Amikor a baba érkezésének híre a levegőben van, az egyik legizgalmasabb, de egyben legnehezebb feladat is a névválasztás. Egy név, ami elkíséri gyermekünket egész életében, tükrözi a családi értékeket, és persze, illeszkedik a kor szelleméhez. Tíz év egy generációnyi idő a névadás világában: ami tegnap még trendinek, frissnek és egyedinek számított, az mára könnyen válhat telítetté, sőt, akár régimódivá is. A fiúnevek piaca különösen érzékeny a változásokra. Míg a lányneveknél a klasszikusok stabilabban tartják magukat, a fiúknál sokkal gyorsabban cserélődnek a kedvencek. Nézzük meg, melyek azok a sláger fiúnevek, amelyek a 2010-es évek elején még a toplisták élén tündököltek, de ma már ritkábban csendülnek fel a játszótereken.
A névválasztás szociológiája: Miért mennek ki a divatból a nevek?
A névadási szokások a társadalmi és kulturális változások tükörképei. A nevek divatja nem véletlen hullámzás, hanem precízen modellezhető jelenség. Egy név népszerűsége általában egy S-görbét követ: lassan indul, robbanásszerűen terjed, eléri a telítettségi pontot, majd lassú, de biztos hanyatlásnak indul. Ennek a hanyatlásnak több oka is lehet.
Az egyik legfőbb tényező a túlzott popularitás. Amikor egy név annyira elterjedt, hogy minden második gyermek azt viseli (gondoljunk csak a 80-as évek Gáborjaira vagy a 90-es évek Pétereire), a szülők ösztönösen elkezdenek valami mást, valami egyedit keresni. Ez a generációs lázadás: a szülők nem akarják, hogy gyermeküket azonosítsák az előző generáció tömegneveivel. A névnek ki kell emelnie a gyermeket, nem pedig beolvasztania a tömegbe.
Egy másik erős befolyásoló erő a média és a globalizáció. Tíz évvel ezelőtt még a hagyományos magyar nevek uralták a listákat, de ma már egyre nagyobb teret nyernek az angol, spanyol vagy skandináv hangzású, könnyen nemzetköziesíthető nevek, mint az Olivér, Noel vagy az Áron. A szülők egyre inkább figyelembe veszik, hogyan hangzik a választott név külföldön, és mennyire könnyű leírni azt egy nemzetközi környezetben. Ez a tendencia háttérbe szorítja azokat a neveket, amelyek túlságosan kötődnek a magyar hangzáshoz vagy helyesíráshoz.
„A névválasztás ma már nem csupán családi hagyomány kérdése, hanem tudatos identitásformálás. A szülők egyre inkább márkaként tekintenek a névre, ami megkülönbözteti a gyermeket a versenytársaktól a jövő munkaerőpiacán.”
Végül, de nem utolsósorban, a becézési lehetőségek is óriási szerepet játszanak. Sok szülő választ egy nevet éppen azért, mert szerethető, rövid becenevek társulnak hozzá. Azonban, ha a becenév túlzottan elterjedt vagy túl sok negatív konnotációval bír (például egy név a középiskolai zaklatók tipikus neve lett egy népszerű sorozatban), az egész név veszíthet vonzerejéből.
Az elhalványuló csillagok: 11 fiúnév, ami elhagyta a toplistákat
A következő 11 név mindegyike a 2000-es évek végén és a 2010-es évek elején élte fénykorát. Ezek a nevek még ma is elfogadottak és szépek, de a születési statisztikák alapján egyértelműen vesztettek a vonzerejükből, átadva helyüket a frissebb, rövidebb vagy éppen a régi, visszatérő klasszikusoknak.
1. Bence: A telítettség áldozata
A Bence név hosszú éveken keresztül, szinte megkérdőjelezhetetlenül uralta a magyar fiúnevek toplistáját. A 2000-es évek közepétől a 2010-es évek elejéig szinte nem volt olyan óvoda, ahol ne lett volna legalább három Bence. A név népszerűsége a latin Vincentius névből ered, jelentése: győzedelmes, győztes. Rövid, erős, jól csengő név, amely tökéletesen illett a modern, magabiztos szülői ideálhoz.
Miért csökkent a népszerűsége? Egyszerűen a túlhasználat miatt. A Bence elérte azt a pontot, ahol a szülők már nem érzékelik egyedinek vagy különlegesnek. Amikor a név szinonimája lesz a generációnak, az elkerülhetetlenül kikerül a trendi kategóriából. Ma már a szülők inkább a hasonló hangzású, de ritkább opciókat keresik, mint például a Bendegúz vagy a Vince.
