Egy pillanatnyi figyelmetlenség, egy gyors kattintás a telefonon, miközben a bébiőr szól, a vacsora ég, és a nagyobbik gyerek matek leckéje is sürget – máris megtörténhet a baj. Az online tér tele van kényelmi megoldásokkal, de sajnos tele van veszélyekkel is. Tapasztalt magazin szerkesztőként tudom, hogy a kismamák és szülők az egyik leginkább kitett csoport, hiszen az időhiány és a multitasking állandó nyomás alatt tartja őket. Az utóbbi hónapokban olyan új, kifinomult csalási hullám söpör végig az interneten, amely kifejezetten azokat a pillanatokat célozza meg, amikor a legkevésbé vagyunk éberek. Ne legyünk áldozatok! Ismerjük fel időben a jeleket, mielőtt a nehezen megkeresett pénzünknek lába kél.
A legújabb fenyegetés: a személyre szabott azonnali akció
A korábbi, rossz helyesírással és logikai hibákkal teli nigériai herceges e-mailek kora rég lejárt. A mai online csalók profi marketingesek és pszichológusok precizitásával dolgoznak. A legújabb módszer, amely hazánkban is terjed, a tökéletesen személyre szabott, azonnali akcióra ösztönző üzeneteken alapul. Ez az úgynevezett „Sürgős Szolgáltatói Visszatérítés” vagy a „Csomag Kézbesítési Probléma” csalás új generációja, amely már nem csak SMS-ben, hanem titkosított üzenetküldő alkalmazásokon (Viber, WhatsApp) keresztül is érkezik.
A megtévesztés kulcsa a hitelesség. A csalók ma már képesek valós adatszivárgásokból származó információkat felhasználni. Lehet, hogy tudják a gyermekünk nevét, a bankunk nevét, vagy akár azt, hogy az utóbbi időben rendeltünk-e valamit. Az üzenet stílusa kifogástalan, a linkek pedig megtévesztésig hasonlítanak egy ismert szolgáltató hivatalos oldalára. A cél az, hogy a felületen megadjuk a teljes bankkártya adatainkat, beleértve a CVV kódot és a lejárati dátumot is, általában egy apró „visszatérítés” vagy „szállítási díj” ürügyén.
A kiberbűnözők ma már nem a technológiát, hanem az emberi gyengeséget hackelik meg. A sürgősség érzete a legfőbb fegyverük.
Hogyan működik az „azonnali akció” csapda?
Képzeljük el, hogy egy fárasztó nap után a kezünkbe vesszük a telefont, és látunk egy üzenetet, amely azt állítja, hogy a szolgáltatónk (pl. energiaszolgáltató, telekommunikációs cég) túlfizetést észlelt, és 5.480 forintot azonnal visszautalnak. Ehhez csak kattintanunk kell egy linkre, és meg kell erősítenünk a banki adatainkat. Vagy még rafináltabb: egy csomagküldő szolgálat nevében érkezik üzenet, miszerint a csomagunk vámkezelési díja nem lett kifizetve, és ha 3 órán belül nem rendezzük a 490 forintos díjat, a csomagot visszaküldik. Mivel az ember hajlamos elfelejteni a kisebb online vásárlásokat, a pánik azonnal beindul.
A linkre kattintva egy vizuálisan tökéletes klónoldalra jutunk. Ez az oldal (ún. phishing oldal) nemcsak a szolgáltató logóját másolja, hanem gyakran a teljes arculatát is. A felületen aztán megkérik a legérzékenyebb adatainkat: bankkártyaszám, név, sőt, néha a belépési jelszavunkat is. Amint megadjuk az adatokat, a csalók egy valós tranzakciót indítanak a háttérben, és a megszokott banki megerősítő SMS (vagy push értesítés) is megérkezik. Mivel azt hisszük, hogy a saját, általunk kezdeményezett visszatérítésünket erősítjük meg, gondolkodás nélkül rányomunk az engedélyezésre. Ezzel a mozdulattal azonban nem 5.480 forintot kapunk, hanem akár több százezer forintot adunk át a bűnözőknek.
Ez a módszer azért működik olyan jól, mert a tranzakciót mi magunk hagyjuk jóvá a saját telefonunkon, ezzel megkerülve a bankok biztonsági rendszereit. A bank később nehezebben tudja bizonyítani, hogy nem mi voltunk a felelősek a pénz átutalásáért, hiszen a hitelesítés megtörtént. Ezért kulcsfontosságú a digitális pénzügyi tudatosság.
