A tavaszi napsugarak első hívogató szavára szinte minden édesanya alig várja, hogy a kicsikkel végre birtokba vegye a közeli parkokat, erdőszéli játszótereket vagy a nagyi kertjét. A természet ébredése azonban nemcsak a virágokat és a pillangókat hozza magával, hanem azokat a parányi, nyolclábú potyautasokat is, amelyek néha komoly fejtörést okozhatnak a családoknak. A kullancsok világa rejtélyes és sokszor félelmetesnek tűnik, de a megfelelő tudás birtokában nem kell, hogy a szabadtéri kalandok árnyékát jelentsék. A tudatosság és a figyelem a legjobb eszközünk ahhoz, hogy megóvjuk gyermekeink és önmagunk egészségét a Lyme-kór néven ismert betegségtől.
Sokan úgy gondolják, hogy a kullancsok csak a sűrű erdők mélyén várakoznak ránk, pedig valójában a városi környezetben, a gondozott gyepekben és az alacsonyabb cserjésekben is remekül érzik magukat. Ezek a kisméretű ízeltlábúak nem ugranak és nem repülnek a fákról, hanem türelmesen várják a megfelelő gazdatestet a növényzet levelein kapaszkodva. Amikor egy ember vagy egy állat elsétál mellettük, egyszerűen átszállnak a ruházatra vagy a bőrre, majd keresni kezdik a legmelegebb, legpuhább pontot a táplálkozáshoz. Ez a lopakodó természet teszi őket olyan hatékony terjesztőivé a Borrelia burgdorferi baktériumnak, amely a Lyme-kórért felelős.
A Lyme-kór felismerése nem mindig egyszerű feladat, hiszen a tünetek rendkívül változatosak lehetnek, és gyakran összetéveszthetők más, ártalmatlanabb betegségekkel. A legjellegzetesebb és legfontosabb korai jelzés az úgynevezett kokárdaszerű folt, orvosi nevén Erythema migrans. Ez a bőrpír általában a csípés helyén alakul ki, de fontos tudni, hogy nem minden esetben jelenik meg, és nem mindenki veszi észre időben. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a betegség egyéb megnyilvánulási formáival és a kezelési lehetőségekkel, hogy a lehető leggyorsabban cselekedhessünk, ha szükséges.
A kullancsok élete és a fertőzés mechanizmusa
A kullancsok életciklusa több szakaszból áll, a petétől a lárván és a nimfán át egészen a kifejlett példányig, és minden szakaszban szükségük van vérre a fejlődéshez. Magyarországon leggyakrabban a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) felelős a fertőzések átviteléért. Érdekes módon a legveszélyesebbek gyakran a nimfák, amelyek alig nagyobbak egy mákszemnél, így rendkívül nehéz őket észrevenni a gyermekek hajas fejbőrén vagy a hajlatokban. Mivel a csípésük fájdalommentes az általuk termelt érzéstelenítő anyagoknak köszönhetően, a parazita akár napokig is észrevétlenül lakmározhat.
A fertőzés átadása nem történik meg azonnal a csípés pillanatában. A baktériumok a kullancs középbelében tanyáznak, és csak a vérszívás megkezdése után 24-48 órával vándorolnak át a kullancs nyálmirigyeibe, majd onnan az emberi véráramba. Ez az időablak a mi legnagyobb szövetségesünk. Ha a kirándulás után alaposan átvizsgáljuk a családot, és a talált kullancsot szakszerűen, rövid időn belül eltávolítjuk, a fertőzés kockázata minimálisra csökkenthető. Minél tovább marad a kullancs a bőrben, annál nagyobb az esélye annak, hogy a kórokozók átjutnak a szervezetbe.
A gyorsaság a legfontosabb fegyverünk: egy 24 órán belül eltávolított kullancs szinte biztosan nem képes átadni a Lyme-kórt okozó baktériumokat.
Érdemes megjegyezni, hogy nem minden kullancs hordozza a baktériumot. A fertőzöttségi arány területenként változik, de még egy fertőzött kullancs csípése sem jelenti automatikusan a betegség kialakulását. A szervezet immunrendszere és az eltávolítás gyorsasága együttesen határozza meg a kimenetelt. Ugyanakkor nem szabad félvállról venni a helyzetet, hiszen a Lyme-kór kezelés nélkül krónikussá válhat, érintve az ízületeket, a szívet és az idegrendszert is.
