Ahogy közeledik a tavaszi vagy őszi óraátállítás, sok szülőben szorongás ébred: vajon hogyan fogja bírni a gyermekem a hirtelen ritmusváltást? A mindössze egyórás eltolódás látszólag csekély, valójában azonban komoly kihívás elé állíthatja a kicsik érzékeny belső óráját. A csecsemők, kisgyermekek és még az iskolások is napokig, sőt, hetekig küzdhetnek az alvási szokások felborulásával, ami fáradtságot, nyűgösséget és feszültséget okozhat az egész családban. Pedig megfelelő stratégiával és némi előrelátással a zökkenőmentes átmenet nem lehetetlen. A kulcs a fokozatosság, a következetesség és a gyermek egyéni szükségleteinek figyelembevétele.
Az óraátállítás mint mini jet lag: Miért nehéz ez a gyerekeknek?
A felnőttek gyakran legyintenek az óraátállításra, mondván, csak egy óra az egész. A valóságban ez az apró elmozdulás a gyermekek cirkadián ritmusának szempontjából jelentős eltérést jelent. A cirkadián ritmus az a belső, 24 órás biológiai óra, amely szabályozza az alvás-ébrenlét ciklust, a testhőmérsékletet, a hormontermelést és számos más testi funkciót. Mivel a kisgyermekek és csecsemők belső órája még kevésbé rugalmas, mint a felnőtteké, nehezebben alkalmazkodnak a hirtelen változásokhoz.
Gyakran használjuk a „mini jet lag” kifejezést az óraátállítás okozta diszkomfort leírására. Ez pontosan tükrözi azt az állapotot, amikor a test biológiai órája nincs szinkronban a külső idővel. A szervezetnek időre van szüksége ahhoz, hogy újra beállítsa a melatonin termelését és a kortizol szintjét az új időponthoz. Ez a folyamat a gyerekeknél, akiknek az alvásigénye sokkal szigorúbb és meghatározottabb, mint a felnőtteké, különösen megterhelő lehet.
A leggyakoribb tünetek közé tartozik az elalvási nehézség este, a korai ébredés, a napközbeni nyűgösség, az étvágytalanság és a hangulatingadozás. Ezek a jelek azt mutatják, hogy a gyermek szervezete éppen a belső egyensúlyát igyekszik helyreállítani. A szülők feladata ebben az időszakban az, hogy támogató környezetet biztosítsanak, amely segíti ezt a természetes, de időigényes folyamatot.
A cirkadián ritmus és az alvási ablakok szerepe
Mielőtt belemerülnénk a gyakorlati tanácsokba, értsük meg, mi történik pontosan a gyermek szervezetében. A cirkadián rendszer elsődleges beállítója a fény. A reggeli fény jelzi a testnek, hogy ideje felébredni, csökkentve a melatonin szintjét. Az esti sötétség pedig elindítja a melatonin termelését, ami segíti az elalvást.
A gyerekeknél, különösen a kisgyermekeknél, szigorúan meghatározott alvási ablakok léteznek. Ezek azok az optimális időpontok, amikor a szervezet természetesen készen áll az alvásra. Ha ezt az ablakot elmulasztjuk, a gyermek túlfáradttá válhat, ami stresszhormonok (kortizol) felszabadulásához vezet. Ez megnehezíti az elalvást és rontja az alvás minőségét. Amikor az óraátállítás miatt hirtelen egy órával korábban vagy később kellene elindítani az esti rutint, az könnyen kívül eshet ezen az optimális ablakon.
„A gyermek belső órája nem ismeri a naptárt. Számára a hirtelen váltás olyan, mintha átrepült volna egy másik időzónába, anélkül, hogy a testének lett volna ideje felkészülni.”
A tavaszi óraátállítás (amikor „előre ugrunk”) különösen nehéz, mert egy órával kevesebbet alhat a gyermek, ha a megszokott időben ébresztjük. Ez a krónikus alváshiány azonnali formájához vezethet. Az őszi átállítás (amikor „visszaesünk”) pedig a korai ébredés problémáját veti fel, hiszen a gyermek belsőleg korábban érzi magát kipihentnek.
Tavaszi óraátállítás: Az elveszett óra visszaszerzése
A tavaszi váltás általában nagyobb kihívást jelent, mivel a szülőknek arra kell ösztönözniük a gyermeket, hogy egy órával korábban aludjon el, miközben a külső fényviszonyok és a biológiai óra még a régi időponthoz ragaszkodnak. Itt a legfontosabb a melatonin termelés mesterséges segítése, vagyis a sötétség korábbi bevezetése.
