb fényforrásokat. Hallása olyannyira kifinomult, hogy nemcsak az anya szívverését és bélhangjait ismeri fel, hanem a külvilágból érkező hangokat, dallamokat és az édesapa hangját is megkülönbözteti.

A harminckettedik hétre a baba már kialakítja a saját alvási és ébrenléti ciklusait, amelyek gyakran éppen akkor pörögnek fel, amikor az édesanya pihenni szeretne.

Változások az anyai szervezetben

A méh fundusa, azaz a legfelső pontja már jóval a köldök felett, körülbelül félúton a köldök és a szegycsont között helyezkedik el. Ez a növekedés jelentős nyomást gyakorol a belső szervekre, különösen a gyomorra és a tüdőre. Nem ritka, hogy ebben az időszakban felerősödik a gyomorégés és a nehézlégzés, hiszen a táguló méh felfelé tolja a rekeszizmot, csökkentve a tüdő tágulási kapacitását. Azt vehetjük észre, hogy már egy rövidebb séta vagy lépcsőzés után is kifulladunk.

A testünk vérének volumene ekkorra már akár 40-50 százalékkal is meghaladhatja a terhesség előtti szintet, ami szükséges a méhlepény megfelelő vérellátásához és a baba táplálásához. Emiatt azonban gyakoribbá válhat a vizesedés (ödéma), különösen a bokák és a kezek környékén a nap végére. Érdemes odafigyelni a kényelmes lábbelik viselésére és a lábak felpolcolására pihenés közben, hogy segítsük a nyirokkeringést.

A mellek készülnek a szoptatásra, sok kismama tapasztalhatja az előtej (kolostrum) szivárgását. Ez egy sűrű, sárgás folyadék, amely tele van ellenanyagokkal, és az újszülött első, legfontosabb tápláléka lesz a születés utáni napokban. Ha nem tapasztalunk szivárgást, az sem jelent problémát, hiszen a tejtermelés beindulása független attól, hogy a terhesség alatt ürül-e előtej vagy sem.

Az utolsó nagy mérföldkő: a harmadik trimeszteri ultrahang

A harminckettedik hét környékén kerül sor a harmadik kötelező genetikai vagy más néven biometriai szűrővizsgálatra. Ez a vizsgálat rendkívül fontos, hiszen ilyenkor kapunk átfogó képet a baba aktuális állapotáról, növekedési üteméről és a szülés előtti utolsó hetek biztonságáról. A szakorvos ilyenkor már nem a fejlődési rendellenességek kiszűrésére koncentrál (hiszen azokat a korábbi vizsgálatokon már ellenőrizték), hanem a magzat életfunkcióit és a méhen belüli környezet minőségét vizsgálja.

A vizsgálat során mérik a baba fejének átmérőjét (BPD), a fejkörfogatot (HC), a haskörfogatot (AC) és a combcsont hosszát (FL). Ezekből az adatokból egy szoftver segítségével megbecsülik a magzat súlyát. Bár ez csak egy becslés, ami 10-15 százalékos eltérést is mutathat, mégis jó támpontot ad ahhoz, hogy lássuk, a baba a saját percentilis görbéjén belül mozog-e. Ha a baba méretei arányosak, nincs ok az aggodalomra, még akkor sem, ha kisebbnek vagy nagyobbnak tűnik az átlagnál.

Kiemelt figyelmet kap a magzatvíz mennyisége és a méhlepény állapota. A túl kevés vagy túl sok magzatvíz jelezhet bizonyos problémákat, amiket ilyenkor még időben kezelni lehet, vagy szorosabb megfigyelést tehet szükségessé. A méhlepény érettségét a Grannum-skála alapján osztályozzák (0-tól 3-ig). A 32. héten teljesen természetes, ha a lepény már I-es vagy II-es érettségi fokozatú, hiszen a funkcióját továbbra is maradéktalanul betölti.

Leggyakoribb ultrahangos rövidítések és jelentésük

Rövidítés	Magyar jelentés	Miért mérjük?
BPD	Halántékok közötti távolság	A koponya szélességét és a fej méretét jelzi.
HC	Fejkörfogat	Segít a becsült súly meghatározásában.
AC	Haskörfogat	A baba tápláltságának legfontosabb mutatója.
FL	Combcsont hossza	A baba hosszanti növekedését mutatja meg.

