Amikor egy kisbaba megérkezik a családba, a szülők hirtelen egy egészen új világban találják magukat, ahol a felelősség súlya minden korábbinál érezhetőbbé válik. Az első hetek és hónapok eufóriáját gyakran tarkítják aggodalmak, különösen, ha a gyermek egészségének megőrzéséről van szó. Ebben a folyamatban a védőoltások rendszere az egyik legbiztosabb kapaszkodó, mégis sokak számára tűnhet labirintusnak a rengeteg rövidítés, időpont és latin elnevezés. A modern orvostudomány vívmányai ma már olyan betegségektől óvják meg gyermekeinket, amelyek alig néhány évtizeddel ezelőtt még mindennapos fenyegetést jelentettek és súlyos következményekkel jártak.
A magyarországi oltási rend világszinten is kiemelkedő hatékonyságú, és szigorú keretek közé szorítja a fertőző betegségek terjedését. A szülői gondoskodás része, hogy ne csak beadassuk ezeket a készítményeket, hanem értsük is, pontosan mi ellen vértezik fel a kicsik szervezetét. Az immunrendszer fejlődése egy összetett folyamat, amelyben a védőoltások egyfajta edzőpartnerként vesznek részt, felkészítve a fehérvérsejteket a valódi kórokozókkal való találkozásra. Ez a tudatos felkészítés teszi lehetővé, hogy a gyermek közösségbe kerülve, vagy a játszótéren felfedezve a világot, biztonságban legyen a láthatatlan veszélyektől.
Az immunrendszer és a vakcinák láthatatlan párbeszéde
A csecsemők nem teljesen védtelenül érkeznek a világra, hiszen az édesanyától kapott ellenanyagok az első hónapokban bizonyos fokú oltalmat biztosítanak. Ez a passzív immunitás azonban viszonylag gyorsan, néhány hónap alatt elillan, és a babának saját magának kell megtanulnia a védekezést. Itt lépnek be a képbe a védőoltások, amelyek tulajdonképpen legyengített vagy elölt kórokozókat, esetleg azok bizonyos részeit tartalmazzák, amelyek önmagukban nem képesek betegséget okozni, de arra sarkallják a szervezetet, hogy termeljen ellenanyagokat.
A folyamat során az immunrendszer memóriasejtjei rögzítik a kórokozó „arcát”, így ha a gyermek később találkozik a valódi fertőzéssel, a teste azonnal tudni fogja, mit kell tennie. Ez a gyors reakció akadályozza meg a betegség kialakulását vagy csökkenti drasztikusan annak súlyosságát. Sok szülő tart attól, hogy az oltások megterhelik a szervezetet, ám érdemes belegondolni, hogy egyetlen homokozóban töltött délután során a gyermeket több ezer baktérium és vírus éri, amihez képest az oltóanyagokban lévő antigének száma elenyésző.
A védőoltás nem csupán egy szúrás a rendelőben, hanem egy életre szóló befektetés a gyermek egészségébe, amelynek hozama a felnőttkori biztonság és a közösségi egészség megőrzése.
A modern vakcinák fejlesztése során a cél mindig a maximális hatékonyság és a minimális mellékhatás egyensúlya. Az évtizedek alatt finomodó eljárásoknak köszönhetően ma már tisztább és célzottabb készítmények állnak rendelkezésre, mint a szüleink generációjának idején. Ez a fejlődés teszi lehetővé, hogy több betegség ellen is egyszerre, kombinált oltásokkal védekezhessünk, csökkentve ezzel a tűszúrások számát és a stresszt a gyermek számára.
A legelső védelmi vonal és a BCG-oltás
Magyarországon az egyik legkorábban beadott oltás a BCG, amely a tuberkulózis (gümőkór) ellen nyújt védelmet. Ezt az oltást általában már a kórházban, az élet első napjaiban megkapják az újszülöttek. A tuberkulózis egy baktérium okozta fertőzés, amely elsősorban a tüdőt támadja meg, de csecsemőkorban súlyos agyhártyagyulladást vagy a szervezet egészét érintő, életveszélyes állapotot is előidézhetne védelem nélkül.
