Napjainkban a rövidlátás, vagy tudományos nevén a miópia, globális népegészségügyi problémává nőtte ki magát. Becslések szerint 2050-re a világ lakosságának fele küzd majd ezzel a látásproblémával. Ez a drámai emelkedés nem csupán genetikai örökségünk következménye, hanem sokkal inkább életmódunk változásáé. A modern gyermekek egyre több időt töltenek beltérben, a közeli monitorok és könyvek világában, ami rendkívüli terhelést jelent a fejlődő szem számára. Szerencsére a megoldás egyszerű, ingyenes és azonnal elkezdhető: a szabadban töltött idő. A legújabb kutatások szerint, ha a gyermekek naponta legalább két órát töltenek a természetes fényben, azzal jelentősen csökkenthető a rövidlátás kialakulásának kockázata, sőt, lassítható a már meglévő rövidlátás romlása is.
A miópia népbetegséggé válása: a digitális élet ára
A rövidlátás robbanásszerű terjedése az elmúlt néhány évtizedben különösen szembetűnő. Míg nagyszüleink generációjában a miópia viszonylag ritka volt, ma már egyes kelet-ázsiai országokban a fiatal felnőttek 80-90%-a rövidlátó. Bár Magyarországon a helyzet nem ennyire szélsőséges, a tendencia nálunk is aggasztó: egyre fiatalabb korban, egyre nagyobb dioptriával szorulnak szemüvegre a gyerekek.
De mi áll a jelenség hátterében? A tudósok konszenzusa szerint a genetikai hajlam mellett két fő környezeti tényező felelős: a közelre fókuszálás túlzott mennyisége, valamint a természetes fény hiánya. A gyermekek szeme a növekedés során rendkívül plasztikus, alkalmazkodik a környezeti ingerekhez.
Amikor a gyermek folyamatosan, hosszú órákon át a közeli tárgyakra (telefon, tablet, könyv) fókuszál, a szem alkalmazkodik ehhez az állapothoz. Ez a folyamatos terhelés azt eredményezheti, hogy a szemtengely túl hosszúra nő. A rövidlátás lényege ugyanis az, hogy a szemgolyó megnyúlik, és a beérkező fénysugarak nem a retinán, hanem előtte egyesülnek, ami távolra homályos látást eredményez.
A modern oktatási rendszerek, az okoseszközök elterjedése és a szigorú tantervek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekek naponta jóval több órát töltenek közelre nézéssel, mint amennyit szemük evolúciósan megszokott. Ez a folyamat szinte elkerülhetetlenül megterheli a látórendszert.
A szemünk nem arra lett tervezve, hogy napi 8-10 órán keresztül 30 centiméterre lévő felületeket nézzen. A természetes evolúciós környezetünkben a távoli horizont és a széles látótér volt a domináns inger.
A beltéri életmód nem csupán a közelre fókuszálást erősíti, hanem megfosztja a szemet a legfontosabb védőfaktortól: a napfénytől. A kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a fényintenzitásnak kritikus szerepe van a szemtengely növekedésének szabályozásában.
A tudományos áttörés: a fény mint a látás őre
Miért pont a szabadban töltött idő a leghatékonyabb védekezés a miópia ellen? A válasz a fény erősségében keresendő, és abban, hogyan reagál a szemünk a különböző intenzitású világításra. A beltéri világítás, még a legfényesebb irodai környezetben is, ritkán haladja meg az 500-1000 luxot.
Ezzel szemben, egy felhős téli napon a szabadban könnyedén elérhető a 10 000 lux, nyáron pedig a közvetlen napfény akár a 100 000 luxot is meghaladhatja. Ez a hatalmas különbség a fényerősségben alapvetően befolyásolja a szem biokémiáját.
A tudósok rájöttek, hogy a retina speciális sejtjei érzékelik a magas intenzitású fényt, ami elindít egy védő mechanizmust. Ennek a mechanizmusnak a kulcsszereplője egy neurotranszmitter, a dopamin.
Amikor a szem elegendő természetes fénynek van kitéve, a retina több dopamint termel. A dopamin gátolja a szemtengely nyúlását. Más szóval, a dopamin jelzi a szemnek, hogy a környezet megfelelő, és nincs szükség arra, hogy a szemgolyó tovább növekedjen, hogy kompenzálja a közeli munkát.
