Végre elérkeztünk abba a korszakba, amikor az apaság már nem csupán a családfenntartó szerepét jelenti, hanem a tevékeny, jelen lévő szülői minőséget is. A modern társadalomban a férfiak egyre tudatosabban vágynak arra, hogy kivegyék részüket a mindennapi teendőkből, ott legyenek az első lépéseknél, és támogassák párjukat a legnehezebb időszakokban is. Ehhez azonban nemcsak elhatározásra, hanem időre is szükség van, amit a magyar jogszabályi környezet az utóbbi években jelentősen kibővített lehetőségekkel támogat. Sokan azonban még mindig nincsenek tisztában azzal, pontosan hány nap jár, milyen feltételekkel, és hogyan érvényesíthetik jogaikat a munkahelyükön anélkül, hogy hátrány érné őket.
Az apai szerepvállalás új dimenziói a jog tükrében
A családbarát szemléletmód térnyerése nem csupán üres frázis, hiszen a Munka Törvénykönyve számos olyan módosításon esett át, amely kifejezetten az édesapák bevonódását segíti elő. Korábban az apák számára a gyermek születése után járó néhány nap jelentette a teljes mozgásteret, mára azonban a rendszer sokkal rétegeltebbé vált. Érdemes különválasztani a különböző jogcímeken igénybe vehető szabadnapokat, hiszen más-más szabályok vonatkoznak az újszülöttek után járó napokra és a gyermekek nevelése során évenként ismétlődő pótszabadságra.
A társadalmi elvárások változása magával hozta azt az igényt, hogy az apa ne csak egy „segítő” legyen az anya mellett, hanem egyenrangú fél a gyermekgondozásban. Ez a szemléletváltás jelenik meg a szülői szabadság intézményében is, amely lehetővé teszi a hosszabb távú jelenlétet a gyermek életének első három évében. A jogalkotó felismerte, hogy a korai kötődés nemcsak a gyermek fejlődése szempontjából meghatározó, hanem a család stabilitását és a párkapcsolat egyensúlyát is szolgálja.
Sok édesapa tart attól, hogy a munkahelyén negatív megítélés alá esik, ha élni kíván a törvény adta lehetőségekkel. Valójában azonban a tudatos munkáltatók már értik, hogy egy kiegyensúlyozott, a magánéletében is kiteljesedett munkavállaló sokkal lojálisabb és teherbíróbb hosszú távon. A jogi védelem pedig garantálja, hogy senkit ne érhessen retorzió azért, mert a családját helyezi előtérbe azokban a kritikus napokban vagy hetekben, amikor a legnagyobb szükség van a jelenlétére.
A gyermekek után járó pótszabadság mértéke és feltételei
Minden munkavállalónak, aki gyermeket nevel, alanyi jogon jár évente bizonyos számú plusz pihenőnap. Ez a kedvezmény nem csupán az anyákat illeti meg, hanem az apák számára is pontosan ugyanannyi napot biztosít a törvény. A napok száma a gyermekek számától függően alakul, és minden évben újra és újra rendelkezésre áll, amíg a gyermek be nem tölti a tizenhatodik életévét. Ez az időkeret segít abban, hogy a betegségek, iskolai szünetek vagy éppen a közös családi kikapcsolódások során ne fogyjon el túl hamar az alapkeret.
Egy gyermek után évi két munkanap pótszabadság jár az édesapának. Amennyiben két gyermeket nevel a család, ez a szám négy munkanapra emelkedik. A nagycsaládosok, tehát a három vagy több gyermeket nevelők esetében pedig összesen hét munkanap plusz pihenőidővel lehet kalkulálni minden egyes naptári évben. Ez a keret fix, nem osztható meg a szülők között oly módon, hogy az egyik többet vesz ki, a másik pedig kevesebbet – mindkét szülőnek alanyi jogon jár a teljes összeg.
Lényeges részlet, hogy a pótszabadság igénybevételéhez a gyermeknek az apa saját háztartásában kell élnie. A jogszabály meghatározása szerint a saját háztartásban nevelt gyermek az, aki a szülővel életvitelszerűen együtt lakik, és akinek az eltartásáról, neveléséről a szülő gondoskodik. Elvált apák esetében ez gyakran kérdéseket vet fel, de ha a felügyeleti jog megosztott, vagy a gyermek bejelentett lakcíme megegyezik az apáéval, a jogosultság általában fennáll.
