Ahogy beköszöntenek a hűvösebb hónapok és a nappalok látványosan rövidülni kezdenek, minden édesanya fejében megszólal egy kis vészcsengő. A játszótereket felváltják a fűtött szobák, az önfeledt kerti pancsolást pedig a réteges öltözködés és a sálak korszaka veszi át. Ezzel párhuzamosan megjelennek az első tüsszentések, az óvodai és iskolai közösségekben pedig futótűzként terjednek a különféle szezonális megbetegedések. Ebben az időszakban kerül az érdeklődés középpontjába az egyik legtermészetesebb, mégis sokszor méltatlanul elhanyagolt védőpajzsunk, a napfényvitamin, amely valójában sokkal több egy egyszerű vitaminnál.
A modern orvostudomány ma már nem csupán egyetlen tápanyagként tekint a D-vitaminra, hanem egyfajta prohormonként, amely szinte minden szervrendszerünk működésére hatással van. A gyermekek fejlődő szervezete számára ez a hatás hatványozottan érvényesül, hiszen náluk nemcsak a pillanatnyi védekezőképesség fenntartása a cél, hanem a csontrendszer és az idegrendszer stabil alapjainak lerakása is. A legtöbb szülő tisztában van vele, hogy adni kell, de a mikor, a mennyit és a hogyan kérdései körül gyakran alakul ki bizonytalanság.
Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt különösen érintettek vagyunk a kérdésben, hiszen a napsütéses órák száma késő ősztől kora tavaszig nem teszi lehetővé a természetes úton történő pótlást. Ez az időszak a szervezetünk számára egyfajta „vitamin-tél”, amikor a raktárak gyorsan kiürülnek, ha nem gondoskodunk a megfelelő utánpótlásról. A cikkünk célja, hogy elkalauzoljuk az olvasót a megfelelő D-vitamin-bevitel útvesztőjében, tudományos alapokon, mégis érthető módon segítve a családi egészség megőrzését.
A láthatatlan karmester a gyermekek szervezetében
Gyakran hajlamosak vagyunk a vitaminokra úgy gondolni, mint apró segítőkre, amelyek valahol a háttérben teszik a dolgukat. A D-vitamin azonban inkább egy karmesterhez hasonlítható, aki összehangolja a szervezet bonyolult zenekarát. Nélküle a kalcium, hiába visszük be bőségesen az étrenddel, nem tudna megfelelően beépülni a csontokba és a fogakba. Gyermekkorban, amikor a növekedési ütem a legintenzívebb, ez a folyamat meghatározó jelentőséggel bír a későbbi csontsűrűség és a vázrendszer épsége szempontjából.
A kutatások rávilágítottak arra, hogy a D-vitamin receptorai szinte minden sejtünkben jelen vannak, beleértve az immunrendszer fehérvérsejtjeit is. Ez azt jelenti, hogy a vitamin közvetlenül képes befolyásolni azt, hogyan reagál a gyermek szervezete egy betolakodó vírussal vagy baktériummal szemben. Nem csupán a csontokról van tehát szó, hanem egy olyan komplex védelmi vonalról, amely segít elkerülni a hosszan tartó betegeskedést és a szövődmények kialakulását.
Amikor a gyermek megfelelő szintű D-vitaminnal rendelkezik, az immunrendszere sokkal rugalmasabbá válik. Az úgynevezett veleszületett immunválasz hatékonyabb lesz, ami az első védelmi vonalat jelenti a kórokozók ellen. Ezért tapasztalják sokan, hogy a rendszeresen pótolt vitamin mellett a közösségbe járó kicsik hamarabb lábalnak ki a náthás időszakokból, vagy esetenként teljesen tünetmentesen vészelik át a járványokat.
A D-vitamin nem csupán a csontok építőköve, hanem az immunrendszer intelligens szabályozója, amely segít a szervezetnek különbséget tenni a saját sejtek és a külső támadók között.
Miért nem elég a természetes napfény Magyarországon
Sokszor hallani azt az érvelést, hogy a gyereket csak ki kell vinni a levegőre, és a természet megoldja a többit. Bár ez az elv nyáron, a déli órákat elkerülve részben megállja a helyét, a valóság ennél sokkal bonyolultabb. A D-vitamin bőrben történő képződéséhez ugyanis UV-B sugárzásra van szükség, amelynek beesési szöge Magyarországon októbertől márciusig egyszerűen nem megfelelő. Hiába süt a nap egy hideg januári reggelen, a bőrünk ilyenkor nem képes előállítani a szükséges mennyiséget.
