Sok nagyszülő generációjának emlékeiben a bárányhimlő csupán egy ártatlan, kötelező ugrópont volt a gyermekkorban. A régi időkben, amikor még nem létezett hatékony védőoltás, bevett szokás volt, hogy a szülők tudatosan „áthívták” a fertőzött gyermeket más játszótársakhoz, hogy a kicsik minél hamarabb essenek túl a betegségen. Ez volt az úgynevezett bárányhimlőparti. A szándék érthető volt: inkább most, mint felnőttkorban, amikor a tünetek súlyosabbak lehetnek. Azonban a modern orvostudomány és a közegészségügyi adatok fényében ez a gyakorlat már nem csupán elavult, de kifejezetten veszélyes ötlet. A tudatos megfertőzés kockázata messze felülmúlja a vélt előnyöket, és komoly felelőtlenségnek számít a gyermek egészségével és a közösség biztonságával szemben.
A bárányhimlőparti mítosza: Miért hisszük még mindig, hogy ez a jó megoldás?
A szülői döntések hátterében gyakran nem a rossz szándék, hanem a hagyományok és a téves információk állnak. A bárányhimlőparti jelensége mélyen gyökerezik a kollektív emlékezetben, mint egyfajta természetes immunizációs módszer. A szülők azt gondolják, hogy ha a gyermek „átesik” a betegségen, akkor élethosszig tartó, természetes védettséget szerez, ami jobb, mint bármelyik vakcina.
Ez a gondolkodásmód figyelmen kívül hagy két alapvető tényt. Először is, a Varicella-Zoster vírus (VZV) fertőzés sosem „enyhe” vagy „ártalmatlan” betegség, még a legtöbb esetben is, csupán a szövődmények ritkák. Másodszor, a modern védőoltások nem csupán a betegség lefolyását enyhítik, hanem minimálisra csökkentik a hosszú távú kockázatokat, mint például az övsömör kialakulását, melyre még visszatérünk.
A nagymamáink idejében nem volt választásuk. Ma van. A tudatos fertőzés vállalása ma már nem az óvatosság jele, hanem a felesleges kockázaté.
Sokan úgy vélik, hogy ha a gyermek fiatalon esik át a betegségen, a tünetek enyhébbek lesznek. Bár statisztikailag a felnőttkori fertőzés valóban súlyosabb lefolyású, ez a feltételezés nem garantálja, hogy egy kisgyermeknél ne alakuljon ki súlyos szövődmény. A bárányhimlő lefolyását ugyanis lehetetlen előre megjósolni. A szülők gyakran alábecsülik a láz, a vakarózás okozta másodlagos fertőzések, vagy a ritka, de potenciálisan halálos kimenetelű neurológiai problémák kockázatát.
A Varicella-Zoster vírus biológiai támadása: Mi történik a testben?
Ahhoz, hogy megértsük, miért ellenjavallott a tudatos megfertőzés, tisztában kell lennünk azzal, hogyan működik a Varicella-Zoster vírus. Ez a vírus rendkívül ragályos, cseppfertőzéssel terjed, és a fertőzőképesség már a kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal elkezdődik, ami megmagyarázza, miért terjed olyan gyorsan a közösségekben.
A lappangási idő és a fertőzőképesség
A VZV bejutásától a tünetek megjelenéséig (kiütések) általában 10–21 nap telik el. Ez a lappangási idő alatt a vírus a nyálkahártyákon keresztül bejut a véráramba, és elkezdi szaporodását. A legnagyobb probléma, ami a bárányhimlőparti ellen szól, hogy a szülők nem tudhatják, éppen mikor fertőződik meg a gyermekük, és mikor lesz a legfertőzőbb. A tudatosan összehozott gyermekek többsége a fertőzés csúcsán, teljes erővel adja át a vírust, ami növelheti a bejutó vírusmennyiséget, és esetlegesen súlyosbíthatja a kezdeti lefolyást.
A vírus nem tűnik el: Latencia és idegrendszeri kockázat
A legkritikusabb érv a természetes fertőzéssel szemben, hogy a VZV nem hagyja el a szervezetet. A primer fertőzés (a bárányhimlő) lezajlása után a vírus elbújik az idegsejtekben (ganglionokban), ahol évtizedekig latens állapotban marad. Ez a jelenség a kulcsa annak, miért alakul ki később az övsömör (herpes zoster).
