A tinédzserkor önmagában is egy érzelmi hullámvasút, ahol a hormonális változások és a társadalmi elvárások kereszttüzében kell helytállni a mindennapokban. Amikor ehhez hozzáadódik a vizsgaidőszak feszültsége, a nyomás gyakran elviselhetetlennek tűnhet a fiatalok számára. Ez az időszak nemcsak a lexikális tudásról, hanem a mentális állóképességről is szól, amely alapjaiban határozza meg a kamaszok jóllétét és jövőbeli önképét. A vizsgastressz nem egy elkerülhetetlen ellenség, hanem egy olyan állapot, amelyet megfelelő eszközökkel és szemléletmóddal hatékonyan lehet kezelni.
A vizsgadrukk és a szorongás élettani háttere
A stressz valójában a szervezet ősi válaszreakciója a kihívásokra, amely eredetileg a túlélést szolgálta a veszélyes helyzetekben. Amikor egy diák a vizsgalap fölé hajol, az agya ugyanazokat a kémiai folyamatokat indítja el, mintha egy ragadozóval nézne farkasszemet. Az adrenalin és a kortizol szintje megemelkedik, a szívverés felgyorsul, és a figyelem beszűkül a közvetlen fenyegetésre. Ez a felfokozott állapot egy bizonyos szintig még hasznos is lehet, hiszen segít az összpontosításban és a gyors gondolkodásban.
A probléma ott kezdődik, amikor ez az állapot tartóssá válik, és átcsap szorongásba, ami már gátolja a kognitív funkciókat. A tartós feszültség hatására az agy prefrontális kérge, amely a logikus gondolkodásért és a tervezésért felelős, háttérbe szorul az érzelmi központtal, az amygdalával szemben. Ez magyarázza azt a jelenséget, amikor a diák hiába tanulta meg az anyagot, a vizsga pillanatában „leblokkol” és képtelen felidézni az információkat. A fizikai tünetek, mint a gyomorgörcs, az alvászavar vagy a fejfájás, mind jelzések a testtől, hogy a stresszrendszer túlterhelődött.
Érdemes megérteni, hogy a szorongás nem a gyengeség jele, hanem egy biológiai válasz a vélt vagy valós elvárásokra. A tinédzserek agya még fejlődésben van, különösen az érzelemszabályozásért felelős területek, így ők intenzívebben élhetik meg ezeket a folyamatokat, mint a felnőttek. A cél nem a stressz teljes kiiktatása, hanem annak optimális szinten tartása, ahol az még ösztönzőleg hat, de nem bénítja meg a cselekvést.
A stressz nem az, ami történik velünk, hanem az, ahogyan reagálunk arra, ami történik.
A hatékony felkészülés pszichológiája
A vizsgaszorongás egyik legnagyobb forrása a bizonytalanság és a kontrollvesztés érzése, amit a tudatos tervezéssel lehet leginkább ellensúlyozni. A kaotikus tanulás növeli a pánikot, míg egy jól felépített ütemterv biztonságérzetet ad a fiatalnak. A tanulási folyamatot érdemes kisebb, kezelhető egységekre bontani, mert a hatalmas tananyag látványa önmagában is bénítólag hathat az idegrendszerre. A mikrocélok kitűzése sikerélményt generál, ami dopamint szabadít fel az agyban, növelve a motivációt a folytatáshoz.
A környezet kialakítása legalább annyira meghatározó, mint maga a módszertan, hiszen az agyunk a fizikai térhez is társít ingereket. Egy rendezett, jól megvilágított íróasztal, ahol csak a szükséges eszközök vannak jelen, segít a fókusz megtartásában és csökkenti a vizuális zajt. A digitális eszközök távol tartása ebben a szakaszban elengedhetetlen, mivel az értesítések folyamatosan megszakítják a mély koncentráció állapotát. A „mélymunka” képessége olyasmi, amit gyakorolni kell, és a vizsgaidőszak kiváló terep ennek elsajátítására.
Az aktív felidézés technikája az egyik legeredményesebb módszer a hosszú távú memória rögzítésére és a szorongás csökkentésére. Ahelyett, hogy a diák csak újraolvasná a jegyzeteit, próbálja meg saját szavaival elmagyarázni az anyagot, mintha valaki másnak tanítaná. Ez a módszer azonnal rávilágít a hiányosságokra, így nem a vizsgán éri meglepetés a tanulót. A magabiztosság, ami a valódi tudásból fakad, a legjobb ellenszere a vizsga előtti pánikrohamoknak.
