Amikor az edzésről beszélünk, azonnal az izmok tónusa, a kitartás növelése vagy a súlykontroll jut eszünkbe. Pedig a fizikai aktivitás talán legcsodálatosabb, mégis gyakran figyelmen kívül hagyott előnye a kognitív teljesítményre gyakorolt hatása. A testmozgás nem csupán egy hobbi vagy egy eszköz a jobb megjelenéshez; valójában az egyik leghatékonyabb stratégia a mentális élesség, a memória és a koncentráció fenntartására, sőt, fejlesztésére is. Ahogy a szívünk edzetté válik a futástól, úgy az agyunk is erősebbé és rugalmasabbá válik a rendszeres mozgástól. Ez a szinergia különösen fontos a modern, információval telített világban, ahol a mentális fittség éppolyan lényeges, mint a fizikai.
A test és az elme elválaszthatatlan egysége
Az ókori bölcsek már felismerték a mens sana in corpore sano – ép testben ép lélek – elvét. A modern tudomány azonban ennél sokkal mélyebbre ásott, feltárva azokat a finom biokémiai és szerkezeti mechanizmusokat, amelyek összekapcsolják az izommunkát a gondolkodási folyamatokkal. Ma már tudjuk, hogy a fizikai aktivitás nem csupán befolyásolja az agy állapotát, hanem közvetlenül formálja annak szerkezetét és működését.
Amikor mozgunk, nemcsak az izmaink dolgoznak, hanem egy komplex kommunikációs hálózat indul be a szervezetünkben. Ez a hálózat hormonokat, neurotranszmittereket és speciális fehérjéket használ üzenetküldésre, amelyek eljutnak az agy legfontosabb területeire. Ennek eredményeként javul az agyi vérellátás, ami létfontosságú az optimális működéshez. Az agyunk, bár a testsúlyunknak mindössze 2%-át teszi ki, a szervezetünk teljes oxigén- és glükózfogyasztásának mintegy 20%-át igényli. A rendszeres edzés biztosítja, hogy ez az energiaellátás zökkenőmentes legyen.
A kutatások egyértelműen kimutatták, hogy azok az emberek, akik rendszeresen sportolnak, jobb eredményeket érnek el a kognitív teszteken, mint kevésbé aktív társaik. Ez a különbség különösen markáns a végrehajtó funkciók (tervezés, problémamegoldás, döntéshozatal) területén. A sport tehát nem csupán egy kiegészítő eszköz, hanem egy alapvető pillére a mentális egészségnek és a magas szintű kognitív teljesítménynek.
A fizikai aktivitás a legjobb „multivitamin” az agy számára. Nemcsak energiával látja el, hanem építőanyagokat is biztosít a neuronok megújulásához.
A biokémiai hidak: hogyan kommunikál az izom az aggyal?
A kulcs a kommunikációban rejlik. Az izmok, amikor dolgoznak, nem csupán mechanikai munkát végeznek, hanem endokrin szervekként is funkcionálnak. Ez azt jelenti, hogy különféle molekulákat – úgynevezett myokineket – bocsátanak ki a véráramba, amelyek képesek átjutni a vér-agy gáton, és közvetlenül befolyásolni az agysejtek működését. Ezek közül a molekulák közül az egyik leghíresebb a BDNF.
A BDNF, az agy csodaszere
A BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) az agyból származó neurotróf faktor. Ez a fehérje gyakran az agy „trágyájaként” vagy „növekedési faktoraként” emlegethető. A BDNF alapvető szerepet játszik az új neuronok képződésében (neurogenezis), a meglévő neuronok túlélésében és a szinaptikus plaszticitásban – azaz abban, hogy az agy hogyan képes új kapcsolatokat létrehozni és megerősíteni a régieket.
Amikor intenzíven edzünk, az izmok BDNF-et szabadítanak fel, ami a véráramba kerülve eljut az agyba. Ott ez a molekula serkenti a neuronok növekedését, különösen a hippokampuszban, amely a memória és a tanulás központja. Ez a folyamat magyarázza, miért érezzük magunkat éberebbnek és miért tudunk könnyebben tanulni egy kiadós mozgás után. A BDNF egyértelműen az egyik legfontosabb molekuláris közvetítője a sport kognitív előnyeinek.
