Amikor a baba betölti a másfél évet, sok szülő fellélegzik: túl vagyunk a csecsemőkor nehezén, a napirend stabilizálódott, az éjszakák kiszámíthatóbbak lettek. Aztán hirtelen, mintha valaki átkapcsolt volna egy láthatatlan gombot, a tökéletesen alvó totyogó rémálomgyárossá változik. A 19 hónapos kor gyakran hoz magával olyan alvási kihívásokat, amelyek próbára teszik még a legedzettebb szülői türelmet is. De vajon valóban egy újabb, 19 hónapos alvási regresszió ütötte fel a fejét, vagy egyszerűen csak tanúi vagyunk egy elképesztő sebességű, de természetes fejlődésnek?
A 19 hónapos totyogó elképesztő világa
A 19 hónapos kor a nagy ugrások időszaka. Ez a kis ember már nem az a védtelen csecsemő, aki a ritmusunkra mozgott. Most már önálló lény, aki felfedezi a határait, a szavakat és ami a legfontosabb: a saját akaratát. Az a káosz, amit éjszaka tapasztalunk, a nappali fejlődési ugrások közvetlen mellékterméke. Ahhoz, hogy megértsük az alvási zavarokat, először meg kell értenünk, mi történik a totyogó agyában és testében napközben.
Ebben a korban a motoros készségek robbanásszerűen fejlődnek. A járás már stabil, sokan már futnak, másznak bútorokra, és próbálkoznak a bonyolultabb manipulációval. Ez a fizikai aktivitás éjszaka is feldolgozásra kerül, ami nyugtalanabb alvást eredményez. Emellett a nyelvi fejlődés is csúcson van. Bár talán csak néhány szót mondanak érthetően, valójában sokkal többet értenek, és az agyuk gőzerővel dolgozik a kommunikációs minták elsajátításán.
Ez a kognitív terhelés azt jelenti, hogy az alvás minősége romlik. Az agy éjszaka is dolgozik, rendszerezi a rengeteg új információt és képességet. Ezért fordul elő gyakran, hogy a 19 hónapos alvás közben nyög, forgolódik, vagy hirtelen felriad, mintha valami fontosat felejtett volna el.
A 19 hónaposok alvási kihívásai ritkán szólnak magáról az alvásról. Sokkal inkább arról szólnak, hogy az agyuk túl sokat dolgozik ahhoz, hogy pihenni tudjon.
Alvási regresszió: Tényleg az? Vagy csak fejlődés?
Az alvási regresszió kifejezést manapság szinte minden szülői fórumon hallani, amint egy baba rosszabbul alszik. A regresszió szó visszalépést jelent. Biológiai értelemben ez azt jelentené, hogy a gyermek visszatér egy korábbi, éretlenebb alvási mintához. A valóság azonban az, hogy a 19 hónapos korban tapasztalt éjszakai ébredések sokkal inkább egy előrelépés, mint egy visszalépés jelei.
A 18 hónapos regresszió utóhatásai
Formálisan az utolsó nagy, „klasszikus” regressziót 18 hónap körül szokás azonosítani. Ez erősen összefügg a szeparációs szorongás felerősödésével és a dackorszak kezdetével. A 19 hónapos kor gyakran ennek a hullámzásnak a lecsengése, vagy éppen az utórezgése. Ha a gyermek nem dolgozta fel teljesen a 18 hónapos változásokat, azok 19 hónaposan is okozhatnak éjszakai felriadásokat.
A fő különbség a regresszió és a fejlődés között a szándékosság. Egy igazi regresszió esetén a gyermek nem tudja, hogyan aludjon, míg a fejlődési ugrásnál a gyermek nem akar aludni, mert fél, hogy lemarad valamiről, vagy egyszerűen túl izgatott az új képességei miatt. Ez a kor az a pont, ahol a totyogó tudatosan teszteli a határokat, beleértve az alvási szabályokat is.
A szeparációs szorongás új szakasza
19 hónaposan a totyogó már sokkal jobban érti az ok-okozati összefüggéseket és a permanencia fogalmát. Tudja, hogy ha elhagyjuk a szobát, akkor is létezünk. Ez a tudás egyszerre megnyugtató és félelmetes. Félelmetes, mert tudja, hogy a szülő távolléte valós, és ha éjszaka egyedül marad, az elszakadás érzése felerősödhet. Ezért gyakori a lefekvéskori ellenállás és a szülő utáni sírás éjszaka.
