Egészségesen ősszel is: 4 módszer, amivel megelőzheted a náthaszezont

Amikor az őszi levelek sárgulni kezdenek, és a reggeli harmat hűvösen csillog a fűszálakon, sokan érezzük, hogy a nyár gondtalan könnyedsége átadja helyét valami sokkal komolyabbnak: a náthaszezon fenyegetésének. A gyermekek visszatérnek az óvodákba és iskolákba, a zárt térben töltött idő megnő, és ezzel együtt a kórokozók terjedésének kockázata is ugrásszerűen megnő. Egy gondosan felépített őszi stratégia azonban nem csupán a tünetek kezeléséről szól, hanem arról, hogyan építsük fel a családunk számára egy olyan erős védelmi vonalat, amely képes ellenállni a hideg időjárás és a vírusok támadásának. A célunk nem az, hogy tökéletesen elkerüljük a betegségeket – ez szinte lehetetlen –, hanem hogy minimalizáljuk azok gyakoriságát és lerövidítsük a lefolyásukat. Négy alapvető módszerrel elérhető, hogy az ősz és a tél ne a takonykór és a láz, hanem a meghitt családi pillanatok időszaka legyen.

Az immunrendszerünk nem egy kapcsoló, amit hirtelen bekapcsolhatunk. Egy komplex, finomhangolt rendszer, amit folyamatosan táplálni és támogatni kell, különösen a változékony őszi időszakban.

Az őszi kihívás: Miért éppen ilyenkor gyengülünk le?

Az őszi átmenet nem csak a ruhatárunkat érinti, hanem a szervezetünk belső működését is alapjaiban változtatja meg. A napsütéses órák csökkenése miatt a D-vitamin raktárak ürülnek, ami közvetlenül gyengíti az immunválaszt. Ráadásul a hőmérséklet ingadozása, a fűtött, száraz levegőjű belső terek és a hideg külső környezet közötti gyakori váltakozás stresszt jelent a légutak nyálkahártyájának. Ez a nyálkahártya az elsődleges védelmi vonalunk, amely ha kiszárad, sokkal könnyebben engedi be a vírusokat és baktériumokat.

A közösségi élet is intenzívebbé válik. Az iskolakezdés, a zsúfolt tömegközlekedés, az irodai munka mind olyan környezetet teremt, ahol a légúti cseppfertőzés útján terjedő kórokozók gyorsabban terjedhetnek. A krónikus fáradtság, amelyet sok szülő tapasztal a nyári szabadság utáni visszarázódás során, tovább rontja a helyzetet. A kimerült szervezet nem tud hatékonyan védekezni, így a nátha nem csak elkaphatóbbá, de hosszabb lefolyásúvá is válik.

Első módszer: Az immunrendszer bástyája – célzott táplálkozás és szuperételek

Az egészséges táplálkozás nem csupán divatos életmód, hanem az immunrendszer alapköve. Ősszel különös hangsúlyt kell fektetnünk azokra a tápanyagokra, amelyek közvetlenül támogatják a védekező sejtek működését, csökkentik a gyulladást és erősítik a nyálkahártya integritását. A színes, szezonális zöldségek és gyümölcsök bőséges fogyasztása elengedhetetlen, mivel ezek biztosítják a szükséges antioxidánsokat és vitaminokat.

A vitaminok szimfóniája: D, C, A és E

Bár minden vitamin fontos, van négy olyan, amelynek őszi pótlása és megfelelő bevitele megkerülhetetlen a nátha elleni harcban. A D-vitamin, vagy a „napfény vitaminja”, talán a legkritikusabb. Kutatások igazolják, hogy az alacsony D-vitamin szint szignifikánsan növeli a légúti fertőzések kockázatát. Mivel ősszel és télen a napfény ereje nem elegendő a bőrünkön keresztüli szintézishez, a pótlás szinte minden magyar kismama és gyermeke számára javasolt. Ne feledjük, a D-vitamin zsírban oldódó, így érdemes zsiradékkal együtt bevinni a jobb felszívódás érdekében.

A C-vitamin, az egyik legismertebb immunerősítő, egy erős antioxidáns, amely támogatja a fagociták (a kórokozókat bekebelező sejtek) működését. Bár a magas dózisú C-vitamin nem feltétlenül akadályozza meg a nátha kialakulását, igazoltan képes csökkenteni a tünetek súlyosságát és időtartamát. Ősszel érdemes a citrusfélék mellett olyan szezonális forrásokat is keresni, mint a csipkebogyó, a homoktövis vagy a káposztafélék. Ezek nem csak C-vitamint, hanem számos más, szinergikusan ható fitokemikáliát is tartalmaznak.

