Az immunrendszer nem egyetlen szerv, hanem egy rendkívül bonyolult és összehangolt hálózat, amely éjjel-nappal értünk dolgozik a háttérben. Különösen a változó évszakok idején vagy a fokozott stresszel járó időszakokban válik égetővé a kérdés, miként vértezhetjük fel magunkat a láthatatlan kórokozók ellen. Ahelyett, hogy azonnali csodaszereket keresnénk a patikák polcain, érdemes visszanyúlnunk a természet alapjaihoz és megértenünk testünk belső logikáját. A tudatos táplálkozás, a pihentető alvás és a lelki egyensúly hármasa alkotja azt a láthatatlan pajzsot, amely megvédi szervezetünket a külső támadásoktól. Ebben az útmutatóban feltárjuk azokat a mindennapi módszereket, amelyekkel hosszú távon és fenntartható módon erősíthetjük belső védvonalainkat.
Az emberi szervezet belső védelmi vonalai
Szervezetünk védelmi rendszere két fő részből áll, amelyek egymást kiegészítve működnek a nap huszonnégy órájában. Az első vonalat a veleszületett immunrendszer jelenti, amely azonnali, de nem specifikus választ ad minden idegen behatolóra. Ide tartozik a bőrünk, a nyálkahártyáink és bizonyos falósejtek, amelyek feladata a betolakodók gyors beazonosítása és semlegesítése. Ez a rendszer az első gát, amellyel a vírusok és baktériumok találkoznak, amikor megpróbálnak bejutni a testünkbe.
A második vonalat a szerzett immunrendszer alkotja, amely az életünk során folyamatosan tanul és fejlődik. Ez a rendszer emlékszik a korábbi kórokozókra, így ha ugyanaz a vírus újra támad, a szervezet már kész tervekkel és specifikus ellenanyagokkal várja. Ez a biológiai memória az alapja a hosszú távú védettségnek, és ezt a folyamatot támogathatjuk meg különféle természetes módszerekkel. Az immunsejtek hatékonysága nagyban függ attól, hogy milyen „üzemanyagot” biztosítunk számukra a mindennapokban.
Az immunrendszer nem egy statikus állapot, hanem egy dinamikus folyamat, amely folyamatosan alkalmazkodik a környezeti kihívásokhoz.
A védekezőképességünk ereje nem csupán a genetikán múlik, hanem nagyban befolyásolják az életmódbeli döntéseink is. Amikor természetes immunvédelemről beszélünk, valójában a szervezet öngyógyító folyamatainak optimalizálását értjük ezalatt. Ez egy holisztikus megközelítés, amely figyelembe veszi a testi és lelki tényezőket egyaránt. Ha megadjuk a sejtjeinknek a szükséges tápanyagokat és a megfelelő pihenést, a rendszer képes lesz a maximumot nyújtani.
A bélflóra és az ellenállóképesség szoros kapcsolata
Kevesen gondolnák, de az immunrendszerünk közel hetven-nyolcvan százaléka a bélrendszerben található. A bélflóra, vagyis a bennünk élő mikrobiom egyensúlya közvetlen hatással van arra, mennyire vagyunk ellenállóak a betegségekkel szemben. A jótékony baktériumok nemcsak az emésztést segítik, hanem aktívan kommunikálnak az immunsejtekkel is, tanítva és szabályozva azok működését. Ha a bélflóra egyensúlya felborul, a szervezet védelmi vonala meggyengül, ami utat nyithat a fertőzéseknek.
A bélrendszer egészségének megőrzése érdekében érdemes előnyben részesíteni a fermentált élelmiszereket, mint például a savanyú káposztát, a kovászos uborkát vagy a natúr joghurtot és kefirt. Ezek a természetes probiotikum-források segítenek benépesíteni a bélrendszert hasznos baktériumokkal. Emellett ne feledkezzünk meg a prebiotikumokról sem, amelyek a jó baktériumok táplálékai. A fokhagyma, a vöröshagyma, a póréhagyma és a spárga kiváló forrásai ezeknek a rostoknak, így rendszeres fogyasztásukkal közvetetten az immunrendszerünket tápláljuk.
