Az utóbbi években alapjaiban formálódott át a magyar családmodell, és egyre több édesapa dönt úgy, hogy aktív részese kíván lenni gyermeke mindennapjainak már a kezdetektől fogva. A jogszabályi környezet rugalmassága ma már lehetővé teszi, hogy ne csak az anyák, hanem az apák is igénybe vegyék a gyermekgondozási díjat, közismertebb nevén a GYED-et. Ez a lehetőség nem csupán pénzügyi döntés, hanem egy mély érzelmi elköteleződés is, amely hosszú távon meghatározza a szülő és gyermek közötti kötődést. Az apás GYED rendszere számtalan előnyt kínál a családoknak, de a sikeres igényléshez érdemes alaposan kiismerni magunkat a szabályok útvesztőjében.
A gyermekgondozási díj alapvető fogalma és célja
A gyermekgondozási díj egy biztosítási alapú pénzbeli ellátás, amelynek elsődleges célja, hogy pótolja a szülő kieső jövedelmét a gyermek otthoni gondozása alatt. Nem szabad összetéveszteni a GYES-sel, amely egy alanyi jogon járó, fix összegű támogatás. A GYED mértéke a korábbi keresethez igazodik, így a jól kereső édesapák számára különösen vonzó alternatíva lehet a családi kassza egyensúlyban tartására.
A hazai rendszer egyik legnagyobb erénye, hogy elismeri az édesapák gondoskodó szerepét. A törvényalkotók felismerték, hogy a gyermeknevelés nem kizárólag női feladat, és a férfiak jelenléte a korai életszakaszban mérhetetlenül fontos a kognitív és érzelmi fejlődés szempontjából. Amikor egy apa úgy dönt, hogy ő marad otthon a kicsivel, egyfajta modern mintát mutat, amely a társadalmi elvárások lassú, de biztos változását jelzi.
A gyermekgondozási díj választása az apa részéről nem csupán egy adminisztratív lépés, hanem befektetés a család érzelmi tőkéjébe.
Ez az ellátás tipikusan a csecsemőgondozási díj (CSED) lejárta után, a gyermek fél éves kora körül válik aktuálissá. Fontos tudni, hogy a GYED a gyermek kétéves koráig, ikrek esetén pedig hároméves korig folyósítható. Az apák bevonódása ebben az időszakban lehetővé teszi az édesanyák számára a fokozatos visszatérést a munkaerőpiacra, vagy egyszerűen csak a pihenést és a regenerálódást.
Ki jogosult édesapaként az ellátásra
Az édesapák jogosultságának alapfeltétele megegyezik az édesanyákéval: a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosítottnak kell lenniük. Ez a biztosítási idő nem feltétlenül folyamatos, több rövidebb munkaviszonyból is összeadódhat, ami nagy könnyebbséget jelent a gyakran munkahelyet váltó vagy projektalapon dolgozó férfiaknak.
A biztosítási jogviszonyba sok minden beleszámít: a munkaviszony mellett az egyéni és társas vállalkozói jogviszony, sőt, bizonyos feltételek mellett a nappali tagozatos tanulmányok is. Lényeges, hogy az igénylés pillanatában is fennálljon a biztosítási jogviszony, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szülessen meg a gyermek. Ez a szabályrendszer garantálja, hogy az ellátás valóban azokhoz jusson el, akik korábban járulékfizetéssel hozzájárultak a rendszer fenntartásához.
Érdemes figyelembe venni az előzetes biztosítási idő számításánál a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat is. Ha az édesapa a gyermek születése előtti két évben diplomázott, és mellette dolgozott is, a két időszak összeadódhat. Ez a rugalmasság segíti a fiatal családokat, ahol az apa esetleg még a karrierje legelején jár, vagy éppen most fejezte be a mesterképzést.
A GYED összege és a kifizetési korlátok
A GYED összege alapesetben a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de létezik egy felső korlát, amelyet minden évben a minimálbérhez kötnek. Ez a maximum összeg a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70 százaléka. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még a kifejezetten magas keresetű édesapák sem kaphatnak egy bizonyos limitnél több támogatást, ugyanakkor ez az összeg még mindig jóval kedvezőbb, mint a fix összegű családtámogatások.