A flowmetria szerepe a vizsgálat során

A harmadik trimeszteri ultrahang egyik leglényegesebb része a flowmetria, azaz a véráramlásmérés. A Doppler-ultrahang segítségével az orvos megvizsgálja a köldökzsinórban és a baba bizonyos ereiben (például az agyi erekben) keringő vér sebességét és ellenállását. Ez a mérés megerősíti, hogy a méhlepény megfelelően látja-e el oxigénnel és tápanyagokkal a magzatot.

Ha a méhlepény működése valamilyen okból, például meszesedés vagy anyai magas vérnyomás miatt romlik, a flowmetria az elsők között jelez. Ilyenkor az áramlási ellenállás megemelkedik, ami figyelmezteti az orvost, hogy a babának több figyelemre vagy esetleg korábbi beavatkozásra van szüksége. Szerencsére az esetek többségében a mérések megnyugtató eredményt hoznak, igazolva, hogy a kicsi biztonságban fejlődik tovább.

A vizsgálat alatt az orvos ellenőrzi a baba fekvését is. Bár a harminckettedik héten még van helye megfordulni, a babák többsége ekkorra már felveszi a szüléshez ideális koponyavégű fekvés pozícióját, azaz fejjel lefelé helyezkedik el. Ha a baba még farfekvéses, sincs ok a pánikra, hiszen a következő hetekben még bármikor átfordulhat a megfelelő irányba.

Fizikai kellemetlenségek és kezelésük

A terhesség ezen szakaszában a hát- és derékfájás szinte mindennapossá válhat. A test súlypontja eltolódik, a kismedencei szalagok a relaxin hormon hatására lazulnak, készülve a tágulásra. Ez a természetes folyamat azonban instabilitást okozhat az ízületekben. Sokat segíthet a kismama jóga, a rendszeres nyújtás, vagy egy kifejezetten terheseknek kifejlesztett tartóöv használata, amely leveszi a terhet a derékról.

A pihentető alvás sokak számára már csak álom marad. A hatalmas pocak miatt nehéz kényelmes pózt találni, a gyakori vizelési inger és a baba éjszakai aktivitása pedig többször is megszakíthatja az éjszakát. Javasolt a bal oldalon fekvés, mivel ez a póz biztosítja a legjobb véráramlást a méhlepényhez és a vesékhez. Egy jól megválasztott szoptatós párna vagy több kisebb párna elhelyezése a térdek között és a pocak alatt csodákat tehet az alvásminőséggel.

Gyakori jelenség a Braxton Hicks-összehúzódások megjelenése, amelyeket jóslófájásoknak is nevezünk. Ezek a méhfal megkeményedésével járnak, de általában nem fájdalmasak, és pihenésre, folyadékfogyasztásra vagy testhelyzet változtatásra elmúlnak. Ezek a „főpróbák” azt jelzik, hogy a méhizomzat készül a vajúdásra. Ha azonban az összehúzódások rendszeressé válnak, erősödnek vagy vérzés kíséri őket, azonnal forduljunk orvoshoz.

A folyadékfogyasztás ilyenkor hatványozottan fontos: a hidratáltság segít megelőzni az idő előtti méhösszehúzódásokat és csökkenti a lábvizesedés mértékét is.

Lelki felkészülés és a fészekrakó ösztön

Ahogy közeledik a 32. hét, sok kismamán eluralkodik a fészekrakó ösztön. Ez egy ősi, ösztönös késztetés, amely arra sarkall minket, hogy mindent tökéletesen előkészítsünk a jövevény fogadására. Hirtelen ellenállhatatlan vágyat érezhetünk a babaruha-mosásra, a szoba kifestésére vagy a konyhaszekrények átrendezésére. Ez a tevékenység segít a mentális felkészülésben is, hiszen a fizikai környezet rendezgetése közben a lelkünk is hangolódik az anyaságra.

Természetes, ha néha félelem vagy szorongás tör ránk a szüléssel vagy az azt követő időszakkal kapcsolatban. Érdemes ezeket az érzéseket megosztani a párunkkal, a barátnőinkkel vagy a védőnővel. A szülésfelkészítő tanfolyamok, a légzéstechnikák elsajátítása és a tudatos informálódás sokat segíthet az önbizalom növelésében. A cél nem az, hogy mindent kontrolláljunk, hanem az, hogy bízzunk a testünkben és a természet folyamataiban.

A párkapcsolati dinamika is változhat ilyenkor. Fontos, hogy az édesapát is bevonjuk a készülődésbe, legyen szó az ultrahangvizsgálaton való részvételről vagy a bababútorok összeszereléséről. Ezek a közös pillanatok erősítik az összetartozást és segítenek a férfinak is apává válni még a baba megérkezése előtt.