Az A-vitamin létfontosságú a nyálkahártyák és a bőr egészségéhez. Ez a vitamin segít fenntartani a légutak integritását, ami az első védelmi vonalunk része. Hiánya esetén a nyálkahártya kiszárad és repedezetté válhat, megkönnyítve a vírusok bejutását. Az A-vitamin előanyaga, a béta-karotin, bőségesen megtalálható a sütőtökben, az édesburgonyában és a sárgarépában, melyek mind tipikus őszi alapanyagok.

Végül, az E-vitamin is erőteljes antioxidáns, amely védi a sejteket az oxidatív stressztől. Bár kevésbé van fókuszban, mint a C vagy D, hozzájárul az immunsejtek membránjának stabilitásához. Forrásai közé tartoznak a magvak, diófélék és a növényi olajok, melyek emellett egészséges zsírsavakat is biztosítanak.

Ásványi anyagok és nyomelemek: A cink és a szelén szerepe

A vitaminok mellett a nyomelemek is nélkülözhetetlenek az immunválasz megfelelő működéséhez. A cink az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely több mint 300 enzim működésében vesz részt, beleértve azokat is, amelyek az immunsejtek termeléséért és aktiválásáért felelősek. A cinkhiány gyengíti a T-sejtek működését. Őszi étrendünkbe célszerű beépíteni a tökmagot, a hüvelyeseket és a vörös húst – természetesen mértékkel.

A szelén egy másik antioxidáns hatású nyomelem, amely kulcsszerepet játszik a vírusok elleni védekezésben. Segít a szervezetnek megbirkózni az oxidatív károsodással, ami fertőzés idején megnő. Brazildió, napraforgómag és tengeri halak fogyasztásával biztosíthatjuk a megfelelő bevitelt. Érdemes figyelembe venni, hogy a magyar termőföld szeléntartalma általában alacsony, ami indokolhatja a kiegészítést.

Immunerősítő őszi ételek táblázata

Étel	Fő hatóanyag	Immunrendszeri funkció
Sütőtök	Béta-karotin (A-vitamin előanyaga)	Nyálkahártya integritásának védelme
Fokhagyma	Alliin, Alliináz	Természetes antivirális és antibakteriális hatás
Homoktövis	C-vitamin, Karotinoidok	Antioxidáns védelem, kollagén szintézis
Tökmag	Cink, Egészséges zsírsavak	T-sejt aktivitás támogatása
Brokkoli	Szulforafán, C-vitamin	Méregtelenítés támogatása, gyulladáscsökkentés

A gyulladáscsökkentés mesterei: Kurkuma és gyömbér

A krónikus, alacsony szintű gyulladás gyengíti az immunrendszert, és fogékonyabbá tesz a fertőzésekre. Az őszi étrendnek tartalmaznia kell olyan természetes gyulladáscsökkentőket, mint a kurkuma (benne a kurkumin hatóanyaggal) és a gyömbér. A kurkuma erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, de a felszívódásához elengedhetetlen a fekete bors (benne lévő piperin) vagy valamilyen zsiradék hozzáadása.

A gyömbér nem csak melegítő hatású, ami ideális az őszi hűvös napokon, de a benne lévő gingerolok segítik a légúti váladék oldását és csökkentik a gyulladást. Egy reggeli, friss gyömbérrel, citrommal és mézzel készült tea már önmagában is erős kezdetet ad a napnak. Ezek a fűszerek beépíthetők levesekbe, pörköltekbe és smoothie-kba is, így nem csak egészségesebbé, de ízletesebbé is válik a családi menü.

Második módszer: A bélrendszer mint második agy – a mikrobiom gondozása

Egyre több kutatás támasztja alá azt az elméletet, hogy az immunrendszerünk 70-80%-a a bélrendszerünkben található. A bélflóra, vagy más néven a mikrobiom, egy óriási közösség, amelynek állapota közvetlenül befolyásolja a szervezetünk védekezőképességét. Ha a bélben lévő hasznos baktériumok egyensúlya felborul (ezt nevezzük diszbiózisnak), az gyengíti az immunválaszt, és növeli a fertőzésekre való hajlamot.