A Bence esete klasszikus példája annak, amikor egy név népszerűsége saját maga ellen fordul. A tömegesség elvette az exkluzivitását, ami a modern névadás egyik legfontosabb szempontja.
2. Máté: Az örök kedvenc hanyatlása
A Máté név bibliai eredetű, a héber Mattityahu névből származik, jelentése: Isten ajándéka. Ez a név is évtizedekig a legnépszerűbb választások között szerepelt, különösen a 2000-es években. A Máté tökéletes választásnak tűnt: klasszikus, de nem régimódi; vallásos, de nem túlzottan; könnyen kiejthető és szerethető becézésre ad lehetőséget (Mati).
A hanyatlás oka itt is a telítettség, de kiegészülve a hangzásbeli váltással. Az elmúlt években a szülők elmozdultak a két szótagú, A-val végződő nevek felé (pl. Luca, Bálint). A Máté stabil, de ma már hiányzik belőle az a frissesség, amit az új generációs szülők keresnek. A helyét részben átvették a hasonlóan klasszikus, de kevesebbet használt bibliai nevek, mint a Dávid vagy a Noé.
3. Dániel: A nemzetközi klasszikus háttérbe szorulása
A Dániel szintén bibliai gyökerekkel rendelkezik, jelentése: Isten a bírája. Ez a név nemzetközi szinten is rendkívül népszerű, ami tíz éve még hatalmas előny volt. A Dániel egyfajta hidat képezett a hagyományos magyar nevek és a nemzetközi trendek között. Kiejtése egyszerű, és a becézése is könnyed (Dani).
A Dániel esetében a divatból való kikerülés oka kevésbé a túlzott használat, mint inkább a többi nemzetközi név térnyerése. Míg tíz éve a Dániel volt az elsődleges választás a nemzetközileg is használható nevek közül, ma már az Olivér, a Dominik vagy a Milán sokkal vonzóbbnak tűnik. Ezek a nevek rövidebbek, dinamikusabbak, és kevésbé tűnnek „generációs” választásnak, mint a stabil Dániel.
4. Levente: A történelmi lendület elvesztése
A Levente ősi magyar eredetű név, melynek jelentése: hős, kis hős vagy vadász. A Levente a 2000-es évek elején tapasztalt történelmi név-reneszánsz egyik legnagyobb nyertese volt. Erős, férfias hangzása, és a magyar gyökerekre való utalása miatt rengeteg szülő választotta, akik kerülni akarták a bibliai vagy latin eredetű neveket.
Miért csúszott le? Bár a Levente még mindig népszerű, a trend ma már a rövidebb, egy-két szótagú, lágyabb nevek felé mutat. Az Árpád, Zoltán és Levente típusú történelmi nevek a 2010-es évek végére kissé „túl erősnek” vagy „túl komolynak” kezdtek hatni az új generációs szülők számára, akik inkább a Botond vagy a Noel típusú neveket részesítik előnyben, melyek hangzása könnyedebb.
5. Ádám: Az örök klasszikus, amit pihentetni kell
Az Ádám az emberiség ősapjának neve, héber eredetű, jelentése: ember vagy vörös földből való. Az Ádám sosem fog teljesen eltűnni, de a 2010-es évek elején tapasztalt robbanásszerű népszerűsége mára alábbhagyott. A név stabil, megbízható választás, de éppen ez a stabilitás vált a hátrányára a trendérzékeny szülők szemében.
A név népszerűségvesztése a változatosság iránti igénynek tudható be. Az Ádám, Dániel és Máté hármas fogat annyira uralta a piacot, hogy a szülők ma már inkább valami olyat keresnek, ami kevésbé „központi”. Az Ádám helyett sokan választanak hasonló hangzású, de ritkább bibliai neveket, mint az Éliás vagy a Kende, melyek frissebbnek hatnak, miközben mégis megőrzik a klasszikus alapokat.
6. Balázs: A szent név, ami elkopott
A Balázs a latin Blasius névből ered, jelentése: királyi, vagy dadogó. Balázs szent, a torkos betegek védőszentje, ami nagy hagyományt biztosít a névnek Magyarországon. A 2000-es években ismét divatba jött, mint egy klasszikus, de nem túlzottan elhasznált opció. Tíz éve még gyakran szerepelt a top 20-ban.
