Amikor a terhességi teszt két csíkot mutat, hirtelen minden megváltozik. Tudatosul bennünk, hogy a testünk már nem csak a miénk; egy apró élet növekszik bennünk, amely minden egyes lélegzetünket, minden falatunkat, és igen, minden egyes mérgező anyagot megoszt velünk. A dohányzás a várandósság alatt az egyik legkomolyabb, elkerülhető kockázat, amellyel egy kismama szembesülhet. Nem csak a nikotinról van szó, hanem több ezer kémiai anyagról, amelyek csendesen, de rendíthetetlenül támadják a fejlődő magzatot. Lássuk, pontosan mi történik a méhben, amikor egy kismama rágyújt, és milyen hosszú távú következményekkel járhat ez a döntés.
A közös légzés valósága: mi jut át a méhlepényen?
A méhlepény, vagyis a placenta, egy csodálatos, de nem tökéletes szűrőrendszer. Bár gondosan biztosítja a tápanyagok és az oxigén áramlását az anya és a magzat között, számos káros anyaggal szemben tehetetlen. A cigarettafüstben található több mint 7000 kémiai anyag közül több száz jut át akadálytalanul a magzat keringésébe. Ezen anyagok közül kettő a legpusztítóbb: a nikotin és a szén-monoxid (CO).
A nikotin egy rendkívül erős érösszehúzó, vagyis vazokonstriktor. Amikor az anya dohányzik, a nikotin azonnal bejut a véráramba, és összehúzza azokat az apró ereket, amelyek a méhlepényt és a méhet táplálják. Ez azt jelenti, hogy a magzat hirtelen kevesebb vért, és ezáltal kevesebb oxigént és tápanyagot kap. Ezt a jelenséget nevezzük akut oxigénhiányos állapotnak, ami minden egyes elszívott cigaretta után megismétlődik, mintegy mikro-fulladást okozva a magzat számára.
A szén-monoxid a dohányfüst másik alattomos komponense. A CO rendkívül hatékonyan kötődik a vörösvértestekben lévő hemoglobinhoz, jóval erősebben, mint az oxigén. Amikor az anya dohányzik, a vére szén-monoxiddal telítődik, ami azt jelenti, hogy a magzat nemcsak kevesebb vért kap a nikotin miatt, hanem az a vér is jelentősen kevesebb oxigént szállít. Ez az állapot tartósan hozzájárul az úgynevezett magzati hipoxiához (oxigénhiányhoz), ami kritikus a fejlődés szempontjából.
„Minden egyes elszívott cigaretta egy rövid ideig tartó, mesterséges oxigénhiányt okoz a magzatnál. Ez a stressz a fejlődés minden szakaszában súlyos károkat okozhat, különösen az agy és a tüdő fejlődésében.”
A terhesség korai szakaszának kritikus kockázatai (első trimeszter)
Az első trimeszter a legkritikusabb időszak a magzat fejlődésében, ekkor alakulnak ki a fő szervek, az idegrendszer és a végtagok. A dohányzás ebben a fázisban a legpusztítóbb következményekkel járhat, gyakran még azelőtt, hogy a kismama tudatában lenne a terhesség tényének.
A dohányzó nőknél jelentősen megnő a fogamzási nehézségek és a méhen kívüli terhesség kockázata. Ha a terhesség létrejön, a nikotin és a méreganyagok fokozzák a spontán vetélés esélyét. Egyes kutatások szerint a dohányzó kismamáknál 1,5-2-szer nagyobb az esélye annak, hogy a terhesség az első 12 hétben megszakad.
A dohányzás közvetlenül befolyásolja a magzat genetikai anyagát is, növelve bizonyos veleszületett rendellenességek kockázatát. A leggyakrabban vizsgált és dokumentált rendellenességek közé tartozik a szájpadhasadék és a nyúlajak. Ezek a fejlődési hibák nemcsak esztétikai, hanem komoly egészségügyi problémákat is jelentenek, amelyek gyakran igényelnek több műtéti beavatkozást a gyermek életének első éveiben.
Továbbá, a dohányfüstben lévő anyagok gátolhatják a szív és a nagyerek megfelelő kialakulását. Bár a dohányzás nem az egyetlen ok, de ismert kockázati tényezője a veleszületett szívfejlődési rendellenességeknek. Ezek a problémák a születés után azonnali és intenzív orvosi ellátást igényelhetnek, és hosszú távon befolyásolhatják a gyermek életminőségét.