A gyermekek után járó pótszabadság nem ajándék a munkáltatótól, hanem törvényi kötelezettség, amely mindkét szülőt egyenlő mértékben illeti meg.
Hogyan igényeljük a pótszabadságot a gyakorlatban
Az adminisztrációs folyamat általában egyszerű, de igényel némi odafigyelést. A munkáltatók többsége az év elején kéri a nyilatkozatot a gyermekek adatairól, de év közben született gyermek esetén is azonnal megnyílik a jogosultság. Az igényléshez be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, valamint a TAJ-kártyáját, hogy a bérszámfejtés rögzíthesse a jogosultságot a rendszerben. Amennyiben az apa év közben vált munkahelyet, az előző munkahelyétől kapott igazolás alapján az új helyen is arányosan megilletik a fennmaradó napok.
A pótszabadság kiadása a munkáltató feladata, de a munkavállaló kéréseit figyelembe kell vennie. Érdemes előre tervezni, és a szabadságtervezésnél jelezni, melyik napokat kívánjuk pótszabadság jogcímen kivenni. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak az év végén eszmélnek rá: még maradtak plusz napjaik. Mivel a pótszabadság – az alapszabadsághoz hasonlóan – főszabály szerint nem vihető át a következő évre, érdemes ezeket tudatosan beosztani a tanítási szünetek idejére vagy a családi nyaralásokhoz.
A kifizetés tekintetében a pótszabadság idejére a távolléti díj 100 százaléka jár. Ez azt jelenti, hogy anyagilag semmilyen hátrányt nem jelent ezen napok igénybevétele, hiszen ugyanannyi fizetést kap az apa, mintha dolgozott volna. Ez lényeges különbség a később részletezendő szülői szabadsághoz képest, ahol a juttatás mértéke jelentősen alacsonyabb. Ezért is javasolt először mindig a pótszabadság keretét felhasználni.
Az újdonsült apák különleges lehetősége: az apasági szabadság
Amikor egy kisbaba megérkezik a családba, az első hetek meghatározóak a kötődés és a családi rutin kialakítása szempontjából. Erre az időszakra hozta létre a jogalkotó az apasági szabadságot, amely közvetlenül a szülés utáni időszakot hivatott megkönnyíteni. 2023-tól kezdődően ez az időtartam jelentősen, összesen tíz munkanapra emelkedett, amit az apa a gyermeke születését követő második hónap végéig vehet igénybe.
Ez a tíz nap két részletben kezelendő a kifizetés szempontjából. Az első öt munkanapra a távolléti díj 100 százaléka jár, míg a hatodik naptól a tizedikig a távolléti díj 40 százalékát kapja meg az édesapa. Bár a második öt nap kifizetése alacsonyabb, a lehetőség, hogy az apa két teljes hetet otthon tölthessen az újszülöttel és a lábadozó édesanyával, felbecsülhetetlen értékű a család dinamikája szempontjából. Ez az időszak nemcsak a babázásról szól, hanem az édesanya fizikai és érzelmi támogatásáról is.
Az apasági szabadságot a munkáltató az édesapa kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Fontos szabály, hogy a munkáltató nem tagadhatja meg az igénybevételt, és nem is halaszthatja el azt, ha az apa a törvényi határidőn belül jelzi szándékát. Az igényléshez a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatása szükséges, de a munkavállaló már a szülés előtt is jelezheti, körülbelül mikorra várható a hiányzása, segítve ezzel a munkafolyamatok tervezését.
Gyakori kérdés, hogy mi történik ikerszülés esetén. Fontos tudni, hogy az apasági szabadság mértéke nem többszöröződik a gyermekek számával, tehát ikrek esetén is tíz munkanap jár. Ugyanakkor örökbefogadás esetén is megilleti az apát ugyanez a kedvezmény, ilyenkor az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásától számított második hónap végéig lehet élni a lehetőséggel. Ez a rugalmasság biztosítja, hogy minden típusú családformában megvalósulhasson a korai kapcsolódás.
A szülői szabadság: a hosszabb távú jelenlét eszköze
A legújabb és talán legkevésbé ismert elem a hazai szabályozásban a szülői szabadság. Ez a lehetőség minden szülőt megillet a gyermek hároméves koráig, és összesen 44 munkanap távollétet tesz lehetővé. A feltétel csupán annyi, hogy a munkaviszonynak legalább egy éve fenn kell állnia az adott munkáltatónál. Ez egy rendkívül értékes eszköz lehet olyan helyzetekben, amikor a gyermek beszoktatása zajlik az óvodába vagy bölcsődébe, esetleg hosszabb otthoni gondozást igényel egy betegség után.