A Balázs ma már egyértelműen a hanyatló nevek közé tartozik. Ennek egyik oka a hangzásbeli keménység. A mai trend a lágyabb, magánhangzóra végződő, vagy R betűt tartalmazó nevek felé mutat (Ármin, Olivér). A Balázs becézése (Balu) aranyos, de az alapszó mássalhangzó-torlódása kissé nehézkessé teszi a modern fül számára. Sok szülő ma már a Barnabás-t választja helyette, amely hasonló hagyományokkal bír, de lágyabb a hangzása.
A Balázs esete jól mutatja, hogy a névválasztásban az esztétikai szempontok mennyire felülírhatják a történelmi vagy vallási jelentőséget. A hangzás ma sokkal fontosabb, mint a jelentés.
7. Kristóf: A túlzottan hosszú, nemzetközi név
A Kristóf a görög Christophoros névből származik, jelentése: Krisztust hordozó. A Kristóf a 2010-es évek elején volt nagyon népszerű, köszönhetően annak, hogy egyrészt klasszikus, másrészt könnyen használható nemzetközi környezetben is (Christopher). A becézése is egyszerű (Kristóf, Krisz).
Miért ment ki a divatból? A Kristóf egyike azoknak a neveknek, amelyek túl hosszúak lettek a modern, gyors tempójú névtrendekhez képest. A mai szülők előszeretettel választanak egy vagy két szótagú neveket (pl. Léna, Bálint, Noel). A Kristóf három szótagjával kissé nehézkesnek tűnik az új generáció számára. Ráadásul a Kristóf (Krisz) túlzottan is népszerű volt, ami szintén a telítettség érzetét kelti.
8. Márk: Az angolszász hatás, ami kifáradt
A Márk latin eredetű (Marcus), jelentése: Mars istenhez tartozó. A Márk a 90-es évek végétől kezdve tapasztalt hatalmas népszerűséget, különösen a 2010-es évek elején. Rövid, erős, modern, és tökéletesen illeszkedett az angolszász nevek divatjába, ami akkoriban indult hódító útjára Magyarországon.
A Márk népszerűségének hanyatlása a konkurencia miatt következett be. Míg tíz éve a Márk volt az egyik fő nemzetközi név, ma már olyan, még modernebb hangzású, egy szótagú nevek szorítják ki, mint a Ben, vagy a két szótagú, de egzotikusabb Milán és Noel. A Márk stabil, de ma már nem számít újdonságnak, és a szülők az újdonságot keresik.
9. Gergely: A régi korok visszhangja
A Gergely görög eredetű (Grégoriosz), jelentése: éber, őrködő. A Gergely egy mélyen gyökerező, tradicionális magyar név, amely a 2010-es évek elején még a klasszikus, időtálló választások közé tartozott. Sokan választották, akik szerették volna elkerülni a túlzottan modern vagy a túlzottan gyakori neveket, de mégis egy erős, magyaros hangzású nevet akartak.
A Gergely esetében a hanyatlás oka a generációs ugrás. A 20-as, 30-as éveikben járó szülők ma már ritkán választják a nagyszülők vagy dédszülők által kedvelt, de az elmúlt 30 évben kevésbé használt neveket. A Gergelyt ma már sokan kissé régiesnek érzik. A helyét átvették az Endre vagy az István típusú, valóban „retró” nevek, amelyek már olyan régiek, hogy ismét divatosnak számítanak (az ún. 100 éves szabály). A Gergely a kettő között rekedt.
10. Tamás: A barátságos, de elhanyagolt
A Tamás arámi eredetű, jelentése: iker. A Tamás évszázadok óta stabilan népszerű név Magyarországon, és a 2010-es évek elején még a top 30-ban is helyet kapott. Jól becézhető (Tomi, Tamáska), barátságos, és megbízhatóan klasszikus.
A Tamás népszerűségének csökkenése a hangzás és az elhasználtság kombinációjából fakad. Bár a név szép, a szülők ma már valami frissebbet keresnek. A Tamás ma már a „szép, de anyukám korosztálya választotta” kategóriába került. A helyét átveszik a hasonlóan kedves, de ritkább nevek, mint a Benedek vagy a Bertalan. A Tamás esete rávilágít arra, hogy még a legstabilabb klasszikusok is pihenőre szorulnak egy idő után.