A magzati növekedés lassulása és az oxigénhiányos állapot
A terhesség második és harmadik trimeszterében a fő hangsúly a növekedésen és a súlygyarapodáson van. A dohányzás ezen időszakban az egyik legfőbb oka az Intrauterin Növekedési Retardációnak (IUGR), azaz a méhen belüli növekedés visszamaradásának. Ennek oka kettős: az érszűkítő hatás csökkenti a tápanyagellátást, és a szén-monoxid csökkenti az oxigénellátást.
A dohányzó anyák gyermekei átlagosan 200-300 grammal kisebb súllyal születnek, mint a nemdohányzó anyák gyermekei. A kis születési súly (2500 gramm alatt) nem pusztán statisztikai adat. A kis súlyú csecsemők sokkal sérülékenyebbek, és nagyobb eséllyel szembesülnek a születés utáni azonnali problémákkal, mint például a testhőmérséklet szabályozásának nehézségei, alacsony vércukorszint, és immunrendszeri gyengeség.
A krónikus oxigénhiány nemcsak a súlygyarapodást gátolja, hanem aránytalanul befolyásolja a szervek fejlődését is. Míg a magzat igyekszik energiát spórolni, az agy, mint életfontosságú szerv, prioritást élvez. Azonban még az agy is szenved a krónikus stressztől és az oxigénhiánytól, ami hosszú távon kognitív és viselkedési zavarokhoz vezethet, amelyekről részletesen később szólunk.
A kis születési súly gyakran a tüdő éretlenségével jár együtt. Ez a csecsemőket sebezhetővé teszi a légúti fertőzésekkel szemben, és megnöveli az asztma kialakulásának kockázatát már csecsemőkorban.
A méhlepény egészsége: a táplálékforrás veszélyben
A dohányzás a méhlepény szerkezetét és működését visszafordíthatatlanul károsítja. A nikotin és egyéb toxinok hatására a placenta vérerei megvastagodnak, meszesednek, és csökken a hatékony felület, ami a tápanyag- és oxigéncserét végzi. Ez a folyamat a placenta öregedését és elégtelen működését eredményezi.
A placentát érő károsodás növeli a terhesség súlyos szövődményeinek kockázatát. Két különösen veszélyes állapotot kell kiemelnünk, amelyek közvetlenül veszélyeztetik az anya és a magzat életét:
| Szövődmény | Leírás | Kockázat dohányzás esetén |
|---|---|---|
| Placenta Previa (Méhlepény elől fekvés) | A méhlepény részben vagy teljesen fedi a méhszájat. | 1,5-2-szeres kockázatnövekedés. Súlyos vérzéshez vezethet szülés alatt. |
| Placenta Abruptio (Méhlepény leválás) | A méhlepény idő előtt leválik a méh faláról. | 2-3-szoros kockázatnövekedés. Sürgősségi császármetszést igényel, magas anyai és magzati halálozási aránnyal. |
A méhlepény leválás az egyik legrettegettebb szülészeti vészhelyzet. A leválás pillanatában a magzat azonnal elveszíti oxigén- és tápanyagellátását, ami percek alatt súlyos agykárosodáshoz vagy halálhoz vezethet. A dohányzás okozta érrendszeri károsodás és az esetleges gyulladásos folyamatok destabilizálják a méhlepény tapadását, drámaian növelve ennek az életveszélyes állapotnak a valószínűségét.
Koraszülés: a dohányzás mint időzített bomba
A koraszülés, a 37. terhességi hét előtt bekövetkező szülés, a csecsemőhalandóság és a gyermekkori fogyatékosság vezető oka. A dohányzás az egyik legjelentősebb módosítható kockázati tényezője a koraszülésnek. A dohányzó kismamák körében 20-30%-kal magasabb a koraszülés aránya.
A koraszülés kockázatának növekedése több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a fent említett méhlepényi problémák (leválás, elégtelen működés) gyakran indukálnak korai szülést. Másrészt, a cigarettafüst toxinjai gyulladásos választ válthatnak ki a méhben, ami elősegíti a méh összehúzódásainak korai megindulását.