A számításnál a figyelembe vehető jövedelem meghatározása néha komplex feladat. Általában az igénylést megelőző naptári év jövedelme az irányadó, ha abban az évben volt legalább 180 napnyi biztosítási idő. Ha ez nem áll fenn, a korábbi időszakokat vagy a szerződés szerinti jövedelmet veszik alapul. A pontos összeg kiszámítása előtt érdemes bérszámfejtővel vagy szakemberrel konzultálni, hogy ne érjen minket meglepetés a határozat kézhezvételekor.
A kifizetett összegből 15% személyi jövedelemadót és 10% nyugdíjjárulékot vonnak le. Fontos részlet, hogy a családi adókedvezmény a GYED összegéből is érvényesíthető. Ha az édesapa veszi igénybe az ellátást, ő is jogosult a gyerekek után járó adóalap-kedvezményre, ami jelentősen növelheti a nettó hazavihető összeget. Ez a pénzügyi konstrukció teszi lehetővé, hogy a család életszínvonala ne essen vissza drasztikusan az otthonlét alatt.
| Paraméter | Mérték / Feltétel |
|---|---|
| Összeg mértéke | Átlagkereset 70%-a |
| Maximális összeg | Minimálbér kétszeresének 70%-a |
| Levonások | 10% nyugdíjjárulék, 15% SZJA |
| Időtartam | Gyermek 2 éves koráig |
Munkavégzés a GYED folyósítása mellett
A magyar rendszer egyik legprogresszívebb eleme a GYED Extra, amely lehetővé teszi, hogy a szülő a gyermek fél éves kora után korlátozás nélkül munkát vállalhasson az ellátás megtartása mellett. Ez az apák számára óriási lehetőség: dönthetnek úgy, hogy otthon maradnak a gyermekkel, de közben részmunkaidőben vagy távmunkában tovább dolgoznak, így egyszerre kapják a fizetésüket és a GYED-et.
Ez a kettős jövedelemforrás hatalmas anyagi biztonságot ad a családnak. Gyakori forgatókönyv, hogy az apa igényeli a GYED-et, mert az ő korábbi keresete magasabb volt, így a maximális összeget kapja, miközben továbbra is ellátja a feladatait a munkahelyén. Ez jogilag teljesen szabályos, és célja éppen a családok anyagi megerősítése és a munka-magánélet egyensúlyának támogatása.
A GYED melletti munkavégzés nemcsak anyagi kérdés, hanem segít a szülőnek abban is, hogy ne szakadjon el teljesen a szakmájától, és megőrizze mentális frissességét.
Arra azonban ügyelni kell, hogy a munkavégzés csak a gyermek 169. napos kora után lehetséges az ellátás mellett. Előtte a szülő nem folytathat keresőtevékenységet, ha igénybe veszi a támogatást. Az apák esetében ez ritkábban okoz dilemmát, hiszen az első fél évben általában az édesanya van otthon a CSED vagy az anyasági GYED keretében, és az apa csak később veszi át a stafétát.
Az igénylés folyamata és a szükséges dokumentumok
Az ügyintézés menete attól függ, hogy az édesapa alkalmazottként dolgozik, vagy egyéni vállalkozó. Ha van munkáltatója, a kérelmet a foglalkoztatónál kell benyújtani. A cég bérszámfejtése vagy a társadalombiztosítási kifizetőhely továbbítja a papírokat az illetékes kormányhivatalhoz. Ha a munkáltató nem kifizetőhely, akkor az adatokat elektronikus úton küldik tovább a hatóságnak.
Az igényléshez szükség van a „Nyilatkozat gyermekgondozási díj megállapításához” nevű nyomtatványra. Emellett csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint az apa és a gyermek TAJ-kártyájának adatait. Ha az apa korábban más országban is dolgozott, szükség lehet az ottani biztosítási idők igazolására is, ami a nemzetközi formanyomtatványok beszerzése miatt néha időigényesebb lehet.
Egyéni vállalkozók, őstermelők vagy önfoglalkoztatók esetében a kérelmet közvetlenül az Egészségbiztosítási Pénztár feladatait ellátó kormányhivatalhoz kell benyújtani, kizárólag elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül. A határidőkre nagyon figyelni kell: az igényt visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni. Aki késlekedik, az súlyos összegektől eshet el, hiszen a 6 hónapon túli időszakra nem fizetik ki az ellátást.
