A modern szülői lét tele van láthatatlan kihívásokkal. Amikor gyermekünk először kapja meg az első okostelefonját, vagy amikor belép a közösségi média világába, egy új, tágas, de sajnos veszélyes térré nyílik meg előtte. A fizikai játszótéri konfliktusok ma már áttevődtek a digitális térbe, ahol a bántalmazás gyakran névtelenül, kegyetlenül és non-stop zajlik. Ez a jelenség a cyberbullying, vagyis az internetes bántalmazás, amely sokkal súlyosabb sebeket ejthet, mint gondolnánk. Szülőként a legfontosabb, hogy ne pánikoljunk, hanem felvértezzük magunkat tudással és konkrét cselekvési tervvel. Ez az útmutató azért készült, hogy megmutassa: van kiút, és nem vagyunk egyedül ebben a harcban.
Mi is az a cyberbullying valójában?
A kiberbántalmazás nem csupán egy durva komment vagy egy rosszindulatú mém. Definiálható úgy, mint az információs és kommunikációs technológiák (mobiltelefonok, internet, közösségi média, online játékok) felhasználása egy másik személy zaklatására, fenyegetésére, megalázására vagy megszégyenítésére. A különbség a hagyományos iskolai bántalmazáshoz képest az, hogy a digitális támadás sosem áll le. Folyamatosan elérhető, és a célpontnak nincs hová bújnia, hiszen a bántalmazók a hálózaton keresztül bárhol utolérhetik.
A bántalmazás formái rendkívül sokrétűek lehetnek. Ide tartozik a személyes adatok kiszivárogtatása (doxing), a hamis profilok létrehozása, a megalázó fotók vagy videók engedély nélküli megosztása, a kizárás az online csoportokból, vagy a folyamatos fenyegető üzenetek küldése. A lényeg az ismétlődés és a szándék: a cél a gyermek mentális vagy érzelmi károsítása.
„A cyberbullying láthatatlan seb, amely a gyermek önbecsülését támadja. A digitális térben a szavak kézzelfoghatóbbak és maradandóbbak, mint valaha.”
A szülők gyakran azt hiszik, hogy ha letiltják a gyermeküket bizonyos alkalmazásokról, megoldódik a probléma. Ez azonban csak tüneti kezelés. A digitális bántalmazás gyökere a társas kapcsolatokban, a feszültségek kezelésének hiányában és a névtelen online környezetben rejlik, ahol a gátlások leomlanak. Éppen ezért a megoldás is összetett: magában foglalja a technikai védekezést, a mély empátiát és a jogi lépéseket is.
A figyelmeztető jelek: Hogyan vegyük észre, ha baj van?
A gyermekek hajlamosak titkolni, ha az interneten bántják őket, mert félnek a szülői reakciótól, a telefon elvételétől, vagy attól, hogy a helyzet még rosszabbá válik. Szülőként a mi felelősségünk, hogy ne csak a képernyőidőt figyeljük, hanem a gyermekünk viselkedésében bekövetkező apró, de jelentős változásokat is.
Viselkedésbeli változások
- Hirtelen elzárkózás: Ha a gyermek, aki korábban lelkesen használta az internetet, hirtelen kerüli a telefont, a tabletet vagy a számítógépet, ez intő jel. Ugyanígy gyanús lehet, ha éppen ellenkezőleg: a kelleténél sokkal többet van online, kétségbeesetten próbálva kordában tartani a helyzetet.
- Alvászavarok: Az internetes zaklatás stressze gyakran éjszaka jelentkezik. Nehezen alszik el, rémálmai vannak, vagy fáradtan ébred.
- Iskolai teljesítmény romlása: A stressz és a szorongás elvonja a figyelmet, ami a jegyek romlásához vezet. A gyermek elveszítheti az érdeklődését a korábban kedvelt tevékenységek iránt is.
- Társas elszigetelődés: A gyermek kerüli a barátokat, nem akar iskolába menni, vagy visszautasítja a korábban élvezett szociális programokat. A bántalmazás szégyenérzete miatt elszigetelődik.
Érzelmi és fizikai tünetek
A kiberbántalmazás fizikai tüneteket is okozhat, mivel a stressz a testre is hat. Gyakori panaszok közé tartozik a hasfájás, a fejfájás, vagy a hányinger, különösen reggel, iskolakezdés előtt. Ezek a szomatikus tünetek gyakran a szorongás kivetülései.