Ezenkívül a mozgás hatására megnő az endorfinok és a dopamin szintje is. Az endorfinok természetes fájdalomcsillapítók és hangulatjavítók, míg a dopamin a motivációért, a jutalomért és a figyelem fenntartásáért felel. A mozgással kiváltott dopaminszint-emelkedés segíti a fókuszt, és javítja a végrehajtó funkciókat, amelyek elengedhetetlenek a komplex feladatok elvégzéséhez.
Neuroplaszticitás és a mozgás szerepe a szerkezeti változásokban
A neuroplaszticitás az agy azon képessége, hogy válaszul a tapasztalatokra, tanulásra vagy sérülésre képes újjászervezni a neurális hálózatokat. Sokáig azt hittük, hogy a felnőtt agy statikus, és nem képes új neuronokat termelni. Az elmúlt évtizedek kutatásai azonban bebizonyították ennek ellenkezőjét, és kiderült, hogy a mozgás az egyik legerősebb katalizátora ennek a plaszticitásnak.
A fizikai aktivitás két fő módon támogatja az agyi struktúrák átalakulását:
- Neurogenezis: Az új idegsejtek képződése, elsősorban a hippokampuszban. Ez kulcsfontosságú a hosszú távú memória konszolidálásához.
- Angiogenezis: Az új vérerek képződése. Az edzés hatására javul az agy mikrokeringése, ami több oxigént és tápanyagot juttat a neuronokhoz, optimalizálva azok működését.
A rendszeres testmozgás szó szerint vastagabbá teheti az agy bizonyos régióit. Különösen a prefrontális kéreg (amely a döntéshozatalért és a munkamemóriáért felel) és a hippokampusz térfogata nőhet meg a tartós aerob edzés hatására. Ez a fizikai változás közvetlenül korrelál a jobb kognitív képességekkel és a kognitív hanyatlás kockázatának csökkenésével.
A mozgás nem csak a meglévő agyi struktúrákat erősíti, hanem aktívan részt vesz az új neuronok és a támogató érrendszer építésében is. Ez a szerkezeti adaptáció alapozza meg a hosszú távú mentális fittséget.
A memória központja: a hippokampusz és az aerob edzés
Ha a memóriánkról van szó, a hippokampusz az a terület, amelyet kiemelten kell támogatnunk. Ez a tengeri csikó alakú struktúra a limbikus rendszer része, és alapvető szerepet játszik az epizodikus (eseményekhez kötött) és a térbeli memória kialakításában. Sajnos a hippokampusz az a terület, amely a legérzékenyebb a stresszre és az öregedésre.
Azonban itt jön képbe az aerob edzés. A kardió mozgás – legyen az futás, úszás, vagy gyors séta – drámai módon növeli a véráramlást a hippokampuszban. Ez a fokozott véráramlás szállítja azokat a BDNF molekulákat és oxigént, amelyek serkentik az idegsejtek növekedését és a szinaptikus kapcsolatok megerősödését. Azok az idősebb felnőttek, akik aerobic programban vettek részt, jelentős javulást mutattak a térbeli memóriában és a hippokampusz térfogatának növekedésében.
Érdekes módon a kutatások szerint nem minden edzéstípus hat ugyanúgy a hippokampuszra. Bár az erősítő edzés is fontos az általános egészséghez, az aerob aktivitás tűnik a leghatékonyabbnak a neurogenezis és a hosszú távú memória támogatásában. Ez a felfedezés arra ösztönöz, hogy a heti edzéstervünkben mindig legyen helye a pulzusszámot megemelő mozgásformáknak.
Koncentráció és végrehajtó funkciók: a frontális lebeny támogatása
A modern élet megköveteli tőlünk, hogy folyamatosan váltsunk a feladatok között, szűrjük ki a zavaró tényezőket és hozzunk gyors, racionális döntéseket. Ezeket a képességeket összefoglalóan végrehajtó funkcióknak nevezzük, és elsősorban a prefrontális kéreg irányítja őket. Ez a terület felelős a fókuszért, a tervezésért, a problémamegoldásért és az impulzuskontrollért.
A fizikai aktivitás közvetlenül javítja a prefrontális kéreg működését. Ez a hatás különösen szembetűnő a gyermekeknél és a serdülőknél, akiknél a rendszeres mozgás javítja az iskolai teljesítményt és csökkenti a figyelemhiányos zavarok tüneteit. Felnőtteknél a sport segít fenntartani a munkamemória kapacitását, ami kritikus a komplex projektek kezeléséhez és a mindennapi multitaskinghoz.