Emellett a modern életmód is ellenünk dolgozik. A gyerekek nagy részét – érthető módon – magas faktorszámú naptejekkel védjük a leégés és a későbbi bőrrák kockázata ellen. Azonban már egy 15-ös faktorszámú fényvédő is csaknem 99%-ban blokkolja a D-vitamin szintézisét. Így alakulhat ki az a különös helyzet, hogy még a nyári hónapok végén is sok gyermek küzd hiányállapottal, hiszen a szabadban töltött idő alatt a bőrüket folyamatosan védtük a napsugaraktól.
A környezeti tényezők mellett az egyéni adottságok is szerepet játszanak. A sötétebb bőrtónusú gyermekek bőre például több melanint tartalmaz, ami természetes szűrőként működik, így nekik hosszabb időre lenne szükségük a napon ugyanannyi vitamin előállításához. Városi környezetben a szmog és a légszennyezettség is szűri az UV-sugarakat, tovább nehezítve a természetes úton történő feltöltődést. Mindezek rávilágítanak arra, hogy miért vált elengedhetetlenné a tudatos, külső forrásból történő pótlás.
Az étrend szerepe és korlátai a vitaminpótlásban
Gyakori kérdés a szülők körében, hogy vajon egy kiegyensúlyozott, egészséges étrenddel biztosítható-e a gyermek számára szükséges D-vitamin mennyiség. Bár a táplálkozás rendkívül fontos, a D-vitamin esetében sajnos azt kell mondanunk, hogy az élelmiszerek önmagukban nem elegendőek. Nagyon kevés olyan étel létezik, amely természetes módon, jelentős mennyiségben tartalmazná ezt a tápanyagot.
A legjobb források közé a zsíros tengeri halak, mint a lazac vagy a makréla, valamint a tőkehalmájolaj tartoznak. Valljuk be, ezek nem éppen a legnépszerűbb fogások a magyar gyerekszobákban. A tojássárgája, a máj és bizonyos gombafajták is tartalmaznak némi D-vitamint, de ahhoz, hogy egy óvodás korú gyermek a napi szükségletét ezekből fedezze, irreálisan nagy mennyiséget kellene elfogyasztania belőlük. Nézzük meg az alábbi táblázatot a szemléltetés kedvéért:
| Élelmiszer típusa | Átlagos D-vitamin tartalom (100g-ban) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Vadlazac | 600-1000 NE | A legjobb természetes forrás |
| Tojássárgája | 20-50 NE | Függ a tyúk tartási körülményeitől |
| Csiperkegomba | 5-10 NE | UV-fénynek kitett gombákban több lehet |
| Tehéntej (nem dúsított) | 0,1-2 NE | Elhanyagolható mennyiség |
A táblázatból jól látható, hogy még a leggondosabb étrend mellett is jelentős szakadék tátong a bevitt és a szervezet által igényelt mennyiség között. Ezt a rést hivatottak betölteni az étrend-kiegészítők és a dúsított élelmiszerek. Sok országban a tejet vagy a gabonapelyheket kötelezően dúsítják, de Magyarországon ez még nem általános gyakorlat, így a felelősség elsősorban a szülők vállán nyugszik a kiegészítő pótlás megszervezésében.
A megfelelő adagolás az életkor függvényében
Nem létezik egyetlen, mindenkire érvényes „mágikus szám”, amikor a D-vitamin adagolásáról beszélünk. A szükségletet számos tényező befolyásolja: a gyermek kora, testsúlya, aktuális egészségi állapota és az évszak is. A hazai szakmai ajánlások az utóbbi években sokat finomodtak, és ma már sokkal bátrabb, ugyanakkor biztonságos dózisokat javasolnak a szakemberek a hiányállapotok megelőzésére.
