A csendes éjszakai pihenést hirtelen átható gyermeksírás az egyik legmegterhelőbb élmény a szülők számára. Amikor a kicsi vigasztalhatatlanul panaszolja, hogy fáj a lába, az anyák és apák szíve összeszorul a bizonytalanságtól. Gyakran csak a sötétben tapogatózunk, próbáljuk kitalálni, vajon egy napközbeni sérülés, egy rossz mozdulat vagy valami komolyabb áll-e a háttérben. Ez a jelenség azonban az esetek többségében egy teljesen természetes, bár kétségtelenül kellemetlen folyamat velejárója. A növekedési fájdalom nem betegség, hanem egy fejlődési szakasz, amellyel a gyermekek jelentős része találkozik az óvodás és kisiskolás évek alatt.
A szülői aggodalom teljesen érthető, hiszen a fájdalom intenzitása olykor ijesztőnek tűnhet. Érdemes azonban mélyebbre ásni a témában, hogy megértsük, mi zajlik ilyenkor a fejlődő szervezetben. A statisztikák szerint a gyerekek közel harmadát érinti ez a típusú diszkomfort, amely általában hullámokban érkezik. Vannak hetek, amikor minden éjszaka nyugodt, majd hirtelen egymást követő napokon jelentkezik a panasz. A megértés az első lépés a megnyugvás felé, hiszen ha tudjuk, mire figyeljünk, sokkal hatékonyabban tudunk segíteni gyermekünknek a nehéz pillanatokban.
A növekedési fájdalom fogalma már a 19. század eleje óta jelen van az orvosi szakirodalomban, mégis a mai napig sok tévhit övezi. Sokan úgy gondolják, hogy a csontok hirtelen megnyúlása feszíti a környező szöveteket, ami közvetlenül okozza a fájdalmat. Bár a név ezt sugallja, a folyamat ennél összetettebb, és inkább az izmok, inak fáradtságával, valamint az idegrendszer éjszakai érzékenységével hozható összefüggésbe. A modern kutatások inkább a napközbeni intenzív fizikai igénybevétel és az éjszakai regenerációs folyamatok közötti egyensúly felborulását látják a háttérben.
Az éjszakai fájdalom tipikus időzítése
A legjellemzőbb vonása ennek a jelenségnek, hogy szinte kizárólag az esti órákban vagy az éjszaka közepén jelentkezik. A gyermek napközben vidáman szaladgál, játszik a játszótéren, és semmi jele nincs annak, hogy bármi problémája lenne. Amint azonban a test nyugalmi állapotba kerül, a fájdalomérzet felerősödik. Ez gyakran közvetlenül az elalvás utáni órákban történik, vagy a mélyalvási ciklusok közötti átmenetkor, ami miatt a kicsi sírva ébredhet fel.
Érdekes megfigyelés, hogy a fájdalom soha nem jelentkezik reggel. Mire felkel a nap, a gyermek úgy ébred, mintha mi sem történt volna. Ez a kettősség sok szülőt összezavarhat, hiszen hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ha valami éjszaka ennyire fájt, annak nappal is látszódnia kellene. A növekedési fájdalom azonban nem okoz merevséget vagy korlátozott mozgást a reggeli órákban, ami az egyik legfontosabb megkülönböztető jegye más, gyulladásos jellegű megbetegedésektől.
A növekedési fájdalom olyan, mint egy éjszakai látogató: váratlanul érkezik a sötétben, de az első napsugarakkal nyomtalanul távozik, helyet adva a zavartalan gyermeki játéknak.
A szakemberek szerint az időzítés összefüggésben állhat a melatonin termelődésével és a fájdalomküszöb természetes éjszakai csökkenésével. Napközben a figyelmet ezer inger köti le, a játék hevében a kisebb feszültségek észrevétlenek maradnak. Az éjszakai csendben azonban a test minden apró jelzése felerősödik az agy számára. Ezért tűnik úgy, hogy a semmiből csap le a fájdalom, miközben a szervezet valójában csak a napközbeni fáradalmakat próbálja feldolgozni.
A fájdalom pontos helye és jellege
Amikor megkérdezzük a gyermeket, pontosan hol fáj, gyakran az egész lábára mutat, vagy a vádli és a sípcsont környékét dörzsöli. A növekedési fájdalom jellegzetessége, hogy nem az ízületekben, hanem az izmok mélyén érezhető. A térdhajlat, a comb elülső része és a vádli a leggyakoribb érintett területek. Fontos megfigyelni, hogy a fájdalom nem korlátozódik egyetlen pontra, hanem egy diffúz, feszítő érzésként írható le.