A BCG-oltás érdekessége, hogy a felkar bőrébe adják, és helyén gyakran egy kis piros göbcse, majd később egy apró heg marad. Ez a heg a legtöbb felnőtt karján ma is látható, emlékeztetve minket erre a korai védelemre. Bár a tuberkulózis előfordulása a modern higiéniás körülmények között jelentősen csökkent, a baktérium még mindig jelen van, és a védtelen szervezetben súlyos pusztítást végezhetne.
A szülőknek érdemes figyelemmel kísérniük az oltás helyének gyógyulását. Nem szabad megijedni, ha hetekkel később pici váladékozás jelentkezik, ez ugyanis a szervezet normális válaszreakciója. Fontos azonban, hogy a területet ne kenegetjük és ne ragasszuk le, hagyjuk, hogy a természetes folyamatok lezajlanak. A BCG az első bástya abban a várrendszerben, amelyet az immunrendszer köré építünk fel az első években.
Az ötkomponensű védelem ereje
A csecsemőkori oltási rend egyik legmeghatározóbb eleme a DTPa-IPV-Hib kombinált oltás, amelyet néha csak „ötös oltásként” emlegetnek. Ez a készítmény öt súlyos betegség ellen ad védelmet egyszerre, amit 2, 3, 4 és 18 hónapos korban ismételnek meg a megfelelő védettségi szint kialakítása érdekében. Ez a fajta kombináció jelentősen megkönnyíti a családok életét, hiszen korábban ezeket külön-külön, sokkal több orvoslátogatással kellett volna megoldani.
A diftéria, azaz a torokgyík ellen nyújtott védelem ma már természetesnek tűnik, de nagyszüleink korában még rettegett kór volt. A baktérium által termelt toxin vastag, szürkés lepedéket képez a torkon, ami fulladáshoz vezethet. Hasonlóan veszélyes a tetanusz, amely a talajban élő baktériumok útján, apró sérüléseken keresztül jut a szervezetbe, és súlyos izomgörcsöket, merev görcsöt okozhat. Mivel a kisgyerekek folyton kúsznak-másznak, esnek-kelnek, a tetanusz elleni védettség elengedhetetlen a mindennapi kalandokhoz.
A csomag harmadik eleme a pertussis, azaz a szamárköhögés. Ez a betegség különösen a pár hónapos csecsemőkre nézve életveszélyes, mivel az elhúzódó, kínzó köhögési rohamok légzésleállást okozhatnak náluk. Éppen ezért rendkívül fontos az oltási sorozat pontos betartása. A szamárköhögés elleni védelem nemcsak a gyermeket, hanem a környezetét is óvja, csökkentve a fertőzés továbbadásának esélyét a még oltatlan újszülöttek felé.
Az IPV komponens a járványos gyermekbénulás ellen véd, amely a huszadik század közepén még ezrek életét nyomorította meg világszerte. A vírus a gerincvelő mozgató sejtjeit pusztítja, ami maradandó bénuláshoz vezet. Végül a Hib (Haemophilus influenzae b típus) elleni védelem az olyan súlyos baktérium okozta szövődményeket akadályozza meg, mint a gennyes agyhártyagyulladás vagy a gégefőgyulladás. Ez utóbbi egy rendkívül gyors lefolyású, fulladással fenyegető állapot, amely a védőoltás bevezetése előtt sok gyermek életét követelte.
A pneumococcus elleni küzdelem
A közösségbe kerülő gyerekek egyik leggyakoribb ellenfele a Pneumococcus baktérium. Ez a kórokozó felelős a legtöbb középfülgyulladásért, de okozhat tüdőgyulladást és agyhártyagyulladást is. A baktériumnak számos típusa létezik, a modern védőoltások (PCV) azonban a leggyakoribb és legveszélyesebb törzsek ellen vértezik fel a kicsiket. Magyarországon ez az oltás is a kötelező rend része, 2, 4 és 12 hónapos korban kapják meg a babák.
A pneumococcus elleni oltás bevezetése óta látványosan csökkent a súlyos szövődményekkel járó fülészeti és tüdőgyógyászati esetek száma. Ez különösen fontos a téli időszakban, amikor a vírusos fertőzések gyakran megnyitják az utat a bakteriális felülfertőződések előtt. Ha a gyermek be van oltva, sokkal kisebb az esélye annak, hogy egy egyszerű nátha súlyos antibiotikum-kúrát igénylő szövődménybe torkolljon.
