A családi költségvetés tervezésekor minden apró segítség számít, különösen akkor, ha egy tartós egészségügyi kihívással élő családtagról kell gondoskodni. Sokan nem is sejtik, hogy a magyar adórendszerben létezik egy olyan támogatási forma, amely havonta jelentős összeget hagyhat a pénztárcánkban, ha mi magunk vagy gyermekünk bizonyos betegségekkel küzdünk. Ez a lehetőség nem csupán egy egyszeri juttatás, hanem egy folyamatosan igénybe vehető kedvezmény, amely az összevont adóalapunkat csökkenti, így közvetlenül a nettó fizetésünket növeli meg. Érdemes alaposan körbejárni a témát, hiszen a tudatosság ezen a téren akár több százezer forintot is jelenthet a család számára az évek alatt.
A személyi adókedvezmény alapvető jogi háttere
A személyi jövedelemadóról szóló törvény nevesíti azt a kedvezményt, amelyet a köznyelvben csak betegségi adókedvezményként emlegetünk. Ez a jogintézmény azt a célt szolgálja, hogy némileg kompenzálja a tartós egészségkárosodással élő személyek többletköltségeit, legyenek azok gyógyszerköltségek, speciális diéta vagy rehabilitációs terápiák. A jogalkotó nem egyedi mérlegelés alapján dönt a jogosultságról, hanem egy szigorúan meghatározott kormányrendeletben rögzíti a betegségcsoportokat.
A 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza azt a listát, amely alapján eldönthető, ki minősül súlyosan fogyatékosnak az adózás szempontjából. Érdekes módon a „súlyosan fogyatékos” kifejezés a jogi nyelvezetben sokkal szélesebb kört ölel fel, mint amit a mindennapi életben gondolnánk. Olyan állapotok is ide tartoznak, mint a laktózérzékenység, a cöliákia vagy a jól kontrollált cukorbetegség, amelyekkel teljes értékű életet lehet élni, mégis jogosítanak a kedvezményre.
Ez a kedvezmény alanyi jogon jár mindenkinek, aki a rendeletben felsorolt betegségek valamelyikében szenved, és rendelkezik adóköteles jövedelemmel. Nem segélyről van szó, hanem egy adópolitikai eszközről, amely az aktív korú, dolgozó lakosságot és a saját jogon adózókat célozza meg. A rendszer rugalmasságát mutatja, hogy nemcsak a jövőre nézve, hanem visszamenőlegesen is érvényesíthető, ha a diagnózis már korábban is fennállt.
Mekkora összeget jelent ez a mindennapokban
A kedvezmény mértéke minden évben a minimálbér összegéhez igazodik, így az inflációval és a bérszínvonal emelkedésével párhuzamosan automatikusan növekszik. A törvényi előírás szerint a havi kedvezmény mértéke a mindenkori minimálbér egyharmadának a 15 százaléka, száz forintra kerekítve. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nettó bérünk pontosan ennyivel lesz több minden egyes hónapban, amennyiben érvényesítjük a jogosultságunkat a munkáltatónknál vagy az adóbevallásunkban.
A 2024-es esztendőben a minimálbér jelentős emelkedése miatt ez az összeg már meghaladja a havi 13 000 forintot. Bár első hallásra talán nem tűnik sorsfordítónak, éves szinten ez már több mint 150 000 forint tiszta jövedelem. Ha figyelembe vesszük az ötéves elévülési időt, egy visszamenőleges igénylés során akár egy használt autó árát vagy egy komolyabb családi nyaralás költségét is visszakaphatjuk az államtól, amennyiben korábban elfelejtettünk élni a lehetőséggel.
„Az adókedvezmény nem ajándék, hanem a betegséggel járó többletterhek elismerése a társadalom részéről, ezért egyetlen érintettnek sem szabadna szemérmességből lemondania róla.”