A fokozatos előrehaladás stratégiája
A legkevésbé fájdalmas módszer a fokozatosság. Ne várjuk meg a váltás napját. Kezdjük a felkészülést legalább 4-7 nappal korábban. A cél, hogy naponta 10-15 perccel toljuk előre az egész napi ritmust: az ébredést, az étkezéseket, a délutáni szunyókálást és az esti lefekvést.
- 7 nappal az átállás előtt: Kezdjük el 10 perccel korábban ébreszteni a gyermeket. Ha eddig 7:00-kor kelt, mostantól 6:50-kor.
- A napirend eltolása: Minden fő étkezést, nassolást és a délutáni alvást is toljuk előre 10 perccel.
- Az esti rutin: Az esti rutint is indítsuk 10 perccel korábban. Ez magában foglalja a fürdetést, a mesét és a lefekvést.
- Folyamatos eltolás: 3-4 naponta ismételjük meg a 10 perces eltolást, amíg el nem érjük a kívánt 60 perces különbséget az átállás napjára.
Ez a módszer biztosítja, hogy amikor bekövetkezik az óraátállítás, a gyermek belső órája már szinte teljesen alkalmazkodott az új időponthoz, és a váltás napján csak minimális korrekcióra lesz szükség.
A fény és a sötétség manipulálása
A fény a legerősebb jelzés a cirkadián ritmus számára. A tavaszi átállításnál az a cél, hogy este korábban érezzük magunkat fáradtnak, és reggel korábban ébredjünk.
- Este: Az utolsó órában a lefekvés előtt minimalizáljuk a kék fényt. Kapcsoljunk be tompa, sárgás fényeket, és használjunk sötétítő függönyöket. A korai sötétség segíti a melatonin termelődését, ami megkönnyíti a korábbi elalvást.
- Reggel: Az ébredés pillanatában azonnal tegyük ki a gyermeket erős fénynek. Húzzuk el a függönyöket, vagy vigyük ki rövid időre a szabadba. A reggeli fény leállítja a melatonin termelést, és segít a szervezetnek beállítani az új ébredési időt.
Őszi óraátállítás: A korai ébredés csapdája
Az őszi átállításkor „visszaesünk” egy órát. Ekkor a probléma nem az elalvás, hanem a túl korai ébredés. A gyermek, aki eddig 7:00-kor kelt, hirtelen 6:00-kor ébred – ami a szülő számára korainak számít.
A hátratolás módszere
Az őszi átállításnál is a fokozatosság a nyerő, de fordított irányban alkalmazzuk. 4-7 nappal az átállás előtt kezdjük el 10-15 perccel későbbre tolni a teljes napirendet.
Ha a gyermek belső órája már megszokta a későbbi lefekvést és ébredést, az átállás napján az új 7:00 óra már a belső 6:00 órájának fog megfelelni, ami ideális esetben zökkenőmentes átmenetet biztosít.
A délutáni alvás kezelése: Ha a gyermek még alszik napközben, az őszi átállításkor különösen figyeljünk arra, hogy a délutáni szunyókálás ne legyen túl hosszú, és ne fejeződjön be túl későn. A túl késői alvás megnehezíti az esti elalvást, ami megint csak felboríthatja a belső ritmust.
Környezeti tényezők az őszi átállásnál
Az őszi váltásnál a kulcs a fény elkerülése reggel. Mivel a gyermek biológiai órája korábban ébreszti, a cél, hogy reggel 6:00 (az új idő szerint) még sötét legyen, hogy ne induljon be azonnal a kortizol termelés.
Használjunk vastag, fényzáró függönyöket. Ha a gyermek felébred, kezeljük az esetet úgy, mintha még éjszaka lenne: suttogjunk, tartsuk fenn a sötétet, és próbáljuk meg visszavezetni az alvásba. A fény hiánya segíti a szervezetnek megérteni, hogy még nincs itt az ébredés ideje.
A sötétítő függönyök nem luxus, hanem a sikeres óraátállítás elengedhetetlen eszközei, különösen az őszi hónapokban, amikor a korai napfelkelte zavarhatja a ritmust.
