Sok édesanya számára a nyugdíj még távoli délibábnak tűnik, miközben a mindennapok mókuskerekében egyensúlyoznak a munkahelyi elvárások és a családi fészek melege között. A magyar nyugdíjrendszer egyik legnépszerűbb és legtöbbet emlegetett eleme a nők negyven év munkaviszony utáni kedvezményes öregségi nyugdíja, amely lehetővé teszi, hogy az anyák és nagymamák korábban élvezhessék pihenőéveiket. Ez a lehetőség nem csupán egy pénzügyi juttatás, hanem a társadalom elismerése is azért a láthatatlan munkáért, amit a nők a gyermeknevelés során végeznek.
A nők negyven év munkaviszony utáni kedvezményes nyugdíjának alapjai
A köznyelvben egyszerűen csak Nők 40 néven emlegetett kedvezmény 2011-es bevezetése óta nők tízezreinek tette lehetővé a korábbi visszavonulást. A rendszer lényege, hogy az érintettek életkoruktól függetlenül öregségi teljes nyugdíjba vonulhatnak, amint megszerzik a negyven év jogosultsági időt. Ez alapvető különbség a hagyományos öregségi nyugdíjhoz képest, ahol az aktuális nyugdíjkorhatár betöltése az elsődleges feltétel.
Sokan keverik a szolgálati idő és a jogosultsági idő fogalmát, pedig a kettő között lényeges eltérés van. Míg a szolgálati időbe szinte minden beszámít, ami után nyugdíjjárulékot fizettünk, addig a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges negyven évbe csak meghatározott időszakok kerülhetnek be. Ebben a rendszerben a hangsúly a tényleges keresőtevékenységen és a gyermekneveléssel töltött éveken van.
Az édesanyák számára a legnagyobb könnyebbséget az jelenti, hogy a törvény elismeri a gyermekneveléssel töltött időt munkaviszonyként. Ez a szemléletmód tükrözi azt a tényt, hogy az otthon töltött évek alatt a nők nem csupán „pihennek”, hanem a jövő generációit nevelik, ami a társadalom fenntarthatóságának alapköve. A szabályozás kidolgozásakor törekedtek arra, hogy az anyaság ne jelentsen hátrányt a nyugdíjba vonuláskor.
A Nők 40 nem csupán egy jogszabályi lehetőség, hanem egyfajta társadalmi hála a kettős helytállásért: a munkahelyi teljesítményért és az anyai gondoskodásért.
Mi számít bele pontosan a bűvös negyven évbe
A jogosultsági idő két fő pilléren nyugszik: a keresőtevékenységgel szerzett időn és a gyermeknevelési kedvezményeken. A főszabály szerint a negyven évből legalább harminckét évet keresőtevékenységgel kell megszerezni. Ez jelenthet alkalmazotti munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt vagy akár egyéni vállalkozói létet is, a lényeg a járulékfizetés megléte.
A fennmaradó nyolc évet a gyermekneveléssel töltött időszakok adhatják ki. Ide tartozik a csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási díj (GYED), a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), valamint a gyermeknevelési támogatás (GYET) folyósításának időtartama. Fontos tudni, hogy ezek az évek automatikusan összeadódnak a munkával töltött évekkel, amíg el nem érik a maximumot.
A rendszer rugalmasságát mutatja, hogy ha valaki kevesebb mint nyolc évet töltött otthon a gyermekeivel, akkor a hiányzó részt is munkával kell pótolnia, hogy meglegyen az összesen negyven év. Fordított esetben azonban, ha valaki például tizenkét évet volt otthon GYES-en, abból csak maximum nyolc év számítható be a negyvenbe, a többi harminckét évet mindenképpen le kell dolgozni.
Speciális esetek és könnyítések nagycsaládosoknak
A jogalkotó külön figyelmet fordított a nagycsaládos édesanyákra, felismerve, hogy öt vagy több gyermek felnevelése mellett a harminckét év munkaviszony teljesítése embert próbáló feladat lenne. Ezért minden egyes ötödik és további gyermek után egy-egy évvel csökken a minimálisan elvárt munkaviszony hossza. Egy ötgyermekes édesanya esetében például már harmincegy év munkaviszony is elegendő.