A bélflóra és az immunitás kapcsolata

A bélben élő jótékony baktériumok nem csupán az emésztést segítik, hanem kulcsfontosságú szerepet játszanak a bélfal integritásának fenntartásában. Egy egészséges bélfal megakadályozza, hogy a káros anyagok és kórokozók bejussanak a véráramba. Továbbá, a bélflóra termel bizonyos rövid szénláncú zsírsavakat (például a butirátot), amelyek táplálják a bélsejteket, és szabályozzák az immunsejtek aktivitását. Ez különösen fontos a túlzott gyulladásos reakciók megelőzésében.

Egy erős bélrendszer az, ami csendben, a háttérben dolgozik azon, hogy a gyermekünk ne kapja el minden közösségi bacilust. A bélflóra az igazi őszi szuperhős.

Probiotikumok és prebiotikumok: A bélrendszer táplálása

A bélrendszer támogatásának két fő pillére a probiotikumok és a prebiotikumok. A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben bejutva jótékony hatással vannak a gazdaszervezetre. Ősszel, különösen antibiotikum-kúra után, vagy a közösségbe járás megkezdésekor érdemes lehet célzott probiotikum-kúrát tartani, amely Lactobacillus és Bifidobacterium törzseket tartalmaz.

A prebiotikumok olyan emészthetetlen rostok, amelyek a hasznos bélbaktériumok táplálékául szolgálnak. Ezek nélkül a probiotikumok nem tudnak megtelepedni és szaporodni. A prebiotikumok természetes forrásai közé tartozik a fokhagyma, a hagyma, a póréhagyma, a banán és a csicsóka. Ezek rendszeres fogyasztásával biztosítható a bélflóra folyamatos táplálása és a diverzitás fenntartása.

A fermentált ételek reneszánsza

A modern étrend gyakran szegény a természetes fermentált élelmiszerekben, pedig ezek évszázadok óta részei a hagyományos népi gyógyászatnak. A fermentáció során a természetes baktériumok átalakítják az ételeket, növelve azok tápértékét és probiotikumtartalmát. Ősszel a savanyított káposzta az egyik legkiválóbb választás. Nem csak gazdag C-vitaminban, hanem élő baktériumkultúrákat is tartalmaz, amelyek segítik a bélrendszer egyensúlyát.

Más fermentált opciók is beilleszthetők a napi étrendbe, mint például a natúr joghurt (élő kultúrával), a kefir, vagy a kombucha. Fontos, hogy a termékek ne legyenek pasztörizálva a fermentálás után, mert a hőkezelés elpusztítja a hasznos baktériumokat. A házi készítésű kovászos kenyér is hozzájárul a rostbevitelhez és a bélflóra sokszínűségéhez, ami elengedhetetlen a robosztus őszi immunitáshoz.

Amit kerüljünk: A bélflóra ellenségei

A bélflóra támogatása nem csak a jó dolgok hozzáadásáról szól, hanem a károsító tényezők minimalizálásáról is. A legnagyobb ellenségek közé tartoznak a finomított cukrok és a feldolgozott élelmiszerek. A cukor táplálja a káros baktériumokat és gombákat (például a Candidát), amelyek kiszorítják a hasznos törzseket, növelve a gyulladást és a bélfal áteresztőképességét.

Ugyancsak kerülendők a feleslegesen használt antibiotikumok. Bár az antibiotikumok életmentőek lehetnek, széles spektrumú hatásukkal elpusztítják a bélflóra nagy részét. Ha elkerülhetetlen az antibiotikum-kúra, feltétlenül gondoskodni kell a szupererős probiotikumok párhuzamos szedéséről, legalább két órával eltolva az antibiotikum bevételétől, és a kúra befejezése után még hetekig folytatni kell a bélflóra regenerációját.

Harmadik módszer: Test és lélek harmóniája – pihenés és stresszkezelés

A modern életvitel, különösen a kisgyermekes családok esetében, gyakran jár krónikus alváshiánnyal és folyamatos stresszel. Ez a kettősség az immunrendszer csendes gyilkosa. A legmagasabb minőségű étrend és vitaminpótlás sem képes ellensúlyozni az elhúzódó stressz és a pihenés hiányának romboló hatását.

Az alvás mint gyógyszer: Melatonin és immunválasz

Az alvás nem passzív állapot; ez az az idő, amikor a szervezet intenzív helyreállító munkát végez. A citokinek – az immunrendszer kulcsfontosságú kommunikációs molekulái – termelése megnő alvás közben, különösen a mély alvási fázisokban. Ezek a citokinek segítenek a gyulladás elleni küzdelemben és a fertőzésekre adott válasz szabályozásában.