Az alvási rutin finomhangolása: A stabilitás ereje
Az óraátállítás idején a stabilitás a legfontosabb. Ha a gyermeknek már van egy szilárd, konzisztens alvási rutinja, sokkal könnyebben fog alkalmazkodni a változáshoz. A rutin biztonságot nyújt, és jelzi a testnek, hogy közeleg a pihenés ideje.
Az esti szertartások
A lefekvés előtti 30-60 perc legyen szent és sérthetetlen. A rutin elemei minden este azonos sorrendben kövessék egymást:
- Csendes játék vagy fürdetés.
- Pizsama felvétele és fogmosás.
- Meseolvasás vagy ének.
- Ölelés és jó éjszakát kívánás.
A rutin során kerüljük a stimuláló tevékenységeket, mint például a képernyőnézés vagy a hangos játék. Ezek növelik a kortizol szintet, és megnehezítik az ellazulást. Az óraátállításkor egyszerűen csak a teljes rutint toljuk el a kívánt 10-15 perccel, megtartva a sorrendet és az időtartamot.
A nappali alvás és az átállás
A délutáni alvás kulcsfontosságú szerepet játszik a belső óra beállításában. Ha a kisgyermek napközben túl sokat vagy túl későn alszik, az megzavarja az éjszakai alvást, ami kritikus az átállás idején.
Az átállás napján és az azt követő hetekben szigorúan tartsuk be a délutáni alvás tervezett idejét, még akkor is, ha a gyermek nyűgösnek tűnik. Ha a gyermek későn kezdte a délutáni alvást a ritmus eltolása miatt, ébresszük fel a szokásos időben, hogy ne sérüljön az esti ablak.
| Stratégia | Tavaszi átállás (előre) | Őszi átállás (vissza) |
|---|---|---|
| Fénykezelés | Erős fény reggel, sötét délután/este. | Sötétség fenntartása reggel, fény délután. |
| Lefekvés | 10-15 perccel korábban (előre toljuk). | 10-15 perccel később (hátra toljuk). |
| Étkezések | Korábban kínáljuk az ételeket. | Később kínáljuk az ételeket. |
| Legnagyobb kihívás | Nehéz elalvás, fáradtság. | Túl korai reggeli ébredés. |
Az étkezési szokások és a ritmus összekapcsolása
A fény mellett az étkezés időzítése a második legerősebb jelzés a szervezet számára. A ritmusváltás idején ne csak az alvásidőpontokat, hanem az étkezések idejét is finomhangoljuk.
Ha a gyermek hozzászokott, hogy 18:00-kor vacsorázik, és az óraátállítás miatt hirtelen 19:00-kor kellene ennie (őszi váltás), az éhségérzet felboríthatja az esti rutint. Ha tavaszi váltás van, és 17:00-kor kellene vacsoráznia, lehet, hogy még nem éhes, ami szintén frusztrációt okozhat.
A vacsora időzítése kritikus. A túl késői, nehéz étkezés megterheli az emésztőrendszert, ami rontja az alvás minőségét, függetlenül az óraátállítástól.
A fokozatos eltolás itt is érvényes: naponta 10-15 perccel toljuk el az étkezéseket a kívánt irányba. Különösen ügyeljünk a lefekvés előtti utolsó órában. Kerüljük a nagy mennyiségű cukrot és koffeint (ez utóbbi rejtett formában is jelen lehet, pl. csokoládéban) a délutáni órákban, mivel ezek stimuláló hatásúak és megnehezítik az elalvást.
Különböző korosztályok kezelése az óraátállításkor
Nem kezelhetünk minden gyermeket egységesen. Egy csecsemő más stratégiát igényel, mint egy kamasz. Az életkor és a gyermek alapvető alvási profilja határozza meg a legmegfelelőbb megközelítést.
Csecsemők (0-12 hónap)
A csecsemők belső órája még kialakulóban van, és szorosabban kötődik a táplálkozáshoz. A legkisebbeknél a fokozatosság elve még fontosabb, de a szülőknek rugalmasabbnak kell lenniük, különösen az igény szerinti etetés miatt.
A tavaszi váltás csecsemőknél: Próbáljuk meg a napközbeni alvásokat a kívánt irányba tolni. Ha a csecsemő 10 perccel korábban ébred, kínáljuk fel a reggeli etetést 10 perccel korábban. A csecsemőknél gyakran a táplálási időpontok befolyásolják leginkább az alvási ritmust. A sötét környezet fenntartása a hálószobában segít, de ne ragaszkodjunk mereven a percekhez, ha a baba jelzi, hogy fáradt.