Ez a kedvezmény tovább skálázható, de van egy végső határ: a keresőtevékenységgel szerzett idő nem lehet kevesebb huszonöt évnél. Ez azt jelenti, hogy még a legnépesebb családok esetében is elvárás a negyedszázadnyi aktív, járulékfizetéssel járó munkavégzés. Ez a szabályozás egyfajta egyensúlyt teremt a családi vállalások és a gazdasági hozzájárulás között.
Gyakran felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha az édesanya ikreket nevel. Az ikerterhesség és az ikrek nevelése bár dupla vagy tripla terhet ró a szülőkre, a beszámítás szempontjából az időtartam számít, nem a gyermekek száma. Ugyanakkor az emelt összegű vagy hosszabb ideig tartó ellátások (például tartósan beteg gyermek esetén) más megvilágításba helyezik a számítást.
A tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelők kedvezménye
Különösen méltányos a szabályozás azokkal az édesanyákkal szemben, akik súlyos betegséggel küzdő vagy fogyatékkal élő gyermeket ápolnak otthon. Az ő esetükben a harminckét év munkaviszony helyett csupán harminc évet vár el a törvény, feltéve, hogy a gyermek után ápolási díjat kaptak vagy kapnak. Ez a két év kedvezmény sokat jelenthet egy olyan életút végén, amely az átlagosnál sokkal több fizikai és lelki megterheléssel járt.
Az ápolási díj mellett töltött időszak is jogosultsági időnek minősül, hasonlóan a GYES-hez vagy a GYED-hez. Ebben az esetben a tíz év gyermeknevelési idő és harminc év munkaviszony kombinációja adja ki a negyven évet. Fontos hangsúlyozni, hogy az egészségi állapotot és az ápolás tényét hivatalos dokumentumokkal, szakhatósági igazolásokkal kell alátámasztani az igénylés során.
Ezek az anyák gyakran kényszerülnek arra, hogy feladják karrierjüket vagy részmunkaidőben dolgozzanak. A nyugdíjrendszer ezen pontja próbálja kompenzálni azt a kiesést, amit a kényszerű otthonmaradás okozott a biztosítási jogviszonyukban. A méltányosság elve itt érhető tetten a leginkább a hazai nyugdíjpolitikában.
Munkavégzés a gyermeknevelési ellátások mellett
A modern családpolitika lehetővé teszi, hogy az édesanyák a GYED vagy a GYES mellett is munkát vállaljanak. Ez sokakban bizonytalanságot szül: vajon ilyenkor duplán számít az idő? A válasz sajnos nem. Bár a szándék érthető, a nyugdíjrendszerben az idő múlása lineáris, így egy naptári nap csak egy nap jogosultsági időt jelenthet, még akkor is, ha az édesanya egyszerre dolgozik és kapja a családtámogatási ellátást.
Ugyanakkor a párhuzamos jogviszonyoknak van egy nagy előnye a nyugdíj összegének kiszámításakor. Mivel a nyugdíj összege a 1988 óta elért, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetekből indul ki, a munkabér és a GYED összege is beleszámíthat az alapba. Ez azt jelenti, hogy bár a negyven évet nem lehet így gyorsabban elérni, a leendő nyugdíj havi összege magasabb lehet.
Érdemes tehát mérlegelni a visszatérést a munka világába a gyermeknevelési időszak alatt is, ha a családi logisztika engedi. Nemcsak a szakmai folytonosság és a jelenlegi bevételek miatt, hanem a hosszú távú anyagi biztonság, a majdani nyugdíj mértéke szempontjából is pozitív hatással bírhat ez a döntés.
Ami biztosan nem számít bele a negyven évbe
Talán ez a legfájdalmasabb pont sok hölgy számára: a felsőoktatásban eltöltött évek nem számítanak bele a Nők 40 jogosultsági idejébe. Hiába volt az egyetemi vagy főiskolai tanulmányok ideje régebben szolgálati idő, a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges negyven évbe ez nem kalkulálható bele. Ez alól nincs kivétel, még a doktori képzés vagy a posztgraduális tanulmányok sem képeznek mentességet.
Hasonló a helyzet a munkanélküli segéllyel, álláskeresési járadékkal töltött idővel is. Bár ezek az időszakok a szolgálati időt gyarapítják (tehát a nyugdíj összegénél figyelembe veszik őket), a Nők 40 megszerzéséhez szükséges időbe nem számítanak bele. Ez sokszor okoz meglepetést azoknak, akik pályafutásuk során kénytelenek voltak rövidebb-hosszabb időt álláskereséssel tölteni.