Egy másik meghatározó jel, hogy a fájdalom általában mindkét lábat érinti. Bár előfordulhat, hogy az egyik éjszaka a bal, a másikon a jobb láb a panaszos, a folyamat alapvetően kétoldali. Ha a gyermek következetesen csak az egyik lábát, és ott is mindig ugyanazt a pontot fájlalja, az már figyelmeztető jel lehet, ami más irányú kivizsgálást igényelhet. A tipikus esetekben a fájdalom vándorol, és nem mutat állandó, egyoldali fókuszpontot.
A fájdalom jellege leginkább a felnőttek által ismert izomlázhoz vagy egyfajta mély lüktetéshez hasonlítható. Nem éles, nem nyilalló, hanem egyfajta tompa, de intenzív diszkomfort. A gyermekek ezt sokszor nehezen öntik szavakba, inkább csak rugdalóznak a takaró alatt, vagy kérik, hogy masszírozzuk meg a lábukat. Ez az igény az érintésre és a masszázsra szintén beszédes jel, hiszen valódi sérülés vagy gyulladás esetén az érintés általában fokozza a fájdalmat, nem pedig enyhíti.
A külső jelek teljes hiánya
Bármennyire is drámainak tűnik a gyermek panasza, ha alaposan megvizsgáljuk az érintett területet, semmi szokatlant nem fogunk látni. Ez az egyik legbiztosabb jele annak, hogy növekedési fájdalommal állunk szemben. Nincs bőrpír, nincs duzzanat, és a terület nem melegebb tapintású a környező részeknél. A láb formája és külleme teljesen normális marad, hiába érzi a kicsi úgy, mintha „szétfeszülne” belülről.
A szülői vizsgálat során érdemes óvatosan végigtapogatni a csontokat és az ízületeket. Növekedési fájdalom esetén a gyermek engedi a vizsgálatot, nem rántja el a lábát az érintésre. Sőt, amint azt korábban említettük, a gyengéd nyomás kifejezetten jólesik neki. Ha viszont bármilyen elszíneződést, ödémát vagy helyi hőemelkedést tapasztalunk egy-egy terület felett, akkor valószínűleg nem a klasszikus fejlődési folyamatról van szó.
Az alábbi táblázat segít átlátni a különbségeket a növekedési fájdalom és a komolyabb orvosi beavatkozást igénylő állapotok között:
| Jellemző | Növekedési fájdalom | Gyulladás vagy sérülés |
|---|---|---|
| Időzítés | Este vagy éjszaka | Egész nap fennáll |
| Lokalizáció | Izmok (vádli, comb) | Ízületek vagy konkrét pont |
| Külső jelek | Nincsenek | Duzzanat, pirosság, melegség |
| Reggeli állapot | Tünetmentes | Merevség, sántítás |
| Masszázs hatása | Enyhíti a fájdalmat | Fokozza a fájdalmat |
A tünetek hiánya néha bizonytalanságot szül a szülőben: „Vajon csak kitalálja, hogy ne kelljen aludnia?” Fontos megérteni, hogy a fájdalom valódi, még ha nincs is látható nyoma. A gyermek idegrendszere tényleges fájdalomingert közvetít, tehát a vigasztalás és a fizikai segítség nem a hiszti támogatása, hanem a valós szenvedés enyhítése.
A fájdalom szakaszos jelentkezése
A növekedési fájdalom nem egy állandó kísérője a gyerekkornak, hanem epizodikusan jelentkezik. Jellemzően néhány napig tartó intenzívebb időszakokat több hetes, vagy akár hónapos panaszmentes szünetek követnek. Ez a hullámzó jelleg szorosan összefügghet a gyermek fizikai aktivitásának változásával vagy a növekedési ugrásokkal, bár ez utóbbi direkt kapcsolata tudományosan nem minden esetben bizonyított.
Gyakran megfigyelhető, hogy egy kirándulással, sok szaladgálással töltött nap után este nagyobb eséllyel jelentkezik a fájdalom. Ilyenkor az elfáradt izmok az éjszakai ellazulás fázisában mintegy „benyújtják a számlát”. Az intenzív igénybevétel során mikroszkopikus fáradásos folyamatok zajlanak le, amelyek a pihenés alatt válnak érezhetővé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy korlátozni kellene a gyermeket a mozgásban, hiszen a sport és a játék elengedhetetlen az egészséges fejlődéshez.