Miért éri meg az apának otthon maradnia
A pénzügyi érvek mellett a pszichológiai hatások talán még jelentősebbek. Azok az apák, akik az első években aktívan részt vesznek a gondozásban, sokkal szorosabb és mélyebb kapcsolatot alakítanak ki a gyermekükkel. Ez a kötődés nem pótolható később: a közös játék, az altatások, az első szavak és lépések tanújaként az apa valódi társsá válik a nevelésben.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az „apás házvezetési időszak” alatt a férfiak önbizalma is nő a szülői szerepben. Megtanulják értelmezni a gyermek jelzéseit, rutint szereznek a mindennapi feladatokban, és jobban átérzik az anyák által végzett láthatatlan munka súlyát. Ez a kölcsönös megértés stabilabbá teszi a párkapcsolatot is, hiszen a felelősség és a feladatok megoszlanak.
A társadalmi megítélés is sokat változott. Míg két évtizede még furcsán néztek a játszótéren egy egyedül babakocsit tologató férfira hétköznap délelőtt, ma már ez a modern, felelősségteljes apakép természetes része. A munkáltatók is egyre elfogadóbbak, sok nagyvállalat kifejezetten ösztönzi is a férfi munkavállalóit a szülői szabadság kivételére, felismerve, hogy egy kiegyensúlyozott szülő lojálisabb és hatékonyabb munkaerő.
A diplomás GYED speciális esete
A felsőoktatásban tanuló édesapák számára létezik egy külön kategória, a diplomás GYED. Ez akkor jöhet szóba, ha az apa a gyermeke születését megelőző két éven belül legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik államilag elismert felsőoktatási intézményben, nappali tagozaton. Ez a lehetőség azoknak a fiatal apáknak nyújt mentőövet, akiknek még nincs meg a szükséges 365 napos munkaviszonyuk.
A diplomás GYED összege fix: az alap- vagy mesterképzésben részt vevő hallgatók esetében a minimálbér, illetve a garantált bérminimum meghatározott százaléka. Bár ez az összeg elmaradhat a piaci fizetések után járó ellátástól, a tanulmányok mellett kapott támogatás kulcsfontosságú lehet a fiatal család indulásakor. Fontos feltétel, hogy a gyermek az anya és az apa közös háztartásában éljen, és a hallgatói jogviszony alatt vagy annak megszűnését követő egy éven belül szülessen meg a kicsi.
Ez az ellátási forma is igényelhető a gyermek két éves koráig. Érdemes tudni, hogy ha az apa diplomás GYED-et kap, mellette is dolgozhat a gyermek fél éves kora után. Ez a konstrukció segít abban, hogy a tanulmányok befejezése és a karrierépítés kezdeti fázisa ne menjen a családi élet rovására.
Gyakori hibák az igénylés során
Az egyik leggyakoribb baki a határidők elmulasztása. Sokan abban a hitben élnek, hogy bármikor ráérnek beadni a papírokat, de a hat hónapos elévülési idő kíméletlen. Ha valaki például a gyerek egy éves korában jön rá, hogy igényelhette volna az ellátást az édesanya helyett (aki esetleg GYES-en van), csak fél évre visszamenőleg kaphatja meg a különbözetet.
A másik kritikus pont a biztosítási idő pontos kiszámítása. Gyakran előfordul, hogy egy pár napos kiesés a munkaviszonyok között megakasztja a folyamatot. A táppénz, a fizetés nélküli szabadság vagy a munkanélküli segély időszaka is számíthat, de ezek beszámíthatóságát pontosan kell ellenőrizni. Szintén hiba lehet a hiányos dokumentáció: egy elfelejtett aláírás vagy egy rosszul kitöltött bankszámlaszám hetekkel vetheti vissza a kifizetést.
A vállalkozó apák esetében a köztartozásmentesség is alapfeltétel. Ha az egyéni vállalkozónak adótartozása van, a hatóság elutasíthatja az igényt vagy felfüggesztheti a kifizetést. Érdemes tehát az igénylés előtt lekérdezni az adófolyószámlát és rendezni az esetleges elmaradásokat, hogy tiszta lappal indulhasson az otthon töltött időszak.
A precizitás az adminisztrációban kifizetődik: a jól előkészített igénylés zökkenőmentes átmenetet biztosít a munka világából a szülői hétköznapokba.