Figyeljünk a hirtelen hangulatváltozásokra is. A gyermek lehet hirtelen ingerlékeny, agresszív, vagy éppen szokatlanul szomorú és passzív. A digitális bántalmazás egyik legpusztítóbb hatása az önbecsülés drámai csökkenése. Ha a gyermekünk gyakran kritizálja magát, vagy azt mondja, hogy „senki sem szeret engem,” vegyük komolyan.
A hirtelen bezárkózás, a telefon elrejtése, vagy a szülői kérdésekre adott dühös válaszok gyakran nem a kamaszkori lázadás jelei, hanem segélykiáltások. A szülői intuíció a legjobb detektor.
Az első 72 óra: A cselekvési terv
Ha bebizonyosodik, hogy gyermekünket az interneten bántják, az első reakció gyakran a pánik és a düh. Fontos, hogy ezt félretegyük, és hideg fejjel, strukturáltan cselekedjünk. Az első három nap kritikus a helyzet stabilizálása szempontjából.
1. Nyugalom megőrzése és hitelesség
A legelső és legfontosabb lépés: higgyünk a gyermeknek. Bármilyen hihetetlennek vagy apróságnak tűnik is a bántalmazás, számára valóságos. Kerüljük a dühös reakciókat, mint például: „Miért nem szóltál hamarabb?” vagy „Miért tetted közzé azt a képet?” Az áldozathibáztatás azonnal elzárja a kommunikációs csatornát. Koncentráljunk arra, hogy biztonságban van, és hogy együtt meg fogják oldani a helyzetet.
Megerősítés: „Nagyon sajnálom, hogy ez történik veled. Hálás vagyok, hogy elmondtad. Együtt megoldjuk, és a te hibád, soha, semmilyen körülmények között sem.”
2. A dokumentáció szent és sérthetetlen
A cyberbullying elleni harcban a legfontosabb fegyver a bizonyíték. A bántalmazók gyakran törlik a nyomaikat, amint gyanút fognak. Ezért a legelső teendő a teljes dokumentáció rögzítése.
- Képernyőmentések: Készítsünk képernyőfotót minden bántó üzenetről, kommentről, képről vagy videóról. Győződjünk meg róla, hogy a képernyőmentés tartalmazza a dátumot, az időt, a platformot és a bántalmazó felhasználónevét.
- URL-címek: Ha a tartalom weboldalon vagy közösségi médián van, mentsük el az URL-címet.
- Ne módosítsuk a bizonyítékot: Ne vágjuk meg, ne szerkesszük a képeket. A nyers bizonyíték a leghitelesebb.
- Biztonságos tárolás: Tegyük a dokumentumokat egy biztonságos felhőbe vagy külső meghajtóra, ahol nem tűnhetnek el.
Soha ne töröljük a bántó üzeneteket! Bár a gyermek azonnal szeretné eltüntetni a nyomokat, a törlés egyenlő a bizonyíték elvesztésével, ami lehetetlenné teszi a hivatalos fellépést.
3. A kommunikáció megszakítása
A bántalmazók a reakcióra vágynak. A legnagyobb büntetés számukra az, ha a célpont nem reagál. Beszéljük meg a gyermekkel, hogy azonnal hagyja abba a visszavágást, a magyarázkodást vagy az érvelést. Minden válasz csak olaj a tűzre.
A blokkolás a következő lépés. Mutassuk meg a gyermeknek, hogyan blokkolhatja a bántalmazót minden érintett platformon (Instagram, TikTok, Discord, stb.). Ha a bántalmazó új profilt hoz létre, azt is azonnal blokkolni kell. Ez egy digitális határ kijelölése.
A technikai védőpajzs: Platformspecifikus védekezés
A szülőnek ismernie kell azokat a platformokat, amelyeket a gyermeke használ. A technikai beállítások kulcsfontosságúak a további támadások megakadályozásában.