Sok szülő tapasztalja, hogy az oltás után a baba kicsit nyűgösebb, esetleg hőemelkedése lesz. Ez nem a betegség jele, hanem annak a bizonyítéka, hogy a szervezet elkezdett dolgozni a védelem kialakításán. Ilyenkor a sok folyadék, a pihenés és szükség esetén a lázcsillapítás segít átlendülni ezen a rövid időszakon. A pneumococcus elleni védelem az egyik legpraktikusabb segítség az óvodai évek zökkenőmentesebbé tételéhez.
A kanyaró, a mumpsz és a mumpsz elleni hármas védelem
A 15 hónapos korban esedékes MMR oltás talán az egyik legtöbbet emlegetett vakcina. Ez a kombináció a kanyaró, a mumpsz és a rubeola (rózsahimlő) ellen nyújt életre szóló védelmet. Ezeket a betegségeket korábban „klasszikus gyermekbetegségekként” kezelték, de ez a megnevezés elbagatellizálja a bennük rejlő valódi kockázatokat.
A kanyaró az egyik legfertőzőbb vírus a világon. Nem csupán magas lázat és kiütéseket okoz, hanem súlyos esetben tüdőgyulladáshoz, agyvelőgyulladáshoz vagy évekkel később fellépő, végzetes idegrendszeri leépüléshez vezethet. A védettség nélküli populációban a kanyaró villámgyorsan terjed, ezért elengedhetetlen a magas átoltottság a közösségi immunitás megőrzéséhez. A mumpsz elsősorban a nyálmirigyeket támadja, de fiúgyermekeknél később meddőséget okozó herégyulladást is előidézhet.
A rubeola vagy rózsahimlő gyermekkori lefolyása általában enyhe, a valódi veszélyt a várandós nőkre jelenti. Ha egy nem védett kismama fertőződik meg, a vírus súlyos magzati fejlődési rendellenességeket okozhat. Az MMR oltás tehát nemcsak a beoltott gyermeket védi, hanem társadalmi szinten a leendő édesanyákat és magzatokat is. A 11 éves korban esedékes emlékeztető oltással válik teljessé és tartóssá ez a védelem.
A kanyaró elleni védekezés nem egyéni választás kérdése, hanem a közösség iránti felelősségvállalás alapköve.
Választható, de erősen ajánlott védőoltások
A kötelező oltások mellett léteznek olyan választható vakcinák is, amelyeket a szakemberek szakmai szempontból kifejezetten javasolnak. Ezek közül az egyik legfontosabb a rotavírus elleni oltás. A rotavírus súlyos, hányással és hasmenéssel járó fertőzést okoz, amely a csecsemőket és kisgyermekeket pillanatok alatt kiszáríthatja, gyakran kórházi infúziós kezelést téve szükségessé. Az oltás érdekessége, hogy nem szúrással, hanem szájon át beadható cseppek formájában történik, általában 6 hónapos korig befejezve a sorozatot.
A másik kritikus terület az agyhártyagyulladás (meningococcus) elleni védekezés. Ez a baktérium több típusban létezik (A, B, C, W, Y), és bár ritkán okoz megbetegedést, az lefolyásában rendkívül gyors és gyakran végzetes. A fertőzés tünetei kezdetben hasonlíthatnak egy influenzához, de órákon belül életveszélyes állapot alakulhat ki. A B és a C típus elleni oltások külön-külön érhetőek el, és bár költségesebbek lehetnek, a nyújtott biztonság megfizethetetlen. A szakemberek szerint a csecsemőkor és a serdülőkor a két legveszélyeztetettebb időszak e tekintetben.
A bárányhimlő elleni oltás ma már a kötelező rend része Magyarországon, de korábban választható volt. Sokan úgy gondolják, hogy ezen a betegségen „jobb átesni”, ám a bárányhimlő szövődményei – mint például a felülfertőződött sebek, a kiszáradás vagy ritka esetben az agyvelőgyulladás – komoly kockázatot jelentenek. Az oltott gyerekeknél vagy egyáltalán nem alakul ki a betegség, vagy csak nagyon enyhe formában jelentkezik, elkerülve a hetekig tartó bezártságot és viszkető kínokat.