Az alvás és a regeneráció szerepe a mentális egészségben
Sok tinédzser esik abba a hibába, hogy az éjszakai órákat is tanulással tölti, pedig az alvásmegvonás drasztikusan rontja a kognitív teljesítményt. Alvás közben az agy nem pihen, hanem rendszerezi és rögzíti a napközben megszerzett információkat, valamint kitisztítja a felhalmozódott méreganyagokat. Aki nem alszik eleget, annak romlik a memóriája, lassulnak a reflexei és sokkal ingerlékenyebbé válik, ami tovább növeli a szorongást. A napi 8-9 óra alvás ebben az életkorban nem luxus, hanem biológiai szükséglet a kiegyensúlyozott működéshez.
A lefekvés előtti rutin kialakítása segít az idegrendszernek a lecsendesedésben és a minőségi pihenésben. Érdemes kerülni a kék fényt kibocsátó eszközöket legalább egy órával az alvás előtt, mert ezek gátolják a melatonin termelődését. Ehelyett egy meleg fürdő, néhány oldal olvasás vagy egy könnyű nyújtás segíthet az átállásban a tanulási üzemmódról a pihenésre. Az agyunk szereti a kiszámíthatóságot, így a rendszeres alvási ciklus stabilizálja az érzelmi állapotot is.
A napközbeni rövid pihenők, az úgynevezett „power nap”-ek is hasznosak lehetnek, ha nem haladják meg a 20-30 percet. Ezek felfrissítik a mentális energiákat anélkül, hogy megzavarnák az éjszakai alvást, és segítenek a koncentráció fenntartásában a délutáni órákban. A túlhajszoltság érzése gyakran abból fakad, hogy nem adunk engedélyt magunknak a megállásra, pedig a hatékonyság a pihenés és a munka egyensúlyán múlik.
Táplálkozás és hidratáció a szellemi csúcsteljesítményért
Amit eszünk, az közvetlen hatással van az agyunk kémiájára és ezáltal a hangulatunkra, valamint a stressztűrő képességünkre is. A vizsgaidőszakban a finomított szénhidrátok és a cukros üdítők gyors energialöketet adnak, de az azt követő hirtelen vércukorszint-esés fáradtságot és koncentrációzavart okoz. Érdemes lassabb felszívódású szénhidrátokat, például teljes kiőrlésű gabonákat és sok friss zöldséget fogyasztani az egyenletes energiaszint fenntartása érdekében. Az agyunk nagy részét víz alkotja, így már az enyhe dehidratáció is rontja a memóriát és fejfájást okozhat.
Bizonyos tápanyagok, mint az Omega-3 zsírsavak, a magnézium és a B-vitaminok, kifejezetten támogatják az idegrendszert a nehéz időszakokban. A dió, a mogyoró, a tengeri halak és a sötétzöld leveles zöldségek beépítése az étrendbe hosszú távon javítja a kognitív funkciókat. A túlzott koffeinbevitel viszont kontraproduktív lehet: bár rövid távon éberré tesz, fokozhatja a remegést, a szívdobogásérzést és a szorongást. A gyógyteák, mint a citromfű vagy a menta, remek alternatívát jelentenek, mivel nyugtató hatással bírnak anélkül, hogy elálmosítanának.
A közös családi étkezéseknek ilyenkor nemcsak táplálkozási, hanem érzelmi jelentősége is van a kamasz számára. Ez az a fix pont a napban, amikor kiszakadhat a tankönyvek világából, és megoszthatja a kétségeit vagy egyszerűen csak beszélgethet. A támogató családi légkör és a megfelelő tápanyagok együttese olyan biztonsági hálót alkot, amely segít átvészelni a legnehezebb heteket is. A tudatos táplálkozás nem diéta, hanem egyfajta öngondoskodás, ami erősíti az önbecsülést.