A fájdalommentes időszakok alatt a szülők hajlamosak elfelejteni a problémát, majd amikor újra jelentkezik, ismét fellángol az aggodalom. Érdemes egy egyszerű naplót vezetni, ahol feljegyezzük, mikor fordult elő a panasz, és mit csinált a gyermek aznap. Idővel kirajzolódhat egy minta, ami segít a felkészülésben és a megelőzésben. Például egy aktívabb edzés vagy játszóházi délután után már eleve tervezhetünk egy esti lazító fürdőt vagy egy rövid lábmasszázst.
Általános jóllét és zavartalan aktivitás napközben
Talán a legmegnyugtatóbb jel a szülő számára, ha azt látja, hogy a gyermeke napközben kicsattan az energiától. A növekedési fájdalommal küzdő gyerekek nem sántítanak, nem kímélik a lábukat játék közben, és nem válnak kedvtelenné a mozgással szemben. A fájdalomnak nincs maradványtünete a nappali órákban, a gyermek mozgáskoordinációja tökéletes marad.
Amennyiben a gyermek napközben is panaszkodik, vagy feltűnően kevesebbet mozog, mint korábban, az már túlmutat a tipikus növekedési fájdalom körén. A valódi növekedési fájdalom soha nem korlátozza a gyermeket abban, hogy felmásszon a mászókára vagy focizzon a barátaival. Ez a funkcionális épség a legfőbb bizonyítéka annak, hogy a csont- és izomrendszer szerkezetileg egészséges, csupán a funkcionális alkalmazkodás jár némi átmeneti kellemetlenséggel.
Az általános egészségi állapot is változatlan marad. A növekedési fájdalom nem jár lázzal, étvágytalansággal vagy fogyással. Ha a gyermek egyébként jókedvű, jól eszik és megfelelően fejlődik, akkor az éjszakai sírás nagy valószínűséggel valóban csak a növekedés kísérőjelensége. Ez a tudat erőt adhat a szülőnek a fárasztó éjszakákhoz, hiszen tudja, hogy gyermeke alapvetően jól van, és ez a szakasz előbb-utóbb lezárul.
Hogyan segíthetünk a bajban?
Bár a növekedési fájdalomra nincs konkrét gyógyszer, számos módszer létezik a tünetek enyhítésére és a gyermek megnyugtatására. Az egyik leghatékonyabb eszköz a kezünkben a gyengéd masszázs. A fájó terület finom dörzsölése, az izmok óvatos átgyúrása nemcsak fizikai megkönnyebbülést hoz, hanem az érintés révén biztonságérzetet is ad a gyermeknek. Használhatunk ehhez semleges bőrápoló olajat vagy kifejezetten gyerekeknek szánt, gyógynövényes lazító krémet is.
A meleg szintén csodákra képes. Egy meleg vizes borogatás vagy egy cseresznyemag-párna a fájó lábra helyezve segíti az izmok ellazulását és fokozza a vérkeringést, ami felgyorsítja a napközben felhalmozódott anyagcsere-termékek elszállítását. Sok családban bevált módszer az esti, kellemesen meleg fürdő, amelybe tehetünk egy kevés magnéziumos fürdősót is. A magnézium a bőrön keresztül felszívódva közvetlenül segítheti az izomzat relaxációját.
Néha a legfontosabb gyógyszer nem a patikából érkezik, hanem a szülői ölelésből és a türelmes jelenlétből, ami elűzi az éjszaka félelmeit.
A nyújtó gyakorlatok elvégzése is hasznos lehet, de ezeket érdemesebb megelőzésképpen, még az esti rutin részeként beiktatni. A vádli és a combizmok finom nyújtása segít rugalmasan tartani az inakat és izmokat, ami csökkentheti az éjszakai görcsös fájdalom kialakulásának esélyét. Fontos, hogy ezeket a gyakorlatokat soha ne erőltessük, és mindig játékos formában végezzük el a gyermekkel.
