Az esküvő az élet egyik legmeghatározóbb eseménye, amely nemcsak érzelmi, hanem jogi és pénzügyi szempontból is új fejezetet nyit egy pár életében. Amikor a nagy nap után elül a por, és a nászutasok visszatérnek a hétköznapokba, érdemes górcső alá venni azokat a lehetőségeket, amelyeket az állam nyújt az ifjú házasoknak. Magyarországon az egyik legnépszerűbb és legkönnyebben elérhető támogatási forma az első házasok adókedvezménye. Ez a szerény, de kiszámítható havi összeg sokat segíthet a közös élet megkezdésében, legyen szó a rezsiköltségek kiegészítéséről vagy egy közös megtakarítás alapjairól. A következőkben részletesen körbejárjuk, kinek jár, hogyan igényelhető, és mire kell figyelni az adminisztráció során.
Az első házasok adókedvezményének alapjai és háttere
A magyar adórendszer egyik sajátossága, hogy különféle kedvezményekkel igyekszik támogatni a családalapítás előtt állókat és a már gyermeket nevelőket. Az első házasok adókedvezménye egy olyan specifikus elem, amely kifejezetten a házasságkötés intézményét hivatott elismerni és anyagilag is ösztönözni. Ez a kedvezmény nem egy egyszeri juttatás, hanem egy meghatározott ideig tartó, havi szinten jelentkező adómegtakarítás, amely közvetlenül a fizetésünkből levont személyi jövedelemadót csökkenti. Sokan hajlamosak legyinteni rá a viszonylag alacsony összege miatt, ám ha két évre vetítjük le a teljes összeget, már egy szemmel láthatóbb tételről beszélünk.
A jogszabályi háttér az 1995. évi CXVII. törvényre épül, amely a személyi jövedelemadóról rendelkezik. Ez a törvény fekteti le azokat a kereteket, amelyek meghatározzák, ki számít jogosultnak, és milyen feltételeknek kell teljesülniük a kedvezmény igénybevételéhez. Érdekes megfigyelni, hogy a kedvezmény bevezetése óta a cél változatlan: a fiatal vagy éppen nem is annyira fiatal, de első alkalommal házasodó párok anyagi terheinek enyhítése. A köznyelvben sokszor csak „nászajándékként” emlegetett tétel valójában egy jól definiált adóalap-csökkentő tétel, amely a nettó jövedelmet növeli.
Az adókedvezmény lényege, hogy a házaspár együttesen jogosult rá, de eldönthetik, hogy melyikük veszi igénybe, vagy milyen arányban osztják meg egymás között. Ez a rugalmasság lehetővé teszi, hogy a pár a saját jövedelmi viszonyaihoz igazítsa az igénylést. Ha például az egyik félnek nincs elegendő adóköteles jövedelme, a másik fél teljes egészében érvényesítheti a kedvezményt. Ez a fajta pénzügyi tudatosság már a házasság elején fontos, hiszen az adózási kérdések átbeszélése az egyik első közös felelősségvállalás a pár életében.
A házasság nemcsak szövetség két ember között, hanem egy olyan gazdasági egység létrejötte is, amelyet az állam adópolitikai eszközökkel is támogatni kíván.
Ki minősül jogosultnak a kedvezményre
A jogosultság kérdése az egyik legfontosabb pont, ahol gyakran merülnek fel félreértések. A törvény szövege szerint a kedvezmény akkor jár, ha a házastársak legalább egyike az első házasságát köti. Ez azt jelenti, hogy ha például az egyik fél már volt korábban házas, de a másik fél számára ez az első alkalom, a pár jogosulttá válik a kedvezményre. Természetesen a leggyakoribb eset az, amikor mindkét félnek ez az első házasságkötése, ilyenkor a jogosultság megkérdőjelezhetetlen.
Fontos tisztázni, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők is pontosan ugyanúgy jogosultak erre a kedvezményre, mint a házaspárok. A magyar jogrendszer a bejegyzett élettársi kapcsolatot a házassággal azonos módon kezeli ezen a területen. Ugyanakkor az egyszerű élettársi viszony, még ha évtizedek óta tart is, nem alapozza meg a jogosultságot. A kedvezmény alapfeltétele a hivatalos állami anyakönyvvezető előtt, vagy külföldön kötött, de Magyarországon honosított házasságkötés ténye.
