Amikor a várandósság utolsó heteihez érünk, a figyelem általában a szülési tervre, a fájdalomcsillapításra és a babaszoba berendezésére összpontosul. Azonban van egy láthatatlan, de annál fontosabb eseménysorozat, ami a születés pillanatában elkezdődik: a baba bélflórájának, azaz a mikrobiomjának kialakulása. Ez a folyamat dönti el, milyen alapon épül fel a gyermek immunrendszere, és ezen a téren óriási különbséget jelenthet, hogy a kis jövevény természetes szüléssel vagy császármetszéssel érkezik-e a világra. Ez a kezdeti kolonizáció az egész életre szóló egészségügyi térkép első, kritikus lépése.
Az élet első csókja: Mi az a bélflóra és miért számít?
A bélflóra nem más, mint az emberi szervezetben, különösen a belekben élő több billió mikroorganizmus összessége. Ez a komplex ökoszisztéma sokáig ismeretlen volt, ma már tudjuk, hogy szinte külön szervként működik, kritikus szerepet játszva az emésztésben, a vitaminok (például K-vitamin) termelésében, és ami a legfontosabb, az immunrendszer fejlődésében.
Egy újszülött, mielőtt megszületik, nagyrészt steril környezetben él. A születés pillanata az, amikor először találkozik a külső világgal, és ezzel együtt a baktériumokkal. Ez a „bakteriális beavatás” alapvetően meghatározza, milyen fajtájú és mennyiségű mikroba telepszik meg a baba bélrendszerében. A kezdeti populáció összetétele pedig messze túlmutat az emésztési kényelmen; befolyásolja a későbbi hajlamot az allergiákra, az asztmára, sőt, még a mentális egészségre is.
A mikrobiom érési folyamata az első 1000 napban a legdinamikusabb. Ezen időszak alatt a környezeti hatások, az étrend és a szülés módja a fő alakító erő. A tudomány ma már egyértelműen kimondja: a születés módja az első és talán a legmeghatározóbb tényező, amely beindítja ezt a bonyolult folyamatot.
A baba mikrobiomja olyan, mint egy újonnan telepített kert. A születés módja dönti el, milyen „vetőmagot” kap, ami meghatározza, milyen növények virágoznak majd benne.
A nagy átadás: Hogyan történik a mikrobiom „öröklése”?
Hagyományosan azt gondoltuk, hogy a méh steril. Bár ma is vita tárgya, hogy található-e valamennyi baktérium a magzatvízben vagy a méhlepényben, az egyértelmű, hogy a legnagyobb bakteriális expozíció a szülés során történik. Itt válik el egymástól a császármetszés és a vaginalis szülés útvonala.
A természetes szülés mikrobiális előnyei
A természetes, vaginalis szülés során a baba áthalad az anya szülőcsatornáján. Ez az út egy kritikus lépés, hiszen eközben a baba szájába, orrába és bőrére kerül az anya hüvelyi flórája. Ez a flóra dominánsan Lactobacillus és bizonyos Bifidobacterium törzseket tartalmaz, amelyek kiválóan alkalmasak a baba bélrendszerének kolonizálására.
Ezek a baktériumok savas környezetet teremtenek a bélben, ami megnehezíti a potenciálisan káros patogének megtelepedését. A természetes szüléssel született csecsemők mikrobiomja ezért gyorsabban érik, és a kutatások szerint már az első héten sokkal jobban hasonlít az érett, felnőtt bélflórára, mint a császáros babáké.
A Lactobacillus és a Bifidobacterium törzsek jelenléte kulcsfontosságú. Ezek a probiotikus baktériumok segítik az anyatejben található összetett cukrok (HMO-k, lásd később) lebontását, és hozzájárulnak a rövid láncú zsírsavak (például butirát) termeléséhez, amelyek táplálják a bélhámsejteket és erősítik a bélfalat.
Császármetszés és a bőr lakói
Amikor a baba császármetszéssel érkezik, kikerüli a szülőcsatornát. Az első baktériumok, amelyekkel találkozik, nem az anya hüvelyi flórájából származnak, hanem a környezetből: az anya bőréből, a műtő személyzet kezéről, a kórházi levegőből és a sterilnek hitt orvosi eszközökről.