11. Zoltán: A kora-modern klasszikus lecsúszása
A Zoltán név török-magyar eredetű, jelentése: szultán, uralkodó. A Zoltán a 20. század egyik legnépszerűbb magyar neve volt, és még tíz éve is sokan választották, mint egy erős, hagyományőrző opciót. Ez a név az, amelyik a leginkább jelképezi az előző generációkat.
A Zoltán az elmúlt évtizedben tapasztalta a legnagyobb zuhanást a toplistákon. Ennek oka egyértelműen a generációs távolságtartás. A Zoltán ma már erősen kötődik az 1960-as, 70-es évek korosztályához. A szülők kerülik azokat a neveket, amelyek túlzottan felidézik a saját apjuk vagy nagybátyjuk nevét. A Zoltán helyét ma már a valóban régi magyar nevek veszik át, mint a Vazul vagy az Etele, amelyek annyira ritkák voltak, hogy már újdonságnak hatnak.
A névválasztás időtlen szempontjai: Hogyan kerüljük el a divathullámokat?
Ha a szülők hosszú távon gondolkodnak, és nem szeretnék, ha gyermekük neve öt év múlva már idejétmúltnak tűnne, érdemes figyelembe venni néhány időtlen szempontot. A stabil névválasztás kulcsa az egyensúly megtalálása a hagyomány és a modernitás között.
A ritkaság illúziója és a 100-as szabály
Sok szülő választ egy nevet, mert azt hiszi, ritka. A probléma az, hogy ha ők ritkának találják, valószínűleg sokan mások is. A névadási trendek rendkívül gyorsan terjednek a közösségi médián és az interneten keresztül. Ha egy név a top 100-as listán belül van, de hirtelen nagyot ugrik (pl. 50. helyről 20.-ra), érdemes gyanakodni: ez a név a következő években valószínűleg a telítettség felé halad.
Érdemes inkább olyan nevek közül választani, amelyek a top 100-as lista alsó harmadában stabilan tartják magukat, vagy olyan klasszikusokat, amelyek már több mint 100 éve nem voltak divatban. Ez az un. 100 éves szabály: egy név nagyjából ennyi idő után válik ismét frissé és retró-trendivé.
A becézés ereje
Egy név tartósságát nagyban befolyásolja, hogy milyen becenevek kapcsolódnak hozzá. A sikeres nevek azok, amelyek több becézési lehetőséget kínálnak, így a gyermek személyiségéhez és a család stílusához igazítható a megszólítás. Például egy Benedek lehet Bence, Beni, Benő – ez a sokféleség teszi időtlenné a nevet.
Ezzel szemben, ha egy névnek csak egy domináns becézése van (pl. Máté – Mati), és az a becézés túlzottan elterjed, az egész név veszíthet vonzerejéből. Mindig gondoljuk át, hogy a választott név teljes és becézett formája hogyan fog hangzani egy felnőtt ember szájából, egy komoly üzleti tárgyaláson vagy egy állásinterjún.
A hangzásbeli harmónia alapvető. Egy névnek nemcsak önmagában kell jól hangzania, hanem a vezetéknévvel együtt is. Kerüljük a rímeket, a túl sok azonos hangot, és ügyeljünk arra, hogy a vezetéknév hosszához és ritmusához igazodjon a keresztnév. Ha a vezetéknév rövid, egy hosszabb keresztnév (pl. Alexander) adhat neki súlyt; ha a vezetéknév hosszú, egy rövid, frappáns keresztnév (pl. Ákos) lehet ideális.
| Név | Népszerűség oka (2010) | Divatvesztés oka (2024) | Alternatív javaslat |
|---|---|---|---|
| Bence | Rövid, erős, győztes jelentés. | Telítettség, túlzott elterjedtség. | Vince, Bendegúz |
| Máté | Klasszikus bibliai, könnyű becézni. | Hangzásbeli váltás (rövidebb, lágyabb nevek). | Dávid, Noé |
| Dániel | Nemzetközi használhatóság, stabilitás. | A modern nemzetközi nevek (Olivér, Milán) felülmúlták. | Dominik, Benett |
| Levente | Történelmi, erős magyar hangzás. | Túl komoly, a trend a könnyedebb nevek felé mutat. | Botond, Csongor |
A modern szülői dilemma: Eredetiség vagy elfogadottság?