A jogosultság időbeli korlátokhoz is kötött. A kedvezmény a házasságkötést követő hónaptól jár, és összesen 24 hónapon keresztül vehető igénybe. Van azonban egy lényeges pont: ha a 24 hónap alatt a pár elválik, a jogosultság azonnal megszűnik. Ugyanígy megszűnik a kedvezmény akkor is, ha a házasfelek valamelyike elhalálozik. A jogalkotó célja tehát kifejezetten a fennálló, friss házasságok támogatása. Érdekesség, hogy az életkor nem számít; nem csak a 25 év alattiak vagy a fiatalok élhetnek ezzel a lehetőséggel, hanem bárki, aki megfelel az „első házas” kritériumnak.
Mekkora összeget jelent ez a családi kasszának
Amikor az anyagiakról beszélünk, a pontos számok bírnak a legnagyobb jelentőséggel. Az első házasok adókedvezményének összege jelenleg havi 33 335 forint adóalap-kedvezményt jelent. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fizetendő személyi jövedelemadó (SZJA), amely Magyarországon 15%, ezzel az összeggel számolva havi 5 000 forint nettó megtakarítást eredményez a pár számára. Bár első hallásra ez nem tűnik hatalmas összegnek, érdemes kiszámolni a teljes időszakra vonatkozó értéket.
A kedvezmény 24 hónapon át jár, ami összesen 120 000 forint tiszta hasznot jelent a családnak két év alatt. Ez az összeg már fedezhet egy kisebb belföldi hosszú hétvégét, egy új háztartási gépet, vagy éppen az első babaszoba berendezésének egy részét. A lényeg nem csupán az összeg nagysága, hanem a rendszeressége és a kiszámíthatósága. Havonta ötezer forint plusz a fizetésben sokszor észrevétlen marad, de ha tudatosan félretesszük, szép kis megtakarítás válhat belőle.
Érdemes megemlíteni, hogy ez az összeg fix, nem függ a jövedelem nagyságától, feltéve, hogy a párnak van legalább annyi adóköteles jövedelme, amennyiből a kedvezmény érvényesíthető. Mivel ez egy adóalap-csökkentő kedvezmény, az SZJA-alapot csökkenti. Ha mindkét fél dolgozik és fizet adót, eldönthetik, hogy egyikük kapja meg a teljes 5 000 forintot, vagy megosztják, és fejenként 2 500 forinttal lesz több a nettó fizetésük. A legtöbb esetben az egyszerűség kedvéért az egyik fél szokta teljes egészében igényelni.
| Időszak | Havi nettó kedvezmény | Összesített megtakarítás |
|---|---|---|
| 1 hónap | 5 000 Ft | 5 000 Ft |
| 6 hónap | 5 000 Ft | 30 000 Ft |
| 12 hónap | 5 000 Ft | 60 000 Ft |
| 24 hónap | 5 000 Ft | 120 000 Ft |
A kedvezmény érvényesítésének menete
Az igénylés folyamata szerencsére ma már sokkal egyszerűbb, mint néhány évvel ezelőtt volt, köszönhetően a digitalizációnak és az online ügyintézés terjedésének. Alapvetően kétféle módon juthatunk hozzá a pénzünkhöz: év közben a munkáltatónak leadott nyilatkozattal, vagy utólag, az éves adóbevallás elkészítésekor. A legtöbb pár az év közbeni igénylést választja, hiszen így minden hónapban érezhető a pozitív hatás a fizetési jegyzéken.
Az év közbeni érvényesítéshez egy úgynevezett adóelőleg-nyilatkozatot kell kitölteni. Ezt megtehetjük papír alapon, amit a munkáltatónak kell átadni, de a leggyorsabb és legbiztosabb módszer az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) használata a NAV honlapján. Itt az Ügyfélkapus bejelentkezés után néhány kattintással benyújtható a nyilatkozat. A rendszer automatikusan továbbítja az adatokat a munkáltató felé, így nekünk már csak annyi dolgunk marad, hogy a következő havi bérszámfejtésnél ellenőrizzük a kedvezmény meglétét.