A kismamák és szülők miért vannak nagyobb veszélyben?
A szülői élet velejárója a krónikus időhiány és a mentális leterheltség. Egy átlagos szülő naponta több száz apró döntést hoz, miközben folyamatosan figyelemelterelő ingerek érik. A kutatások is alátámasztják: a fáradtság drámaian csökkenti a kognitív funkciókat, beleértve a gyanakvást és a kritikus gondolkodást is. Amikor egy sürgős üzenet érkezik, sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a gyors megoldást keressük, ahelyett, hogy tüzetesen ellenőriznénk a forrást.
Ráadásul a szülők gyakran bonyolítanak online vásárlásokat gyermekük számára – pelenka, játék, ruha, vitaminok –, ami azt jelenti, hogy rendszeresen kommunikálnak futárszolgálatokkal és online boltokkal. Ez a megszokott interakciós minta teszi a futárszolgálatos csalásokat különösen hatékonnyá. A csalók pontosan tudják, hogy egy szülő nem fog sokáig gondolkodni azon, hogy kifizessen 500 forintot, ha cserébe megkapja a régóta várt babakocsi kiegészítőt.
A pszichológiai nyomásgyakorlás három pillére
- Sürgősség (Urgency): Az üzenet mindig tartalmaz határidőt („3 órán belül”, „azonnal cselekedjen”). Ez megakadályozza, hogy időt szánjunk az ellenőrzésre.
- Félelem vagy Kíváncsiság (Fear/Greed): Vagy azzal fenyegetnek, hogy elveszítünk valamit (pl. csomagot, pénzt), vagy azzal csábítanak, hogy nyerünk valamit (pl. visszatérítés, nyeremény).
- Autoritás (Authority): Nagy, ismert cégek (bankok, posta, kormányzati szervek) nevében lépnek fel, kihasználva a velük szemben tanúsított bizalmunkat.
A szülőknek rendkívül tudatosan kell kezelniük a digitális interakciókat, különösen a délutáni, esti órákban, amikor a legnagyobb a fáradtság. Tartsunk egy „digitális szünetet” a kritikus pénzügyi döntések meghozatala előtt.
Mélyebb merülés az online csalások anatómiájába
Ahhoz, hogy hatékonyan védekezzünk, meg kell értenünk, hogyan épül fel egy modern adathalász támadás (phishing). Ezek a támadások már nem csak e-mailben érkeznek, hanem kiterjedtek a közösségi médiára, az SMS-re (smishing) és a hanghívásokra (vishing) is.
A Smishing: SMS-ben érkező fenyegetés
A smishing a legelterjedtebb forma a mobiltelefonok korában. A rövid, tömör üzenet könnyen elolvasható, és a linkre való kattintás szinte reflexszerű. A legújabb smishing támadások már nem általános telefonszámokról, hanem úgynevezett „spoofing” technikával, megbízható telefonszámokról érkeznek. Így az üzenet beépülhet a korábbi, valós kommunikációink közé, növelve ezzel a hitelességet. Ez különösen igaz a banki vagy telekommunikációs szolgáltatók nevében küldött üzenetekre.
A Vishing: A hanghívásos csalás új szintje
A vishing (voice phishing) is megújult. Nemrégiben jelentek meg a deepfake technológián alapuló hanghívásos csalások. A bűnözők képesek lehetnek klónozni egy családtag, egy banki ügyintéző, vagy akár egy közeli ismerős hangját, ha elegendő hangmintát szereztek az internetről (pl. közösségi média videókból). Ezzel a módszerrel felhívják az áldozatot, és sürgős pénzátutalást kérnek egy hamis krízishelyzetre hivatkozva. Képzeljük el azt a pánikot, amikor a saját gyerekünk hangján hívnak fel, hogy bajba került és azonnal pénzre van szüksége. Ez a módszer a legpusztítóbb érzelmileg.
Mit tehetünk a Vishing ellen? Soha ne utaljunk pénzt azonnal, ha egy ismerősünk vagy rokonunk sürgős hívást intéz hozzánk egy másik, ismeretlen számról. Kérjünk visszaigazolást egy előzőleg ismert telefonszámon, vagy tegyünk fel olyan személyes kérdéseket, amelyekre csak az illető tudja a választ (pl. „Mi volt a kutyánk neve, amikor kicsik voltál?”).
