Amikor először halljuk, ahogy a kicsi szájából kicsúszik egy „tiltott” szó, sokkhatásként ér. A legtöbb szülő számára ez a pillanat a szégyen, a meglepetés és a gyors cselekvési vágy keveréke. Talán a játszótéren történt, a nagymama előtt, vagy épp egy családi veszekedés hevében. A gyerekkori káromkodás nem ritka jelenség, sőt, a nyelvi fejlődés egy bizonyos szakaszának tekinthető, még ha nem is kívánatos. Azonban a szülői reakció a legfontosabb láncszem abban, hogy ez a jelenség múló epizód marad-e, vagy rögzült szokássá válik. Ne essünk pánikba, de ne is vegyük félvállról. Itt az ideje, hogy stratégiát dolgozzunk ki a csúnya beszéd leszoktatásához.
Miért káromkodik a gyerek? A jelenség megértése
Mielőtt bármilyen fegyelmezési módszert alkalmaznánk, muszáj megértenünk, mi húzódik meg a káromkodás mögött. A gyerekek nem születnek azzal a szándékkal, hogy megbotránkoztassanak minket. A csúnya szavak használata szinte mindig valamilyen mélyebb igény vagy megfigyelés eredménye, ami a nyelvi kísérletezés és a társas interakciók során gyűlik össze.
Az utánzás hatalma: a szülői minták szerepe
A gyermekek a környezetük tükrei. Ha egy kisgyermek rendszeresen hallja a szülőktől, testvérektől, vagy a tágabb családtól a durva beszédet, azt normálisnak fogja tekinteni. A káromkodás elsődleges oka szinte mindig a társadalmi tanulás. A gyermek szivacsként szívja magába a hallott szavakat, anélkül, hogy feltétlenül értené azok súlyát vagy jelentését.
Különösen igaz ez a 2-4 éves korosztályra, akik számára a szavak még csak hangsorok. Ha látják, hogy egy bizonyos hangsor (a csúnya szó) erős reakciót vált ki a felnőttekből – legyen az nevetés, megrökönyödés vagy düh –, akkor a szó erejét érzékelik, nem a tartalmát. Ez a tudattalan utánzás a leggyakoribb forrása a gyermekkori káromkodásnak.
A káromkodás gyakran nem szándékos rosszindulatból fakad, hanem a gyermek azon kísérletéből, hogy megértse és alkalmazza a felnőtt világ kommunikációs eszközeit.
Figyelemfelkeltés és határfeszegetés
Ahogy a gyerekek fejlődnek, rájönnek, hogy bizonyos szavak különleges reakciót váltanak ki. Ha a gyermekünk úgy érzi, nem kap elég figyelmet, vagy éppen frusztrált, a káromkodás azonnali, garantált figyelmet hoz. Még ha a reakció negatív is (szidás, büntetés), a figyelem az figyelem.
Az idősebb, iskoláskorú gyermekeknél a káromkodás már tudatos eszköz lehet a határok tesztelésére. Azt vizsgálják, meddig mehetnek el, és milyen messzire tudják feszegetni a szülői normákat. Ezzel próbálják kinyilvánítani függetlenségüket, vagy éppen kifejezni ellenállásukat a felnőtt szabályok ellen.
Az érzelmi szókincs hiánya
A gyermekek gyakran nem rendelkeznek megfelelő szókészlettel ahhoz, hogy kifejezzék erős, intenzív érzéseiket – a dühöt, a frusztrációt, a félelmet. A káromkodás ebben az esetben egyfajta érzelmi ventillációként szolgál. Könnyebb kimondani egy csúnya szót, mint megfogalmazni, hogy „Nagyon dühös vagyok, mert nem kaptam meg azt a játékot.” A felnőtt káromkodás is gyakran a hirtelen fájdalom vagy stressz reakciója, és a gyerekek ezt a mintát veszik át.
Ez a tényező rávilágít arra, hogy a káromkodás leszoktatása nem csupán a szavak betiltásáról szól, hanem a kommunikációs készségek fejlesztéséről is. Meg kell tanítani a gyereknek, hogyan fejezze ki az erős érzéseket társadalmilag elfogadható módon.
A szülői reakció kulcsfontosságú: a higgadt válasz művészete
A szülői reakció ereje sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Ha a gyermek káromkodik, a legtöbb szülő ösztönösen vagy felnevet, vagy drámaian reagál. Mindkét véglet rontja a helyzetet.