A szorongás kezelése kulcsfontosságú. Nem szabad elbagatellizálni az érzéseit, de fontos, hogy következetesek maradjunk az alvási rutinnal. Egy rövid, megnyugtató látogatás, ami nem vonzza magával a játékot vagy a szobából való kivételt, segíthet megerősíteni a biztonság érzetét anélkül, hogy új, nem kívánt alvási asszociációt alakítanánk ki.
A napirend kritikus pontjai 19 hónaposan
A 19 hónapos gyermek alvásigénye már stabilizálódott. Általában 11-14 óra alvásra van szükségük 24 óra alatt, amely 10-12 óra éjszakai alvásból és egyetlen, jól időzített délutáni szundiból áll.
Az egyetlen délutáni alvás rendszere
Ha a gyermek még mindig két alvást igényel, 19 hónaposan nagy valószínűséggel már túl van az optimális időszakon. A legtöbb totyogó 15-18 hónap között vált át egyetlen alvásra. Ha mégis ragaszkodik a kettőhöz, az valószínűleg rontja az éjszakai alvást, mert a második alvás túl későn történik, és csökkenti a megfelelő alvásnyomást estére.
Az egyetlen alvás időzítése létfontosságú. Ideális esetben ez délben vagy kicsivel utána kezdődik, és nem tart tovább 1,5–2,5 óránál. A túl hosszú vagy túl késői délutáni alvás garantáltan megnehezíti az esti elalvást és növeli az éjszakai ébredések számát.
Ideális alvási ablakok 19 hónaposan
Időpont
Tevékenység
Megjegyzés
7:00
Ébredés
Konzisztens ébredési idő.
12:30 – 13:00
Délutáni alvás kezdete
A délelőtti ébrenlét 5-6 óra legyen.
14:30 – 15:30
Délutáni alvás vége
Maximum 2,5 óra.
19:00
Esti rutin kezdete
Alvásidő előtt 45-60 perccel.
20:00
Éjszakai alvás kezdete
A délutáni alvás vége és az éjszakai alvás között 4-5 óra ébrenlét.
A túl fáradtság csapdája
Sok szülő azt gondolja, ha a gyerek nagyon elfárad, jobban fog aludni. Ez a 19 hónaposoknál az egyik legnagyobb tévhit. A túl fáradt totyogó szervezete kortizolt és adrenalint termel, ami hiperaktivitást és ellenállást okoz lefekvéskor. Nehezebben alszik el, és ha el is alszik, az alvása felszínesebb és szakaszosabb lesz.
A napirend szigorú betartása segít megelőzni ezt az állapotot. Ha a totyogó reggel 7-kor ébredt, és a délutáni alvása 15:00-kor véget ért, a 20:00-s lefekvés ideális. Ha a délutáni alvás valamiért kimaradt, az esti lefekvést érdemes 30 perccel előrehozni, hogy elkerüljük a kimerültséget.
Az elalvási asszociációk szerepe
Az elalvási asszociációk segítik a gyermekeket a nyugodt alvásban, mivel összekapcsolják az alvást a biztonságérzettel.
Ebben a korban a totyogó már nagyon is tudatában van annak, hogyan alszik el. Ha eddig ringatással, cicizéssel vagy szülői jelenléttel tette, 19 hónaposan ezek az asszociációk hatalmas fegyverré válhatnak a kezében. A totyogó most már képes manipulálni a helyzetet, és tesztelni, hogy vajon minden alkalommal ugyanolyan válaszreakciót kap-e.
A szobában maradás problémája
Ha a szülő bent marad a szobában, amíg a gyermek el nem alszik, a totyogó megtanulja, hogy a szülői jelenlét szükséges feltétele az elalvásnak. Éjszakai ébredéskor (ami természetes, hiszen mindenki felébred több alvási ciklus között) azonnal keresni fogja ezt a feltételt. Ha nem találja, pánikba esik, és teljes ébredés következik be.
A 19 hónapos totyogóknak nem a szülőre van szükségük az elalváshoz, hanem arra, hogy megtanulják, hogyan térjenek vissza az alvásba önállóan. A szülői támogatásnak a biztonság megteremtésében, nem pedig az elalvás aktusában kell megnyilvánulnia.
Stratégiák az asszociációk megváltoztatására
Ha szeretnénk ezen változtatni, a kulcs a fokozatosság és a következetesség. Az alvásoktatás sosem könnyű 19 hónaposan, mert a totyogó már nagyon tudatos és kitartó. A szék módszer (Chair Method) vagy a fokozatos eltávolodás technikája lehet a megoldás:
Első lépés: A rutin szigorítása. A lefekvési rutin legyen fix, de ne tartalmazzon alvási asszociációt (pl. ne cumiztassuk elalvásig).