A pénzügyek védelmének technikai alapjai
A csalók fő célja, hogy megszerezzék a pénzügyi hozzáférésünket biztosító információkat. Ehhez az alábbi három kulcsadat valamelyikére van szükségük:
- A kártya fizikai adatai (szám, név, CVV, lejárat).
- Az internetbanki belépési adatok.
- A banki megerősítő kód (amit SMS-ben vagy applikáción keresztül kapunk).
A modern biztonságtechnika erre a három pontra építkezik, de csak akkor hatékony, ha mi is betartjuk az alapvető szabályokat.
Kétlépcsős azonosítás (2FA) – A digitális zár
A kétlépcsős azonosítás (Two-Factor Authentication, 2FA) ma már nem opcionális, hanem kötelező védelem. Ez azt jelenti, hogy a jelszó megadása után szükség van egy második, csak a birtokunkban lévő dologra is (pl. egy kód, amit a telefonunkra küldenek, vagy amit egy hitelesítő alkalmazás generál). Ha a csalók megszerzik a jelszavunkat, a 2FA megakadályozza, hogy belépjenek a fiókunkba.
Használjunk 2FA-t mindenhol, ahol csak lehet: e-mail fiókok, közösségi média, de legfőképp a banki applikációk esetében. Sok bank már átállt a push értesítésen alapuló jóváhagyásra, ami biztonságosabb, mint az SMS-kód, de csak akkor, ha az engedélyező eszköz (a telefonunk) védett és nem került rá kémprogram.
Ne feledjük: a bankunk, a posta vagy a NAV soha nem fogja kérni a teljes bankkártya adatainkat e-mailben, SMS-ben vagy telefonon keresztül. Ez az első és legfontosabb vörös zászló.
A jelszavak ereje és kezelése
A jelszókezelés az egyik leggyengébb láncszem a kiberbiztonságban. Sokan használnak könnyen megjegyezhető jelszavakat (gyerek neve, születési dátum), vagy ugyanazt a jelszót több szolgáltatáshoz. Ha egyetlen jelszó kiszivárog, az összes fiókunk veszélybe kerül. Használjunk jelszókezelő programokat (pl. LastPass, 1Password), amelyek bonyolult, egyedi jelszavakat generálnak és tárolnak biztonságosan.
Egy erős jelszó legalább 12 karakter hosszú, tartalmaz nagy- és kisbetűket, számokat és speciális karaktereket. Cseréljük a jelszavainkat rendszeresen, különösen, ha értesítést kapunk adatszivárgásról.
A csalók leggyakrabban használt platformjai és módszerei
A bűnözők ott támadnak, ahol a legtöbb felhasználó tartózkodik és ahol a legkevésbé gyanakvó. Ez ma már nem a klasszikus e-mail, hanem a mobil alkalmazások világa.
Közösségi média és piacterek
A szülők gyakran használnak online piactereket (pl. Marketplace, Vinted) használt babaholmik vagy ruhák adásvételére. A csalók itt is aktívak. A „vevő” jelentkezik, és azt állítja, hogy előre kifizette a terméket, de ehhez szükség van a „szállítási díj” vagy az „előleg” megerősítésére egy hamis linken keresztül. A linkre kattintva a felület kikéri a teljes bankkártya adatot, mintha a pénz fogadásához is szükség lenne rájuk. Ne feledjük: a pénz fogadásához kizárólag a bankszámlaszámunkra van szükség, soha nem a kártyánk összes adatára.
A QR-kódos csalások térnyerése
Egy viszonylag új módszer a QR-kódos csalás. A csalók nyilvános helyeken (parkolók, ATM-ek) helyeznek el hamis QR-kódokat, amelyek egy fizetési oldalra irányítják az áldozatot. De egyre gyakoribb, hogy egy hamis szolgáltatói üzenetben küldenek QR-kódot, arra hivatkozva, hogy ez a legegyszerűbb módja a visszatérítés vagy a díj rendezésének. A QR-kód beolvasása azonnal elindít egy rosszindulatú folyamatot, vagy egy adathalász oldalra navigál.
Mindig kezeljük gyanakvással azokat a kéréseket, amelyek sürgetnek, vagy amelyek azt ígérik, hogy minimális erőfeszítéssel pénzhez juthatunk.
