Amikor a napsütéses tavaszi vagy nyári délutánokon a családdal a természetbe vágyunk, szinte minden édesanya fejében ott motoszkál a kullancsveszély gondolata. Alaposan befújjuk a gyerekeket riasztószerrel, a kirándulás végén pedig rutinszerűen átvizsgáljuk a hajas fejbőrt és a hajlatokat, megnyugodva, ha nem találunk hívatlan vendéget. Létezik azonban egy kevésbé ismert, ám annál alattomosabb útja a fertőzésnek, amelyhez nincs szükség erdei sétára, sőt, még egyetlen apró csípésre sem a saját bőrünkön. Ez a láthatatlan veszély a reggelizőasztalnál, a legtermészetesebbnek hitt élelmiszereinkben bújhat meg, és bár ritkábban hallunk róla, a kockázat valós és megelőzhető.
A természet ajándéka vagy rejtett csapda a kosárban
A gasztronómiai trendek az elmúlt évtizedben egyértelműen a „vissza a gyökerekhez” irányba mozdultak el, ami alapvetően üdvözlendő folyamat a családok egészsége szempontjából. Egyre több szülő keresi a kistermelői piacokat, a háztáji gazdaságokat, vágyva a vegyszermentes, friss és feldolgozatlan alapanyagokra. A nyers tej és az abból készült kézműves sajtok népszerűsége töretlen, hiszen sokan úgy vélik, a pasztőrözés során elvesznek az értékes enzimek és vitaminok. Ebben a természetközeli idillben azonban megfeledkezünk arról, hogy a pasztőrözés technológiáját nem véletlenül vezették be elődeink.
A kezeletlen tej fogyasztása egyfajta orosz ruletté válhat, ha az állat, amelytől a tej származik, fertőzött kullancsokkal találkozott a legelőn. Ez a jelenség nem csupán elméleti lehetőség, hanem egy biológiailag jól dokumentált folyamat, amelyet alimentáris, azaz táplálkozási úton történő fertőzésnek nevez a szakirodalom. Amikor egy fertőzött kullancs megcsípi a kecskét, juhot vagy tehenet, a vírus bekerül az állat véráramába, majd onnan rövid időn belül kiválasztódik a tejmirigyekben is.
Az édesanyák számára a legriasztóbb ebben a helyzetben a tudat, hogy a gyermeküket úgy tehetik ki egy súlyos idegrendszeri betegségnek, hogy közben a legjobb szándékkal, egészségesnek hitt táplálékot adnak nekik. A kullancsencephalitis vírus ugyanis képes túlélni a gyomorsav maró hatását, és a bélfalon keresztül felszívódva ugyanazt a betegséget váltja ki, mintha közvetlenül egy vérszívó juttatta volna a szervezetünkbe. Az így szerzett fertőzés ráadásul gyakran családi halmozódást mutat, hiszen a közösen elfogyasztott reggeli tej vagy a pikniken tálalt friss sajt egyszerre több családtagot is megbetegíthet.
Érdemes elidőzni a gondolattal, hogy a biztonságunk nem ér véget a kullancsriasztó spray használatánál. A tudatosság kiterjesztése az étkezési szokásainkra alapvető lépés a modern szülői gondoskodásban. Nem a kistermelői termékek ellen kell hadat viselnünk, hanem a kockázatok ismeretében, felelősségteljesen kell döntenünk a konyhatechnológiai eljárásokról, például a forralásról vagy a megbízható forrásból származó termékek kiválasztásáról.
A vírus útja a legelőtől a konyhaasztalig
Ahhoz, hogy megértsük, miként válhat egy pohár tej veszélyforrássá, ismernünk kell a vírus életciklusát és az állati szervezet működését. A kullancsencephalitis vírusa (FSME-vírus) a természetben a kullancsok és a vadon élő rágcsálók között cirkulál. Amikor a haszonállataink – leggyakrabban a kecskék és a juhok, ritkábban a szarvasmarhák – a szabadban legelnek, elkerülhetetlenül érintkeznek a fűszálakon várakozó kullancsokkal. Egyetlen fertőzött kullancs csípése elegendő ahhoz, hogy az állat vérében meginduljon a vírus szaporodása.