A táplálkozás és a vitaminok szerepe
Bár a növekedési fájdalom nem vitaminhiányos állapot, bizonyos tápanyagok megfelelő bevitele támogathatja a fejlődő szervezetet. A magnézium kiemelt jelentőséggel bír az izmok és idegek megfelelő működésében. Érdemes odafigyelni, hogy a gyermek étrendjében szerepeljenek magnéziumban gazdag ételek, mint például a tökmag, a banán, a spenót vagy a teljes kiőrlésű gabonafélék. Szükség esetén, orvosi konzultációt követően, célzott magnéziumpótlás is szóba jöhet az intenzívebb időszakokban.
A D-vitamin és a kalcium fontossága a csontfejlődés szempontjából köztudott. Magyarországon az őszi és téli hónapokban szinte minden gyermeknek szüksége van extra D-vitamin bevitelre, mivel a napsütéses órák száma nem elegendő a természetes termelődéshez. A megfelelő D-vitamin szint nemcsak a csontokat erősíti, hanem az immunrendszert is támogatja, és közvetett módon hozzájárulhat a növekedési fájdalmak gyakoriságának csökkenéséhez.
A folyadékfogyasztásról se feledkezzünk meg. A dehidratáció fokozhatja az izomgörcsök kialakulásának kockázatát. Ügyeljünk rá, hogy a gyermek napközben, különösen aktív játék vagy sportolás közben, elegendő vizet igyon. A cukros üdítők helyett a tiszta víz vagy a gyümölcstea a legjobb választás, amely segít fenntartani a szervezet elektrolit-egyensúlyát.
Lelki tényezők és az éjszakai biztonság
Nem mehetünk el szó nélkül a pszichés tényezők mellett sem. A gyermekek érzelmi világa ezer szállal kötődik a testi érzeteikhez. Egy feszültebb nap az óvodában, egy új élethelyzet vagy akár egy izgalmas élmény is kiválthatja a testi tünetek felerősödését. A növekedési fájdalom néha egyfajta „szelepként” is működik, ahol a napközben felgyülemlett belső feszültség testi panasz formájában tör utat magának.
Ilyenkor a legfontosabb, amit tehetünk, a megnyugtatás. A gyermeknek éreznie kell, hogy nincs egyedül a fájdalmával, és hogy ez az állapot hamarosan elmúlik. A szülői magabiztosság és nyugalom átragad a kicsire is. Ha mi magunk is megijedünk a sírástól, azzal csak fokozzuk a gyermek szorongását, ami tovább feszítheti az izmait. Maradjunk higgadtak, és sugározzuk azt a biztos tudást, hogy ez egy természetes folyamat.
Az esti rituálék kialakítása segíthet a testnek és a léleknek az áthangolódásban. Egy közös mese, a nap eseményeinek átbeszélése és a fizikai közelség mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermek ellazult állapotban kerüljön az ágyba. Minél mélyebb és pihentetőbb az alvás első szakasza, annál kisebb az esélye annak, hogy a növekedési folyamatokkal járó apróbb ingerek felébresszék a kicsit.
Mikor érdemes mégis szakemberhez fordulni?
Bár a legtöbb esetben ártalmatlan jelenségről van szó, szülőként tudnunk kell, hol húzódik a határ a normális növekedési panasz és a valódi orvosi probléma között. Vannak bizonyos „vörös zászlók”, amelyek esetén elengedhetetlen a gyermekorvos vagy gyermekortopéd felkeresése. Az egyik legfontosabb ilyen jel, ha a fájdalom tartósan csak az egyik lábra korlátozódik, és ott mindig ugyanazon a ponton jelentkezik.
Szintén aggodalomra adhat okot, ha a fájdalom mellé láz, fogyás vagy étvágytalanság társul. Ezek a tünetek szisztémás megbetegedésre utalhatnak, amelyet semmiképpen sem szabad a növekedés számlájára írni. Ha a gyermek reggel sántít, vagy az ízületei merevek, duzzadtak, esetleg korlátozott a mozgástartományuk, az gyulladásos ízületi betegség jele lehet, ami azonnali kivizsgálást igényel.
Ne habozzunk orvoshoz fordulni akkor sem, ha a fájdalom napközben is jelentkezik, és akadályozza a gyermeket a megszokott tevékenységeiben. A növekedési fájdalom „szabálykövető”: éjszaka jön, reggelre megy. Ha ez a szabály felborul, és a panaszok állandósulnak, vagy a gyermek általános állapota romlik, a szakértő véleménye elengedhetetlen a megnyugvás és a pontos diagnózis érdekében.