A bárányhimlőparti által előidézett fertőzés tehát nem egy egyszeri kellemetlenség, hanem egy életre szóló „bérlő” beköltöztetése a gyermek idegrendszerébe. Bármilyen későbbi immunrendszeri gyengülés, stressz vagy betegség kioldhatja a vírust, ami felébred, és az idegpályák mentén haladva fájdalmas kiütéseket okoz. Ez a kockázat a vakcinázott gyerekeknél is fennáll, de jelentősen kisebb mértékben.
A kiszámíthatatlanság veszélye: Szövődmények egészséges gyermekeknél
A szülők gyakran azzal érvelnek, hogy „a mi családunkban a bárányhimlő mindig enyhe volt”. Ez azonban nem jelent garanciát. A Varicella-Zoster vírus még egy teljesen egészséges, jól táplált gyermeknél is okozhat komoly, életveszélyes szövődményeket. Az orvosok fő aggodalma pontosan ez a kiszámíthatatlanság.
Másodlagos bakteriális fertőzések
A leggyakoribb szövődmény a bőr másodlagos bakteriális fertőzése. A bárányhimlős hólyagok rendkívül viszketnek. A gyerekek, különösen az éjszakai órákban, elkerülhetetlenül elvakarják a hólyagokat. A köröm alatt lévő baktériumok (főleg Streptococcus és Staphylococcus) bejutnak a nyílt sebekbe, ami gennyesedést, impetigót, cellulitist, ritkán pedig invazív, életveszélyes fertőzéseket (pl. nekrotizáló fasciitis) okozhat. Ezek a fertőzések azonnali, intenzív antibiotikumos kezelést, esetenként sebészeti beavatkozást igényelnek.
| Szövődmény típusa | Gyakoriság | Kimenetel |
|---|---|---|
| Másodlagos bakteriális bőrfertőzés | Gyakori | Helyi kezelést, antibiotikumot igényel, hegesedést okozhat. |
| Tüdőgyulladás (Varicella pneumonia) | Ritka (gyermekeknél), súlyosabb (felnőtteknél) | Kórházi kezelést, légzéstámogatást igényelhet. |
| Agyvelőgyulladás (Encephalitis) | Nagyon ritka (1:10 000 – 1:20 000) | Maradandó neurológiai károsodást vagy halált okozhat. |
| Reye-szindróma (Aspirin használattal) | Rendkívül ritka | Májkárosodás és agyduzzanat; magas halálozási arány. |
Neurológiai szövődmények: Amikor a vírus az agyba jut
Bár ritka, a legsúlyosabb szövődmények közé tartoznak a központi idegrendszert érintő problémák. A bárányhimlő okozhat akut cerebellitist (kisagyi gyulladást), ami járási nehézséget, egyensúlyzavart és remegést okoz. Ez általában átmeneti, de ijesztő tünet. Sokkal veszélyesebb az encephalitis (agyvelőgyulladás), ami maradandó agykárosodást, rohamokat vagy halált is eredményezhet.
Egyetlen szülő sem tudja garantálni, hogy gyermeke a statisztikai többséghez tartozik majd. A tudatos fertőzés vállalása azt jelenti, hogy 10 000 gyermekből egyet szándékosan kiteszünk a maradandó károsodás vagy a halál kockázatának.
A gyermekorvosok éppen ezért hangsúlyozzák: ha van mód a kockázat elkerülésére – márpedig van, az oltás révén –, akkor az etikailag és szakmailag is kötelező. Nincs olyan „enyhe” lefolyás, ami megérné a fenti szövődmények esélyét.
Etikai és közegészségügyi felelősség: A bárányhimlőparti, mint közösségi kockázat
A bárányhimlőparti nem csak a megfertőzni szándékozott gyermekre jelent veszélyt. A tudatos fertőzés elterjesztése komoly közegészségügyi aggályokat vet fel, különösen a védtelen, sérülékeny csoportok vonatkozásában. A szülői döntés itt már átlép egy határt, és más családok egészségét is veszélyezteti.
A sérülékeny csoportok védelme
A leginkább veszélyeztetettek azok, akik nem kaphatnak oltást, vagy akiknek az immunrendszere gyenge. Ezek közé tartoznak:
- Újszülöttek és csecsemők: Különösen azok, akiknek édesanyja nem volt immunis. A neonatális bárányhimlő rendkívül magas halálozási aránnyal jár.