A mozgás során felszabaduló noradrenalin és dopamin neurotranszmitterek kulcsszerepet játszanak a figyelem és a koncentráció szabályozásában. A dopamin különösen fontos a jutalmazási rendszerben, ami segít fenntartani a motivációt a hosszú, nehéz feladatok elvégzéséhez. Egy gyors, intenzív edzés után sokan tapasztalják, hogy könnyebben tudnak leülni és fókuszálni a mentális munkára.
| Kognitív terület | Az edzés hatása | Felelős agyterület |
|---|---|---|
| Memória és tanulás | Neurogenezis, szinaptikus megerősödés | Hippokampusz |
| Koncentráció és figyelem | Dopamin és noradrenalin szint emelkedése | Prefrontális kéreg |
| Stressz és hangulat | Kortizol csökkentése, endorfin felszabadulás | Amygdala, Limbikus rendszer |
| Végrehajtó funkciók | Jobb vérellátás, plaszticitás növelése | Prefrontális kéreg |
Stresszkezelés és szorongás csökkentése a sport révén
A krónikus stressz az agy egyik legnagyobb ellensége. A tartósan magas stresszhormon, a kortizol szintje károsíthatja a hippokampuszt és gátolhatja a neurogenezist, ami memóriazavarokhoz és hangulati problémákhoz vezethet. A sport az egyik leghatékonyabb természetes eszköz a stressz hatásainak ellensúlyozására.
Amikor fizikailag aktívak vagyunk, a szervezetünk természetes módon kezeli a felgyülemlett feszültséget. Az edzés során a kortizolszint átmenetileg megemelkedhet, de a mozgás befejeztével a szervezet hatékonyabban állítja vissza a hormonális egyensúlyt, mint inaktív állapotban. Ez a folyamat hosszú távon csökkenti a szervezet általános stresszreakcióját.
A szorongás és a depresszió gyakran jár együtt gyulladásos folyamatokkal az agyban. A fizikai aktivitásnak gyulladáscsökkentő hatása is van. A myokinek és más jelzőmolekulák segítenek csökkenteni a gyulladást, ami közvetlenül javítja a hangulatot és enyhíti a szorongásos tüneteket. A szisztematikus mozgás beépítése a rutinba így nem csupán fizikai, hanem mentális stabilitást is eredményez.
A mozgás nem csak eltereli a figyelmünket a problémákról; biokémiai szinten változtatja meg az agyunkat, hogy ellenállóbbá váljunk a stresszel szemben.
A megfelelő edzéstípusok kiválasztása a maximális kognitív haszonért
Nem minden edzésforma egyenlő, ha az agyműködés támogatásáról van szó, bár minden mozgás jobb, mint a semmi. A kognitív teljesítmény maximalizálásához érdemes olyan mozgásformákat választani, amelyek magukban foglalják a kardiovaszkuláris kihívást, a koordinációt és a komplex motoros tervezést.
1. Aerob edzés (Kardió)
Ahogy már említettük, az aerob edzés a neurogenezis királya. A közepes vagy magas intenzitású kardió (futás, kerékpározás, úszás) növeli a pulzusszámot és ezzel az agy vérellátását. A kognitív szempontból optimális intenzitás az, amikor még tudunk beszélni, de már lihegünk. Heti 150 perc mérsékelt intenzitású vagy 75 perc nagy intenzitású kardió már jelentős előnyökkel jár.
2. Koordinációs és komplex motoros edzés
Azok a mozgásformák, amelyek megkövetelik az agytól, hogy gyorsan dolgozzon fel új információkat és finom motoros mozgásokat hajtson végre, rendkívül hasznosak. Ilyenek például a tánc, a jóga, a harcművészetek vagy a labdajátékok. Ezek a tevékenységek aktiválják a kisagyat és a frontális lebenyt, javítva a térbeli tájékozódást és a reakcióidőt. A komplex mozgások kivitelezése növeli a szinaptikus sűrűséget, mivel az agynak új neurális utakat kell kialakítania.
3. Erősítő edzés (Rezisztencia)
Bár a súlyzós edzés közvetlenül nem serkenti annyira a neurogenezist, mint a kardió, létfontosságú szerepe van a mentális egészség támogatásában. Az erősítő edzés javítja az inzulinérzékenységet, ami fontos az agy energiaellátása szempontjából. Emellett bizonyítottan csökkenti a szorongást és javítja az alvásminőséget, ami közvetetten támogatja a memória konszolidációját.