A nyilatkozatban meg kell adni a házastárs nevét, adóazonosító jelét, és nyilatkozni kell arról, hogy melyik hónaptól kérjük a kedvezmény érvényesítését. Fontos tudni, hogy a kedvezmény legkorábban a házasságkötést követő hónapra jár. Tehát ha júniusban volt az esküvő, a júliusi bérből már levonható a kedvezmény. Ha valaki elfelejti időben leadni a nyilatkozatot, nincs ok az aggodalomra: az éves adóbevallásban egy összegben, visszamenőleg is visszaigényelhető a elmaradt összeg.
Mire kell figyelni a megosztásnál
A kedvezmény megosztása egy olyan lehetőség, amellyel a házaspárok rugalmasan kezelhetik az adóügyeiket. Bár a leggyakoribb, hogy egy személy veszi igénybe a teljes összeget, előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor a megosztás indokolt. Ilyen lehet például, ha az egyik fél részmunkaidőben dolgozik, és az adója nem éri el a kedvezmény teljes összegét, vagy ha egyszerűen csak közösen szeretnék kezelni ezt a kis extra bevételt. A megosztás tényéről is a munkáltatónak leadott nyilatkozatban kell rendelkezni.
A közös igénybevétel során mindkét félnek meg kell adnia a saját és a házastársa adatait is a nyilatkozaton. Meg kell jelölni az összeg vagy az arány felosztását. Fontos, hogy a két félnél érvényesített kedvezmény összege együttesen nem haladhatja meg a havi 33 335 forintos adóalap-csökkentő keretet. A NAV rendszere szigorúan ellenőrzi ezeket az adatokat, így érdemes pontosan és összehangoltan kitölteni a nyomtatványokat, hogy elkerüljük a későbbi javításokat vagy az esetleges büntetéseket.
Érdemes átgondolni a megosztást akkor is, ha valamelyik fél más kedvezményekre is jogosult. A magyar adórendszerben meghatározott sorrend van a kedvezmények érvényesítésénél. Először a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, majd a 25 év alattiak kedvezménye, aztán a 30 év alatti anyák kedvezménye, ezt követi a személyi kedvezmény, és csak ezután jön sorban az első házasok kedvezménye. Végül a családi kedvezmény zárja a sort. Ha valaki például 25 év alatti, akkor az ő SZJA-ja már eleve nulla lehet egy bizonyos jövedelemig, így nála az első házasok kedvezménye nem tud érvényesülni – ilyenkor mindenképpen a 25 év feletti házastársnak kell igényelnie a teljes összeget.
A házasság és a gyermekvállalás kapcsolata az adózásban
A fiatal párok életében gyakran a házasságkötést követő két éven belül érkezik az első gyermek. Ez egy izgalmas időszak, amely az adózás szempontjából is változásokat hoz. Sokan teszik fel a kérdést: mi történik az első házasok kedvezményével, ha közben megszületik a baba, és a pár jogosulttá válik a családi adókedvezményre is? A válasz kedvező: a két kedvezmény nem zárja ki egymást, sőt, bizonyos esetekben párhuzamosan is igénybe vehetők.
Amikor a családi adókedvezmény képbe kerül – ami már a várandósság 91. napjától igényelhető –, az első házasok kedvezményét továbbra is igénybe lehet venni, egészen a 24 hónapos időtartam végéig. A sorrend azonban lényeges. Az adóalapból először az első házasok kedvezményét vonják le, és az így csökkentett összegből próbálják meg érvényesíteni a családi kedvezményt. Ha az adóalap nem elég mindkettőre, a családi kedvezmény fennmaradó része az egyéni járulékokból is levonható (járulékkedvezmény formájában).
Ez a konstrukció nagy segítséget jelent az induló családoknak. Gyakorlatilag a házasságkötéstől számított két éven keresztül fixen jár az 5 000 forint, függetlenül attól, hogy közben bővül-e a család. Arra azonban figyelni kell, hogy ha a 24 hónap letelik, az első házasok kedvezménye automatikusan megszűnik, és onnantól csak a családi kedvezmény marad. Az adminisztráció ilyenkor is fontos: ha változik a jogosultság vagy az igénybevétel módja (például a feleség CSED-re vagy GYED-re megy), érdemes felülvizsgálni a nyilatkozatokat.
Az adórendszer rugalmassága lehetővé teszi, hogy a párok a legoptimálisabb módon használják ki a támogatásokat, akár több kedvezményt is kombinálva.