| Élelmiszer típus | Előnyei a tanulás során | Példák |
|---|---|---|
| Omega-3 források | Javítja a memóriát és a fókuszt | Lazac, dió, lenmag |
| Komplex szénhidrátok | Folyamatos energiát biztosít | Zabpehely, barna rizs |
| Antioxidánsok | Védi az agysejteket a stressztől | Áfonya, étcsokoládé |
| Magnéziumban gazdag ételek | Segít az izmok és az idegek ellazításában | Mandula, spenót, banán |
Azonnali stresszoldó technikák vészhelyzet esetére
Amikor a szorongás fizikai tünetei elhatalmasodnak, szükség van olyan gyorsan bevethető módszerekre, amelyek lecsendesítik az idegrendszert. A légzőgyakorlatok az egyik leghatékonyabb eszközt jelentik, mivel a légzésünk az egyetlen olyan vegetatív funkciónk, amelyet tudatosan is irányíthatunk. A „négyszögletes légzés” (belégzés 4 számolásra, benntartás 4-ig, kilégzés 4-ig, szünet 4-ig) segít visszaállítani az egyensúlyt a szervezetben. Ez a technika bárhol, akár a vizsgateremben is észrevétlenül alkalmazható a pánik megfékezésére.
A földelés (grounding) technikája segít visszahozni a figyelmet a jelenbe, amikor a gondolatok elszabadulnak a jövőbeli katasztrófa-forgatókönyvek felé. Az 5-4-3-2-1 módszer során a diáknak meg kell neveznie 5 dolgot, amit lát, 4-et, amit hall, 3-at, amit érez, 2-t, amit szagol, és 1-et, amit meg tud kóstolni. Ez a gyakorlat megszakítja a szorongásos spirált, és segít az agynak újra a fizikai valóságra fókuszálni. A testérzetek tudatosítása segít abban, hogy a fiatal ne váljon az érzelmei áldozatává, hanem megfigyelőként tudja kezelni azokat.
A progresszív izomrelaxáció szintén sokat segíthet a felgyülemlett fizikai feszültség kioldásában a tanulási szünetekben. A módszer lényege, hogy tudatosan megfeszítjük, majd hirtelen elengedjük a különböző izomcsoportokat a lábujjaktól egészen az arcizmokig. Ez a kontraszt segít az agynak felismerni a relaxált állapotot, és csökkenti az általános szorongásszintet. Ha megtanuljuk uralni a testünket, az érzelmeink feletti kontroll is könnyebben elérhetővé válik a kritikus pillanatokban.
A perfekcionizmus csapdája és az önelfogadás
Sok fiatal számára a vizsgastressz forrása nem maga a tananyag, hanem az a kényszeres igény, hogy mindenből tökéletesen teljesítsenek. A perfekcionizmus gyakran a kudarctól való bénító félelemben gyökerezik, ami megakadályozza a hatékony haladást és állandó elégedetlenséget szül. Fontos tudatosítani, hogy a hibázás a tanulási folyamat természetes és elengedhetetlen része, nem pedig a személyes érték hiánya. A „elég jó” teljesítményre való törekvés néha sokkal kifizetődőbb és egészségesebb, mint a hajsza az elérhetetlen tökéletesség után.
Az önmagunkkal szembeni kedvesség, vagyis az öngondoskodó attitűd sokat segít a mentális egészség megőrzésében a vizsgák idején. Ha a diák úgy beszélne önmagával, ahogyan a legjobb barátjával tenné egy nehéz helyzetben, sokkal kevesebb belső feszültséget élne meg. A negatív belső monológok, mint a „nem vagyok elég okos” vagy „úgysem fog sikerülni”, önbeteljesítő jóslatként működhetnek. Ezeket érdemes tudatosan átkeretezni reálisabb és támogatóbb kijelentésekké, amelyek az erőfeszítésre, nem pedig az eredményre fókuszálnak.
A kudarcélmény feldolgozása is egy tanulható készség, amely a rugalmasságot, vagyis a rezilienciát fejleszti a fiatalokban. Ha egy vizsga nem sikerül a várt módon, az nem a világ vége, hanem egy visszajelzés arról, hogy hol van szükség további fejlődésre. Az élet nem lineáris sikertörténet, és a botlások lehetőséget adnak az újratervezésre és a tapasztalatszerzésre. Aki elfogadja, hogy néha hibázhat, az sokkal bátrabban és nyugodtabban vág bele a megmérettetésekbe.
Az önmagunkba vetett hit nem azt jelenti, hogy biztosak vagyunk a sikerben, hanem azt, hogy tudjuk: akkor is rendben leszünk, ha nem sikerül.
