A fogyókúra útja tele van jó szándékkal kikövezett csapdákkal. Sokan gondolják, hogy elegendő lecserélni a megszokott élelmiszereket azok „diétásnak” vagy „light”-nak hirdetett megfelelőire, és máris garantált a siker. Sajnos, a valóság ennél sokkal összetettebb. A modern élelmiszeripar rendkívül ügyesen adja el nekünk a reményt, olyan termékeket kínálva, amelyekről azt hisszük, a szövetségeseink, valójában azonban csendes szabotőrként dolgoznak a derékbőségünk ellen. Ha te is azok közé tartozol, akik odafigyelnek, mégsem látják az eredményt, ideje közelebbről megvizsgálni a bevásárlókosarad tartalmát. Lehet, hogy éppen azok a termékek tartanak vissza, amelyekért plusz pénzt fizetsz az „egészségért” cserébe.
A diéta nem csak a kalóriák számolásáról szól; sokkal inkább arról, hogy milyen minőségű üzemanyagot adunk a szervezetünknek. Az alábbiakban feltárjuk azokat a rejtett kalóriacsapdákat, amelyek a leggyakrabban bukkannak fel a tudatosan étkezők asztalán, és megtanítjuk, hogyan olvassuk a címkéket úgy, mint egy profi élelmiszeripari kém.
A zsírszegény termékek paradoxona: Több cukor, kevesebb telítettség
Amikor a 80-as és 90-es években elkezdődött a zsírfóbia, a gyártók gyorsan reagáltak: a polcok megteltek „zsírszegény” és „light” tejtermékekkel, kekszekkel és készételekkel. Az elképzelés logikusnak tűnt: a zsír a legkalóriadúsabb makrotápanyag (grammonként 9 kcal), így ha kivonjuk, a termék automatikusan diétásabb lesz. A valóság azonban a tudomány és a kémia területén gyökerezik, és cseppet sem ennyire egyszerű.
A zsír nem csupán kalóriaforrás, hanem ízhordozó is. Amikor a zsírt kivonják egy termékből – legyen az joghurt, túrókrém vagy salátaöntet –, az eredmény gyakran ízetlen, szivacsos vagy egyszerűen kellemetlen állagú. A gyártóknak ezt a hiányt valamivel pótolniuk kell, hogy a fogyasztó számára vonzó maradjon az étel. Ez a pótlás pedig szinte kivétel nélkül a cukor, a só és a sűrítőanyagok hozzáadását jelenti.
A zsírszegény termékekről alkotott illúzió a legnagyobb marketingfogás volt a fogyókúra történetében. A zsír kivonásával elveszítjük azt a telítőerőt, ami megakadályozna minket a túlevésben.
Vegyük például a zsírszegény ízesített joghurtokat. Míg egy natúr, teljes zsírtartalmú joghurt főként tejből és kultúrákból áll, addig a zsírszegény, gyümölcsös változatok gyakran tartalmaznak gyümölcsdarabkák helyett gyümölcskészítményt, ami nagy mennyiségű hozzáadott cukrot, glükóz-fruktóz szirupot és keményítőt jelent. Ezzel a kalóriatartalom nem csökken jelentősen, de a tápanyag-összetétel drámaian megváltozik: a lassan felszívódó zsír helyett gyorsan felszívódó szénhidrátokat kapunk, ami ingadozó vércukorszintet és gyorsan visszatérő éhségérzetet eredményez.
A rejtett cukrok birodalma: Amit a címke nem mond el
A legtöbb ember tudja, hogy a fehér cukor kerülendő, de a gyártók rendkívül kreatívak a címkézés terén. A cukor nem csak szacharóz néven létezik; több tucat elnevezés alatt rejtőzhet, amelyek mind ugyanazt teszik: megemelik a vércukorszintet és hozzájárulnak a felesleges kalóriabevitelhez. Ha a fogyás a cél, minden olyan összetevő gyanús, amely a „szirup”, „malt” vagy „dextrin” szavakat tartalmazza.
