Amikor két ember úgy dönt, összeköti az életét és közös jövőt tervez, a szerelem és a bizalom mellett felmerülnek a hétköznapi, prózai kérdések is. Közös lakás, autóvásárlás, nagyobb beruházások – mindezek szoros összefüggésben állnak az anyagiakkal. Az élettársi kapcsolatban élő párok sokszor abban a hitben élnek, hogy a jogi státuszuk szinte megegyezik a házasokéval, különösen, ha éveken át tartó, stabil viszonyról van szó. Azonban van egy terület, ahol a jog élesen különbséget tesz a házastársak és az élettársak között, ez pedig az ajándékozási illeték kérdése. Ez a különbségtétel komoly pénzügyi terhet róhat azokra, akik nagyobb értékű vagyontárgyat adnak egymásnak, legyen szó akár a közös otthonról vagy egy jelentősebb pénzösszegről.
Az ajándékozási illeték alapjai: Miért fizetünk egyáltalán?
A magyar jogrendszerben a vagyonátruházás bizonyos formái illetékkötelesek. Az illeték lényegében egyfajta közteher, amelyet az állam a vagyon gyarapodása után szed be. Az ajándékozási illeték a visszterhes vagyonátruházási illeték (például adásvétel) mellett a másik jelentős kategória, amely az ingyenes vagyonszerzést terheli. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) részletesen szabályozza, hogy milyen esetekben és milyen mértékben kell fizetni.
Az ajándékozás esetében a fizetési kötelezettség a megajándékozottat terheli, azaz azt a felet, aki az ingyenes juttatás révén gazdagodik. A törvény célja, hogy az állam részesedjen a váratlan, ellenszolgáltatás nélküli vagyonnövekedésből. Ez a szabály nagyon szigorúan vonatkozik a távolabbi rokonokra, harmadik személyekre, és sajnos, a legtöbb esetben az élettársi kapcsolatban élőkre is.
A jogi alapvetés szerint az ajándékozási illeték a vagyon ingyenes gyarapodását adóztatja, kivéve, ha a jogszabály kifejezetten mentességet biztosít. Az élettársak esetében ez a mentesség csak nagyon szűk körben érvényesül, szemben a házastársakkal.
Házasság vs. élettársi kapcsolat: A jogi megkülönböztetés pénzügyi súlya
Az Itv. rendelkezései alapján a házastársak közötti ajándékozás teljes mértékben illetékmentes. Ez a mentesség a jogalkotó felismerése a házassági életközösség fontosságáról és a vagyonközösség természetéről. Ha egy férj a feleségének ajándékoz egy ingatlant vagy egy nagyobb pénzösszeget, az állam nem számít fel ajándékozási illetéket.
Ezzel szemben áll az élettársi kapcsolat, amely a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint két külön nemű vagy azonos nemű személy házasságkötés nélkül létesített érzelmi és gazdasági közössége. Bár a Ptk. számos területen (például a tartás, az öröklés bizonyos aspektusai) elismeri és védi az élettársakat, az illetékjog szempontjából a helyzet drámaian eltér. Az egyszerű élettársak – a jog szemében – gyakorlatilag idegeneknek minősülnek, akikre nem vonatkozik a házastársaknak járó általános ajándékozási illetékmentesség.
Ez a különbségtétel azt eredményezi, hogy amennyiben egy élettárs jelentős értékű vagyontárgyat (például egy közös otthont, ami az egyik fél nevén van) átruház a másik félre, az ajándékozási illetéket élettársi kapcsolatban meg kell fizetni, méghozzá a főszabály szerinti mértékkel.