A mozgás ereje a mentális feszültség levezetésében
Amikor a tanulás miatt órákig egy helyben ülünk, a testünkben felhalmozódik a feszültség, ami mentális fáradtsághoz és fásultsághoz vezet. A rendszeres fizikai aktivitás nemcsak a testnek, hanem az elmének is elengedhetetlen a stresszhormonok semlegesítéséhez. Már 20-30 perc intenzív séta vagy kocogás a friss levegőn jelentősen javítja a hangulatot és növeli az agy oxigénellátását. A mozgás hatására endorfin szabadul fel, ami természetes módon csökkenti a fájdalomérzetet és a szorongást.
Nem kell élsportolónak lenni ahhoz, hogy élvezzük a mozgás előnyeit a vizsgaidőszakban, bármilyen tevékenység megfelel, ami átmozgatja a testet. A jóga vagy a nyújtás kifejezetten ajánlott, mivel ezek a mozgásformák a tudatos jelenlétre és a helyes légzésre is nagy hangsúlyt fektetnek. A sport segít abban is, hogy a diák legalább rövid időre teljesen kikapcsolja a gondolatait a tananyagról, és a fizikai érzeteire koncentráljon. Ez a mentális szünet lehetővé teszi, hogy újult erővel és tisztább fejjel térjen vissza az asztalához.
A természet közelsége még tovább fokozza a mozgás stresszoldó hatását, hiszen a zöld környezet bizonyítottan nyugtatja az idegrendszert. Egy rövid erdei séta vagy akár csak egy parkban eltöltött félóra segíthet perspektívába helyezni a problémákat. A testmozgás ráadásul az alvás minőségét is javítja, így egyfajta pozitív visszacsatolási hurkot hoz létre a testi és lelki egészség között. A mozgásra szánt idő nem elvesztegetett idő, hanem befektetés a hatékonyabb tanulásba.
Digitális jóllét és a közösségi média hatásai
A mai tinédzserek számára a digitális világ a mindennapok szerves része, de a vizsgaidőszakban ez komoly veszélyforrást is jelenthet. A közösségi médiában látott, sokszor idealizált képek mások tanulási folyamatairól vagy sikereiről összehasonlítási kényszert és szorongást szülhetnek. Fontos felismerni, hogy amit a képernyőn látunk, az csak egy válogatott szelete a valóságnak, és mindenki küzd a saját nehézségeivel. A digitális detox, vagy legalábbis az online töltött idő korlátozása ilyenkor kulcsfontosságú a belső béke megőrzéséhez.
A folyamatos információáradat és az értesítések hangja állandó készültségi állapotban tartja az agyat, ami gátolja a mély elmélyülést. A tanuláshoz használt eszközökön érdemes kikapcsolni a zavaró alkalmazásokat, vagy „fókusz módot” használni a figyelem megtartása érdekében. A valódi pihenés nem a képernyő görgetése, hanem az analóg tevékenységek, amelyek valóban engedik regenerálódni az idegrendszert. A barátokkal való személyes találkozás vagy egy telefonhívás sokkal több érzelmi támogatást ad, mint a lájkok és kommentek gyűjtögetése.
A tudatos internethasználat azt is jelenti, hogy szelektáljuk a fogyasztott tartalmakat, és kerüljük azokat a híreket vagy fórumokat, amelyek csak növelik a pánikot. Keressünk inkább inspiráló történeteket vagy olyan tanulást segítő alkalmazásokat, amelyek játékossá teszik a felkészülést. A technológia remek szolga, de rossz gazda, ha hagyjuk, hogy eluralkodjon az időnk és az érzelmeink felett. A vizsgák utáni digitális jutalom sokkal édesebb lesz, ha addig fegyelmezetten kezeljük az online jelenlétünket.
A támogató környezet és a segítségkérés fontossága
Senkinek sem kell egyedül megküzdenie a vizsgák okozta nehézségekkel, a támogatás kérése pedig az érettség és az önismeret jele. A szülőkkel, tanárokkal vagy barátokkal való őszinte beszélgetés segít kiadni a felgyülemlett feszültséget és új nézőpontokat kapni. Gyakran már az is megkönnyebbülést hoz, ha valaki meghallgatja a félelmeinket anélkül, hogy azonnal tanácsokat osztogatna. A közösségi élmény, a „nem vagyok egyedül” érzése hatalmas erőt ad a nehéz napokon.