Egy korán született baba szervezete nem áll készen a méhen kívüli életre. A tüdő, az agy, a szem és az emésztőrendszer éretlen. A koraszülött csecsemők gyakran szorulnak hosszú ideig tartó intenzív osztályos ellátásra (NICU), és nagyobb eséllyel szenvednek olyan hosszú távú szövődményektől, mint a krónikus tüdőbetegség (BPD), a látás- és halláskárosodás, valamint a cerebrális parézis (CP).
Minden egyes nap, amit a baba a méhen belül tölt, számít. A dohányzás elhagyása még a terhesség késői szakaszában is jelentősen javítja a magzati tüdő funkcióját és csökkenti a koraszülés esélyét, ezzel is bizonyítva, hogy a beavatkozás sosem késő.
A dohányzás hosszú távú hatásai a gyermek egészségére
A dohányzás okozta károk nem érnek véget a születéssel. A méhen belüli expozíció programozza a gyermek szervezetét, növelve számos krónikus betegség kockázatát a későbbi életben. Ezek a hosszú távú következmények gyakran sokkolóbbak, mint a közvetlen szülészeti kockázatok.
A légzőrendszer krónikus terhelése
A dohányfüst már a méhben károsítja a fejlődő tüdőt. A magzati tüdő nem fejlődik olyan jól, a légutak szűkebbek, és a tüdőszövet kevésbé rugalmas. Ez a prenatális károsodás az oka annak, hogy a dohányzó anyák gyermekei sokkal hajlamosabbak a légúti megbetegedésekre.
- Asztma és krónikus hörghurut: A gyermekkori asztma kialakulásának kockázata 2-3-szor magasabb azoknál a gyermekeknél, akik dohányfüstnek voltak kitéve a méhen belül. A tüdőfunkció csökkenése miatt gyakoriak a súlyosabb és elhúzódó légúti fertőzések, mint a bronchitis.
- Középfülgyulladás (Otitis media): A dohányzás gyengíti az immunrendszert és a légutak nyálkahártyáját, növelve a krónikus fülgyulladás esélyét. Ez halláskárosodáshoz és beszédfejlődési problémákhoz vezethet.
A bölcsőhalál (SIDS) és a dohányzás
A hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) a csecsemőkori halál legrettegettebb, megmagyarázhatatlan formája. A dohányzás a terhesség alatt és a születés utáni környezetben az egyik legerősebb, független kockázati tényezője a SIDS-nek. A dohányzó anyák gyermekei 3-4-szer nagyobb eséllyel halnak meg SIDS-ben, mint a nem dohányzó anyák gyermekei.
Ennek mechanizmusa az idegrendszeri fejlődés zavarával függ össze. A nikotin és a CO károsítja azokat az agyterületeket, amelyek a légzést és az ébredési reflexeket szabályozzák. Ha a csecsemő légzése leáll álmában, a dohányfüstnek kitett csecsemők nehezebben ébrednek fel, hogy helyreállítsák a légzést. Ez a kritikus idegrendszeri sérülékenység teszi a dohányzást olyan veszélyessé.
A nikotin idegrendszerre gyakorolt csendes hatásai
Talán a legkevésbé látható, de az egyik leginkább tartós kár az idegrendszeri fejlődés terén jelentkezik. Az agy fejlődése a terhesség alatt rendkívül gyors és precíz folyamat, amelyet a nikotin súlyosan megzavar.
A nikotin maga egy neurotoxin, amely utánozza az acetilkolint, egy fontos neurotranszmittert, ami kulcsszerepet játszik az agy sejtjeinek (neuronok) növekedésében, vándorlásában és a szinapszisok kialakulásában. A méhen belüli nikotin-expozíció megzavarja az agy normális „bekötését”, ami hosszú távon viselkedési és tanulási zavarokhoz vezethet.
Figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) és viselkedés
Számos nagyszabású kohorszvizsgálat igazolta az összefüggést a prenatális dohányzás és a gyermekkori magatartási problémák között. A dohányzó anyák gyermekei szignifikánsan nagyobb valószínűséggel kapnak ADHD diagnózist. Ezek a gyermekek gyakran impulzívabbak, nehezebben tudnak koncentrálni, és nagyobb eséllyel mutatnak agresszív vagy antiszociális viselkedést serdülőkorban.
A dohányzásnak kitett magzatoknál az agy dopaminerg rendszere is megváltozik. Ez a rendszer felelős a jutalmazásért, a motivációért és a függőség kialakulásáért. Ennek eredményeként ezek a gyermekek nagyobb valószínűséggel válnak maguk is dohányzóvá, vagy alakítanak ki más függőségeket fiatalkorukban. Ez egy ördögi kör, ahol a szülői dohányzás genetikailag és környezetileg is „előprogramozza” a gyermeket a függőségre.