Második lépés: A szék. Helyezzünk egy széket a gyermek ágya mellé, és ülve maradjunk, amíg el nem alszik. Ne vegyük fel, ne ringassuk. Csak a verbális megnyugtatás engedélyezett.
Harmadik lépés: Eltávolodás. Néhány éjszaka után mozgassuk a széket egyre távolabb, az ágytól a szoba közepéig, majd az ajtóig.
Negyedik lépés: Külső jelenlét. Végül üljünk az ajtón kívül, látótávolságon kívül, de hallótávolságon belül.
Ez a módszer időigényes, de tiszteletben tartja a gyermek szeparációs szorongását, miközben lassan átadja neki az önálló elalvás képességét. A totyogó érzi a jelenlétünket, de megtanulja, hogy a fizikai kontaktus nem elérhető automatikusan.
A dackorszak és az alvás kapcsolata
A 19 hónapos kor a „terrible twos” előszobája. A totyogó megtanulja a „nem” szót, és elkezdi használni, mint egy svájci bicskát. Ez a harc a függetlenségért természetesen kiterjed az alvásra is. Az alvás megtagadása a totyogó egyik legfőbb eszköze a kontroll gyakorlására.
Az ellenállás mint kontrollmechanizmus
Ha a gyermekünk lefekvés ellen küzd, gyakran nem azért teszi, mert nincs szüksége alvásra, hanem azért, mert ez az egyetlen terület, ahol képesnek érzi magát a döntéshozatalra. A szülő napközben irányítja az étkezést, a fürdést, az öltözködést. Az alvás az utolsó mentsvár, ahol azt mondhatja: „Nem, nem akarok most aludni.”
A szakértők azt javasolják, hogy a szülők adjanak a totyogónak kontrollt olyan területeken, amelyek nem befolyásolják az alvás szükségességét. Például: „Melyik pizsamát szeretnéd felvenni?” „Melyik mesét olvassuk el a kettő közül?” „Melyik takarót kéred?” Ez kielégíti a kontroll iránti igényét, így kisebb az esélye, hogy az alvás megtagadásával éljen.
A következetesség mint szikla
A dackorszakban a következetesség az egyetlen dolog, ami stabil pontot jelent a gyermek számára. Ha a totyogó tudja, hogy a hiszti után a szülő feladja, és kiveszi az ágyból, akkor a hiszti lesz a stratégia. Ha azonban tudja, hogy a rutin fix, és az ágyban marad, még ha ellenkezik is, az alvási szokások stabilizálódnak.
Ez nem jelenti azt, hogy hagyni kell sírni. Jelenti viszont azt, hogy a válaszreakciónk legyen unalmas és kiszámítható. Ha a gyermek kiabál, menjünk be, mondjuk el a megnyugtató mondatunkat (pl. „Itt vagyok, biztonságban vagy, alvásidő van”), és hagyjuk el a szobát, szükség esetén ismételjük a folyamatot.
A környezeti tényezők finomhangolása
Az alvási környezet optimalizálása sosem volt elhanyagolható, de 19 hónaposan, amikor a gyermek érzékenyen reagál minden külső ingerre, ez kiemelten fontos. A totyogó szobája legyen a béke szigete.
Sötétség, hőmérséklet, zaj
A melatonin termelődéshez tökéletes sötétségre van szükség. Egy 19 hónapos már képes félelmeket társítani a sötétséghez, de a legtöbb alvásszakértő szerint a minőségi alváshoz elengedhetetlen a teljes sötétség. Ha a gyermek fél, egy minimális, vörös vagy borostyánsárga éjszakai fény használható, de a kék fényt kibocsátó eszközök (pl. monitorok, telefonok) szigorúan tilosak a szobában.
A szoba hőmérséklete ideálisan 18-21 Celsius fok között mozog. A túl meleg szoba az egyik leggyakoribb oka az éjszakai felébredéseknek és a nyugtalanságnak. A fehér zaj továbbra is hasznos lehet, de 19 hónaposan már nem feltétlenül szükséges. Ha használjuk, győződjünk meg róla, hogy a hangerő nem haladja meg az 50 dB-t.