Érdemes tisztázni, hogy ez a kedvezmény az adóalapot csökkenti közvetett módon, de a hatása olyan, mintha az adónkból vonnák le. Ha valakinek nincs annyi adóköteles jövedelme, amennyiből a kedvezmény teljes egészében levonható lenne, akkor csak a tényleges adója erejéig tudja azt igénybe venni. Ez ritka eset a teljes állásban dolgozóknál, de részmunkaidő vagy egyéb speciális adózási formák esetén érdemes előre kalkulálni.
A jogosultság igazolásának szigorú rendje
Ahhoz, hogy valaki jogszerűen vegye igénybe a kedvezményt, nem elegendő a betegség puszta ténye. Rendelkezni kell egy speciális igazolással, amelyet a szakminisztérium által meghatározott formanyomtatványon vagy azzal azonos tartalommal kell kiállítani. Ezt az igazolást nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak kell beküldeni az igényléskor, hanem az adózónak kell megőriznie az elévülési idő végéig, egy esetleges ellenőrzés esetére.
Az igazolást vagy a szakorvos, vagy a szakorvosi leletek alapján a háziorvos állíthatja ki. Nagyon lényeges, hogy az iraton szerepelnie kell a betegség BNO kódjának, a betegség kezdő időpontjának, valamint annak, hogy az állapot végleges vagy ideiglenes jellegű-e. Ha az állapot ideiglenes, akkor az igazolást meghatározott időközönként meg kell újítani, míg végleges állapot esetén egyetlen igazolás elegendő az életünk végéig.
Sokan ott követik el a hibát, hogy a diagnózis kézhezvételekor azonnal az adóhatósághoz fordulnak, pedig az első útjuknak a szakorvoshoz vagy a háziorvoshoz kellene vezetnie az adóigazolásért.
Az igazolás kiállítása ingyenes, azért a háziorvos nem kérhet külön díjazást, mivel ez a beteg alapjogaihoz kapcsolódó adminisztratív kötelezettség. Fontos figyelni a dátumokra: a kedvezmény arra a hónapra vehető igénybe először, amelyben a betegséget diagnosztizálták, és addig a hónapig jár, amíg az állapot fennáll. Ha a diagnózis a hónap közepén születik, a teljes havi kedvezmény jár az adózónak.
Betegségek, amelyekre sokan nem is gondolnának
A kormányrendelet melléklete rendkívül részletes, és számos olyan kórképet tartalmaz, amelyekről az átlagember nem feltételezné, hogy adókedvezményre jogosítanak. Az egyik leggyakoribb ilyen terület az emésztőrendszer betegségei. A laktózintolerancia például ide tartozik, amennyiben azt szakorvosi vizsgálat (például hidrogénkilégzési teszt) igazolja. Mivel a laktózmentes étrend fenntartása jelentős pluszköltséget ró a családokra, ez az adókedvezmény valódi segítséget jelent a mindennapi bevásárlások során.
Ugyancsak jogosultak a kedvezményre a gluténérzékenyek, azaz a cöliákiával élők. Fontos azonban megkülönböztetni a valódi betegséget az önként vállalt diétától vagy az enyhébb érzékenységtől. Csak a hivatalosan diagnosztizált, BNO kóddal ellátott esetekben jár a támogatás. A gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn-betegség vagy a colitis ulcerosa szintén szerepelnek a listán, figyelembe véve ezek krónikus és az életminőséget jelentősen befolyásoló jellegét.
Az anyagcsere-betegségek közül az I. típusú és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség a legismertebb jogosultsági jogcím. Kevesebben tudják azonban, hogy bizonyos endokrinológiai problémák, például a mellékvese-elégtelenség vagy a pajzsmirigy bizonyos daganatos megbetegedései utáni állapotok is feljogosítanak a kedvezményre. A lista folyamatosan frissül a modern orvostudomány eredményeihez igazodva, így érdemes időnként újra átnézni a kódokat.