Ideális esetben a heti edzéstervünknek tartalmaznia kell mindhárom típust: aerob mozgást a BDNF termelésért és a memória támogatásáért; koordinációs mozgást a plaszticitásért és a reakcióidőért; valamint erősítő edzést az anyagcsere és a hormonális egyensúly fenntartásáért.
Az életkori sajátosságok: edzés a gyermekkorban és időskorban
A sport kognitív előnyei az élet minden szakaszában érvényesülnek, de a hangsúly és a mechanizmusok némileg eltérnek a különböző korosztályoknál.
Gyermekkor és serdülőkor: az agyi architektúra építése
A gyermekkor a szinaptikus metszés és a gyors neurális fejlődés időszaka. A mozgás kulcsfontosságú ebben a szakaszban. A sportolás nemcsak a motoros készségeket fejleszti, hanem közvetlenül támogatja a prefrontális kéreg érését is, ami elengedhetetlen a beiskolázáshoz és a társas interakciókhoz.
A komplex, szabályokkal rendelkező sportok (pl. foci, kosárlabda) különösen hasznosak, mivel megkövetelik a gyerekektől a gyors döntéshozatalt, a stratégiai tervezést és az impulzuskontrollt. Ezek a tevékenységek nem csupán fizikaiak, hanem intenzív kognitív tréninget is jelentenek. A mozgásban gazdag környezet támogatja a tanulási képességet és a koncentrációt, ami jobb iskolai eredményekhez vezet.
Felnőttkor és időskor: a kognitív tartalék védelme
Felnőttkorban a mozgás fő célja a kognitív tartalék növelése és a hanyatlás lassítása. Ahogy öregszünk, az agy bizonyos részei természetesen zsugorodnak, és a neurogenezis üteme lelassul. A rendszeres edzés képes ellensúlyozni ezeket a folyamatokat. Azok az idősebb felnőttek, akik aktívak maradnak, lényegesen kisebb valószínűséggel szenvednek el enyhe kognitív zavarokat vagy demenciát.
Idősebb korban különösen fontos a balansz- és koordinációs gyakorlatok beépítése (pl. tai chi), mivel ezek csökkentik az esések kockázatát, miközben folyamatosan kihívás elé állítják az agyat. Az aerob edzés továbbra is elengedhetetlen a hippokampusz védelméhez és a memória frissen tartásához.
A mozgás egy életre szóló befektetés. Gyermekkorban az agy építését segíti, felnőttkorban a karbantartását, időskorban pedig a védelmét biztosítja a hanyatlás ellen.
Az alvás minősége és az edzés szinergiája
Az alvás és a kognitív teljesítmény szorosan összefügg. Az alvás során történik a memória konszolidációja: az agy áttekinti és rögzíti a nap során szerzett információkat. Ha az alvás minősége rossz, ez a folyamat sérül. A fizikai aktivitás az egyik leghatékonyabb természetes alvásjavító.
A rendszeres edzés segít szabályozni a cirkadián ritmust, megkönnyíti az elalvást és növeli a mély alvásban töltött időt. A mély alvás (non-REM fázis) kritikus a fizikai regenerálódás szempontjából, míg a REM fázis fontos az érzelmi és eljárási memória szempontjából. Mivel a mozgás segíti a stressz csökkentését, kevesebb stresszhormon kering a szervezetben este, ami nyugodtabb elalvást tesz lehetővé.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az intenzív edzést nem érdemes közvetlenül lefekvés előtt végezni, mivel az megemelheti a testhőmérsékletet és az adrenalinszintet, ami gátolhatja az elalvást. Az ideális időpont a délutáni vagy kora esti órák, így a szervezetnek van ideje lecsillapodni lefekvés előtt.
A sport mint természetes antidepresszáns és hangulatjavító
A mentális egészség szorosan kapcsolódik a kognitív funkciókhoz. A depresszió és a szorongás jelentősen rontja a koncentrációt, a döntéshozatalt és a memóriát. A mozgás bevethető, mint egy hatékony kiegészítő terápia ezen állapotok kezelésére.
A szerotonin – az egyik fő hangulatot szabályozó neurotranszmitter – szintje megnő a rendszeres fizikai aktivitás hatására. Hasonlóképpen, a mozgás segíti a dopamin receptorok érzékenységének növelését is, ami javítja az örömérzetet és a motivációt. Ez a biokémiai változás magyarázza azt a jól ismert jelenséget, hogy a mozgás utáni „flow” állapot eloszlatja a borús gondolatokat.