Ez a felismerés volt az a pont, ahol a tudomány és a gyakorlati tanácsok találkoztak: a gyermekeknek szükségük van erre a természetes, magas intenzitású fénydózisra ahhoz, hogy a szemük egészségesen fejlődjön. Ez a fény nem képes áthatolni az ablaküvegen ugyanazzal a hatékonysággal, mivel az üveg kiszűri az ultraibolya sugarak egy részét, és csökkenti az intenzitást, ezért a szabadban kell tartózkodnunk.
A 10 000 lux küszöb jelentősége
A kutatók általában a 10 000 lux küszöböt jelölik meg mint azt a minimális fényintenzitást, amely elégséges ahhoz, hogy a dopamin termelés aktiválódjon és védő hatást fejtsen ki. Ez a küszöb szinte lehetetlen beltérben elérni, még a modern LED-es világítással is.
A napi két óra szabadban eltöltött idő garantálja, hogy a gyermek szeme elegendő ideig van kitéve a 10 000 lux feletti fénynek, még borús napokon is. Ez az időtartam nem kell, hogy összefüggő legyen; a reggeli séta, az ebédidő kint töltése, és a délutáni játék mind összeadódnak.
| Környezet | Jellemző Lux érték | Miópia megelőző hatás |
|---|---|---|
| Tiszta nyári égbolt (közvetlen napfény) | 50 000 – 100 000+ | Kiváló |
| Borús téli nap (szabadban) | 10 000 – 25 000 | Nagyon jó |
| Árnyékos terület szabadban | 2 000 – 5 000 | Közepes |
| Világos beltéri helyiség (ablak mellett) | 500 – 1 000 | Alacsony |
| Szokásos beltéri világítás | 100 – 300 | Elhanyagolható |
A két óra varázsa: hogyan született meg az ajánlás?
Az ajánlás, miszerint napi két óra szükséges, nagyrészt a nagy populációs vizsgálatokból származik, különösen azokból, amelyeket Ázsiában, például Tajvanon és Kínában végeztek, ahol a miópia aránya a legmagasabb. Ezek a tanulmányok rendkívül szigorúak voltak, és világosan kimutatták, hogy a rövidlátás előfordulása és progressziója drámaian csökkent azokban az iskolákban, ahol bevezették a kötelező szabadtéri időt.
Például egy tajvani tanulmányban, ahol az iskolai tanórák közé beiktattak egy extra 80 perces szabadtéri foglalkozást, a rövidlátás új eseteinek aránya jelentősen csökkent a kontrollcsoporthoz képest. Ez a kutatás megerősítette, hogy a megelőzéshez szükséges idő nem feltétlenül kell, hogy egybefüggő legyen.
A magyar szülők számára ez azt jelenti, hogy nem kell hatalmas életmódbeli változásokat eszközölniük, csupán tudatosan kell beépíteniük a napi rutinba a mozgást és a friss levegőt. A két óra elérése különösen nagy kihívás lehet a téli hónapokban, amikor a nap rövidebb és a hőmérséklet alacsonyabb, de a tudományos előnyök még ekkor is felülmúlják a kényelmetlenséget.
Érdemes hangsúlyozni, hogy a szabadban töltött idő nem feltétlenül jelent intenzív sportot. Lehet ez egyszerűen csak séta a parkban, homokozás, biciklizés, vagy akár csak az udvaron való olvasás, feltéve, hogy a gyermek távolabbra is néz néha. A lényeg, hogy a szem széles látóteret kapjon, és ne csak a 30 cm-es közeli távolságra fókuszáljon.
A szabadtéri idő kettős előnyt nyújt: nemcsak a dopamin termelését serkenti a magas fényintenzitás révén, hanem ösztönzi a távolra nézést is, ami ellazítja a fókuszáló izmokat.
A közeli munka és a szabadban töltött idő egyensúlya
Sok szülő aggódik amiatt, hogy a gyermekének muszáj sokat tanulnia, ami elkerülhetetlenül sok közelre nézéssel jár. A kutatók azonban nem azt javasolják, hogy a gyerekek ne tanuljanak, hanem azt, hogy a tanulási időt kiegyensúlyozzák a szabadban töltött idővel.