Kognitív képességek és tanulási nehézségek
A krónikus oxigénhiány és a nikotin idegrendszeri hatásai negatívan befolyásolják a gyermek iskolai teljesítményét is. A kutatások enyhe, de mérhető csökkenést mutattak ki az IQ-pontszámokban, valamint a nyelvi és olvasási készségekben. Bár ezek a hatások finomak lehetnek, elegendőek ahhoz, hogy a gyermeknek tanulási nehézségei legyenek az iskolában, ami frusztrációhoz és önértékelési problémákhoz vezethet.
A dohányzás nem csupán fizikai károkat okoz. A nikotin egy csendes programozó, amely megváltoztatja az agy szerkezetét, hosszú távon befolyásolva a gyermek viselkedését, koncentrációs képességét és érzelmi stabilitását.
A passzív dohányzás, avagy a láthatatlan veszély
Sok kismama, aki maga nem dohányzik, tévesen azt gondolja, hogy a veszély elkerülte őket. Azonban a passzív dohányzás (másodlagos füst) és a harmadik kézből származó füst (maradványfüst) éppoly komoly fenyegetést jelent a magzatra és a csecsemőre nézve.
Másodlagos füst: a partner felelőssége
Ha a kismama egy dohányzó partnerrel él együtt, és ki van téve a füstnek, az a magzatot is érinti. A passzív dohányzásnak kitett nők vérében kimutatható a nikotin és a szén-monoxid. Bár a koncentráció alacsonyabb, mint az aktív dohányosoknál, a kockázatok, mint a kis születési súly, a koraszülés és a SIDS, továbbra is jelentősen megnőnek.
A partner szerepe itt kritikus. A terhesség alatt a dohányzás teljes tilalmát kell bevezetni a lakásban, az autóban és a kismama közvetlen közelében. Nem elég „csak az ablaknál” dohányozni, mivel a füst azonnal bejut a belső terekbe és onnan a kismama szervezetébe.
Harmadik kézből származó füst (Third-hand smoke)
Ez a fogalom az elmúlt évtizedben került a figyelem középpontjába. A harmadik kézből származó füst a cigarettafüst mérgező maradványainak gyűjtőneve, amelyek lerakódnak a ruhákon, bútorokon, szőnyegeken és falakon. Ezek a maradványok, beleértve a nikotint és a karcinogéneket, hosszú ideig megmaradnak, és újra kibocsátódnak a levegőbe.
Egy csecsemő vagy kisgyermek számára ez azért különösen veszélyes, mert gyakran érintkeznek a felületekkel (játszanak a padlón, mindent a szájukba vesznek). Bár a harmadik kézből származó füst magzatra gyakorolt közvetlen hatása még kutatás alatt áll, a születés után jelentős légúti irritációt és toxin-expozíciót okoz. Ezért a dohányzás teljes kizárása a családi környezetből elengedhetetlen.
Leszokási stratégiák: sosem késő elkezdeni
Sok kismama, aki dohányzik, szégyent érez, és fél orvoshoz fordulni. Fontos hangsúlyozni, hogy a dohányzás egy függőség, és a segítség kérése a legbátrabb dolog, amit tehetünk a gyermekünkért. A leszokás előnyei azonnal érezhetőek, függetlenül attól, hogy a terhesség melyik szakaszában történik a változás.
Azonnali pozitív változások
Amint a kismama abbahagyja a dohányzást, a szén-monoxid szintje a vérében néhány órán belül normalizálódik. Ez azonnal javítja a magzat oxigénellátását. A nikotin érszűkítő hatása megszűnik, és a méhlepény vérellátása javul. Ha a leszokás a terhesség első felében megtörténik, a kis születési súly kockázata szinte teljesen megegyezhet a nemdohányzó kismamákéval.
Orvosi és pszichológiai támogatás
A leszokás terhesség alatt orvosi felügyeletet igényel. A kismamának konzultálnia kell szülész-nőgyógyászával, háziorvosával és szükség esetén pszichológussal vagy addiktológussal.