Külföldön kötött házasságok és nemzetközi vonatkozások
A mai mobilis világban egyáltalán nem ritka, hogy magyar állampolgárok külföldön kötnek házasságot, vagy az egyik fél külföldi állampolgár. Ilyen esetekben is van lehetőség az első házasok adókedvezményének igénybevételére, de az adminisztráció valamivel összetettebb lehet. Az alapfeltétel itt is az, hogy legalább az egyik félnek ez legyen az első házassága, és a felek rendelkezzenek Magyarországon adózható jövedelemmel.
Ha a házasságkötés külföldön történt, azt először Magyarországon honosítani kell. Az anyakönyvi eljárás során a külföldi házassági anyakönyvi kivonatot hiteles fordítással kell ellátni, és be kell nyújtani a hazai anyakönyvezést végző hatósághoz. Amint a magyar hatóság kiállította a magyar házassági anyakönyvi kivonatot, a pár hivatalosan is jogosulttá válik a kedvezményre. A jogosultság kezdete ilyenkor is a házasságkötés (nem a honosítás!) napját követő hónap, tehát visszamenőleg is érvényesíthető a kedvezmény az adóbevallásban.
Külföldi állampolgár házastárs esetén szükség van arra, hogy a külföldi fél is rendelkezzen magyar adóazonosító jellel, még akkor is, ha neki nincs Magyarországon jövedelme. Erre azért van szükség, mert az adóbevallásban és a nyilatkozaton is fel kell tüntetni a házastárs adatait az ellenőrizhetőség érdekében. Az adóazonosító jel igénylése a NAV-nál történik egy egyszerű adatlap kitöltésével. Fontos tudni, hogy a kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a felek a magyar jogszabályok szerint házastársnak minősülnek.
Gyakori hibák és azok elkerülése
Az adminisztráció során elkövetett apró hibák néha bosszúságot okozhatnak, de a legtöbbjük könnyen orvosolható. Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a párok elfelejtik, mikor jár le a 24 hónapos időtartam, és tovább veszik igénybe a kedvezményt. Ilyenkor az adóbevalláskor szembesülnek azzal, hogy vissza kell fizetniük a jogtalanul igénybe vett összeget, esetenként önellenőrzési pótlékkal növelten. Érdemes beállítani egy emlékeztetőt a naptárba a 24. hónap végére.
Egy másik tipikus tévedés a jogosultság kezdetével kapcsolatos. Sokan azt hiszik, hogy már a házasságkötés hónapjára is jár a kedvezmény. A törvény azonban egyértelmű: a házasságkötést követő hónaptól indul a jogosultság. Kivételt képez ez alól, ha a házasságkötés a hónap első napján történt, de ez ritka eset. Szintén gyakori probléma, hogy a felek nem egyeztetnek egymással, és mindketten benyújtják a nyilatkozatot a teljes összegre a saját munkáltatójukhoz. Ez a kettős igénybevétel a NAV rendszerében azonnal láthatóvá válik, és pótlólagos adófizetést von maga után.
A harmadik terület, ahol hiba csúszhat a gépezetbe, a névváltoztatás és az adatok frissítése. Ha a feleség felveszi a férje nevét, de az adóazonosító kártyáján még a leánykori neve szerepel, az ellentmondást okozhat a bérszámfejtésnél. Érdemes a házasságkötés után minél hamarabb elindítani az okmányok cseréjét, és az új adatokat közölni a munkáltatóval is. A precíz adatszolgáltatás a kulcsa annak, hogy a kedvezmény zökkenőmentesen és jogszerűen érkezzen meg a számlánkra.
Visszamenőleges igénylés lehetőségei
Előfordulhat, hogy egy pár csak hónapokkal, vagy akár egy-két évvel az esküvő után értesül erről a lehetőségről. Jó hír számukra, hogy a kedvezmény nem vész el örökre. Az adójogszabályok lehetővé teszik az önellenőrzést, illetve az utólagos érvényesítést az adóbevallásban. Amennyiben a 24 hónapos időszakon belül vagyunk, de eddig nem kértük a kedvezményt a munkáltatónktól, az éves SZJA-bevallásban egy összegben visszaigényelhetjük az adott évre eső részt.
