Pajzsmirigy alulműködés: lehetséges okok a tartósan fennálló tünetek mögött

Sok édesanya tapasztalja, hogy a pajzsmirigy alulműködés diagnózisa és a gyógyszeres kezelés megkezdése után sem tér vissza teljesen a régi élete. A fáradtság, a súlyproblémák, a hajhullás vagy a koncentrációs nehézségek makacsul ragaszkodnak, még akkor is, ha a laboreredmények – a TSH szintje – elvileg már a „normális” tartományban mozognak. Ez a frusztráló helyzet sokakat elbizonytalanít, és felveti a kérdést: vajon mi lehet a tartósan fennálló tünetek valódi oka? Ne ess kétségbe, nem vagy egyedül ezzel a problémával, és igenis léteznek olyan okok, melyeket érdemes alaposabban megvizsgálni.

A pajzsmirigy alulműködés árnyoldalai: Amikor a kezelés ellenére sem múlnak a tünetek

A pajzsmirigy alulműködés, orvosi nevén hipothyreosis, egyre több nő – és különösen édesanya – életét érinti. A pajzsmirigyünk, ez a pillangó alakú szerv a nyakunk tövében, hormonokat termel, amelyek alapvető fontosságúak szinte minden testi funkciónkhoz: az anyagcserétől kezdve a testhőmérséklet-szabályozáson át az agy működéséig. Amikor nem termel elegendő hormont, az egész szervezet lelassul, és számos kellemetlen tünet jelenik meg.

A leggyakoribb panaszok közé tartozik a tartós fáradtság, kimerültség, a súlygyarapodás, még diéta mellett is, a hajhullás, a bőr szárazsága, a hidegérzékenység, a székrekedés, a memóriazavar és a hangulatingadozás. Ezek a tünetek jelentősen ronthatják az életminőséget, különösen egy kisgyermekes édesanya számára, akinek nap mint nap rengeteg energiára van szüksége.

A legtöbb esetben a pajzsmirigy alulműködést szintetikus pajzsmirigyhormonnal, leggyakrabban levotiroxinnal kezelik. Ez a gyógyszer pótolja a hiányzó hormont, és a TSH (thyreoidea-stimuláló hormon) szintje alapján állítják be az adagolást. A TSH az agyalapi mirigy által termelt hormon, amely serkenti a pajzsmirigyet a hormontermelésre. Magas TSH szint azt jelzi, hogy a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont, ezért az agy erősebben próbálja stimulálni.

Amikor a laboreredmények már „rendben” vannak, de a tünetek makacsul fennállnak, az azt jelenti, hogy mélyebben kell keresni a probléma gyökerét, és nem elégedhetünk meg a felszínes magyarázatokkal.

Azonban sokan tapasztalják, hogy a gyógyszeres kezelés ellenére sem múlnak el teljesen a tünetek, vagy csak részleges javulás következik be. Ez rendkívül frusztráló lehet, hiszen az ember azt hinné, a probléma megoldódott. Ez a cikk pontosan ezeket a rejtett okokat vizsgálja meg, melyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a pajzsmirigy alulműködés tünetei tartósan fennálljanak, és segít megérteni, hogyan lehetne teljesebb gyógyulást elérni.

A diagnózis és a „normális” tartományon túl

A pajzsmirigy alulműködés diagnózisa elsősorban a TSH szint mérésén alapul. Azonban egyre több endokrinológus és funkcionális orvos hangsúlyozza, hogy a TSH önmagában nem elegendő a teljes kép megismeréséhez, különösen akkor, ha a tünetek továbbra is fennállnak. A „normális” tartomány, amit a laborok feltüntetnek, gyakran túl széles ahhoz, hogy mindenki számára optimálisnak bizonyuljon.

Pajzsmirigy hormonok: TSH, T4, T3, rT3

Ahhoz, hogy megértsük a pajzsmirigy működésének komplexitását, ismernünk kell a főbb hormonokat és azok szerepét:

• TSH (thyreoidea-stimuláló hormon): Az agyalapi mirigy termeli, és a pajzsmirigy hormontermelését szabályozza. Magas TSH alulműködésre, alacsony TSH túlműködésre utal.
• T4 (tiroxin): A pajzsmirigy által termelt fő hormon (kb. 80%). Ez egy inaktív forma, ami önmagában nem tudja kifejteni hatását.
• T3 (trijód-tironin): A T4-ből alakul át aktív T3-má a szervezetben, főként a májban, a vesékben és a belekben. Ez az aktív hormon, ami a sejtekben kifejti hatását, és felelős a tünetekért vagy azok hiányáért.
• rT3 (reverz T3): Ez is a T4-ből képződik, de inaktív formája a T3-nak. Olyan, mint egy „fék” a T3 hatásán, és stressz, gyulladás vagy tápanyaghiány esetén megnőhet a szintje, blokkolva az aktív T3 receptorokat.

Miért nem elég a TSH?

A hagyományos orvoslás gyakran csak a TSH szintjét figyeli, és ha az a referenciatartományon belül van, feltételezi, hogy a pajzsmirigy működése megfelelő. Azonban ez a megközelítés több okból is hiányos lehet:

1. Referenciatartomány vs. optimális tartomány: A laboratóriumi referenciatartományok a népesség átlagát tükrözik, beleértve azokat is, akik már pre-klinikai alulműködésben szenvednek. Sok szakértő szerint az optimális TSH szint 1.0 és 2.5 mIU/L között van, míg a laborok felső határa gyakran 4.0-5.0 mIU/L. Ha valakinek 3.5-ös TSH-ja van, az a labor szerint „normális”, de ő mégis tüneteket tapasztalhat.
2. T4-T3 konverziós zavarok: Lehet, hogy a szervezet elegendő T4-et termel, vagy a gyógyszerrel bevisszük, de valamilyen okból nem tudja azt hatékonyan átalakítani aktív T3-má. Ebben az esetben a TSH „normális” lehet, de a sejtek mégis T3 hiányban szenvednek.
3. rT3 dominancia: Ha az rT3 szintje túl magas, az aktív T3 nem tudja kifejteni hatását a sejtekben, még akkor sem, ha elegendő van belőle. Ez egyfajta „funkcionális” alulműködést okoz.
4. Sejtszintű érzékenység: Előfordulhat, hogy a sejtek T3 receptorai nem működnek megfelelően, és nem reagálnak a hormonra. Ezt gyakran pajzsmirigy rezisztenciának nevezik.