A kokárdaszerű folt azonosítása
A Lyme-folt felismerése az első és legfontosabb lépés a diagnózis felé. Ez a bőrtünet általában a csípést követő 3. és 30. nap között jelentkezik, bár az átlagos megjelenési idő 7-10 nap. Kezdetben csak egy apró, vörös pontot látunk, amely lassan, napról napra növekedni kezd. A folt átmérője eléri vagy meghaladja az 5 centimétert, de nem ritka a 15-20 centiméteres kiterjedés sem. A „kokárda” elnevezés onnan ered, hogy a pír középen gyakran elhalványul, így egy vörös gyűrű marad, amelynek közepén néha egy sötétebb pont jelzi az eredeti csípés helyét.
Fontos megkülönböztetni ezt a specifikus tünetet a közönséges rovarcsípés utáni reakciótól. Egy szúnyog- vagy pókcsípés utáni duzzanat és vörösség általában pár nap alatt elmúlik, viszket és nem növekszik jelentősen. Ezzel szemben a Lyme-folt ritkán viszket, nem fáj, tapintásra nem feltétlenül melegebb a környező bőrnél, viszont folyamatosan terjed. Ha egy vörös folt már több mint három napja jelen van és láthatóan nő a mérete, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, még akkor is, ha nem emlékszünk kullancscsípésre.
| Jellemző | Átlagos rovarcsípés | Lyme-folt (Erythema migrans) |
|---|---|---|
| Méret | Kicsi, 1-2 cm | Nagy, minimum 5 cm, folyamatosan nő |
| Élettartam | Néhány nap | Hetekig is fennállhat |
| Érzet | Viszkető, néha fájdalmas | Általában panaszmentes |
| Megjelenés | Azonnal vagy órákon belül | Napokkal vagy hetekkel később |
Nem szabad elfelejteni, hogy a folt néha atipikus formát ölthet. Előfordulhat, hogy nem halványul ki a közepe, hanem egyenletesen vörös marad, vagy éppen kékes-lilás árnyalatot kap. Gyermekeknél gyakori, hogy a folt az arcukon, a fülük mögött vagy a hajas fejbőrükön jelenik meg, ahol a haj miatt nehezebb észrevenni. Éppen ezért a fürdetés alatti alapos szülői ellenőrzés ilyenkor létfontosságú, különösen a „rejtett” helyeken: hónaljban, térdhajlatban, a lágyéki területen és a köldök környékén.
Egyéb korai tünetek és a „nyári influenza”
Sajnos az esetek jelentős részében – egyes becslések szerint akár 30-40 százalékban – a jellegzetes folt egyáltalán nem jelenik meg, vagy olyan helyen van, ahol soha nem látjuk meg. Ilyenkor a szervezet egyéb jelekkel próbál üzenni a fertőzésről. Ezek a tünetek gyakran hasonlítanak egy enyhe influenzára, ami megtévesztő lehet, hiszen a kullancsok szezonja egybeesik a jó idővel, amikor senki sem számít megfázásra. Ha nyáron hirtelen láz, hidegrázás, fejfájás vagy erős kimerültség jelentkezik, mindig érdemes gyanakodni.
Az izom- és ízületi fájdalmak szintén gyakori kísérőjelenségek. Ezek a panaszok vándorló jellegűek lehetnek: egyik nap a térdünk sajog, a következőn a vállunk vagy a csuklónk. A kismamák és édesanyák számára ez különösen megterhelő lehet, hiszen a mindennapi teendők, a gyermek emelgetése egyébként is igénybe veszi a testet, így könnyű ráfogni a fáradtságra. Azonban a Lyme-kór okozta fáradtság mértéke sokszor jóval meghaladja a hétköznapi kimerültséget; olyan érzés, mintha minden erőnk elszállt volna.
A nyirokcsomók megduzzadása a csípés közelében vagy testszerte szintén jelzésértékű. Ez az immunrendszer válasza a behatoló baktériumokra. Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, még ha foltot nem is látunk, érdemes felidézni az elmúlt hetek programjait. Voltunk-e erdőben, kertészkedtünk-e, vagy jártunk-e olyan helyen, ahol kullancsokkal érintkezhettünk? A pontos kórtörténet sokat segít az orvosnak a helyes diagnózis felállításában, különösen azokban a fázisokban, amikor a laboreredmények még bizonytalanok lehetnek.