A betegszabadság és a táppénz időtartama szerencsére beleszámít a jogosultsági időbe, amennyiben a munkaviszony fennállása alatt történt. Azonban a passzív táppénz (amit a munkaviszony megszűnése után folyósítottak régebben) már nem minősül jogosultsági időnek. Ezen finom különbségek miatt érdemes már évekkel a tervezett nyugdíjazás előtt egy hivatalos adategyeztetést kérni.
A tudatos tervezés első lépése a tévhitek eloszlatása: a diploma szép eredmény, de a Nők 40 kapuját nem nyitja ki hamarabb.
Hogyan történik a jogosultsági idő kiszámítása
A számítási folyamat napra pontosan történik. Nem évekről beszélünk általánosságban, hanem 14 600 napról (40 év x 365 nap). A nyugdíjfolyósító minden egyes biztosítási jogviszonyt megvizsgál a kezdetektől fogva. A folyamat alapja a taj-szám alapján vezetett elektronikus nyilvántartás, de a régebbi, papíralapú adatokat is feldolgozzák.
A munkaviszonyokat a munkaszerződések, kilépő papírok és a munkáltatói bejelentések igazolják. Ha valahol hiányzik egy időszak, azt az igénylőnek kell hitelt érdemlően bizonyítania munkakönyvvel, tanúkkal vagy egyéb dokumentumokkal. A gyermeknevelési időket a Magyar Államkincstár adatai alapján vezetik át a rendszerbe.
Érdekes szabály vonatkozik azokra, akik a munkájuk mellett neveltek gyermeket. Ha a harminckét év munkaviszony megvan, de a gyermeknevelési idő kevesebb, mint nyolc év, a kettő összege adja ki a jogosultsági időt. Ha azonban valaki például harminckilenc évet dolgozott és csak egy évet volt GYES-en, ő is jogosult, hiszen a negyven év összesen teljesült.
A külföldön töltött munkaévek beszámítása
A mai kismamák és nagymamák generációjában már sokan dolgoztak külföldön, különösen az Európai Unió tagállamaiban. A jó hír az, hogy az uniós rendeletek értelmében az EU-n belül szerzett biztosítási időket figyelembe kell venni a jogosultság megállapításakor. Tehát ha valaki tíz évet dolgozott Ausztriában és harmincat Magyarországon (beleértve a gyermeknevelést is), akkor megnyílik előtte az út a Nők 40 felé.
Azonban a nyugdíj összegét csak a Magyarországon elért keresetek és az itt töltött idő alapján fogják folyósítani. A külföldi állam pedig a náluk töltött évek után fog majd nyugdíjat fizetni, de csak akkor, ha az ottani korhatárt is betölti az illető. Ez egy komplex adminisztrációs folyamat, amely több hónapot is igénybe vehet, mivel a tagállami hatóságoknak egyeztetniük kell egymással.
A külföldi munkavállalás során fontos megőrizni minden igazolást, biztosítási számot és szerződést. Bár az elektronikus adatcsere működik, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a saját dokumentáció aranyat érhet, ha ellentmondás merül fel a nyilvántartásokban. Ez különösen igaz a régebbi, kilencvenes évekbeli külföldi munkavállalásokra.
A nyugdíj összege: kevesebb lesz, mert korábban megyek?
Ez az egyik leggyakoribb tévhit a kedvezményes nyugdíjról. Sokan gondolják úgy, hogy mivel „korkedvezménnyel” mennek el, a nyugdíjukat büntetésből csökkentik. Ez nem igaz. A Nők 40 keretében megállapított nyugdíj nem csökkentett nyugdíj, hanem teljes öregségi nyugdíj. Az összeget pontosan ugyanúgy számítják ki, mintha valaki a betöltött korhatár után menne el.
A számítás alapja az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetek havi átlaga. Ezt az átlagot szorozzák meg egy százalékos mértékkel, ami a szolgálati idő hosszától függ. Negyven év szolgálati idő esetén ez a mérték 80%. Ez azt jelenti, hogy az életpálya-átlagkereset 80 százalékát kapja meg az édesanya nyugdíjként.