Ezért rendkívül fontos, hogy a TSH mellett a szabad T3 (fT3) és szabad T4 (fT4) szinteket is megmérjék. Sőt, bizonyos esetekben az rT3 vizsgálata is elengedhetetlen lehet, hogy teljesebb képet kapjunk a pajzsmirigy hormonok anyagcseréjéről.

Az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás, avagy Hashimoto

A pajzsmirigy alulműködés hátterében az esetek túlnyomó többségében, mintegy 90%-ban egy autoimmun betegség áll: a Hashimoto thyreoiditis. Sokan nem is tudják, hogy az alulműködésük egy autoimmun folyamat következménye, és ez alapjaiban változtatja meg a kezelési stratégiát.

A Hashimoto lényege és a tünetek forrása

A Hashimoto-kór lényege, hogy az immunrendszer tévedésből megtámadja a saját pajzsmirigyét, idegenként kezelve azt. Ez krónikus gyulladáshoz és a pajzsmirigy sejtjeinek fokozatos pusztulásához vezet. Ahogy a pajzsmirigy károsodik, egyre kevesebb hormont képes termelni, ami alulműködéshez vezet.

A probléma az, hogy a gyógyszeres kezelés (levotiroxin) csak a hiányzó hormont pótolja, de nem kezeli az autoimmun folyamatot. A gyulladás és az immunrendszer támadása tovább folytatódhat, ami magyarázatot adhat a tartósan fennálló tünetekre. A gyulladás önmagában is okozhat fáradtságot, fájdalmakat, agyködöt és egyéb panaszokat, még akkor is, ha a hormonszintek elvileg rendezettek.

Az antitestek szerepe és jelentősége

A Hashimoto diagnózisát a vérben kimutatható antitestek – a TPO (tireoperoxidáz) antitest és a TG (tireoglobulin) antitest – igazolják. Ezek az antitestek jelzik, hogy az immunrendszer aktívan támadja a pajzsmirigyet. Fontos, hogy ezeket az antitesteket is ellenőrizzük, még akkor is, ha a TSH „normális”.

Magas antitest szintek esetén a cél nem csupán a hormonszintek rendezése, hanem az immunrendszer megnyugtatása és a gyulladás csökkentése is. Ez egy sokkal komplexebb megközelítést igényel, ami az életmód, a táplálkozás és a stresszkezelés alapvető átalakítását jelenti.

A gyulladás csökkentése

Az autoimmun gyulladás csökkentése kulcsfontosságú a Hashimoto-kórban szenvedők számára. Ez magában foglalja:

• Gyulladáscsökkentő étrend: El kell hagyni azokat az élelmiszereket, amelyek gyulladást provokálhatnak (pl. glutén, tejtermékek, cukor, feldolgozott élelmiszerek).
• Bélrendszer egészségének helyreállítása: Mivel az immunrendszer 70-80%-a a bélrendszerben található, a bélflóra egyensúlyának helyreállítása elengedhetetlen.
• Stresszkezelés: A krónikus stressz súlyosbítja az autoimmun folyamatokat.
• Megfelelő tápanyagok: Bizonyos vitaminok és ásványi anyagok, mint a szelén és a D-vitamin, segítenek modulálni az immunválaszt.

Ha a Hashimoto-t nem kezeljük a gyulladás szempontjából, a pajzsmirigy károsodása tovább folytatódhat, ami fokozatosan növekvő gyógyszeradagot és tartósan fennálló tüneteket eredményezhet.

A táplálkozás és a pajzsmirigy kapcsolata: Ami az asztalon múlik

A táplálkozásunk talán az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a pajzsmirigy működését és az autoimmun folyamatokat. Amit megeszünk, az építőanyagként szolgál a hormonjainkhoz, hatással van a gyulladásra, a bélrendszerünkre és az immunrendszerünkre. Nem túlzás azt állítani, hogy a pajzsmirigy egészsége a tányérunkon kezdődik.

Glutén és tejtermékek: Lehetnek-e bajkeverők?

Az autoimmun betegségek, így a Hashimoto-kór esetében is, egyre több kutatás mutat rá a glutén és a tejtermékek lehetséges negatív hatására. Bár nem mindenki érzékeny rájuk, sokaknál ezek az élelmiszerek gyulladást válthatnak ki és súlyosbíthatják az autoimmun folyamatokat.

• Glutén: A búza, árpa és rozs fő fehérjéje. A glutén molekuláris szerkezete hasonló a pajzsmirigy szöveteihez. Az úgynevezett molekuláris mimikri jelensége miatt az immunrendszer, miután megtámadta a glutént, tévedésből a pajzsmirigyet is megtámadhatja. Emellett a glutén hozzájárulhat az „áteresztő bél szindróma” kialakulásához, ami szintén fokozza a gyulladást.
• Tejtermékek: A tejfehérjék, különösen a kazein, szintén kiválthatnak gyulladásos reakciókat és allergiás tüneteket. Sokaknál a tejtermékek fogyasztása emésztési panaszokat, puffadást és gyulladást okoz, ami közvetve befolyásolhatja a pajzsmirigy egészségét.

Érdemes lehet eliminációs diétát kipróbálni, ahol 4-6 hétre teljesen kiiktatjuk ezeket az élelmiszereket, majd fokozatosan visszavezetjük őket, figyelve a szervezet reakcióit. Ez segíthet azonosítani az esetleges érzékenységeket.

Cukor és feldolgozott élelmiszerek: A gyulladás melegágya

A finomított cukor, a mesterséges édesítőszerek és a feldolgozott élelmiszerek tele vannak gyulladást okozó összetevőkkel, mint például a transzzsírok, a mesterséges adalékanyagok és a magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup. Ezek az élelmiszerek nem csak elhízáshoz és inzulinrezisztenciához vezethetnek, de közvetlenül is fokozzák a szervezetben a gyulladást, ami különösen káros az autoimmun betegségekben szenvedők számára.

A krónikus gyulladás gátolja a T4-T3 átalakulást, növeli az rT3 szintet, és terheli a mellékveséket, mindez hozzájárul a pajzsmirigy alulműködés tüneteinek fennmaradásához.

Pajzsmirigybarát étrend: Mire figyeljünk?