A császármetszéssel született csecsemők mikrobiomja kezdetben gyakran dominánsan olyan baktériumokat tartalmaz, mint a Staphylococcus, a Corynebacterium és a Propionibacterium – ezek tipikusan a bőrön élnek. Emellett gyakrabban találhatók meg náluk potenciálisan kórokozó, kórházi eredetű baktériumok is, például bizonyos Clostridium és Enterococcus fajok.
Ez a kezdeti eltérés azt jelenti, hogy a császáros babák bélflórája lassabban fejlődik, és kevésbé diverz, vagyis kevesebb fajta hasznos baktérium található benne. Ez a diszbiózis (az egyensúly felbomlása) akár hónapokig, sőt, egyes kutatások szerint évekig is fennállhat, befolyásolva az immunrendszer „képzését”.
A császármetszéssel született csecsemő bélflórája eleinte inkább az anya bőrének mikrobiomjára hasonlít, míg a természetes úton született babáké az anya hüvelyi flóráját tükrözi. Ez az első, döntő különbség a későbbi egészségügyi pályájuk szempontjából.
A hosszú távú hatások: Mit mondanak a kutatások?
A tudományos közösség az elmúlt két évtizedben rengeteg energiát fektetett annak vizsgálatába, hogy ez a kezdeti mikrobiális eltérés milyen hosszú távú következményekkel jár. Az eredmények azt sugallják, hogy a császármetszés önmagában, a szülés módjából adódóan, növelheti bizonyos krónikus betegségek kockázatát.
Immunrendszeri zavarok: Allergia és asztma
Az egyik leggyakrabban vizsgált terület az autoimmun és allergiás betegségek kapcsolata. A bélflóra a „tanítója” az immunrendszernek. Amikor a megfelelő baktériumok hiányoznak, az immunrendszer nem tanulja meg időben, hogy mi az, amit tolerálnia kell (például a pollen vagy az élelmiszerek), és mi az, amit támadnia kell.
Számos nagyszabású kohorsz vizsgálat mutatta ki, hogy a császármetszéssel született gyermekeknél magasabb a kockázata az allergiás náthának, az ekcémának (atópiás dermatitisz) és a gyermekkori asztmának. Ez a jelenség a higiénia hipotézissel magyarázható: ha az immunrendszer túl tiszta, nem kapja meg a szükséges „edzést” a hasznos mikrobák által, hajlamosabb lesz a túlzott reakcióra.
A Bifidobacterium törzsek hiánya különösen problémásnak tűnik, mivel ezek a baktériumok gyulladáscsökkentő hatásúak és segítik a bélfal integritásának fenntartását. Ha a bélfal áteresztővé válik (ezt hívjuk „szivárgó bélnek”), az allergének könnyebben bejutnak a véráramba, ami allergiás reakciókat válthat ki.
Metabolikus szindróma: Elhízás és cukorbetegség
Egy másik aggasztó összefüggés a császármetszés és a metabolikus zavarok, mint az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség között figyelhető meg. A bélbaktériumok nem csak emésztenek, hanem befolyásolják a hormontermelést, az étvágyat és a zsírraktározást is.
Kutatások szerint bizonyos, a császáros babákban gyakrabban előforduló baktériumprofilok hatékonyabban vonják ki az energiát az élelmiszerekből, ami hosszú távon hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz. Bár az elhízás multifaktoriális probléma, a kezdeti mikrobiom összetétele jelentős kockázati tényezőnek számít.
Fontos kiemelni, hogy ez nem jelenti azt, hogy minden császármetszéssel született gyermek allergiás vagy elhízott lesz. Ez csupán statisztikai kockázatnövekedést jelez. A későbbi életmód, táplálkozás és környezet sok mindent kiegyenlíthet, de a kezdeti hátrány tény.
Az anyatej szerepe: A mikrobiom építőkövei
Függetlenül attól, hogy a baba hogyan született, az anyatej a leghatásosabb eszköz a bélflóra helyreállítására és megerősítésére. Az anyatej nem csak táplálék, hanem egy komplex biológiai rendszer, amely tele van olyan komponensekkel, amelyek célzottan támogatják a hasznos bélbaktériumokat.
A humán tej oligoszacharidok (HMO) varázsa
Az anyatejnek van egy egyedülálló összetevője, a Humán Tej Oligoszacharidok (HMO). Ezek olyan összetett cukrok, amelyeket a csecsemő nem tud megemészteni. A HMO-k célja nem a baba táplálása, hanem a baktériumoké!