A túlreagálás csapdája
A drámai reakció – a sikítás, a büntetéssel való fenyegetés, a megrökönyödött arc – azonnal megerősíti a gyermekben, hogy ez a szó „hatásos”. Ha a cél a figyelemfelkeltés volt, a gyermek elérte a célját. A jövőben, amikor ismét sürgősen figyelemre vagy hatalomérzetre vágyik, ismét ehhez az eszközhöz nyúl. A túlreagálás tehát valójában megerősíti a nem kívánt viselkedést.
Ehelyett a szakértők azt javasolják, hogy maradjunk nyugodtak és semlegesek. Ha a gyermek káromkodik, tegyünk úgy, mintha egy teljesen hétköznapi szót mondott volna, majd azonnal térjünk rá a korrekcióra.
| Helytelen reakciók | Helyes reakciók |
|---|---|
| Sikítás, arc eltorzítása, azonnali büntetés. | Mély lélegzet, nyugodt hangnem, érzelmi semlegesség. |
| Nevetés, elviccelés, a téma gyors elengedése. | A szó jelentésének és a használat kontextusának tisztázása. |
| Más felnőttek előtt szégyenkezés, bocsánatkérés a gyermek nevében. | Privát, nyugodt beszélgetés a viselkedésről. |
A nevetés veszélyei
Különösen a kisebb gyerekek esetében nehéz visszafogni a nevetést, amikor egy pici szájból hallunk egy felnőtt, vulgáris kifejezést. Azonban a nevetés az egyik legerősebb pozitív megerősítés. Ha nevetünk, a gyermek azt tanulja meg, hogy a csúnya beszéd vicces, szórakoztató, és a felnőttek tetszését nyeri el. Ez a magatartás rögzülhet, és sokkal nehezebb lesz később korrigálni.
Ha nevethetnékünk támad, azonnal fordítsuk el a fejünket, vagy hagyjuk el a helyiséget, és csak akkor térjünk vissza, ha már képesek vagyunk semleges arckifejezést ölteni. A következetesség ezen a ponton életbevágó.
Életkor szerinti megközelítés: más stratégia kell a kicsiknek és a nagyoknak
A káromkodás kezelése nagymértékben függ attól, hogy a gyermek milyen életkorban van, hiszen a motiváció teljesen eltérő lehet a különböző fejlődési szakaszokban.
2-4 évesek: A hangsorok kísérletei
Ebben a korban a gyermekek szókincse robbanásszerűen nő, és minden új hangzást kipróbálnak. Számukra a csúnya szó csak egy hang, amelynek van egy érdekes, rejtett ereje. Még nem értik a szociális kontextust.
Stratégia: A legjobb megközelítés itt a figyelmen kívül hagyás. Ha a gyerek nem kap rá reakciót, a szó gyorsan elveszíti a varázsát. Ha mégis szükség van korrekcióra, tegyük azt nagyon röviden és semlegesen:
„Ez a szó nem való a mi családunkba. Használhatod helyette azt, hogy ’bosszantó’ vagy ’ufó’. Most pedig menjünk, és játsszunk a kockákkal.”
A lényeg, hogy ne magyarázzuk túl, és ne vonjuk be érzelmileg a témába. Térjünk át azonnal egy másik tevékenységre.
5-8 évesek: A tudatos provokáció és a csoportnyomás
Az óvodáskor és a kora iskoláskor a szabályok megértésének kora. A gyerekek ekkor már tudják, hogy a káromkodás tiltott, és gyakran használják, hogy lássák, mit tehetnek meg. A játszótéri és iskolai hatások is megjelennek, a csoportnyomás hatására a „menő” szavak kipróbálása válik fontossá.
Stratégia: Itt már szükséges a közvetlen, de nyugodt konfrontáció és a világos szabályok felállítása. Ez az a kor, amikor a következmények bevezetése már hatékony.
- Beszéljünk a szavak jelentéséről: Magyarázzuk el, hogy a csúnya szavak sérthetik mások érzéseit.
- Állítsunk fel egyértelmű családi szabályt: Például „A mi házunkban nem használunk sértő vagy durva szavakat.”
- Konzekvens következmény: Minden egyes alkalommal, amikor a szabályt megszegik, legyen egy előre megbeszélt, logikus következmény (pl. 5 perc szünet a játékban, vagy egy házimunka elvégzése).