A bejegyzett élettársi kapcsolat (BÉK) szerepe
Fontos elkülöníteni a hagyományos, be nem jegyzett élettársi kapcsolatot a bejegyzett élettársi kapcsolattól (BÉK). Bár a BÉK intézménye elsősorban az azonos nemű párok számára jött létre, a jogi státusza sokkal közelebb áll a házassághoz, mint a sima élettársi viszony. Az Itv. vonatkozó rendelkezései szerint, a BÉK-ben élők ajándékozási illeték szempontjából ugyanazt a elbírálást kapják, mint a házastársak, azaz a juttatás illetékmentes. Ez egy kritikus jogi kiskapu, vagy inkább törvényi rendelkezés, amelyet az élettársaknak érdemes figyelembe venniük, ha biztosítani szeretnék egymás anyagi biztonságát és elkerülni a magas illetéket.
| Kapcsolati forma | Ajándékozási illeték mentesség | Jogszabályi besorolás |
|---|---|---|
| Házastársak | Teljes illetékmentesség | Egyenes ági rokonokkal azonos elbírálás |
| Bejegyzett élettársak (BÉK) | Teljes illetékmentesség | Házastársakkal azonos elbírálás |
| Egyszerű élettársak | Nincs általános mentesség | Harmadik személyekkel azonos elbírálás |
Mikor keletkezik az ajándékozási illeték élettársi kapcsolatban?
Az illetékkötelezettség akkor merül fel, ha az ajándék értéke meghaladja a törvényben meghatározott értékhatárokat, és az ajándékozás tárgya megfelel a jogszabályi definíciónak. Az élettársak közötti ajándékozás esetében a főszabály az, hogy fizetni kell.
A kritikus értékhatárok és a kivételek
Az Itv. biztosít egy általános mentességi szabályt, amely a közeli rokonoktól függetlenül érvényesül, de ennek az összege viszonylag alacsony. 2024-ben az ingyenes vagyonszerzés (ideértve az ajándékozást és az öröklést is) illetékmentes, ha az egy személytől egy éven belül kapott ajándék összértéke nem haladja meg a 150 000 forintot. Amennyiben az élettársak kisebb, havi szintű pénzbeni vagy tárgyi ajándékot adnak egymásnak, és ezek értéke éven belül nem lépi túl ezt a küszöböt, akkor az illetékmentes marad.
Azonban a közös élet során ritkán merül fel az illetékkötelezettség 150 000 forintos ajándékok miatt. A valódi probléma akkor jelentkezik, amikor a pár ingatlant szerez, vagy jelentős összeget utal át az egyik fél a másiknak, például egy autó vásárlásához vagy egy hitel törlesztéséhez. Amint az ajándék értéke túllépi a 150 000 forintot, a teljes összeg után meg kell fizetni az illetéket (nem csak a különbözet után).
Gyakori tévhit, hogy ha hosszú ideje együtt élünk, az automatikusan jogi védelmet jelent. Az élettársi kapcsolat jogi elismerése nem egyenlő a házassági státusszal, különösen az ajándékozási illeték szempontjából.
Az ajándékozási illeték mértéke élettársak esetén
Mivel az élettársak illetékjogi szempontból idegeneknek számítanak (amennyiben nem BÉK-ben élnek), rájuk az általános illetékmérték vonatkozik. Ez a mérték az ajándék tiszta értékének 18%-a. Ez a kulcsfontosságú szám jelenti a legnagyobb pénzügyi terhet.
A „tiszta érték” azt jelenti, hogy az ajándék forgalmi értékéből levonják a terheket (például ha az ingatlan jelzáloggal terhelt). Ha egy élettárs ajándékoz a másiknak egy 30 millió forint értékű, tehermentes ingatlan 50%-át (15 millió forintot), akkor a megajándékozottnak:
- 15 000 000 Ft * 0,18 = 2 700 000 Ft illetéket kell fizetnie.
Ez az összeg elképesztően magas lehet, különösen, ha a pár éppen a közös jövő megalapozásán dolgozik. Éppen ezért elengedhetetlen a jogi tervezés, mielőtt nagyszabású vagyonátruházásra kerülne sor.
Különleges szabályok az ingatlanajándékozásra
Az ingatlan ajándékozása a leggyakoribb eset, ahol az illetékprobléma felmerül. Ha az egyik élettárs nevén van a közös otthon, és szeretné, ha a másik fél is tulajdonossá váljon (például 50-50%-os arányban), akkor az átruházott tulajdoni hányad értéke után kell fizetni az illetéket. Az ingatlan esetében a 18%-os illetékkulcs érvényesül.