Csecsemőkorban, az első napoktól kezdve elengedhetetlen a cseppek formájában történő adagolás, mivel az anyatej D-vitamin tartalma általában alacsony. Ekkor a napi 400-500 Nemzetközi Egység (NE) az alapvető elvárás, amit a védőnők és a gyermekorvosok folyamatosan nyomon követnek. Ahogy a gyermek növekszik, és eléri a kisgyermekkort, az igényei is változnak. Egy óvodás vagy kisiskolás számára a napi 1000 NE már reálisabb célkitűzés az őszi-téli időszakban, serdülőkorban pedig – a hirtelen növekedési ugrások idején – ez akár a 2000 NE szintet is elérheti.
Vannak azonban speciális esetek, amikor az orvos ennél magasabb dózist is előírhat. Ilyen lehet az elhízás, hiszen a D-vitamin zsírban oldódik, így a zsírszövetekben elraktározódva kevésbé tudja kifejteni a hatását a vérkeringésben. Szintén fontos a személyre szabott megközelítés krónikus betegségek vagy felszívódási zavarok esetén. Soha ne kezdjünk önszántunkból extrém magas dózisú kúrába anélkül, hogy ne konzultálnánk a gyermek kezelőorvosával.
Hogyan válasszuk ki a legmegfelelőbb készítményt
A patikák és drogériák polcain bőség zavarával találkozhatunk: cseppek, rágótabletták, gumivitaminok és spray-k várják a vásárlókat. Szülőként nehéz dönteni, de érdemes a praktikumot és a felszívódás hatékonyságát szem előtt tartani. A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, ezért a legideálisabb, ha olajos alapú készítményt választunk, vagy ha a tablettát étkezés közben, zsiradékot is tartalmazó falatokkal adjuk oda a gyermeknek.
A legkisebbeknél a csepp formátum a legbiztonságosabb, hiszen könnyen adagolható és nehezebben félrenyelhető. Fontos azonban ügyelni a higiéniára, és arra, hogy a cseppentő ne érintkezzen közvetlenül a gyermek szájával, elkerülve a készítmény szennyeződését. Nagyobb gyerekeknél a rágótabletta vagy a gumivitamin vonzóbb lehet, de itt mindig ellenőrizzük az összetevőlistát. Kerüljük a túlzott hozzáadott cukrot, mesterséges színezékeket és aromákat tartalmazó termékeket.
Egyre népszerűbbek a szájnyálkahártyán keresztül felszívódó spray-k is, amelyek kikerülik az emésztőrendszert, így felszívódásuk független lehet az étkezéstől. Bármelyik formát is választjuk, a legfontosabb a rendszeresség. A D-vitamin hatása nem azonnali, a szervezet raktárainak feltöltéséhez hetekre, hónapokra van szükség, ezért a kúra akkor a leghatékonyabb, ha a napi rutin részévé válik, akárcsak a fogmosás.
A minőségi D-vitamin-pótlás nem luxus, hanem a gyermek hosszú távú egészségébe történő egyik legkisebb, mégis leghasznosabb befektetés.
A D-vitamin és az immunrendszer különleges kapcsolata
Sokan kérdezik, miért pont a D-vitaminról beszélünk ennyit a betegségek kapcsán, amikor ott van a C-vitamin is. A válasz a működési mechanizmusban rejlik. Míg a C-vitamin egy kiváló antioxidáns, addig a D-vitamin képes „felkapcsolni” azokat a géneket, amelyek a mikrobák elleni küzdelemért felelős fehérjéket termelik. Ez a folyamat olyan, mintha a katonákat nemcsak élelemmel látnánk el, hanem modern fegyvereket is adnánk a kezükbe.
A légúti fertőzések megelőzésében a D-vitaminnak bizonyított szerepe van. Segít fenntartani a nyálkahártyák épségét, amelyek az első gátat jelentik a vírusok útjában. Ha a vitamin szintje alacsony, ezek a védőrétegek sérülékenyebbé válnak, így a kórokozók könnyebben megtapadnak és elszaporodnak. Különösen igaz ez a közösségbe kerülő kisgyermekekre, akiknek az immunrendszere még éppen tanulja a védekezést a különféle törzsek ellen.
Az allergiás megbetegedések és az asztma kezelésében is ígéretes eredmények mutatkoznak a megfelelő D-vitamin-szint fenntartása mellett. Mivel a vitamin segít az immunválasz szabályozásában, megakadályozhatja a szervezet túlzott, gyulladásos reakcióit. Ez a kiegyensúlyozó szerep az, ami miatt a modern gyermekgyógyászatban a D-vitamint már az alapvető terápiás protokollok részének tekintik, nem csupán egy választható kiegészítőnek.