A kullancsok okozta veszélyek és a védekezés
Magyarország erdős-mezős területein kirándulva nem feledkezhetünk meg a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelőgyulladásról sem. Ez a betegség súlyos idegrendszeri tünetekkel járhat, és bár az antibiotikummal kezelhető Lyme-kór ellen nincs védőoltás, az agyvelőgyulladás (encephalitis) ellen van. Az oltási sorozatot érdemes a téli vagy kora tavaszi hónapokban elkezdeni, hogy a kullancsszezonra már kialakuljon a megfelelő védettség.
Fontos tisztázni, hogy az oltás csak az agyvelőgyulladás ellen véd, a kullancsokat nem tartja távol. Ezért a kirándulások utáni átvizsgálás és a riasztószerek használata továbbra is elengedhetetlen. Ugyanakkor az oltás adta megnyugvás, hogy egy esetleges fertőzött kullancscsípés nem vezet súlyos neurológiai károsodáshoz, minden természetjáró család számára nagy érték.
Az oltási séma itt is több lépcsőből áll, és rendszeres emlékeztető oltásokat igényel néhány évente. Ez különösen azoknak javasolt, akik sokat tartózkodnak a szabadban, kertes házban laknak, vagy gyakran járnak a Balaton-felvidékre, az Északi-középhegységbe és más, kullancsokkal fertőzött területekre.
Hepatitis és HPV: Védelem a távolabbi jövőre
Ahogy a gyermek növekszik, az oltási rend azokra a betegségekre is fókuszál, amelyek inkább a kamaszkorban vagy felnőttkorban jelenthetnek veszélyt. A 12 éves korban beadott Hepatitis B elleni oltás a májgyulladás egyik legsúlyosabb formája ellen véd, amely vérrel és testnedvekkel terjed. Ez a védettség kulcsfontosságú lehet a későbbi orvosi beavatkozások, tetoválások vagy a felnőtt párkapcsolatok során.
Hasonlóan előrelátó gondoskodás a HPV (humán papillomavírus) elleni oltás, amely a hetedik osztályos lányok és fiúk számára ingyenesen kérhető. Ez a vakcina közvetlenül a daganatos megbetegedések, elsősorban a méhnyakrák, valamint egyéb nemiszerveket érintő daganatok és a nemi szervi szemölcsök ellen nyújt védelmet. A fiúk beoltása azért is fontos, mert ők is hordozhatják a vírust, és náluk is kialakulhatnak daganatos elváltozások a vírus hatására.
A HPV oltás az orvostudomány egyik legnagyobb sikertörténete a rák elleni küzdelemben. Azzal, hogy még a szexuális élet megkezdése előtt megkapják a gyerekek, szinte teljes körű védelmet élvezhetnek a legveszélyesebb vírustörzsekkel szemben. Ez egy olyan lehetőség a szülők kezében, amellyel szó szerint életeket menthetnek meg a távoli jövőben.
Az oltási reakciók kezelése és a felkészülés
Természetes, hogy minden szülő aggódik, amikor látja a kisbabáját sírni egy szúrás után. Fontos azonban tudni, hogy az oltási reakciók – mint a bőrpír, a duzzanat a szúrás helyén vagy az enyhe láz – nem betegséget jeleznek, hanem azt, hogy az immunrendszer válaszol a vakcinára. Ezek a tünetek általában 24-48 órán belül maguktól elmúlnak.
A felkészülés sokat segíthet a feszültség oldásában. A nagyobb gyerekeknek érdemes őszintén, az életkoruknak megfelelően elmondani, mi fog történni. Ne hazudjuk, hogy nem fog fájni, inkább mondjuk azt, hogy „olyan lesz, mint egy kis szúnyogcsípés, de nagyon gyorsan elmúlik”. A babáknál a szoptatás vagy a cumiztatás az oltás alatt és után azonnali megnyugvást hozhat a fájdalomcsillapító hormonok felszabadulása révén.
Az oltás utáni napokban kerüljük a túlzott fizikai megterhelést és a nagy tömeget. Figyeljünk a gyermek jelzéseire, és biztosítsunk számára sok folyadékot. Ha a láz tartósan magas marad, vagy ha bármilyen szokatlan tünetet észlelünk, ne habozzunk felhívni a házi gyermekorvost. A legtöbb esetben azonban a bőséges ölelés és egy kis extra figyelem a legjobb gyógyír.