Érdemes azonban tisztában lenni a pénzügyi vonzatokkal. A szülői szabadság idejére a távolléti díj mindössze 10 százaléka jár. Ez a viszonylag alacsony összeg sokakat elriaszthat, de fontos látni a konstrukció lényegét: ez egyfajta jogi védelem. Ha egy apa úgy dönt, hogy szüksége van másfél-két hónapra, hogy a gyermekével lehessen, a munkáltató köteles ezt biztosítani, és a munkaviszonya ez idő alatt is folyamatos marad, a munkaköre pedig megmarad. Ez egyfajta biztonsági háló a családok számára.
A szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, de az igényt legalább 15 nappal korábban be kell jelenteni. A munkáltató bizonyos kivételes esetekben – ha a működése súlyosan veszélybe kerülne – elhalaszthatja a szabadság kiadását, de ezt írásban indokolnia kell, és a halasztás nem lehet korlátlan idejű. Ez a típusú szabadság tehát nagyobb rugalmasságot igényel mindkét fél részéről, mint a fix pótszabadságok.
Sokan kérdezik, hogy megéri-e kivenni ezt a típust az alacsony díjazás ellenére. A válasz gyakran az élethelyzettől függ. Ha a család anyagi biztonsága lehetővé teszi, a gyermek fejlődésének kritikus szakaszaiban – például a dackorszak nehezebb időszakaiban vagy költözéskor – ez a 44 nap óriási segítséget jelenthet. Nem kötelező egyszerre felhasználni az összes napot; a gyermek hároméves koráig tetszőlegesen beosztható, így akár évenkénti kisebb szakaszokban is igénybe vehető.
Összehasonlító táblázat a különböző típusú távollétekről
Az alábbi táblázat segít átlátni a különböző jogcímeken járó szabadnapok közötti különbségeket, hogy könnyebb legyen a családi tervezés.
| Szabadság típusa | Időtartam | Díjazás mértéke | Felhasználhatóság határideje |
|---|---|---|---|
| Gyermek utáni pótszabadság | 2, 4 vagy 7 munkanap | 100% távolléti díj | Adott naptári év vége |
| Apasági szabadság | 10 munkanap | 5 nap: 100%, 5 nap: 40% | Születéstől számított 2. hónap vége |
| Szülői szabadság | 44 munkanap | 10% távolléti díj | A gyermek 3 éves koráig |
A táblázatból jól látható, hogy a prioritásokat hogyan érdemes felállítani. Első körben mindig az évi pótszabadságot érdemes kimeríteni, hiszen ez jár a legmagasabb díjazással. Az apasági szabadság egy egyszeri lehetőség a gyermek életének kezdetén, míg a szülői szabadság egyfajta tartalékkeretként funkcionálhat a későbbi évekre.
A munkajogi védelem: miért nem kell félni a szabadság kivételétől?
A legtöbb apa legnagyobb félelme, hogy a távolléte miatt „kiesik a pikszisből”, vagy esetleg felmondanak neki, amíg otthon van a gyerekkel. Fontos leszögezni, hogy a magyar jogszabályok komoly védelmet nyújtanak. Az apasági szabadság és a szülői szabadság ideje alatt a munkavállaló felmondási védelem alatt áll. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással ezen időszakok alatt.
Ez a védelem nemcsak a távollét idejére vonatkozik, hanem bizonyos esetekben a visszatérést követő időszakra is. A törvény célja, hogy a szülő ne érezzen kényszert a munkahelyi jelenlétre, amikor a családi kötelezettségei mást diktálnak. Természetesen a munkavállalónak is lojálisnak kell maradnia: a szabadságigényt időben kell jelezni, és törekedni kell a feladatok megfelelő átadására vagy átütemezésére.
A modern vállalatirányítási elvek szerint a transzparencia a kulcs. Ha az apa nyíltan kommunikál a terveiről, a csapattagok és a vezetőség is fel tud készülni a hiányára. Sok helyen már kifejezetten támogatják is ezt, hiszen a „szociálisan felelős munkáltató” címke vonzó a munkaerőpiacon. Az apák jelenléte a családban csökkenti a stresszt, ami közvetetten jobb munkahelyi teljesítményhez vezet a munkában töltött idő alatt.
Az érzelmi aspektus: miért fontos az apa jelenléte?