Ha pedig már évek teltek el, az adóelévülési időn belül (ami általában az adóbevallás benyújtásának évét követő 5 év) van lehetőség a korábbi évek bevallásainak önellenőrzésére. Ez azt jelenti, hogy ha például három éve házasodtunk össze, de sosem kértük a kedvezményt, a korábbi két év bevallásait módosíthatjuk, és a NAV kiutalja számunkra az elmaradt összeget. Ez egyfajta „talált pénz” lehet a családnak, amiért érdemes rászánni egy délutánt a papírmunkára vagy felkeresni egy könyvelőt.
Az önellenőrzés folyamata nem bonyolult, de pontosságot igényel. Ki kell tölteni a megfelelő évi SZJA-bevallás pótlapját, bejelölve az első házasok kedvezményére vonatkozó sorokat. Meg kell adni a házastárs adatait és a jogosultsági hónapok számát. Fontos, hogy ilyenkor is csak a házasságkötést követő 24 hónapos intervallumra vonatkozóan lehet érvényesíteni a kedvezményt. A NAV a beérkezett módosítás után ellenőrzi a jogosultságot, és ha mindent rendben talál, 30 napon belül utalja a pénzt.
A kedvezmény jövője és társadalmi hatása
Bár az 5 000 forintos havi összeg az infláció és a bérek emelkedése mellett ma már kevesebbet ér, mint tíz évvel ezelőtt, jelképes ereje és a családtámogatási rendszerbe való illeszkedése miatt továbbra is a magyar adórendszer stabil eleme. Sokan vetik fel, hogy az összeget érdemes lenne indexálni vagy megemelni, de egyelőre nincs hír ilyen jellegű változtatásról. Ennek ellenére a párok túlnyomó többsége él a lehetőséggel, ami azt mutatja, hogy minden apró segítség számít az életkezdésnél.
Társadalmi szempontból az első házasok kedvezménye egyértelmű üzenet az állam részéről: a stabil, jogilag is rendezett párkapcsolatok értékkel bírnak. A kedvezmény bevezetése óta több százezer pár vette már igénybe ezt a támogatást, ami azt jelzi, hogy az információ eljut az érintettekhez. A digitalizáció, például az eSZJA rendszer és az online nyilatkozatok elterjedése tovább segített abban, hogy ne a bürokrácia legyen az akadálya a pénzhez jutásnak.
A kismama magazin szerkesztőjeként gyakran látom, hogy a fiatal párok mennyire elvesznek a különféle támogatások (CSOK, Babaváró hitel, adókedvezmények) sűrűjében. Az első házasok kedvezménye azonban egyfajta „belépő” a családtámogatások világába. Gyakran ez az első olyan pénzügyi interakció az állammal, ahol nem fizetni kell, hanem kapni lehet valamit. Ez a pozitív tapasztalat pedig bátorítást adhat a későbbi, bonyolultabb támogatási formák igénybevételéhez is.
A pénzügyi tudatosság fejlesztése a házasság elején kulcsfontosságú. Aki odafigyel arra, hogy ne hagyja az államkasszában ezt a havi ötezer forintot, valószínűleg a többi kiadására és bevételére is figyelni fog. A közös kassza megtervezése, az adóügyek átbeszélése és a nyilatkozatok közös kitöltése olyan apró lépések, amelyek erősítik az összetartozást és a közös felelősségvállalást. Ne tekintsünk tehát erre a kedvezményre csupán egy jelentéktelen tételként; lássuk benne a lehetőséget az első közös pénzügyi sikerre.
Amikor a következő generációk számára tervezzük a jövőt, ezek az apró építőkockák is számítanak. A családi stabilitás egyik alapja az anyagi kiszámíthatóság. Az első házasok adókedvezménye, bár nem oldja meg egy csapásra a lakhatási vagy megélhetési kérdéseket, egy biztos pontot jelent a házasság első két évében. A tudatos tervezés és az időben leadott nyilatkozatok révén pedig zökkenőmentesen élvezhetjük ezt a kis extra támogatást, amit a közös életünk elindításához kapunk.