Az ágy és a biztonság
Ha a totyogó még mindig rácsos ágyban alszik, ez a kor az, amikor érdemes elgondolkodni a váltáson, különösen, ha már próbál kimászni. Ha a rácsos ágy még biztonságos, tartsuk meg, amíg a gyermek be nem tölti a két évet. A túl korai átmenet a nagyméretű ágyba gyakran okoz alvási zavarokat, mivel a gyermek nem érzi a határokat, és folyamatosan kisétál a szobából.
Ha mégis szükség van az átmenetre, tegyük a szobát teljesen biztonságossá (gyerekzárak, konnektorok védelme), és vezessük be az új ágyat egy pozitív rituáléval. Legyünk felkészülve arra, hogy az első néhány hétben a totyogó többször is visszatér a szülői hálószobába.
Táplálkozás, fogzás és betegségek hatása
Az alvásminőséget számos fizikai tényező is befolyásolja, amelyek 19 hónaposan aktívak. Fontos, hogy ezeket a külső tényezőket kizárjuk, mielőtt egy „regresszióra” fognánk a rossz alvást.
A késői étkezések és a cukor
A totyogók emésztőrendszere már nagyon érett, de a lefekvés előtti nehéz vagy cukros étkezések ronthatják az alvást. A cukor hirtelen energiaemelkedést okoz, míg a nehéz ételek emésztése megterheli a szervezetet. Ideális esetben a nagyobb étkezés lefekvés előtt 1,5–2 órával történjen.
Fontos ellenőrizni, hogy a gyermek kap-e elegendő vasat és D-vitamint. A vashiány összefüggésbe hozható a nyugtalan láb szindrómával (RLS), ami éjszakai mozgásokat és felriadásokat okozhat. Konzultáljunk gyermekorvossal, ha gyanús a táplálkozás hiányos volta.
A fogzási hullám
19 hónaposan a totyogó általában a második nagy őrlőfogak és a szemfogak előtörésével küzd. Ezek a fogak jelentős fájdalmat okozhatnak, mivel nagyobbak, és lassabban törnek át az ínyen. A fájdalom tipikusan éjszaka fokozódik, mivel a gyermek kevésbé van elterelve a nappali ingerek által.
Ha a rossz alvás hirtelen kezdődött, és a gyermek nyálzik, rágja a kezét, vagy piros az ínye, valószínűleg a fogzás áll a háttérben. Ilyenkor megengedett a megfelelő fájdalomcsillapító (pl. paracetamol vagy ibuprofen) adása lefekvés előtt, de csak a gyermekorvossal való konzultáció után. Fontos, hogy ne tegyük szokássá a gyógyszeradást, ha nem indokolt.
A fogzás okozta fájdalom egy valós, fizikai akadálya a minőségi alvásnak. Ne tévesszük össze a fogzási fájdalmat a viselkedési regresszióval.
Az éjszakai felébredések kezelése
Az éjszakai felébredések gyakoriak a 19 hónaposoknál, és sokszor a fejlődésüket tükrözik, nem betegség jelei.
Még a legjobban alvó 19 hónapos is felébred néhányszor éjszaka. A különbség az, hogy a jól alvó gyermek képes önállóan visszaaludni, míg a regresszióban lévő gyermek azonnal a szülőt hívja.
A 3-5-10 perces szabály módosítása
A klasszikus alvásoktatási módszerek (Ferber, Cry It Out) időintervallumokon alapulnak. Bár ezek hatékonyak lehetnek, 19 hónaposan a totyogó már nagyon is tudja, mit csinál. A hosszabb várakozási idő gyakran csak növeli a dühöt és az ellenállást.
Ebben a korban a válaszunknak gyorsnak, de minimálisnak kell lennie. Ha a gyermek felébred és sír, várjunk 1-2 percet. Ha a sírás fokozódik, menjünk be, de ne vegyük fel. Simítsuk meg, mondjunk el egy rövid, nyugtató mondatot („Szeretlek, alvásidő van”), és hagyjuk el a szobát. A lényeg, hogy a látogatás ne legyen jutalom a felébredésért. Minél unalmasabb a reakciónk, annál kevésbé motivált a totyogó, hogy felébresszen minket.
Az éjszakai cumizás és cumisüveg elhagyása
Ha a 19 hónapos még mindig éjszaka kér cumisüveget (akár vízzel, akár tejjel), ez komoly alvási asszociációt jelent. Az éjszakai folyadékbevitel emellett növeli a pelenkacsere szükségességét, ami szintén megszakítja az alvást.