Az érintett állatok többsége tünetmentes marad, vagy csak nagyon enyhe, alig észrevehető panaszokat mutat, így a gazda számára nem feltűnő a fertőzöttség. Miközben az állat látszólag makkegészséges, a szervezete már termeli a vírust, amely a vérkeringés útján eljut a tőgybe. Itt a vírus átlépi a vér-tej gátat, és megjelenik a tejben. Ez a kiválasztódás általában a csípést követő 2-14 napos időszakban a legintenzívebb, de egyes esetekben hosszabb ideig is eltarthat.
A vírus nem válogat: a legtisztább hegyi legelőn tartott állat teje is hordozhatja a kórokozót, ha a környezetben jelen vannak a fertőzött kullancsok.
A legkritikusabb pont az, hogy a vírus a tejben rendkívül stabil marad. Nem pusztul el a hűtőben való tárolás során, sőt, a savanyítási folyamatoknak is ellenáll bizonyos ideig. Ha ebből a nyers tejből túrót vagy friss sajtot készítenek anélkül, hogy a tejet előzetesen 70 Celsius-fok fölé melegítenék, a kórokozó életképes marad a végtermékben is. Ezért jelenthetnek kockázatot az út menti árusoktól vásárolt, ellenőrizetlen forrásból származó „házi” tejtermékek, ahol a készítés körülményeire nincs rálátásunk.
A fertőzés mechanizmusa az emberi szervezetben is figyelemre méltó. Miután megittuk a fertőzött folyadékot, a vírus a nyirokrendszeren keresztül terjed szét. Mivel nem a bőrön keresztül jut be, a szervezet védekező mechanizmusai másképp reagálnak, de a végeredmény sajnos ugyanaz: a vírus célba veszi a központi idegrendszert. A táplálkozási úton történő fertőzés esetében a lappangási idő gyakran rövidebb lehet, mint a csípésnél, és a tünetek néha hirtelenül, hevesebben jelentkeznek.
A kecsketej különös szerepe és a kockázati csoportok
Gyakran hallani, hogy a kecsketej a „fehér arany”, amely erősíti az immunrendszert és segít az allergiák leküzdésében. Ez számos szempontból igaz is, ám pont a kecskék életmódja rejti a legnagyobb veszélyt a kullancsencephalitis szempontjából. A kecskék imádnak a bokros, cserjés területeken legelni, ahol a kullancsok sűrűsége a legmagasabb. Míg a tehenek inkább a nyílt legelőket kedvelik, a kecskék közvetlenül a vérszívók fészkeibe sétálnak be a legfinomabb hajtásokért.
Tudományos megfigyelések bizonyítják, hogy a kecskék szervezete sokkal hatékonyabban választja ki a vírust a tejbe, mint a szarvasmarháké. Míg a tehéntejben a vírus koncentrációja gyakran alacsonyabb és rövidebb ideig mutatható ki, a kecsketej valóságos „vírusbombává” válhat egy-egy fertőzött egyed esetében. Ezért van az, hogy a történelemben feljegyzett tejes járványok nagy része kifejezetten kecsketejhez vagy az abból készült friss sajtokhoz köthető.
| Állatfaj | Legelési szokások | Víruskiválasztás mértéke | Kockázati szint |
|---|---|---|---|
| Kecske | Bokros, cserjés területek | Nagyon magas | Magas |
| Juh | Füves domboldalak | Közepes | Közepes/Magas |
| Szarvasmarha | Nyílt legelők | Alacsonyabb | Alacsony/Közepes |
A juhok esetében a helyzet hasonló a kecskékéhez. A juhsajt, különösen a friss juhgomolya vagy a juhtúró, szintén hordozhatja a vírust, ha a készítés során a tejet nem hőkezelik megfelelően. Fontos kiemelni, hogy az érlelt sajtoknál a kockázat némileg csökken a hosszú érési folyamat és a kémiai változások miatt, de a friss, lágy sajtok esetében a védelem gyakorlatilag nulla. Édesanyaként különösen óvatosnak kell lennünk, amikor a gyerekeknek választunk ezekből a finomságokból a piacon.
A kockázati csoportok élén nem meglepő módon a gyermekek és az idősek állnak, de a legyengült immunrendszerű felnőttek is fokozott veszélynek vannak kitéve. A gyermekek esetében a vér-agy gát még áteresztőbb lehet, így a vírus könnyebben okozhat súlyos agyhártyagyulladást vagy agyvelőgyulladást. Emellett a kicsik szervezetének folyadékháztartása is hamarabb felborul egy magas lázzal járó betegség során, ami tovább súlyosbíthatja a klinikai képet.