Ha a gyermeked három órát tölt el a házi feladat írásával, az nem feltétlenül okoz rövidlátást, ha utána két órát futkároz a szabadban. A szabadtéri időnek van egyfajta „védőpajzs” hatása, amely képes kompenzálni a beltéri, közeli munkával járó terhelést.
A legveszélyesebb kombináció az, amikor a gyermek órákon át bent van, közelre fókuszálva, és a nap fényszegény óráit is beltérben tölti. A kulcs a kiegyensúlyozott napirend kialakításában rejlik.
Gyakorlati tippek a napi két óra eléréséhez
A napi 120 perc első hallásra soknak tűnhet, különösen a zsúfolt iskolai napokon. Azonban apró, tudatos változtatásokkal könnyedén elérhető ez a cél.
Iskolai napokon
- Reggeli indulás: Bátorítsuk a gyermeket, hogy gyalog vagy biciklivel menjen iskolába. Ha messze van az iskola, parkoljunk távolabb, és tegyünk meg egy 15-20 perces sétát együtt.
- Szünetek: Győződjünk meg róla, hogy az iskola udvarán töltsék a szüneteket. Beszéljünk a tanítókkal arról, hogy a tízórai vagy az ebéd egy részét is a szabadban fogyaszthassák el, ha az időjárás engedi.
- Délutáni szünet: Az iskolából hazaérve, mielőtt elkezdenék a házi feladatot, iktassunk be egy kötelező 30-45 perces szabadban töltött időt. Ez lehet játék, séta a kutyával, vagy akár csak egy kis lazítás a teraszon.
- Edzések szabadban: Ha a gyermek sportol, válasszunk olyan tevékenységeket, amelyek a szabadban zajlanak (foci, kosárlabda, futás).
Hétvégén és szünidőben
A hétvégék jelentik a legjobb lehetőséget a „felzárkózásra”. Ha hétközben nehéz elérni a 120 percet, a szombati és vasárnapi hosszabb szabadtéri programok (pl. 3-4 óra) kompenzálhatják a hiányt.
- Családi kirándulások: Tervezzünk rendszeresen kirándulásokat, túrákat, ahol a gyermekeknek van lehetőségük a távoli horizontot nézni.
- Kerti munka: Vonjuk be a gyerekeket a kerti munkába, ahol a mozgás és a természetes fény együtt van jelen.
- Játék a parkban: Hagyjuk, hogy a gyermekek szabadon, strukturálatlanul játsszanak a parkban vagy az erdőben. A szabad játék során ösztönösen váltogatják a fókuszálási távolságot.
Ne feledjük, a cél nem az, hogy a gyermek a napot a közvetlen napfényben, hunyorogva töltse. A legideálisabb a fényes árnyék, vagy a szabadban, de nem közvetlenül a napba nézve eltöltött idő. Nyáron természetesen elengedhetetlen a megfelelő UV-védelem és a napszemüveg használata, bár a miópia megelőzés szempontjából a szemnek szüksége van a fény egy részére.
A szabadtéri idő legyen minőségi idő: mozgással, távolba nézéssel és lehetőleg a digitális eszközök teljes mellőzésével.
A digitális szemfáradtság és a 20-20-20 szabály
Bár a szabadtéri idő a legerősebb védőfaktor, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt az időt sem, amit a gyermekek a képernyők előtt töltenek. A digitális eszközök használata önmagában nem feltétlenül okoz rövidlátást, de hozzájárul a digitális szemfáradtsághoz és a közeli fókuszálás óráinak növeléséhez.
A digitális szemfáradtság tünetei közé tartozhat a szemszárazság, fejfájás, homályos látás, és a nyakfájás. A megelőzés érdekében elengedhetetlen a tudatos digitális higiénia bevezetése.
A szakemberek világszerte a 20-20-20 szabály alkalmazását javasolják. Ez a szabály rendkívül egyszerű, de hatékonyan segít a szem izmainak ellazításában a közelre fókuszálás közben:
Minden 20 perc közeli munka után, nézzünk legalább 20 másodpercig egy legalább 20 láb (kb. 6 méter) távolságra lévő pontra.
Ez a rövid szünet lehetővé teszi a szem alkalmazkodó képességéért felelős izmok, a sugárizmok (ciliaris izmok) elernyedését, csökkentve ezzel a feszültséget és a miópia kialakulásának kockázatát. Tanítsuk meg a gyermekeket, hogy tartsák be ezt a szabályt, akár egy időzítő beállításával.