A Lyme-kór késői szakaszai és szövődményei

Ha a korai jeleket nem vesszük észre, vagy elmarad a megfelelő kezelés, a baktériumok eljuthatnak a szervezet távolabbi pontjaira is. Ez a szakasz hetekkel, hónapokkal, sőt akár évekkel a csípés után is jelentkezhet. Ilyenkor már nemcsak a bőr, hanem a szervek és az idegrendszer is érintetté válhat. Az egyik legriasztóbb tünet az arcidegbénulás (Bell-parézis), ami az arc egyik felének lógásával, az izmok gyengeségével jár. Bár ez ijesztő, korai felismerés esetén gyógyszeresen jól kezelhető.
A krónikus ízületi gyulladás a Lyme-kór másik ismert szövődménye. Leggyakrabban a nagyízületeket, főként a térdet érinti, amely látványosan megduzzadhat, vörössé és fájdalmassá válhat. Ez nem egy állandó fájdalom, hanem rohamokban jelentkezik, ami megnehezíti a diagnózist, hiszen a beteg néha hetekig panaszmentes lehet. A kezeletlen fertőzés hosszú távon károsíthatja az ízületi porcokat, ezért a tartós ízületi panaszok kivizsgálása elengedhetetlen.
Ritkábban, de előfordulhatnak szívműködési zavarok is, például szívritmuszavar vagy szívdobogásérzés, amit a baktériumok okozta szívizom-gyulladás idéz elő. Idegrendszeri szinten memóriazavarok, koncentrációs nehézségek vagy éjszakai végtagzsibbadás jelentkezhetnek. Ezeket a tüneteket sokszor a stressznek tulajdonítjuk, de ha visszatérő vagy súlyosbodó panaszokról van szó, mindig gondolni kell a Lyme-kór lehetőségére is, még akkor is, ha a kullancscsípés emléke már a homályba veszett.
A Lyme-kór az „ezerarcú betegség”, mivel képes szinte bármilyen szervi panaszt imitálni, ezért a gyanú fennállása esetén az alapos kivizsgálás nem spórolható meg.
Hogyan távolítsuk el helyesen a kullancsot?
Amikor felfedezünk egy kullancsot a gyermekünkben vagy magunkban, a legfontosabb a higgadtság megőrzése. Sokan pánikba esnek és azonnal a népi praktikákhoz nyúlnak, ami sajnos több kárt okozhat, mint hasznot. Szigorúan tilos a kullancsot krémmel, olajjal, zsírral vagy alkohollal bekenni, illetve tilos elégetni. Ezek a módszerek oxigénhiányos állapotba hozzák a parazitát, aminek következtében a kullancs fuldokolni kezd, és a gyomrában lévő fertőzött váladékot – benne a baktériumokkal – egyenesen a sebbe öklendezi.
A helyes módszer a mechanikai eltávolítás. Használjunk speciális kullancskiszedő csipeszt vagy kanalat, amelyet gyógyszertárakban beszerezhetünk. Ha nincs kéznél ilyen, egy sima szemöldökcsipesz is megteszi. A cél az, hogy a kullancsot a bőrhöz a lehető legközelebb, a fejénél vagy a szájszervénél fogjuk meg, ne pedig a potrohánál. Egy határozott, de nem hirtelen, rántás nélküli mozdulattal húzzuk ki függőlegesen. Ne csavarjuk, mert ilyenkor a feje könnyebben beleszakadhat a bőrbe.
Mi a teendő, ha a kullancs feje bent marad? Nos, semmiképpen ne essünk kétségbe! A fej már önmagában nem fertőz, úgy viselkedik, mint egy apró szálka. A szervezet idővel kilöki magából, vagy kiszárad és kipotyog. Nem érdemes tűvel vagy késsel roncsolni a bőrt a kiszedése érdekében, mert ezzel másodlagos fertőzéseket okozhatunk. A legfontosabb lépés az eltávolítás után a terület fertőtlenítése (például betadinnal vagy alkohollal) és a csípés helyének megjelölése a naptárban, hogy tudjuk, meddig kell figyelnünk az esetleges bőrelváltozásokat.
