Amikor egy kisbaba megérkezik a családba, a világ hirtelen új színeket és formákat ölt a szülők számára is. Az első hetek álmos ködében talán még nem a játékokon jár az eszünk, de hamarosan eljön a pillanat, amikor a pici éber figyelme valami többre vágyik a puszta szemlélődésnél. A babajátékok világa azonban első ránézésre kaotikusnak tűnhet a végtelen kínálattal, a villogó fényekkel és a különféle ígéretekkel. Szülőként a legjobbat akarjuk adni, miközben próbálunk egyensúlyozni a biztonság, a fejlődés és a józan ész diktálta határok között.
A játék nem csupán egy eszköz az idő elütésére, hanem a csecsemő számára ez jelenti az elsődleges csatornát a külvilág megismeréséhez. Minden egyes tapintás, minden fura hang és minden szájba vett tárgy egy-egy apró építőkő az agy fejlődésében. Ebben a folyamatban mi, szülők vagyunk a legfőbb kalauzok, akik segítünk kiválasztani azokat az eszközöket, amelyek valóban támogatják ezt a lenyűgöző átalakulást. A választás felelőssége néha nyomasztó lehet, de ha megértjük a babajátékok mögött rejlő alapelveket, a vásárlás és a közös játék örömforrássá válik.
Miért tekintsünk a játékra a fejlődés motorjaként
A csecsemők számára a játék valójában komoly munka, amely során az idegrendszerük hihetetlen sebességgel építi ki az új kapcsolatokat. Amikor egy három hónapos baba a feje fölött lógó csörgő felé nyúl, nemcsak szórakozik, hanem komplex számításokat végez a távolságról és az izmai koordinációjáról. Ez a szem-kéz koordináció alapja, amely később az íráshoz vagy az önálló étkezéshez is elengedhetetlen lesz. A játékok tehát nem luxuscikkek, hanem a kognitív és fizikai fejlődés katalizátorai.
A szenzoros stimuláció az egyik legkorábbi tapasztalás, amellyel a baba találkozik. A különböző textúrájú anyagok, mint a puha plüss, a sima fa vagy a rücskös szilikon, folyamatosan bombázzák az agyat információkkal. Ezek az ingerek segítik a tapintás érzékelésének finomodását, és hozzájárulnak a testkép kialakulásához. Minél többféle biztonságos anyaggal találkozik a kicsi, annál gazdagabb lesz a világról alkotott belső térképe.
A játék a gyermek legtermészetesebb nyelve, amelyen keresztül elmondja nekünk, hol tart éppen a fejlődésben.
A kognitív készségek terén a játékok tanítják meg az ok-okozati összefüggéseket. Ha megrázok egy dobozt, az megszólal. Ha elengedem a labdát, az legurul a földre. Ezek az apró felismerések a logikus gondolkodás legelső lépcsőfokai. A baba megtanulja, hogy hatással van a környezetére, ami magabiztosságot és kíváncsiságot ébreszt benne. Ez a belső motiváció hajtja majd tovább, hogy később megpróbáljon átfordulni, kúszni, majd elindulni a nagyvilág felfedezésére.
Nem szabad megfeledkezni a szociális és érzelmi fejlődésről sem. Bár egy újszülött még nem játszik együtt másokkal, a szülővel közös interakciók alapozzák meg a biztonságos kötődést. Egy közös bújócskázás vagy egy egyszerű mondókázás közben a baba figyeli az arcunkat, tanulja az érzelmeket és a hanghordozást. A játék ilyenkor egyfajta híd, amely elmélyíti a bizalmat és a szeretetet a gyermek és a gondozója között.
Hogyan ismerhetjük fel a valóban biztonságos játékokat
A biztonság kérdése minden szülő számára az első helyen áll, és ez a babajátékok esetében hatványozottan igaz. Egy csecsemő mindent a szájába vesz, rág, nyálaz és dobál, ezért az eszközöknek extrém igénybevételt kell kibírniuk. Az első és legfontosabb jelzés, amit keresnünk kell, a CE jelölés. Ez a tanúsítvány azt igazolja, hogy a termék megfelel az Európai Unió szigorú biztonsági előírásainak, beleértve a gyúlékonyságot és a kémiai összetételt is.