A képernyő távolsága és a tartás
A fókuszálási távolság is kulcsfontosságú. Győződjünk meg róla, hogy a gyermek legalább 30-40 cm távolságra tartja a könyvet, tabletet vagy telefont. Minél közelebb van az eszköz, annál nagyobb a feszültség a szemben.
Fontos továbbá, hogy a képernyő ne legyen túl fényes a környezethez képest, és hogy a gyermek ne használja a digitális eszközöket közvetlenül lefekvés előtt. A kék fény ugyanis megzavarhatja a melatonin termelését, ami rontja az alvásminőséget, ami közvetetten szintén befolyásolja a szem egészségét.
A miópia progressziójának lassítása: mi van, ha már rövidlátó?
Ha a gyermeket már diagnosztizálták rövidlátással, a szabadtéri idő még fontosabbá válik. Bár a már kialakult rövidlátást nem lehet visszafordítani természetes úton, a progresszió, vagyis a dioptria romlásának mértéke jelentősen lassítható.
A magasabb dioptria nem csupán vastagabb szemüveget jelent, hanem növeli a későbbi, súlyos szembetegségek kockázatát is, mint például a retinaleválás, a glaukóma (zöldhályog) és a makuladegeneráció. Ezért minden erőfeszítés, amely a progresszió lassítására irányul, hosszú távú egészségügyi befektetés.
A napi két óra szabadban töltött idő a már rövidlátó gyermekek esetében is bizonyítottan lassítja a romlást, kiegészítve az orvosi kezeléseket. A szemorvosok gyakran javasolnak speciális kezeléseket a miópia kontrollálására:
Orvosi beavatkozások a progresszió lassítására
A modern szemészet számos eszközzel rendelkezik a miópia kezelésére, amelyek kiegészítik a környezeti változtatásokat:
1. Alacsony koncentrációjú atropin cseppek: Az atropin szemcseppek rendkívül hatékonyan lassítják a miópia progresszióját. A pontos mechanizmus még kutatás tárgya, de valószínűleg a szemtengely növekedésének szabályozásával fejti ki hatását. Ez a kezelés általában biztonságos és jól tolerálható.
2. Speciális kontaktlencsék: Léteznek olyan multifokális, vagy speciális perifériás defókuszáló kontaktlencsék, amelyek nem csak korrigálják a látást, hanem a retina perifériáján érkező fénysugarak fókuszálásának megváltoztatásával lassítják a szemtengely növekedését.
3. Ortho-K lencsék (éjszakai lencsék): Ezeket a kemény, gázáteresztő lencséket éjszaka viselik a gyermekek. Alvás közben finoman átformálják a szaruhártyát, így napközben szemüveg vagy kontaktlencse nélkül láthatnak élesen. Emellett bizonyítottan lassítják a rövidlátás progresszióját is.
A környezeti tényezők befolyásolása (szabadban töltött idő) és az orvosi kezelések kombinációja adja a legjobb esélyt arra, hogy a gyermek dioptriája ne növekedjen kritikus szintre.
A holisztikus szemvédelem: vitaminok és életmód
Bár a fényintenzitás a fő tényező, a szem egészségét számos más, holisztikus tényező is befolyásolja. A megfelelő táplálkozás és a vitaminok bevitele támogatja a retina és a látóideg egészségét.
D-vitamin: a napsugarak vitaminja
A D-vitamin, amelyet a bőrünk a napfény hatására termel, kulcsfontosságú a csontok és az immunrendszer egészségéhez. Bár a D-vitamin és a miópia közötti közvetlen kapcsolat még kutatás tárgya, a D-vitamin hiány gyakran együtt jár azzal, hogy a gyermekek keveset tartózkodnak a szabadban. A szabadtéri idő automatikusan növeli a D-vitamin szintet, ami hozzájárul az általános egészséghez.
Omega-3 zsírsavak
Az omega-3 zsírsavak, különösen a DHA, a retina és az idegsejtek fontos építőkövei. A megfelelő omega-3 bevitel (zsíros halak, lenmag, dió) támogatja a szem szárazság elleni védekezését, és hozzájárul az éles látás fenntartásához.