A kullancsencephalitis tünetei: a kétfázisú betegség
Amikor valaki fertőzött tej útján kapja el a betegséget, a tünetek kezdetben megtévesztőek lehetnek. Gyakran egy egyszerű nyári influenzának vagy gyomorrontásnak tűnik a dolog. A betegség jellegzetesen két fázisban zajlik, ami komoly csapda lehet a diagnózis felállításakor. Az első szakaszban, ami általában 2-4 nappal a fertőzött tej fogyasztása után jelentkezik, általános panaszok lépnek fel: láz, végtagfájdalom, fejfájás, fáradékonyság és étvágytalanság.
Sokszor ezen a ponton a szülő még nem is gyanakszik kullancsra, hiszen nem látott csípést a gyermeken. A tünetek pár nap után enyhülnek, a láz megszűnik, és úgy tűnik, a gyermek meggyógyult. Ez az „ál-gyógyulási” szakasz néhány naptól akár egy hétig is eltarthat. Ezután azonban következik a második, jóval súlyosabb fázis, amikor a vírus eléri a központi idegrendszert. Ekkor hirtelen, igen magas láz jelentkezik, amit erős fejfájás, tarkómerevség, fényérzékenység és hányás kísér.
Ebben a második szakaszban már egyértelműen az agyhártyagyulladás (meningitis) vagy agyvelőgyulladás (encephalitis) jeleit látjuk. A gyermek aluszékonnyá válhat, zavart lehet a tudata, vagy akár remegés és bénulásos tünetek is felléphetnek. Rendkívül fontos kiemelni, hogy amennyiben a családban többen is hasonló tüneteket produkálnak egy közös, nyers tejes étkezés után, azonnal tájékoztatni kell az orvost a gyanúról. A gyors diagnózis életmentő lehet, még akkor is, ha a vírus ellen nincs specifikus gyógyszer, csak támogató kezelés.
A betegség hosszú távú hatásai is jelentősek lehetnek. Sok gyermeknél a felépülés után is megmaradhatnak koncentrációs zavarok, tartós fejfájás vagy fáradékonyság. Ezért nem szabad félvállról venni a megelőzést. Míg a bőrön keresztüli fertőzést az alapos átvizsgálással néha megelőzhetjük, az ételben megbújó vírust csak a tudatosság és a konyhai fegyelem állíthatja meg.
A konyhatechnológia mint pajzs a vírus ellen
Sokan tartanak a tej forralásától, mert úgy gondolják, hogy ezzel minden értékes anyagot „kiölnek” belőle. Azonban mérlegre kell tennünk a kockázatokat: egy esetlegesen elvesző vitaminmennyiség áll szemben egy súlyos, maradandó károsodást okozó idegrendszeri fertőzéssel. A jó hír az, hogy a kullancsencephalitis vírusa hőérzékeny. Ez azt jelenti, hogy egy egyszerű, de alapos hőkezeléssel teljes biztonságot teremthetünk a család számára.
A pasztőrözés házi körülmények között is megvalósítható. Ha a tejet legalább 15 másodpercig 72 Celsius-fokon tartjuk, vagy 63 fokon 30 percig, a vírus elpusztul. A legegyszerűbb módszer azonban a teljes felforralás. Amint a tej eléri a forráspontot és „felugrik” a habja, a vírusok megsemmisülnek. Fontos, hogy ne csak a tejet, hanem a házi tejszínt és a tejfölt is óvatosan kezeljük, ha azok nyers alapanyagból készültek.
A sajtok esetében trükkösebb a helyzet. A friss gomolyák készítésekor a tejet gyakran csak kézmelegre (35-40 fokra) melegítik, hogy az oltóanyag jól működjön. Ez a hőmérséklet sajnos ideális a vírus életben maradásához. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a kedvenc árusunk a sajt készítése előtt pasztőrözte-e a tejet, inkább válasszunk érlelt, kemény sajtokat a gyerekeknek, vagy használjuk a friss sajtot olyan ételekben, amelyek sütés-főzés során átesnek hőkezelésen (például túrós lepényben vagy rakott tészta tetején).
A tudatos konyha alapja a tudás: a forralás nem elrontja a tejet, hanem biztonságossá teszi szeretteink számára.
Érdemes figyelni a higiéniára is a konyhában. Bár a vírus közvetlenül nem terjed emberről emberre (kivéve az anyatejet, de erről később), a fertőzött nyers tejjel szennyezett edények vagy munkafelületek közvetíthetik a kórokozót. Ha nyers tejjel dolgozunk, mindig alaposan mossunk kezet és fertőtlenítsük az eszközöket, mielőtt más élelmiszerekhez nyúlnánk. Ez a fajta figyelem nem túlzó óvatosság, hanem a felelős szülői magatartás része.