Részletes áttekintés a betegségcsoportokról
A tájékozottság érdekében érdemes csoportosítva is áttekinteni a legfontosabb kategóriákat. A látási fogyatékosság nemcsak a teljes vakságot jelenti, hanem a súlyos mértékű látásvesztést is, amely a mindennapi életvitelt akadályozza. Hasonlóképpen a hallási fogyatékosoknál is egy meghatározott decibel-veszteség felett nyílik meg a lehetőség az adókedvezmény érvényesítésére. Ezekben az esetekben gyakran az emelt szintű családi pótlék mellé is igénybe vehető a kedvezmény, ha a szülő (vagy a gyermek, ha már adózik) jogosult rá.
A mozgásszervi fogyatékosságok köre is tág: a végtaghiánytól kezdve a súlyos ízületi gyulladásokon át egészen a gerincbetegségekig terjedhet a skála. Itt a fő kritérium az önkiszolgálási képesség jelentős korlátozottsága vagy a segédeszközre való tartós utaltság. A neurológiai betegségek közül a sclerosis multiplex, a Parkinson-kór és az epilepszia bizonyos formái is szerepelnek a jegyzékben, elismerve ezen állapotok komplexitását.
Az alábbi táblázat néhány gyakori betegségcsoportot és azok BNO kódjait szemlélteti, amelyek alapot adhatnak a kedvezményre:
| Betegségcsoport megnevezése | Példák a BNO kódokra | Jellemző diagnózisok |
|---|---|---|
| Hallási fogyatékosság | H90, H91 | Siketnémaság, súlyos nagyothallás |
| Látási fogyatékosság | H54 | Vakság, aliglátás |
| Anyagcsere betegségek | E10, E11, E73 | I. típusú cukorbetegség, Laktózintolerancia |
| Emésztőrendszeri betegségek | K50, K51, K90 | Crohn-betegség, Cöliákia |
| Immunológiai betegségek | M30-M35 | Szisztémás lupus erythematosus (SLE) |
Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti táblázat csak ízelítő. A teljes lista több száz kódot tartalmaz, beleértve ritka genetikai betegségeket és specifikus fejlődési zavarokat is. Ha valaki bizonytalan a saját kódja kapcsán, a leghitelesebb forrás mindig a kezelőorvosa vagy az aktuális kormányrendelet szövege lesz.
Az igénylés folyamata és adminisztratív lépései
A kedvezmény érvényesítésének két alapvető módja van. Az első és legegyszerűbb, ha a munkáltatónknak adunk le egy adóelőleg-nyilatkozatot. Ezt megtehetjük az év elején, vagy akár év közben bármikor. Ebben az esetben a bérszámfejtés már eleve a kedvezménnyel csökkentett adót vonja le a bruttó bérünkből, így minden hónapban több lesz a kézhez kapott fizetésünk. Ez a megoldás a családi likviditás szempontjából a legkedvezőbb.
A másik lehetőség, hogy az adóév végén, az éves személyi jövedelemadó bevallásunkban egy összegben igényeljük vissza a kedvezményt. Ez akkor lehet indokolt, ha év közben nem akartunk nyilatkozni, vagy ha csak utólag, az év lezárása után tudatosult bennünk a jogosultságunk. Ilyenkor az államkincstár a bevallás feldolgozása után, általában 30 napon belül utalja ki a teljes évi összeget a megadott bankszámlaszámra.
A nyilatkozat benyújtásakor nem kell csatolni az orvosi igazolást, csupán nyilatkozni kell annak meglétéről. Ez a bizalmi elv alapján működik, de a felelősség az adózóé. Ha egy adóellenőrzés során kiderül, hogy nem voltunk jogosultak a kedvezményre, vagy nincs meg a megfelelő igazolásunk, az adóhiány mellett bírsággal és késedelmi pótlékkal is számolnunk kell. Ezért az orvosi papírt mindig tartsuk biztos helyen, a bevallástól számított legalább öt évig.
A visszamenőleges érvényesítés lehetőségei
Az egyik legértékesebb tudnivaló a személyi adókedvezménnyel kapcsolatban, hogy az önellenőrzés intézményén keresztül visszamenőleg is érvényesíthető. Ha például valakinél most diagnosztizáltak laktózérzékenységet, de a leletei alapján egyértelmű, hogy már három évvel ezelőtt is fennállt az állapot, és erről az orvos is hajlandó igazolást kiállítani, akkor a korábbi évek adóbevallásai módosíthatóak.