- Terhes nők: Ha egy várandós nő a terhesség korai szakaszában fertőződik meg, fennáll a kongenitális varicella szindróma (CVS) kockázata, ami súlyos születési rendellenességeket okozhat. Ha a szülés körüli időszakban fertőződik meg, az újszülött életveszélyben van.
- Immunszupresszált betegek: Ide tartoznak a kemoterápiában részesülő gyermekek, a transzplantált betegek, vagy azok, akik autoimmun betegségek miatt immunszupresszív gyógyszereket szednek. Számukra a bárányhimlő nem csupán kiütéses betegség, hanem egy potenciálisan halálos, szisztémás fertőzés.
Ha egy szülő szándékosan fertőzi meg gyermekét, ezzel növeli a vírus cirkulációját a közösségben, és ezáltal a fenti sérülékeny csoportok kitettségét is. Egy szupermarketben, egy orvosi rendelő várójában vagy egy játszótéren a tudatosan fertőzött gyermek akaratlanul is veszélybe sodorhat egy várandós anyát vagy egy leukémiás kisgyermeket.
A szülői felelősség nem ér véget a saját gyermekünk kerítésénél. A közösségben való tudatos vírusterjesztés szembemegy minden etikai elvvel, amit a közegészségügy képvisel.
Hosszú távú fenyegetés: A bárányhimlő és az övsömör kapcsolata
Az egyik legerősebb orvosi érv a bárányhimlőparti ellen az a tény, hogy a természetes fertőzés elkerülhetetlenül magában hordozza az övsömör (herpes zoster) későbbi kialakulásának kockázatát. Az övsömör nem csupán egy kellemetlen bőrbetegség; rendkívül fájdalmas lehet, és hosszú távú idegkárosodást okozhat.
Mi az övsömör, és miért érinti a gyerekeket is?
Ahogy korábban említettük, a VZV a primer fertőzés után latens állapotba kerül az ideggyökökben. Amikor az immunrendszer valamilyen okból legyengül (életkor, stressz, betegség), a vírus reaktiválódik. Ez a reaktiváció az övsömör. Bár az övsömör leginkább az időseket érinti, egyre több adat igazolja, hogy azok a gyermekek, akik csecsemőkorban vagy nagyon korán estek át a bárányhimlőn, nagyobb eséllyel kapnak övsömört már gyermekkorban vagy fiatal felnőttként.
A bárányhimlőparti tehát nem oldja meg a problémát, hanem elülteti a későbbi betegség magját. A gyermekeknél kialakuló övsömör gyakran kevésbé súlyos, mint a felnőtteknél, de rendkívül fájdalmas lehet, és megzavarhatja a mindennapi életet és az iskoláztatást.
Postherpetikus neuralgia (PHN): A krónikus fájdalom
A felnőttkori övsömör legsúlyosabb szövődménye a postherpetikus neuralgia (PHN), ami krónikus, idegi eredetű fájdalom, amely hónapokig, sőt évekig fennállhat azután, hogy a kiütések már eltűntek. Bár a PHN ritka gyermekkorban, a tudatos fertőzés vállalása azt jelenti, hogy a szülő növeli a gyermeke esélyét arra, hogy később, felnőttként ezzel a kínzó állapottal szembesüljön.
A bárányhimlő elleni oltás (Varicella vakcina) nem csak a primer fertőzéstől véd, hanem csökkenti a VZV latens beépülését, és ezáltal drámaian mérsékli az övsömör kialakulásának esélyét a későbbiekben. Ez egy olyan hosszú távú egészségügyi előny, amit a „természetes” megfertőzés soha nem tud biztosítani.
A tudományos álláspont: Az orvosok érvei az oltás mellett
A modern orvostudomány egyöntetűen a bárányhimlő elleni védőoltást javasolja a tudatos fertőzés helyett. Az oltás nem csupán biztonságos, de sokkal kontrolláltabb és hatékonyabb módon biztosítja a védettséget, minimalizálva a szövődmények és a hosszú távú kockázatok esélyét.