Tévhitek és a bio-szemlélet árnyoldalai
A modern társadalomban él egy erős romantikus kép a „természetesről”. Sokan hiszik, hogy ami bio, ami közvetlenül a gazdától jön, az eleve mentes minden veszélytől. Ez a szemlélet azonban figyelmen kívül hagyja, hogy a természetben a kórokozók éppen olyan természetes részei az ökoszisztémának, mint a hasznos baktériumok. A kullancsok által terjesztett betegségek nem válogatnak a vegyszermentes és a nagyüzemi gazdaságok között; sőt, a szabad tartású állatok nagyobb valószínűséggel találkoznak kullancsokkal.
Egy másik gyakori tévhit, hogy a fagyasztás elpusztítja a vírust. Sajnos ez nem igaz. A kullancsencephalitis vírus remekül bírja a hideget, így a lefagyasztott nyers tej felengedés után is éppen olyan fertőző maradhat, mint előtte volt. Sokan azt is gondolják, hogy a savanyítás, például az aludttej készítése, megöli a kórokozót a tejsavtermelő baktériumok hatására. Bár a savas közeg nem kedvez a vírusnak, nem garantálja annak teljes pusztulását a folyamat elején.
Azt is gyakran hallani, hogy csak bizonyos vidékeken kell félni a kullancsoktól. Bár vannak kiemelt kockázatú területek Magyarországon (például a Dunántúli-középhegység, az Északi-középhegység vagy Zala és Somogy megye), a kullancsok és velük együtt a vírusok terjedése folyamatos. A madarak és a vadállatok olyan helyekre is elszállíthatják a fertőzött kullancsokat, ahol korábban nem fordultak elő. Így egy alföldi kistermelő állatai is érintettek lehetnek, ha a környezetükben megtelepedtek a vérszívók.
A „szomszéd néni teje mindig jó volt” érvelés is gyakran előkerül. Ez azonban a statisztikai vakság egyik formája. Az, hogy tíz évig nem történt baj, nem jelenti azt, hogy a tizenegyedikben nem kerülhet vírus a rendszerbe. A természet kiszámíthatatlan, és a megelőzés lényege pont az, hogy ne akkor kapjunk észbe, amikor már megtörtént a baj. A tudatos vásárló nem bizalmatlan a gazdával szemben, hanem tisztában van a biológiai folyamatokkal és megteszi a szükséges óvintézkedéseket a saját konyhájában.
Az anyatej és a várandósság különleges helyzete
Kismamaként és szoptató édesanyaként még nagyobb a felelősségünk. Felmerül a kérdés: mi történik, ha egy várandós nő fogyaszt fertőzött tejet? A vírus képes átjutni a méhlepényen? A szakmai konszenzus szerint a terhesség alatti fertőzés kockázatos lehet a magzatra nézve, bár az ilyen esetek dokumentációja ritkább. A magas láz és a szervezet általános legyengülése önmagában is veszélyeztetheti a terhességet, az idegrendszeri érintettség pedig tovább növeli a komplikációk esélyét.
A szoptatás időszakában még óvatosabbnak kell lennünk. Vannak adatok arra vonatkozóan, hogy a vírus az anyatejjel is átadható a csecsemőnek. Ez azt jelenti, hogy ha az édesanya fertőzött nyers tejet iszik és megbetegszik, a saját tején keresztül fertőzheti meg a babát. Ebben a sérülékeny időszakban a legbölcsebb döntés a nyers tej és a bizonytalan eredetű lágy sajtok teljes elkerülése, vagy azok szigorú hőkezelése.
A kismamák étrendjébe gyakran javasolják a kalciumban gazdag tejtermékeket, és sokan ilyenkor fordulnak a „tiszta” források felé. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a bolti, pasztőrözött vagy UHT tejek tápanyagtartalma bőségesen elegendő, és biztonsági szempontból összehasonlíthatatlanul megbízhatóbbak. A várandósság nem az az időszak, amikor kísérletezni kellene a kezeletlen élelmiszerekkel, hiszen itt már két élet egészségéről döntünk egyszerre.