Ezen túlmenően, a sportolás gyakran társas tevékenység (csoportos órák, sportcsapatok), ami csökkenti a szociális izolációt, ami gyakran hozzájárul a depresszióhoz. A közösségi élmény, a teljesítményérzet és a célok elérése mind hozzájárulnak a pozitív önkép kialakulásához és a mentális ellenálló képesség növeléséhez.
A neurobiológiai mechanizmusok összefoglalása
Összefoglalva, a mozgás komplex módon hat az agyra. Nem csupán egyetlen vegyület vagy folyamat felelős a kognitív javulásért, hanem egy szinergikus hatásrendszer:
- Véráramlás javítása: Több oxigén és glükóz jut az agyba.
- BDNF termelés: Támogatja a neurogenezist és a szinaptikus plaszticitást.
- Hormonális egyensúly: Csökkenti a kortizolt, növeli az endorfinokat.
- Neurotranszmitterek optimalizálása: Szabályozza a dopamin és szerotonin szintet a jobb hangulat és fókusz érdekében.
- Gyulladáscsökkentés: Védi az agyat a krónikus gyulladás káros hatásaitól.
A kognitív tartalék növelése: hosszú távú befektetés az agyba
A kognitív tartalék az agy azon képessége, hogy a meglévő neurális hálózatokat rugalmasan használja a sérülések vagy az öregedés okozta károsodások ellenére. Minél nagyobb a tartalékunk, annál tovább tudjuk fenntartani a magas szintű kognitív funkciókat, még akkor is, ha az agyban már elindultak bizonyos patológiás folyamatok (például Alzheimer-kór esetén).
A fizikai aktivitás az egyik legerősebb eszköz a kognitív tartalék felépítésére. A mozgás által kiváltott neuroplaszticitás és az új kapcsolatok létrejötte egyfajta „tartalék úthálózatot” hoz létre az agyban. Ha egy régió megsérül, az agy képes átváltani ezekre az új, megerősített utakra, így a kognitív tünetek később jelentkeznek, vagy enyhébbek maradnak.
Ez a hosszú távú védelem teszi a sportot olyan kritikusan fontossá a középkorú és idősebb felnőttek számára. A rendszeres, életen át tartó aktivitás jelentősen csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. Az agyunkat úgy kell elképzelni, mint egy izmot: ha folyamatosan használjuk és kihívás elé állítjuk, erősebbé és ellenállóbbá válik az idő múlásával szemben.
A legjobb eredményt akkor érjük el, ha a fizikai kihívást (aerob edzés) kombináljuk a mentális kihívással (pl. új sport elsajátítása, komplex koordinációs gyakorlatok). A kettős feladatok, mint például egy tánclépéssorozat megtanulása, maximálisan aktiválják mind a motoros, mind a kognitív központokat, ezzel maximalizálva a tartalék növelését.
Tippek a mozgás beépítéséhez a mindennapi, rohanó életbe
Kismamaként, dolgozó nőként vagy szülőként az idő a legszűkösebb erőforrás. A heti több órás edzőtermi látogatás sokszor irreális cél. Szerencsére a kognitív előnyök eléréséhez nem feltétlenül kell maratont futni, elegendő a mozgást apró lépésekben beépíteni a napjainkba.
A kulcs a következetesség és a kisebb, intenzívebb mozgáshullámok kihasználása. Az agy számára a rövid, de intenzív aktivitás is jelentős BDNF felszabadulást eredményez.
Gyakorlati stratégiák elfoglaltaknak:
- Mikro-edzések (Mozgás „snack-ek”): Végezzünk 5-10 perces intenzív mozgást a nap folyamán. Például, amíg a kávé fő, csináljunk 50 guggolást vagy felugrást. A rövid HIIT (High-Intensity Interval Training) edzések nagyon hatékonyak a kognitív funkciók gyors stimulálására.
- Séta és találkozók: Ha van lehetőség rá, a telefonbeszélgetéseket vagy a kevésbé formális találkozókat tartsuk séta közben. A séta közbeni gondolkodás bizonyítottan serkenti a kreativitást és a problémamegoldó képességet.
- Családi mozgás: Tegyük a mozgást a családi program részévé. Egy délutáni biciklizés vagy egy játszótéri intenzív játék kiváló kardió edzés lehet, miközben a gyerekek is profitálnak a kognitív előnyökből.