Nézzük meg, hol bújnak meg leggyakrabban ezek a rejtett édesítők, amelyekről sosem gondolnánk, hogy diétaszabotőrök:
Kész salátaöntetek és szószok: A palackozott öntetek, különösen a zsírszegény vagy „friss” változatok, tele vannak cukorral. A balzsamecet alapú szószok, a mézes mustáros öntetek, sőt, még a „light” ketchupok is gyakran tartalmaznak nagy mennyiségű glükóz-fruktóz szirupot, ami a diéta csendes gyilkosa.
Konzerv- és feldolgozott zöldségek: Egyes savanyúságok, vagy a kényelmi szempontból előkészített, pácolt zöldségek, mint például a vörös káposzta vagy a céklasaláta, gyakran tartalmaznak hozzáadott cukrot az íz fokozása és a tartósítás érdekében.
Kenyér és pékáruk: Még a teljes kiőrlésű kenyerek is tartalmazhatnak cukrot, melaszt vagy magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot, hogy javítsák a tészta állagát és színt adjanak neki.
A legfontosabb szabály, hogy ne csak a „hozzáadott cukor” sort keressük a táblázatban, hanem olvassuk el az összetevők listáját. Ha több különböző cukorféle is szerepel (pl. datolyaszirup, maltodextrin, méz), az a gyártó trükkje, hogy elkerülje a cukor feltüntetését az első helyen.
A folyékony kalóriák átka: Amikor az ital többet ér egy étkezésnél
A szilárd ételek kalóriáinak számolására sokan figyelnek, de hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az italok is jelentős energiabevitelt jelentenek. A folyékony kalóriák azért különösen veszélyesek, mert nem váltanak ki olyan mértékű telítettségérzetet, mint a rágásra szoruló szilárd ételek. Emiatt könnyedén fogyaszthatunk el több száz kalóriát, anélkül, hogy jóllakottnak éreznénk magunkat, és ez közvetlenül szabotálja a kalóriadeficitet.
Az ártatlannak tűnő gyümölcslevek és turmixok
A „100%-os gyümölcslé” vagy a „frissen facsart” narancslé a köztudatban az egészség szinonimája. Pedig ha a fogyás a cél, ezek a termékek messze elmaradnak a teljes gyümölcs fogyasztásától. Amikor a gyümölcsöt kipréselik, eltávolítják a rostok nagy részét, ami lelassítaná a cukor felszívódását. Marad a tiszta fruktóz, ami gyorsan a véráramba jut, terhelve a májat és megemelve az inzulinszintet.
Egyetlen pohár (kb. 2,5 dl) narancslé könnyen tartalmazhat 25-30 gramm cukrot, ami megegyezik egy cukros üdítőével. Ráadásul, mivel folyékony, nem számítjuk be étkezésként, így könnyedén hozzájárulhat napi 200-300 extra kalóriához. A turmixok még veszélyesebbek lehetnek, különösen, ha a „smoothie” alapja gyümölcslé, banán és méz, esetleg nagy mennyiségű magvaj. Egy kávézóban vásárolt, nagy méretű turmix kalóriatartalma meghaladhatja a 600 kcal-t is, ami egy teljes értékű főétkezéssel vetekszik.
Ízesített vizek és vitaminvizek
A csapvíz unalmas, gondolják sokan, ezért fordulnak az ízesített, „vitaminokkal dúsított” vizekhez. Bár ezek általában kevesebb kalóriát tartalmaznak, mint az üdítők, sok esetben mégis hozzáadott cukorral édesítik őket. A címkén gyakran szerepel a „természetes aroma” kifejezés, ami mögött rejtőzhetnek kalóriák. Ha egy ital nem nulla kalóriás, és nem tiszta víz, te vagy kávé, érdemes gyanakodni.