9-12 évesek: Az identitáskeresés és a média hatása
A kamaszkor előszobájában a gyerekek a felnőtt identitásukat keresik. A káromkodás számukra a felnőttes viselkedés, a lázadás és a csoportba tartozás jele lehet. A média, a filmek és az online játékok is erősen befolyásolják a nyelvhasználatot.
Stratégia: A fegyelmezés helyett a párbeszéd és a felelősségvállalás kerül előtérbe. Ebben a korban a „büntetés” helyett a helyreállítási folyamatok működnek jobban.
Beszéljünk arról, hogy a szavaknak van ereje, és a káromkodás csökkenti a hitelességüket. Kérdezzük meg tőlük: „Mit akarsz elérni ezzel a szóval? Van-e erősebb, pontosabb szó, ami kifejezi a dühödet?” Tanítsuk meg nekik a szituációs tudatosságot: megengedett lehet-e egy-egy indulatszó a barátokkal, de elfogadhatatlan a tanárral vagy a nagyszülőkkel szemben.
Hatékony leszoktató stratégiák: a megelőzés és a korrekció
A sikeres leszoktatás két pilléren nyugszik: a megelőzésen (a családi környezet megtisztításán) és a következetes korrekciós módszereken.
A családi nyelvhasználat felülvizsgálata: tiszta lappal
A leghatékonyabb megelőzés az, ha a szülők és a környezet is tiszta nyelvet használ. Ha a gyermek látja, hogy a szülei is idegesen káromkodnak, a szabályok hitelessége azonnal megkérdőjeleződik. Először a saját szokásainkat kell megvizsgálni.
Ha Ön is káromkodik, itt az ideje, hogy bevezessen egy „családi nyelvtisztító” programot. Beszélje meg a gyermekkel, hogy Ön is hibázott a múltban, de most együtt fognak dolgozni a változáson. Ez a közös felelősségvállalás erősíti a kapcsolatot, és hitelessé teszi a szabályt.
Gyakran segít, ha a felnőttek is bevezetnek alternatív, humoros szavakat, amelyeket düh esetén használnak (pl. „Frászkarika!”, „A manóba!”). Ezzel példát mutatnak arra, hogy az érzelmi feszültség levezetésére vannak elfogadható alternatívák.
Alternatív szavak tanítása: az érzelmi szókincs bővítése
Amikor a gyermek káromkodik, az legtöbbször azt jelzi, hogy nincs jobb szava a helyzet kifejezésére. A feladatunk, hogy bővítsük a gyermek érzelmi szótárát.
Ha a gyermek dühösen mond egy csúnya szót, ne csak tiltsuk meg, hanem adjunk át neki egy eszközt a helyére. Kérdezzük meg: „Látom, mennyire dühös vagy. Milyen szavakat tudnál még használni, amik kifejezik a dühödet, de nem sértőek?”
Gyakoroljuk együtt a „düh-szavakat”, a „frusztráció-szavakat”. Ehhez használhatunk egy érzelem táblázatot, ahol a gyermek rámutathat arra, hogyan érzi magát, ha még nem tudja azt pontosan megfogalmazni. Ez a módszer segít a gyermeknek azonosítani az érzést, és ezáltal hatékonyabban kezelni azt.
A káromkodás bankja és a következetes következmények
A pénzbüntetés vagy a „káromkodás bankja” (swear jar) módszer megosztja a szakértőket, de az iskoláskorú gyermekeknél, akik már kezelnek zsebpénzt, hatékony lehet. A módszer lényege, hogy a káromkodásnak van egy kézzelfogható ára.
Állapodjunk meg egy kis összegben (pl. 50-100 Ft), amit minden egyes csúnya szó után be kell fizetni egy közös üvegbe. Fontos, hogy ez a pénz ne a szülők zsebébe vándoroljon, hanem valamilyen jótékony célra menjen, vagy a család közös, ritkán használt céljára (pl. egy különleges családi mozizás). Ez segít abban, hogy a büntetés ne váljon személyes konfliktussá, hanem a közösségi felelősségvállalás része legyen.
A pénzbüntetés mellett a legfontosabb a logikus következmény. Ha a gyermek káromkodással fejezi ki a dühét, vegyük el tőle azt a kiváltságot, ami lehetővé tette a dühös viselkedést (pl. ha a videojáték miatt káromkodik, a játékot befejezzük). A következménynek azonnalinak és konzekvensnek kell lennie, minden egyes alkalommal.