A HMO-k prebiotikumként működnek, kizárólag a hasznos baktériumokat, különösen a Bifidobacteriumokat táplálják. Ez azt jelenti, hogy az anyatej aktívan támogatja azoknak a baktériumoknak a szaporodását, amelyek a természetes szüléssel született babákban eleve dominánsak, de amelyek hiányozhatnak a császáros babákból.
A szoptatás tehát egyfajta „mentőakciót” jelenthet a császármetszéssel született csecsemők számára, segítve a hiányzó Bifidobacterium törzsek megtelepedését és elszaporodását. Minél hosszabb ideig tart a kizárólagos szoptatás, annál erősebb és diverzebb lesz a bélflóra.
Immunanyagok és baktériumok az anyatejben
Az anyatej emellett tartalmazza az anya immunanyagait (IgA antitestek), amelyek védik a bélfalat a patogének ellen, valamint magát a baktériumot is. Igen, az anyatejben baktériumok is vannak! Ezek a baktériumok az anya bélrendszeréből kerülnek a tejbe egy speciális útvonalon keresztül, és segítik a baba bélrendszerének közvetlen kolonizációját.
Ezért ha a császármetszés elkerülhetetlen, a lehető leghamarabbi és leghosszabb ideig tartó szoptatás az egyik legfontosabb stratégia a bélflóra optimalizálására.
Kiegyenlítési stratégiák császáros babáknál: Probiotikumok és a „vaginalis seeding”
Ha a császármetszés orvosilag indokolt, a szülők jogosan keresik a lehetőségeket, hogyan minimalizálhatják a mikrobiális eltéréseket. Szerencsére ma már léteznek tudományosan alátámasztott módszerek, és néhány kísérleti eljárás is.
Probiotikumok célzott alkalmazása
A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben adagolva pozitív hatást gyakorolnak a gazdaszervezet egészségére. Császármetszéssel született babák esetében a célzott probiotikum adás segíthet pótolni a hiányzó, hasznos törzseket.
Nem mindegy azonban, milyen probiotikumot választunk. Olyan termékeket érdemes keresni, amelyek nagy dózisban tartalmazzák a kulcsfontosságú, humán eredetű törzseket, mint a Lactobacillus rhamnosus GG vagy a specifikus Bifidobacterium törzsek (például Bifidobacterium infantis vagy Bifidobacterium breve). Ezek a törzsek bizonyítottan támogatják az immunrendszer érését és csökkentik az allergiás tünetek kockázatát.
A probiotikumokat ideális esetben már a születés utáni első napokban el kell kezdeni adagolni, és érdemes lehet folytatni az első 3-6 hónapban, amíg a bélflóra meg nem erősödik.
A prebiotikumok fontossága
A prebiotikumok (mint a már említett HMO-k) olyan élelmiszer-összetevők, amelyek szelektíven serkentik egy vagy korlátozott számú baktérium növekedését és/vagy aktivitását. Ha a baba nem szopik, érdemes olyan tápszert választani, amely tartalmaz prebiotikumokat (például GOS/FOS keveréket), amelyek utánozzák az anyatej hatását, segítve ezzel a bélflóra fejlődését.
A „vaginalis seeding” etikai és biztonsági kérdései
A „vaginalis seeding” (hüvelyi bekenés) egy kísérleti eljárás, amely során a császármetszéssel született babát steril gézzel törlik át, amelyet előzőleg az anya hüvelyváladékában áztattak. Az elmélet szerint ez a módszer átadja a baba bőrre és nyálkahártyáira a szükséges vaginalis flórát.
Bár néhány korai tanulmány ígéretes eredményeket mutatott a mikrobiom összetételének normalizálásában, ez a gyakorlat jelenleg nem ajánlott a vezető gyermekgyógyászati szervezetek által. A fő aggály a biztonság. A hüvelyváladék tartalmazhat potenciálisan veszélyes kórokozókat is, mint például a B csoportú streptococcus, a herpeszvírus vagy a HIV, amelyek normál szülés esetén az anya immunrendszerének védelme alatt állnak, de a mesterséges átadás során fertőzést okozhatnak.