A feldolgozott élelmiszerek, a túlzott cukorfogyasztás és a finomított szénhidrátok sajnos a káros baktériumok elszaporodását segítik elő. Ez egy gyulladásos állapotot tarthat fenn a szervezetben, ami elvonja az energiát az immunrendszertől. A természetes étrendre való áttérés tehát az első és egyik legfontosabb lépés a belső egyensúly visszaállítása felé. A rostban gazdag táplálkozás segít tisztán tartani a bélfalakat, így az immunsejtek zavartalanul végezhetik munkájukat.
A vitaminok és ásványi anyagok ereje a tányéron
Az immunrendszer támogatásához elengedhetetlen a megfelelő mikrotápanyagok bevitele, de ezeket érdemes elsősorban teljes értékű élelmiszerekből fedezni. A C-vitamin talán a legismertebb szövetségesünk, amely antioxidáns hatásával védi a sejteket az oxidatív stressztől. Bár sokan a citromra gondolnak először, a csipkebogyó, a paprika, a homoktövis és a kivi valójában sokkal koncentráltabb forrásai ennek a fontos vitaminnak. Érdemes ezeket nyersen fogyasztani, mivel a C-vitamin hőérzékeny.
A D-vitamin szerepe az utóbbi évek kutatásai alapján felértékelődött, hiszen szinte minden immunsejt rendelkezik D-vitamin receptorral. Mivel a téli hónapokban a napsütés hiánya miatt szervezetünk nem tud eleget előállítani, a pótlása elengedhetetlen. Természetes forrásai közé tartoznak a zsíros halak, a tojássárgája és bizonyos gombafajták, de gyakran szükség van kiegészítésre is az optimális szint fenntartásához. A megfelelő D-vitamin szint bizonyítottan csökkenti a légúti fertőzések kockázatát.
| Tápanyag | Legjobb természetes források | Főbb szerepe az immunrendszerben |
|---|---|---|
| C-vitamin | Csipkebogyó, paprika, citrusfélék, kivi | Antioxidáns védelem, fehérvérsejtek támogatása |
| D-vitamin | Tőkehalmáj, tojás, gombák, napsütés | Immunválasz szabályozása, gyulladáscsökkentés |
| Cink | Tökmag, marhahús, lencse, osztriga | Sejtosztódás, vírusok szaporodásának gátlása |
| Szelén | Brazildió, tengeri halak, teljes kiőrlésű gabonák | Antioxidáns enzimek működése |
Az ásványi anyagok közül a cink kiemelkedő jelentőségű, mivel közvetlenül részt vesz az immunsejtek fejlődésében és működésében. Hiánya esetén a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekre, és a sebek gyógyulása is lelassul. A tökmag, a hüvelyesek és a minőségi húsok rendszeres fogyasztásával biztosíthatjuk a megfelelő bevitelt. Fontos azonban a mértékletesség, hiszen az egyensúly a lényeg: a túlzott bevitel megzavarhatja más ásványi anyagok felszívódását.
A pihentető alvás mint regenerációs bázis
Sokan alábecsülik az alvás szerepét, pedig ez az az időszak, amikor a szervezetünk a legintenzívebben gyógyítja önmagát. Alvás közben az immunrendszer bizonyos citokineket bocsát ki, amelyek segítenek a gyulladások leküzdésében és a fertőzések elleni harcban. Ha tartósan keveset alszunk, ezeknek a védőfehérjéknek a termelődése csökken, így sebezhetőbbé válunk a vírusokkal szemben. A minőségi alvás hiánya stresszként éri a testet, ami megemeli a kortizolszintet, ez pedig gátolja az immunválaszt.
A természetes immunvédelem jegyében törekedjünk a napi hét-nyolc óra zavartalan pihenésre. Érdemes kialakítani egy esti rutint, amely segít ráhangolódni az alvásra: a képernyők kerülése lefekvés előtt, a hűvös és sötét szoba, valamint a könnyű vacsora mind hozzájárulnak a mélyebb regenerációhoz. A szervezetünk cirkadián ritmusa, vagyis a biológiai óránk szoros összefüggésben áll az immunfunkciókkal, ezért a rendszeresség rendkívül sokat számít.
Az éjszakai pihenés alatt a T-sejtek, amelyek a vírusokkal fertőzött sejtek felismeréséért felelősek, hatékonyabban tudnak tapadni a célpontjaikhoz. Ez a folyamat éber állapotban a stresszhormonok miatt kevésbé hatékony. Tehát az alvás nem csupán pihenés, hanem egy aktív immunológiai munkafolyamat. Ne sajnáljuk az időt a regenerálódástól, hiszen ez az egyik legolcsóbb és leghatékonyabb módja az egészségünk megőrzésének.