A pajzsmirigy egészségét támogató étrend alapja a teljes értékű, feldolgozatlan élelmiszerek fogyasztása. Koncentráljunk a következőkre:

• Zöldségek és gyümölcsök: Különösen a leveles zöldségek, bogyós gyümölcsök, amelyek antioxidánsokban és vitaminokban gazdagok.
• Minőségi fehérjék: Sovány húsok (csirke, pulyka), halak (vadlazac), tojás, hüvelyesek (ha jól toleráljuk).
• Egészséges zsírok: Avokádó, olívaolaj, kókuszolaj, olajos magvak és diófélék (mértékkel). Ezek fontosak a hormontermeléshez és a gyulladás csökkentéséhez.
• Élelmi rost: Segíti az emésztést, a méregtelenítést és táplálja a bélflórát.
• Jódtartalmú élelmiszerek (mértékkel): Tengeri halak, algák (figyelem, jódérzékenység esetén óvatosan!).
• Szelénben gazdag élelmiszerek: Brazil dió, napraforgómag, halak.

Fontos, hogy az étrendünk változatos legyen, és kerüljük a szigorú, koplalós diétákat, amelyek tovább terhelhetik a pajzsmirigyet. A mértékletesség és a minőség a kulcs.

A bélrendszer: A második agy és a pajzsmirigy titkos kapcsolata

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszer egészsége alapvető fontosságú az immunrendszer megfelelő működéséhez, a gyulladás szabályozásához és a hormonális egyensúly fenntartásához, így közvetve a pajzsmirigy működéséhez is. A bélrendszerünket gyakran nevezik a „második agynak”, nem véletlenül: itt zajlik az emésztés, a tápanyagok felszívódása, és itt él a bélflóránk, amely óriási hatással van az egészségünkre.

Áteresztő bél szindróma: Amikor a bélfal szivárog

Az áteresztő bél szindróma (leaky gut) egy olyan állapot, amikor a bélfal áteresztőképessége megnő. Normális esetben a bélfal egy szoros gátat képez, ami csak a megemésztett tápanyagokat engedi át a véráramba. Áteresztő bél esetén azonban emésztetlen ételrészecskék, toxinok és kórokozók is átjuthatnak a véráramba, kiváltva az immunrendszer reakcióját.

Ez a krónikus immunválasz és gyulladás kulcsszerepet játszhat az autoimmun betegségek, így a Hashimoto-kór kialakulásában és súlyosbodásában. Az immunrendszer folyamatosan „riadóban” van, ami hosszú távon kimerítheti, és tévedéseket okozhat, mint például a pajzsmirigy megtámadása. Az áteresztő bél szindróma tünetei gyakran átfednek a pajzsmirigy alulműködés tüneteivel: fáradtság, emésztési panaszok, bőrproblémák, ízületi fájdalmak.

Bélflóra egyensúlyhiány: Diszbiózis és következményei

A bélflóránk, a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok összessége, kritikus szerepet játszik az egészségünkben. Amikor a „jó” és „rossz” baktériumok aránya felborul – ezt nevezzük diszbiózisnak –, az számos problémát okozhat.

• Tápanyag felszívódás: A diszbiózis gátolhatja a pajzsmirigy működéséhez szükséges vitaminok és ásványi anyagok (pl. szelén, cink, jód, vas, B-vitaminok) felszívódását.
• Hormon konverzió: A T4-ből T3-má alakulás egy része a bélrendszerben történik. Az egészséges bélflóra nélkül ez a folyamat károsodhat.
• Gyulladás: A diszbiózis fokozhatja a gyulladást a szervezetben, ami negatívan befolyásolja a pajzsmirigy működését.
• Toxinok: A „rossz” baktériumok káros anyagcsere-termékeket termelhetnek, amelyek terhelik a májat és az immunrendszert.

A bélrendszer helyreállítása

A bélrendszer egészségének helyreállítása alapvető lépés a pajzsmirigy alulműködés tüneteinek enyhítésében. Ez egy több lépcsős folyamat:

1. Távolítsuk el: Azonosítsuk és távolítsuk el azokat az élelmiszereket (pl. glutén, tejtermékek, cukor) és toxinokat, amelyek károsítják a bélfalat és felborítják a bélflórát. Szükség esetén kezelni kell a bélrendszeri fertőzéseket (pl. candida, SIBO).
2. Pótoljuk: Pótoljuk az emésztést segítő enzimeket, gyomorsavat (ha szükséges) és az epe termelését segítő anyagokat.
3. Helyreállítsuk: Használjunk probiotikumokat és prebiotikumokat az egészséges bélflóra helyreállítására.
4. Gyógyítsuk: Támogassuk a bélfal regenerációját olyan tápanyagokkal, mint az L-glutamin, kollagén, cink és D-vitamin.

Egy egészséges bélrendszerrel a tápanyagok jobban felszívódnak, a gyulladás csökken, és az immunrendszer is kiegyensúlyozottabbá válik, ami mind hozzájárul a pajzsmirigy optimális működéséhez.

Vitaminok és ásványi anyagok: A hiányok rejtett ereje

A pajzsmirigy hormonok termeléséhez és működéséhez számos vitaminra és ásványi anyagra van szükség. Még akkor is, ha a gyógyszeres kezelés megkezdődött, a tápanyaghiányok továbbra is gátolhatják a pajzsmirigy optimális működését és a T4-T3 átalakulást, hozzájárulva a tartós tünetekhez. A modern táplálkozás, a stressz és a bélrendszeri problémák mind fokozhatják ezeket a hiányokat.

Szelén: A T4-T3 átalakítás kulcsa

A szelén egy nyomelem, amely elengedhetetlen a pajzsmirigy megfelelő működéséhez. Két kulcsfontosságú szerepe van:

1. T4-T3 konverzió: A szelén kulcsfontosságú a dezjodináz enzimek működéséhez, amelyek a T4-et aktív T3-má alakítják. Hiánya esetén ez az átalakulás nem hatékony.
2. Antioxidáns védelem: A pajzsmirigy az egyik legnagyobb szelénkoncentrációjú szerv a szervezetben. A szelén erős antioxidáns, ami védi a pajzsmirigysejteket az oxidatív stressztől, ami különösen fontos Hashimoto-kór esetén, ahol az immunrendszer támadása gyulladást és oxidatív károsodást okoz.

Kutatások kimutatták, hogy a szelénpótlás csökkentheti a TPO antitestek szintjét Hashimoto-kórban szenvedőknél. Természetes forrásai közé tartozik a brazil dió, a napraforgómag, a halak és a tojás.