A fizikai biztonság egyik alapköve a méret. Létezik egy úgynevezett „fulladási teszter” henger, amely a baba torkának átmérőjét szimulálja. Ami ebbe belefér, az potenciális veszélyforrás. Éppen ezért a babajátékoknál nincsenek apró, könnyen leváló alkatrészek, mint például a gyengén felvarrt gombok vagy a kipattintható apró elemek. A minőségi gyártók duplán rögzített varrásokat és masszív illesztéseket alkalmaznak, hogy a legelszántabb rágcsálásnak is ellenálljanak.
A kémiai összetétel legalább ennyire lényeges, bár szemmel nem látható. Kerülni kell a BPA-t, a ftalátokat és a PVC-t, mivel ezek az anyagok károsan befolyásolhatják a hormonháztartást. A vízbázisú, nyálálló festékek használata alapkövetelmény a fafestésnél. Amikor egy játékot kézbe veszünk, szagoljuk meg: a szúrós, erős vegyszerillat mindig intő jel. A természetes anyagok, mint a kezeletlen fa vagy a bio pamut, természetüknél fogva kevesebb kockázatot rejtenek.
| Jellemző | Biztonságos játék | Veszélyforrás |
|---|---|---|
| Alkatrészek | Nagy, stabil, nem leváló elemek | Apró gombok, mágnesek, elemek |
| Anyag | BPA-mentes, természetes textília | Olcsó, szúrós szagú műanyag |
| Felület | Sima, lekerekített élek | Sorjás szélek, éles sarkok |
| Tisztíthatóság | Könnyen mosható vagy törölhető | Bonyolult, zugokkal teli formák |
Az elemes játékoknál különös figyelmet kell fordítani az elemtartó rekeszre. Ez csak csavarral rögzíthető módon lehet kialakítva, hogy a gyermek véletlenül se férhessen hozzá az áramforráshoz. A gombelemek lenyelése életveszélyes állapotot idézhet elő, ezért ezeket szigorúan tilos olyan játékokban használni, amelyek nincsenek megfelelően lezárva. Mindig ellenőrizzük a csavarok feszességét rendszeresen, mert a rázkódástól idővel kilazulhatnak.
Milyen játékot válasszunk az életkor alapján
A fejlődési szakaszok figyelembevétele segít abban, hogy ne lőjük túl a célon, de ne is hagyjuk inger nélkül a babát. Egy újszülöttnek még egészen más igényei vannak, mint egy éppen felállni próbáló tíz hónaposnak. Az első három hónapban a baba látása még korlátozott, leginkább a kontrasztos színeket (fekete, fehér, piros) érzékeli. Ilyenkor a fekete-fehér kártyák, a puha kontrasztos könyvek és a lassú mozgású forgók a legalkalmasabbak.
Három és hat hónapos kor között bekövetkezik a nagy változás: a baba felfedezi a kezeit. Ekkor válnak fontossá a könnyen megfogható csörgők, a rágókák és a játszószőnyegek. Ebben az időszakban kezdődik a tudatos nyúlás, ezért olyan eszközöket adjunk a kezébe, amelyek különböző hangokat adnak ki, ha megmozdítják őket. A zizegő papírral bélelt textilkönyvek vagy a puha golyók ilyenkor órákra leköthetik a figyelmüket.
Féléves kor után, amikor a legtöbb baba már stabilan ül, kitágul a világ. Megjelennek a pakolós játékok: a kosárba tétel és a kiöntés rituáléja válik a legérdekesebbé. A különböző méretű egymásba rakható poharak vagy a puha építőkockák ekkor kerülnek először a középpontba. A finommotorika fejlődésével a baba már képes kisebb tárgyakat is precízen megfogni, így a formabedobók kezdetleges változataival is megpróbálkozhatunk.
A kilencedik hónap környékén a mozgás kerül előtérbe. A kúszó-mászó babák számára a guruló játékok, labdák és a követhető tárgyak a legizgalmasabbak. Ekkor már megjelenik a tárgyállandóság felismerése is, tehát a baba már tudja, hogy ami eltűnt a takaró alatt, az még létezik. A „hol van a baba” típusú játékok és a kinyitható ablakos könyvek ebben a korban válnak igazi slágerré, fejlesztve a memóriát és az érzelmi intelligenciát.