Érdemes tehát minden friss házasnak – vagy esküvő előtt állónak – alaposan tájékozódnia. A folyamat nem igényel különösebb szakértelmet, csupán egy kis odafigyelést. Akár online, akár papír alapon intézzük, a lényeg, hogy ne maradjunk le róla. A házasság első két éve amúgy is tele van izgalommal és változással; hagyjuk, hogy ez a kis adókedvezmény is hozzájáruljon a közös boldogsághoz és a gondtalanabb mindennapokhoz. A tudatosság kifizetődik, a szó legszorosabb értelmében is.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a párok, akik már az elején tisztában vannak a jogaikkal és a lehetőségeikkel, magabiztosabban mozognak a későbbi, összetettebb élethelyzetekben is. Legyen szó egy új lakás vásárlásáról vagy a gyermekvállalásról, az adózási ismeretek és a támogatási rendszerek ismerete mindig előnyt jelent. Az első házasok adókedvezménye tehát több, mint ötezer forint: ez a tudatos családi gazdálkodás első mérföldköve.
Végezetül ne feledjük, hogy az információ hatalom, a pénzügyi információ pedig megtakarítás. A modern technológia segítségével ma már percek alatt elintézhető az, ami régen órákig tartó sorban állást jelentett. Használjuk ki ezeket a lehetőségeket, és töltsük az időnket inkább egymással, mintsem felesleges adminisztrációval. A boldog házasság titka sok apró összetevőből áll, és bár a pénz nem minden, a pénzügyi harmónia sokat hozzátesz a nyugodt családi fészek kialakításához.
Minden, amit az első házasok adókedvezményéről tudni kell: gyakori kérdések
1. Meddig jár pontosan a kedvezmény? ⏳
A kedvezmény a házasságkötést követő hónaptól kezdődően összesen 24 hónapon keresztül jár. Ha a pár ez idő alatt elválik, vagy az egyik fél elhalálozik, a jogosultság a sajnálatos esemény bekövetkeztének hónapjával megszűnik. Nem kötelező a 24 hónapot egyben igénybe venni, de a jogosultsági időszak a házasságkötéstől ketyeg.
2. Mi van akkor, ha mindketten voltunk már házasok korábban? 💍
Sajnos ebben az esetben nem vehető igénybe a kedvezmény. A jogszabály feltétele, hogy legalább az egyik házastársnak ez legyen az első házassága. Ha csak az egyik félnek első, a másiknak pedig már a második vagy sokadik, akkor a pár jogosult a támogatásra.
3. Lehet-e visszamenőleg igényelni az összeget, ha elfelejtettük? 🕰️
Igen, van rá lehetőség! Ha év közben nem nyilatkoztál a munkáltatódnak, az éves adóbevallásodban egy összegben érvényesítheted a kedvezményt. Sőt, ha évekkel ezelőtt volt az esküvő, és akkor maradt ki, az elévülési időn (5 év) belül önellenőrzéssel módosíthatod a régi bevallásaidat.
4. Befolyásolja-e az összeget a fizetésem nagysága? 💰
A kedvezmény összege fix: havi 33 335 forinttal csökkenti az adóalapot, ami 5 000 forint tiszta megtakarítást jelent. Annyi kikötés van, hogy legyen legalább ennyi adóköteles jövedelmed, amiből le lehet vonni. Ha a fizetésed nagyon alacsony, érdemes a másik félnek igényelnie a teljes összeget.
5. Hogyan oszthatjuk meg a kedvezményt egymás között? ⚖️
A pár dönthet úgy, hogy az egyik fél kapja a teljes 5 000 forintot, de meg is oszthatják (például 2 500 – 2 500 Ft arányban). Erről a munkáltatónak adott adóelőleg-nyilatkozaton vagy az év végi adóbevallásban kell közösen nyilatkozni, megadva egymás adóazonosító jelét.
6. Jár-e a kedvezmény külföldi esküvő esetén is? ✈️
Igen, de feltétele a házasság magyarországi honosítása. Amint a hazai anyakönyvvezető bejegyezte a házasságot a magyar rendszerbe, a jogosultság megnyílik. A kedvezmény ilyenkor is a házasságkötés napját követő hónaptól jár, amit utólag, az adóbevallásban lehet érvényesíteni.
7. Mi történik, ha a 24 hónap alatt baba születik? 👶
A két kedvezmény megfér egymás mellett! Az első házasok kedvezményét továbbra is igénybe vehetitek a 24. hónap végéig, és mellette a várandósság 91. napjától a családi adókedvezményt is kérhetitek. A sorrend szerint először a házas kedvezményt vonják le az adóalapból, majd a családit.
Leave a Comment