Természetesen, ha valaki nem áll meg negyven évnél, hanem tovább dolgozik például negyvenkét évig, akkor ez a szorzó magasabb lesz (évente 2%-kal nő). Tehát a döntés a hölgyek kezében van: a biztonságot adó negyven évnél azonnal váltanak, vagy a magasabb nyugdíj reményében még maradnak a munka világában. A választás szabadsága a rendszer egyik legnagyobb értéke.
Az adategyeztetés fontossága és menete
Nem érdemes megvárni a negyvenedik év végét az adminisztrációval. A szakértők azt javasolják, hogy már 55-58 éves korban indítsuk el az úgynevezett adategyeztetési eljárást. Ezt a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szervénél lehet kérelmezni, akár elektronikusan is az Ügyfélkapun keresztül.
Az eljárás során a hatóság hivatalos határozatban rögzíti, hogy az adott időpontig hány nap jogosultsági időt ismernek el. Ha a határozatban szereplő adatok egyeznek a mi emlékeinkkel, megnyugodhatunk. Ha hiányt észlelünk, még van időnk felkutatni a régi dokumentumokat, felkeresni a jogutód nélkül megszűnt cégek archívumait vagy tanúkat keresni.
Egy ilyen előzetes egyeztetés megkímél minket a kapkodástól és a csalódástól. Nincs annál rosszabb, mint amikor valaki már beadja a felmondását, bízva a negyven évben, majd a hivatal közli vele, hogy valójában csak harminckilenc év és két hónapja van meg. A tudatosság ezen a téren anyagi és lelki biztonságot jelent.
Élet a nyugdíj mellett: munkavállalás nyugdíjasként
A Nők 40 egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy a nyugdíjba vonulás után az érintettek azonnal visszatérhetnek a munkaerőpiacra, immár nyugdíjasként. Ez hatalmas pénzügyi előnyt jelent. A saját jogú nyugdíjas munkavállaló béréből ugyanis mindössze a 15%-os személyi jövedelemadót vonják le, sem nyugdíj-, sem egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetnie.
A munkáltató számára is kifizetődő egy nyugdíjas kolléga alkalmazása, hiszen a bér után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetniük. Ez a „win-win” szituáció lehetővé teszi, hogy a friss nyugdíjas édesanyák a nyugdíjuk mellé majdnem a teljes korábbi nettó fizetésüket is megkapják, ha ugyanabban a munkakörben maradnak visszafoglalkoztatottként.
Sok nagymama él ezzel a lehetőséggel: részmunkaidőben tovább dolgoznak, ami szellemileg frissen tartja őket és biztosítja az extra jövedelmet az unokák támogatásához vagy az utazásokhoz, miközben már megvan a hátterükben a stabil nyugdíj. A törvény nem korlátozza a nyugdíj melletti keresetet a versenyszférában, így nincs felső plafon.
Fontos megjegyzés azonban a közszférában dolgozók számára: náluk a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell, amíg közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői jogviszonyban állnak. Ez egy fontos különbség, amit a pedagógusoknak, egészségügyi dolgozóknak vagy köztisztviselőknek mérlegelniük kell a döntés előtt.
A gyermeknevelési támogatások típusai és beszámításuk
Bontsuk le részletesen, mely ellátások aranyat érnek a számításkor. A CSED (korábban TGYÁS) az első lépcsőfok, ami közvetlenül a szülés után jár. Ezt követi a GYED, ami a gyermek kétéves koráig folyósítható. Mindkét ellátás biztosítási jogviszonyhoz kötött, így ezek az évek egyértelműen beszámítanak a nyolc évbe.
A GYES (gyermekgondozást segítő ellátás) minden anyának jár, alanyi jogon, függetlenül attól, hogy volt-e korábban munkaviszonya. A GYES-szel töltött idő is teljes értékű jogosultsági idő. Sokan nem tudják, de a GYET (gyermeknevelési támogatás), amit a három vagy több gyermeket nevelők kaphatnak a legkisebb gyermek 3-tól 8 éves koráig, szintén beleszámít a negyven évbe.
| Ellátás típusa | Jogosultsági időnek minősül? | Beszámítási korlát |
|---|---|---|
| CSED / TGYÁS | Igen | A 8 éves kereten belül |
| GYED | Igen | A 8 éves kereten belül |
| GYES | Igen | A 8 éves kereten belül |
| GYET (Főállású anyaság) | Igen | A 8 éves kereten belül |
| Örökbefogadói díj | Igen | A 8 éves kereten belül |
Az örökbefogadó szülők számára is ugyanazok a jogok járnak. Az örökbefogadói díj és az azt követő támogatások ugyanúgy gyarapítják a negyven évet. A rendszer nem tesz különbséget vér szerinti és örökbefogadott gyermek között, ami a méltányos családfelfogást tükrözi. Az anyaság minden formája elismerést nyer ebben a struktúrában.