Természetes anyagok vagy modern műanyagok
A szülők körében örök vita forrása, hogy a fa vagy a műanyag játékok a jobbak. Mindkét anyagnak megvannak a maga előnyei, ha a minőség megfelelő. A fajátékok mellett szól az időtállóságuk és a természetes tapintásuk. A fa súlya és hőmérséklete értékes szenzoros információt nyújt a babának: a fa nehezebb, és hamar átveszi a test melegét, szemben a gyakran hideg műanyaggal. Ráadásul a fának természetes antibakteriális hatása is lehet, ha nincs vastagon lakkozva.
Ezzel szemben a modern, jó minőségű műanyagok rugalmasságot és variálhatóságot kínálnak. Vannak olyan funkciók, amelyeket fából lehetetlen kivitelezni: ilyenek a bonyolult formájú rágókák, a hajlítható labdák vagy a vízi játékok. A műanyag előnye a könnyű tisztíthatóság is, hiszen a legtöbb ilyen eszköz akár sterilizálóba is tehető vagy forró vízzel lemosható. A lényeg itt is a minőségellenőrzés: válasszunk megbízható márkákat, amelyek garantálják a károsanyag-mentességet.
Érdemes egyfajta egyensúlyra törekedni a gyerekszobában. A textiljátékok, mint a puha babák vagy a pamutból készült horgolt állatkák, melegséget és biztonságérzetet adnak. Ezek az anyagok magukba szívják az otthon illatát, ami megnyugtatólag hat a picire az idegen környezetben vagy elalvásnál. A különböző anyagok keverése segít abban, hogy a baba taktilis ingerekben gazdag környezetben nőjön fel, ami közvetve a beszédfejlődésre is hatással van.
A fenntarthatóság szempontjából a fa egyértelműen vezet, hiszen generációkat kiszolgálhat. Egy jól elkészített fajáték nem törik el könnyen, és nem végzi a szemétben pár hónap után. Ugyanakkor látni kell, hogy a műanyagok között is léteznek már bio-alapú vagy újrahasznosított változatok, amelyek próbálják csökkenteni az ökológiai lábnyomot. Szülőként mérlegeljünk: mi az, ami valóban értéket képvisel, és mi az, ami csak pillanatnyi hóbort.
Hány játéka legyen valójában egy kisbabának
Gyakori hiba a modern szülőségben a „túl sok” csapdája. Azt gondoljuk, hogy minél több inger éri a babát, annál okosabb lesz, de a valóságban a túl sok választási lehetőség szenzoros túltelítettséghez vezethet. Ha a szoba padlóját ellepik a színes-szagos eszközök, a csecsemő figyelme szétforgácsolódik. Nem tud egy dologra koncentrálni, hamar beleun mindenbe, és végül nyűgössé válik a bőség zavarától.
A szakértők szerint a kevesebb több elve itt is érvényesül. Egy adott időpontban elegendő 4-5 féle játékot elöl hagyni, amelyek különböző készségeket céloznak meg. Legyen köztük valami, amit rágni lehet, valami, ami hangot ad, és valami, ami a mozgásra ösztönöz. Ezzel segítünk a babának a mélyebb fókusz kialakításában. Amikor látjuk, hogy egy tárgy már nem köti le, cseréljük le egy másikra a szekrényből.
Ezt hívják játékrotációnak, ami az egyik leghatékonyabb módszer a kíváncsiság fenntartására. A babák számára egy két hétre elrakott játék újra felfedezve teljesen új élményt nyújt. Nem kell havonta új dolgokat vásárolni, elég csak „frissíteni” a készletet a meglévő darabokból. Ez nemcsak a pénztárcánkat kíméli, hanem a fenntarthatóság felé is mutat egyfajta utat, miközben a gyerekszoba is rendezettebb marad.
A baba figyelme olyan, mint egy apró gyertyaláng; a túl sok inger egyszerűen elfújja azt.
A hétköznapi tárgyak szerepéről se feledkezzünk meg. Sokszor egy fakanál, egy üres műanyag doboz vagy egy selyemsál sokkal izgalmasabb, mint a legdrágább fejlesztőjáték. Ezek a tárgyak nyitott végű játékot tesznek lehetővé, hiszen nincs előre meghatározott funkciójuk. A baba fantáziája (még ha ilyen korán ezt nehéz is annak nevezni) szabadon szárnyalhat, miközben a valódi világ eszközeivel ismerkedik.
A zene és a fények szerepe a babajátékokban
A piacon rengeteg olyan játékot találunk, amelyek gombnyomásra zenélnek, beszélnek vagy villognak. Bár ezek elsőre vonzónak tűnhetnek, érdemes óvatosan bánni velük. Az elektronikus játékok gyakran passzív befogadóvá teszik a babát. A gyermek csak megnyom egy gombot, és várja az ingert, ahelyett, hogy ő maga hozna létre valamit. Ez gátolhatja a kreativitás és a belső motiváció kialakulását.