A jogszabályok és a százalékok mögött ott húzódik a legfontosabb tényező: a gyermek és az apa kapcsolata. A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy azok a gyermekek, akiknek az édesapja aktívan részt vett a gondozásukban már a csecsemőkortól kezdve, érzelmileg stabilabbak és jobb szociális készségekkel rendelkeznek. Az apa nem egy „pótmama”, hanem egy sajátos minőség, aki másfajta játékstílussal, másfajta problémamegoldó szemlélettel gazdagítja a kicsi világát.
Az édesanyák számára is kritikus a támogatás. A szülés utáni depresszió kockázata jelentősen csökken, ha az anya nem érzi magát egyedül a felelősséggel. Az apasági szabadság tíz napja alatt kialakulhat egy olyan rutinszerű együttműködés, amely a későbbiekben is meghatározza a család működését. Ilyenkor az apa megtanulja a baba jelzéseit, rutint szerez a fürdetésben, pelenkázásban, és nem csak „utasításra” cselekszik majd, hanem önálló szülői kompetenciát szerez.
A nagyobb gyermekeknél a pótszabadságok idején töltött minőségi idő a bizalom alapköve. Egy közös horgászat, egy váratlan hétfői kirándulás vagy csak a betegség alatti összebújás olyan emlékeket épít, amelyek évtizedekig kitartanak. Ezek a napok lehetőséget adnak arra, hogy az apa kilépjen a fegyelmező vagy a „játszótárs” szűk szerepéből, és valódi támasza legyen gyermekének a mindennapi nehézségekben is.
Az idő az egyetlen erőforrás, amit nem lehet visszavásárolni. A gyermekkor pillanatai egyszeriek, a szabadságnapok pedig pont ezeket a pillanatokat teszik elérhetővé.
Gyakori tévhitek és a valóság
Sokszor hallani azt a tévhitet, hogy ha az anya otthon van GYES-en vagy GYED-en, akkor az apának nem jár a pótszabadság. Ez abszolút téves információ. A pótszabadság és az apasági szabadság a munkaviszonyban álló szülőt illeti meg, függetlenül attól, hogy a másik szülő éppen milyen ellátásban részesül vagy dolgozik-e. Tehát akkor is kiveheted ezeket a napokat, ha a feleséged főállású anya.
Egy másik gyakori félreértés, hogy a pótszabadságokat „ki lehet fizetni” pénzben, ha nem használják fel őket. A törvény ezt szigorúan tiltja: a szabadság célja a pihenés és a családi élet védelme, nem pedig a jövedelemkiegészítés. Pénzbeli megváltásra csak és kizárólag a munkaviszony megszűnésekor van lehetőség a ki nem vett napok után. Éppen ezért minden apát arra buzdítunk: használja fel a napjait, töltsön időt a szeretteivel!
Azt is érdemes tisztázni, hogy a pótszabadság nem „járulékos”, hanem a rendes szabadság részét képezi a nyilvántartásban. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan szabályok vonatkoznak rá, mint az alapszabadságra: a munkáltató adja ki, de az éves keretből hét munkanappal (a szülői és apasági szabadságon felül) a munkavállaló rendelkezik, amennyiben legalább 15 nappal korábban jelzi az igényét. Ez nagyfokú szabadságot ad az apák kezébe a szabadidőnk beosztásakor.
Pénzügyi tervezés és tudatosság
Mivel a különböző szabadságtípusok eltérő díjazással járnak, a tudatos családapa előre tervez. Az évi 2-7 napos pótszabadság nem okoz kiesést a családi kasszában, így ezeket bármikor bátran igénybe lehet venni. Az apasági szabadság tíz napja már igényel némi kalkulációt, hiszen a második öt napra csak a fizetés 40 százaléka jár. Érdemes erre az időszakra egy kis tartalékot képezni, vagy úgy tekinteni rá, mint befektetésre a család nyugalmába.
A szülői szabadság 10 százalékos díjazása már komolyabb döntést igényel. Ezt a típust leginkább akkor érdemes használni, ha a családnak van elegendő megtakarítása, vagy ha a kieső jövedelmet ellensúlyozza az a megtakarítás, amit például a magánbölcsődei díjon vagy a bébiszitter költségén nyernek azzal, hogy az apa van otthon. Egyes esetekben a munkahelyi cafeteria vagy egyéb juttatások is segíthetnek áthidalni ezt az időszakot.