Van azonban egy speciális szabály a lakástulajdonra vonatkozóan: a lakástulajdon ajándékozása esetén az illeték mértéke 9%, de ez csak akkor érvényesül, ha az ajándékozás nem az egyenes ági rokonok vagy a házastársak között történik. Az élettársak esetében sajnos ez a kedvezmény nem alkalmazható, mivel ők nem minősülnek közeli hozzátartozóknak az Itv. ezen szempontjából. Marad a 18%.
Lényeges kivétel, amikor a megajándékozott a juttatást kizárólag a lakáscélú hitelének törlesztésére fordítja. Bár ez bonyolult jogi konstrukciót igényel, bizonyos esetekben a hiteltörlesztésre adott ajándék illetékmentességet élvezhet, de ez a terület nagyon szigorúan szabályozott, és mindenképpen szakértő jogi tanácsadást igényel.
Az ajándékozási szerződés fontossága
Ahhoz, hogy az ajándékozás jogilag érvényes legyen, és az adóhatóság (NAV) is elismerje, szükséges a megfelelő okirat elkészítése. Ingatlan ajándékozása esetén ez kötelezően közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Pénzösszeg vagy ingóságok esetében az ajándékozási szerződés írásba foglalása nem mindig kötelező, de az illetékkötelezettség igazolása és a későbbi jogviták elkerülése érdekében erősen ajánlott.
Az ajándékozási szerződésnek tartalmaznia kell:
- Az ajándékozó és a megajándékozott azonosító adatait.
- Az ajándék pontos megjelölését (pl. ingatlan helyrajzi száma, pénzösszeg).
- Az ajándék tiszta értékét.
- A felek nyilatkozatát arról, hogy az ajándék ingyenes juttatás.
- A felek kapcsolatát (élettársak).
Az élettársi státusz feltüntetése kritikus, mert ez alapján fogja a NAV megállapítani az illetékkötelezettséget. Ha a szerződésből nem derül ki a felek közötti kapcsolat, az adóhatóság automatikusan a legmagasabb, 18%-os illetéket fogja kivetni, mivel nem tudja alkalmazni a házastársaknak járó mentességet.
A bejelentési kötelezettség és a NAV szerepe
Az ajándékozási illeték élettársi kapcsolatban történő megfizetésének feltétele a bejelentési kötelezettség teljesítése. Ingatlan ajándékozása esetén a földhivatali bejegyzéshez szükséges iratokat a földhivatal automatikusan továbbítja a NAV-nak, amely ez alapján indítja el az illeték kivetésének folyamatát.
Más ajándékok (például nagyobb pénzösszeg, értékes ingóság) esetében a megajándékozottnak kell 30 napon belül bejelentenie a vagyonszerzést az illetékes adóhatóságnál. Ez történhet nyomtatványon (például a B400-as nyomtatványon), vagy elektronikusan. A bejelentés elmulasztása bírságot vonhat maga után, függetlenül attól, hogy az illetéket végül megfizetik-e.
A NAV határozatban szabja ki az illeték összegét, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetni. Fontos tudni, hogy a NAV a szerződésben szereplő értéket tekinti alapnak, de ha gyanúsan alacsony az érték, értékbecslést is kérhet, és az illetéket a valós piaci forgalmi érték alapján veti ki.
A jogi tervezés hiánya súlyos anyagi hátrányt okozhat. Az élettársaknak érdemes előre számolniuk a 18%-os teherrel, mielőtt jelentős vagyonmozgást kezdeményeznek.
Gyakorlati példák és esettanulmányok az illetékfizetésre
Nézzünk néhány tipikus élethelyzetet, amelyekben az élettársak szembesülhetnek az ajándékozási illetékkel:
Esettanulmány 1: A közös fészek
Anna és Bence hét éve élnek együtt. Bence vásárolt egy lakást évekkel ezelőtt a saját nevére, de a törlesztést közösen fizették. Most úgy döntenek, hogy Anna is tulajdonos legyen 50%-ban, hogy biztonságban érezhesse magát. Bence ajándékozási szerződés keretében átruházza a lakás felét, amelynek forgalmi értéke 40 millió forint. Anna így 20 millió forint értékű ajándékot kap.