A külső hatások kezelése: iskola, barátok és média
Sok szülő szembesül azzal, hogy hiába tartják otthon tisztán a nyelvet, a gyermek az iskolában vagy a barátoktól szedi össze a csúnya szavakat. Ezeknek a külső hatásoknak a kezelése különleges figyelmet igényel.
Beszélgetés a barátokról és a csoportnyomásról
A gyermeknek meg kell értenie, hogy a különböző társadalmi csoportoknak különböző szabályai vannak. El kell magyaráznunk, hogy bár a barátai talán használják ezeket a szavakat, ez a mi családunkban nem elfogadott. A kulcs a személyes döntéshozatal megerősítése.
Bátorítsuk a gyermeket, hogy mondjon nemet a csoportnyomásra. Kérdezzük meg tőle: „Ha a barátod csúnya szót használ, muszáj neked is használnod? Mit mondhatnál helyette, hogy mégis erősnek érezd magad?” Ez segít abban, hogy a gyermek ne csak passzív elszenvedője legyen a külső hatásoknak, hanem aktív döntéshozóként kezelje a helyzetet.
Kommunikáció az iskolával és más szülőkkel
Ha a káromkodás forrása egyértelműen az iskola vagy egy adott barát, érdemes lehet felvenni a kapcsolatot az osztályfőnökkel vagy az érintett szülőkkel. Fontos, hogy ezt a megkeresést ne vádaskodó hangnemben tegyük, hanem a közös megoldás keresése céljából.
Az iskola is felelős a nyelvi kultúra fenntartásáért. Kérdezzük meg, milyen szabályok vonatkoznak a csúnya beszédre az osztályban, és hogyan tudunk otthonról támogatni az iskolai törekvéseket. A közös fellépés sokkal hatékonyabb, mint az elszigetelt otthoni fegyelmezés.
A média tudatos fogyasztása
A filmek, a zene és különösen az internetes tartalom tele van trágár kifejezésekkel. A szülő feladata a média literacy fejlesztése, azaz a médiatartalmak kritikus szemléletének megtanítása.
Beszélgessünk arról, hogy a filmekben a káromkodás gyakran a karakterek jellemzését szolgálja, de a valós életben ez nem tesz senkit „menőbbé”. Ha a gyermek egy dalt hallgat, amely tele van csúnya szavakkal, kérdezzük meg tőle, hogy miért használja a művész azokat a szavakat, és milyen más szavakat használhatott volna helyette. Ez a kritikus elemzés segít elválasztani a szórakozást a valós életbeli kommunikációtól.
A külső hatások kezelésénél nem a tiltás a cél, hanem a gyermek kritikus gondolkodásának és szociális szűrőjének fejlesztése.
A szavak jelentése és ereje: mélyebb beszélgetések
A káromkodás nem csupán a rossz modor kérdése; a szavak erejének megértéséről is szól. Ahhoz, hogy a gyermek valóban leszokjon róla, meg kell értenie, miért fájóak vagy sértőek ezek a kifejezések.
A tisztelet fogalma
A beszélgetés fókuszát helyezzük át a „csúnya” szavakról a „tiszteletlen” szavakra. Magyarázzuk el, hogy a káromkodás sértő lehet mások számára, és a tisztelet hiányát mutatja. Különösen fontos ez, ha a gyermek másokat káromol, vagy sértő kifejezéseket használ.
Beszéljünk az empátiáról. Kérdezzük meg: „Hogyan éreznéd magad, ha valaki téged illetne ilyen szóval?” Ez segít a gyermeknek belehelyezkedni a másik helyébe, és megérteni, hogy a szavaknak van érzelmi súlya.
A szavak mint eszközök
A szavak a legfontosabb eszközeink a kommunikációban. Ha valaki csak káromkodással tudja kifejezni magát, az azt jelenti, hogy a kommunikációs palettája szűk. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a választékos és pontos beszéd sokkal nagyobb hatást gyakorol másokra, mint az indulatszavak.
Használjunk hasonlatokat. A káromkodás olyan, mint egy kalapács: erős, de csak egy dolgot tud. A választékos beszéd olyan, mint egy svájci bicska: sokoldalú és pontos. Azt szeretnénk, ha a gyermekünk svájci bicskát használna a kommunikációban.