Hatékony védekezés a hétköznapokban: 10 pont a biztonságért
A tudatosság a legjobb védekezés. Íme tíz praktikus tanács, amelyeket azonnal beépíthetünk a digitális rutinunkba, hogy megvédjük a családi kasszát.
1. A linkek és URL-ek ellenőrzése
Soha ne kattintsunk azonnal egy gyanús linkre. A legfontosabb, hogy ellenőrizzük a weboldal címét (URL-t). A csalók gyakran használnak apró elírásokat (pl. bankom.hu helyett bankoM.hu, vagy egy extra kötőjel). Mielőtt bármilyen adatot megadnánk, nézzük meg, hogy az URL „https://” előtaggal kezdődik-e, és látunk-e egy kis zárat a böngésző címsorában. Ha kétségeink vannak, ne a linkre kattintsunk, hanem írjuk be a szolgáltató hivatalos címét a böngészőbe.
2. Külön bankkártya az online vásárláshoz
Gondoljunk arra, hogy nyissunk egy külön, alacsony limitű bankszámlát vagy használjunk egy feltölthető virtuális kártyát kizárólag az online vásárlásokhoz. Ezen a kártyán csak annyi pénz legyen, amennyire az adott vásárláshoz szükség van. Ha a csalók mégis hozzáférnek a kártya adataihoz, csak minimális kárt tudnak okozni.
3. Banki értesítések beállítása
Állítsunk be azonnali SMS vagy push értesítést minden tranzakcióról, függetlenül annak összegétől. Ha egy csaló megpróbál egy tranzakciót indítani a nevünkben, azonnal értesülünk róla, és gyorsan tudunk reagálni a kártya letiltásával.
4. Szoftverfrissítések és vírusvédelem
Tartsuk naprakészen az operációs rendszert (Windows, iOS, Android) és minden alkalmazást. A szoftverfrissítések gyakran biztonsági réseket zárnak be, amelyeket a bűnözők ki tudnának használni. Használjunk megbízható vírusirtót és tűzfalat a számítógépen és a mobiltelefonon is.
5. Soha ne osszunk meg személyes adatokat
A közösségi médiában óvatosan bánjunk a megosztott információkkal. A csalók gyakran használják fel a kiszivárgott adatokat (pl. születési dátum, gyermekek neve, kedvenc háziállat) a biztonsági kérdések megválaszolásához vagy a jelszavak feltöréséhez.
6. A telefonos visszaigazolás fontossága
Ha egy banki vagy szolgáltatói hívás érkezik, és gyanúsnak találjuk, azonnal tegyük le a telefont. Hívjuk vissza a céget a hivatalos, publikus telefonszámán. Ne használjuk azt a számot, amit a csaló diktált be! Ezzel azonnal kiszűrjük a vishing támadásokat.
7. A nyilvános Wi-Fi hálózatok veszélye
Kerüljük a pénzügyi tranzakciók bonyolítását nyilvános Wi-Fi hálózatokon (kávézók, játszóházak). Ezek a hálózatok gyakran nincsenek megfelelően védve, és a csalók könnyen lehallgathatják az adatforgalmat.
8. Ne töltsünk le ismeretlen applikációkat
Csak a hivatalos alkalmazásboltokból (Google Play Store, Apple App Store) töltsünk le appokat. A csalók gyakran terjesztenek rosszindulatú programokat (malware) harmadik féltől származó weboldalakon, amelyek célja a banki adataink ellopása.
9. Külön e-mail a pénzügyeknek
Érdemes lehet egy külön e-mail címet fenntartani kizárólag a banki és hivatalos kommunikációhoz, és egy másikat a hírlevelekhez és az online vásárlásokhoz. Ha a másodlagos e-mail címünk kiszivárog, a legfontosabb pénzügyi fiókunk akkor is biztonságban marad.
10. Kérdőjelezzünk meg mindent
Ha valami túl szép, hogy igaz legyen (pl. egy jelentős, váratlan nyeremény vagy visszatérítés), akkor szinte biztosan csalásról van szó. A gyanakvás nem udvariatlanság, hanem pénzügyi önvédelem.
Amikor már megtörtént a baj: azonnali cselekvés
A legfelkészültebb emberrel is előfordulhat, hogy áldozatul esik. A lényeg a gyors reakció, mert a percek is számítanak a károk minimalizálásában.