Közösségi média (Instagram, Facebook, TikTok)
| Lépés | Cél | Hogyan csináljuk |
|---|---|---|
| Privát profil beállítása | Idegenek hozzáférésének korlátozása. | Ellenőrizzük, hogy a gyermek profilja „Privát” módban van-e, így csak az általa jóváhagyott felhasználók láthatják a tartalmát. |
| Komment szűrés | A gyűlöletbeszéd és a zaklató szavak automatikus elrejtése. | A legtöbb platform lehetővé teszi bizonyos kulcsszavak (pl. „kövér”, „csúnya”) blokkolását a kommentekben. |
| Letiltás és jelentés | A bántalmazó azonnali kizárása és a platform figyelmeztetése. | A blokkolás megakadályozza az üzenetek küldését. A jelentés (Report) pedig hivatalos vizsgálatot indít a platformon belül. |
Online játékok és csevegőalkalmazások (Discord, WhatsApp, játékkonzolok)
Az online játékok világa is gyakori terepe a cyberbullyingnak, különösen a hangalapú csevegés (voice chat) révén. Tanítsuk meg a gyermeknek, hogyan némíthatja el (mute) a toxikus játékosokat, vagy hogyan hagyhatja el a bántalmazókat tartalmazó csoportokat.
A Discordon és más csevegőplatformokon a DM (Direct Message) beállítások kritikusak. Állítsuk be úgy, hogy csak a gyermek által hozzáadott barátok küldhessenek neki közvetlen üzenetet. A kétfaktoros hitelesítés (2FA) beállítása pedig megakadályozza, hogy a bántalmazók feltörjék a fiókját és még nagyobb kárt okozzanak (pl. a gyermek nevében küldözgessenek sértő üzeneteket).
A bizalom helyreállítása: Kommunikációs stratégiák
A technikai védekezés csak a felszín. A legmélyebb munka a gyermek mentális egészségének védelme. A bántalmazás áldozatai gyakran szoronganak, depressziósak, és elveszítik a bizalmukat a felnőttekben és a kortársakban.
Empátia és ítélkezésmentesség
A beszélgetések során kerülnünk kell az „Én a te korodban” kezdetű mondatokat. Ez a helyzet más, mint a mi gyerekkorunkban tapasztalt bántalmazás. Üljünk le a gyermekkel egy nyugodt pillanatban, és adjunk neki teret, hogy beszéljen.
Aktív hallgatás: Ismételjük vissza, amit hallottunk, hogy megbizonyosodjunk arról, jól értettük-e. „Azt hallom, hogy nagyon szomorú vagy, mert a Zsófi azt írta, hogy csúnya vagy. Ez nagyon fájdalmas lehet.” Ez a megerősítés segít neki érezni, hogy érzelmei validak.
A digitális detox
Sok esetben, különösen súlyos internetes bántalmazás esetén, szükség lehet egy rövid, de teljes digitális detoxra. Ez nem büntetés, hanem gyógyulási idő. A cél, hogy a gyermek kiszakadjon a folyamatos stresszforrásból, és újra megtalálja az örömöt a valós életbeli tevékenységekben.
Ez a detox lehetőséget ad arra, hogy a szülő átvizsgálja a beállításokat, megtegye a szükséges jelentéseket, miközben a gyermek nyugodtan gyógyul. Beszéljük meg a gyermekkel, hogy ez egy ideiglenes lépés, amely a biztonságát szolgálja.
Erősítés és reziliencia
A bántalmazás utáni felépülés kulcsa a reziliencia, vagyis a lelki ellenálló képesség fejlesztése. Segítsünk a gyermeknek újra felépíteni az önbecsülését, hangsúlyozva azokat a tulajdonságokat és tehetségeket, amelyeket az online világ nem tud elvenni tőle.
Bátorítsuk a pozitív önbeszédet. Ha a bántalmazók azt mondják, hogy értéktelen, tanítsuk meg neki, hogyan mondja el magának, hogy értékes, szerethető és erős. Ez a belső munka hosszú távon sokkal fontosabb, mint a külső körülmények megváltoztatása.
Amikor be kell vonni az iskolát és a hatóságokat
Sok szülő bizonytalan abban, mikor kell a magánügyből hivatalos ügyet csinálni. Ha a bántalmazás iskolatársaktól származik, vagy ha a tartalom súlyos, a hivatalos lépések elkerülhetetlenek.