Táplálkozás és vitaminok a hajrában

A baba csontjainak keményedése miatt az igénye a kalciumra és a magnéziumra továbbra is magas. Ügyeljünk a tejtermékek, az olajos magvak és a sötétzöld leveles zöldségek fogyasztására. A magnézium nemcsak a baba fejlődéséhez szükséges, hanem segít ellazítani a kismama izmait, csökkenti a lábikragörcsök gyakoriságát és mérsékli a méh érzékenységét is.

A vashiány gyakori probléma a harmadik trimeszterben, mivel a baba elkezdi feltölteni saját vastartalékait az első születés utáni hónapokra. Ha fáradékonyabbnak érezzük magunkat a megszokottnál, érdemes ellenőriztetni a hemoglobin szintet. A vörös húsok, a spenót és a cékla mellett az orvos által javasolt készítmények is segíthetnek a szint fenntartásában. A vas felszívódását segíthetjük C-vitamin egyidejű bevitelével.

A rostban gazdag táplálkozás elengedhetetlen, mivel a progeszteron hormon és a méh nyomása miatt az emésztés jelentősen lelassulhat. A székrekedés megelőzése érdekében fogyasszunk sok gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát és igyunk elegendő tiszta vizet. Kerüljük a nehéz, puffasztó ételeket, inkább együnk többször kevesebbet, hogy ne terheljük túl a gyomrunkat.

Praktikus teendők a harminckettedik héten

Itt az ideje, hogy összeállítsuk a kórházi csomagot. Még ha úgy is tűnik, hogy van idő, a baba bármikor dönthet úgy, hogy korábban érkezik, és ilyenkor nagy könnyebbség, ha az összekészített táska az ajtó mellett vár ránk. A csomagba ne csak a babának szánt dolgokat tegyük bele, hanem gondoljunk saját kényelmünkre is: kényelmes hálóingek, szoptatós melltartó, papucs, tisztálkodási szerek és némi gyorsan energiát adó harapnivaló (például szőlőcukor vagy müzliszelet) mindig jól jön.

Érdemes átnézni a hivatalos papírokat is. Ellenőrizzük, hogy minden orvosi leletünk a terhesgondozási kiskönyvben van-e, és ne felejtsük el az apasági nyilatkozatot vagy a házassági anyakönyvi kivonatot sem (intézményfüggő, pontosan mit kérnek). Ha még nem választottunk gyerekorvost, most már célszerű körbekérdezni a környéken, és felvenni a kapcsolatot a kiválasztott szakemberrel.

Gondoljuk át a szülési tervet is, ha szeretnénk ilyet készíteni. Fontos tudatosítani, hogy a szülés egy dinamikus folyamat, ahol a legfontosabb a baba és a mama biztonsága, de a kívánságaink – például a gátvédelem, az alternatív pózok vagy az aranyóra igénye – rögzítése segíthet az orvosi csapatnak, hogy a számunkra legmegfelelőbb élményt nyújthassák.

A mozgás és a pihenés egyensúlya

Bár a testünk egyre nehezebb, a könnyű testmozgást nem szabad teljesen elhagyni. A séta a friss levegőn serkenti a vérkeringést és javítja a hangulatot. A gátizomtorna (intimtorna) végzése kiemelt jelentőségű, hiszen az erős és rugalmas gátizomzat megkönnyítheti a kitolási szakaszt és gyorsíthatja a szülés utáni regenerációt. Naponta pár perc gyakorlás is érezhető változást hozhat.

A pihenés azonban legalább ennyire fontos. Ne érezzünk bűntudatot, ha napközben is szükségünk van egy-egy rövid szundításra. A szervezetünk hatalmas munkát végez egy új élet felépítésével, és ez rengeteg energiát emészt fel. Hallgassunk a testünk jelzéseire: ha elfáradtunk, álljunk meg, tegyük fel a lábunkat, és adjunk magunknak és a babának egy kis nyugalmat.

A masszázs, kifejezetten kismamák számára, csodálatos módja lehet a feszültség oldásának. Egy gyengéd érintés a háton vagy a lábakon nemcsak a fizikai fájdalmat enyhíti, hanem segít az endorfin termelődésében is, ami a babához is eljut a méhlepényen keresztül. A boldog mama boldog baba elve ilyenkor is érvényesül.