A vakcina hatékonysága és biztonsága
A Varicella oltás egy élő, gyengített vírust tartalmazó vakcina. Két dózisban adva (általában 12-15 hónapos korban, majd 4-6 éves korban) rendkívül magas, 90-98%-os védelmet nyújt a közepesen súlyos és súlyos bárányhimlő ellen. Fontos megérteni, hogy az oltás célja nem feltétlenül az, hogy 100%-ban megakadályozza a fertőzést (bár sok esetben ezt teszi), hanem az, hogy ha a fertőzés mégis bejut, a betegség lefolyása rendkívül enyhe, szövődménymentes legyen – ezt nevezzük „áttöréses fertőzésnek”.
Az oltás mellékhatásai általában enyhék: kis láz, enyhe fájdalom az injekció helyén. A bárányhimlőparti ezzel szemben garantálja a teljes körű tüneteket, a magas lázat, a viszketést, az alvászavarokat és a fent részletezett súlyos szövődmények kockázatát.
Az oltás egy kontrollált, laboratóriumban „szelídített” vírussal találkoztatja a szervezetet. A bárányhimlőparti egy vad, kiszámíthatatlan vírussal, ami bármikor letérhet a megszokott útról.
A kórházi kezelések és a gazdasági teher csökkentése
A bárányhimlő nem csupán egyéni probléma, hanem jelentős terhet ró az egészségügyi rendszerre. Az oltási programok bevezetése óta drámaian csökkent a bárányhimlővel összefüggő kórházi kezelések, intenzív osztályos ellátások és halálesetek száma. Ha a szülők tömegesen választják a tudatos megfertőzést, azzal feleslegesen terhelik a gyermekorvosi rendelőket, ügyeleteket és kórházakat, növelve a járványügyi költségeket.
A tudatos megfertőzés tehát nem csak egyéni kockázatvállalás, hanem a közösség erőforrásainak felesleges igénybevétele is.
Gyakori szülői aggályok és tévhitek a Varicella oltással kapcsolatban
Amikor a szülők elutasítják az oltást, és a bárányhimlőparti mellett döntenek, gyakran támaszkodnak hallomásból szerzett információkra és tévhitekre. Lássuk a leggyakoribb aggályokat, és a hozzájuk kapcsolódó orvosi tényeket.
Tévhit 1: „A vakcina csak ideiglenes védelmet ad, a természetes fertőzés élethosszig tart.”
Valóság: A két dózisú Varicella oltás általában nagyon hosszú távú védelmet biztosít. Bár az oltás hatására kialakult immunitás idővel csökkenhet, a védett személyeknél jelentkező áttöréses fertőzés szinte mindig enyhe lefolyású. Ezzel szemben a természetes fertőzés garantálja a latens VZV jelenlétét az idegrendszerben, ami az övsömör kockázatát hordozza. Az oltás tehát jobb megoldás, mert a betegség elkerülésével járó előnyök messze felülmúlják az élethosszig tartó, de kockázatos természetes immunitás „előnyét”.
Tévhit 2: „Ha beadjuk az oltást, a gyerek akkor is elkaphatja, de akkor az orvosok nem ismerik fel a tüneteket.”
Valóság: Az áttöréses bárányhimlő (amikor az oltott személy megfertőződik) valóban enyhébb tünetekkel jár, kevesebb kiütéssel (gyakran csak 50 alatt, szemben a több száz kiütéssel). Az orvosok azonban képzettek ennek felismerésére. Fontos, hogy ez az enyhe lefolyás a vakcina sikerét jelenti, hiszen a gyermek megkapta a vírust, de az immunrendszere gyorsan és hatékonyan reagált, elkerülve a súlyos szövődményeket.
Tévhit 3: „A vakcina okozza az övsömört.”
Valóság: Mivel a vakcina gyengített, élő vírust tartalmaz, elméletileg lehetséges, hogy a vakcinavírus is latens állapotba kerüljön, és később övsömört okozzon. Azonban a statisztikák azt mutatják, hogy az oltóanyag által okozott övsömör incidenciája sokkal, de sokkal alacsonyabb, mint a természetes fertőzés által okozott övsömöré. A vakcina tehát valójában véd az övsömör ellen, nem okozza azt.
Az orvos etikája a bárányhimlőparti kérdésében
Amikor egy szülő orvoshoz fordul a bárányhimlőpartival kapcsolatos szándékával, az orvosnak nem csupán a konkrét gyermek egészségét kell szem előtt tartania, hanem az egészségügyi felelősség szélesebb spektrumát is. Az orvosi szakma egyöntetűen elutasítja a tudatos fertőzés elvét.