Az apás GYED és a családi adókedvezmény
A pénzügyi tervezésnél nem szabad elfeledkezni a családi adókedvezményről, amely közvetlenül befolyásolja a nettó GYED összegét. Mivel a GYED adóköteles jövedelemnek minősül, az édesapa érvényesítheti benne a gyermeke(i) után járó kedvezményt. Egy, két vagy három gyermek esetén ez jelentős plusz forrást jelent a családnak minden hónapban.
Ha az apa magasabb jövedelemmel rendelkezett korábban, mint az anya, akkor a GYED-je is magasabb lesz (a plafonig), és ha ő veszi igénybe az adókedvezményt is, a család nettó bevétele maximalizálható. Lehetőség van az adókedvezmény megosztására is a szülők között, ha például egyiküknek nem lenne elég az adóalapja a teljes kedvezmény érvényesítéséhez. Ez a rugalmasság lehetővé teszi a családok számára, hogy a saját helyzetükre szabják a pénzügyi stratégiájukat.
Fontos tudni, hogy az adókedvezményt nemcsak az év végi adóbevallásban lehet visszaigényelni, hanem év közben, havi rendszerességgel is kérhető. Ehhez egy adóelőleg-nyilatkozatot kell kitölteni, amit a GYED-et folyósító szervnek kell átadni. Ezzel a módszerrel a pénz azonnal a család rendelkezésére áll, nem kell rá hónapokat várni.
Társadalmi hatások és a jövő kilátásai
Az apai szerepvállalás ösztönzése nem csak magyar, hanem európai szintű törekvés. Az Európai Unió irányelvei is afelé mutatnak, hogy a férfiakat minél nagyobb arányban vonják be a gyermeknevelésbe. Magyarországon a GYED Extra bevezetése óta ugrásszerűen megnőtt azoknak a férfiaknak a száma, akik papíron vagy a valóságban is igénybe veszik ezt az ellátást. Ez hosszú távon hozzájárul a nemek közötti egyenlőtlenség csökkentéséhez a munkaerőpiacon is.
Amikor egy édesapa otthon marad a gyermekkel, az anya előtt megnyílik a lehetőség a karrierje folytatására, ami csökkenti a nők „gyermekvállalási büntetését” (a kieső jövedelmet és tapasztalatot). Emellett a gyerekek számára is mintaértékű, ha azt látják, hogy mindkét szülő egyformán kompetens a háztartásban és a gondozásban. Ez a szemléletmód a következő generációk életét is alapjaiban fogja meghatározni.
A jövőben várhatóan még több ösztönzőt vezetnek be, hogy az apák minél bátrabban éljenek a jogaikkal. A rugalmas munkavégzés, a home office és a szülői szabadságok új formái mind azt támogatják, hogy a család és a munka ne egymást kizáró, hanem egymást erősítő tényezők legyenek. Az apa GYED-en való jelenléte ma már nem kuriózum, hanem egy tudatos, modern döntés jele.
Pszichológiai felkészülés az apai szerepre otthon
Sok édesapa tart attól, hogy „mit fog csinálni egész nap” egy csecsemővel vagy kisgyermekkel. A munkahelyi pörgés után a játszótéri homokozó vagy az altatási rituálé monotonitása ijesztőnek tűnhet. Fontos azonban látni, hogy ez az időszak egy teljesen más típusú mentális jelenlétet igényel. Az érzelmi intelligencia és a türelem fejlesztése ebben a szakaszban mérföldkő az apa személyiségfejlődésében is.
Érdemes már az otthonlét előtt kialakítani egy napi rutint. A gyerekeknek biztonságot ad a kiszámíthatóság, az apának pedig keretet ad a napjának. Nem kell mindent tökéletesen csinálni: a leejtett cumitól vagy a fordítva feladott pelenkától még senki nem lett rossz szülő. A lényeg az odafordulás és a figyelem. Az apák gyakran játékosabbak, másként közelítik meg a problémákat, ami jót tesz a gyermek kreativitásának és felfedezőkedvének.
A közösség ereje is sokat segít. Keressünk más „GYED-es apákat” a környéken, vagy csatlakozzunk online csoportokhoz. Meglepő lesz látni, hogy más férfiak is ugyanazokkal a kihívásokkal küzdenek, és a tapasztalatcsere sokat lendíthet a szürkébb hétköznapokon is. Az apa-gyermek kapcsolat mélysége, amit ilyenkor építünk fel, az alapja lesz a későbbi bizalomnak és tiszteletnek.