A cumisüveg elhagyása nehéz, de 19 hónaposan már feltétlenül szükséges. Fokozatosan csökkentsük a benne lévő folyadék mennyiségét, majd cseréljük le vízre. Ha a gyermek még mindig éhesnek tűnik, vizsgáljuk felül a vacsoráját. A éjszakai etetés ebben a korban már nem biológiai szükséglet, hanem szokás.
A szülői kiégés megelőzése
A tartós alváshiány nemcsak a gyermek, hanem a szülő mentális és fizikai egészségét is aláássa. Egy 19 hónapos alvási káoszban lévő szülőnek szüksége van stratégiákra a túléléshez.
Csapatmunka és váltott éjszakák
Ha van partnerünk, osszuk fel az éjszakákat. Ha az egyik szülő alszik az első fél éjszaka, a másik pedig a másodikban, mindkét fél kap néhány óra zavartalan pihenést. Ez sokkal hatékonyabb, mint mindkét szülő felébredése minden egyes sírásra.
Ha egyedülálló szülőként küzdünk, ne habozzunk segítséget kérni. Egy nagyszülő vagy barát segítsége egy-egy reggeli alvásban csodákat tehet a mentális egészséggel.
A rövid, de minőségi pihenés
Ahelyett, hogy megpróbálnánk minden feladatot elvégezni, amíg a totyogó alszik, szánjunk időt a saját pihenésünkre, még ha csak 20 perc is. Egy rövid meditáció, egy forró tea csendben, vagy egyszerűen csak a kanapén fekvés segít feltöltődni. Ne feledjük, hogy egy kipihent szülő sokkal türelmesebben és következetesebben tudja kezelni a totyogó alvási kihívásait.
A szülői önellátás nem luxus, hanem szükséglet. Ha túlterheltek vagyunk, a gyermek is érezni fogja a feszültséget, ami tovább ronthatja az alvási helyzetet. Fontos, hogy megtaláljuk a belső békénket, mielőtt megpróbálnánk megteremteni a gyermek külső békéjét.
Fejlődési mérföldkövek és a rémálmok
A 19 hónapos korban megjelenő alvászavarok gyakran összefüggenek a megnövekedett képzelőerővel és a valóság és a fantázia közötti határok elmosódásával. Ekkor kezdődhetnek a rémálmok és az éjszakai felriadások.
Rémálmok vs. Éjszakai terror (Night Terrors)
Fontos különbséget tenni a kettő között, mert a kezelésük eltérő. A rémálmok általában az éjszaka második felében, a REM-alvási fázisban fordulnak elő. A gyermek felébred, sír, és emlékszik a félelmetes álomra. Ilyenkor a szülői megnyugtatás kulcsfontosságú.
Az éjszakai terror (Night Terrors) az éjszaka első harmadában, a mély alvás fázisában jelentkezik. A gyermek üvölt, izzad, esetleg kikel az ágyból, de valójában alszik, és nem tudatosul benne a szülői jelenlét. Ilyenkor a legjobb, amit tehetünk, ha biztosítjuk a biztonságát, és hagyjuk, hogy a fázis magától lecsengjen. Ne próbáljuk ébreszteni, mert ez zavart okozhat.
A nappali feldolgozás szerepe
Ha a gyermekünk rémálmokkal küzd, segítsünk neki feldolgozni a nappali eseményeket. Beszélgessünk a napjáról, olvassunk pozitív, megnyugtató meséket. Kerüljük a túl stimuláló vagy ijesztő képeket, videókat lefekvés előtt. A biztonságos és szeretetteljes rutin a legjobb ellenszer a feltörő félelmek ellen.
További alvást befolyásoló tényezők 19 hónaposan
A 19 hónaposok érzékenyek a környezeti és családi változásokra. Bármilyen élethelyzet-változás azonnal megjelenik az alvásban.
Testvér érkezése vagy költözés
Ha a családba új tag érkezik, vagy költözés várható, a totyogó bizonytalanságot érez. Ez a bizonytalanság éjszaka manifesztálódik. Fontos, hogy a lefekvési rutin legyen az utolsó dolog, ami megváltozik. Tartsa magát a megszokott időhöz és a megszokott rituálékhoz, hogy a gyermek számára maradjon egy stabil pont a változó világban.
Betegségek és fülgyulladás
A felső légúti fertőzések, különösen a fülgyulladás, rendkívül gyakoriak a totyogóknál, és súlyosan ronthatják az alvás minőségét. Ha a gyermek hirtelen és szokatlanul rosszul alszik, érdemes orvoshoz fordulni, hogy kizárjuk a fizikai fájdalmat. Az orrdugulás is nagyban megnehezíti az alvást; a párásítás és a sóoldatos orrspray használata segíthet.