A szülők szerepe ebben az időszakban elsősorban az érzelmi biztonság megteremtése és a praktikus segítségnyújtás, nem pedig a számonkérés. Egy biztató szó, egy kedvenc étel elkészítése vagy a zavartalan tanulási környezet biztosítása többet ér bármilyen motivációs beszédnél. Fontos, hogy a diák érezze: a szerethetősége és az értéke nem a jegyeitől függ, és a családja akkor is mellette áll, ha nem a várt eredmény születik. Ez a feltétel nélküli támogatás csökkenti a leginkább a teljesítménykényszerből fakadó szorongást.
Ha a szorongás mértéke meghaladja azt a szintet, amit a fiatal vagy a környezete kezelni tud, nem szégyen szakemberhez fordulni. Az iskolapszichológus vagy egy mentálhigiénés szakember olyan specifikus technikákat taníthat, amelyek segítenek a pánikrohamok kezelésében vagy az önkép helyreállításában. A mentális egészség éppen olyan fontos, mint a fizikai, és néha szükség van külső segítségre a belső egyensúly visszaállításához. A prevenció és az időben kért segítség megelőzheti a komolyabb kiégést vagy depressziót.
Stratégiák a vizsga napjára
A vizsga reggelén a legfontosabb cél a nyugalom megőrzése és az energiák fókuszálása a feladatra. Érdemes időben felkelni, hogy elkerüljük a kapkodást, és egy könnyű, tápláló reggelivel indítani a napot, ami biztosítja az agy üzemanyagát. A vizsgahelyszínre való időben érkezés biztonságérzetet ad, de érdemes kerülni a pánikoló diáktársak társaságát az utolsó percekben. A másokból áradó feszültség könnyen átragadhat ránk is, ezért ilyenkor jobb egy kicsit elvonulni és a saját légzésünkre figyelni.
Amikor kiosztják a feladatlapot, ne kezdjünk el azonnal írni, hanem szánjunk pár percet az összes kérdés áttekintésére. Ez segít az agynak aktiválni a megfelelő ismereteket és beosztani az időt az egyes feladatokra. Kezdjük a legkönnyebb kérdésekkel, mert a sikerélmény növeli az önbizalmat és csökkenti a stresszszintet, ami megkönnyíti a nehezebb feladatok megoldását. Ha egy kérdésnél elakadunk, ne pánikoljunk, hanem lépjünk tovább, és térjünk vissza rá később, amikor a tudatalattink már dolgozott rajta.
A vizsga alatt is bevethetünk apró trükköket a koncentráció fenntartására, például egy-egy korty vizet vagy a testhelyzetünk megváltoztatását. Ha érezzük, hogy elhatalmasodik rajtunk a feszültség, tartsunk 10 másodperc szünetet, és vegyünk néhány mély lélegzetet. A vizsga befejezése után pedig engedjük el az egészet: ne hasonlítgassuk össze a válaszainkat másokéval, mert ez már nem változtat az eredményen, csak felesleges utólagos szorongást okoz. Ünnepeljük meg az erőfeszítést, amit beletettünk, függetlenül attól, hogy milyennek érezzük a teljesítményünket.
A vizsgaidőszak végén elengedhetetlen a valódi pihenés és a feltöltődés, hogy az idegrendszer regenerálódni tudjon a hosszú feszültség után. Engedjük meg magunknak a lazítást, a hobbijaink gyakorlását és a barátokkal való kikapcsolódást anélkül, hogy bűntudatunk lenne. A mentális egészségünk hosszú távú megőrzése érdekében fontos, hogy megtanuljuk értékelni a saját munkánkat és kitartásunkat. Minden vizsga egy tanulási lehetőség önmagunkról, ami erősebbé és bölcsebbé tesz minket a jövőbeli kihívásokkal szemben.
A sikeres vizsgázás nemcsak a tárgyi tudáson múlik, hanem azon a belső békén is, amit a felkészülés során kialakítunk. Ha megtanuljuk kezelni a stresszt, az nemcsak az iskolai évek alatt lesz hasznos, hanem az élet minden területén elkísér minket. A szorongás egy jelzés, amit ha megtanulunk értelmezni és irányítani, a barátunkká is válhat a teljesítmény elérésében. Legyünk türelmesek önmagunkkal, és ne feledjük, hogy a fejlődés egy folyamat, aminek minden lépése számít.