Praktikus tanácsok a zökkenőmentes váltáshoz
Mielőtt az apa átvenné a GYED-et, érdemes egy „átadási-átvételi” időszakot beiktatni. Az édesanya tanítsa meg az apró trükköket: melyik mesét szereti a kicsi, mi a jele, ha álmos, vagy hogyan kell elkészíteni a kedvenc püréjét. Ez nem azt jelenti, hogy az apának le kell másolnia az anyát, de a meglévő tudásra építve könnyebb kialakítani a saját stílusát.
A munkahelyen is érdemes időben jelezni a szándékot. Bár a törvény védi a szülőt a felmondástól a fizetés nélküli szabadság alatt, a korrekt tájékoztatás segíti a feladatok átadását és a későbbi visszatérést. Ha az apa a GYED mellett dolgozni is tervez, egyeztetni kell a kereteket: hány órát, mikor és milyen formában tud vállalni, hogy a gyerekre szánt minőségi idő ne sérüljön.
Végezetül, ne felejtsük el a pénzügyi tartalékok áttekintését. Bár a GYED jelentős segítség, az átállási időszakban előfordulhatnak csúszások a kifizetésben az adminisztráció miatt. Egy-két havi tartalék biztonságot ad, és lehetővé teszi, hogy az édesapa ne az anyagiak miatt aggódjon, hanem teljes figyelmével a gyermekére koncentrálhasson.
Milyen hatással van a GYED a nyugdíjra
Kevesen gondolnak rá, de a GYED-en töltött idő beleszámít a szolgálati időbe a nyugdíjba vonuláskor. Mivel az ellátásból levonják a 10% nyugdíjjárulékot, az apa nem esik ki a rendszerből erre az időszakra sem. Ez különösen fontos szempont a hosszú távú öngondoskodás szempontjából, hiszen nem keletkezik „lyuk” a biztosítási életútban.
A nyugdíj összege szempontjából is van jelentősége, hogy mekkora a GYED alapja. Mivel az ellátás a korábbi jövedelemhez kötött, a magasabb keresetű apák magasabb nyugdíjalapot is képeznek ebben az időszakban, mint ha csak a minimális GYES-t vennék igénybe. Ez egy újabb érv amellett, hogy miért érdemes az apának is élnie ezzel a lehetőséggel, ha a körülmények engedik.
Fontos kiemelni, hogy a GYED folyósításának ideje alatt az apa továbbra is jogosult egészségügyi szolgáltatásokra. Nem kell attól tartania, hogy megszűnik a biztosítása, ha orvoshoz kell mennie vagy gyógyszert kell kiváltania. A rendszer tehát teljes körű védőhálót biztosít a szülőnek, amíg ő a következő generáció felnevelésével foglalkozik.
A családi dinamika változása az apás GYED alatt
Amikor az apa lép be az elsődleges gondozó szerepébe, a családi dinamika elkerülhetetlenül megváltozik. Az anyának meg kell tanulnia „kiengedni a kezéből” az irányítást, ami néha nehezebb feladat, mint gondolnánk. A bizalom és az elismerés kulcsfontosságú ebben a folyamatban. Az anya támogatása és megerősítése segít az apának, hogy magabiztossá váljon a szülői feladatokban.
Ez az időszak kiváló alkalom arra, hogy a pár újradefiniálja a munkamegosztást. Nem csak a baba körüli teendők, hanem a háztartási feladatok is hangsúlyosabbá válnak az apa életében. A közös cél – a gyermek fejlődése és boldogsága – összehozza a szülőket, és megtanítja őket csapatként működni a nehéz helyzetekben is. A konfliktusok elkerülhetetlenek, de ezekből tanulva válhatunk jobb szülőkké és partnerekké.
A gyerek számára pedig az apa állandó jelenléte egy újfajta biztonságérzetet ad. Megtapasztalja, hogy mindkét szülője képes megnyugtatni, etetni és szeretni őt. Ez a sokszínűség gazdagítja a gyermek érzelmi világát, és segít neki abban, hogy rugalmasabbá és nyitottabbá váljon a világ felé. Az apás GYED tehát nem csupán egy pénzügyi vagy jogi kategória, hanem egy életre szóló élmény minden családtag számára.