1. Azonnali kártyaletiltás
Amint felmerül a gyanú, hogy megadtuk a banki adatainkat egy csalónak, vagy gyanús tranzakciót észlelünk, azonnal hívjuk fel a bankunkat és tiltsuk le a bankkártyát. A legtöbb bank rendelkezik 24 órás ügyelettel erre az esetre. Ha az internetbanki applikációnk engedi, tegyük meg ezt mi magunk az alkalmazáson keresztül.
2. Jelszavak cseréje
Ha az internetbanki belépési adatainkat is megadtuk, azonnal cseréljük le a jelszót, és ha lehet, kapcsoljuk be a 2FA-t. Cseréljük le az összes olyan fiók jelszavát is, ahol ugyanazt a jelszót használtuk.
3. Jelentés a banknak és a rendőrségnek
A bankunknak részletesen be kell számolnunk a történtekről. A bank megindítja a belső vizsgálatot. Ezzel párhuzamosan tegyünk feljelentést a rendőrségen. Bár a pénz visszaszerzésének esélye nem mindig magas, a feljelentés elengedhetetlen a jogi folyamatokhoz és a további banki eljárásokhoz. Őrizzünk meg minden bizonyítékot: SMS-eket, e-mail üzeneteket, a hamis weboldal képernyőfotóját.
4. Fiókok ellenőrzése
Alaposan nézzük át a bankszámla kivonatunkat és a hitelkártya tranzakciókat az elmúlt hetekre visszamenőleg. Előfordulhat, hogy a csalók először csak apró, teszt jellegű tranzakciókat indítanak, hogy ellenőrizzék, működik-e a kártya, mielőtt nagyobb összeget emelnének le.
A család digitális védelme: a gyerekek és nagyszülők oktatása
A családtagok biztonsága legalább olyan fontos, mint a sajátunk. A gyerekek és az idősebb generáció különösen ki vannak téve a csalóknak.
A gyerekek edukálása
A tinédzserek és fiatal felnőttek gyakran esnek áldozatául a közösségi médián és online játékokon keresztüli csalásoknak. Tanítsuk meg nekik, hogy soha ne osszanak meg személyes információkat idegenekkel, és legyenek gyanakvóak, ha egy „barátjuk” sürgős pénzkéréssel fordul hozzájuk a közösségi médián keresztül (lehet, hogy a barát fiókját feltörték). Beszéljünk nekik az in-game vásárlások veszélyeiről és arról, hogy a „ingyenes V-Bucks” vagy „ingyenes skinek” ígérete mindig csalás.
A nagyszülők védelme
Az idősek gyakran esnek áldozatául a telefonos csalásoknak (Vishing), különösen a már említett deepfake hívásoknak, vagy a „unokázós” csalások modernizált változatainak. Magyarázzuk el nekik, hogy a hivatalos szervek soha nem kérnek pénzt telefonon keresztül, és ha egy családtag hívja őket pénzért, mindig kérdezzenek vissza egy titkos, ellenőrző kérdéssel.
Segítsünk beállítani a nagyszülők készülékein a 2FA-t, és segítsünk nekik a jelszókezelésben. Ha lehetséges, korlátozzuk az online banki tranzakciók összegét, vagy állítsunk be náluk olyan banki értesítési rendszert, amely rólunk is küld másolatot, így időben észlelhetjük a gyanús aktivitást.
Kiberbiztonság mint életforma: a folyamatos éberség
A digitális biztonság nem egyszeri feladat, hanem egy folyamatosan fejlődő életforma. Ahogy a csalók egyre kreatívabbak, nekünk is folyamatosan képeznünk kell magunkat. Fontos, hogy ne csak a technológiára hagyatkozzunk, hanem a saját ítélőképességünkre is.
Ne felejtsük el, hogy a csalók a legkiszolgáltatottabb pillanatainkat keresik. Amikor fáradtak, stresszesek vagyunk, vagy éppen sietünk. Ilyenkor érdemes megállni egy pillanatra, venni egy mély lélegzetet, és feltenni a kritikus kérdést: Valóban logikus ez? Egy szolgáltató tényleg ezen a módon kommunikálna velem? Ha a válasz bizonytalan, akkor inkább keressük meg a hivatalos csatornát, és ellenőrizzük le a tényt. A pár perces ellenőrzés megmentheti a családi megtakarításainkat.