Gyakran ismételt kérdések a vizsgastressz kezeléséről
Hogyan tudom megkülönböztetni az egészséges izgalmat a káros szorongástól? 🩺
Az egészséges izgalom, vagyis a lámpaláz, általában közvetlenül a vizsga előtt jelentkezik, és segít az összpontosításban, majd a munka megkezdésekor alábbhagy. Ezzel szemben a káros szorongás már napokkal vagy hetekkel korábban elkezdődhet, állandó negatív gondolatokkal jár, és fizikai tüneteket, például étvágytalanságot vagy alvászavart okoz, ami már akadályozza a felkészülést és a tiszta gondolkodást.
Érdemes-e éjszaka tanulni a vizsga előtti napon? 🌙
Egyáltalán nem javasolt az éjszakázás, mert az agynak szüksége van az alvás közbeni mély fázisokra az információk rögzítéséhez. Az alvásmegvonás miatt romlik a logikai készség és a memória felidézése, így hiába „töltjük be” az adatokat az utolsó pillanatban, a vizsgán sokkal nehezebb lesz azokat előhívni a fáradtság miatt.
Mit tegyek, ha a vizsga közben hirtelen teljesen leblokkolok? 🧠
Ilyenkor a legfontosabb a fizikai állapot megváltoztatása: tegyük le a tollat, dőljünk hátra, és vegyünk három mély, lassú lélegzetet. Igyunk egy korty vizet, és próbáljunk meg valami semleges dologra nézni a teremben pár másodpercig, hogy az idegrendszerünk érezze, nincs közvetlen életveszélyben. Ezután térjünk vissza egy olyan feladathoz, ami biztosan megy, hogy visszanyerjük az önbizalmunkat.
Milyen ételeket érdemes fogyasztani a vizsgaidőszakban? 🍎
Részesítsük előnyben a „Brain Food”-ként emlegetett élelmiszereket, mint az áfonya, a dió, az étcsokoládé (mértékkel) és a teljes kiőrlésű gabonák. Kerüljük a nehéz, zsíros ételeket és a túl sok cukrot, mert ezek elálmosítanak vagy hirtelen energiaesést okoznak. A bőséges vízfogyasztás elengedhetetlen az agy megfelelő hidratáltságához és a koncentráció fenntartásához.
Mennyi szünetet tartsak tanulás közben, hogy hatékony maradjak? ⏱️
A legnépszerűbb és tudományosan is megalapozott módszer a Pomodoro-technika, ami 25 perc intenzív tanulást és 5 perc rövid szünetet javasol. Négy ilyen ciklus után érdemes egy hosszabb, 20-30 perces szünetet tartani, amikor teljesen elszakadunk a tanulástól: mozgunk, friss levegőre megyünk vagy eszünk valamit. A rövid, rendszeres szünetek megakadályozzák az agy elfáradását és a fásultság kialakulását.
Hogyan segíthetnek a szülők a szorongó tinédzsernek? 👨👩👧
A szülők legfontosabb feladata a támogató és nyugodt háttér biztosítása, valamint az érzelmi elérhetőség. Ahelyett, hogy az eredményeket sürgetnék, dicsérjék a befektetett erőfeszítést és a kitartást. Segíthetnek a gyakorlati teendőkben, például a napi rutin kialakításában vagy a kikapcsolódás megszervezésében, és éreztessék a gyermekkel, hogy a szerethetősége nem a vizsgajegyektől függ.
Mikor jelez a stressz olyan mértéket, ami már szakember segítségét igényli? 🆘
Forduljunk szakemberhez, ha a szorongás állandósul, és pánikrohamokba, depressziós tünetekbe vagy teljes elszigetelődésbe csap át. Szintén figyelmeztető jel, ha a diák drasztikusan megváltoztatja az evési vagy alvási szokásait, elhanyagolja a személyes higiéniáját, vagy ha a stressz miatt fizikai fájdalmai (pl. krónikus gyomorfájás, migrén) lesznek. Az időben kért segítség megelőzheti a súlyosabb mentális problémák kialakulását.
Leave a Comment