Az őszi váltás csecsemőknél: Itt a korai ébredés a probléma. Ha a baba korán felébred, ne kapcsoljunk fel azonnal erős fényt, és ne kezdjük el azonnal a napot. Próbáljuk meg visszaaltatni, vagy csendesen játszani vele, fenntartva az „éjszakai” hangulatot. Idővel a baba alkalmazkodni fog a későbbi ébredéshez.
Kisgyermekek (1-3 év)
Ebben a korban már kialakult egy stabil napirend. Az alvási rutin itt a legerősebb eszközünk. A kisgyermekek hajlamosak a hisztire és a tiltakozásra, ha hirtelen megváltoztatjuk a megszokott időpontokat.
Használjunk vizuális segítséget, például egy „Okos óra” nevű eszközt, amely színnel jelzi, mikor van éjszaka (piros) és mikor van reggel (zöld). Az óraátállításkor egyszerűen állítsuk be az órát az új időponthoz, és magyarázzuk el, hogy az óra is „pihenni megy”. Ez segít a gyermeknek megérteni, hogy a szabályok nem változtak, csak az időpontok.
Óvodások és iskolások (4+ év)
Az idősebb gyerekekkel már lehet kommunikálni a változásról. Magyarázzuk el nekik, miért van az óraátállítás, és miért fontos, hogy a testük elegendő pihenést kapjon. Vonjuk be őket a folyamatba: ők állíthatják be az ébresztőórát, és ők választhatják ki a lefekvés előtti mesét.
Az iskolásoknál a tavaszi váltás különösen nehéz lehet, mert az iskolai kötelezettségek miatt nem pótolhatják a hiányzó órát. Ügyeljünk rá, hogy a hétvége ne borítsa fel teljesen a ritmust. A stabil reggeli ébredési idő fenntartása még hétvégén is segít a gyorsabb alkalmazkodásban.
A szülők szerepe: Türelem, rugalmasság és következetesség
A szülői hozzáállás döntő fontosságú az óraátállítás sikerében. Ha a szülő feszült vagy ideges a váltás miatt, ez a gyermekre is átragad. A kulcsszavak: türelem és rugalmasság.
A következetesség mint alapkövetelmény
Bár rugalmasnak kell lennünk, a következetesség elengedhetetlen. Ha eldöntöttük, hogy 10 perccel korábban kezdjük az esti rutint, akkor ezt minden este tartsuk be, még akkor is, ha a gyermek tiltakozik. A belső óra beállításához ismétlésre van szükség.
Ne engedjünk az esti hisztinek azzal, hogy hirtelen 30 perccel tovább maradunk fenn. Ez csak összezavarja a gyermeket, és nehezíti az alkalmazkodást. Az első 3-5 nap lehet a legnehezebb, de a kitartás meghozza gyümölcsét.
Stresszkezelés és szülői jóllét
A szülők gyakran elfelejtik, hogy az óraátállítás őket is érinti. A fáradt, stresszes szülő kevésbé tud türelmesen reagálni a gyermek nyűgösségére. Gondoskodjunk arról, hogy mi magunk is elegendő pihenést kapjunk, és ha szükséges, kérjünk segítséget a partnerünktől vagy nagyszülőktől az átállás idején.
A gyermek alvási problémáinak kezelése sokszor abból indul ki, hogy a szülő megérti: a gyermek nem direkt rossz, csak a biológiai órája küzd a külső idővel.
Kiegészítő módszerek a cirkadián ritmus támogatására
A napirend és a fénykezelés mellett számos más tényező is segítheti a gyermek zökkenőmentes átállását. Ezek a módszerek a nyugalom és a relaxáció elősegítését célozzák.
A mozgás és a friss levegő jelentősége
A napközbeni fizikai aktivitás elengedhetetlen az éjszakai jó alváshoz. Töltsünk minél több időt a szabadban, különösen a reggeli órákban. A friss levegő és a természetes napfény segíti a D-vitamin szintézist, és a mozgás elhasználja a felesleges energiát, ami mélyebb alvást eredményez.
Különösen a tavaszi átállításkor, amikor a gyermek fáradtabb lehet, a délutáni aktív játék segít, de kerüljük a túl intenzív mozgást a lefekvés előtti 2-3 órában, mert az stimulálhatja a szervezetet.