A pénzügyi biztonság a családban kezdődik, és a tudatos digitális viselkedés az alapja mindennek. Tanítsuk meg gyermekeinknek a digitális higiénia fontosságát, és tartsuk frissen a saját tudásunkat is. A kiberbiztonsági hírek követése, a banki figyelmeztetések komolyan vétele és a gyanús e-mailek jelentése mind olyan apró lépések, amelyek hozzájárulnak a közös védekezéshez. Ne engedjük, hogy a csalók kihasználják a szülői fáradtságot és a jóhiszeműségünket.
Gyakran ismételt kérdések a digitális pénzvédelemről
❓ Mi a legbiztosabb módszer annak ellenőrzésére, hogy egy e-mail vagy SMS valódi-e?
A legbiztosabb módszer az, ha soha nem kattintunk a benne lévő linkre. Ehelyett nyissuk meg a böngészőt, és írjuk be a szolgáltató hivatalos webcímét. Keressük meg a hivatalos ügyfélszolgálati elérhetőséget, és hívjuk fel őket, vagy lépjünk be a megszokott módon a fiókunkba, hogy ellenőrizzük, van-e ott üzenet vagy függőben lévő tennivaló. Ha az üzenet a bankunktól érkezett, hívjuk fel a bankot a kártya hátoldalán lévő hivatalos számon.
💳 Kell-e a bankkártya CVV kódja a pénz fogadásához?
Egyáltalán nem. A pénz fogadásához elegendő a nevünk és a bankszámlaszámunk. Bármilyen online felület, ami a bankkártyánk teljes adatait (szám, lejárati dátum, CVV kód) kéri egy visszatérítés vagy pénz fogadása céljából, 100%-ban csalás. A CVV kód a fizetési folyamat elindításához szükséges, tehát annak megadása azt jelenti, hogy engedélyezzük a pénz levonását.
🛡️ Mit tegyek, ha egy QR-kódos csalás áldozata lettem?
Azonnal lépjen kapcsolatba a bankjával a kártya letiltása érdekében. Cserélje le az összes jelszavát, különösen azokat, amelyeket a telefonján tárolt. Ha a QR-kód rosszindulatú programot töltött le, azonnal végezzen teljes víruskeresést a készülékén. Ezt követően tegyen rendőrségi feljelentést.
📞 Mi az a deepfake vishing, és hogyan védekezhetek ellene?
A deepfake vishing egy olyan hanghívásos csalás, ahol a bűnözők mesterséges intelligencia segítségével klónozzák egy családtag vagy barát hangját, hogy krízishelyzetre hivatkozva azonnali pénzátutalásra vegyenek rá. A védekezés kulcsa a szkepticizmus. Soha ne utaljon pénzt azonnal; tegyen fel egy olyan személyes kérdést, amire csak az illető tudja a választ, vagy hívja vissza az illetőt egy előzőleg ismert, hivatalos telefonszámon.
🔑 Hogyan válasszak biztonságos jelszót, amit meg is tudok jegyezni?
A legjobb jelszavak hosszúak, de nem feltétlenül bonyolultak. Használjon egy jelszókezelőt. Ha saját maga generál jelszót, használjon egy hosszú mondatot vagy egy sor véletlenszerűen kiválasztott szót, amelyet speciális karakterekkel és számokkal egészít ki (pl. „A3zEnKEdvencKutyaNevem!”). A hossza fontosabb, mint a bonyolultsága.
🔒 Mennyire biztonságos a nyilvános Wi-Fi hálózat használata?
A nyilvános Wi-Fi hálózatok alapvetően nem biztonságosak, mivel a bűnözők könnyen lehallgathatják a rajtuk áthaladó adatforgalmat (Man-in-the-Middle támadások). Kerülje a bankolást, a jelszavak megadását és a bizalmas adatok küldését nyilvános hálózaton. Ha muszáj használnia, használjon VPN-t (Virtual Private Network) a forgalom titkosításához.
🖼️ Mi a teendő, ha egy online piactéren (pl. Marketplace) próbálnak átverni?
Ha egy vevő vagy eladó megpróbálja a kommunikációt áthelyezni egy másik platformra (pl. WhatsApp, Viber) és fizetési linket küld, azonnal gyanakodjon. Ne hagyja el a piactér hivatalos üzenetküldő felületét. Ne adjon meg bankkártya adatokat. Jelentse a gyanús felhasználót a piactér adminisztrátorainak, és szakítsa meg a kommunikációt.
Leave a Comment