Ha egy szoptató édesanyánál felmerül a fertőzés gyanúja, azonnal orvoshoz kell fordulni és jelezni kell a szoptatás tényét. Ilyenkor speciális protokollok lépnek életbe a baba védelme érdekében. A legjobb védekezés azonban itt is a megelőzés: maradjunk a biztonságos, hőkezelt termékeknél, amíg a kicsi immunrendszere meg nem erősödik, és mi magunk is a legvédettebbek akarunk lenni.
A védekezés legbiztosabb eszköze: a védőoltás
Bár a cikk központi témája a csípés nélküli fertőzés, nem mehetünk el a legfontosabb megelőzési mód mellett, ami a védőoltás. A kullancsencephalitis elleni vakcina az egyetlen olyan eszköz, amely akkor is védelmet nyújt, ha véletlenül mégis fertőzött élelmiszert fogyasztunk. Az oltás során termelődő ellenanyagok ugyanis a véráramban keringve semlegesítik a vírust, függetlenül attól, hogy az a bőrön vagy a bélrendszeren keresztül jutott be.
Magyarországon több típusú oltóanyag is elérhető, külön a gyermekek és külön a felnőttek számára. Az alapimmunizálás három oltásból áll, és a teljes védettség kialakulásához idő kell. Ezért érdemes már a téli hónapokban elkezdeni a sorozatot, hogy a tavaszi-nyári szezonra már biztonságban legyen a család. Az emlékeztető oltásokról sem szabad megfeledkezni, hiszen a védettség szintje az évek alatt csökken.
Sok szülő tart az oltásoktól, de érdemes mérlegelni: a kullancsencephalitis ellen nincs vírusellenes gyógyszer. Ha a betegség kialakul, csak a tüneteket tudják enyhíteni a kórházban, miközben reménykednek a szervezet öngyógyító erejében. Ezzel szemben az oltás egy ellenőrzött és hatékony módja a súlyos komplikációk elkerülésének. Különösen ajánlott az oltás azoknak a családoknak, akik gyakran kirándulnak, vagy rendszeresen vásárolnak háztáji tejtermékeket.
A védőoltás és a tudatos konyhatechnológia együttese adja a lehető legnagyobb biztonságot. Ha a család minden tagja oltott, és mellette még a tejet is forraljuk, gyakorlatilag nullára csökkenthetjük a fertőzés esélyét. Ez az a fajta gondoskodás, amellyel nyugodtan élvezhetjük a természet adta finomságokat anélkül, hogy aggódnunk kellene a láthatatlan veszélyek miatt.
Gyakori tévedések a fertőzés felismerésében
A diagnózis nehézsége abban rejlik, hogy a „tejes” fertőzésnél az orvosok gyakran nem is gondolnak kullancsencephalitisre, hacsak a beteg nem említi a nyers tej fogyasztását. Mivel nincs csípés, nincs egyértelmű kiindulópont. Gyakran ételmérgezésként kezelik a kezdeti hányást és lázat, ami értékes időveszteséget jelenthet. Éppen ezért érdemes tisztában lenni azzal, hogy mi magunk mit ettünk az elmúlt két hétben.
Egy másik tévedés, hogy a fertőzés csak a nyári melegben történhet meg. A kullancsok már 5-7 fokos átlaghőmérséklet felett aktívak, így kora tavasszal és késő ősszel is jelen lehet a vírus a tejelő állatokban. Sőt, a vírus a hűvösebb időben lassabban bomlik le a környezetben, ami bizonyos szempontból még kedvezhet is a terjedésének a tejtermékekben.
Sokan hiszik azt is, hogy ha az állat „tiszta” és nem látnak rajta kullancsot, akkor a teje is biztonságos. Egy kifejlett kecskén vagy juhon a sűrű szőr miatt szinte lehetetlen észrevenni a megbújt vérszívókat, különösen a lárva vagy nimfa állapotúakat, amelyek alig nagyobbak egy gombostűfejnél, mégis hordozhatják a vírust. A szemrevételezés tehát nem helyettesíti a biztonságos hőkezelést.
A legfontosabb, hogy ne essünk pánikba, de maradjunk éberek. Ha a környezetünkben több ember is hasonló, influenzaszerű tüneteket mutat egy közös piacozás vagy falusi látogatás után, kezeljük ezt figyelmeztető jelként. A tudatosság nem félelmet jelent, hanem felkészültséget. A magyar konyha és a tejtermékek szeretete nem kell, hogy veszélyekkel párosuljon, ha ismerjük a szabályokat és betartjuk a biztonsági előírásokat.