A reggeli mítoszok: Müzlik, granolák és a teljes kiőrlésű illúzió
A reggeli az egyik legfontosabb étkezés, de egyben a leginkább félreértett is, ha a diétáról van szó. Számos termék létezik, amelyet szándékosan úgy marketingelnek, mint az egészséges életmód elengedhetetlen részét, holott valójában tömény kalóriabombák.
Granola: A cukros ropogós csapda
A granola kiváló példa arra, hogyan szabotálhat egy „egészségesnek” hitt termék minden erőfeszítést. Alapanyaga zabpehely, ami önmagában egészséges, de a granolát sütés előtt mézzel, juharsziruppal, agavé sziruppal vagy más édesítőszerrel keverik össze, majd olajban sütik ropogósra. Ez a folyamat rendkívül magas kalória- és cukortartalmat eredményez.
Egyetlen adag (kb. 50 gramm) granola könnyen tartalmazhat 250-300 kalóriát és 15-20 gramm cukrot. Mivel a legtöbben nem csak 50 grammot tesznek a joghurtjukba, hanem bőségesen, a reggeli akár 500-600 kcal is lehet, mielőtt még hozzáadtuk volna a tejterméket. Ráadásul a granola alacsony fehérjetartalmú, ami azt jelenti, hogy a telítettség rövid ideig tart.
Granola vs. sima zabpehely (átlagos adag, 50g)
Termék
Kalória (kcal)
Cukor (g)
Rost (g)
Hagyományos Granola
250–300
10–18
3–5
Natúr Zabpehely (főzve)
150–180
<1
5–7
A teljes kiőrlésű pékáruk és a hozzáadott zsírok
Amikor teljes kiőrlésű kenyeret vagy péksüteményt választunk, azt feltételezzük, hogy magas rosttartalma miatt lassabban szívódik fel, és egészségesebb. Ez igaz is lehet a valódi, kovászos, teljes kiőrlésű kenyerekre. Azonban a boltokban kapható „barna” kenyerek egy része csak színezett fehér lisztből készül, minimális teljes kiőrlésű összetevővel.
Ezen túlmenően, a teljes kiőrlésű kekszek, pogácsák és sütemények, amelyek diétásnak tűnnek, gyakran tartalmaznak nagy mennyiségű hozzáadott zsiradékot (pl. pálmaolajat) és cukrot, hogy kompenzálják a teljes kiőrlésű liszt durvább ízét és állagát. Olvassuk el az összetevőket: ha a lista elején szerepel a cukor vagy az olaj, akkor a termék valószínűleg nem segíti a fogyást, függetlenül attól, hogy teljes kiőrlésű-e a liszt.
Az édesítőszeres dilemmák: Nullkalóriás, de nem nullprobléma
Az édesítőszerek kalóriamentesek, de a kutatások szerint növelhetik az éhségérzetet és a cukor utáni vágyat.
Az édesítőszerek forradalmasították a diétás termékek piacát. A gondolat egyszerű: élvezhetjük az édes ízt a kalóriák és a vércukorszint-emelkedés nélkül. A nullkalóriás üdítők, joghurtok és édességek népszerűsége azóta is töretlen, de a tudományos kutatások egyre inkább árnyalják a képet, különösen a hosszú távú fogyás szempontjából.
A pszichológiai hatás: Az engedélyezés érzése
Az egyik legnagyobb probléma az édesítőszerekkel a pszichológiai hatásuk, amit gyakran kompenzációs evésnek nevezünk. Ha valaki fogyaszt egy nullkalóriás kólát, gyakran úgy érzi, „megérdemli” vagy „engedélyezheti” magának, hogy utána egy szelet tortát vagy egy nagyobb adag ételt fogyasszon. Ez a mentális könyvelés azt eredményezi, hogy a nullkalóriás italok fogyasztói végül több kalóriát visznek be az étkezések során, mint azok, akik sima vizet isznak.