Lényeges szempont, hogy a pótszabadságok és az apasági szabadság idejére járó juttatást a munkáltató fizeti ki, de az apasági szabadság költségeit az állam megtéríti a munkáltatónak. Ez egy fontos érv lehet a főnöködnél, ha esetleg vonakodna kiadni a napokat: a cégnek ez közvetlen bérköltségben nem jelent akkora terhet, mint egy normál szabadság, hiszen a Magyar Államkincstártól visszaigényelhetik az összeget.
Speciális élethelyzetek: örökbefogadás és beteg gyermek
Az örökbefogadó apákra pontosan ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a vér szerinti szülőkre. Az apasági szabadság ebben az esetben is tíz nap, amit az örökbefogadás engedélyezésének időpontjától számítva lehet kivenni. Ez az időszak kritikus az új családtag beilleszkedése és a kölcsönös bizalom kialakulása szempontjából, így az állam kiemelten támogatja, hogy mindkét szülő jelen lehessen a kezdeteknél.
Amennyiben a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, a pótszabadság mértéke gyermekenként további két munkanappal nő. Ez a plusz kedvezmény segít abban, hogy a szülők meg tudják oldani a gyakori orvosi viziteket, fejlesztő foglalkozásokat vagy az egyéb speciális ápolási feladatokat. Ez a jogosultság szintén mindkét szülőt megilleti, így összesen négy plusz nappal gazdálkodhat a család ilyen nehéz helyzetben.
A betegségek kapcsán nem szabad elfelejteni a gyermekápolási táppénz (közismertebb nevén „gyáp”) lehetőségét sem. Bár ez nem szabadság, hanem táppénzes állomány, az apák ugyanúgy jogosultak rá, ha a beteg gyermeket ők ápolják otthon. Ez a keresőképtelenség egyik formája, és a gyermek életkorától függően meghatározott számú napot vehet igénybe a szülő évente. Ez kiegészíti a pótszabadságok rendszerét, biztonságot nyújtva a váratlan helyzetekben.
Hogyan kommunikáljunk a munkahelyen?
A jogszabályok ismerete magabiztosságot ad, de a munkahelyi légkör megőrzése érdekében a kommunikáció stílusa sem mellékes. Érdemes a szabadságigényt nem ultimátumként, hanem egy közösen megoldandó feladatként prezentálni. „Szeretném kivenni az apasági szabadságomat, hogy segítsek otthon a feleségemnek, nézzük meg, hogyan tudjuk addig a projektjeimet lefedni” – ez a hozzáállás sokkal több megértést szül, mint a puszta jogszabályi hivatkozás.
Ha a munkáltató ellenállást mutat, érdemes higgadtan emlékeztetni a törvényi keretekre. A Munka Törvénykönyve egyértelműen fogalmaz, és a munkajogi viták elkerülése a cégnek is érdeke. Gyakran előfordul, hogy a HR osztály vagy a közvetlen vezető sincs teljesen tisztában a legújabb szabályokkal, például a tíz napra emelt apasági szabadsággal. Ilyenkor egy udvarias tájékoztatás vagy a vonatkozó jogszabályhely megjelölése átlendítheti a holtponton az ügyet.
A jó munkaszervezés az apa érdeke is. Ha a távolléted alatt nem keresnek percenként telefonon, te is jobban tudsz a gyermekedre koncentrálni. Készíts egy rövid átadási dokumentumot, jelöld ki a helyettesedet, és állíts be automatikus válaszüzenetet. Ezzel bizonyítod, hogy felelősségteljes munkavállaló vagy, aki a magánéleti kötelezettségeit és a szakmai feladatait is tiszteletben tartja.
Társadalmi felelősség és a jövő apái
Minden egyes apa, aki kiveszi a pótszabadságát, aki ott marad a beteg gyerekkel, vagy aki él a szülői szabadság lehetőségével, úttörő munkát végez. A példamutatás ereje hatalmas: ha a kollégák azt látják, hogy egy sikeres férfi számára természetes a szülői szerepvállalás, ők is bátrabbak lesznek. Ezáltal változik meg lassanként a vállalati kultúra és a társadalmi megítélés.
A cél az, hogy ne „hősként” tekintsünk arra az apára, aki kiveszi a részét a gyereknevelésből, hanem ez legyen a normális középút. Az Európai Unió irányelvei is ebbe az irányba mutatnak, sürgetve a tagállamokat a szülői szabadságok rugalmasabbá és vonzóbbá tételére. Magyarországon az elmúlt években tett lépések biztatóak, még ha a díjazás mértékén lenne is mit csiszolni a jövőben.