A fények esetében különösen fontos a mértékletesség. A túl éles, gyorsan villódzó LED-ek megterhelhetik a baba még fejletlen látórendszerét és idegrendszerét. Ha mindenképpen fényes játékot választunk, keressük a lágy, meleg tónusú fényeket, amelyek nem zavarják az elalvás előtti nyugalmat. Az esti órákban kerüljük a kék fényt kibocsátó eszközöket, mivel ezek gátolják a melatonin termelődését, és megnehezítik az éjszakai pihenést.
A hangok terén a természetesebb tónusok az előnyösebbek. Egy halkabb, dallamosabb játék sokkal megnyugtatóbb, mint a harsány, szintetikus hangok. Sőt, kutatások bizonyítják, hogy az élő énekszó és a szülő hangja minden gépi hangnál többet ér a nyelvi fejlődés szempontjából. Ha zenélő játékot veszünk, válasszunk olyat, aminek állítható a hangereje, vagy akár ki is kapcsolható, így a baba magát a tárgyat is használhatja csendes játékra.
Az interaktív játékoknál figyeljük meg, hogy valóban tanítanak-e valamit. Egy olyan játék, amelyik mondókákat mond vagy állathangokat utánoz, segíthet a szókincs bővítésében a későbbi szakaszokban. Azonban az első évben a legfontosabbak a valódi akusztikus élmények: a fa koppanása a padlón, a víz csobogása vagy a papír zizegése. Ezek az autentikus hangok segítenek a babának megérteni a fizikai világ törvényszerűségeit.
Hogyan segítik a játékok a nagymozgások kialakulását
A mozgásfejlődés nem egy magától értetődő automatizmus, hanem egy gyakorlást igénylő folyamat. A játékok itt ösztönzőként lépnek fel. A tummy time, vagyis a hason fekvés ideje alatt elhelyezett játékok arra késztetik a babát, hogy emelje a fejét és erősítse a nyakizmait. Egy elé helyezett tükör vagy egy színes könyv segít elviselni ezt a kezdetben kényelmetlen pozíciót, miközben fontos izomcsoportok dolgoznak.
Amikor a baba már képes kinyúlni a tárgyakért, a játékok távolságával játszhatunk. Ha egy picit távolabb helyezünk el egy kedvenc csörgőt, az mozgásra sarkallja: először csak nyújtózkodik, majd elkezdi a testsúlyát áthelyezni, ami a kúszás előszobája. A guruló labdák vagy a mozgó állatkák kiválóak erre a célra, hiszen folyamatosan távolodnak, így fenntartják az érdeklődést és a mozgásigényt.
A mászás és a felállás időszakában a nagyobb méretű, stabil eszközök válnak fontossá. Az aktivitási asztalok vagy a stabil járássegítők (nem a beleülős komp!) támasztékot nyújtanak a kísérletezéshez. Fontos, hogy a játék ne végezze el a baba helyett a munkát. Egy jó játék csak lehetőséget ad a fejlődésre, de a baba saját erejére és egyensúlyérzékére van szükség a sikerhez. A túlzottan támogató eszközök néha éppen lassíthatják a természetes egyensúly kialakulását.
A finommotorika és a nagymozgás kéz a kézben jár. Amikor a baba egy labda után mászik, koordinálnia kell a végtagjait, miközben a célra fókuszál. Ez a komplex folyamat fejleszti az idegrendszer integrációs képességét. A szabadtéri játékok, mint a homokozó lapátok vagy a vizes játékok, újabb dimenziókat nyitnak meg, ahol a talaj egyenetlensége és a különböző textúrák tovább finomítják a mozgáskoordinációt.
A játékok tisztítása és karbantartása a mindennapokban
Mivel a babajátékok jelentős részét a baba a szájába veszi, a higiénia kulcskérdés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindent sterilizálni kellene. A túlzott sterilitás akadályozhatja az immunrendszer normális fejlődését. A legtöbb esetben a langyos szappanos víz tökéletesen elegendő a szennyeződések eltávolításához. A rendszeresség fontosabb, mint az agresszív vegyszerek használata.