Az édes íz és az agy kapcsolata
Az édes íz, még kalória nélkül is, beindítja az agy jutalmazó központját. Amikor az édes íz érzékelése után a szervezet nem kapja meg a várt cukrot, zavar keletkezhet a metabolikus válaszban. Egyes kutatások arra utalnak, hogy a mesterséges édesítőszerek (különösen az aszpartám és a szukralóz) rendszeres fogyasztása növelheti az édesség iránti sóvárgást, és megváltoztathatja a bélflóra összetételét, ami közvetve befolyásolhatja az inzulinérzékenységet és a súlygyarapodást.
A mesterséges édesítőszerek nem bűnösök önmagukban, de fenntartják az édes íz iránti függőséget. A sikeres fogyás egyik kulcsa az ízlelőbimbók ‘újrakalibrálása’, hogy a természetes ételek is édesnek tűnjenek.
Cukoralkoholok: A rejtett emésztési problémák
A cukoralkoholokat (pl. xilit, eritrit, maltit, szorbit) gyakran használják cukormentes rágókban, csokoládékban és fehérjeszeletekben. Bár kalóriatartalmuk alacsonyabb, mint a hagyományos cukoré, nem teljesen kalóriamentesek. Ráadásul nagy mennyiségben fogyasztva emésztési panaszokat, puffadást és hasmenést okozhatnak, ami bár nem szabotálja közvetlenül a fogyást, de rendkívül kellemetlenné teszi a diétát és megzavarja a bélrendszer egészséges működését.
A kényelmi ételek és a fehérjeszeletek átverése
A modern életvitel megköveteli a gyors megoldásokat. A fehérjeszeletek, energiaszeletek és a „diétás” snackek slágerek a rohanó életet élők körében. Ezeket a termékeket gyakran úgy hirdetik, mint az edzés utáni tökéletes regenerálódást vagy az egészséges nassolást, de érdemes nagyon alaposan megnézni, mi van bennük.
A fehérjeszelet mint cukros desszert
Sok fehérjeszelet valójában csak egy túlcukrozott, magas zsírtartalmú cukorka, amibe proteinport kevertek. Ahhoz, hogy a szelet ízletes, puha és hosszú ideig eltartható legyen, a gyártók nagy mennyiségű kötőanyagot, édesítőszert, csokoládébevonatot és hidrogénezett növényi olajokat használnak.
Néhány népszerű szelet kalóriatartalma meghaladhatja a 300 kcal-t, miközben cukortartalmuk eléri a 20-30 grammot. Ha a cél a fogyás, egy ilyen szelet elfogyasztása snackként könnyen felboríthatja a napi kalóriamérleget, különösen, ha az ember nem végzett intenzív, nagy energiaigényű edzést aznap.
A rizsszeletek és a puffasztott gabonák illúziója
A rizsszeletek és a puffasztott gabonák a könnyedség érzetét keltik. Kevés kalória, ropogós textúra – ideális diétás alapnak tűnik. Azonban ezek a termékek rendkívül magas glikémiás indexszel (GI) rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy nagyon gyorsan emelik meg a vércukorszintet. Ez az inzulinreakció gyors éhségérzethez vezet, ami könnyen túlevést eredményez.
Ráadásul, ha a rizsszeletet csokoládéval, mézzel vagy más feltéttel vásároljuk, a kalória- és cukortartalom hirtelen megugrik. A natúr rizsszelet önmagában sem nyújt elegendő telítettséget, mivel hiányzik belőle a rost és a fehérje. Ha mégis ragaszkodunk hozzá, érdemes valamilyen fehérjeforrással (pl. túrókrémmel, sajttal) fogyasztani az inzulincsúcs elkerülése érdekében.