Diagnózis és a laborvizsgálatok útvesztője
A Lyme-kór diagnosztizálása nem olyan egyszerű, mint egy vérvétel a koleszterinszint ellenőrzésére. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a kullancs eltávolítása utáni napon azonnal vért vetetnek a gyermektől. Fontos tudni, hogy a szervezetnek időre van szüksége ahhoz, hogy antitesteket (ellenanyagokat) termeljen a baktérium ellen. Ezek az ellenanyagok – az IgM és az IgG – általában csak a csípés utáni 4-6. héten válnak kimutathatóvá a vérből. A túl korai vizsgálat szinte biztosan álnegatív eredményt hoz, ami hamis biztonságérzetet adhat.
Az orvosi gyakorlatban leggyakrabban az úgynevezett ELISA tesztet használják szűrővizsgálatként. Ha ez pozitív vagy kétes eredményt ad, egy megerősítő, specifikusabb vizsgálat következik, a Western blot. Ez utóbbi képes részletesen megmutatni, hogy a szervezet pontosan mely baktériumfehérjék ellen kezdett el védekezni. Lényeges azonban kiemelni, hogy a diagnózist nem a papír, hanem az orvos állítja fel, figyelembe véve a tüneteket, a kórtörténetet és a laboreredményeket együttesen.
Vannak esetek, amikor a tünetek annyira egyértelműek – például egy 10 centiméteres kokárdaszerű folt esetén –, hogy az orvos laborvizsgálat nélkül is felállítja a diagnózist és megkezdi a kezelést. Ez azért van, mert a kezelés késleltetése nagyobb kockázattal jár, mint a tesztekre való várakozás. Ezzel szemben tünetmentes embernél, akiben csak „volt egy kullancs”, nem indokolt a rutinszerű laborvizsgálat, hiszen sokan esnek át a fertőzésen úgy, hogy a szervezetük magától legyőzi azt, és csak az ellenanyag-maradványok látszódnának a vérben.
A kezelés menete és az antibiotikumok szerepe
A Lyme-kór szerencsére egy baktérium okozta betegség, ami azt jelenti, hogy antibiotikumokkal hatékonyan gyógyítható. Minél hamarabb kezdődik el a kúra, annál gyorsabb és teljesebb a felépülés. A terápia általában 2-4 hétig tart, a választott gyógyszer és az adagolás pedig függ a beteg életkorától, testsúlyától és attól, hogy melyik szakaszban jár a betegség. Gyermekeknél és kismamáknál különös gondossággal választják meg a hatóanyagot, hogy az biztonságos legyen a szervezetük számára.
Nagyon fontos, hogy az orvos által előírt kúrát végig kell csinálni, még akkor is, ha a tünetek már néhány nap után teljesen eltűnnek. A Borrelia baktériumok ugyanis képesek „rejtőzködni” és lassan osztódni, így a túl rövid ideig tartó kezelés esélyt adhat nekik a túlélésre és a későbbi kiújulásra. A kúra alatt és után érdemes odafigyelni a bélflóra épségére is, így a probiotikumok használata javasolt a kismamák és a gyerekek számára is az antibiotikum mellé.
Gyakran felmerül a kérdés: mi van akkor, ha a kezelés után is maradnak tünetek? Ezt nevezik néha „poszt-Lyme szindrómának”. Ilyenkor a baktériumok már nincsenek jelen, de a fertőzés okozta gyulladásos folyamatok még egy ideig elhúzódhatnak a szervezetben. Ez türelmet és pihenést igényel, nem feltétlenül újabb és újabb antibiotikum-kúrákat. Ilyenkor a hangsúly az immunrendszer támogatásán, a megfelelő vitaminpótláson és az egészséges életmódon van.
A modern orvostudomány segítségével a Lyme-kór ma már egy jól kezelhető betegség, feltéve, hogy időben felismerjük és betartjuk a terápiás útmutatásokat.
Kullancsok elleni védekezés a családban

A megelőzés mindig egyszerűbb és kevésbé stresszes, mint a kezelés. Amikor kirándulni megyünk, válasszunk világos színű ruházatot a gyerekeknek és magunknak is. Ezen ugyanis sokkal könnyebben észrevehető a sötét színű, vándorló kullancs, mielőtt elérné a bőrt. Érdemes a nadrágszárat a zokniba tűrni, a pólót pedig a nadrágba, így mechanikai gátat képezünk az apró betolakodók előtt. Bár ez nem a legdivatosabb viselet, az erdőben rendkívül praktikus.