A fizikális vizsgálat mellett az orvos laborvizsgálatot vagy képalkotó eljárást is elrendelhet, ha szükségesnek látja. Ezek a vizsgálatok segítenek kizárni az egyéb lehetőségeket, mint például a fertőzéseket vagy a gyermekkori reumás megbetegedéseket. A legtöbb esetben a negatív eredmények is nagy megkönnyebbülést hoznak, hiszen megerősítik a szülőt abban, hogy valóban csak egy átmeneti fejlődési szakaszról van szó.
A mozgásszervi fejlődés dinamikája
A gyermeki test elképesztő változásokon megy keresztül az első tíz-tizenkét évben. A csontvázrendszer hosszirányú növekedése nem egyenletes folyamat, hanem ugrásszerűen történik. Ezekben az időszakokban az izmoknak és az inaknak alkalmazkodniuk kell az új méretekhez. Bár az izomszövet rugalmas, a gyors változások feszültséget okozhatnak a tapadási pontokon és az izompólyákban.
Érdemes figyelembe venni a lábboltozat alakulását is. Sok kisgyermeknél a növekedési fájdalmakat súlyosbíthatja a lúdtalp vagy a befelé dőlő boka. Ilyenkor a láb statikai egyensúlya megbomlik, ami miatt bizonyos izomcsoportok túlterhelődnek. Egy jó minőségű, stabil cipő vagy szükség esetén egy egyénileg készített talpbetét jelentősen csökkentheti az éjszakai panaszokat, mivel napközben leveszi a felesleges terhet az izmokról.
A gyermek egyéni testfelépítése is befolyásolhatja a fájdalom intenzitását. A lazább kötőszövetű, úgynevezett hipermobil gyerekek gyakrabban tapasztalhatnak növekedési fájdalmakat, mivel az ízületeik stabilitását az izomzatnak kell kompenzálnia, ami gyorsabb kifáradáshoz vezet. Náluk különösen fontos a mélyizmok erősítése és a megfelelő tartás kialakítása, ami hosszú távon segít a tünetek minimalizálásában.
Gyakori tévhitek a növekedési fájdalomról
Az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy a növekedési fájdalom csak a „hirtelen növő” gyerekeket érinti. A valóságban azonban nincs szoros összefüggés a növekedés centiméterben mért gyorsasága és a fájdalom fellépése között. Vannak gyerekek, akik egy év alatt rengeteget nőnek panasz nélkül, és vannak, akik lassabb fejlődés mellett is átélik ezeket az éjszakákat. A jelenség inkább az egyéni fájdalomérzékenységgel és az idegrendszer érési folyamataival van kapcsolatban.
Sokan hiszik azt is, hogy a növekedési fájdalom a csontok fájdalma. Valójában a csontszövetben magában nincsenek olyan típusú érzőidegek, amelyek ezt a tompa fájdalmat közvetítenék; a csonthártya ugyan érzékeny, de a klasszikus növekedési fájdalom forrása az izomzat és a kötőszövet. Ezért is hatékonyabb a masszázs és a melegítés, mint a direkt csonterősítő készítmények önmagában való alkalmazása.
A harmadik gyakori tévhit, hogy ez a probléma csak a kisgyermekeket érinti. Bár 3 és 5 éves kor között van az első csúcsidőszak, a második hullám 8 és 12 éves kor között, a prepubertás idején jelentkezik. Ilyenkor a gyerekek már sokkal pontosabban le tudják írni az érzéseiket, de a fájdalom jellege és az éjszakai időzítés megmarad. Ebben a korban a fokozott iskolai stressz és a versenysportok is hozzájárulhatnak a tünetek megjelenéséhez.
Az éjszakai nyugalom helyreállítása
Amikor a legintenzívebb időszakban vagyunk, fontos, hogy ne veszítsük el a türelmünket. Az éjszakai ébredések kimerítőek a szülőnek is, de a mi feszültségünk csak olaj a tűzre. Próbáljunk meg egy hatékony rutint kialakítani: melegítés, masszázs, megnyugtatás. Néha már az is elég, ha csak odakucorodunk a gyermek mellé, és fogjuk a kezét, amíg az izmai ellazulnak és visszaalszik.
Érdemes átgondolni az ágy kényelmét is. Egy megfelelő keménységű matrac és egy kényelmes takaró, ami melegen tartja a lábakat, sokat segíthet. A fázósabb gyerekeknél a hideg éjszakák gyakrabban hozhatnak elő panaszokat, mivel a hideg hatására az izmok önkéntelenül is megfeszülnek. Egy puha zokni vagy egy kicsit melegebb pizsama néha meglepően hatékony megelőző módszer lehet.