Stresszkezelés és lelki egészség
A test és a lélek elválaszthatatlan egységet alkot, és ez az immunrendszer működésében mutatkozik meg a leginkább. A krónikus stressz hatására a szervezet folyamatosan „üss vagy fuss” üzemmódban van, ami hosszú távon kimeríti az erőforrásokat. A kortizol nevű stresszhormon tartós jelenléte elnyomja az immunrendszer hatékonyságát, így a szervezet kevésbé lesz képes reagálni a valódi fenyegetésekre. Ezért is tapasztaljuk gyakran, hogy egy nehéz munkahelyi időszak vagy családi konfliktus után könnyebben kapunk el betegségeket.
A természetes védekezőképesség növeléséhez hozzátartozik a mentális higiénia is. A rendszeres meditáció, a jóga, vagy akár egy egyszerű séta az erdőben bizonyítottan csökkenti a szervezet gyulladásszintjét. A természetben töltött idő, a fák közelsége és a friss levegő belélegzése úgynevezett fitoncidokat juttat a szervezetünkbe, amelyek növelik az NK-sejtek (természetes ölősejtek) aktivitását. Ezek a sejtek az első vonalban harcolnak a daganatos sejtek és a vírusok ellen.
A belső béke nem csupán egy lelki állapot, hanem biológiai szükséglet az immunrendszer optimális működéséhez.
A társas kapcsolatok és az érzelmi biztonság szintén erősítik az ellenállóképességet. A nevetés például endorfint szabadít fel, ami nemcsak a kedvünket javítja, hanem serkenti az immunsejtek termelődését is. Érdemes tehát tudatosan időt szakítani azokra a tevékenységekre, amelyek örömet okoznak és feltöltenek. A pozitív életszemlélet és a hála gyakorlása biokémiai szinten is támogatja a szervezetünket, segítve az egyensúly fenntartását a mindennapi kihívások közepette.
A gyógynövények szerepe a megelőzésben
A természet patikája számtalan olyan kincset rejt, amelyek évezredek óta bizonyítják hatékonyságukat. Az echinacea (bíbor kasvirág) az egyik legnépszerűbb immunerősítő gyógynövény, amely fokozza a fehérvérsejtek aktivitását és segít a szervezetnek a fertőzések korai szakaszában. Fontos azonban tudni, hogy kúraszerűen érdemes alkalmazni, leginkább akkor, amikor érezzük a betegség első jeleit, vagy tudjuk, hogy fokozott fertőzésveszélynek vagyunk kitéve.
A bodzabogyó kivonata kiváló vírusellenes tulajdonságokkal rendelkezik, különösen a légúti megbetegedések esetén hatékony. Gazdag antocianinokban, amelyek erős antioxidánsok, és segítenek megakadályozni, hogy a vírusok bejussanak az egészséges sejtekbe. A házi készítésű bodzaszirup vagy tea nemcsak finom, hanem valódi védőital a hűvösebb hónapokban. Emellett a hársfa és a kamilla teája is támogatja a szervezetet enyhe gyulladáscsökkentő és nyugtató hatásával.
A fűszernövények között is találunk igazi „szuperhősöket”. A gyömbér és a kurkuma intenzív gyulladáscsökkentő hatásukról ismertek. A gyömbérben található gingerol segít a fertőzések leküzdésében, míg a kurkuma kurkumin tartalma aktiválja az immunsejteket. Érdemes ezeket frissen reszelve teába tenni vagy az ételeinkhez adni, fekete borssal kombinálva, amely segít a kurkuma felszívódásában. Ezek a mindennapi összetevők egyszerű, de hatékony módon járulnak hozzá a szervezet ellenállóképességéhez.
Hidratálás és a nyálkahártyák védelme
A megfelelő folyadékfogyasztás alapvető feltétele az immunrendszer működésének. A víz nemcsak a méreganyagok kiválasztásában segít, hanem biztosítja a nyirokkeringés zavartalan működését is. A nyirokrendszer szállítja az immunsejteket a szervezetben, így ha dehidratáltak vagyunk, ez a folyamat lelassulhat. A tiszta víz, a gyógyteák és a levesek fogyasztása segít fenntartani ezt a létfontosságú keringést.