A „természetes” és „egészséges” zsírok túlzott fogyasztása
Az elmúlt évtizedekben a zsírral kapcsolatos tudományos álláspont sokat változott. Ma már tudjuk, hogy a telítetlen zsírsavak (avokádó, olajos magvak, olívaolaj) fontosak az egészségünk szempontjából, és beépítésük a diétába elengedhetetlen. Azonban az, hogy valami egészséges, még nem jelenti azt, hogy kalóriamentes. Éppen ellenkezőleg: a zsír az egyik leginkább kalóriadús makrotápanyag, és túlzott fogyasztása könnyen szabotálhatja a fogyást.
Olajos magvak és mogyoróvajak: Az adagolás csapdája
A mandula, dió, kesudió és a mogyoróvaj tele van egészséges zsírokkal, fehérjével és rosttal. Egy maréknyi (kb. 30 gramm) dió már 180-200 kalóriát tartalmaz. A probléma az, hogy a magvak rendkívül ízletesek, és nagyon könnyű észrevétlenül két-három marékkal is elfogyasztani belőlük, ami akár 600 plusz kalóriát jelenthet a napi mérlegben.
A mogyoróvajak esetében a helyzet még rosszabb. Bár a natúr mogyoróvaj rendben van, sok gyártó ad hozzá cukrot, hidrogénezett olajokat és sót a jobb állag és íz eléréséhez. Két evőkanálnyi natúr mogyoróvaj is 200 kalória. A legtöbben ezt az adagot könnyedén túllépik, amikor a reggeli pirítósra vagy gyümölcsre kenik.
Kókuszolaj és kókusztermékek
A kókuszolaj az elmúlt években szuperétel státuszba emelkedett. Bár tartalmaz közepes láncú triglicerideket (MCT), amelyek eltérően metabolizálódnak, mint más zsírok, a kókuszolaj ettől még 100%-ban zsír, és grammonként 9 kalóriát tartalmaz. A túlzott mennyiségű kókuszolaj vagy kókusztej használata a főzés során észrevétlenül megnövelheti az étel energiasűrűségét, ami megnehezíti a kalóriadeficit elérését.
A „gluténmentes” és „vegán” termékek rejtett kalóriái
A gluténérzékenység és a vegán életmód terjedésével robbanásszerűen megnőtt a speciális diétás termékek választéka. Ezeket a termékeket gyakran azonosítjuk az egészséges vagy a fogyókúrás táplálkozással, de ez a feltételezés súlyos hiba lehet.
A gluténmentes termékek: Feldolgozott keményítők
A gluténmentes kenyerek, tészták és sütemények célja, hogy utánozzák a gluténtartalmú termékek állagát. Mivel a glutén felelős a tészta rugalmasságáért és szerkezetéért, ennek hiányát a gyártók gyakran feldolgozott keményítők (pl. tápióka keményítő, burgonyakeményítő, kukoricakeményítő) és gumik (pl. xantángumi) hozzáadásával pótolják.
Ezek a keményítők gyakran alacsonyabb rosttartalmúak, mint a teljes kiőrlésű búza, és magasabb a glikémiás indexük, ami gyorsabb vércukorszint-emelkedést okoz. Ezen túlmenően, a gluténmentes pékáruk ízének javítása érdekében gyakran több zsírt és cukrot adnak hozzájuk, így végeredményben kalóriadúsabbak és táplálkozási szempontból szegényebbek lehetnek, mint a hagyományos társaik.
Vegán sajtok és húshelyettesítők
A vegán étrend egészséges lehet, de a feldolgozott vegán termékek nem feltétlenül azok. A vegán sajtok (pl. kókuszolaj alapú) és a húshelyettesítők (pl. szója vagy borsófehérje alapú) gyakran tartalmaznak nagy mennyiségű finomított növényi olajat (napraforgóolaj, repceolaj), sót és sűrítőanyagokat. A vegán sajtok, különösen a magas zsírtartalmú fajták, kalóriában néha még a tehéntej alapú sajtokat is felülmúlják.