- Ajándék értéke: 20 000 000 Ft
- Illetékkulcs: 18%
- Fizetendő illeték: 3 600 000 Ft
Ez a jelentős összeg akkor is fizetendő, ha a pár a mindennapokban házastársként funkcionál, mert jogilag nem azok. Ha házasok lennének, az illeték 0 Ft lenne.
Esettanulmány 2: Nagyobb pénzösszeg juttatása
Csaba 5 millió forintot kapott örökségből, és ezt az összeget szeretné átadni Dórának, az élettársának, hogy elindíthassa a saját vállalkozását. A pénz ajándékozási szerződéssel kerül átutalásra.
- Ajándék értéke: 5 000 000 Ft
- Illetékmentes határ: 150 000 Ft (az egész összegre fizetendő, ha meghaladja)
- Illetékkulcs: 18%
- Fizetendő illeték: 900 000 Ft
Itt látható, hogy még a pénzbeni juttatás is komoly terhet jelent, ha túllépi a minimális értékhatárt. A jogszabály nem tesz különbséget ingatlan és pénz között a mérték tekintetében az élettársak esetében.
A közös bankszámla trükkje: Felmerülhet a kérdés, mi van, ha a pénz nem ajándékozás útján, hanem közös bankszámlára történő befizetés révén kerül átadásra. Bár a közös számlán lévő pénz elméletileg mindkét fél tulajdona, a NAV vizsgálhatja a számlatörténetet. Amennyiben a befizetés egyértelműen az egyik fél vagyonából származik, és a cél az ingyenes vagyonszerzés volt, az adóhatóság megállapíthatja az ajándékozási illetékkötelezettséget. Az ilyen esetek jogi megítélése rendkívül összetett, és a bizonyítási teher a feleket terheli.
Alternatívák az ajándékozási illeték elkerülésére élettársi kapcsolatban
Mivel a 18%-os illetékkulcs rendkívül magas, az élettársaknak érdemes alternatív, jogilag megalapozott módszereket keresniük a vagyonátruházásra, amelyek elkerülik az ajándékozási illetéket.
1. A bejegyzett élettársi kapcsolat (BÉK) létesítése
Ha a pár készen áll arra, hogy hivatalos formába öntse a kapcsolatát, a BÉK megkötése azonnali és teljes illetékmentességet biztosít az ajándékozás és az öröklés tekintetében is. Ez a megoldás a legbiztosabb és a legkevésbé kockázatos jogi út a magas illeték elkerülésére.
2. Visszterhes vagyonátruházás (Adásvétel)
A leggyakrabban alkalmazott módszer az ajándékozás helyett az adásvételi szerződés alkalmazása. Ha az egyik élettárs eladja a vagyonrészét (pl. az ingatlan felét) a másiknak, akkor ajándékozási illeték helyett visszterhes vagyonátruházási illeték fizetendő. Ennek mértéke ingatlan esetében általában 4%.
Bár ez is jelentős összeg, a 4% sokkal kedvezőbb a 18%-nál. A trükk itt az ellenszolgáltatás hitelessége. Az adásvételi szerződésben fel kell tüntetni a vételárat, és a NAV elvárja, hogy a vételár ténylegesen megtörténjen. Ha a vételár csak papíron szerepel, de a megajándékozott fél nem rendelkezik a pénzügyi háttérrel a vételár kifizetésére, a NAV leplezett ajándékozást állapíthat meg, és utólag kivetheti a 18%-os ajándékozási illetéket, sőt, bírságot is kiszabhat.
Példa: Anna eladja Bencének a lakás felét 20 millió forintért. Bence fizet 800 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illetéket (4%). Ha a NAV bebizonyítja, hogy Bence sosem fizette ki a 20 millió forintot, hanem Anna egyszerűen elengedte a tartozást, akkor a 20 millió forint ajándéknak minősül, és a 3,6 millió forintos illeték válik esedékessé.