A mai szülők két tűz között állnak: szeretnének egyedi, különleges nevet adni gyermeküknek, de ugyanakkor azt is el akarják kerülni, hogy a név túlzottan furcsa, vagy nehezen kiejthető legyen. Ez a feszültség hajtja a névdivatot is. Amikor egy név túl mainstream lesz, a szülők az egyediség felé mozdulnak, de amikor túl sokan választanak extrém neveket, akkor a trend visszatér a megbízható klasszikusokhoz.
A média és a celebrity-hatás
Tíz évvel ezelőtt még a televíziós sorozatok és a valóságshow-k karakterei nagyban befolyásolták a névválasztást. Ma már a közösségi média és az influencerek hatása sokkal erősebb. Ha egy népszerű influencer ad egy szokatlan nevet gyermekének, az azonnal berobbanhat a köztudatba. Azonban ez a népszerűség gyakran rövid életű, és a név gyorsan kimegy a divatból, amint az adott személy népszerűsége csökken.
A szülőknek érdemes megfontolni, hogy a választott név nem kötődik-e túlzottan egy aktuális popkulturális jelenséghez. Azok a nevek, amelyek nincsenek szorosan összekapcsolva egy pillanatnyi trenddel, sokkal nagyobb eséllyel állják ki az idő próbáját. Például, míg a Hanna vagy a János időtlen, egy Tristan vagy Zénó sokkal inkább a 2020-as évek divatját tükrözi.
Az elfeledett középső nevek reneszánsza
Egyre több szülő választ két keresztnevet, kihasználva a második névben rejlő lehetőséget. Ha valaki ragaszkodik egy olyan névhez, ami már kiment a divatból (például a fent említett Tamás vagy Zoltán), de fél attól, hogy gyermekét régimódinak tartják, a középső névként való használat tökéletes kompromisszumot jelent.
A középső névként használt, régebbi, de kedvelt nevek tisztelegnek a családi hagyományok előtt, miközben az első név lehet modern és trendi. Ez a módszer lehetővé teszi a szülők számára, hogy mind a hagyományőrző, mind a modern elvárásoknak megfeleljenek, anélkül, hogy a gyermeküket stigmatizálnák. Például: Noel Zoltán vagy Ármin Tamás.
Fiúnevek, amelyek a jövőben kerülhetnek a feketelistára
Bár a névdivat előrejelzése nem egzakt tudomány, a statisztikák és a társadalmi trendek alapján megjósolható, mely nevek érik el hamarosan a telítettségi pontot, és indulnak hanyatlásnak a következő 5-10 évben. Ma a rövid, magánhangzóra végződő, nemzetközi hangzású nevek dominálnak.
Az egyik ilyen név az Olivér. Hihetetlen népszerűsége miatt (jelenleg az egyik leggyakoribb fiúnév) nagy az esélye annak, hogy a Bence és a Máté sorsára jut. Hasonlóan, a Noel és a Milán is a csúcson van. Bár ezek a nevek még évekig népszerűek lesznek, a jelenlegi szülői generáció már elkezdi érezni a túlzott elterjedtségüket, és hamarosan a ritkább opciókat keresik.
Másik kategória a túlontúl modern, rövidített nevek, mint a Ben (ami a Bencéből vagy Benedekből rövidült). Bár ezek most frissnek hatnak, a túlzott egyszerűsítés idővel unalmassá válhat. A szülők egy idő után visszatérhetnek a hosszabb, tartalmasabb, klasszikusabb nevekhez, mint például az András vagy a Péter, amelyek évtizedekig pihentek.
A névválasztásban a legbiztosabb út a középszerűség. Nem a legritkább, de nem is a leggyakoribb. Azok a nevek a legidőtállóbbak, amelyek a top 20 és a top 50 között mozognak stabilan, anélkül, hogy túlzottan a figyelem középpontjába kerülnének.
A statisztikák hideg valósága: Amikor a számok beszélnek
A magyar névadási trendeket az anyakönyvi statisztikák követik nyomon. Ezek az adatok világosan mutatják, hogy míg tíz éve a klasszikus, erős magyar nevek (Bence, Máté, Levente) uralták a mezőnyt, ma már a nemzetközi és a rövid nevek a legkeresettebbek. A régi slágerek helyét átvették a lágyabb hangzású, könnyen adaptálható opciók.
A statisztikák alapján látható, hogy a Dániel és a Kristóf népszerűsége drámaian zuhant a 2010-es évek második felében, éppen abban az időszakban, amikor az Olivér robbanásszerűen növekedett. Ez a váltás nem véletlen: a szülők tudatosan hagyták el azokat a neveket, amelyek már az előző generációjukat jellemezték, és kerestek valami újat, ami a globális trendekkel is kompatibilis.