Mi a teendő, ha hiányoznak a nyilvántartásból évek?
Előfordulhat, hogy a hatósági kimutatásból hiányoznak évek, különösen a rendszerváltás környéki zavaros időszakokból, vagy olyan cégektől, amelyek azóta megszűntek. Első lépésként ne essünk kétségbe. Keressük elő a régi munkakönyvünket, mert az 1992 előtti időkben ez volt a hiteles közokirat. Ha a munkakönyvben szerepel a bejegyzés pecséttel, a hatóság el fogja fogadni.
Ha nincs meg a munkakönyv, próbálkozhatunk korabeli bérjegyzékekkel, munkaszerződésekkel vagy akár a belépési/kilépési igazolásokkal. Ha semmilyen papír nincs, végső esetben tanúk segítségét is igénybe vehetjük. Két olyan tanú, aki egykor kollégánk volt és igazolni tudja a munkavégzést, segíthet a kieső időszak pótlásában. A tanúknak büntetőjogi felelősségük tudatában kell nyilatkozniuk.
A megszűnt cégek iratait általában levéltárakban vagy szakosodott irattárakban őrzik. A kormányhivatalok segítséget nyújtanak abban, hogy hol érdemes keresni ezeket az archívumokat. Ez a nyomozás néha időigényes, de egyetlen elismert év is több százezer forintot érhet a nyugdíjas évek alatt, nem beszélve a korábbi nyugdíjazás lehetőségéről.
Pszichológiai felkészülés a váltásra
Bár a cikk technikai és jogi részletekre fókuszál, nem szabad elfelejteni a váltás érzelmi oldalát sem. Sok nő számára, aki negyven éven át pörgött, egyszerre volt helytálló munkaerő és gondoskodó anya, a hirtelen jött szabadidő ijesztő is lehet. A Nők 40 lehetőséget ad a váltásra, de a döntést mindenki saját belső órájához mérten hozza meg.
Sokan választják azt az utat, hogy bár jogosultak lennének, még maradnak egy-két évet, hogy befejezzenek egy projektet, vagy egyszerűen mert szeretik a közösséget. A tudat, hogy „bármikor elmehetek”, egyfajta belső szabadságot ad, ami gyakran még hatékonyabbá teszi a munkát az utolsó években. Nem a kényszer, hanem a választás motiválja ilyenkor a hölgyeket.
A nyugdíjba vonulás egy új életszakasz kezdete, ahol az anyai szerep mellé vagy helyére véglegesen belép a nagymama szerep, vagy éppen az önmegvalósításé. A kertészkedés, az utazás, az önkéntes munka vagy az unokákkal töltött minőségi idő mind olyan tevékenység, amire a negyven évnyi munka után méltán tarthat igényt minden édesanya.
A nyugdíj nem a lezárás, hanem az újrakezdés lehetősége: az idő feletti rendelkezés szabadsága a legnagyobb ajándék negyven év szolgálat után.
Gyakori hibák az igénylés során
Az egyik legtipikusabb hiba a dátumok elszámolása. Sokan azt hiszik, hogy ha negyven éve kezdtek dolgozni, akkor már meg is van a negyven évük. Azonban a fizetés nélküli szabadságok, a munkanélküli időszakok vagy a felsőoktatásban töltött évek „lyukakat” ütnek ezen a negyven éven. Mindig a nettó napokat számoljuk, ne a naptári éveket.
A másik hiba az adategyeztetés elhagyása. Sokan csak az igényléskor döbbennek rá, hogy hiányzik valamilyen igazolás, és ilyenkor a nyugdíjmegállapítás hónapokig elhúzódhat. Ez alatt az idő alatt az érintett jövedelem nélkül maradhat, ha már felmondott a munkahelyén. A biztonságos átmenethez elengedhetetlen a legalább fél évvel korábban megkezdett ügyintézés.