Az apaság egy élethosszig tartó kaland, amelynek az első évek adják meg az alaphangját. Ne hagyd, hogy a munkahelyi mókuskerék vagy a bizonytalanság megfosszon ezektől az élményektől. Tájékozódj, tervezz, és élj a jogaiddal – a gyermeked hálás lesz érte, te pedig egy olyan mély kapcsolatot építhetsz ki, amely minden karrierbeli sikernél többet ér. A pótszabadság nem csak pár nap pihenő; ez egy lehetőség arra, hogy valóban az az apa legyél, akire a gyermekednek szüksége van.
Végezetül érdemes minden év elején egy kis családi kupaktanácsot tartani. Vegyétek elő a naptárat, nézzétek meg az iskolai szüneteket, a tervezett eseményeket, és osszátok be tudatosan az apai és anyai pótszabadságokat. Ez a fajta tudatosság nemcsak a logisztikát könnyíti meg, hanem érzelmi biztonságot is ad a család minden tagjának. Tudni fogjátok, hogy mikor számíthattok egymásra, és mikor lesznek azok a garantált napok, amik csak rátok és a gyerekekre tartoznak.
Gyakran ismételt kérdések az apai pótszabadságokról
Hány nappal korábban kell szólnom a főnökömnek, ha ki akarom venni az apasági szabadságot? 📢
Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó szándékodat legalább 15 nappal korábban be kell jelentened a munkáltatónak. Ez lehetővé teszi a cég számára, hogy felkészüljön a hiányodra és megszervezze a helyettesítést. Természetesen, mivel a szülés időpontja nem mindig pontosan kiszámítható, a gyakorlatban a várható időpont megjelölése és a rugalmas kommunikáció a célravezető.
Mi történik, ha nem veszem ki az összes pótszabadságomat az év végéig? 🗓️
A gyermekek után járó pótszabadság, hasonlóan az alapszabadsághoz, nem vihető át a következő naptári évre. Ha december 31-ig nem élsz a lehetőséggel, ezek a napok elvesznek. Kivételt csak az jelenthet, ha a munkaviszonyod év végén kezdődött, vagy ha valamilyen elháríthatatlan akadály merült fel, de általánosságban törekedni kell az éven belüli felhasználásra.
Jár-e pótszabadság akkor is, ha a gyermekem már elmúlt 14 éves? 🧒
Igen, a pótszabadság abban az évben jár utoljára, amelyben a gyermek betölti a 16. életévét. Tehát a 14 és 15 éves kamaszok után is megilleti az apát a plusz pihenőidő. Ez különösen hasznos lehet a továbbtanulási időszakban, középiskolai beiratkozásoknál vagy a családi programok összehangolásánál.
Lehet-e az apasági szabadságot részletekben kivenni? 🧩
A törvény szerint az apasági szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Ez rugalmasságot ad az apáknak: kivehetnek például egy hetet közvetlenül a szülés után, a maradék napokat pedig pár héttel később, amikor az anyuka már egyedül maradna otthon a babával.
Mi a teendő, ha ikreink születtek, több nap jár-e ilyenkor? 👶👶
Sajnos az apasági szabadság (a 10 napos keret) ikerszülés esetén nem duplázódik meg, az mindenképpen 10 munkanap marad. Azonban az éves pótszabadság mértéke már a gyermekek számához igazodik: két gyermek után már évi 4 munkanap jár, három vagy több gyermek esetén pedig 7 munkanap, amit minden évben kivehetsz.
Megtagadhatja-e a munkáltató a szülői szabadság kiadását? 🚫
A munkáltató köteles kiadni a szülői szabadságot a munkavállaló által kért időpontban. Ugyanakkor kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkáltató elhalaszthatja a szabadság kiadását legfeljebb 60 nappal. Ezt azonban írásban meg kell indokolnia, és a halasztás tényét bizonyítania kell.
Kell-e igazolnom valahogy, hogy tényleg én nevelem a gyermeket? 📄
Az igényléskor általában egy nyilatkozatot kell kitöltened, amelyben kijelented, hogy a gyermek a saját háztartásodban él. A munkáltató kérheti a lakcímkártyák bemutatását is az adatok hitelesítése érdekében. Elvált szülők esetén, ha a gyermek lakcíme nem egyezik az apáéval, a közös felügyeletről szóló bírósági végzés vagy megállapodás szolgálhat alapul a jogosultsághoz.
Leave a Comment