- Álló munkaállomás: Ha ülőmunkát végzünk, próbáljunk beiktatni egy álló munkaállomást, vagy használjunk aktív ülőalkalmatosságot (pl. fitneszlabdát). Még az enyhe mozgás is fenntartja az agyi vérkeringést.
- Reggeli ébresztő: Kezdjük a napot egy rövid, 15 perces dinamikus nyújtással vagy jógával. Ez segít „bekapcsolni” az agyat, felkészítve a nap mentális kihívásaira.
Fontos, hogy ne tekintsük a mozgást különálló feladatnak, hanem integráljuk azt a mindennapi életünkbe. Minden lépés, minden megmászott lépcsőfok és minden felpörgetett pulzusszám egy kis befektetés az agyunk jövőjébe, támogatva a mentális rugalmasságot és a hosszú távú kognitív egészséget.
Gyakran ismételt kérdések az edzés és a kognitív teljesítmény kapcsolatáról
🧠 Milyen gyorsan tapasztalhatók a mozgás kognitív előnyei?
A jó hír az, hogy a kognitív előnyök egy része szinte azonnal jelentkezik. Egy intenzív aerob edzés után javulhat a figyelem és a reakcióidő a dopamin és noradrenalin felszabadulás miatt. A hosszú távú strukturális változásokhoz (pl. hippokampusz térfogatának növekedése, BDNF szint tartós emelkedése) azonban hetek, sőt hónapok rendszeres, következetes edzésre van szükség.
🏃♀️ Mi a leghatékonyabb edzéstípus a memória javítására?
A memória, különösen a hosszú távú memória és a térbeli emlékezés szempontjából, az aerob edzés tűnik a leghatékonyabbnak. A futás, a gyors gyaloglás vagy a biciklizés, amely mérsékelt-magas pulzusszámot tart fenn, maximalizálja a BDNF termelést a hippokampuszban, segítve az új neuronok képződését (neurogenezis).
🧘 Miben más a jóga vagy a tai chi hatása az agyra, mint a kardióé?
A jóga és a tai chi elsősorban a figyelemre, a stresszkezelésre és a végrehajtó funkciókra hatnak pozitívan. Mivel ezek a mozgásformák komplex koordinációt és folyamatos koncentrációt igényelnek, növelik a szinaptikus plaszticitást a prefrontális kéregben. Emellett hatékonyan csökkentik a kortizolszintet, ami közvetetten védi a memóriát a stressz káros hatásaitól.
⏰ Mennyi mozgás szükséges naponta a mentális fittséghez?
A jelenlegi ajánlások szerint heti 150 perc mérsékelt intenzitású vagy 75 perc magas intenzitású edzés javasolt. Azonban már napi 15-30 perc gyors séta vagy rövid, intenzív mozgás („mozgás snack”) is jelentős kognitív előnyökkel jár. A lényeg a következetesség, nem a hosszan tartó, ritka edzés.
😴 Az edzés segíthet a figyelemhiányos zavar (ADHD) tüneteinek enyhítésében?
Igen, számos kutatás igazolja, hogy a rendszeres fizikai aktivitás kiegészítő terápiaként segíthet az ADHD tüneteinek kezelésében. A mozgás növeli a dopamin és noradrenalin szintjét, amelyek kulcsszerepet játszanak a figyelem és az impulzuskontroll szabályozásában. A strukturált sportok, amelyek fegyelmet és gyors reakciót igényelnek, különösen hasznosak lehetnek.
👵 A kognitív hanyatlás visszafordítható mozgással?
Bár a súlyos kognitív hanyatlás (demencia) nem teljesen visszafordítható, a kutatások azt mutatják, hogy a rendszeres testmozgás lassíthatja a folyamatot, és javíthatja az enyhe kognitív zavarban szenvedők életminőségét. A mozgás növeli a kognitív tartalékot, javítja a vérellátást és serkenti a neurogenezist, ami segít az agynak jobban kompenzálni a károsodásokat.
🌡️ A mozgás csökkenti az agyi gyulladást?
Igen. A fizikai aktivitásnak erős gyulladáscsökkentő hatása van. Az izmok által kibocsátott myokinek és más molekulák csökkentik a szisztémás gyulladást, amely ha krónikussá válik, hozzájárulhat a hangulati zavarokhoz és a kognitív funkciók romlásához. A mozgás tehát védőpajzsként funkcionál az agy számára.
Leave a Comment