Érdekes megfigyelni, hogy míg a Zoltán és a Tamás a 2010-es évek elején még a 30-as, 40-es helyek környékén tanyázott, ma már sokkal lejjebb találhatók, jelezve, hogy a hagyományőrző szülők is inkább azokat a klasszikusokat választják, amelyek a 20. század elején voltak divatosak (pl. János, István), nem pedig a 20. század közepén népszerű neveket.
A névválasztás egy folyamatosan mozgó célpont. Amit ma szeretünk, azt holnap már unjuk. A legfontosabb, hogy a választott név örömet és büszkeséget jelentsen a gyermeknek, függetlenül attól, hogy éppen a toplista élén áll, vagy a ritkább nevek közé tartozik. A névválasztás legyen személyes döntés, ne pedig a statisztikák kényszere.
Gyakran ismételt kérdések a fiúnevek divatjával kapcsolatban
🤔 Mi az a 100 éves szabály a névadásban?
A 100 éves szabály azt jelenti, hogy egy név nagyjából 100 évvel azután, hogy kiment a divatból (például a 1920-as években volt népszerű, majd elfelejtették), ismét trendivé válik. Ennek oka a nosztalgia: a szülők a dédszülők neveit érzik frissnek és régies-elegánsnak, mivel azok nem kötődnek közvetlenül a saját szüleik generációjához. Például az István vagy az Elek ma ebbe a kategóriába esik.
📈 Mely fiúnevek a legnépszerűbbek ma Magyarországon, amelyek leváltották a régi slágereket?
A 2020-as évek elején a toplistákat az Olivér, a Levente (bár ez a név stabilan tartja magát, de már más hangzású nevekkel versenyez), a Milán, a Noel és az Áron uralják. Ezek a nevek rövidek, nemzetközi hangzásúak és dinamikusak, szemben a 10 évvel ezelőtti Bence és Máté dominanciával.
🚫 Kerüljem el a kiment divatú neveket, még ha tetszenek is?
Nem feltétlenül. Ha egy név tetszik, és erős érzelmi kötődés fűződik hozzá, érdemes választani. A divatból kiment nevek előnye, hogy nem lesz belőlük három az osztályban. A kulcs az, hogy tudatosan válasszunk, és ne azért, mert 10 éve mindenki ezt választotta. Ha a Tamás vagy a Zoltán tetszik, nyugodtan használja, mert éppen most kezdenek ismét ritkává válni, ami egy újfajta egyediséget ad.
🌐 Milyen szerepet játszik a nemzetközi trend a magyar névadásban?
Óriási szerepet. A globalizáció és az angolszász kultúra térnyerése miatt a szülők ma már olyan neveket keresnek, amelyek könnyen kiejthetők és leírhatók külföldön (pl. Dávid, Márton, Noel). Ez a tendencia szorítja ki azokat a hagyományos magyar neveket, amelyek speciális ékezeteket vagy betűket tartalmaznak.
💡 Mit tehetek, ha a párom ragaszkodik egy „régi” névhez (pl. Balázs)?
A legjobb kompromisszum a két keresztnév használata. Az egyik név lehet az Ön által preferált modern vagy ritka név, míg a másik lehet a párja által kedvelt, hagyományos név. Így mindkét fél kívánsága teljesül, és a gyermek választhat, melyik nevet használja elsődlegesen felnőttkorában.
⏳ Mennyi ideig tart, amíg egy név kimegy a divatból?
Egy név népszerűségi ciklusa általában 20-30 év. A kezdeti lassú növekedés után 10-15 év alatt éri el a csúcsot (telítettséget), majd a következő 10-15 évben fokozatosan csökken a népszerűsége. A Bence például a 2000-es évek elején indult, a 2010-es évek elején volt a csúcson, és ma már a csökkenő fázisban van.
💫 Melyek azok a klasszikus nevek, amelyek sosem mennek ki teljesen a divatból?
Vannak „örökzöld” nevek, amelyek mindig stabilan tartják magukat a top 50-ben, de sosem robbannak be a top 3-ba. Ilyenek például az András, az István, a Péter és a János. Ezek a nevek a biztonságos választások, amelyek mélyen gyökereznek a magyar kultúrában, és generációkon átívelő elfogadottságot élveznek.
Leave a Comment