A „primum non nocere” elve
Az orvosi etika alapvető elve a „primum non nocere”, azaz „először is, ne árts”. A bárányhimlőparti éppen ennek az elvnek mond ellent. Egy orvos nem javasolhat olyan eljárást, amely bizonyítottan felesleges kockázatot hordoz magában, különösen, ha létezik biztonságos és hatékony alternatíva. A tudatos megfertőzés egyfajta orvosi „lottó”, ahol a nyeremény a természetes immunitás (amit az oltás is ad), de a tét a súlyos betegség vagy halál.
A tájékoztatás és a tévhitek eloszlatása
Az orvos feladata a szülői félelmek és tévhitek eloszlatása. Ez magában foglalja a bárányhimlő lehetséges szövődményeinek őszinte bemutatását, a vakcina biztonságossági adatainak ismertetését, és annak hangsúlyozását, hogy a tudatos megfertőzés nem csak a saját gyermeket, hanem a közösség legsérülékenyebb tagjait is veszélyezteti.
A szakemberek szerint a bárányhimlőparti a 21. századi, tudományos alapokon nyugvó orvoslás szempontjából anakronisztikus. Ma, a hatékony védőoltások korában, nincs helye a felesleges kockázatvállalásnak. A tudatos, felelős szülői magatartás az oltás választását jelenti, nem pedig a vírus szándékos terjesztését.
A bárányhimlő kezelése: Miért nem elég a tüneti terápia?
Amikor a szülők a bárányhimlőparti mellett döntenek, gyakran azzal nyugtatják magukat, hogy „majd kezeljük a tüneteket”. Bár léteznek gyógyszerek a bárányhimlő kezelésére (antivirális szerek és tüneti kezelések), ezek nem teszik biztonságossá a szándékos fertőzést, és nem képesek minden kockázatot kivédeni.
Az antivirális szerek korlátai
Az aciklovir (és hasonló antivirális szerek) hatékonyan csökkentik a bárányhimlő súlyosságát és időtartamát, de csak akkor, ha a tünetek megjelenését követő 24 órán belül elkezdik szedni. Gyermekeknél ezeket a szereket általában csak akkor írják fel, ha fennáll a súlyos lefolyás kockázata (pl. immunszupresszáltak, serdülők, vagy krónikus tüdőbetegségben szenvedők). Egy egészséges gyermek esetében általában nem indokolt az antivirális terápia, és az orvosok nem adnak receptet pusztán a bárányhimlőparti eredményeként várható fertőzés esetére.
Ha a fertőzés mégis szövődményekhez vezet, mint például bakteriális bőrfertőzéshez vagy tüdőgyulladáshoz, akkor már nem az aciklovir, hanem antibiotikumok és intenzív támogató kezelés szükséges, ami bizonyítja, hogy a tüneti kezelés nem elégséges védelem a súlyos kimenetel ellen.
A viszketés kezelése és a hegesedés elkerülése
A bárányhimlő leggyakoribb és legkínzóbb tünete a viszketés. A viszketés csillapítására antihisztaminok és hűsítő kenőcsök használhatók, de a legfontosabb a vakarózás megakadályozása a hegesedés és a másodlagos fertőzések elkerülése érdekében. A bárányhimlőparti által garantált teljes körű fertőzés esetén a szülőknek napokig, sőt hetekig kell küzdeniük a gyermek viszketése ellen, ami komoly terhet jelent a család számára, és jelentősen rontja a gyermek komfortérzetét.
Összefoglalva: A felelős döntés alternatívája
A bárányhimlőparti egy régmúlt kor öröksége, amikor még nem volt más választás. Ma már rendelkezünk a tudással és az eszközökkel ahhoz, hogy a gyermekeket biztonságosan megvédjük a Varicella-Zoster vírus okozta felesleges kockázatoktól. A tudatos megfertőzés vállalása nem a felelős szülői magatartás jele, hanem a tudomány és az orvosi ajánlások figyelmen kívül hagyása.
Az orvosi érvek egyértelműek: a bárányhimlő nem egy ártatlan betegség. Szövődményei súlyosak lehetnek, és a természetes fertőzés garantálja az övsömör későbbi kockázatát. Az oltás ezzel szemben kontrollált, biztonságos és hatékony védelmet nyújt, megóvva a gyermeket az azonnali veszélyektől és a hosszú távú következményektől egyaránt. A tudatos szülő ma az oltást választja, ezzel védve nem csak a saját gyermekét, hanem a teljes közösséget is.