A hidratáltság közvetlen hatással van a nyálkahártyák állapotára is az orrban és a torokban. Ha a nyálkahártya kiszárad – például a fűtési szezonban a száraz levegő miatt –, apró mikrosérülések keletkezhetnek rajta, amelyeken keresztül a kórokozók könnyebben bejutnak a szervezetbe. A nedves nyálkahártya enzimeket és antitesteket tartalmaz, amelyek az első védvonalat jelentik a belélegzett vírusokkal szemben. Érdemes tehát odafigyelni a lakás páratartalmára és a rendszeres kortyolgatásra a nap folyamán.
A meleg folyadékok, mint a húsleves vagy a zöldséglevesek, különösen hasznosak ilyenkor. A húslevesben található aminosavak, mint például a cisztein, segítenek a légutak tisztításában és enyhítik a gyulladást. Ez nem csupán népi bölcsesség, hanem tudományosan is megalapozott módszer: a meleg pára és a tápanyagban gazdag folyadék együttesen támogatja a szervezet védekező mechanizmusait.
A fizikai aktivitás és a friss levegő hatása
A rendszeres, mérsékelt intenzitású mozgás az egyik legjobb befektetés az egészségünkbe. A sport hatására fokozódik a vérkeringés, ami lehetővé teszi, hogy az immunsejtek gyorsabban jussanak el a szervezet minden pontjára. A mozgás emellett segít a stresszhormonok lebontásában is, így közvetett módon is erősíti a védelmi rendszert. Nem kell élsportolói teljesítményre gondolni: napi harminc perc tempós séta már jelentős változást hozhat az ellenállóképességben.
A szabadban töltött idő, különösen tiszta, erdei levegőn, felfrissíti a tüdőt és javítja az oxigénellátást. A friss levegőn való tartózkodás segít „kisöpörni” a zárt terekben felhalmozódott kórokozókat a légutakból. Télen is érdemes naponta többször alaposan átszellőztetni a lakást és a munkahelyet, hogy csökkentsük a vírusok koncentrációját a környezetünkben. A hideg levegőhöz való fokozatos szoktatás pedig edzi a szervezet alkalmazkodóképességét.
Fontos azonban a mértékletesség: a túl intenzív, kimerítő edzés közvetlenül egy betegség előtt vagy alatt éppen ellenkező hatást érhet el, és átmenetileg gyengítheti az immunrendszert. Figyeljünk a testünk jelzéseire, és válasszunk olyan mozgásformát, amely feltölt és nem teljesen kimerít. A jóga, az úszás vagy a kirándulás kiváló választás, ha a természetes immunvédelmet szeretnénk támogatni hosszú távon.
A higiénia és a mikrobiális egyensúly
Bár az alapos kézmosás elengedhetetlen a fertőzések megelőzésében, érdemes megtalálni az arany középutat a tisztaság és a sterilitás között. A higiénia-hipotézis szerint a túlzottan steril környezet nem tesz jót az immunrendszernek, mivel a szervezet nem találkozik elegendő ingerrel, ami a fejlődéséhez szükséges. Az immunrendszernek szüksége van „edzésre”, vagyis bizonyos mennyiségű ártalmatlan baktériummal való találkozásra, hogy megtanuljon különbséget tenni a barát és az ellenség között.
A természetes immunvédelem részeként törekedjünk a természetes alapú tisztítószerek használatára, amelyek nem károsítják a szervezetünk saját védőflóráját. Az erős vegyszerek és antibakteriális szappanok túlzott használata felboríthatja a bőrünkön élő jótékony mikrobák egyensúlyát, ami a bőr természetes védőgátjának gyengüléséhez vezethet. Használjunk inkább hagyományos szappant és vizet, ami a legtöbb esetben bőségesen elegendő a kórokozók eltávolításához.
A gyerekek esetében különösen fontos, hogy hagyjuk őket találkozni a természettel: a sárban való játszás vagy a háziállatokkal való érintkezés valójában erősíti az immunrendszerüket. Ez a korai expozíció segít megelőzni az allergiák és autoimmun betegségek kialakulását, mivel megtanítja a rendszert a megfelelő válaszreakciókra. Az egészséges immunrendszer nem egy harctér, hanem egy jól szabályozott ökoszisztéma, amely harmóniában él a környezetével.