A nyájimmunitás szerepe a társadalomban
Az oltások kérdése messze túlmutat az egyéni védekezésen. Amikor egy közösség tagjainak nagy része (általában 95% felett) be van oltva, kialakul a nyájimmunitás. Ez azt jelenti, hogy a kórokozó nem talál elég fogékony szervezetet a terjedéshez, így azok is védettséget élveznek, akik valamilyen orvosi okból (például súlyos immunbetegség vagy daganatos kezelés miatt) nem kaphatnak oltást.
Ez a szolidaritási rendszer védi a legkisebbeket is, akik még túl fiatalok bizonyos oltásokhoz. Ha a környezetükben mindenki védett, a vírus egyszerűen nem jut el hozzájuk. Ezért is veszélyes az oltásellenes mozgalmak térnyerése, hiszen ha az átoltottság egy kritikus szint alá süllyed, a már elfeledettnek hitt betegségek újra felüthetik a fejüket, ahogy azt az elmúlt évek európai kanyarójárványai is mutatták.
A felelős szülői magatartás tehát nemcsak a saját gyermekünkről szól, hanem azokról a sérülékeny embertársainkról is, akiknek az élete a mi döntéseinken is múlhat. Az oltási rend betartása a modern társadalom egyik olyan íratlan szerződése, amely a közös biztonságunkat szavatolja.
A közösség ereje abban rejlik, hogy a többség pajzsként védi a leggyengébbeket a láthatatlan ellenségekkel szemben.
Hogyan tartsuk számon az oltásokat?
A modern szülők dolgát ma már digitális rendszerek is segítik, de a klasszikus, kék színű „Egészségügyi kiskönyv” továbbra is a legfontosabb dokumentum. Ebbe kerül bele minden egyes oltás dátuma, a készítmény neve és a gyártási száma. Ezt a könyvet minden orvosi vizsgálatra vigyük magunkkal, és őrizzük meg jól, hiszen később az óvodai, iskolai beiratkozásnál, sőt akár a munkavállalásnál is szükség lehet rá.
Érdemes egy naptárba is bevezetni a várható időpontokat, hogy ne érjen minket váratlanul a kötelezettség. A védőnők is folyamatosan nyomon követik a gyerekek oltási állapotát, és időben jelzik, ha aktuálissá válik egy újabb dózis. A pontos adminisztráció biztosítja, hogy ne maradjon ki egyetlen fontos lépés sem a védettség felépítésében.
Amennyiben a gyermek megbetegszik az oltás tervezett időpontjában, az oltást el kell halasztani. Ez nem jelent problémát, a gyógyulás után az orvos új időpontot fog javasolni. A lényeg, hogy az oltási sorozatok ne szakadjanak meg végleg, hanem a lehető legközelebbi időpontban folytatódjanak, fenntartva a folyamatos immunológiai ingert.
Az oltásokkal kapcsolatos tévhitek eloszlatása
Az internet korában rengeteg fals információ kering a védőoltásokról, ami érthető módon bizonytalanságot szülhet a szülőkben. Az egyik leggyakoribb tévhit az oltások és az autizmus közötti összefüggés, amelyet egy régen megcáfolt és etikátlannak minősített tanulmány indított el. Azóta világszerte több tízmilliós mintán végzett vizsgálatok bizonyították be, hogy semmilyen kapcsolat nincs a kettő között.
Egy másik félelem, hogy az oltóanyagokban lévő segédanyagok, például az alumíniumsók vagy tartósítószerek károsak. Fontos tudni, hogy ezek az anyagok olyan elenyésző mennyiségben vannak jelen, ami messze elmarad attól a dózistól, amit egy csecsemő az anyatejjel vagy a tápszerrel természetes módon elfogyaszt. Szerepük csupán annyi, hogy fokozzák az immunválaszt vagy biztosítsák a készítmény sterilitását.
A harmadik gyakori aggály a „túl sok oltás egyszerre” elmélete. Az immunrendszer kapacitása azonban szinte végtelen: egy csecsemő elméletileg több ezer oltást is képes lenne egyszerre feldolgozni anélkül, hogy az immunrendszere „kimerülne”. A kombinált oltások éppen azért születtek, hogy kevesebb stresszel és kevesebb segédanyaggal érjük el ugyanazt a magas fokú védelmet.