Használjunk megbízható kullancsriasztó szereket. A kismamák és kisgyermekek esetében keressük a természetes alapú vagy kifejezetten nekik kifejlesztett készítményeket. Fontos, hogy ne csak a bőrre, hanem a ruházatra és a cipőre is fújjunk belőle. Léteznek már olyan ultrahangos kullancsriasztók is, amelyeket a ruhára vagy a babakocsira lehet csíptetni, és vegyszermentes védelmet ígérnek – bár ezek hatékonysága egyénenként változhat, kiegészítő védelemnek kiválóak.
A hazaérkezés utáni rituálé legyen az alapos átvizsgálás. Ne felejtsük el, hogy a kullancsok szeretik a rejtett helyeket! Nézzünk be a fül mögé, a hajas fejbőr vonalába, a köldökbe, a térdhajlatokba és a lábujjak közé is. Egy gyors zuhany is sokat segíthet, hiszen a még nem rögzült kullancsokat egyszerűen lemoshatjuk a bőrről. A ruhákat pedig érdemes rögtön a mosógépbe dobni, vagy magas hőfokon átvasalni, hogy az esetleg bennük maradt paraziták elpusztuljanak.
Lyme-kór a várandósság alatt
A kismamák számára minden betegség különös aggodalomra ad okot, hiszen nemcsak önmagukért, hanem a fejlődő babáért is felelősséggel tartoznak. A Lyme-kór esetében jó hír, hogy a baktérium nem okoz magzati rendellenességeket vagy fejlődési hibákat, ellentétben például a rubeolával vagy a toxoplazmával. Azonban a kezeletlen anyai fertőzés elméletileg átjuthat a méhlepényen, ezért a várandósság alatt észlelt kullancscsípést vagy tüneteket kiemelten kell kezelni.
Ha egy kismamánál diagnosztizálják a Lyme-kórt, az orvosok olyan antibiotikumot (például amoxicillint) választanak, amely bizonyítottan biztonságos a terhesség alatt is. A megfelelő kezelés mellett a baba egészsége nem kerül veszélybe. A legfontosabb ilyenkor is a korai felismerés és az őszinte kommunikáció a nőgyógyásszal és az infektológus szakorvossal. Ne próbálkozzunk öngyógyítással vagy házi szerekkel, bízzunk a szakemberek tapasztalatában.
A megelőzés a várandósság alatt is kulcsfontosságú. A kismamák bőre néha érzékenyebb lehet a riasztószerekre, ezért érdemes először egy kis felületen tesztelni a készítményeket. A természetközeli sétákról nem kell lemondani, hiszen a friss levegő és a mozgás nagyon fontos, de a tudatosságot ilyenkor is vigyük magunkkal az erdőbe.
Tévhitek és igazságok a Lyme-kórról
A közösségi médiában és az interneten rengeteg téves információ kering a Lyme-kórral kapcsolatban, ami felesleges szorongást szülhet az édesanyákban. Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy létezik védőoltás a Lyme-kór ellen. Sajnos jelenleg nincs elérhető vakcina emberek számára a Lyme-kór megelőzésére. Amit sokan „kullancs elleni oltásként” ismernek, az valójában a kullancsencephalitis (vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás) ellen véd. Ez egy másik, szintén kullancsok által terjesztett, de teljesen eltérő betegség, amely ellen valóban létezik hatékony védőoltás.
Egy másik gyakori tévhit, hogy ha a kullancs feje bent maradt, akkor a fertőzés biztosan bekövetkezik. Mint korábban említettük, a baktériumok a kullancs potrohában és gyomrában élnek, nem a fejében. A beszakadt fej nem növeli a Lyme-kór kockázatát, csupán egy kis helyi irritációt okozhat. Szintén tévedés azt hinni, hogy a kullancsot „ki kell csavarni” az óramutató járásával megegyező irányban. A kullancs szájszerve nem egy csavar, hanem horgokkal ellátott szúrószerv, így a csavarás csak növeli a fejszakadás esélyét.