Az elévülési idő az adózásban általában öt év, ami azt jelenti, hogy jelenleg akár 2018-ig vagy 2019-ig is visszanyúlhatunk az időben. Ehhez az érintett évek adóbevallásait kell „önellenőrizni”, azaz a megfelelő sorokat kitölteni a kedvezmény összegével. A NAV ezután a korábban befizetett adót kamatmentesen visszatéríti. Nem ritka, hogy egy család így egy összegben 500-700 ezer forinthoz jut, ami hatalmas könnyebbséget jelenthet bármilyen élethelyzetben.
A visszamenőleges igényléshez szükség van az összes érintett évre vonatkozó orvosi igazolásra. Ha az állapot végleges, akkor egyetlen igazolás is elég, amelyen szerepel a betegség kezdő időpontja. Ha azonban az állapot változó volt az évek alatt, minden időszakra vonatkozóan tisztázni kell a jogosultságot. Az önellenőrzés folyamata ügyfélkapun keresztül online is elvégezhető, de bonyolultabb esetekben érdemes könyvelő vagy adótanácsadó segítségét kérni, hogy elkerüljük a formai hibákat.
Gyakori tévhitek és félreértések tisztázása
Sokan összekeverik a személyi adókedvezményt a családi adókedvezménnyel. Fontos tisztázni, hogy a kettő nem zárja ki egymást, sőt, kombinálhatóak. Ha valaki jogosult mindkettőre, először a családi kedvezményt kell érvényesítenie, és ha marad még fizetendő adója, abból vonható le a személyi kedvezmény. Ez különösen a többgyermekes családoknál érdekes, ahol néha „elfogy” az adóalap, mielőtt minden kedvezményt érvényesíthetnének.
Egy másik gyakori tévhit, hogy a kedvezmény csak a súlyos fogyatékossággal élőknek jár. Ahogy láttuk, a lista sokkal megengedőbb: olyan, népbetegségnek számító állapotok is szerepelnek rajta, amelyek nem akadályozzák a munkavégzést. Sokan azért nem igénylik, mert nem tartják magukat „betegnek” vagy „fogyatékosnak”, pedig ez egy jogi kategória, amelynek célja az egyenlő esélyek biztosítása és a diagnosztizált állapotok anyagi elismerése.
„A jogszabály nem tesz különbséget a betegség súlyossági fokozatai között, ha a kód szerepel a listán, a kedvezmény teljes összege jár, függetlenül attól, hogy az egyén mennyire érzi korlátozva magát.”
Gyakran felmerül az a kérdés is, hogy mi történik, ha valaki egy évben több olyan betegségben is szenved, amely jogosítaná a kedvezményre. Sajnos a kedvezmény összege ilyenkor sem többszöröződik meg; a személyi adókedvezmény fix összegű, személyenként csak egyszer vehető igénybe, függetlenül a diagnózisok számától. Ugyanakkor érdemes minden kódot feltüntetni az orvosi igazoláson, hogy a jogosultság folyamatossága biztosított legyen.
Speciális esetek: gyermekek és nyugdíjasok
Amikor egy gyermek tartósan beteg, a szülők gyakran keresik a módot a támogatásra. Itt fontos egy éles határvonalat húzni: a személyi adókedvezményt az veheti igénybe, akinek saját adóköteles jövedelme van. Mivel a gyermeknek általában nincs ilyen, a szülő nem tudja a gyermek betegsége után a „személyi” kedvezményt érvényesíteni a saját adójából. Erre a célra szolgál a gyermekek után járó emelt összegű családi kedvezmény, amely egy külön kategória.
Azonban amint a gyermek munkába áll (legyen az akár nyári diákmunka), ő maga már jogosulttá válik a személyi adókedvezményre. Ez egy remek lehetőség a fiataloknak, hogy megtapasztalják az adótudatosság előnyeit. Egy laktózérzékeny egyetemista a gyakornoki fizetéséből is érvényesítheti a kedvezményt, így több pénze marad a speciális élelmiszerekre vagy a tanulmányaira.