A baba mozgásának figyelemmel kísérése

Ebben az időszakban a baba mozgása már megváltozik. Mivel egyre kevesebb a helye a méhen belül, a nagy bukfenceket felváltják a nyújtózások, rúgások és könyöklések. Gyakran jól láthatóan kirajzolódik egy apró sarok vagy könyök a hasfalunkon, ami egészen lenyűgöző látvány. Fontos, hogy megismerjük a baba napi rutinját: mikor aktívabb, és mikor pihen.

Az orvosok gyakran kérik a magzatmozgások figyelését. Bár nincs kőbe vésett szám, óránként általában legalább tíz mozgást kellene éreznünk az aktív időszakokban. Ha úgy érezzük, hogy a baba szokatlanul csendes, próbáljunk meg enni valami édeset, inni egy pohár hideg vizet vagy kicsit megmozgatni a pocakunkat. Ha ezekre sem reagál a megszokott módon, vagy hirtelen, szokatlanul heves mozgásba kezd, érdemes konzultálni a gondozó orvossal vagy ellátogatni a szülészetre egy rövid ellenőrzésre.

A csuklás is mindennapos vendég lehet. Ilyenkor ritmikus, ütemes rándulásokat érezhetünk a pocakunk egy pontján. Ez teljesen normális jelenség, a baba tüdő- és rekeszizomfejlődésének velejárója, ami nem okoz fájdalmat a kicsinek, sőt, segíti a későbbi légzés mechanizmusának finomhangolását.

Felkészülés a szoptatásra

Bár a szoptatás ösztönös folyamatnak tűnik, érdemes előre tájékozódni a legfontosabb alapelvekről. A 32. hét jó időpont arra, hogy olvassunk a helyes mellre helyezésről, az igény szerinti szoptatás előnyeiről és a lehetséges nehézségek áthidalásáról. Ha van rá lehetőség, érdemes felkeresni egy laktációs szaktanácsadót vagy ellátogatni egy szoptatós támogató csoportba.

A mellek ápolása során kerüljük az agresszív tisztítószereket, szappanokat a bimbó környékén, mivel ezek kiszáríthatják a bőrt. A természetes olajok vagy a tiszta lanolin krémek segíthetnek rugalmasan tartani a bőrt. Ne feledjük, a mell mérete és formája nincs összefüggésben a termelt tej mennyiségével; szinte minden anya képes elegendő táplálékot biztosítani a gyermekének a megfelelő támogatás és technika mellett.

Készítsünk elő kényelmes helyet a lakásban a szoptatáshoz, ahol minden kéznél van: párnák, víz, telefon vagy egy könyv. Az első hetekben sokat fogunk itt ülni, így a komfortérzetünk kulcsfontosságú lesz a sikeres laktációhoz és a baba megnyugtatásához.

Az apa szerepe a 32. héten

Az édesapák számára ez az időszak sokszor a realizálódás fázisa. Ahogy látják az anya növekvő pocakját és a baba erőteljes mozgásait, a szülőség gondolata egyre kézzelfoghatóbbá válik. Fontos, hogy az apa is tisztában legyen azzal, mi várható a szülőszobán, és hogyan tudja leginkább támogatni az anyát. A szülés alatti masszázs, a bátorító szavak vagy egyszerűen csak a jelenlét biztonsága felbecsülhetetlen segítség.

A közös készülődés, mint például a bababútorok összeszerelése vagy a babakocsi tesztelése, segít az apa-gyermek kötődés kialakulásában. Az apa hangja már ismerős a babának a méhen belül is, így érdemes már most sokat beszélni a pocakhoz, énekelni vagy mesélni a kicsinek. Ez nemcsak a babának jó, hanem az apának is segít lelkileg felkészülni az új szerepére.

Beszélgessünk a párkapcsolatunkról is. A baba érkezése után a figyelem középpontja áthelyeződik, ezért fontos, hogy most még minél több minőségi időt töltsünk együtt. Egy kellemes vacsora vagy egy esti séta segít megerősíteni az érzelmi alapokat, amelyekre az új család épülni fog.

Gyakori kérdések a 32. terhességi héttel kapcsolatban

A harminckettedik hét tehát az intenzív fizikai változások és az izgalmas orvosi ellenőrzések ideje. Bár a testünk már fáradékonyabb, a tudat, hogy hamarosan a karunkban tarthatjuk gyermekünket, minden nehézségen átsegít. Használjuk ki ezeket a heteket a befelé figyelésre, a pihenésre és az utolsó simítások elvégzésére, hogy magabiztosan és felkészülten vágjunk bele életünk legnagyobb kalandjába. A baba már szinte készen áll, és mi is napról napra közelebb kerülünk ahhoz, hogy édesanyává váljunk.