A melatonin, az alvási hormon, szintén erős antioxidáns és immunmodulátor. Ősszel, ahogy rövidülnek a nappalok, a melatonin termelődése természetesen növekszik. Fontos, hogy támogassuk ezt a folyamatot: a lefekvés előtti órákban kerüljük a kék fényt (telefon, tablet), és biztosítsunk teljes sötétséget a hálószobában. A gyermekek számára kialakított, szigorú, ám nyugodt esti rituálé létfontosságú az elegendő és pihentető alvás biztosításához.

A nátha elleni leghatékonyabb fegyver gyakran nem egy tabletta, hanem egy extra óra mély, zavartalan alvás. Ezt a befektetést soha ne spóroljuk el a családunk egészségéből.

A krónikus stressz pusztító hatása

Amikor stresszesek vagyunk, a szervezetünk kortizolt és adrenalint termel. Bár rövid távon ez a reakció hasznos lehet, ha a stressz krónikussá válik, a folyamatosan magas kortizolszint elnyomja az immunrendszer működését. A kortizol gátolja a fehérvérsejtek szaporodását és funkcióját, különösen a természetes ölősejtekét, amelyek a vírusok elleni védekezésben játszanak szerepet.

Ősszel, a rohanó iskolakezdés és a munkahelyi nyomás közepette, a stresszkezelésnek tudatos prioritássá kell válnia. Ez nem feltétlenül jelent órákig tartó meditációt; lehet egy 15 perces séta a friss levegőn, egy forró fürdő levendulaolajjal, vagy egyszerűen csak az, hogy este fél órával korábban fekszünk le. A lényeg a rendszeresség és a tudatosság.

Relaxációs technikák és a mentális egyensúly

A relaxációs technikák beépítése a napi rutinba segít csökkenteni a kortizolszintet és támogatja a paraszimpatikus idegrendszer működését, ami a „pihenj és eméssz” állapotért felelős. A mély, hasi légzés – amit akár a gyerekeinkkel együtt is gyakorolhatunk lefekvés előtt – azonnal csökkenti a szívverést és megnyugtatja az idegrendszert. A jóga és a nyújtás nem csak a testet, de a lelket is felfrissíti, segít elengedni a felgyülemlett feszültséget.

A természetben töltött idő, még ha csak rövid is, szintén jelentős stresszcsökkentő hatású. A japánok által „erdei fürdőzésnek” (Shinrin-yoku) nevezett gyakorlat lényege, hogy tudatosan megfigyeljük a környezetünket, ami bizonyítottan csökkenti a stresszhormonok szintjét és javítja az immunmarkereket. Az őszi kirándulások a lehullott levelek között kiváló lehetőséget biztosítanak a testi-lelki feltöltődésre.

Negyedik módszer: A külső védelem – higiénia és környezeti optimalizálás

Bár a belső védelem erősítése elengedhetetlen, nem feledkezhetünk meg a külső környezet optimalizálásáról és az alapvető higiéniai szabályok szigorú betartásáról sem. A náthát és az influenzát okozó vírusok cseppfertőzéssel, de leginkább felületeken keresztül terjednek. A megfelelő protokollok betartásával jelentősen csökkenthetjük a fertőzés esélyét.

A kézmosás művészete és a felületek tisztán tartása

A kézmosás az egyik legegyszerűbb, mégis leghatékonyabb védekezési módszer. Nem elég azonban csak gyorsan benedvesíteni a kezünket; a megfelelő technika és időtartam a lényeg. Mindig legalább 20 másodpercig, szappannal, alaposan dörzsölve kell mosni a kezünket, beleértve a csuklót, az ujjak közötti részt és a körmök alatti területet is. Különösen fontos ez hazatérés után, étkezés előtt, és orrfújás vagy köhögés után.

Ha nincs lehetőség szappanos kézmosásra, a legalább 60%-os alkoholtartalmú kézfertőtlenítő gél használata a második legjobb megoldás. A gyermekeket már kiskorban meg kell tanítani erre a rutinra, és következetesen ellenőrizni kell a betartását. Emellett ne feledkezzünk meg a gyakran érintett felületek (kilincsek, telefonok, távirányítók) rendszeres áttörléséről sem, különösen, ha a családban már felütötte a fejét valamilyen fertőzés.