Erősítsük meg a pozitív kommunikációt. Amikor a gyermek tudatosan választ egy jobb szót a düh kifejezésére, dicsérjük meg. Ne csak a rossz viselkedésre reagáljunk, hanem a jóra is.
A káromkodás mint tünet: mikor keressünk szakembert?
Bár a legtöbb esetben a káromkodás egy múló viselkedési probléma, amely környezeti hatásokra vezethető vissza, ritka esetekben mélyebb problémát jelezhet.
A Tourette-szindróma és a kényszerek
Nagyon ritkán előfordul, hogy a káromkodás egy tik (Tourette-szindróma) tünete. Ezt az állapotot a kényszeres, akaratlan hangadások és mozgások jellemzik. Fontos tudni, hogy a Tourette-szindrómásoknak csak egy kis része mutatja a kényszeres káromkodást (koprolália).
Ha a káromkodás hirtelen jelentkezik, kontrollálhatatlannak tűnik, és más kényszeres hangadások vagy mozgások is kísérik, érdemes lehet konzultálni egy gyermekneurológussal vagy gyermekpszichológussal. A fő különbség az, hogy a szokásból fakadó káromkodás szándékos, míg a tik akaratlan.
Súlyos érzelmi és viselkedési zavarok
Ha a káromkodás együtt jár más súlyos viselkedési problémákkal, mint például agresszió, szociális elszigetelődés, tartós dührohamok, vagy hirtelen iskolai teljesítményromlás, ez jelezheti, hogy a gyermek mélyebb érzelmi stresszel küzd.
Ilyenkor a káromkodás csak a felszíni tünet. A szülőnek ekkor nem a szavakra, hanem a mögöttes érzelmi állapotra kell fókuszálnia. Egy gyermekpszichológus vagy tanácsadó segíthet feltárni a stressz forrását, amely lehet válás, iskolai zaklatás, vagy szorongás.
Gyakorlati tanácsok a mindennapokra: a családi béke megőrzése
A káromkodás elleni harc hosszú távú elkötelezettséget igényel. Íme néhány gyakorlati eszköz, amelyek segítenek fenntartani a következetességet és a jó hangulatot.
A „Szócsere” játék
Ez egy szórakoztató, megelőző stratégia. Amikor a családban valaki dühös vagy frusztrált, de nem akar csúnya szót mondani, használjon egy előre megbeszélt, abszurd helyettesítő szót (pl. „Brokkoli!”, „Pillangó!”). Ez segít a feszültség humoros levezetésében, és megerősíti a pozitív, elfogadható nyelvi mintákat.
A gyerekek szeretik a humort, és ha látják, hogy a felnőttek is részt vesznek ebben a játékban, sokkal szívesebben alkalmazzák ők is.
A „Kiváltságok és felelősségek” táblázat
Készítsünk egy vizuális táblázatot, amely összekapcsolja a kiváltságokat (képernyőidő, játék a barátokkal) a felelősségteljes viselkedéssel, beleértve a tiszteletteljes kommunikációt. Ha a gyermek káromkodik, egy kiváltság ideiglenesen felfüggesztésre kerül. A táblázat vizuális megjelenítése segít a gyermeknek megérteni az ok-okozati összefüggést.
Fontos, hogy a táblázat a pozitív viselkedést is jutalmazza. Ha a gyermek egy egész napon át tudatosan tiszteletteljes nyelvezetet használ, kapjon egy kis jutalmat (pl. közös meseolvasás).
Modell és tükör
Legyen Ön a nyelvi modell, akire felnéznek. Figyeljen arra, hogy a saját stresszkezelési mechanizmusai ne tartalmazzák a káromkodást. Ha véletlenül kicsúszik egy csúnya szó, azonnal korrigálja magát.
Mondja ki hangosan: „Hoppá, ez egy csúnya szó volt. Ezt nem kellett volna. Legközelebb azt mondom, hogy ‘a fene egye meg’.” Ez nemcsak a gyermeknek mutat példát a helyesbítésre, hanem megerősíti azt az üzenetet is, hogy a felnőttek is hibázhatnak, de vállalják a felelősséget a szavaikért.
A gyermekek káromkodásának kezelése türelmet, következetességet és empátiát igényel. Ne feledjük, hogy ez a helyzet egy lehetőség arra, hogy megtanítsuk a gyermeknek a kommunikáció erejét, a tisztelet fontosságát és az érzelmek egészséges kifejezésének módját. Ha a szülők nyugodtak, következetesek és pozitív alternatívákat kínálnak, a csúnya beszéd valószínűleg gyorsan eltűnik a családi szótárból.