Ha vegán étrendet követünk, a fogyás érdekében sokkal célravezetőbb a minimálisan feldolgozott élelmiszerekre, mint a hüvelyesekre, teljes kiőrlésű gabonákra és zöldségekre koncentrálni, ahelyett, hogy túlságosan támaszkodnánk a kényelmi húshelyettesítőkre.
A tudatos vásárlás aranyszabályai: Olvass, mielőtt veszel
A diétás címkékkel ellátott termékek gyakran rejtett cukrokat és kalóriákat tartalmaznak, ezért mindig olvassuk el a címkét!
A fogyás kulcsa nem az, hogy minden „diétás” címkével ellátott terméket megveszünk, hanem az, hogy megtanuljuk, hogyan navigáljunk a marketingtrükkök és a valós tápérték között. A címkeolvasás az egyetlen védekezésünk az élelmiszeripari szabotőrök ellen.
1. Az összetevők sorrendje a kulcs
Az összetevők listáját súly szerinti csökkenő sorrendben kell feltüntetni. Ha a listán az első három között szerepel a cukor (vagy annak bármelyik szinonimája: szirup, dextróz, méz, maltóz stb.), vagy az olaj (különösen a hidrogénezett vagy pálmaolaj), az a termék valószínűleg nem ideális a fogyáshoz, függetlenül attól, hogy milyen hangzatos címkét kapott.
2. Figyelj a 100 grammra vonatkozó értékre, ne az adagra
A gyártók gyakran manipulálják az adagméreteket, hogy a termék tápértéke jobban nézzen ki. Egy chipsszerű snack „egy adagja” lehet mindössze 20 gramm, amit valójában senki sem tart be. Mindig a 100 grammra vonatkozó energiatartalmat és makrotápanyag-eloszlást hasonlítsd össze más termékekkel. Ez ad objektív képet a termék energiasűrűségéről.
3. A rosttartalom és a fehérje telít
A sikeres fogyás titka a telítettség. Két termék, amelynek azonos a kalóriatartalma, teljesen másképp hat a szervezetünkre, attól függően, mennyi rostot és fehérjét tartalmaz. A magas fehérje- és rosttartalmú ételek lassabban emésztődnek, stabilizálják a vércukorszintet, és hosszabb ideig tartanak jóllakottan. Keress olyan termékeket, amelyek 100 grammonként legalább 5 gramm rostot és 10-15 gramm fehérjét tartalmaznak.
A tudatos étkezés és a „diétás” címke elengedése
A legfőbb tanulság, hogy a „diétásnak hitt” termékek gyakran azért szabotálják a fogyást, mert elvonják a figyelmünket a valódi, tápláló ételekről. Ahelyett, hogy drága, feldolgozott, alacsony zsírtartalmú vagy nullkalóriás alternatívákat keresnénk, érdemes visszatérni az alapokhoz.
Koncentráljunk a minimálisan feldolgozott, teljes értékű élelmiszerekre: sovány fehérjékre, sok zöldségre, teljes kiőrlésű gabonákra és egészséges zsírokra. Ha édességre vágyunk, együnk egy darab gyümölcsöt, vagy készítsünk magunk egy kis adag házi granolát, így pontosan tudjuk, mit eszünk, és elkerülhetjük a rejtett cukrokat és a felesleges adalékanyagokat.
A sikeres, hosszú távú súlykontroll nem a lemondásról szól, hanem a tájékozott választásról. Ne engedjük, hogy a marketingesek címkéi határozzák meg a diétánkat. A tudás birtokában sokkal könnyebb lesz átlátni a kalóriacsapdákat, és végre elérni a kitűzött célokat.