3. Tulajdonközösség megszüntetése
Amennyiben a pár már közösen szerzett vagyont (pl. közös hitelből vásárolt ingatlant, de csak az egyik fél nevén van), a tulajdonközösség utólagos rendezése is megoldás lehet. A Ptk. alapján az élettársak között vagyonjogi szerződés hiányában vagyonközösség keletkezik a kapcsolat fennállása alatt szerzett vagyon tekintetében. Ha a vagyonközösség megszüntetésére kerül sor, az nem minősül ajándékozásnak, hanem a már meglévő jogi helyzet rendezésének.
Ez a megoldás jogilag tiszta, de bizonyítani kell, hogy a vagyontárgyat valóban közösen szerezték. Ehhez szükség van igazolásokra (bankszámlakivonatok, hitelszerződések, befizetési bizonylatok), amelyek alátámasztják a közös hozzájárulást. Ebben az esetben a tulajdonrész átruházása illetékmentes lehet, mivel nem ingyenes juttatásról, hanem a vagyonmegosztásról van szó.
4. Kisebb, ismétlődő juttatások
Ha az ajándék pénzösszeg, és nem haladja meg az évi 150 000 forintos értékhatárt, az illetékmentes. Elméletileg, ha egy élettárs nagyobb összeget szeretne átadni a másiknak, ezt több évre elosztva, évenként 150 000 forintos részletekben teheti meg. Ez azonban hosszú távú és lassú megoldás, és csak kisebb összegek esetében életszerű.
Az öröklési illeték és az élettársak helyzete
Bár a cikk az ajándékozási illetékről szól, elengedhetetlen kitérni az öröklési illetékre, mivel a két terület szorosan összefügg, és az élettársak helyzete itt is hasonlóan kedvezőtlen, ha nincs végintézkedés.
Az Itv. az öröklési illeték szempontjából is teljes mentességet biztosít a házastársak és az egyenes ági rokonok (gyermek, szülő, nagyszülő) számára. Az élettársak azonban, akárcsak az ajándékozásnál, a harmadik személyek kategóriájába tartoznak.
Ha az élettárs végrendelet nélkül hal meg, a másik élettárs nem örökölhet, kivéve, ha az elhunytnak nincs egyenes ági rokona. Ha van végrendelet, az élettárs örökölhet, de az örökség után meg kell fizetnie a 18%-os öröklési illetéket. Ez alól szintén csak a 150 000 Ft-os értékhatár jelent kivételt.
Ez a jogi helyzet még inkább alátámasztja, hogy az élettársaknak sürgősen rendezniük kell a vagyonjogi viszonyaikat, és ha lehetséges, vagyonjogi szerződést kell kötniük, vagy megfontolniuk a BÉK létesítését, hogy a 18%-os terhet elkerüljék.
A vagyonjogi szerződés szerepe az élettársi kapcsolatban
Az élettársaknak lehetőségük van arra, hogy a Ptk. alapján vagyonjogi szerződést kössenek. Ez a szerződés szabályozza, hogy a kapcsolat alatt szerzett vagyon miként oszlik meg közöttük. Bár ez a szerződés elsősorban a kapcsolat megszűnése esetére nyújt védelmet, az adójogi szempontok miatt is kiemelten fontos.
Ha a vagyonjogi szerződés rögzíti, hogy egy adott vagyontárgy (pl. az ingatlan) a felek közös tulajdonát képezi, függetlenül attól, hogy kinek a nevén van a tulajdoni lapon, akkor a későbbi átírás nem ajándékozásnak, hanem a szerződés teljesítésének minősülhet. Ezáltal elkerülhető a magas ajándékozási illeték.
A vagyonjogi szerződést közjegyző előtt kell megkötni, ami biztosítja a jogi hitelességet és a harmadik személyekkel szembeni érvényesíthetőséget. A szerződés megléte a NAV számára is egyértelműen jelzi, hogy nem ingyenes juttatás történt, hanem egy korábban vállalt kötelezettség teljesítése.