Mikor gyanakodjunk vitaminhiányra
A D-vitamin hiánya alattomos dolog, mert kezdetben gyakran nem okoz drasztikus tüneteket. A jelek lehetnek enyhék és általánosak, amiket a szülők sokszor a fáradtságnak vagy a növekedésnek tulajdonítanak. Azonban van néhány figyelmeztető jel, amire érdemes odafigyelni. Az egyik ilyen a visszatérő betegeskedés. Ha a gyermek egyik náthából a másikba esik, és a gyógyulási folyamat szokatlanul hosszúra nyúlik, érdemes gyanakodni az alacsony vitaminszintre.
A fizikai tünetek közül a fáradékonyság, az ingerlékenység és az alvászavarok is utalhatnak hiányállapotra. Idősebb gyermekeknél jelentkezhetnek megmagyarázhatatlan végtagfájdalmak, úgynevezett „növekedési fájdalmak”, amelyek mögött sokszor a nem megfelelő csontmineralizáció áll. Súlyosabb, krónikus hiány esetén a fogzománc gyengülése és a fogszuvasodás iránti fokozott hajlam is intő jel lehet.
A diagnózis felállításához a legbiztosabb módszer a vérvétel és a 25-hidroxi-D-vitamin szint mérése. Bár rutinszerűen nem minden esetben végzik el, ha alapos a gyanú, érdemes kérni az orvostól. A mérési eredmények alapján pontosan meghatározható, hogy mekkora pótlásra van szükség a raktárak optimalizálásához. A célérték általában 75-100 nmol/l között mozog, ami felett a vitamin már kifejtheti jótékony, betegségmegelőző hatásait.
Biztonság és túladagolás: mitől kell tartanunk?
Mint minden hatóanyag esetében, a D-vitamin kapcsán is felmerül a túladagolás kérdése. Fontos tisztázni, hogy a D-vitamin túladagolása rendkívül ritka, és általában csak hosszú távú, ellenőrizetlen és extrém magas dózisok bevitele mellett következik be. A szervezetnek van egy természetes puffere, de mivel zsírban oldódó vitaminról van szó, a felesleg nem ürül ki olyan könnyen, mint a C-vitamin esetében.
A túladagolás tünetei közé tartozik az émelygés, a hányinger, a szokatlan szomjúság és a gyakori vizelési inger, ami a vér kalciumszintjének megemelkedésére vezethető vissza. Ez azonban ne riassza el a szülőket a pótlástól! Az ajánlott napi 400-2000 NE közötti adagok teljesen biztonságosak, és messze elmaradnak a toxikus szinttől. A problémát általában az okozza, ha véletlenül több különböző multivitamin készítményt is adunk egyszerre, amelyek mindegyike tartalmaz D-vitamint.
A kulcs a tudatosság és az egyszerűség. Válasszunk egy megbízható készítményt, és tartsuk be az orvos vagy a betegtájékoztató által javasolt adagolást. Ha bizonytalanok vagyunk, vezessünk vitaminnaplót, vagy tartsuk a dobozt szem előtt, hogy elkerüljük a dupla adagolást vagy a napok kihagyását. A biztonságos alkalmazás alapja a mértékletesség és a következetesség.
Gyakori tévhitek a D-vitamin körül
Az internet világában számos téves információ kering a vitaminpótlásról, ami elbizonytalaníthatja az édesanyákat. Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a szoláriumozás segíthet a D-vitamin pótlásában télen. Ez nem igaz, sőt veszélyes! A szoláriumok főként UV-A sugárzást bocsátanak ki, ami öregíti a bőrt és növeli a daganatok kockázatát, de nem serkenti a D-vitamin termelődését.
Másik tévedés, hogy ha a gyermek sokat van a szabadban, akkor nincs szüksége pótlásra. Mint láttuk, a magyarországi látószög és az öltözködés miatt ez az őszi-téli hónapokban fizikailag lehetetlen. Szintén gyakori hiba azt hinni, hogy a D-vitamin-pótlás csak a babáknak kell a kutacs benövése miatt. Valójában a serdülőknek és a felnőtteknek is ugyanolyan nagy szükségük van rá az egészségük megőrzése érdekében.