- Nikotinpótló terápia (NRT): A nikotintapaszok, rágógumik vagy inhalátorok alkalmazása megosztja az orvosi közösséget terhesség alatt. Általánosan elfogadott, hogy az NRT alkalmazása, ha szükséges, jobb, mint a dohányzás folytatása. Az NRT csak nikotint juttat a szervezetbe, elkerülve a füstben lévő többi 7000 méreganyagot. Ezt azonban csak szigorú orvosi ellenőrzés mellett szabad alkalmazni.
- Viselkedésterápia: A legjobb módszer a dohányzás elhagyására terhesség alatt a pszichológiai támogatás és a viselkedésterápia. Ez segít azonosítani a kiváltó okokat és megküzdési mechanizmusokat kialakítani a sóvárgással szemben.
A környezet szerepe
A sikeres leszokás kulcsa a támogató környezet. A partner és a családtagok felelőssége, hogy ne csak támogassák a kismamát, hanem ők maguk is hagyják abba a dohányzást, vagy legalábbis ne dohányozzanak a kismama jelenlétében. A stressz minimalizálása és a pozitív megerősítés rendkívül fontos a leszokási folyamatban.
Az e-cigaretta és a hevített dohánytermékek veszélyei
Egyre több nő próbál átállni e-cigarettára vagy hevített dohánytermékekre (pl. IQOS) a terhesség alatt, abban a tévhitben, hogy ezek biztonságosabbak. Ez egy veszélyes tévedés.
Bár az e-cigaretta elvileg kevesebb káros égésterméket tartalmaz, a legfontosabb károsító anyag, a nikotin, továbbra is jelen van, gyakran nagy koncentrációban. Ahogy korábban említettük, a nikotin a fő felelős az érösszehúzódásért, a méhlepény károsodásáért, a növekedési retardációért és az idegrendszeri fejlődés zavaráért.
Az e-cigaretta folyadékokban lévő ízesítő anyagok és egyéb vegyi anyagok, mint a propilénglikol és a glicerin, belélegzéskor hőbomlással toxikus vegyületeket képezhetnek. Ezeknek a vegyületeknek a hosszú távú hatása a magzatra még nem teljesen ismert, de az biztos, hogy a magzat szempontjából nem tekinthetőek ártalmatlannak.
A szakmai ajánlás egyértelmű: a terhesség alatt a nikotintartalmú termékek (beleértve a nikotinpótló terápiát is, ha lehetséges) teljes elhagyása javasolt. Az e-cigaretta és a hevített dohánytermékek használata ugyanolyan kockázatot jelent a koraszülésre és a kis születési súlyra nézve, mint a hagyományos cigaretta.
A dohányzás és a szoptatás dilemmája
A szülés utáni időszakban is felmerül a kérdés: ha a kismama nem tudott teljesen leszokni a dohányzásról, szoptathat-e? A válasz igen, de feltételekkel.
A nikotin átjut az anyatejbe. A nikotinszint a szoptató anya vérében és tejében a dohányzás után 30-60 perccel éri el a csúcsot. Ez a nikotin felgyorsíthatja a csecsemő szívverését, gyomor-bélrendszeri irritációt okozhat, és befolyásolhatja a csecsemő alvási mintázatát (nyugtalanságot okoz).
Ennek ellenére a szakemberek általában azt javasolják, hogy ha az anya nem tud teljesen leszokni, még akkor is szoptasson. Az anyatej előnyei – immunanyagok, optimális táplálkozás, anya-gyermek kötődés – olyan jelentősek, hogy általában felülmúlják a nikotin okozta kisebb kockázatokat. A kulcs azonban az időzítés és a mennyiség minimalizálása.
A kockázat minimalizálása szoptatás alatt
Ha az anya dohányzik, a következő szabályokat javasolt betartani a nikotin-expozíció csökkentése érdekében:
- Időzítés: Dohányozzon közvetlenül a szoptatás után, ne előtte. Ez a leghosszabb időt biztosítja a nikotin kiürülésére a tejből a következő etetésig.
- Mennyiség: Minimalizálja a napi elszívott cigaretták számát. Minél kevesebbet dohányzik az anya, annál alacsonyabb a nikotinszint a tejben.
- Környezet: Szigorúan tilos dohányozni a csecsemő közelében vagy a lakásban. A passzív dohányzás és a harmadik kézből származó füst a szoptatástól függetlenül is káros.