Jód: A kényes egyensúly

A jód a pajzsmirigy hormonok alapvető építőköve. Jód nélkül a pajzsmirigy nem tud T4-et és T3-at termelni. Régebben a jódhiány volt a pajzsmirigy alulműködés fő oka, de ma már az élelmiszerek jódozása miatt ez ritkább.

Azonban a jódpótlás Hashimoto-kór esetén rendkívül kényes kérdés. Míg a jód elengedhetetlen, a túlzott jódbevitel súlyosbíthatja az autoimmun folyamatokat és a pajzsmirigy gyulladását bizonyos egyéneknél. Ezért Hashimoto-s betegeknek általában óvatosan kell bánniuk a jódpótlással, és mindig orvosi felügyelet mellett kell azt alkalmazni.

D-vitamin: Az immunrendszer őre

A D-vitamin valójában egy hormon, amely kulcsszerepet játszik az immunrendszer modulálásában és a gyulladás szabályozásában. A D-vitamin hiány gyakori a pajzsmirigy alulműködésben szenvedőknél, különösen a Hashimoto-kóros betegeknél.

A megfelelő D-vitamin szint segíthet csökkenteni az autoimmun aktivitást és javíthatja az immunrendszer működését, ami közvetetten hozzájárul a pajzsmirigy egészségéhez és a tünetek enyhüléséhez.

Fontos a D-vitamin szint rendszeres ellenőrzése és szükség esetén D3-vitamin pótlása, ideális esetben K2-vitaminnal kombinálva, a felszívódás és a csontokba való beépülés optimalizálása érdekében.

Cink, vas és B-vitaminok: Az energiatermelés motorjai

Számos más vitamin és ásványi anyag is nélkülözhetetlen a pajzsmirigy optimális működéséhez:

• Cink: Fontos a TSH receptorok működéséhez, a T4-T3 konverzióhoz és az immunrendszer egyensúlyához. Hiánya hajhullást, bőrproblémákat és immunrendszeri gyengeséget okozhat.
• Vas (ferritin): A vashiányos vérszegénység gyakran társul pajzsmirigy alulműködéssel, és önmagában is okozhat fáradtságot, hajhullást. A vas elengedhetetlen a pajzsmirigy hormonok szintéziséhez és a sejtek oxigénellátásához. Fontos a ferritin szint mérése, ami a vas raktározott formáját mutatja.
• B-vitaminok (különösen B12 és folsav): Ezek a vitaminok kulcsszerepet játszanak az energiatermelésben, az idegrendszer működésében és a homocisztein szint szabályozásában, ami gyulladásos markerként is funkcionál. A B12-hiány különösen gyakori az autoimmun betegségekben szenvedőknél és vegetáriánusoknál.
• Magnézium: Több mint 300 enzimreakcióban vesz részt, beleértve az energiatermelést és az idegrendszer működését. Hiánya izomgörcsöket, fáradtságot és alvászavarokat okozhat.

A tápanyaghiányok feltárása és célzott pótlása jelentősen hozzájárulhat a tünetek enyhítéséhez és a pajzsmirigy működésének optimalizálásához. Mindig érdemes laborvizsgálatokkal alátámasztani a hiányokat, mielőtt nagydózisú pótlást kezdenénk.

Stressz és mellékvese kimerültség: A modern kor népbetegsége

A modern életvitel velejárója a krónikus stressz, amely óriási terhet ró a szervezetünkre, és jelentősen befolyásolhatja a hormonális egyensúlyt, beleértve a pajzsmirigy működését is. A mellékvesék, amelyek a stresszhormonokat termelik, szorosan együttműködnek a pajzsmiriggyel. Ha a mellékvesék túlműködnek a folyamatos stressz miatt, vagy éppen kimerülnek, az közvetlenül kihat a pajzsmirigy hormonjaira és azok hatékonyságára.

A kortizol és a pajzsmirigy hormonok kölcsönhatása

A kortizol a fő stresszhormon, amelyet a mellékvesék termelnek. Normális körülmények között segít megbirkózni a stresszes helyzetekkel. Azonban a krónikus stressz állandóan magas kortizolszintet eredményez, ami számos negatív hatással jár a pajzsmirigyre:

• Gátolja a TSH termelést: A magas kortizol jelezheti az agyalapi mirigynek, hogy kevesebb TSH-t termeljen, ami csökkent pajzsmirigy hormontermeléshez vezethet.
• Gátolja a T4-T3 átalakulást: A kortizol gátolja a T4-T3 konverziót, és ehelyett elősegíti az inaktív rT3 termelődését. Ez azt jelenti, hogy még ha elegendő T4 is van a szervezetben, nem tud elegendő aktív T3-má alakulni.
• Növeli a pajzsmirigy hormon rezisztenciát: A magas kortizol csökkentheti a sejtek T3 receptorainak érzékenységét, ami azt jelenti, hogy a hormonok nem tudják hatékonyan kifejteni hatásukat.
• Fokozza a gyulladást: Bár a kortizol gyulladáscsökkentő hatású, a krónikusan magas szint paradox módon fokozhatja a gyulladást a szervezetben, különösen a bélrendszerben.

Krónikus stressz és a hormonális dominóeffektus

A mellékvese kimerültség (adrenal fatigue, bár ez nem egy hivatalos orvosi diagnózis, sok funkcionális orvos használja a jelenség leírására) akkor alakul ki, ha a mellékvesék hosszú távon túlterheltek a krónikus stressz miatt. A mellékvesék nem tudnak elegendő kortizolt termelni a stressz kezelésére, ami extrém fáradtságot, alacsony energiát, hangulatingadozást és alvászavarokat okoz.

Ez a kimerült állapot tovább rontja a pajzsmirigy alulműködés tüneteit, és megnehezíti a gyógyulást, hiszen a szervezet egyszerűen nem tudja fenntartani az optimális hormonális egyensúlyt.

A stressz nem csak a pajzsmirigy hormonokat befolyásolja, hanem az ösztrogén, progeszteron és tesztoszteron szintekre is hatással van, tovább bonyolítva a hormonális képet.

A stresszkezelés fontossága

A stressz hatékony kezelése alapvető fontosságú a pajzsmirigy alulműködés tüneteinek enyhítésében. Ez nem azt jelenti, hogy teljesen kiiktathatjuk a stresszt az életünkből, hanem azt, hogy megtanuljuk kezelni a reakcióinkat és támogatni a szervezetünket a stresszes időszakokban.