Természetes antibiotikumok a konyhában
Vannak olyan élelmiszerek, amelyeket joggal nevezhetünk természetes antibiotikumoknak, hiszen olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek gátolják a káros mikroorganizmusok szaporodását. A fokhagyma az egyik leghatalmasabb ilyen eszközünk: allicin tartalma révén baktérium-, vírus- és gombaellenes hatással bír. A legjobb hatást akkor érjük el, ha nyersen fogyasztjuk, összezúzva vagy apróra vágva, hogy a hatóanyagok aktiválódhassanak.
A méz és a propolisz a méhek ajándékai, amelyek rendkívüli gyógyerővel bírnak. A méz természetes módon gátolja a baktériumok növekedését és nyugtatja a gyulladt torkot, míg a propolisz egyfajta természetes fertőtlenítőként működik. A propolisz tinktúra rendszeres használata a kritikus időszakokban segíthet távol tartani a fertőzéseket. Fontos, hogy minőségi, termelői mézet válasszunk, mivel a bolti, hőkezelt változatokból gyakran hiányoznak az értékes enzimek.
Az oregano olaj szintén kiemelkedő hatású, köszönhetően a benne lévő karvakrolnak, amely az egyik legerősebb természetes antimikrobiális anyag. Bár rendkívül intenzív, csupán pár csepp is elegendő belőle, hogy támogassa a szervezet védekezését. Ezek a természetes szerek nem váltják ki az orvosi kezelést komoly baj esetén, de a megelőzésben és az enyhébb tünetek kezelésében felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak anélkül, hogy károsítanák a bélflóránkat.
A szauna és a hideg-meleg terápia előnyei
A szervezet edzése a hőmérsékleti különbségekkel egy ősi módszer az immunrendszer acélozására. A szaunázás során a test belső hőmérséklete megemelkedik, ami egyfajta mesterséges lázat idéz elő. Ez stimulálja a fehérvérsejtek termelődését és segít a szervezetnek a méreganyagok kiválasztásában az izzadáson keresztül. A rendszeres szaunázók körében statisztikailag alacsonyabb a légúti fertőzések aránya.
A szauna utáni hideg vizes merülés vagy a váltózuhany alkalmazása rugalmassá teszi az érfalakat és élénkíti a keringést. A hideg hatására a szervezetben emelkedik a noradrenalin szintje, ami gyulladáscsökkentő hatású. Fontos a fokozatosság: kezdjük langyos vízzel, és csak lassan szoktassuk magunkat a hidegebb hőmérséklethez. Ez a fajta „pozitív stressz” megtanítja a szervezetnek, hogyan reagáljon hatékonyan a környezeti változásokra.
Ezek a módszerek nemcsak a testet, hanem az idegrendszert is nyugtatják, segítve a stresszkezelést. A rendszeres hidroterápia javítja az alvás minőségét is, ami, mint láttuk, kulcsfontosságú az immunrendszer szempontjából. Érdemes beépíteni a heti rutinba valamilyen formában ezt a fajta edzést, hogy szervezetünk ellenállóbbá váljon a külső hatásokkal szemben.
A természetes immunvédelem tudatos felépítése
Az immunrendszer támogatása nem egy egyszeri esemény, hanem egy életforma, amely apró, de következetes döntésekből áll össze. Kezdjük azzal, hogy több valódi, feldolgozatlan élelmiszert teszünk a tányérunkra, és figyelünk a bélrendszerünk jelzéseire. Adjunk magunknak engedélyt a pihenésre és a lassításra, hiszen a túlhajszolt szervezet könnyebben megadja magát a betegségeknek. A természet közelsége, a mozgás öröme és a minőségi kapcsolatok mind olyan építőkövek, amelyek stabil alapot biztosítanak az egészségünknek.
Ne feledjük, hogy testünk egy intelligens rendszer, amely arra törekszik, hogy egyensúlyban maradjon. Feladatunk nem az, hogy „felpörgessük” az immunrendszert, hanem az, hogy megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek között zavartalanul működhet. A türelem és a következetesség meghozza gyümölcsét: egy erős, ellenálló szervezet nemcsak a betegségek elkerülésében segít, hanem több energiát és életkedvet is biztosít a mindennapokhoz.