Antioxidánsok a retináért
A retina rendkívül érzékeny a stresszre és az oxidatív károsodásra. Az antioxidánsokban gazdag étrend (sötét leveles zöldségek, bogyós gyümölcsök, sárga és narancssárga zöldségek) segít megvédeni a látósejteket. Különösen fontosak a lutein és a zeaxantin, amelyek természetes szűrőként működnek a retinában, védve azt a kék fény káros hatásaitól.
A kiegyensúlyozott étrend támogatja a szem optimális működését, de nem helyettesíti a szabadtéri időt. A táplálkozás kiegészítő szerepet játszik a megelőzésben.
Szülői felelősség: a szokások kialakítása
A szülők szerepe a rövidlátás megelőzésében felbecsülhetetlen. A gyermekek nem fognak maguktól két órát a szabadban tölteni, ha erre nincsenek ösztönözve, különösen ha a beltéri szórakozás (játékok, streaming) könnyen elérhető.
A szabadtéri időt nem kell „orvosságnak” beállítani. Tegyük a mozgást és a természetet a családi élet természetes részévé. Ha a szülők is rendszeresen a szabadban vannak, sportolnak vagy kertészkednek, a gyermekek sokkal nagyobb valószínűséggel követik ezt a mintát. A szülői példamutatás a leghatékonyabb eszköz.
A strukturálatlan játék a legértékesebb. A gyermekeknek szükségük van arra, hogy felfedezzenek, másszanak, futkározzanak, és a saját tempójukban tapasztalják meg a környezetet. Amikor a gyermek a fára mászik, a közeli ágakra és a távoli horizontra váltogatja a fókuszát, ami kiváló edzés a szem számára.
A szabadság ajándéka
Engedjük meg a gyermekeinknek, hogy unatkozzanak a szabadban. Az unalom gyakran kreativitást szül, és arra ösztönzi őket, hogy játékokat találjanak ki, amelyek messze felülmúlják a képernyőn látottakat. Ez a fajta szabad játék nemcsak a szem egészségét szolgálja, hanem fejleszti a problémamegoldó képességet és a szociális készségeket is.
A miópia megelőzése egy hosszú távú elkötelezettség, amely a gyermek életének első éveitől kezdődik. A napi két óra a szabadban nem teher, hanem egy csodálatos ajándék, amelyet a szülők adhatnak a gyermeküknek: az éles látás és a hosszú távú szemegészség ígérete.
Ne feledjük, a szemünk fénye megérdemli, hogy a napfényben fürödjön. A természetes fény és a távoli horizont látványa nemcsak a szem biológiáját szabályozza, hanem hozzájárul a gyermek mentális jólétéhez és általános fejlődéséhez is.
Mikor forduljunk szemorvoshoz? A szűrések fontossága
A megelőzés mellett elengedhetetlen a rendszeres szemészeti szűrés. Mivel a kisgyermekek gyakran nem panaszkodnak látásromlásra, vagy nem veszik észre, hogy rosszabbul látnak, a szülői és pedagógusi éberség létfontosságú.
Magyarországon a kötelező szűrővizsgálatok több életkorban is zajlanak, de a miópia veszélye miatt érdemes lehet gyakrabban is ellenőriztetni a látást, különösen, ha a családban előfordult már rövidlátás.
Figyelmeztető jelek, amelyek szemorvosi vizsgálatot indokolnak:
- Gyakori hunyorgás, különösen távoli tárgyak nézésekor.
- Túl közel ül a tévéhez vagy túl közel tartja a könyvet olvasás közben.
- Gyakori fejfájás vagy szemfáradtság.
- Nehézségek az iskolai táblán látottak leolvasásában.
- Gyakori dörzsölés vagy pislogás.
A gyermekkori rövidlátás korai felismerése kulcsfontosságú, mivel a miópia kontrolláló kezelések akkor a leghatékonyabbak, ha a progresszió elején kezdik meg őket. Ne várjunk addig, amíg a gyermek maga panaszkodik, hanem tegyük a szemészeti vizsgálatokat a rutin részévé.
A szemészeti vizsgálat a gyermekeknél gyakran pupillatágítással jár, ami lehetővé teszi az orvos számára, hogy pontosan megmérje a szem fénytörési hibáját, függetlenül attól, hogy a gyermek mennyire fókuszál. Ez a módszer adja a leghitelesebb eredményt, és segít a megfelelő kezelési stratégia kiválasztásában, legyen szó akár egyszerű korrekcióról, akár miópia kontrolláló terápiáról.