A plüssjátékok a legtöbb port és atkát gyűjtik össze, ezért ezeket érdemes rendszeresen kimosni. A legtöbbjük bírja a 30 fokos kímélő programot a mosógépben. Egy tipp: tegyük a plüssöket mosózsákba vagy egy párnahuzatba, hogy megóvjuk a szemeket és az egyéb rátéteket a sérüléstől. A szárítás legyen alapos, mert a belső tömőanyagban megmaradó nedvesség penészedéshez vezethet, ami súlyos egészségügyi kockázat.
A fából készült játékok különleges bánásmódot igényelnek. Soha ne áztassuk be őket vízbe, mert a fa megduzzadhat és elrepedhet. Elegendő egy enyhén nedves, ecetes vizes ruhával áttörölni őket. Az ecet természetes fertőtlenítő hatású és teljesen biztonságos a babára nézve. Ha a fa felülete idővel érdessé válik, egy finom csiszolópapírral és egy kevés ehető minőségű kókuszolajjal vagy méhviasszal újjávarázsolhatjuk.
A fürdőjátékok esetében a legnagyobb veszélyt a belsejükben megtelepedő penész jelenti. A lyukas, spriccelős játékokból szinte lehetetlen teljesen eltávolítani a vizet, így belül hamar fekete penészréteg alakulhat ki. Megoldás lehet, ha a lyukat beragasztjuk egy csepp ragasztópisztollyal használat előtt, vagy olyan fürdőjátékokat választunk, amelyek szétnyithatók és kiszáríthatók. Minden fürdés után rázzuk ki belőlük a vizet, és tároljuk jól szellőző helyen.
A nyitott végű játékok ereje és a Montessori szemlélet
Az utóbbi években egyre népszerűbbé vált a Montessori-módszer a babajátékok terén is. Ennek lényege, hogy olyan eszközöket adjunk a gyerekeknek, amelyek nem csak egyféleképpen használhatók. Ezek a nyitott végű játékok (open-ended toys) fejlesztik leginkább a kreativitást. Egy szivárványos építő vagy néhány egyszerű faforma lehet híd, alagút, kerítés vagy akár egy képzeletbeli étel alapanyaga is.
A Montessori szemléletű játékok általában természetes anyagokból készülnek, és kerülik a felesleges díszítést vagy a harsány funkciókat. A cél az, hogy a baba magára a tevékenységre koncentráljon. Például egy egyszerű tárgybedobó doboz megtanítja a babát arra, hogy a tárgyak nem tűnnek el, csak máshol vannak. Ez a fókuszált figyelem segít az önálló játékra való képesség kialakulásában, ami a szülők számára is megkönnyebbülést hozhat.
A nyitott végű játékok nagy előnye az időtállóság. Míg egy villogó műanyag kutyus csak addig érdekes, amíg a baba rá nem jön, melyik gomb mit csinál, addig a fakockák évekig elkísérik a gyermeket. Ahogy nő a baba, úgy válik a játék módja egyre komplexebbé. Ez a típusú játék arra ösztönzi a kicsit, hogy aktív alkotóvá váljon, ne csak passzív szemlélője legyen a technika vívmányainak.
Érdemes olyan környezetet kialakítani, ahol ezek a játékok alacsony polcokon, átlátható módon vannak elhelyezve. Ha a baba maga választhatja ki, mivel szeretne játszani, az fejleszti az autonómiáját és a döntéshozatali képességét. A rendszerezett környezet belső rendet is teremt a gyermekben, csökkentve a szorongást és a káoszt. A nyitott végű játékok nem csak eszközök, hanem egyfajta filozófia részei, amely tiszteli a gyermek egyéni fejlődési tempóját.
Vásárlási kalauz: újat vagy használtat vegyünk
A babajátékok piaca óriási, és a költségek hamar az egekbe szökhetnek. Felmerül a kérdés: érdemes-e használt játékokat vásárolni? A válasz legtöbbször igen, de bizonyos óvintézkedések mellett. A másodkézből származó játékok nemcsak pénztárcabarátok, hanem környezettudatosabb választást is jelentenek. Sok minőségi játék (például faépítők, márkás műanyagok) szinte elpusztíthatatlan, így több gyereket is kiszolgálhatnak.