Gyakran ismételt kérdések a csúnya beszéd kezeléséről
Mi a legrosszabb, amit tehetek, ha a gyermekem káromkodik? 🤔
A legrosszabb reakció a túlzott dráma vagy a nevetés. A túlzott reakció (sikítás, düh) garantált figyelmet biztosít, ami megerősíti a viselkedést. A nevetés pedig azt üzeni, hogy a káromkodás vicces és elfogadott. Mindkét esetben a gyermek azt tanulja, hogy a csúnya szavak hatékony eszközök a környezet manipulálására vagy szórakoztatására. A semleges, higgadt reakció a leghatékonyabb.
Milyen korban kezdik a gyerekek utánozni a káromkodást? 👶
A gyerekek már 2-3 éves korukban elkezdhetik utánozni a felnőttektől hallott szavakat, beleértve a csúnya szavakat is. Ebben a korban a szavaknak még nincs valódi jelentése számukra, csupán hangsorok, amelyeket azért ismételnek, mert észreveszik, hogy a felnőttek erős érzelmekkel reagálnak rájuk. Ebben a fázisban a legjobb stratégia a figyelmen kívül hagyás, amíg a szó el nem veszti az erejét.
Hogyan kezeljem, ha a gyermekem másokat sértő szavakkal illet? 😡
Ha a káromkodás mások sértésére irányul (pl. testvéreket, barátokat illet), a hangsúlyt a tiszteletlenségre és az empátiára kell helyezni. Ebben az esetben a fegyelmezés elengedhetetlen. Azonnal szakítsa félbe a viselkedést, és alkalmazzon logikus következményt (pl. ideiglenes eltávolítás a játéktól, bocsánatkérés a sértettől). Magyarázza el, hogy a szavak sértenek, és a másokkal szembeni tisztelet a családi szabályok alapja.
Mit tegyek, ha a nagyszülők káromkodnak a gyerek előtt? 👵
Ez egy érzékeny helyzet, ami diplomáciát igényel. Beszéljen a nagyszülőkkel privátban, hangsúlyozva, hogy tiszteletben tartja a szokásaikat, de szeretné, ha a gyermek jelenlétében tiszta nyelvet használnának, mivel a gyermek könnyen utánoz. Kérje meg őket, hogy támogassák az Önök által felállított családi szabályokat. Ha ez nem lehetséges, minimalizálja a gyermek kitettségét, vagy tanítsa meg a gyermeket arra, hogy a nagyszülői házban más szabályok érvényesek, de a mi otthonunkban nem.
Segít-e a szájmosás szappannal? 🧼
A szájmosás szappannal egy régi, de ma már nem javasolt büntetési forma. Ez a módszer megalázó, fizikai kellemetlenséget okoz, és a félelemre épít ahelyett, hogy tanítana. Ahelyett, hogy a gyermek a szavak használatának okát értené meg, csak azt tanulja meg, hogy a szülei dühösek és drasztikusan reagálnak. A modern pszichológia a logikus következmények alkalmazását és az érzelmi szókincs bővítését javasolja helyette.
Hogyan taníthatom meg a gyermekemnek, hogy jobban fejezze ki a dühét? 😠
A kulcs az érzelmi szókincs bővítése. Amikor a gyermek dühös, segítsen neki szavakkal azonosítani az érzést: „Látom, hogy nagyon frusztrált vagy, amiért nem sikerül a legó. Mondd azt, hogy ’Frusztrált vagyok!’ ahelyett, hogy csúnya szót használnál.” Tanítsa meg neki az alternatív, elfogadható indulatszavakat, és bátorítsa a fizikai levezetést (pl. párna ütése, mély légzés) ahelyett, hogy a szavakhoz nyúlna.
Mennyi idő alatt várható a káromkodás megszűnése? ⏳
Ez nagyban függ a gyermek életkorától, a káromkodás okától és a szülői következetességtől. Ha a káromkodás csak utánzásból ered, és azonnal, semlegesen kezeljük, néhány hét alatt megszűnhet. Ha azonban a figyelemfelkeltés céljából történik, vagy erős külső hatások érik, a leszoktatás több hónapot is igénybe vehet. A legfontosabb a következetesség: ha Ön minden alkalommal ugyanúgy reagál, a viselkedés végül elveszíti a célját.
Leave a Comment