A közös tulajdon bizonyítása
A vagyonjogi szerződés hiányában is lehetőség van a közös tulajdon igazolására. A bírósági gyakorlat szerint, ha az élettársak együtt élnek, feltételezhető a szerzésben való közreműködés. Azonban a bizonyítási eljárás nehézkes lehet. Bankszámlakivonatok, hitelszerződések, számlák, tanúvallomások mind szükségesek lehetnek annak igazolására, hogy az ajándéknak tűnő juttatás valójában a közös szerzés arányos megosztása volt.
Amennyiben a NAV elé kerül az ügy, és az adóhatóság nem látja igazoltnak a közös szerzést, ragaszkodni fog a 18%-os illetékhez. Ezért a dokumentáció precíz vezetése elengedhetetlen az élettársak számára.
A gazdasági közösség és a jogi forma összehangolása
Sok élettárs azért kerüli a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot, mert úgy érzik, hogy a hivatalos papírok feleslegesek vagy túl nagy elkötelezettséget jelentenek. Azonban a modern jogrendszerben a vagyonkezelés és a vagyonátruházás szempontjából a formalitásoknak óriási pénzügyi jelentősége van. A jogi forma és a gazdasági valóság közötti eltérés az, ami a 18%-os ajándékozási illeték formájában jelentkezik.
A jogi tanácsadók gyakran javasolják, hogy az élettársak legalább a vagyonjogi szerződés megkötéséig menjenek el, ha már a BÉK vagy a házasság kizárt. Ez a minimális védelem ahhoz szükséges, hogy a közös életük során felhalmozott vagyon ne váljon vita tárgyává, és ne kelljen indokolatlanul magas illetéket fizetniük.
A jogi tervezés nem arról szól, hogy megkérdőjelezzük a kapcsolat stabilitását, hanem arról, hogy a pénzügyi tranzakciókat biztonságos, adóoptimalizált keretek közé helyezzük. A 18%-os illeték elkerülése a közös anyagi biztonság megteremtésének egyik legfontosabb lépése az élettársi kapcsolatban.
A jövőbeni jogszabályi változások lehetősége
Bár a jelenlegi jogszabályok egyértelműen hátrányos helyzetbe hozzák az élettársakat az ajándékozási illeték szempontjából, a társadalmi változások hatására felmerülhet a jogalkotói szándék a jogi különbségek enyhítésére. Azonban a jogszabályok változásai rendkívül lassúak. Amíg az Itv. nem tesz kifejezett említést az élettársak illetékmentességéről (akár bizonyos feltételekhez kötve, pl. együttélés időtartamához), addig a 18%-os kulccsal kell számolniuk azoknak, akik nem választják a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot.
Az élettársaknak tehát aktívan kell kezelniük a jogi helyzetüket. Egy közjegyző vagy ügyvéd felkeresése, mielőtt bármilyen nagyszabású ajándékozási tranzakciót megvalósítanak, elengedhetetlen lépés. A szakember segíthet a legális és adóhatékony megoldások megtalálásában, legyen szó akár az adásvételről, akár a vagyonközösség rendezéséről.
A családtervezés nem csak a gyermekvállalásról és az érzelmi kötelékekről szól, hanem a felelős pénzügyi és jogi tervezésről is. Az a pár, amelyik előre gondolkodik, és rendezi a vagyonátruházási kérdéseket, elkerülheti a feleslegesen magas illetékköltségeket, és így több pénz marad a közös életük finanszírozására.
A felelős párkapcsolati pénzügyek része a jogi státusz felmérése. Ne hagyjuk, hogy a szerelem miatt elfeledkezzünk a 18%-os illetékkulcsról, ami egy nagy ajándékot komoly teherré változtathat!
Összetett esetek: Hitelátvállalás és ajándékozás
Egy nagyon gyakori eset, amikor az egyik élettárs átvállalja a másik hitelének törlesztését. Ez jogilag kétféleképpen is értelmezhető, és mindkét értelmezésnek van illetékkövetkezménye. Ha az élettárs a másik nevében fizeti a hitelt, az a kifizetett összeg erejéig ajándéknak minősül, hiszen ingyenesen juttat értéket a másiknak. Ha ez az érték meghaladja az évi 150 000 forintot, a 18%-os illeték fizetendő.