• Relaxációs technikák: Jóga, meditáció, mély légzésgyakorlatok, mindfulness.
• Elegendő alvás: A minőségi alvás elengedhetetlen a mellékvesék regenerációjához.
• Megfelelő mozgás: A rendszeres, de nem túlzott testmozgás segíthet a stressz levezetésében. Kerüljük a kimerítő edzéseket, ha mellékvese kimerültségre gyanakszunk.
• Adaptogén gyógynövények: Bizonyos gyógynövények, mint az ashwagandha, rodiola vagy a szibériai ginzeng, segíthetnek a szervezetnek alkalmazkodni a stresszhez.
• Életmódváltás: Prioritások felállítása, „nemet mondás” megtanulása, időgazdálkodás.

A stresszkezelés nem luxus, hanem a gyógyulási folyamat elengedhetetlen része. A mellékvesék támogatásával a pajzsmirigy is sokkal hatékonyabban tud működni.

A máj szerepe: A hormonális anyagcsere központja

A máj egy hihetetlenül sokoldalú szerv, amely több mint 500 létfontosságú funkciót lát el a szervezetben, beleértve az anyagcserét, a méregtelenítést és a hormonok szabályozását. A pajzsmirigy hormonok szempontjából a máj különösen fontos szerepet játszik, és ha a máj működése valamilyen okból károsodik, az közvetlenül kihat a pajzsmirigy egészségére és a tünetek fennmaradására.

T4-T3 konverzió és a máj terheltsége

Amint azt már említettük, a pajzsmirigy által termelt T4 hormon inaktív, és ahhoz, hogy hatékony legyen, aktív T3-má kell átalakulnia. Ennek az átalakulásnak a legnagyobb része, mintegy 60%-a a májban történik. Ha a máj túlterhelt vagy nem működik optimálisan, ez a konverziós folyamat lelassulhat vagy hatékonytalanná válhat.

Ennek eredményeként a szervezetben elegendő T4 lehet, de a sejtek mégis T3 hiányban szenvednek, ami a pajzsmirigy alulműködés tüneteinek fennmaradásához vezet. A máj terheltségét számos tényező okozhatja:

• Alkohol és drogok: Túlzott fogyasztásuk károsítja a májsejteket.
• Feldolgozott élelmiszerek: Magas cukor-, transzzsír- és adalékanyag-tartalmuk terheli a májat.
• Környezeti méreganyagok: Peszticidek, nehézfémek, légszennyezés – ezek mind méregtelenítési feladatot rónak a májra.
• Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek, különösen a hosszú távú szedés, terhelhetik a májat.
• Elhízás és inzulinrezisztencia: Ezek az állapotok zsírmájhoz vezethetnek, ami csökkenti a máj működési kapacitását.

Méregtelenítés és a pajzsmirigy

A máj felelős a szervezet méregtelenítéséért, beleértve a hormonok (például az ösztrogén) lebontását és kiválasztását is. Ha a máj túlterhelt, a toxinok és a felesleges hormonok felhalmozódhatnak a szervezetben, ami negatívan befolyásolja a pajzsmirigy működését.

• Ösztrogéndominancia: Ha a máj nem tudja hatékonyan lebontani a felesleges ösztrogént, az ösztrogéndominancia alakulhat ki. Ez az állapot gátolhatja a pajzsmirigy hormonok hatását a sejtekben, és növelheti a TBG (thyroxin kötő globulin) szintjét, ami kevesebb szabad T3 és T4 hormont eredményez.
• Környezeti toxinok: A máj méregteleníti a környezeti toxinokat, amelyek endokrin diszruptorként viselkedhetnek, és közvetlenül károsíthatják a pajzsmirigyet. Ha a máj nem tudja hatékonyan eltávolítani ezeket az anyagokat, azok felhalmozódnak és ronthatják a pajzsmirigy működését.

A máj egészségének támogatása tehát kritikus a pajzsmirigy optimális működéséhez. Ez magában foglalja a májbarát táplálkozást (keserű ételek, keresztesvirágúak), a méregtelenítő folyamatok támogatását (pl. glutation prekurzorok, B-vitaminok) és a májat terhelő tényezők minimalizálását.

Környezeti méreganyagok és endokrin diszruptorok

A modern világban számos környezeti méreganyaggal érintkezünk nap mint nap, amelyek észrevétlenül is károsíthatják a szervezetünket, különösen a hormonális rendszerünket. Ezeket az anyagokat, amelyek képesek megzavarni a hormonok termelődését, szállítását, hatását vagy lebontását, endokrin diszruptoroknak nevezzük. A pajzsmirigy különösen érzékeny ezekre a vegyületekre.

Pajzsmirigy-károsító anyagok a mindennapokban

Számos endokrin diszruptor képes utánozni vagy blokkolni a pajzsmirigy hormonokat, vagy befolyásolni a pajzsmirigy működéséhez szükséges enzimeket. Néhány gyakori példa:

• BPA (biszfenol A) és ftalátok: Ezeket a vegyületeket széles körben használják műanyagokban (palackok, élelmiszertárolók), konzervek belső bevonatában és kozmetikumokban. Képesek zavarni a pajzsmirigy hormonok szintézisét és szállítását.
• Peszticidek és herbicidek: A mezőgazdaságban használt vegyszerek maradványai az élelmiszerekben is megtalálhatók. Sok közülük endokrin diszruptorként viselkedik, és károsíthatja a pajzsmirigyet.
• Nehézfémek: A higany (pl. amalgám tömésekből, bizonyos halakból), ólom és kadmium felhalmozódhat a szervezetben, és károsíthatja a pajzsmirigy sejtjeit, valamint gátolhatja a hormontermelést.
• Polibrómozott difenil-éterek (PBDE-k): Ezeket égésgátlóként használják bútorokban, elektronikában. Hosszú ideig megmaradnak a környezetben és a szervezetben, és zavarják a pajzsmirigy hormonok működését.
• Fluorid és klorid: Ezek az anyagok, amelyek a csapvízben és egyes fogkrémekben is megtalálhatók, hasonló molekuláris szerkezettel rendelkeznek, mint a jód, és versenyezhetnek a jód felvételéért a pajzsmirigyben, gátolva a hormontermelést.