A növekedési fájdalom egyfajta beavatás a szülőség mélyebb rétegeibe, ahol megtanulunk bízni a gyermekünk jelzéseiben és a saját ösztöneinkben. Bár ezek az éjszakák nehezek, tartsuk szem előtt, hogy ez egy átmeneti állapot. A gyermekünk teste éppen egy csodálatos átalakuláson megy keresztül, épül, szépül és erősödik. A mi feladatunk pedig az, hogy biztosítsuk számára azt a szerető hátteret és fizikai támogatást, amivel könnyebben átvészeli ezt a természetes fejlődési folyamatot.
Kérdések és válaszok a gyermekkori lábfájdalomról
Segíthet-e a kalcium pótlása a növekedési fájdalmakon? 🥛
Bár a kalcium elengedhetetlen a csontok fejlődéséhez, a növekedési fájdalom nem közvetlenül kalciumhiány miatt alakul ki. A kiegyensúlyozott táplálkozás általában fedezi a szükségletet, de a magnézium és a D-vitamin pótlása gyakran célravezetőbb lehet az izomlazító hatásuk miatt. Mindenféle étrend-kiegészítő alkalmazása előtt tanácsos egyeztetni a gyermekorvossal.
Meddig tart általában egy-egy fájdalmas epizód? ⏳
A fájdalmas időszakok hossza egyénenként változó, de jellemzően 10-30 percig tartanak egy éjszaka folyamán. Ritkábban előfordulhat, hogy egy-két órán át hullámokban tér vissza a panasz. Maga a „korszak”, amikor a gyermek hajlamos erre, évekig is eltarthat, de a fájdalmas éjszakák között hosszú hetek vagy hónapok telhetnek el nyugalomban.
Okozhat-e lelki trauma vagy stressz növekedési fájdalmat? 🧠
A kutatások szerint létezik összefüggés a gyermek érzelmi állapota és a fájdalomérzete között. A stresszesebb időszakok, mint például az óvodakezdés vagy a családi feszültségek, felerősíthetik a testi érzeteket és csökkenthetik a fájdalomküszöböt. Ilyenkor a fizikai segítség mellett a fokozott érzelmi biztonság nyújtása is kulcsfontosságú.
Szükséges-e fájdalomcsillapító gyógyszer adása? 💊
A legtöbb esetben a masszázs, a melegítés és a megnyugtatás elegendő a tünetek enyhítéséhez. Ha azonban a fájdalom annyira intenzív, hogy a gyermek nem tud visszaaludni, és a fizikai módszerek nem segítenek, egyszeri, alkalomhoz kötött paracetamol vagy ibuprofen tartalmú szirup adható az életkornak megfelelő adagolásban, de ez ne váljon rendszeres éjszakai gyakorlattá.
Okozhat-e a túl sok sport növekedési fájdalmat? ⚽
Igen, a napközbeni intenzív fizikai igénybevétel az egyik leggyakoribb kiváltó tényező. Az elfáradt izmok éjszaka, a relaxációs fázisban válnak panaszossá. Ez nem jelenti azt, hogy el kell tiltani a gyereket a sporttól, de érdemes odafigyelni a fokozatosságra, a megfelelő bemelegítésre és a sport utáni nyújtásra.
Van-e összefüggés az időjárás és a fájdalom között? 🌦️
Sok szülő tapasztalja, hogy frontátvonuláskor vagy hideg, nyirkos időben gyakrabban jelentkeznek a panaszok. A légnyomásváltozás és a hideg hatása az izomtónusra közismert, így nem meglepő, ha a növekedési fájdalommal küzdő gyerekek érzékenyebben reagálnak az időjárási szélsőségekre.
Öröklődhet-e a hajlam a növekedési fájdalomra? 👨👩👧
Megfigyelték, hogy a növekedési fájdalom gyakran családi halmozódást mutat. Ha a szülők gyermekkorukban szintén küzdöttek hasonló éjszakai panaszokkal, nagyobb a valószínűsége, hogy a gyermeknél is jelentkezni fognak a tünetek. Ez a genetikai hajlam valószínűleg a kötőszöveti sajátosságokkal és az idegrendszeri érzékenységgel függ össze.
Leave a Comment