Vannak, akik tartanak a vitaminok „mesterséges” jellegétől, és inkább a természetes forrásokra hagyatkoznának. Fontos megérteni, hogy a modern étrend-kiegészítőkben található D3-vitamin szerkezetileg azonos azzal, amit a bőrünk állít elő. Ez egy biológiailag aktív forma, amelyet a szervezet azonnal fel tud használni. A tudomány mai állása szerint a pótlás elmaradása sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint maga a készítmény alkalmazása.
Praktikus tippek a mindennapi rutinhoz
A vitamin beadása néha igazi kihívást jelenthet, különösen egy dacos kisgyermeknél vagy egy rohanó reggelen. Érdemes a folyamatot játékossá tenni vagy egy már meglévő szokáshoz kötni. Például a D-vitamin-cseppeket vagy tablettát adhatjuk közvetlenül a reggeli után, amit a „napi varázserőnek” nevezhetünk. Ha a gyermek látja, hogy a szülők is beveszik a saját vitaminjukat, sokkal szívesebben fogja követni a példát.
Az olajos cseppeket bele lehet keverni egy kanál joghurtba, kásába vagy egy falat kenyérre is, feltéve, hogy a gyermek az egészet elfogyasztja. Fontos, hogy ne forró ételbe tegyük, mert a hő hatására a vitamin veszíthet a hatékonyságából. A rágótabletták esetében választhatunk különböző formákat – macis vagy csillag alakúakat –, amelyek élménnyé teszik a vitaminfelvételt a kicsik számára.
Tartsuk a vitamint egy fix, jól látható helyen, de a gyermekektől elzárva. Egy szép tálca a konyhapulton vagy a hűtő ajtaja jó emlékeztető lehet. Ha mégis kimarad egy nap, ne essünk kétségbe, és ne adjunk dupla adagot másnap. Egyszerűen folytassuk a rutint ott, ahol abbahagytuk. A hosszú távú egyensúly sokkal fontosabb, mint egy-egy elfelejtett alkalom.
A család többi tagja sem feledkezhet meg róla
Bár cikkünk fókuszában a gyermekek állnak, fontos megemlíteni, hogy a gyermek egészsége szorosan összefügg a szülők állapotával. Egy kimerült, vitaminhiányos édesanya vagy édesapa nehezebben küzd meg a családon végigsöprő vírusokkal. Ha a szülők is gondoskodnak a saját D-vitamin-szintjükről, csökkentik annak az esélyét, hogy „hazavigyék” a fertőzéseket a munkahelyről vagy a bevásárlásból.
A várandós és szoptató édesanyák számára különösen fontos a magasabb dózisú pótlás, hiszen ők közvetlenül adják át a vitamint a fejlődő magzatnak, majd a csecsemőnek. Tanulmányok sora igazolja, hogy az anya megfelelő D-vitamin-szintje csökkenti a terhességi komplikációk és a koraszülés kockázatát, valamint jobb startot biztosít az újszülött immunrendszerének.
A nagyszülők bevonása is lényeges. Az idősebb szervezet bőre már kevésbé hatékonyan szintetizálja a vitamint, náluk a csontritkulás megelőzése és az immunvédelem fenntartása a fő cél. Egy közös, családi „vitaminkúra” nemcsak egészséges, hanem a felelős gondoskodás szép példája is lehet, ahol mindenki vigyáz a másikra. A közös egészségtudatosság hosszú távon kifizetődik.
A tudomány jövője és a D-vitamin
A D-vitaminnal kapcsolatos kutatások nem álltak meg. Napjainkban vizsgálnak összefüggéseket a D-vitamin-hiány és a gyermekkori mentális egészség, például a figyelemzavar vagy a szorongás között. Bár ezek még folyamatban lévő kutatások, az eddigi adatok arra utalnak, hogy a vitamin az agyi funkciók fejlődésében és az érzelmi stabilitás fenntartásában is fontosabb szerepet játszhat, mint eddig gondoltuk.
A jövőben valószínűleg még személyre szabottabb ajánlásokkal találkozunk majd, amelyek figyelembe veszik a genetikai hajlamokat is a vitamin felszívódásával kapcsolatban. Addig is, a jelenlegi tudásunkra támaszkodva a legtöbb, amit tehetünk, hogy biztosítjuk ezt az alapvető építőkövet gyermekeink számára. A tudomány mai állása szerint a D-vitamin az egyik legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb módja a betegségek megelőzésének és az egészséges fejlődés támogatásának.