Különleges helyzetek: ikrek és több gyermek a családban
Ha a családba ikrek érkeznek, a GYED szabályai még kedvezőbbek. Az ellátás időtartama egy évvel meghosszabbodik, tehát a gyermekek 3 éves koráig jár. Ez a plusz idő óriási segítség, hiszen két vagy több kisgyermek gondozása hatványozott energiát és anyagi erőforrást igényel. Ilyenkor az apa bevonódása gyakran nem is választás kérdése, hanem a mindennapi túlélés záloga.
Gyakori kérdés, hogy mi történik, ha a GYED ideje alatt újabb kisbaba születik. Ilyenkor a szülő jogosulttá válik a következő gyermek után járó ellátásokra (CSED, majd GYED), miközben az előző gyermek után is járhatnak bizonyos kedvezmények, ha a jogosultsági feltételek fennállnak. A „többes ellátás” lehetősége lehetővé teszi, hogy a család ne essen el jövedelemtől csak azért, mert a gyerekek kis korkülönbséggel születtek.
Az apák esetében is fontos, hogy ha több gyermek után is jogosultak lennének ellátásra, mérlegeljék, melyik konstrukció a legkedvezőbb. Van, hogy érdemesebb az anyának igénybe venni az egyik gyermek után a támogatást, míg az apa a másik után kéri azt. A variációk száma sok, ezért ilyen esetekben érdemes tb-szakértő segítségét kérni a maximális családi bevétel elérése érdekében.
Gyakran ismételt kérdések az apás GYED-ről
1. Mennyi ideig jár a GYED az édesapának? 🕒
A GYED a gyermek születését követő 169. naptól (vagyis a CSED lejárta után) igényelhető a gyermek 2 éves koráig. Ikrek esetén ez az időszak egy évvel hosszabb, tehát a kicsik 3 éves koráig folyósítható az ellátás.
2. Kell-e az anyának dolgoznia ahhoz, hogy az apa mehessen GYED-re? 💼
Nem, ez nem feltétel. Az apa saját jogon, a saját biztosítási jogviszonya alapján igényelheti az ellátást, függetlenül attól, hogy az anya dolgozik-e, GYES-en van-e, vagy éppen állást keres. Arra azonban figyelni kell, hogy ugyanazon gyermek után egyidejűleg csak egyik szülő kaphat GYED-et.
3. Lehet-e az apa mellett az anya is otthon? 🏠
Igen, jogilag nincs akadálya annak, hogy az apa GYED-en legyen, miközben az anya fizetés nélküli szabadságát tölti vagy otthon van a gyermekkel. Azonban az állami pénzbeli ellátások (GYED, GYES) közül egy gyermek után egyidőben csak egyfajta ellátás folyósítható a szülők egyikének.
4. Mekkora az apás GYED maximum összege 2024-ben? 💰
A GYED maximális összege minden évben változik a minimálbér emelkedésével. 2024-ben a bruttó GYED plafonja a minimálbér (266 800 Ft) kétszeresének a 70%-a, azaz bruttó 373 520 Ft. Ebből még lejön a 10% nyugdíjjárulék és a 15% SZJA (hacsak nem érvényesít az apa adókedvezményt).
5. Mi történik, ha az apa a GYED alatt elveszíti a munkáját? 📉
Ha a GYED folyósítása alatt szűnik meg a munkaviszony, az ellátás továbbra is jár a gyermek 2 éves koráig, feltéve, hogy a jogosultsági feltételek az igényléskor fennálltak. Ilyenkor „passzív jogon” folyósítják tovább az összeget.
6. Igényelhet-e az apa GYED-et, ha egyéni vállalkozó? 🧑💻
Természetesen igen. Az egyéni vállalkozóknak is rendelkezniük kell a 365 napos biztosítási idővel, és az igénylés idején nem szüneteltethetik a vállalkozásukat. Fontos, hogy a vállalkozó apáknak nincs „munkáltatójuk”, így nekik közvetlenül a kormányhivatalhoz kell benyújtaniuk a kérelmet elektronikusan.
7. Megosztható-e a GYED az anya és az apa között? 🤝
Igen, a GYED időszaka rugalmasan osztható. Például az anya igénybe veheti a gyermek 1 éves koráig, majd az apa veszi át az ellátást a gyermek 2 éves koráig. Ez a megoldás segít abban, hogy mindkét szülő aktívan részt vehessen a nevelésben és a karrierjét is egyensúlyban tarthassa.
Leave a Comment