Ezért, mielőtt bárki fontolóra venné ezt az eljárást, alapos konzultációra és szűrésre van szükség az anya fertőzéseinek kizárására. Jelenleg a probiotikumok és a szoptatás bizonyítottan biztonságosabb és hatékonyabb módszerek a mikrobiom támogatására.
A csecsemőtáplálás és a bélflóra kapcsolata
A születés módja a kezdeti lökés, de a táplálkozás a mindennapi karbantartás. Az, hogy a baba anyatejet vagy tápszert kap, radikálisan befolyásolja a már megtelepedett baktériumok életét.
Anyatej: A személyre szabott táplálék
Ahogy már említettük, az anyatej egy prebiotikus bomba. A HMO-k mellett az anyatej laktózt és zsírokat tartalmaz, amelyek könnyen emészthetőek, és segítenek fenntartani az enyhén savas pH-t a bélben. Ez a pH ideális a Bifidobacteriumok számára.
A szoptatott babák bélflórája általában homogén: szinte kizárólag Bifidobacterium és Lactobacillus dominál. Ez a dominancia kritikus az immunrendszer korai fejlődéséhez, és segít a gyulladásos folyamatok szabályozásában.
Tápszer: A diverzitás növelése (jó vagy rossz?)
A tápszerrel táplált csecsemők bélflórája gyorsabban diverzifikálódik, ami elsőre jónak tűnhet. Azonban ez a diverzitás gyakran magában foglal olyan baktériumokat is, amelyek kevésbé hasznosak, mint a Bifidobacteriumok, például a Clostridium és a Bacteroides törzsek. Ez a gyorsabb diverzifikáció azt is jelenti, hogy a bélflóra hamarabb hasonlít a felnőtt mintára, ami egyes elméletek szerint idő előtt terheli meg a baba immunrendszerét.
A modern tápszerek fejlesztői igyekeznek pótolni a különbségeket prebiotikumokkal (GOS/FOS) és néha probiotikumokkal is dúsítva a termékeiket, hogy a bélflóra fejlődése minél közelebb álljon a szoptatott csecsemőkéhez. Mindazonáltal, az anyatej komplexitását teljes egészében utánozni lehetetlen.
Akár császármetszéssel, akár természetes úton született a baba, az anyatej az első számú mikrobiális beavatkozás. A szoptatás a legjobb esélyt adja a bélflóra optimális fejlődésére.
A környezet ereje: Antibiotikumok, otthoni környezet és a bélflóra
A születés módja és a táplálkozás mellett számos külső tényező is befolyásolja a baba mikrobiomját az első évben. Néhány tényező felett van kontrollunk, mások felett kevésbé.
Az antibiotikumok pusztító hatása
Az antibiotikumok életmentő gyógyszerek, de a bélflórára nézve pusztító hatásúak lehetnek. Mivel nem szelektívek, elpusztítják a káros baktériumokat, de velük együtt a hasznosakat is. Egyetlen antibiotikum-kúra is jelentős és tartós változásokat okozhat a csecsemő bélflórájában.
Ha az anya kapott antibiotikumot a szülés előtt vagy alatt (például B csoportú streptococcus profilaxis miatt), vagy ha a csecsemőnek van szüksége kezelésre a születés után, ez tovább gyengíti a már amúgy is sebezhető bélflórát, különösen a császármetszéssel született babák esetében. Ilyenkor a probiotikumok adása a kezelés alatt és után különösen indokolt lehet, természetesen orvosi konzultáció mellett.
Testvérek, háziállatok és a „piszkos” otthon
Paradox módon, a túlzott sterilitás nem kedvez a mikrobiom fejlődésének. A kutatások azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akik nagyobb családban nőnek fel, vagy háziállatokkal élnek együtt, gyakran diverzebb és robusztusabb bélflórával rendelkeznek.
A testvérek és a háziállatok bevezetik a környezetükből származó baktériumokat a baba rendszerébe. Ez az expozíció segít az immunrendszernek megtanulni a különbséget a veszélyes és a veszélytelen mikrobák között. A túl sterilizált környezet, a túlzott kézmosás és a fertőtlenítőszerek indokolatlan használata gátolhatja a bélflóra természetes érését.