A szülői szeretet és gondoskodás legjobb bizonyítéka, ha a rendelkezésre álló legjobb tudományos eszközöket használjuk fel a gyermek egészségének megőrzésére, és elkerüljük azokat a felesleges kockázatokat, amelyeket a bárányhimlőparti jelent.
Gyakran ismételt kérdések a bárányhimlőpartiról és az oltásról
❓ Miért tekintik a bárányhimlőpartit ma már etikai szempontból is aggályosnak?
A bárányhimlőparti etikai aggályokat vet fel, mert a szülők szándékosan terjesztik a vírust a közösségben. Ez veszélyezteti azokat a sérülékeny csoportokat (pl. újszülötteket, immunszupresszált betegeket, terhes nőket), akik nem kaphatnak oltást, vagy akiknél a fertőzés életveszélyes lehet. Az orvosok szerint a szülői döntésnek nem szabad mások egészségét veszélyeztetnie.
💉 Mennyire hatékony a bárányhimlő elleni védőoltás?
A Varicella oltás két adagban adva 90–98%-os védelmet nyújt a közepesen súlyos és súlyos bárányhimlő lefolyás ellen. Ha oltott gyermek mégis megfertőződik (áttöréses fertőzés), a betegség szinte mindig rendkívül enyhe, minimális kiütésekkel és szövődménymentesen zajlik le. Az oltás hatékonysága a súlyos betegség megelőzésében kimagasló.
🦠 Mi a különbség a természetes bárányhimlő és az oltás okozta immunitás között az övsömör szempontjából?
A természetes bárányhimlő fertőzés garantálja, hogy a Varicella-Zoster vírus latensen beépül az idegrendszerbe, ami nagy eséllyel vezet majd övsömör kialakulásához a későbbiekben. Az oltás is tartalmaz gyengített vírust, de az oltás által okozott övsömör kockázata sokkal alacsonyabb, mint a természetes fertőzés utáni kockázat. Az oltás tehát hosszú távon is védelmet nyújt az övsömör ellen.
👶 Milyen veszélyt jelent a bárányhimlő egy újszülöttre?
Ha az anya a szülés körüli időszakban fertőződik meg, az újszülöttnél neonatális bárányhimlő alakulhat ki. Ez egy rendkívül súlyos állapot, mivel a baba immunrendszere még nem képes hatékonyan védekezni, és nem kapott elegendő anyai antitestet. A neonatális bárányhimlő magas halálozási aránnyal jár, és sürgős kórházi kezelést igényel.
🤒 Melyek a leggyakoribb és a legsúlyosabb szövődmények egészséges gyermekeknél?
A leggyakoribb szövődmények a másodlagos bakteriális bőrfertőzések, amelyek a vakarás miatt alakulnak ki, és antibiotikumos kezelést igényelhetnek. A legsúlyosabb, bár ritka szövődmények közé tartozik a tüdőgyulladás (varicella pneumonia) és az agyvelőgyulladás (encephalitis), amelyek maradandó károsodást vagy halált okozhatnak.
🛑 Milyen esetben indokolt az antivirális szer (pl. aciklovir) adása bárányhimlő esetén?
Az antivirális szereket általában csak a súlyos lefolyás fokozott kockázatával rendelkező betegeknél alkalmazzák. Ide tartoznak az immunszupresszáltak, a 12 évnél idősebb serdülők, a krónikus tüdőbetegségben szenvedők és az újszülöttek. Egészséges gyermekeknél általában csak tüneti kezelést alkalmaznak, ezért a bárányhimlőparti esetében nincs garantált gyógyszeres védelem a szövődmények ellen.
📝 Mi a hivatalos orvosi ajánlás a bárányhimlő megelőzésére vonatkozóan?
A hivatalos orvosi ajánlás – beleértve a hazai és nemzetközi gyermekgyógyászati szervezeteket – a bárányhimlő elleni védőoltás beadása a javasolt életkorban (általában két adagban). A tudatos megfertőzés (bárányhimlőparti) szigorúan ellenjavallott, mivel feleslegesen teszi ki a gyermeket a súlyos szövődmények kockázatának, ha létezik biztonságosabb alternatíva.
Leave a Comment