Szintén problémát okozhat, ha valaki nem veszi figyelembe a felmondási idejét. A nyugdíjba vonulás nem automatikus felmondás. A munkáltatóval egyeztetni kell, közös megegyezéssel vagy felmondással megszüntetni a jogviszonyt úgy, hogy az összhangban legyen a nyugdíjba vonulás tervezett napjával. Érdemes kihasználni a felmentési időt is, ami alatt már jár a fizetés, de munkát már nem kell végezni.
A jövő kilátásai és a rendszer stabilitása
Gyakran merül fel a kérdés a középgeneráció körében: megmarad-e ez a lehetőség mire én sorra kerülök? Bár a nyugdíjrendszerek világszerte változnak az elöregedő társadalmak miatt, a Nők 40 jelenleg a magyar szociálpolitika egyik stabil pontja. Társadalmi támogatottsága rendkívül magas, hiszen szinte minden családot érint valamilyen formában.
A jövőbeli kismamáknak érdemes úgy tervezniük a karrierjüket és a családi életüket, hogy tudatában vannak ennek a lehetőségnek. A bejelentett munka, a járulékfizetés és a gyermekvállalás tudatos egyensúlya nemcsak a jelenben, hanem harminc-negyven év múlva is kifizetődik. A rendszer kiszámíthatósága segít a hosszú távú életstratégiák kialakításában.
Zárásként elmondható, hogy a nők kedvezményes nyugdíja egy olyan komplex lehetőség, amely egyszerre követeli meg a precíz adminisztrációt és az életpálya tudatos építését. A gyermekneveléssel töltött idő beszámítása egy igazságos és méltányos eleme a magyar rendszernek, amely elismeri, hogy az anyaság és a munka kéz a kézben járnak egy nő életében. Aki időben tájékozódik és felkészül, az zökkenőmentesen és büszkén léphet át ebbe az új, megérdemelt életszakaszba.
Gyakori kérdések az anyasági évek és a nők 40 nyugdíj kapcsán
Beleszámít-e a főiskolai vagy egyetemi évek ideje a 40 évbe? 🎓
Sajnos nem. A hatályos jogszabályok szerint a felsőoktatásban töltött idő, még ha akkoriban szolgálati időnek is minősült, nem számítható be a Nők 40 kedvezményes nyugdíjhoz szükséges jogosultsági időbe.
Hány év gyermeknevelési időt lehet maximum elszámolni? 👶
A főszabály szerint a 40 évből maximum 8 évet lehet gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokkal (CSED, GYED, GYES, GYET) lefedni. A fennmaradó 32 évet keresőtevékenységgel kell megszerezni.
Mi a helyzet, ha 5 gyermeket neveltem fel? 🏠
Nagycsaládosoknál kedvezőbb a szabály: az ötödik gyermektől kezdve gyermekenként 1-1 évvel csökken a kötelezően előírt 32 éves munkaviszony, de a keresőtevékenységnek mindenképpen el kell érnie a 25 évet.
Beleszámít-e a munkanélküli segély ideje a jogosultsági időbe? 💼
Nem. Az álláskeresési járadék vagy munkanélküli segély folyósításának időtartama szolgálati időnek minősül a nyugdíj összege szempontjából, de a Nők 40-hez szükséges jogosultsági időbe nem számít bele.
Lehet-e dolgozni a nyugdíj mellett korlátozás nélkül? 📈
Igen, a versenyszférában nincs kereseti korlát, és a nyugdíjas munkavállaló bére után mindössze 15% SZJA-t kell fizetni. A közszférában azonban a nyugdíj folyósítása szünetel a munkavégzés ideje alatt.
A táppénz időszaka beleszámít a 40 évbe? 🤒
Igen, a munkaviszony fennállása alatt igénybe vett betegszabadság és táppénz időtartama jogosultsági időnek minősül, így beleszámít a 40 évbe.
Hogyan tudom meg, pontosan hány napom van hátra? 📅
Érdemes a lakóhely szerinti kormányhivatalnál adategyeztetési eljárást kezdeményezni. Ez a legbiztosabb módja annak, hogy hivatalos határozatot kapjunk az elismert jogosultsági napok számáról.
Leave a Comment