Ezeknek az anyagoknak való kitettség krónikus gyulladáshoz vezethet, terhelheti a májat, és közvetlenül károsíthatja a pajzsmirigy sejtjeit, hozzájárulva az alulműködéshez, vagy súlyosbítva a már meglévő tüneteket.

Hogyan csökkenthetjük a terhelést?

Bár teljesen elkerülni a környezeti méreganyagokat szinte lehetetlen, számos lépést tehetünk a kitettség minimalizálása és a szervezet méregtelenítő képességének támogatása érdekében:

• Válasszunk bio élelmiszereket: A peszticidek és herbicidek bevitelének csökkentése érdekében.
• Fogyasszunk szűrt vizet: A fluorid és klorid bevitelének minimalizálása érdekében.
• Kerüljük a műanyagokat: Használjunk üveg vagy rozsdamentes acél edényeket és palackokat, különösen ételek tárolására és melegítésére.
• Figyeljünk a kozmetikumokra és tisztítószerekre: Válasszunk természetesebb, vegyszermentes termékeket.
• Támogassuk a máj méregtelenítését: Rendszeres májbarát étrenddel, elegendő rosttal, antioxidánsokkal.
• Szaunázás: Segíthet a nehézfémek és egyéb toxinok kiürítésében a bőrfelületen keresztül.
• Megfelelő szellőztetés: A beltéri levegő minőségének javítása érdekében.

A környezeti toxinok tudatos kerülése és a szervezet méregtelenítő útjainak támogatása kulcsfontosságú lehet a pajzsmirigy egészségének megőrzésében és a krónikus tünetek enyhítésében.

Egyéb hormonális egyensúlyzavarok: A komplex kép

A szervezetünk hormonális rendszere egy rendkívül komplex és finoman hangolt hálózat. Az egyik hormon szintjének vagy működésének zavara dominóeffektust indíthat el, és kihatással lehet más hormonokra is. Ezért a pajzsmirigy alulműködés tüneteinek tartós fennállása mögött gyakran más hormonális egyensúlyzavarok is meghúzódhatnak, amelyek kölcsönhatásban állnak a pajzsmiriggyel.

Ösztrogéndominancia és a pajzsmirigy

Az ösztrogéndominancia egy olyan állapot, amikor az ösztrogén szintje túl magas a progeszteronhoz képest. Ez a hormonális egyensúlyhiány gyakori jelenség a modern nők körében, és számos tényező hozzájárulhat hozzá, mint például a környezeti ösztrogének (xenoösztrogének), a stressz, a máj túlterheltsége és a bélflóra zavarai.

Az ösztrogéndominancia közvetlenül befolyásolhatja a pajzsmirigy működését több mechanizmuson keresztül:

• TBG (thyroxin kötő globulin) növekedés: A magas ösztrogénszint növeli a TBG nevű fehérje termelődését a májban. A TBG megköti a pajzsmirigy hormonokat (T4 és T3), így kevesebb szabad, aktív hormon marad a sejtek számára. Ez azt jelenti, hogy még ha a teljes T4 és T3 szint „normális” is, a sejtek mégis hormonhiányban szenvedhetnek.
• Gátolja a T4-T3 átalakulást: Az ösztrogéndominancia gátolhatja a T4-T3 konverziót, ami kevesebb aktív hormont eredményez.
• Fokozza a gyulladást: Az ösztrogéndominancia gyulladásos állapotot tarthat fenn a szervezetben, ami súlyosbíthatja az autoimmun pajzsmirigy-gyulladást.

Az ösztrogéndominancia tünetei gyakran átfednek a pajzsmirigy alulműködés tüneteivel: súlygyarapodás, fáradtság, hangulatingadozás, menstruációs zavarok. Ezért fontos az ösztrogén és progeszteron szintek ellenőrzése, különösen ha a pajzsmirigy kezelés ellenére is fennállnak a panaszok.

Inzulinrezisztencia és a hormonális háló

Az inzulinrezisztencia egy másik gyakori hormonális zavar, amely szorosan összefügg a pajzsmirigy működésével. Az inzulinrezisztencia azt jelenti, hogy a sejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra, ami a vércukorszint szabályozásáért felelős hormonra. Ennek kompenzálására a hasnyálmirigy több inzulint termel, ami magas inzulinszinthez vezet a vérben.

A magas inzulinszint több szempontból is káros a pajzsmirigyre:

• Gyulladás: A krónikusan magas inzulin gyulladásos állapotot tart fenn a szervezetben, ami súlyosbíthatja a Hashimoto-kórt és gátolhatja a T4-T3 konverziót.
• Pajzsmirigy sejt károsodás: Az inzulinrezisztencia közvetlenül károsíthatja a pajzsmirigy sejtjeit és befolyásolhatja a hormontermelést.
• Kölcsönhatás más hormonokkal: Az inzulinrezisztencia gyakran együtt jár az ösztrogéndominanciával és a mellékvese diszfunkcióval, tovább bonyolítva a hormonális egyensúlyt.

Az inzulinrezisztencia tünetei közé tartozik a súlygyarapodás, különösen a hasi területen, a fáradtság étkezés után, az édesség utáni vágy és a bőrproblémák. A vércukorszint és az inzulinszint ellenőrzése, valamint az életmódváltás (diéta, mozgás) kulcsfontosságú az inzulinrezisztencia kezelésében, ami közvetetten javíthatja a pajzsmirigy működését is.

A hormonális rendszer komplexitása miatt gyakran szükséges egy holisztikus megközelítés, amely figyelembe veszi az összes hormonális tengelyt, és nem csak a pajzsmirigyre fókuszál. Egy tapasztalt endokrinológus vagy funkcionális orvos segíthet feltárni ezeket az összefüggéseket.

A gyógyszeres kezelés finomhangolása: Amikor a dózis nem minden

A pajzsmirigy alulműködés gyógyszeres kezelése, a levotiroxin szedése, sokak számára életmentő. Azonban még a megfelelő dózis beállítása után is előfordulhat, hogy a tünetek nem múlnak el teljesen. Ennek oka lehet, hogy a gyógyszer típusa, a felszívódása vagy a bevétele körüli tényezők nem optimálisak.