A nyugdíjasok esetében a helyzet hasonló. Aki csak saját jogú nyugdíjat kap, az nem fizet személyi jövedelemadót, így nincs miből levonni a kedvezményt. Ha viszont egy nyugdíjas mellett munkát vállal – ami ma már egyre gyakoribb és adózási szempontból kedvező –, a munkabéréből már érvényesítheti a kedvezményt. Ez egy fontos plusz forrás lehet az időskori gyógyszerköltségek fedezésére.
Az étrendi betegségek és a diéta költségei
A laktóz- és gluténérzékenység esetében a kedvezmény közvetlen célja az étrendi felár kompenzálása. Aki próbált már gluténmentes kenyeret vagy laktózmentes tejtermékeket vásárolni, pontosan tudja, hogy ezek az alapanyagok gyakran két-háromszorosába kerülnek a hagyományos változatoknak. A havi több mint 13 000 forintos támogatás jelentős részét lefedi ennek a különbözetnek egy átlagos fogyasztás mellett.
Érdemes megjegyezni, hogy a diétás betegségek diagnosztizálása néha hosszadalmas és költséges folyamat a magánegészségügyben, de a kedvezmény révén ez a befektetés viszonylag gyorsan megtérül. Fontos, hogy a diagnózis felállításakor kérjük meg az orvost, hogy ne csak a leletet adja oda, hanem az adókedvezményhez szükséges igazolást is állítsa ki. Sokan hónapokkal később döbbennek rá, hogy vissza kell menniük emiatt az orvoshoz, ami felesleges plusz köröket jelent.
Az étrendi előírások betartása nem opció, hanem orvosi kényszer ezeknél a betegeknél. A kedvezmény tehát nem luxusra megy el, hanem az alapvető életfeltételek biztosítására. Az adórendszer ezzel is elismeri, hogy ezek az emberek önhibájukon kívül kerültek hátrányosabb anyagi helyzetbe a betegségük miatt. A tudatos vásárlás és az adókedvezmény együttesen sokat javíthat a betegséggel élők életminőségén.
Adminisztrációs tippek a zökkenőmentes ügyintézéshez
Annak érdekében, hogy az adókedvezmény érvényesítése ne váljon bürokratikus rémálommá, érdemes néhány praktikus tanácsot megfogadni. Először is, az orvosi igazolásból mindig készítsünk digitális másolatot vagy fotót, és mentsük el egy felhőalapú tárhelyre. Az eredeti papírt tegyük el egy dossziéba a bérjegyzékek és egyéb fontos iratok mellé. Az évek múlásával a tinta kifakulhat, a papír elveszhet, de az adóhatóságot ez nem fogja meghatni egy ellenőrzésnél.
Ha munkhelyet váltunk, ne felejtsük el az új munkáltatónál is leadni az adóelőleg-nyilatkozatot. Sokan azt hiszik, hogy ez automatikusan átkerül az előző helyről, de ez nem így van. Minden új jogviszony kezdetén újra kell nyilatkozni. Ugyanez vonatkozik az év eleji nyilatkozatokra is: bár a legtöbb bérszámfejtő emlékezteti a dolgozókat, a felelősség a miénk, hogy januárban leadjuk a papírokat.
Amennyiben egyéni vállalkozók vagyunk, a kedvezményt az év közbeni adóelőleg-fizetéseknél is figyelembe vehetjük, nem kell megvárni a májusi bevallást. Ez javítja a vállalkozás pénzforgalmát. Kata-s vagy egyéb speciális adózási formát választók esetében mindig érdemes szakértővel konzultálni, mert a kedvezmény érvényesíthetősége az adónem típusától függően változhat (például az átalányadózásnál remekül működik, de a tételes kata-nál korábban nem volt értelmezhető).