Összegzés és a jövő perspektívája
A 19 hónaposok alvásának változásai gyakran a fejlődési ugrásokkal párhuzamosan történnek, ami izgalmas időszak a szülők számára.
A 19 hónapos kor kihívásai valójában a gyermek fejlődésének bizonyítékai. Nem regresszió, hanem inkább egy hatalmas fejlődési ugrás, ahol az agy túlterhelt a szavak, a mozgás és a függetlenség elsajátításával. A szülő feladata, hogy stabil, szeretetteljes, de következetes kereteket biztosítson.
Ha a rutin szilárd, a napirend optimális, és a szülői válasz unalmas és kiszámítható, a totyogó megtanulja, hogy az éjszaka a pihenésé, nem pedig a harcoké. Ez a nehéz időszak is elmúlik, és a megszerzett önálló alvási képességek hosszú távon megtérülnek, segítve a gyermeket a későbbi, még nagyobb kihívások kezelésében.
Gyakran ismételt kérdések a 19 hónapos alvásról: Regresszió, fejlődés és a gyakorlati teendők
😴 Mi a különbség a 19 hónapos alvási regresszió és a fejlődési ugrás okozta alvászavar között?
A regresszió elméletileg visszalépést jelent az alvási szokásokban, de 19 hónaposan a legtöbb alvászavar valójában a hatalmas fejlődési ugrások mellékhatása. A gyermek agya annyi új képességet (nyelv, motoros készségek, kognitív tudatosság) dolgoz fel, hogy ez megzavarja az alvási ciklusokat. A fejlődési ugrás aktív ellenállással jár, míg a regresszió gyakran csak a képesség elvesztése.
⏰ Mennyi alvásra van szüksége egy 19 hónapos gyermeknek 24 óra alatt?
Általában 11–14 óra alvás az ideális. Ez általában 10–12 óra éjszakai alvásból és egyetlen, 1,5–2,5 órás délutáni alvásból áll. A legfontosabb a konzisztens napirend, azaz a fix ébredési és lefekvési idő.
😭 Hogyan kezeljem a szeparációs szorongást lefekvéskor?
A szeparációs szorongás e korban felerősödik. Ne hagyjuk figyelmen kívül, de ne is jutalmazzuk az ébredést. Biztosítsunk egy rövid, szeretetteljes rutint, majd hagyjuk el a szobát. Egy rövid, megnyugtató látogatás (maximum 1 perc) éjszakai ébredéskor segíthet, de szigorúan kerüljük a felvételt, ringatást vagy hosszadalmas bent tartózkodást. A cél, hogy a gyermek érezze a biztonságot, de önállóan aludjon vissza.
🛌 Mikor kell átváltani a rácsos ágyról nagyméretű ágyra?
A legtöbb szakértő a 2,5–3 éves kort javasolja. A 19 hónapos kor túl korai lehet, és alvási zavarokat okozhat, mivel a totyogó még nem érti a határokat. Csak akkor váltsunk, ha a gyermek aktívan próbál kimászni a rácsos ágyból, és ez biztonsági kockázatot jelent.
🌙 Miért ébred fel a gyermekem sikítva az éjszaka első felében?
Ha a gyermek az éjszaka első 3 órájában, a mély alvás fázisában sikítva ébred, de nem reagál ránk, valószínűleg éjszakai terrorral (Night Terror) küzd. Ez nem rémálom, és a gyermek valójában alszik. A legjobb, ha biztosítjuk a biztonságát, és nem próbáljuk felébreszteni, mert az csak összezavarja. Az éjszakai terror oka gyakran a túl fáradtság vagy a láz.
🍼 Szüksége van még a 19 hónaposnak éjszakai etetésre?
Biológiai értelemben nem. Ebben a korban a gyermek már képes elegendő kalóriát bevinni napközben. Az éjszakai etetés (akár cici, akár cumisüveg) alvási asszociációvá vált, ami megakadályozza az önálló visszaalvást. Javasolt a fokozatos elhagyás, esetleg a folyadék hígítása.
🧘 Mit tehetek a saját alváshiányom ellen a regresszió idején?
Fontos, hogy ne hagyja magát kiégni. Ha van partnere, ossza fel az éjszakákat. Ha nincs, kérjen segítséget napközben, hogy legalább egy rövid szundit beiktathasson. A szülői önellátás és a kipihentség kulcsfontosságú a következetesség fenntartásához, ami a regresszió leküzdésének alapja.
Leave a Comment