A tudatosság, a természetes fény és a szülői elkötelezettség együttese biztosítja azt a védelmet, amelyre a modern gyermekek szemének szüksége van ahhoz, hogy élesen lássák a világot.
Gyakran ismételt kérdések a rövidlátás megelőzéséről
👀 Miért pontosan napi két óra a szabadban eltöltött idő az ajánlás?
A kutatások, különösen a nagy ázsiai tanulmányok, kimutatták, hogy körülbelül 10-14 óra szabadtéri idő hetente (ami napi kb. 120 perc) szükséges a rövidlátás megelőzéséhez vagy progressziójának lassításához. Ez az időtartam biztosítja, hogy a retina elegendő ideig legyen kitéve a magas intenzitású (több mint 10 000 lux) természetes fénynek, ami serkenti a dopamin termelését. A dopamin kulcsszerepet játszik a szemtengely túlzott megnyúlásának gátlásában.
☀️ Kell-e napszemüveget viselnie a gyermeknek, ha a szabadban van?
Igen, erős napsütésben elengedhetetlen a megfelelő UV-védelemmel ellátott napszemüveg viselése a szem védelme érdekében. Azonban fontos megjegyezni, hogy a miópia megelőzéséhez szükséges fényintenzitás nagy része még árnyékos vagy borús időben is bejut a szembe. A megelőzés szempontjából a lényeg, hogy a gyermek a szabadban legyen, nem pedig az, hogy közvetlenül a napba nézzen. A napszemüveg viselése nem rontja a miópia megelőző hatást.
💻 A képernyő előtt töltött idő okozza a rövidlátást?
Közvetlenül nem feltétlenül, de jelentős mértékben hozzájárul a kockázathoz. A rövidlátás kialakulásának fő oka a közeli fókuszálás túlzott mértéke és a szabadtéri idő hiánya. A képernyő előtt töltött idő általában azt jelenti, hogy a gyermek közeli távolságra fókuszál, és egyidejűleg nem tartózkodik a szabadban. Fontos a 20-20-20 szabály alkalmazása és a digitális eszközök ésszerű korlátozása.
🕰️ Számít-e, hogy mikor töltjük a szabadban a két órát?
A kutatások szerint a fény intenzitása a legfontosabb, nem az időpont. Ugyanakkor az a leghasznosabb, ha a szabadtéri időt egyenlő részekre osztjuk, és nem csak egy hosszú blokkban valósul meg. A délelőtti és kora délutáni órákban a legmagasabb a fényintenzitás, így ezek az időszakok a leghatékonyabbak, de minden perc számít.
👓 Ha a gyermekem már szemüveges, segít még a szabadtéri idő?
Abszolút igen! Bár a már kialakult rövidlátást nem lehet visszafordítani, a szabadtéri idő bizonyítottan lassítja a miópia progresszióját, azaz csökkenti a dioptria további romlásának mértékét. Ez kritikus fontosságú, mivel a magasabb dioptriák növelik a súlyos szembetegségek (pl. retinaleválás) kockázatát felnőttkorban.
🥶 Mit tegyek télen, amikor hideg van és hamar sötétedik?
A téli hónapok jelentik a legnagyobb kihívást, de ekkor is törekedni kell a napi két óra elérésére. A fényintenzitás még egy borús téli napon is sokszorosa a beltéri világításnak. Öltöztessük fel rétegesen a gyermeket, és használjunk ki minden világos órát: reggeli séta, ebédszünet a szabadban, és azonnal iskola utáni játék, még ha csak 30-45 perc is jut rá. A hétvégi hosszabb kint töltött idő sokat kompenzálhat.
🏡 Számít-e, ha a gyermek az ablak mellett ül és olvas?
Bár az ablakon keresztül bejutó fény jobb, mint a belső lámpafény, az üveg kiszűri az UV-sugarak egy részét és csökkenti a fény intenzitását, ami gyengíti a dopamin termelését segítő hatást. A szemtengely növekedését gátló védő hatás csak akkor érvényesül teljes mértékben, ha a gyermek a szabadban, a friss levegőn tartózkodik.
Leave a Comment