Levotiroxin (T4) és a kombinált kezelés (T4/T3)

A leggyakrabban felírt gyógyszer a levotiroxin, ami szintetikus T4 hormont tartalmaz. Ennek a gyógyszernek a lényege, hogy a szervezet a bevitt T4-et szükség szerint átalakítja aktív T3-má. Azonban, ahogy azt már említettük, a T4-T3 konverzió számos okból (tápanyaghiány, stressz, gyulladás, májproblémák) károsodhat.

Ha valakinél a T4-T3 konverzió nem működik optimálisan, és a szabad T3 szintje alacsony, még normális TSH és T4 mellett is, akkor a T4 alapú gyógyszeres kezelés nem fogja teljesen enyhíteni a tüneteket. Ilyen esetekben érdemes lehet megfontolni a kombinált kezelést, ami T4 és T3 hormont is tartalmaz (pl. természetes pajzsmirigy kivonat, NDT, vagy szintetikus T3 kiegészítés a T4 mellé).

A kombinált kezelésről azonban megoszlanak a vélemények az orvostársadalomban, és csak alapos kivizsgálás, valamint orvosi felügyelet mellett javasolt.

Felszívódási problémák és a gyógyszer bevétele

A levotiroxin felszívódása rendkívül érzékeny, és számos tényező befolyásolhatja. Ha a gyógyszer nem szívódik fel megfelelően, akkor hiába vesszük be, a szervezet nem jut elegendő hormonhoz.

• Gyógyszer bevétele: A levotiroxint mindig éhgyomorra kell bevenni, legalább 30-60 perccel reggeli előtt, és legalább 4 órával más gyógyszerek vagy étrend-kiegészítők (különösen vas, kalcium, magnézium) bevétele előtt. Ezek az anyagok gátolhatják a felszívódást.
• Emésztési problémák: Gyomorégés, alacsony gyomorsav, áteresztő bél szindróma vagy H. pylori fertőzés mind befolyásolhatja a gyógyszer felszívódását.
• Élelmiszerek: Bizonyos élelmiszerek, mint a szója, grapefruit vagy a magas rosttartalmú ételek, szintén csökkenthetik a felszívódást.
• Egyéb gyógyszerek: Savlekötők, koleszterinszint-csökkentők és egyes antidepresszánsok is befolyásolhatják a levotiroxin hatékonyságát.

Ha a tünetek fennállnak, érdemes felülvizsgálni a gyógyszer bevételének módját, és konzultálni az orvossal a lehetséges felszívódási problémákról. Esetenként a gyógyszer formája (tabletta, folyékony) is befolyásolhatja a felszívódást.

Az életmód ereje: Alvás, mozgás és a gyógyulás útja

A gyógyszeres kezelés és a tápanyagpótlás mellett az életmódunk alapvető pillére a pajzsmirigy egészségének és a tünetek enyhítésének. Az alvás minősége, a megfelelő mozgás és a stresszkezelés mind olyan tényezők, amelyek jelentősen befolyásolják a hormonális egyensúlyt és a szervezet regenerációs képességét.

Az alvás minősége és a hormonális regeneráció

A minőségi alvás nem luxus, hanem a szervezet alapvető szükséglete. Alvás közben történik a sejtek regenerációja, a hormonok termelődése és szabályozása, valamint az immunrendszer erősödése. A krónikus alváshiány vagy a rossz alvásminőség felborítja a hormonális egyensúlyt, különösen a kortizol és az inzulin szintjét, ami közvetlenül károsítja a pajzsmirigyet.

• Kortizol diszreguláció: A kialvatlanság megemeli a kortizolszintet, ami gátolja a T4-T3 konverziót és növeli az rT3-at.
• Inzulinrezisztencia: A rossz alvás növeli az inzulinrezisztencia kockázatát, ami gyulladáshoz és további hormonális zavarokhoz vezet.
• Immunrendszer gyengülése: Az alváshiány gyengíti az immunrendszert, ami autoimmun betegségek esetén különösen káros.

Törekedjünk 7-9 óra minőségi alvásra éjszakánként. Alakítsunk ki egy rendszeres alvási rutint, kerüljük a képernyőket lefekvés előtt, és teremtsünk sötét, csendes, hűvös hálószobát.

A megfelelő mozgásformák

A rendszeres testmozgás számos előnnyel jár a pajzsmirigy alulműködésben szenvedők számára: javítja az anyagcserét, segít a súlykontrollban, csökkenti a stresszt és erősíti az immunrendszert. Azonban fontos a megfelelő mozgásforma és intenzitás kiválasztása.

• Kerüljük a túlzott edzést: A túl intenzív vagy túl hosszú edzések, különösen ha a mellékvesék kimerültek, tovább terhelhetik a szervezetet és megemelhetik a kortizolszintet. Ez ronthatja a pajzsmirigy tüneteit.
• Válasszunk kíméletes mozgásformákat: Séta, jóga, pilates, úszás, tai chi, könnyű súlyzós edzés – ezek mind hatékonyak lehetnek anélkül, hogy túlzott stresszt jelentenének a szervezet számára.
• Hallgassunk a testünkre: Fontos, hogy ne erőltessük túl magunkat, és pihenjünk, amikor a testünk azt jelzi.

A mozgás nem csak a fizikai, hanem a mentális egészségre is jótékony hatással van, segítve a stressz levezetését és a hangulat javítását.

Az integrált megközelítés: A tünetek mögötti okok feltárása

A pajzsmirigy alulműködés tartós tüneteinek hátterében ritkán áll egyetlen ok. Sokkal inkább egy összetett hálózatról van szó, ahol a táplálkozás, a bélrendszer, a stressz, a környezeti tényezők, a tápanyaghiányok és más hormonális egyensúlyzavarok mind kölcsönhatásban vannak egymással. Éppen ezért van szükség egy integrált, holisztikus megközelítésre, amely nem csak a tüneteket, hanem a mögöttes okokat is kezeli.

Ez a megközelítés magában foglalja:

• Részletes laborvizsgálatok: Nem csak a TSH, hanem a szabad T3, szabad T4, rT3, TPO és TG antitestek, D-vitamin, ferritin, B12, szelén, cink, vércukor, inzulin, ösztrogén és progeszteron szintek ellenőrzése.
• Funkcionális orvosi szemlélet: Olyan szakember felkeresése, aki nem csak a referenciatartományokba való illeszkedést figyeli, hanem az optimális értékeket keresi, és a tünetek alapján is cselekszik.
• Személyre szabott étrend: Gyulladáscsökkentő, glutén- és tejmentes étrend, amely figyelembe veszi az egyéni érzékenységeket és szükségleteket.
• Bélrendszer helyreállítása: A bélflóra egyensúlyának visszaállítása, az áteresztő bél szindróma kezelése.
• Tápanyaghiányok pótlása: Célzott vitamin- és ásványi anyagpótlás a laboreredmények alapján.
• Stresszkezelés: Relaxációs technikák, elegendő alvás, megfelelő mozgás.
• Környezeti toxinok minimalizálása: Tudatos életmódváltás a káros anyagok elkerülésére.
• Máj támogatása: A máj méregtelenítő funkcióinak optimalizálása.