A változás soha nem késő: minden egyes egészséges étkezés, minden korai lefekvés és minden nagy séta egy-egy szavazat a saját jóllétünkre. Ahogy egyre jobban megismerjük testünk működését, úgy válik egyre egyszerűbbé a természetes immunvédelem gyakorlati megvalósítása. Bízzunk a szervezetünk bölcsességében és támogassuk őt abban a hatalmas munkában, amit értünk végez minden egyes másodpercben.
Gyakran ismételt kérdések a természetes immunvédelemről
Mennyi idő alatt erősíthető meg az immunrendszer? 🕒
Az immunrendszer nem egy kapcsoló, amit azonnal fel lehet kattintani, hanem egy dinamikusan változó rendszer. Míg bizonyos étrendi változások hatása napokon belül érezhető az energiaszintünkön, a valódi, mélyreható ellenállóképesség felépítéséhez általában 4-8 hét következetes életmódváltás szükséges. Hosszú távú eredményeket a szokások tartós beépítésével érhetünk el.
Tényleg segít a hideg vizes zuhany az ellenállóképességben? 🚿
Igen, a rövid ideig tartó hideghatás (úgynevezett hormézis) stimulálja a keringést és növeli a fehérvérsejtek számát. A kulcs a fokozatosság és a rendszeresség: ne azonnal jéghideg vízzel kezdjük, hanem a zuhanyozás végén 30 másodperces hűvösebb szakaszokkal, majd ezt idővel növelhetjük. Ez a módszer edzi az ereket és segít a szervezetnek jobban alkalmazkodni a környezeti stresszhez.
Milyen gyógyteákat ihatnak a gyerekek immunerősítésre? ☕
Gyermekek számára leginkább a lágyabb gyógynövények ajánlottak, mint a csipkebogyó (C-vitaminban gazdag), a hársfa vagy a bodzavirág. Fontos, hogy a teák ne legyenek túl erősek, és mindig konzultáljunk a gyermekorvossal, mielőtt kúraszerűen alkalmaznánk bármilyen gyógynövényt. A mézzel való édesítés csak egyéves kor felett javasolt!
Mi a különbség a pre- és probiotikumok között? 🦠
A probiotikumok maguk a jótékony élő baktériumok (például a joghurtban vagy savanyú káposztában), amelyek a bélflórát alkotják. A prebiotikumok pedig azok a rostok (például a hagymában vagy banánban), amelyekkel ezek a jó baktériumok táplálkoznak. Az immunrendszer szempontjából mindkettő elengedhetetlen, hiszen hiába visszük be a jó baktériumokat, ha nem adunk nekik megfelelő táplálékot a megtelepedéshez.
Okozhat-e a túl sok vitamin problémát? ⚠️
Igen, különösen a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) esetében fennáll a túladagolás veszélye, mivel ezek elraktározódnak a szervezetben. A természetes forrásokból (élelmiszerekből) bevitt vitaminokat szinte lehetetlen túladagolni, de az étrend-kiegészítőkkel érdemes óvatosan bánni. Mindig tartsuk be az ajánlott adagolást, és lehetőség szerint ellenőriztessük vitaminszintünket laborvizsgálattal.
Befolyásolja-e a lelkiállapot a betegségekre való hajlamot? 🧠
Nagyon is! A pszichoneuroimmunológia tudománya bizonyította, hogy az érzelmek közvetlen hatással vannak az immunrendszerre. A tartós szorongás vagy bánat elnyomja a védősejtek aktivitását, míg a biztonságérzet, a nevetés és a szeretet fokozza azt. A lelki egyensúly fenntartása tehát ugyanolyan fontos része a védekezésnek, mint a vitaminok fogyasztása.
Hogyan pótoljuk a D-vitamint természetes módon télen? ☀️
Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt októbertől márciusig a napsütés beesési szöge nem alkalmas a D-vitamin szintézisére a bőrben. Bár a zsíros halak (lazac, makréla) és a tojás tartalmaznak némi D-vitamint, a szükséges mennyiséget pusztán étkezéssel nagyon nehéz fedezni. Ilyenkor javasolt a jó minőségű kiegészítők használata, hogy elkerüljük a téli „immunvölgyet”.
Leave a Comment