Vannak azonban dolgok, amikből érdemesebb újat venni. A rágókák, cumik és olyan tárgyak, amik közvetlenül a baba szájába kerülnek, higiéniai okokból jobbak újonnan. Szintén óvatosnak kell lenni a nagyon régi (több tízéves) játékokkal, mert régebben a festékek és anyagok összetételére vonatkozó szabályok sokkal lazábbak voltak. Például a régi festett fajátékok ólmot tartalmazhatnak, ami komoly veszélyt jelent. Mindig ellenőrizzük a használt termékek állapotát: nincsenek-e repedések, éles szélek vagy kilazult alkatrészek.
Ha újat vásárolunk, ne a mennyiségre, hanem a minőségre koncentráljunk. Inkább legyen három tartós, biztonságos és jól kitalált játékunk, mint tizenöt olcsó, hamar tönkremenő darab. Érdemes figyelni az akciókat, de ne hagyjuk magunkat elcsábítani a felesleges impulzusvásárlásoktól. Kérdezzük meg magunktól: „Valóban hozzátesz ez a játék valamit a gyermekem fejlődéséhez, vagy csak a polcot fogja foglalni?”
Végül, ne feledjük, hogy a legértékesebb „játék” a baba számára mi magunk vagyunk. Semmilyen méregdrága fejlesztőeszköz nem pótolhatja az együtt töltött időt, az ölelést, a közös nevetést és az odafigyelést. A játékok csak segédeszközök ehhez a csodálatos kapcsolathoz. Ha ezt szem előtt tartjuk, nem tudunk rossz döntést hozni a boltban sem. A gyermekünk boldogsága nem a játékok számától, hanem a velük szerzett élmények minőségétől függ.
Gyakran Ismételt Kérdések a Babajátékokról
Tényleg szüksége van egy újszülöttnek játékra? 🧸
Az első hetekben a legfontosabb „játék” az anya és apa arca, hangja és érintése. Azonban a kontrasztos, fekete-fehér kártyák vagy puha könyvek már ilyenkor is segíthetnek a fókuszálás tanulásában. Ne vigyük túlzásba, napi néhány perc nézegetés bőven elegendő az első időszakban.
Mikor adjunk a baba kezébe rágókát? 🦷
Általában 3-4 hónapos kor körül, amikor a babák elkezdenek tudatosan nyúlni a tárgyakért és mindent a szájukba vesznek felfedezés céljából. Ez gyakran egybeesik a fogzás előszelével is, így a rágóka nemcsak játék, hanem megnyugvást adó eszköz is a duzzadt íny számára.
Milyen gyakran kell fertőtleníteni a játékokat? 🧼
Hétköznapi körülmények között nincs szükség napi fertőtlenítésre. Elég, ha hetente egyszer meleg, szappanos vízzel lemosod a leggyakrabban használt darabokat. Ha a baba beteg volt, vagy ha vendégségben más gyerekek is játszottak velük, akkor érdemes egy alaposabb tisztítást végezni.
Veszélyesek lehetnek-e a hangos játékok a baba hallására? 🔊
Igen, egyes olcsóbb vagy nem megfelelően tesztelt játékok hangereje elérheti azt a szintet, ami károsíthatja a baba érzékeny hallását. Mindig ellenőrizd a hangot a saját fülednél: ha neked kellemetlenül hangos, a babának még inkább az lesz. Válassz állítható hangerejű termékeket.
Hogyan válasszak megfelelő méretű játékot? 📏
A legegyszerűbb szabály a „vécépapír-guriga teszt”: ami átfér egy gurigán, az túl kicsi egy babának és fulladásveszélyes lehet. Mindig figyeld a csomagoláson feltüntetett korosztályos ajánlást, mert a gyártók ezt szigorú biztonsági mérések alapján határozzák meg.
Miért nem játszik a babám a drága fejlesztőjátékokkal? 🤷
A babák nem tudják, mi mennyibe került. Sokszor a legegyszerűbb tárgyak, mint egy selyemkendő vagy egy üres papírdoboz, sokkal több lehetőséget adnak a felfedezésre. Lehet, hogy a játék túl bonyolult az aktuális fejlődési szintjéhez, vagy egyszerűen csak más típusú ingerekre vágyik éppen.
Meddig maradhat a játék a babaágyban? 🌙
A biztonságos alvási irányelvek szerint az első évben a babaágyban semminek nem kellene lennie a babán kívül. A plüssök, takarók és párnák növelhetik a fulladás kockázatát. A játékidő legyen elkülönítve az alvásidőtől, hogy az ágy a nyugalom és a biztonság szigete maradjon.
Leave a Comment