A hálószoba optimalizálása
A hálószoba legyen a nyugalom szigete. Ideális esetben a hőmérséklet 18-20°C között mozogjon. A hűvösebb környezet segíti a testmag hőmérsékletének csökkenését, ami az alvás természetes előfeltétele.
A zajszint is fontos. Ha a külső zajok zavarják a gyermeket (főleg az őszi átállítás korai ébredésekor), használhatunk fehér zajt. A fehér zaj egyenletes, monoton hangot biztosít, amely elnyomja a hirtelen zajokat, és segíti a mélyebb alvás fenntartását.
Amikor az alkalmazkodás nehezen megy: Mi van, ha a gyermek ellenáll?
Néhány gyermek, különösen azok, akik alapvetően is nehezen alszanak el, vagy érzékenyek a változásra, több időt igényelnek az alkalmazkodáshoz. Fontos, hogy ne essünk pánikba, ha az átállás nem megy zökkenőmentesen 3 nap alatt.
Türelmi idő és rugalmasság
Ha a gyermek 5 nap után is nehezen alszik el, vagy továbbra is korán ébred, adjunk neki még egy hetet. A szakemberek szerint a teljes biológiai alkalmazkodás akár 2 hétig is eltarthat. Ebben az időszakban ne térjünk vissza a régi ritmushoz, de legyünk rugalmasak a napi alvás idejével kapcsolatban.
Ha a gyermek a tavaszi váltás után túlságosan fáradt napközben, engedélyezzünk egy rövid pótló szunyókálást, de figyeljünk arra, hogy ez ne legyen túl későn, és ne rontsa az esti alvást. A cél a fáradtság leküzdése, nem pedig a ritmus felborítása.
A szorongás kezelése
Az idősebb gyerekek szoronghatnak a változástól, vagy attól, hogy nem tudnak időben elaludni. Beszélgessünk velük a félelmeikről. A relaxációs technikák, mint a mély légzés vagy a vizualizáció (pl. egy nyugodt hely elképzelése), segíthetnek a lefekvés előtti stressz csökkentésében.
Emellett érdemes lehet bevezetni egy „aggódó dobozt”, ahová a gyermek lefekvés előtt beírhatja vagy lerajzolhatja az aznapi gondjait, ezzel jelképesen eltéve azokat másnapra. Ez a rituálé segíthet megtisztítani az elmét a pihenés előtt.
Hosszú távú alvásstratégiák, túl az óraátállításon
Az óraátállítás egy nagyszerű alkalom arra, hogy felülvizsgáljuk a család általános alvási szokásait. Ha a gyermek eleve alváshiányos, az óraátállítás csak felerősíti a problémákat. A hosszú távú cél a stabil, elegendő alvás biztosítása.
Az alvásminőség megőrzése
A megfelelő mennyiségű alvás mellett a minőség is számít. Biztosítsuk, hogy a gyermek mély, pihentető alvásban részesüljön. Ez magában foglalja a sötét, csendes hálószobát, a megfelelő hőmérsékletet és egy kényelmes matracot.
Különösen ügyeljünk a képernyőidőre. A mobiltelefonok, tabletek és tévék használata lefekvés előtt legalább 60 perccel szüneteljen. A kék fény gátolja a melatonin termelődését, ami közvetlenül rontja az alvás minőségét és elnyújtja az elalvási időt.
A napirend mint a stabilitás alapja
A napirend nem csak az óraátállításkor fontos. A kiszámítható struktúra nyugalmat ad. Tartsuk be a főbb időpontokat (ébredés, főétkezések, lefekvés) a hét minden napján, beleértve a hétvégéket is. Bár a hétvégén lehet egy kis eltérés, ne haladja meg a 30-60 percet, hogy elkerüljük a „hétvégi jet lag”-et, ami megnehezíti a hétfői visszarázódást.
A jól bevált, stabil napirend a legjobb védekezés minden külső zavarral, beleértve az óraátállítást is, szemben. Ha a gyermek belső órája erős és jól beállított, sokkal könnyebben tolerálja a külső változásokat, és gyorsabban visszatér a megszokott ritmusba.
A következetesség a szülői aranytartalék. Az óraátállítás csak egy rövid időszakra szóló kihívás, de az általa bevezetett stabil szokások hosszú távon szolgálják a gyermek egészségét és a családi békét.