Sokan félnek attól is, hogy a Lyme-kór fertőző emberről emberre. Fontos tisztázni: a betegség nem terjed érintéssel, csókkal, szoptatással vagy közös evőeszköz használatával. Csak és kizárólag a fertőzött kullancs csípése útján kerülhet be a szervezetbe. Ez azt jelenti, hogy ha a családban valaki beteg lesz, nem kell elkülöníteni őt a gyerekektől vagy más családtagoktól.
Végezetül, ne dőljünk be azoknak a hirdetéseknek, amelyek „azonnali Lyme-tesztet” kínálnak a patikákban a kullancs eltávolítása utáni percekben. Ezeknek a teszteknek a megbízhatósága rendkívül alacsony, és gyakran vezetnek téves következtetésekhez. A legjobb diagnosztikai eszköz továbbra is a figyelmes szem, amely észreveszi a növekvő foltot, és a tapasztalt orvosi vizsgálat.
Gyakori kérdések a Lyme-kórról
Milyen színű és alakú pontosan a Lyme-folt? 🎨
A Lyme-folt általában ovális vagy kör alakú, és a színe a halványrózsaszíntől az élénkvörösig terjedhet. Jellemzően legalább 5 centiméteresre megnő, és gyakran (de nem mindig!) céltáblaszerűen néz ki: a széle vörös, beljebb egy világosabb gyűrű található, a legközepe pedig ismét sötétebb lehet.
Mikor kell orvoshoz fordulni a csípés után? 🏥
Ha sikerült gyorsan és szakszerűen eltávolítani a kullancsot, és nincs semmilyen tünet, nem kell azonnal orvoshoz rohanni. Akkor keressük fel a rendelőt, ha a csípés helyén növekvő piros folt jelenik meg, vagy ha a csípést követő hetekben láz, izomfájdalom, erős fejfájás vagy szokatlan fáradtság lép fel.
Biztonságos a kullancsriasztó használata kisgyermekeknél? 👶
Igen, de mindig az életkornak megfelelő készítményt válasszunk. A csecsemőknél inkább a fizikai védelmet (szúnyogháló a babakocsin, ruházat) és a természetes alapú (például eukaliptuszolaj tartalmú) riasztókat részesítsük előnyben, 2-3 éves kor felett pedig már alkalmazhatóak a speciálisan gyermekeknek szánt spray-k.
Lehet-e kétszer elkapni a Lyme-kórt? 🔄
Sajnos igen. A Lyme-kór elleni védekezés során a szervezet nem alakít ki élethosszig tartó immunitást. Ez azt jelenti, hogy egy sikeres kezelés után egy újabb fertőzött kullancs csípése ismét kiválthatja a betegséget. Ezért a megelőzésre és az átvizsgálásra minden szezonban ugyanúgy figyelni kell.
Minden kullancscsípés után kell antibiotikumot szedni? 💊
Nem, rutinszerűen nem javasolt antibiotikumot szedni egy kullancscsípés után. Az antibiotikum egy komoly gyógyszer, aminek mellékhatásai lehetnek, ezért csak akkor indokolt a használata, ha a fertőzés jelei (például a folt) egyértelműen megmutatkoznak, vagy a laborvizsgálatok alátámasztják a baktérium jelenlétét.
Okozhat-e a Lyme-kór hosszú távú szövődményeket? 🧠
Igen, ha a betegséget nem ismerik fel időben és kezeletlen marad, krónikus ízületi gyulladást, idegrendszeri panaszokat vagy szívműködési zavarokat okozhat. Azonban fontos tudni, hogy a korai stádiumban elkezdett antibiotikum-kúra az esetek túlnyomó többségében teljes gyógyulást eredményez szövődmények nélkül.
Mit tegyek, ha nem tudom, mennyi ideje volt bennem a kullancs? 🕰️
Ilyenkor is távolítsuk el a lehető leghamarabb, fertőtlenítsük a helyét, és figyeljük a bőrünket a következő egy hónapban. Ha nem jelenik meg folt és nem érezzük betegnek magunkat, valószínűleg nem történt fertőzés. Kétség esetén egy hónap elteltével érdemes lehet egy szerológiai vérvizsgálatot végeztetni az orvosunkkal konzultálva.






Leave a Comment