Kapcsolatfelvétel az iskolával
Ha a bántalmazó azonosíthatóan az iskola diákja, az intézménynek kötelessége eljárni. A legtöbb országban, beleértve Magyarországot is, a diákok biztonságáért az iskola felelős, még akkor is, ha a bántalmazás az iskola falain kívül történt, de hatással van az iskolai környezetre (pl. a bántalmazó és az áldozat továbbra is találkoznak az órákon).
Tippek az iskolai megbeszéléshez:
- Kérjünk hivatalos találkozót az osztályfőnökkel, az iskolapszichológussal és/vagy az igazgatóval.
- Vigyük magunkkal a dokumentált bizonyítékokat (képernyőmentéseket).
- Készítsünk jegyzetet a találkozóról, beleértve a megbeszélt lépéseket és a határidőket.
- Kérjük, hogy az iskola kövesse az anti-bullying protokollját.
Az iskola feladata lehet a mediáció (ha az áldozat beleegyezik), a bántalmazó fegyelmi eljárás alá vonása, vagy a szülők bevonása a helyzet megoldásába. Fontos, hogy következetesen ellenőrizzük, hogy az iskola betartja-e az ígéreteit.
A rendőrség bevonása: Mikor van szükség rá?
A rendőrségi feljelentés akkor indokolt, ha a cyberbullying átlép egy bizonyos jogi határt. Ez nem minden esetben szükséges, de ha a következő elemek valamelyike fennáll, ne habozzunk:
- Fenyegetés: Ha a bántalmazás fizikai erőszakkal vagy életveszélyes helyzettel fenyeget.
- Sexting vagy szexuális tartalom: Ha a gyermek szexuálisan explicit képeit osztották meg, vagy ha szexuális zaklatás történt. Ez kiskorúak esetében súlyos bűncselekménynek minősül.
- Gyűlöletbeszéd: Ha a bántalmazás faji, vallási vagy szexuális orientáció alapján történik.
- Doxing vagy személyazonosság-lopás: Ha a bántalmazó a gyermek személyes adatait (lakcím, telefonszám, bankszámla adatok) tette közzé.
A rendőrségi feljelentés elindításához szintén elengedhetetlen a tiszta és részletes dokumentáció. A hatóságoknak szükségük van a pontos időpontokra, a használt felhasználónevekre és a tartalomra.
A szülői kontroll helyes értelmezése: Felügyelet, nem kémkedés
A szülői kontroll szoftverek és a gyermek online tevékenységének monitorozása kritikus téma. Fontos, hogy a szülői felügyelet ne váljon kémkedéssé, ami aláássa a bizalmat, hanem egy védőhálóként funkcionáljon.
Transzparens megállapodás
A digitális eszközök használatának alapja a digitális szerződés. Ez egy írott vagy szóbeli megállapodás a szülő és a gyermek között, amely lefekteti a szabályokat. Ennek tartalmaznia kell:
- Mely alkalmazásokat használhatja.
- Mennyi ideig.
- A szülő mikor és hogyan ellenőrizheti a telefont (pl. hetente egyszer, előre bejelentve).
- Az azonnali hozzáférés jogát vészhelyzet esetén.
Ha a gyermek tudja, hogy a szülő figyelemmel kíséri a tevékenységét, de nem azért, hogy megbüntesse, hanem hogy megvédje, sokkal nagyobb valószínűséggel fog együttműködni. A monitorozó alkalmazások (például a Google Family Link) hasznosak lehetnek a képernyőidő szabályozásában és a gyanús üzenetek kiszűrésében.
A szülői felügyelet célja nem az, hogy minden lépést kövessünk, hanem az, hogy korai figyelmeztető jeleket kapjunk, mielőtt a helyzet visszafordíthatatlanná válik.
A digitális lábnyom
Tanítsuk meg a gyermeknek, hogy minden, amit az internetre feltesz, ott marad. Beszéljünk arról, hogy a posztok, képek és videók digitális lábnyomot hagynak, amelyet később felhasználhatnak ellene. A gondolkodj, mielőtt posztolsz elv alapvető fontosságú a kiberbántalmazás prevenciójában.
A megelőzés művészete: Digitális állampolgárság
A legjobb védekezés a támadás ellen a megelőzés. A proaktív szülői magatartás magában foglalja a digitális állampolgárság (digital citizenship) tanítását, ami azt jelenti, hogy a gyermek felelősségteljesen, etikusan és biztonságosan használja a technológiát.