Az óraátállítás megpróbáltatás, de egyben lehetőség is. Lehetőség arra, hogy tudatosabban foglalkozzunk a gyermek alvási szükségleteivel, és megértsük a cirkadián ritmus bonyolult, de létfontosságú működését. A gondos tervezés, a türelem és a fény megfelelő kezelése révén a család zökkenőmentesen juthat át ezen az évente kétszer jelentkező kihíváson.
Gyakran ismételt kérdések a gyermekek óraátállításhoz való alkalmazkodásáról
Az óraátállítás kapcsán rengeteg kérdés merül fel a szülőkben. Összegyűjtöttük a leggyakoribb aggályokat és a szakértői válaszokat, hogy megkönnyítsük a felkészülést és az átmenetet.
1. ⏰ Mennyi idő alatt alkalmazkodik a gyermek a tavaszi óraátállításhoz?
A legtöbb gyermek szervezete 4-7 nap alatt képes alkalmazkodni az új időponthoz, feltéve, hogy a szülők következetesen tartják a módosított napirendet. Azonban az érzékenyebb gyerekeknél, vagy azoknál, akik eleve küzdenek az alvászavarokkal, ez az időszak kitolódhat akár két hétig is. A cirkadián ritmus lassan változik, ezért a fokozatosság elve a legfontosabb.
2. ☀️ Melyik a nehezebb: a tavaszi vagy az őszi átállítás?
Általánosságban elmondható, hogy a tavaszi átállítás (amikor egy órát elveszítünk) a nehezebb. Ez a váltás azonnali alváshiányt okozhat, és nehezebb rávenni a gyermeket, hogy korábban aludjon el, amikor még világos van. Az őszi átállításkor a korai ébredés okoz gondot, de ezt a problémát a sötétség és a csend fenntartásával gyakran könnyebb kezelni.
3. 🍎 Befolyásolja az étkezés időzítése az alvást az átállás alatt?
Igen, nagymértékben. Az étkezés időzítése erős jelzés a belső óra számára. Ha az étkezéseket következetesen toljuk el az alvási idővel együtt (10-15 perces lépésekben), az segíti a szervezetet az új ritmus elfogadásában. Kerüljük a nehéz, cukros ételeket közvetlenül lefekvés előtt, mert azok megzavarhatják a pihenést.
4. 💡 Segít-e a melatonin adása az óraátállítás idején?
A melatonin külső adása csak orvosi javaslatra történhet, és általában csak súlyos alvászavarok esetén indokolt. Bár a melatonin segíti az elalvást, a legjobb és legtermészetesebb módszer a gyermek saját melatonin termelésének serkentése a fényviszonyok (sötétség) kontrollálásával. Ne kezdjünk el melatonint adni csak az óraátállítás miatt.
5. 😴 Mit tegyek, ha a gyermekem túl korán ébred az őszi átállítás után?
Az őszi váltás után a korai ébredés a leggyakoribb probléma. A legfontosabb: tartsuk fenn a sötétséget és a csendet. Ne kezdjük el a napot azonnal, ha a gyermek felébred. Használjunk sötétítő függönyöket. Ha a gyermek 6:00-kor ébred, kezeljük úgy, mintha még éjszaka lenne. Idővel a belső óra alkalmazkodik a későbbi ébredési időhöz.
6. 🛌 Megengedett-e a „pótló alvás” a tavaszi váltás utáni első napokban?
Igen, de csak óvatosan. Ha a gyermek túlságosan nyűgös és fáradt a tavaszi váltás miatt elveszített óra miatt, engedélyezhetünk egy rövidebb, korábbi délutáni szunyókálást. Azonban figyeljünk arra, hogy ez ne legyen túl későn (pl. 16:00 után), mert ez megzavarhatja az esti elalvást, ami tovább rontja a helyzetet.
7. 📵 Mennyire szigorúan kell kerülni a képernyőket az átállás idején?
Nagyon szigorúan. A képernyők által kibocsátott kék fény elnyomja a melatonin termelést, ami létfontosságú az elalváshoz. Az óraátállítás idején, amikor a gyermeknek már eleve küzdenie kell a belső órájával, a képernyőhasználat csak ront a helyzeten. Ideális esetben a lefekvés előtti 60-90 percben teljes képernyőtilalom legyen érvényben, és helyette nyugodt, olvasós tevékenységek kerüljenek előtérbe.
Leave a Comment