Ahogy a természet körforgása hozza a telet, mi se féljünk a hidegtől és a sötéttől. Megfelelő felkészültséggel, odafigyeléssel és a napfényvitamin erejével felvértezve a gyermekeink szervezete készen áll majd arra, hogy sikeresen vegye az akadályokat. Legyen ez a tél nem a betegségekről, hanem a közös kuckózásról és a megőrzött egészségről emlékezetes.
Gyakran ismételt kérdések a gyermekek D-vitamin-ellátásáról
☀️ Mikortól kell elkezdeni a D-vitamin adását a babáknak?
A hazai szakmai ajánlás szerint az újszülötteknek már az életük második hetétől kezdve szükségük van a kiegészítő D-vitamin-pótlásra. Mivel az anyatej és a legtöbb tápszer nem tartalmaz elegendő mennyiséget a gyors növekedés támogatásához, a napi egy csepp (vagy az orvos által előírt adag) elengedhetetlen a csontok és az immunrendszer megfelelő fejlődéséhez.
🦷 Befolyásolja a D-vitamin a fogak épségét is?
Igen, méghozzá jelentős mértékben! A D-vitamin felelős a kalcium és a foszfor felszívódásáért, amelyek a fogzománc keménységét és ellenállóképességét adják. A megfelelő vitaminszint mellett fejlődő tejfogak és maradandó fogak szerkezete erősebb lesz, így a gyermek később kevésbé lesz hajlamos a fogszuvasodásra és más fogászati problémákra.
💊 Mi a különbség a D2 és a D3-vitamin között, melyiket válasszam?
A gyermekek számára (és felnőtteknek is) a D3-vitamin (kolekalciferol) a hatékonyabb választás. Ez az a forma, amelyet az emberi szervezet is előállít napfény hatására, és sokkal jobban hasznosul, mint a növényi eredetű D2-vitamin. A legtöbb modern készítmény ma már szerencsére D3-at tartalmaz, de vásárláskor érdemes ellenőrizni a csomagolást.
🤧 Tényleg kevesebbet lesz beteg a gyerek, ha kap D-vitamint?
Bár a vitamin nem egy „varázspirula”, amely minden betegséget távol tart, a kutatások egyértelműen igazolják, hogy a megfelelő D-vitamin-szinttel rendelkező gyermekek ellenállóbbak a légúti fertőzésekkel szemben. Ha el is kapnak valamit, a tünetek gyakran enyhébbek, és a gyógyulási idő lerövidülhet, mivel az immunrendszerük hatékonyabban tud fellépni a kórokozók ellen.
🥛 Nem elég, ha a gyerek sok tejterméket fogyaszt?
Sajnos a tejtermékekben, bár kalciumban gazdagok, természetes módon nagyon kevés D-vitamin található. Ahhoz, hogy egy gyermek csak tejből fedezze a napi szükségletét, naponta több tíz litert kellene meginnia, ami lehetetlen és egészségtelen is lenne. A tejtermékek kiváló kiegészítői a D-vitamin-kúrának, mert a bennük lévő zsiradék segíti a vitamin felszívódását.
📉 Vannak-e látható jelei, ha a gyermekemnek D-vitamin-hiánya van?
A hiányállapot gyakran rejtve marad, de intő jel lehet a fokozott izzadás (különösen a fejen alvás közben), a lassabb mozgásfejlődés, a gyakori fáradékonyság vagy az irritáltság. Súlyosabb esetben a lábak görbülete vagy a mellkas alaki elváltozásai is jelentkezhetnek, de a cél az, hogy a pótlással ezeket a tüneteket soha ne is tapasztaljuk meg.
🍳 Túladagolható-e a D-vitamin, ha túl sok vitamindús ételt kap a kicsi?
Kizárólag étkezéssel szinte lehetetlen túladagolni a D-vitamint. A túladagolás kockázata csak akkor merülhet fel, ha ellenőrizetlenül, rendkívül magas dózisú étrend-kiegészítőket adunk hosszú időn keresztül. Ha betartjuk az orvosi előírást és az életkornak megfelelő ajánlást, semmilyen veszélytől nem kell tartanunk.
Leave a Comment