A tudatos szülői döntés és a szakmai bizalom
Végezetül fontos hangsúlyozni, hogy az oltásokkal kapcsolatos legjobb információforrás mindig a gyermekorvos és a védőnő. Ők ismerik a gyermek kórtörténetét, az aktuális járványügyi helyzetet és a legújabb szakmai ajánlásokat. Ne féljünk feltenni a kérdéseinket, még akkor sem, ha azok butaságnak tűnnek. A jó szakember türelmesen elmagyarázza a folyamatokat, hiszen a közös cél a gyermek biztonsága.
A védőoltások világa folyamatosan fejlődik, újabb és hatékonyabb vakcinák jelennek meg, miközben a régieket finomítják. Ez a fejlődés tette lehetővé, hogy ma már olyan betegségek ellen is védekezhetünk, mint a bárányhimlő vagy a HPV, amelyekről korábban nem is álmodhattunk. A tudatosság és a tájékozottság segít abban, hogy a szülő ne szorongással, hanem magabiztossággal vigye gyermekét az oltásokra.
Az oltások beadatása egyfajta szeretetnyelv is: gondoskodás arról, hogy a gyermekünknek ne kelljen olyan fájdalmakat és kockázatokat átélnie, amelyeket a tudomány segítségével elkerülhetünk. Ez az alapozás adja meg azt a szabadságot, hogy a kicsik felszabadultan fedezhessék fel a világot, mi pedig nyugodtan nézhessük, ahogy egészséges, erős felnőttekké válnak.
Bár a technikai részletek és a latin nevek néha bonyolultnak tűnhetnek, a lényeg egyszerű: minden egyes oltással egy újabb falat húzunk fel a gyermekünk egészségét védő vár köré. Ez a vár pedig nemcsak őt, hanem az egész közösséget védi, biztosítva egy egészségesebb jövőt mindenki számára.
Gyakran ismételt kérdések a gyermekkori védőoltásokról
Miért kell annyi ismétlő oltás a babáknak? 💉
Az immunrendszer tanulási folyamata hasonló a tanuláshoz: az ismétlés a tudás anyja. Az első dózisok gyakran csak „bemutatják” a kórokozót a szervezetnek, az ismétlő oltások pedig elmélyítik ezt a tudást, hogy a védelem hosszú távú és stabil legyen.
Okozhat-e az oltás valódi betegséget? 🤒
Nem, a modern vakcinák nem tartalmaznak élő, betegséget okozni képes kórokozót (kivéve néhány gyengített változatot, de azok is csak nagyon ritka esetben okoznak enyhe tüneteket). Az oltás utáni láz vagy nyűgösség nem maga a betegség, hanem az immunrendszer aktív munkájának jele.
Beadatható-e több választható oltás egyszerre? 📅
Igen, sok esetben a szakmai protokollok lehetővé teszik bizonyos oltások egyidejű beadását, vagy meghatározott szünet betartását írják elő. A gyermekorvos segít összeállítani egy olyan ütemtervet, amely a legoptimálisabb a baba számára.
Mit tegyek, ha az oltás helye megduzzad és piros lesz? 🧊
Ez egy gyakori helyi reakció. Segíthet a tiszta vizes borogatás vagy hűtés, de fontos, hogy ne használjunk semmilyen krémet vagy gyógynövényes készítményt anélkül, hogy az orvossal beszélnénk. Ha a duzzanat extrém méretűvé válik, jelezzük a doktornak.
Védett-e a gyermekem rögtön az oltás beadása után? 🛡️
Nem, az immunrendszernek időre van szüksége az ellenanyagok termeléséhez. Általában 10-14 nap kell ahhoz, hogy a védettség kialakuljon, ezért az oltás utáni napokban még fokozottan ügyeljünk a fertőzések elkerülésére.
Mikor nem szabad beoltani a gyereket? 🌡️
Lázas betegség, súlyos akut állapot vagy bizonyos immunrendszeri problémák esetén az oltást el kell halasztani. Egy enyhe orrfolyás vagy köhögés láz nélkül általában nem akadály, de a végső döntést mindig a vizsgáló orvos hozza meg.
Tényleg szükséges a bárányhimlő elleni oltás, ha úgyis mindenki átesik rajta? 🧼
Bár a többség könnyen átvészeli, a bárányhimlőnek lehetnek súlyos szövődményei, és felnőttkorban az övsömör kialakulásáért is felelős lehet. Az oltással elkerülhető a felesleges szenvedés és a ritka, de veszélyes komplikációk kockázata.
Leave a Comment