Az orvosi igazolás részletei és tartalmi elemei
A jogszabály pontosan meghatározza, mit kell tartalmaznia az igazolásnak. Nem elegendő egy egyszerű ambuláns lap vagy egy zárójelentés. Az igazoláson szerepelnie kell az adózó azonosító adatainak (név, lakcím, adóazonosító jel), a kiállító orvos pecsétjének és aláírásának. A legfontosabb rész azonban a betegség megnevezése és a BNO kódja, amelynek egyeznie kell a kormányrendeletben szereplő listával.
Külön figyelmet kell fordítani a „kezdő időpont” mezőre. Ha az orvos csak a kiállítás napját írja be, de a betegség már évekkel korábban fennállt, akkor eleshetünk a visszamenőleges igénylés lehetőségétől. Mindig egyeztessünk az orvossal, hogy a diagnózis valódi időpontját tüntesse fel, hiszen ez a jogfolytonosság alapja. Ha az állapot ideiglenes, az igazoláson szerepelnie kell a lejárat dátumának is, ameddig a kedvezmény igénybe vehető.
Vannak esetek, amikor a diagnózist külföldön állították fel. Ilyenkor a külföldi leleteket hiteles magyar fordítással kell ellátni, és egy hazai szakorvosnak kell honosítania a diagnózist, majd kiállítania a magyar jogszabályoknak megfelelő igazolást. Önmagában a külföldi dokumentum nem elegendő a magyar adókedvezmény érvényesítéséhez, mivel a hazai adóhatóság a magyarországi formanyomtatványokat keresi.
A betegségek listájának dinamikája
A 335/2009. Korm. rendelet nem egy kőbe vésett, statikus dokumentum. Az orvostudomány fejlődésével és a betegszervezetek lobbitevékenységének köszönhetően a lista időről időre bővül. Ezért ha valakinek a betegsége korábban nem szerepelt a jegyzékben, érdemes évente legalább egyszer ellenőrizni a frissítéseket. Például az endometriózis bizonyos súlyos esetei is felkerültek a listára, ami sok nő számára hozott anyagi könnyebbséget.
Az orvosi szakma folyamatosan javaslatokat tesz újabb kódok beemelésére. A modern diagnosztikai eljárások olyan állapotokat is képesek ma már azonosítani, amelyek korábban rejtve maradtak vagy más megnevezés alatt futottak. Ha egy betegség bekerül a rendeletbe, a kedvezmény általában a rendelet hatálybalépésétől jár, de érdemes figyelni a specifikus átmeneti rendelkezéseket is.
A lista sokszínűségét mutatja, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések, a légzőszervi panaszok (például súlyos asztma) és bizonyos daganatos megbetegedések is helyet kaptak rajta. A lényeg minden esetben a „súlyosság” orvosi definíciója. Nem minden asztmás kap kedvezményt, csak az, aki eléri a rendeletben meghatározott funkcionális károsodási szintet. Ez az objektivitás biztosítja, hogy a kedvezmény valóban oda kerüljön, ahol a legnagyobb szükség van rá.
A kedvezmény jövője és társadalmi hatása
A személyi adókedvezmény rendszere stabil eleme a magyar adópolitikának. Mivel összege a minimálbérhez kötött, egyfajta automatikus értékállósággal bír, ami a jelenlegi gazdasági környezetben különösen fontos. A kormányzati kommunikáció és az adópolitikai irányvonalak alapján nem várható a kedvezmény kivezetése, sőt, a digitalizáció irányába mutató fejlesztések (mint az eSZJA rendszer) egyre egyszerűbbé teszik az érvényesítést.
Társadalmi szempontból ez a kedvezmény a szolidaritás egyik formája. Elismeri, hogy a krónikus betegeknek nemcsak az egészségi állapotukkal, hanem az abból fakadó anyagi hátrányokkal is meg kell küzdeniük. A munkaképesség fenntartása és a rehabilitáció támogatása nemzetgazdasági érdek is, hiszen a dolgozó, adófizető polgár érték a társadalom számára. Az adókedvezmény pedig segít abban, hogy a betegség mellett is megmaradjon a motiváció és a lehetőség az aktív munkavégzésre.