Ez az út gyakran hosszabb és több elkötelezettséget igényel, mint csupán egy tabletta bevétele, de a jutalma a tartós tünetmentesség és a visszanyert életminőség lehet.

Mikor forduljunk ismét orvoshoz? A proaktív beteg útja

Ha a pajzsmirigy alulműködés diagnózisa és a gyógyszeres kezelés ellenére a tünetek tartósan fennállnak, vagy éppen súlyosbodnak, rendkívül fontos, hogy ne adjuk fel, és proaktívan keressük a megoldást. Az orvosunkkal való nyílt kommunikáció és a további vizsgálatok kérése kulcsfontosságú. Ne feledjük, a saját egészségünkért mi magunk vagyunk a leginkább felelősek.

• Kérjünk teljesebb laborvizsgálatokat: Ha eddig csak TSH-t mértek, kérjük a szabad T3, szabad T4, TPO és TG antitestek vizsgálatát is. Emellett érdemes lehet más releváns értékeket (D-vitamin, ferritin, B12, vércukor, inzulin) is ellenőriztetni.
• Konzultáljunk egy másik szakemberrel: Ha az aktuális orvosunk nem nyitott a mélyebb okok felkutatására, érdemes felkeresni egy funkcionális orvoslással foglalkozó szakembert, integratív orvost vagy endokrinológust, aki holisztikus szemlélettel közelíti meg a problémát.
• Vezessünk tüneti naplót: Jegyezzük fel részletesen a tüneteinket, azok intenzitását, az esetleges összefüggéseket (pl. étkezés, stressz, alvás) és a gyógyszeres kezelés hatásait. Ez segíthet az orvosnak a teljesebb kép megalkotásában.
• Informálódjunk és kérdezzünk: Ne féljünk kérdéseket feltenni az orvosunknak, és osszuk meg vele azokat az információkat, amelyeket a saját kutatásaink során gyűjtöttünk.
• Légy türelmes és kitartó: A pajzsmirigy alulműködés kezelése, különösen a tartós tünetek mögötti okok feltárása és kezelése, időigényes folyamat lehet. Fontos a kitartás és a következetesség.

A pajzsmirigy alulműködés nem egy statikus állapot, hanem egy dinamikus folyamat, amelyet számos tényező befolyásol. Az okok feltárása és egy személyre szabott, integrált kezelési terv kialakítása a kulcs a teljesebb gyógyuláshoz és az életminőség visszanyeréséhez.

Gyakran Ismételt Kérdések a Pajzsmirigy Alulműködés Tartós Tüneteiről

Amikor a pajzsmirigy alulműködés tünetei makacsul ragaszkodnak, sok kérdés merül fel. Itt válaszolunk a leggyakoribbakra.

1. 😕 Miért érzem még mindig fáradtnak magam, ha a TSH-m „normális”?
A TSH önmagában nem elegendő a pajzsmirigy működésének teljes felméréséhez. Lehet, hogy a T4-T3 átalakulás nem optimális, vagy az aktív T3 nem jut el hatékonyan a sejtekhez. Emellett más tényezők, mint a vashiány, D-vitamin hiány, mellékvese kimerültség vagy alvászavarok is okozhatnak fáradtságot, még „normális” TSH mellett is.

2. 🍎 Milyen élelmiszereket érdemes kerülni Hashimoto-kór esetén?
Sokaknál a glutén és a tejtermékek gyulladást válthatnak ki és súlyosbíthatják az autoimmun folyamatokat. Érdemes lehet eliminációs diétával tesztelni ezeket. Emellett a finomított cukor, a feldolgozott élelmiszerek és a transzzsírok is gyulladást okoznak, ezért ezeket is minimalizálni kell.

3. 💊 Miért fontos a szelénpótlás pajzsmirigy alulműködésnél?
A szelén kulcsfontosságú a T4 hormon aktív T3-má alakításához, valamint erős antioxidáns, ami védi a pajzsmirigysejteket a károsodástól. Hashimoto-kór esetén bizonyítottan csökkentheti az antitestek szintjét is.

4. 🧘‍♀️ Hogyan segíthet a stresszkezelés a pajzsmirigy tünetein?
A krónikus stressz megemeli a kortizolszintet, ami gátolja a T4-T3 konverziót, növeli az inaktív rT3-at, és csökkentheti a sejtek T3 érzékenységét. A stresszkezelés (pl. meditáció, jóga, elegendő alvás) segíthet helyreállítani a hormonális egyensúlyt és enyhítheti a tüneteket.

5. 🌿 Lehet-e a bélrendszerem állapota összefüggésben a pajzsmirigy problémáimmal?
Igen, abszolút! Az immunrendszerünk 70-80%-a a bélrendszerben található. Az áteresztő bél szindróma vagy a bélflóra egyensúlyhiánya (diszbiózis) krónikus gyulladáshoz vezethet, ami súlyosbítja az autoimmun folyamatokat, és gátolja a tápanyagok felszívódását, valamint a T4-T3 átalakulást.

6. ☀️ Mennyire fontos a D-vitamin szintje?
A D-vitamin valójában egy hormon, amely létfontosságú az immunrendszer modulálásához és a gyulladás csökkentéséhez. A D-vitamin hiány gyakori a pajzsmirigy alulműködésben szenvedőknél, és pótlása segíthet az autoimmun aktivitás csökkentésében.

7. 🕰️ Mikor érdemes kombinált (T4/T3) pajzsmirigyhormon kezelést kérni?
Ha a TSH és szabad T4 szintje rendezett, de a szabad T3 szintje tartósan alacsony, és a tünetek továbbra is fennállnak, felmerülhet a T4-T3 konverziós zavar. Ilyen esetben érdemes megfontolni a kombinált kezelést, de ez minden esetben alapos orvosi kivizsgálást és felügyeletet igényel.