Gyakran ismételt kérdések a diétás termékekről és a fogyásról
Miért hízlalnak a zsírszegény joghurtok, ha alacsony a kalóriatartalmuk? 🧐
Bár a zsírszegény joghurtok kalóriatartalma valóban alacsonyabb lehet, mint a teljes zsírtartalmú változatoké, a hiányzó zsírt általában cukorral, sűrítőanyagokkal vagy keményítővel pótolják. A zsír kivonásával elveszítjük azt a telítőerőt, ami miatt hosszú távon jóllakottnak éreznénk magunkat. A magas cukortartalom gyors vércukorszint-emelkedést és -esést okoz, ami hamarosan újra éhségérzetet vált ki, és könnyen túlevéshez vezet a következő étkezésnél.
Tényleg rosszabb a gyümölcslé, mint a cukros üdítő? 🥤
Táplálkozási szempontból, ha a gyümölcslé szűrt (azaz nincs benne rost), a hatása hasonló a cukros üdítőkéhez. Mindkettő gyorsan felszívódó folyékony cukrot (fruktóz vagy szacharóz) tartalmaz, ami megterheli a májat és hirtelen inzulinválaszt vált ki. A gyümölcslé tartalmaz vitaminokat, de a cukorterhelés miatt fogyás szempontjából nem ideális. Sokkal jobb választás a teljes gyümölcs, mivel annak rosttartalma lelassítja a cukor felszívódását.
Milyen rejtett neveken keressem a cukrot a címkéken? 🏷️
A gyártók számos nevet használnak a cukorra, hogy elrejtsék a termék magas cukortartalmát. A leggyakoribbak: glükóz-fruktóz szirup, maláta, dextróz, maltodextrin, szacharóz, melasz, datolyaszirup, agavé szirup, juharszirup, és minden, ami „szirup” szóval végződik. Ha ezek az összetevők az első három között szerepelnek a listán, a termék valószínűleg nem diétás.
Miért hízlalhat a gluténmentes kenyér, ha egészségesnek hirdetik? 🍞
A gluténmentes termékek gyakran készülnek finomított keményítőkből (rizsliszt, tápióka keményítő), amelyek alacsonyabb rosttartalmúak, mint a hagyományos lisztek, és magasabb a glikémiás indexük. Ezenkívül, a glutén hiányát gyakran extra zsírral és cukorral kompenzálják az íz és állag javítása érdekében, így a végtermék kalóriadúsabb és kevésbé telítő lehet, mint a búzaliszt alapú megfelelője.
Fogyhatok mesterséges édesítőszerekkel? 🍬
Rövid távon a kalóriamentes édesítőszerek segíthetnek csökkenteni a kalóriabevitelt. Azonban hosszú távú fogyás szempontjából vitatottak. Egyes kutatások szerint fenntarthatják az édesség iránti sóvárgást, és zavarhatják a bélflóra egyensúlyát, ami befolyásolhatja az anyagcserét. A kulcs a mértékletesség és a cél, hogy fokozatosan leszokjunk az intenzív édes ízekről.
Mennyi olajos magvat fogyasszak naponta a diéta alatt? 🌰
Az olajos magvak rendkívül táplálóak, de kalóriadúsak. Fogyás szempontjából a javasolt adag általában egy szigorúan mért maréknyi (kb. 30 gramm) naponta, ami nagyjából 170-200 kalóriát jelent. Fontos, hogy ez natúr, sózatlan és cukrozatlan mag legyen, és ne feledd, hogy a mogyoróvaj esetében két evőkanálnyi a maximum adag.
A vegán húshelyettesítők egészségesebbek, mint a hús? 🥓
Nem feltétlenül. Míg a húsmentes étrendnek vannak előnyei, a feldolgozott vegán húshelyettesítők gyakran tartalmaznak nagy mennyiségű sót, finomított növényi olajokat és adalékanyagokat. Kalóriatartalmuk néha magasabb lehet, mint a sovány húsoké. Ha vegán vagy, a legjobb, ha a fehérjét minimálisan feldolgozott forrásokból, például hüvelyesekből, tofutól és tempeh-ből szerzed be.
Leave a Comment