Empátia tanítása online
A cyberbullying gyakran abból fakad, hogy a bántalmazó nem látja az áldozat reakcióját, így könnyebb dehumanizálni. Beszéljünk a gyermekkel arról, hogy a képernyő túloldalán is valós érzések vannak.
Kérdezzük meg tőle: „Hogyan éreznéd magad, ha ezt veled tennék?” Ez az egyszerű kérdés segít fejleszteni az empátiát és megakadályozza, hogy a gyermek maga is bántalmazóvá váljon (ami sajnos gyakran előfordul a bántalmazás áldozataival).
A „digitális tűzoltó” szerep
Tanítsuk meg a gyermeknek, hogy nem kell néma szemlélőnek maradnia, ha látja, hogy valakit bántanak. A digitális világban is létezik a bystander effektus, ahol sokan nem tesznek semmit. Bátorítsuk arra, hogy:
- Szóljon egy felnőttnek, ha bántalmazást lát.
- Támogassa az áldozatot privát üzenetben, ha nem mer nyilvánosan fellépni.
- Ne ossza meg a bántó tartalmat. A megosztás a bántalmazó célját szolgálja.
A magánélet védelme
A gyermeknek tudnia kell, hogy nem szabad megosztania személyes információkat idegenekkel, és óvatosnak kell lennie azzal kapcsolatban, hogy milyen képeket tesz közzé. Különösen fontos a helymeghatározás (GPS) kikapcsolása a közösségi média posztoknál, hogy ne lehessen követni a tartózkodási helyét.
Különleges esetek: Doxing és deepfakes
A cyberbullying egyre kifinomultabb eszközöket használ. Két jelenség különösen nagy veszélyt jelent a kamaszokra: a doxing és a deepfakes.
Doxing (Személyes adatok kiszivárogtatása)
A doxing az a gyakorlat, amikor egy személy magánjellegű, azonosítható adatait (lakcím, munkahely, szülők adatai, privát telefonszám) nyilvánosan közzéteszik rosszindulatú szándékkal. Ez fenyegetést jelent a fizikai biztonságra is.
Cselekvés doxing esetén:
- Azonnal vegyük fel a kapcsolatot a platformmal, és kérjük a tartalom sürgős eltávolítását.
- Ha a lakcímet tették közzé, tájékoztassuk a helyi rendőrséget a potenciális fizikai veszély miatt.
- Változtassunk meg minden jelszót, és győződjünk meg róla, hogy a gyermek online fiókjai maximálisan biztonságosak.
Deepfakes és manipulált média
A mesterséges intelligencia fejlődésével a bántalmazók ma már képesek valósághű, de hamis videókat vagy képeket készíteni a gyermekről (deepfakes). Ez a legpusztítóbb formája a megszégyenítésnek, mivel a gyermeknek nehéz bizonyítania, hogy a tartalom hamis.
Ha a gyermek deepfake áldozatává válik, az elsődleges feladat a hitelesség megkérdőjelezése. Kérjünk jogi tanácsot, és vegyük fel a kapcsolatot azokkal a digitális biztonsági szervezetekkel, amelyek segíteni tudnak az eredeti tartalom digitális azonosításában és eltávolításában.
A szülői öngondoskodás: A másodlagos trauma
Ne feledkezzünk meg arról, hogy szülőként mi is érintettek vagyunk. Amikor a gyermekünket bántják, mi is átéljük a tehetetlenség, a düh és a félelem érzését. Ezt nevezik másodlagos traumának.
Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk segíteni gyermekünknek, nekünk is erősnek kell lennünk. Ne féljünk segítséget kérni házastársunktól, barátainktól, vagy akár egy terapeutától. A szülői támogatás csak akkor lehet stabil alap, ha mi magunk is stabilak vagyunk érzelmileg.
A kiberbántalmazás elleni küzdelem hosszú távú elkötelezettséget igényel. Ez nem egy egyszeri feladat, hanem egy folyamatos dialógus a gyermekünkkel a digitális etikáról, a biztonságról és a kölcsönös bizalomról. Azzal, hogy tudatosan és szeretettel foglalkozunk ezzel a kihívással, nemcsak a gyermekünket védjük meg, hanem egy olyan generációt nevelünk, amely felelősségteljesen és empatikusan navigál a digitális világban.