A legfontosabb üzenet azonban a terhesség és a szoptatás alatt egyaránt a teljes leszokás. A cigaretta hatása a magzatra és a csecsemőre nézve olyan széles spektrumú és súlyos, hogy minden erőfeszítést megér, hogy a gyermek a legtisztább és legegészségesebb környezetben fejlődhessen.
Gyakran ismételt kérdések a dohányzás és a terhesség kapcsolatáról
🚭 Csökkenthetem a kockázatot, ha csak napi néhány szál cigarettát szívok el?
Bár a kockázat dózisfüggő, azaz minél kevesebbet dohányzik valaki, annál kisebb a kár mértéke, a szakemberek egyértelműen kijelentik, hogy nincs biztonságos szintje a dohányzásnak terhesség alatt. Minden egyes cigaretta okoz érszűkületet és oxigénhiányt. A csökkentés jó első lépés, de a cél a teljes leszokás, mivel már napi 1-5 szál cigaretta is jelentősen növeli a koraszülés és a kis születési súly kockázatát.
🌬️ Az e-cigaretta tényleg biztonságosabb alternatíva a terhesség alatt?
Nem, az e-cigaretta nem tekinthető biztonságos alternatívának terhesség alatt. Bár kevesebb égésterméket tartalmaz, a benne lévő nikotin (ami a legtöbb folyadékban megtalálható) károsítja a magzati érrendszert és idegrendszert, növelve a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát. Az e-cigaretta használata esetén a magzat továbbra is ki van téve a nikotin veszélyes hatásainak.
💔 Mi van, ha a terhesség felismerése előtt dohányoztam? Károsodott már a magzat?
Nagyon sok nő dohányzik a terhesség első heteiben, mielőtt tudomást szerez a várandósságról. A legfontosabb, hogy azonnal hagyja abba a dohányzást. Bár a korai hetekben fennállt a vetélés és a veleszületett rendellenességek kockázata, a szervezet hihetetlenül regenerálódó képes. A leszokás javítja a méhlepény működését és az oxigénellátást, minimalizálva a későbbi növekedési és légzési problémák kockázatát. Soha nem késő a pozitív változás érdekében lépni.
🧑🤝🧑 Ha a párom dohányzik, de csak a teraszon, az is veszélyes a babára?
Igen, veszélyes. A passzív dohányzás (különösen a másodlagos füst) az ablakokon és ajtókon keresztül bejut a lakásba, és a kismama belélegzi. Ráadásul a partner ruháján és bőrén maradó toxikus anyagok (harmadik kézből származó füst) is veszélyt jelentenek. A terhesség alatt a legideálisabb megoldás, ha a partner is megpróbál leszokni, de legalábbis szigorúan tilos dohányoznia a lakásban vagy a kismama közelében.
💊 Használhatok nikotinpótló tapaszt vagy rágógumit, hogy könnyebb legyen a leszokás?
A nikotinpótló terápia (NRT) alkalmazása terhesség alatt megfontolandó. Bár az NRT nikotint juttat a szervezetbe, elkerüli a cigarettafüstben lévő több ezer mérgező vegyi anyagot. Általában az orvosok akkor javasolják az NRT-t, ha a kismama nagy dohányos, és a teljes leszokás más módon nem sikerül. Minden esetben konzultáljon orvosával, hogy meghatározzák a legkisebb hatékony dózist.
👶 Ha dohányoztam, mekkora az esélye annak, hogy a babám bölcsőhalálban hal meg?
A dohányzás a terhesség alatt és a születés utáni környezetben az egyik legfontosabb, megelőzhető kockázati tényezője a hirtelen csecsemőhalál szindrómának (SIDS). A dohányzó anyák gyermekei 3-4-szer nagyobb kockázatnak vannak kitéve. A kockázatot drámaian csökkentheti, ha a terhesség alatt és a csecsemő első életévében teljesen felhagy a dohányzással, és biztosítja, hogy a csecsemő soha ne legyen kitéve dohányfüstnek.
🧠 Milyen viselkedési zavarok jelentkezhetnek a gyermekemnél később, ha dohányoztam?
A méhen belüli nikotin-expozíció növeli a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) kialakulásának kockázatát, valamint összefüggésbe hozható a csökkent kognitív képességekkel, az impulzivitással és az antiszociális viselkedéssel serdülőkorban. A nikotin károsítja az agy fejlődéséért felelős neurotranszmitter rendszereket, ami tartósan befolyásolja a gyermek koncentrációs képességét és érzelmi szabályozását.
Leave a Comment