Az érintettek számára a legfontosabb üzenet a proaktivitás. Ne várjunk arra, hogy az állam vagy a munkáltató szóljon nekünk a lehetőségről. Tájékozódjunk, kérdezzünk rá az orvosnál a kódunkra, és bátran éljünk a törvény adta lehetőséggel. Ez a pénz jár nekünk, és a legtöbb esetben éppen arra fordítjuk, amire a leginkább szükség van: az egészségünk megőrzésére és a családunk jólétére.
Gyakori kérdések a személyi adókedvezményről
Ki állíthatja ki az igazolást a kedvezményhez? 🩺
Az igazolást alapvetően az a szakorvos állítja ki, aki az adott betegséget kezeli. Ha rendelkezünk érvényes szakorvosi lelettel (zárójelentéssel, ambuláns lappal), amely tartalmazza a BNO kódot és a diagnózist, akkor a háziorvos is jogosult az adóigazolás kiállítására ezen dokumentumok alapján. A lényeg, hogy az igazolás a hivatalos, jogszabályban előírt adattartalommal rendelkezzen.
Visszamenőleg hány évre kérhető vissza a pénz? 💰
A magyar adójogszabályok szerint az elévülési idő 5 év, ami a gyakorlatban 6 évet is jelenthet, mivel az elévülés az adóbevallás évének utolsó napjától számítódik. Jelenleg (2024-ben) egészen 2018-ig visszamenőleg lehet önellenőrzéssel visszaigényelni a kedvezményt, amennyiben a betegség már akkor is fennállt és erről van orvosi igazolásunk.
A laktózérzékenység minden formájára jár a kedvezmény? 🥛
Igen, amennyiben a laktózintoleranciát hivatalos orvosi vizsgálat (például hidrogénkilégzési teszt vagy genetikai vizsgálat) igazolta, és az orvos kiállítja a megfelelő BNO kóddal (E73) ellátott igazolást. Fontos, hogy a puszta „panasz” vagy az öndiagnózis nem elegendő az adókedvezményhez, szükség van a klinikai diagnózisra.
Mi történik, ha év közben elfelejtettem nyilatkozni? 📅
Semmi baj nem történt, a pénz nem vész el. Ha év közben nem adtál le adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltatódnak, az éves adóbevallásodban (eSZJA) egy összegben vissza tudod igényelni a teljes évi kedvezményt. Ebben az esetben a NAV fogja kiutalni a pénzt a bankszámládra a bevallás benyújtása után.
Ha több betegségem is van, többszörös kedvezményt kapok? 📋
Sajnos nem. A személyi adókedvezmény egy fix összeg, amely havonta egyszer jár az adózónak, függetlenül attól, hogy hány olyan betegségben szenved, amely szerepel a listán. Azonban az igazoláson érdemes minden kódot szerepeltetni, hogy ha az egyik állapot javulna, a másik miatt továbbra is folyamatos legyen a jogosultság.
Katás vagy átalányadózó vállalkozóként is igénybe vehetem? 💼
Az új KATA rendszerben (2022 szeptemberétől) a tételes adóból nem vonható le személyi kedvezmény, mivel az nem az összevont adóalapba tartozik. Azonban az átalányadózó egyéni vállalkozók az adóalapjukból érvényesíthetik a kedvezményt, így számukra ez egy nagyon kedvező lehetőség a fizetendő adó csökkentésére.
Lejárhat az orvosi igazolás érvényessége? ⏳
Ez attól függ, mi szerepel az igazoláson. Ha az orvos „végleges” állapotot jelölt meg, akkor az igazolás visszavonásig érvényes, soha nem kell újat kérni. Ha azonban az állapot „ideiglenes”, akkor az igazoláson szerepel egy dátum, ameddig érvényes. Ilyenkor a lejárat előtt újra meg kell jelenni a szakrendelésen a felülvizsgálat és az új igazolás miatt.
Leave a Comment