A levegő minősége: Szellőztetés és páratartalom

Ősszel, ahogy bekapcsoljuk a fűtést, a belső terek levegője gyakran túl szárazzá válik. A száraz levegő nem csak a nyálkahártyákat szárítja ki, de lehetővé teszi a vírusok számára, hogy hosszabb ideig lebegjenek a levegőben. Az optimális páratartalom 40% és 60% között van, ami gátolja a vírusok terjedését és támogatja a légutak egészségét.

A rendszeres és hatékony szellőztetés szintén elengedhetetlen. Naponta többször, rövid ideig (5-10 percig) tárjuk ki teljesen az ablakokat, hogy kereszthuzatot hozzunk létre. Ez kicseréli a zárt térben felgyülemlett, kórokozókkal teli levegőt friss, oxigéndús levegőre. Ez a módszer különösen fontos a gyermekek szobájában és azokban a helyiségekben, ahol sok időt töltünk együtt.

Természetes fertőtlenítők és légúti támogatás

A kémiai fertőtlenítők túlzott használata hosszú távon káros lehet. Érdemes bevetni néhány természetes módszert a levegő tisztítására. Az illóolajok, mint például az eukaliptusz, a teafa vagy a citromolaj, párologtatva nem csak kellemes illatot biztosítanak, hanem antivirális és antibakteriális tulajdonságaik révén segítenek a levegő tisztításában is. Ügyeljünk azonban arra, hogy kisgyermekek és várandós kismamák közelében csak biztonságos, hígított illóolajokat használjunk.

A sós vizes orröblítés, vagy a sós vizes spray használata szintén nagyszerű őszi rutin. A sós víz segít eltávolítani a nyálkahártyáról a port, az allergéneket és a vírusokat, miközben nedvesen tartja a légutakat. Ez a mechanikai tisztítás jelentősen csökkenti a fertőzés kockázatát és enyhíti a kezdődő nátha tüneteit.

A négy pillér együttes ereje

A nátha elleni harcban a siker nem egyetlen csodaszerben rejlik, hanem a négy módszer szinergikus alkalmazásában. Hiába szedünk magas dózisú C-vitamint, ha közben krónikusan alváshiányban szenvedünk. És hiába alszunk eleget, ha a bélflóránk egyensúlya felborult, és ezáltal az immunválaszunk gyenge.

Az őszi egészségprogram egy holisztikus megközelítés, amely magában foglalja a tudatos táplálkozást, a bélrendszer támogatását, a mentális és fizikai pihenést, valamint a környezeti feltételek optimalizálását. Ez a négy pillér stabil alapot biztosít a család egészségének, lehetővé téve, hogy a hűvösebb hónapokat is aktívan és élvezetesen töltsük, ahelyett, hogy folyamatosan a betegségekkel küzdenénk.

A megelőzés nem egyszeri feladat, hanem egy folyamatosan fenntartott életmód. A kismamák számára ez a tudatosság különösen fontos, hiszen ők felelnek a családi szokások kialakításáért. Egy kis extra odafigyeléssel, néhány apró változtatással az őszi-téli időszak a családi melegség és a meghittség ideje lehet, nem pedig a betegségeké.

A célzott táplálkozás biztosítja az alapanyagot, a bélflóra gondozása a feldolgozó üzemet, a pihenés és stresszkezelés a rendszabályozást, míg a higiénia a külső védelmet. Ha mind a négy területen erősítünk, a szervezetünk sokkal hatékonyabban fogja kezelni a szezonális kihívásokat. Ne várjuk meg az első tüsszentést; kezdjük el a felkészülést már ma, és élvezzük az ősz minden szépségét egészségesen és energikusan.

---

Gyakran ismételt kérdések az őszi immunerősítésről

🍊 Mennyi D-vitamint adjak a gyermekemnek ősszel és télen?

A D-vitamin adagolása függ a gyermek életkorától és a kiindulási D-vitamin szintjétől. Általánosságban elmondható, hogy csecsemőkorban a cseppekkel történő pótlás kötelező. Nagyobb gyermekek és felnőttek esetében a napi ajánlott bevitel 1000-2000 NE (Nemzetközi Egység) között mozoghat, de őszi-téli időszakban sok szakember javasolja a magasabb, 2000-4000 NE napi adagot is. Kifejezetten ajánlott egy vérvétellel ellenőrizni a család D-vitamin szintjét, és ez alapján konzultálni a háziorvossal vagy gyermekorvossal a pontos adagolásról.