A bőr-bőr kontaktus és a közös alvás
A szoros fizikai kontaktus, mint a kenguruzás (bőr-bőr kontaktus) és a közös alvás (co-sleeping) szintén hozzájárul a mikrobiális átadáshoz. A baba a szülő bőrének, ruházatának és környezetének baktériumait kapja meg, ami a császármetszés esetén különösen fontos, mivel így az anya bőrflórája hamarabb kolonizálja a csecsemőt, mint a kórházi környezetből származó baktériumok.
A bél-agy tengely: Mikrobiom és a mentális fejlődés
Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb felfedezése a bél-agy tengely, az a kétirányú kommunikációs rendszer, amely összeköti a bélrendszert és az idegrendszert. A bélflóra baktériumai neurotranszmittereket (például szerotonin és GABA) termelnek, amelyek közvetlenül befolyásolják a hangulatot, a stresszkezelést és a kognitív funkciókat.
Bár a kutatások még korai szakaszban vannak, vannak arra utaló jelek, hogy a születés módja által okozott korai mikrobiális eltérések befolyásolhatják a neurofejlődést is. Néhány tanulmány összefüggést talált a császármetszés és az autizmus spektrumzavar, valamint a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) megnövekedett kockázata között.
Ez az összefüggés nem ok-okozati, hanem korrelációs. A lényeg az, hogy a bélflóra egészsége kritikus a mentális egészség alapjainak lerakásában. A megfelelő baktériumok segítenek csökkenteni a gyulladást a szervezetben, beleértve az agyat is, ami elengedhetetlen a normális fejlődéshez.
Mikor érdemes aggódni? Jelek, amik a bélflóra diszbiózisra utalhatnak
Természetesen, minden újszülöttnek vannak emésztési nehézségei, de vannak olyan jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy a bélflóra egyensúlya felborult (diszbiózis), és érdemes lehet szakemberhez fordulni.
A diszbiózis tünetei különösen hangsúlyosak lehetnek azoknál a babáknál, akik császármetszéssel születtek, vagy antibiotikumot kaptak.
Gyakori és tartós emésztési problémák:
- Kolika és túlzott gázképződés: Ha a baba szinte állandóan szenved a hasfájástól, és a gázok távozása fájdalmas.
- Tartós hasmenés vagy székrekedés: Bár a csecsemő széklete gyakran változik, a tartós, kórosan híg vagy kemény széklet problémára utalhat.
- Reflux és bukás: Bár a reflux gyakori, ha extrém mértékű és nem javul, a bélflóra egyensúlyhiánya állhat a háttérben.
Bőrtünetek:
- Súlyos és tartós pelenkakiütés: Különösen, ha gombás fertőzés társul hozzá, ami a hasznos baktériumok hiányára utalhat.
- Korai ekcéma (atópiás dermatitisz): Ha már az első hónapokban megjelennek a száraz, viszkető bőrfelületek, az gyakran jelzi a bélfal áteresztőképességének problémáját.
Ha a szülők aggódnak, vagy ha a császármetszés után a baba tünetei hosszan elhúzódnak, érdemes gyermekorvossal vagy gyermek gasztroenterológussal konzultálni, akik szükség esetén javasolhatnak célzott probiotikus kúrát, vagy a táplálkozás megváltoztatását.
A választás súlya: Végül is mi a legfontosabb?
Ne feledjük, a császármetszés gyakran életmentő eljárás az anya vagy a baba számára, és soha nem szabad bűntudatot érezni a szülés módja miatt. A tudomány rávilágított arra, hogy a császármetszés mikrobiális hátrányt okozhat, de ez nem egy elkerülhetetlen végzet.
A legfontosabb, amit a szülők tehetnek, hogy a születés utáni időszakban a lehető legjobban támogatják a baba bélflóráját. Az erős alapok lerakása érdekében a hangsúlyt a következőkre kell helyezni:
- Szoptatás: A kizárólagos szoptatás a legjobb „gyógyszer” a mikrobiom számára.
- Közelség és bőr-bőr kontaktus: A szülői baktériumok átadása a fizikai közelségen keresztül.
- Célzott probiotikumok: Különösen császármetszés vagy antibiotikumos kezelés után.
- Természetes környezet: Kerüljük a túlzott sterilitást és hagyjuk, hogy a baba érintkezzen a családi környezet természetes mikrobáival.