Összefoglaló tanácsok a biztonságos családi asztalhoz
A mindennapok során néhány egyszerű rutin beépítésével minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. Ha piacon vásárolunk tejet, az első dolgunk legyen a forralás, amint hazaérünk. Ne kóstolgassuk a nyers tejet „ellenőrzés” céljából sem, hiszen egyetlen korty is elég lehet a fertőzéshez. A gyermekeknek szánt tejet és tejtermékeket kezeljük kiemelt figyelemmel.
Vásárláskor bátran kérdezzük meg a termelőt, hogy a tejet pasztőrözi-e a sajt készítése előtt, vagy hogy az állatai kaptak-e valamilyen védelmet a kullancsok ellen. Egy felelős gazda szívesen válaszol ezekre a kérdésekre, és büszke a biztonságos technológiájára. Ha bizonytalanok vagyunk, inkább válasszunk olyan termékeket, amelyeknél garantált a hőkezelés.
Végül, tartsuk szem előtt, hogy a megelőzés legjobb módja a komplex védelem: a környezet ismerete, a tudatos vásárlás, a konyhai higiénia és a védőoltás. Ezek együttesen biztosítják, hogy a családunk asztalára csak egészséges és biztonságos ételek kerüljenek, és a közös étkezések valóban az örömről és a táplálásról szóljanak, ne pedig a rejtett betegségektől való félelemről.
A természet tisztelete és a modern tudomány vívmányai nem zárják ki egymást. Élvezhetjük a háztáji ízeket úgy is, hogy közben megvédjük szeretteinket a láthatatlan kórokozóktól. Legyünk mi a tudatos édesanyák, akik ismerik a veszélyeket, de nem hagyják, hogy azok elvegyék a családi pillanatok nyugalmát.
Gyakran Ismételt Kérdések a csípés nélküli kullancsfertőzésről
🥛 Bármilyen tejtől elkaphatom a betegséget?
Csak a kezeletlen, nyers tej hordozhatja a vírust. A boltokban kapható pasztőrözett vagy UHT (tartós) tejek teljesen biztonságosak, mivel a gyártási folyamat során alkalmazott hőkezelés garantáltan elpusztítja a kullancsencephalitis vírusát.
🧀 A házi túró és a sajt is veszélyes lehet?
Igen, amennyiben ezek nyers, nem pasztőrözött tejből készültek. A friss sajtok, a gomolya és a túró különösen kockázatosak lehetnek, mivel készítésük során gyakran nem melegítik fel a tejet a vírus pusztulásához szükséges 70-72 Celsius-fokra.
🔥 Mennyi ideig kell forralni a tejet a biztonsághoz?
Nem szükséges hosszú percekig forralni; amint a tej eléri a forráspontot (amikor „felugrik”), a vírus elpusztul. Ha biztosra akarunk menni, tartsuk 72 fok felett legalább 15 másodpercig, ami otthoni körülmények között a forralással érhető el legkönnyebben.
💉 Ha be vagyok oltva kullancs ellen, a fertőzött tejtől is védve vagyok?
Igen. A kullancsencephalitis elleni védőoltás által termelt ellenanyagok a véráramban fejtik ki hatásukat, így mindegy, hogy a vírus csípéssel vagy a tápcsatornán keresztül jut be a szervezetbe – az immunrendszer képes lesz felismerni és hatástalanítani azt.
🤢 Mik a jelei, ha fertőzött tejet ittam?
A tünetek általában két fázisban jelentkeznek. Először influenzaszerű panaszok (láz, fejfájás, végtagfájdalom) lépnek fel 2-4 nap után. Ezt egy rövid tünetmentes időszak követi, majd jöhet a második fázis magas lázzal, tarkómerevséggel és hányással, ami már az idegrendszeri érintettséget jelzi.
🐐 Csak a kecsketej fertőzhet?
Nem, bár a kecsketej a leggyakoribb forrás a kecskék legelési szokásai miatt. A fertőzés azonban előfordulhat nyers juh- és tehéntej fogyasztása esetén is, ha az állat fertőzött kullancsokkal érintkezett a legelőn.
❄️ Megöli a fagyasztás a vírusokat a tejben?
Sajnos nem. A kullancsencephalitis vírusa kifejezetten jól bírja a hideget, és a fagyasztás során nem pusztul el. A fagyasztott nyers tej felengedés után ugyanúgy fertőző maradhat, mint frissen.
Leave a Comment