🦠 Segíthet-e a probiotikum a közösségbe járó gyermekemnek?

Igen, nagyon valószínű. A probiotikumok, különösen azok, amelyek klinikailag vizsgált törzseket tartalmaznak (pl. Lactobacillus rhamnosus GG), igazoltan segíthetnek a felső légúti fertőzések gyakoriságának csökkentésében. A bélflóra erősítése révén a probiotikumok támogatják az immunrendszer gyorsabb reakciókészségét. Fontos, hogy a probiotikumot rendszeresen, kúraszerűen adjuk, nem csak akkor, ha már beteg a gyermek.

🌬️ Tényleg hatékony a sós vizes orröblítés a nátha megelőzésében?

Abszolút. A sós vizes orröblítés (vagy orrspray) nem gyógyszer, hanem egy mechanikai tisztító módszer. Segít eltávolítani a nyálkahártyára tapadt vírusrészecskéket, allergéneket és szennyeződéseket, mielőtt azok elszaporodhatnának. Rendszeres, napi egyszeri használata a náthaszezonban nedvesen tartja a nyálkahártyát, ami erősíti az elsődleges védekezési vonalat. Gyermekeknél a kisebb nyomású, célzott orrspray ajánlott.

🛌 Milyen jelei vannak a krónikus stressznek egy kisgyermeknél?

A krónikus stressz jelei kisgyermekeknél gyakran eltérnek a felnőtteknél tapasztaltaktól. Jelezheti ezt a hirtelen visszatérő éjszakai ébredés, az alvászavarok, a gyakoribb dührohamok, a szeparációs szorongás fokozódása, vagy az étkezési szokások megváltozása (pl. válogatósság). Ezenkívül a gyakori, megmagyarázhatatlan hasfájás vagy fejfájás is utalhat arra, hogy a gyermek idegrendszere túlterhelt. A pihenés és a kiszámítható napi rutin elengedhetetlen a stressz csökkentéséhez.

🍎 Melyek azok a „szuperételek”, amiket minden nap fogyasztanunk kellene ősszel?

Bár a szuperételek fogalma divatos, van néhány, ami tényleg kiemelkedő. A fermentált ételek (kefir, savanyú káposzta) a bélflóra miatt, a sütőtök és az édesburgonya a béta-karotin miatt, a fokhagyma és a gyömbér pedig gyulladáscsökkentő és antivirális hatásuk miatt tekinthető napi szinten javasolt alapanyagnak. Fontos, hogy ezeket frissen és változatosan fogyasszuk.

🌡️ A túl száraz levegő tényleg növeli a nátha kockázatát?

Igen. Amikor a fűtési szezon beindul, a belső terek levegőjének relatív páratartalma gyakran 30% alá csökken. A száraz levegő kiszárítja az orr és a torok nyálkahártyáját, amely így nem képes hatékonyan megkötni és eltávolítani a belélegzett kórokozókat. A kiszáradt nyálkahártya repedezetté válik, megkönnyítve a vírusok bejutását. Egy párologtató használata (40-60% optimális tartományban) jelentősen javíthatja a légutak védelmét.

🏃‍ Hogyan segíti a mozgás az immunrendszert a hűvös időben?

A mérsékelt intenzitású, rendszeres mozgás növeli a vérkeringést, ami elősegíti az immunsejtek gyorsabb áramlását a szervezetben, így azok hatékonyabban találhatják meg a kórokozókat. A szabadban végzett mozgás pedig a stresszt is csökkenti és javítja a hangulatot. Kerüljük azonban a túlzott, kimerítő edzéseket, mivel a túledzés átmenetileg gyengítheti az immunrendszert, növelve a fertőzésre való hajlamot. A napi 30-60 perc könnyű-közepes intenzitású aktivitás ideális.

A náthaszezon nem egy elkerülhetetlen átok, hanem egy lehetőség arra, hogy tudatosan gondoskodjunk a testünkről. A megelőzésbe fektetett energia mindig megtérül, méghozzá a család egészségében és boldogságában.

A négy módszer következetes alkalmazása, a táplálkozás finomhangolása, a bélflóra gondozása, a pihenés tiszteletben tartása és a higiéniai szabályok betartása az a titok, amivel a legtapasztaltabb kismamák is átvészelik a leghidegebb hónapokat is betegségek nélkül.

A cél, hogy ne csak túléljük, hanem élvezzük is az őszi-téli időszakot.