Gyakran ismételt kérdések a gyermekek internetes bántalmazásáról
1. Hogyan magyarázzam el a kisiskolás korú gyermekemnek a cyberbullyingot anélkül, hogy megijeszteném? 🛡️
Kiskorúak esetében ne használjunk ijesztő szavakat. Fogalmazzunk egyszerűen: „Az internet egy nagy játszótér, ahol néha vannak olyan gyerekek, akik nem kedvesek. Ha valaki rosszat mond vagy tesz a képernyőn keresztül, az a cyberbullying. Ha ez történik, az a legfontosabb, hogy azonnal szólj nekem, mert én vagyok a te védőpajzsod.” Koncentráljunk a segítségkérés fontosságára és arra, hogy a rosszindulatú üzenet nem róluk szól, hanem a bántalmazó problémájáról.
2. Mi a különbség a tréfa (trolling) és a kiberbántalmazás között? 🤔
A tréfa vagy a trolling általában provokáció, amelynek célja a reakció kiváltása, de gyakran hiányzik belőle az ismétlődés és a célzott, hosszú távú érzelmi károkozás szándéka. A kiberbántalmazás viszont ismétlődő, szándékos és célzottan károsító viselkedés, amely egyértelműen szorongást, félelmet vagy megaláztatást okoz. Ha a gyermek szenved, az már nem tréfa, hanem bántalmazás.
3. Meg kell-e tiltanom a gyermekemnek a közösségi média használatát, ha bántalmazás éri? 🚫
A tiltás rövid távon megoldásnak tűnhet, de hosszú távon két problémát is okoz: aláássa a bizalmat, és elszigeteli a gyermeket a kortársaitól. Ahelyett, hogy tiltanánk, koncentráljunk a biztonságos használatra. Korlátozzuk a hozzáférést a bántalmazóhoz, erősítsük meg a biztonsági beállításokat, és használjuk az esetet tanítási pillanatként. Ha a helyzet súlyos, rövid digitális detox javasolt, de ne büntetésként, hanem gyógyulási időként.
4. Mit tegyek, ha a gyermekem maga is bántalmazóvá válik? 🥺
Ez egy nehéz, de gyakori helyzet. Fontos megérteni, hogy a bántalmazó viselkedés mögött gyakran saját fájdalom, alacsony önbecsülés vagy figyelemhiány áll. Ne ítélkezzünk, hanem beszéljünk vele a viselkedés következményeiről és az empátia hiányáról. Vonjuk be az iskolát és szakembert. A cél nem a büntetés, hanem a viselkedés megértése és megváltoztatása.
5. Hogyan biztosíthatom, hogy a bizonyíték (képernyőmentés) jogilag felhasználható legyen? 📸
A bizonyítéknak hitelesnek kell lennie. Győződjünk meg róla, hogy a képernyőmentésen látható a teljes üzenet vagy poszt, az időbélyeg (dátum és idő), valamint a bántalmazó profilneve. Ne szerkesszük a képeket. Szükség esetén kérjük meg a platformot, hogy őrizze meg a szerveroldali logokat, ha jogi lépést fontolgatunk. Ideális esetben egy mobiltelefonnal készített fotó a számítógép képernyőjéről, amelyen látható az URL és az idő, megbízhatóbb lehet, mint egy egyszerű „Print Screen”.
6. Milyen szakemberek segíthetnek a cyberbullying feldolgozásában? 👩⚕️
A legfontosabb szakemberek a gyermekpszichológusok és a terapeuták, akik tapasztalattal rendelkeznek a trauma és a szorongás kezelésében. Az iskolapszichológus segíthet az iskolai környezetben való reintegrációban. Súlyos jogi esetekben (pl. doxing, szexuális tartalom) keressünk olyan jogi képviselőt, aki jártas a digitális jog területén.
7. Mennyi idő alatt múlik el a cyberbullying okozta trauma? ⏳
Nincs egységes időtartam. A gyógyulás egyéni folyamat, amely függ a bántalmazás súlyosságától, időtartamától és a gyermek lelki ellenálló képességétől (rezilienciájától). A kulcs a folyamatos szülői támogatás és a szükség esetén történő szakmai segítség. A trauma feldolgozása hetekig vagy hónapokig is eltarthat, de a legfontosabb, hogy a gyermek érezze: a biztonság és a szeretet állandó.
Leave a Comment