Ha a hitelátvállalás az ingatlan tulajdonrészének átruházásával együtt történik (tehát az élettárs tulajdonrészt szerez, és ezzel arányosan átvállal hitelt), akkor a helyzet bonyolultabb. A tulajdonrész értéke mínusz az átvállalt teher (hitel) a tiszta érték, ami után az illetéket meg kell fizetni. De ha az átvállalt hitel összege megegyezik a megszerzett tulajdonrész értékével, akkor visszterhes vagyonátruházásnak minősül, és a 4%-os illeték merül fel (vagy akár 0%, ha az átvállalás pontosan fedezi az értéket).
Az adóhatóság azonban rendkívül szigorú az ingyenes juttatásra. Ha az egyik élettárs a saját bankszámlájáról fizeti a másik kizárólagos hitelét, és nincs erről írásos megállapodás vagy vagyonjogi szerződés, a NAV szinte biztosan ajándékozásnak fogja tekinteni a kifizetéseket, és kiszabja a 18%-os illetéket.
A vagyonközösség vélelme
Bár a Ptk. kimondja, hogy az élettársak vagyonközösségben élnek, ez a vélelem kizárólag a kapcsolat fennállása alatt szerzett vagyonra vonatkozik, és nem érinti az illetékjogot. Az illetékjog szempontjából a vagyonközösség vélelme nem jelenti automatikusan az ajándékozási illetékmentességet, mint a házastársak esetében. Ez egy kritikus jogi rés, amit az élettársaknak feltétlenül tudomásul kell venniük, és aminek áthidalására a közjegyzői okiratba foglalt vagyonjogi szerződés a legjobb eszköz.
A közös élet során felmerülő minden nagyobb pénzügyi tranzakció, ahol a vagyon egyik féltől a másikhoz kerül, potenciális illetékkockázatot rejt magában. Legyen szó a nyaraló közös megvásárlásáról, egy nagyobb befektetés átutalásáról, vagy egy drága ajándékról (pl. luxusautó), minden esetben számolni kell a 18%-os terheléssel, ha nincs megfelelő jogi alapja a mentességnek.
Összefoglaló tanácsok élettársaknak
Mivel a magyar jogszabályok jelenleg nem biztosítanak általános ajándékozási illetékmentességet az egyszerű élettársak számára, az alábbi lépések segíthetnek a pénzügyi terhek minimalizálásában:
- Rögzítsék a kapcsolatot: Ha lehetséges, fontolják meg a BÉK megkötését, mivel ez teljes illetékmentességet biztosít.
- Kössék meg a vagyonjogi szerződést: Közjegyző előtt kössenek vagyonjogi szerződést, amely rögzíti a szerzési arányokat és a közös vagyont.
- Használják az adásvételt: Nagyobb értékű átruházás esetén részesítsék előnyben a visszterhes vagyonátruházást (adásvételt), még ha ez is jár 4%-os illetékkel, ami sokkal kedvezőbb a 18%-nál. Fontos azonban, hogy a vételár ténylegesen átadásra kerüljön.
- Dokumentálják a közös szerzést: Minden nagyobb beruházásnál (ingatlan, autó) tartsák meg a bankszámlakivonatokat és a számlákat, amelyek igazolják a közös hozzájárulást, hogy szükség esetén bizonyítani tudják a vagyonközösséget a NAV felé.
- Ne feledjék a bejelentést: Ha ajándékozásra kerül sor, 30 napon belül jelentsék be a vagyonszerzést a NAV-nak, még akkor is, ha az illetékmentes 150 000 Ft-os határon belül maradtak. A mulasztás bírságot vonhat maga után.
Az ajándékozási illeték élettársi kapcsolatban nem elkerülhetetlen, de aktív jogi tervezést igényel. A kényelmes, de jogilag laza megoldások hosszú távon komoly pénzügyi veszteséget okozhatnak, ami megterhelheti a pár közös jövőjét.