A születés módja csak a kezdet. A bélflóra egy dinamikus ökoszisztéma, amelyet a szülői gondoskodás és a táplálkozás folyamatosan alakít. A tudatosság és a megfelelő támogatás biztosítja, hogy minden baba, függetlenül attól, hogyan érkezett, a lehető legerősebb immunológiai alapokra építhesse fel az életét.
Gyakran ismételt kérdések a szülés módjának mikrobiális hatásairól
👶 Miért kapnak a császármetszéssel született babák más baktériumokat?
A természetes szülés során a baba áthalad az anya szülőcsatornáján, ahol megkapja az anya vaginalis flóráját, amely dominánsan hasznos Lactobacillus és Bifidobacterium törzseket tartalmaz. Császármetszés esetén ez a kritikus átadás elmarad, és a baba elsősorban az anya bőrén, valamint a kórházi környezetben található baktériumokkal, például Staphylococcus törzsekkel kolonizálódik. Ez a kezdeti eltérés lassítja a bélflóra érését.
🍼 Segíthet-e a probiotikum adása, ha császárral született a babám?
Igen, nagyon valószínű. Számos kutatás támasztja alá, hogy a császármetszéssel született csecsemők számára a célzott probiotikus kiegészítés (különösen Bifidobacterium és Lactobacillus törzsekkel) segíthet pótolni a hiányzó baktériumokat, normalizálni a bélflórát, és csökkenteni a későbbi allergiás és immunrendszeri problémák kockázatát. Fontos azonban, hogy a választás előtt konzultáljunk a gyermekorvossal.
🤱 Mennyire fontos a szoptatás a császáros babák bélflórája szempontjából?
Rendkívül fontos. Az anyatej tartalmazza a Humán Tej Oligoszacharidokat (HMO), amelyek prebiotikumként működnek, kizárólag a hasznos Bifidobacterium törzseket táplálva. A szoptatás a leghatékonyabb, természetes módszer a császármetszés okozta mikrobiális hátrány kiegyenlítésére, segítve a bélflóra diverzitásának és egészségének gyorsabb elérését.
🦠 Mi az a diszbiózis, és hogyan ismerem fel?
A diszbiózis a bélflóra egyensúlyának felborulása, amikor a káros baktériumok túlsúlyba kerülnek a hasznosakkal szemben. Csecsemőknél jelezheti a tartós, erős hasfájás (kolika), a gyakori gázképződés, a székrekedés vagy hasmenés, valamint a korán megjelenő, súlyos ekcéma vagy pelenkakiütés. Ezek a tünetek indokolhatják a mikrobiom célzott támogatását.
⏳ Meddig tart a különbség a bélflórában a két szülési mód között?
A kezdeti, drámai különbségek az első hetekben a legszembetűnőbbek. A kutatások szerint a természetes szüléssel született babák mikrobiomja általában 1-3 hónapon belül érett állapotba kerül. A császármetszéssel született, nem szoptatott babáknál ez a különbség hónapokig, sőt, egyes vizsgálatok szerint akár 1-2 évig is fennmaradhat, bár az idő előrehaladtával a környezeti tényezők és az étrend fokozatosan kiegyenlítik a különbségeket.
🔬 Mi a helyzet a „vaginalis seeding”-gel? Biztonságos?
A „vaginalis seeding” (hüvelyi bekenés) célja a hiányzó vaginalis flóra átadása a császármetszéssel született babának. Bár elméletileg ígéretes, a vezető gyermekgyógyászati szervezetek jelenleg nem ajánlják rutinszerűen, mivel fennáll a kockázata, hogy az anya hüvelyváladékában található potenciálisan veszélyes kórokozók (pl. B csoportú streptococcus, herpeszvírus) átadódnak. A probiotikumok és a szoptatás biztonságosabb alternatívák.
🍎 Befolyásolja-e a hozzátáplálás megkezdése a bélflóra különbségeit?
Igen. A szilárd ételek bevezetése az egyik legnagyobb változás a bélflóra életében. Ahogy a baba változatosabb ételeket kezd fogyasztani, a bélbaktériumok diverzitása gyorsan nő, és a mikrobiom fokozatosan elkezdi elveszíteni a születési módra jellemző kezdeti mintázatokat. A táplálékforrás váltása (anyatejről szilárd ételre) nagymértékben hozzájárul a bélflóra felnőttkori mintájának kialakulásához, ami segíthet a kezdeti eltérések végleges kiegyenlítésében.
Leave a Comment