Gyakran ismételt kérdések az ajándékozási illetékről élettársak esetén
1. Mi az a bejegyzett élettársi kapcsolat (BÉK), és miért mentesül az illeték alól? 💍
A bejegyzett élettársi kapcsolat (BÉK) egy hivatalos jogi forma, amely a házassághoz hasonló jogi státuszt biztosít. Bár Magyarországon elsősorban az azonos nemű párok számára releváns, az adó- és illetékjog szempontjából a BÉK-ben élők a házastársakkal azonos elbírálás alá esnek. Ez azt jelenti, hogy a BÉK-ben élők közötti ajándékozás és öröklés teljes mértékben illetékmentes, akárcsak a házasok esetében. A BÉK hivatalos megkötése a legbiztosabb módja a 18%-os illeték elkerülésének.
2. Ha az ingatlan ajándékozásáról van szó, mi az illeték mértéke élettársi kapcsolatban? 🏡
Mivel az élettársak illetékjogi szempontból harmadik személynek minősülnek, az ingatlan ajándékozása esetében a főszabály szerinti, 18%-os ajándékozási illetéket kell megfizetni az ajándék tiszta forgalmi értéke után. A házastársaknak járó teljes mentesség, illetve a lakástulajdonra vonatkozó 9%-os kedvezmény élettársak esetében sajnos nem érvényesül.
3. Milyen értékhatárig lehet ajándékozni illetékmentesen élettársak között? 💰
Az általános illetékmentes értékhatár mindenki számára, beleértve az élettársakat is, érvényesül. Ez az értékhatár jelenleg 150 000 forint, egy személytől egy éven belül kapott ajándékok összértékére vonatkozóan. Ha az ajándék értéke meghaladja ezt az összeget, a teljes érték után meg kell fizetni a 18%-os illetéket.
4. Mit jelent a leplezett ajándékozás, és hogyan szankcionálja a NAV? 🕵️♀️
A leplezett ajándékozás az a helyzet, amikor a felek valójában ajándékozást valósítanak meg, de azt adásvételi szerződésnek álcázzák, hogy elkerüljék a magas ajándékozási illetéket. Ha a NAV bizonyítja, hogy a vételár valójában nem került kifizetésre (vagy azonnal visszaajándékozták), akkor leplezett ajándékozást állapít meg. Ez esetben utólag kiveti a 18%-os ajándékozási illetéket, plusz késedelmi pótlékot és adóbírságot is kiszabhat, ami jelentősen növeli a fizetendő összeget.
5. Hogyan lehet a vagyonközösség igazolásával elkerülni az ajándékozási illetéket? 📜
Ha az élettársak bizonyítani tudják, hogy egy adott vagyontárgyat (pl. ingatlant) közösen szereztek a kapcsolatuk alatt, akkor a tulajdonrész későbbi hivatalos átírása nem ajándékozásnak, hanem a meglévő vagyonközösség rendezésének minősül. Ehhez azonban hitelt érdemlő dokumentáció szükséges, amely igazolja a közös anyagi hozzájárulást (pl. közös bankszámlakivonatok, hiteltörlesztési igazolások). Amennyiben ez igazolható, az átírás illetékmentes lehet.
6. Mennyi időm van bejelenteni az ajándékozást a NAV-nak? ⏱️
A megajándékozottnak az ajándékozási szerződés megkötésétől vagy az ajándék átvételétől számított 30 napon belül kell bejelentenie a vagyonszerzést az adóhatóságnál. Ingatlan esetében a földhivatal általában automatikusan továbbítja az iratokat. Más vagyontárgyak (pénz, ingóság) esetében a megajándékozott fél felelőssége a bejelentés elmulasztásának elkerülése.
7. Mi a különbség az ajándékozási és az öröklési illeték között élettársaknál? 💀
Az illetékmérték mindkét esetben megegyezik: 18%. A különbség a jogi eseményben van. Az ajándékozási illeték az életben történő ingyenes juttatást terheli, míg az öröklési illeték a halál bekövetkezte utáni vagyonjuttatást. Az élettársak mindkét esetben fizetési kötelezettség alá esnek, kivéve a 150 000 Ft-os értékhatárt, vagy ha bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek.
Leave a Comment